Magyar Nemzet, 2017. szeptember (80. évfolyam, 204-229. szám)

2017-09-16 / 217. szám

2017. SZEPTEMBER 16., SZOMBAT Mapi leirat Nincs fogás az albán pékségeken Még a Nébih is tudja, hogy trükkös névadással törvényesen kijátszhatók az előírások HAVA NIKITA Az albán pékségek nem jelentenek élel­miszer-biztonsági kockázatot, és nem számít jogsértésnek a Magyar Élelmi­szerkönyvtől eltérő nevekkel más ösz­­szetétellel gyártani termékeket - ír­ta pénteken közleményébe a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Né­bih). A hatóság szerint az ellenőrzések tapasztalatai alapján nem lehet általá­nosságban kijelenteni, hogy az albán pékségek kiemelt élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentenének. Az ezer magyar sütőipari vállalkozás mintegy 60 százaléka veszteséges, állítja a pékszövetség A Nébih azt követően adta ki a köz­leményt, hogy Septe József, a pékszövet­ség elnöke korábban egy szakmai fó­rumon közölte: a magyar sütőipari cé­gek versenyhelyzetét a belföldi piacon rendkívüli mértékben rontják az albán pékségek, amelyekből mintegy 500 működik Magyarországon. Ezek a pék­ségek ugyanis nem tartják be a Magyar élelmiszerkönyv előírásait, így költsé­geik, ebből következően áraik is alacso­nyabbak, mint a magyar vállalkozásoké - véli Septe. Vizsgálatában a Nébih is arra jutott, hogy az albán pékségek a termékeiket általában nem a Magyar élelmiszer­könyvben szereplő összetétellel gyárt­ják, de éppen ezért a Magyar élelmiszer­könyvben nem szereplő elnevezéssel is illetik azokat. Márpedig ez döntő moz­zanat a hatóság szerint, mert ha egyszer egy kenyér formájú sütőipari terméket nem kenyérnek, hanem mondjuk bu­cinak neveznek és árulnak, akkor nem is kell megfelelni mindazon előírások­nak, amelyeket az élelmiszerkönyv a kenyerekkel szemben támaszt. Egyéb­ként a közlemény szerint a hatóság és a megyei szakigazgatási szervek rend­szeresen ellenőrzik az élelmiszer-elő­állító üzemeket, köztük a pékségeket is. Az albán pékségekkel kapcsolatban már többször történt kiemelt, országos célellenőrzés főként közérdekű bejelen­tések nyomán. Septe József a Nemzeti Agrárgazda­sági Kamara (NAK) Élelmiszeripari kör­kép elnevezésű rendezvénysorozatá­nak a malom- és sütőiparral foglalko­zó tanácskozásán arról beszélt, hogy a sütőipari ágazat tartalékai kimerültek, a költségcsökkentési lehetőségek elfo­gytak. Az ágazatból hatezer munkavál­laló, közülük mintegy háromezer pék hiányzik. Emellett a különböző költsé­gek, például a munkabérek, logiszti­kai kiadások folyamatosan nőnek. Sze­rinte a költségek emelkedését ugyanak­kor a nagy áruházláncokkal nem lehet elismertetni, most például a liszt ára nő majd előreláthatólag 5-10 százalék­kal. Az ezer magyar működő sütőipari vállalkozás mintegy 60 százaléka vesz­teséges. Emiatt a pékszövetség azt sür­geti, hogy a kormány dolgozzon ki egy ahhoz hasonló támogatási rendszert, amelyekkel az élelmiszeripar egyéb ágazatait segíti. Támogatás nélkül ugyanis képtelenek az ágazatban tevé­kenykedő vállalkozások végrehajtani az elengedhetetlen fejlesztéseket, modern technológia híján pedig még inkább le­maradnak a versenyben. Nem minden kenyér, ami annak látszik, de a hatóság szemében ez rendben van (képünk illusztráció) FOTÓ: HEGEDŰS MÁRTA Elindult a bérmozgás a Tesco-sztrájk hatására • A diszkontoknál is előfordulhat munkabeszüntetés, akár a létszámhiány miatt is HORVÁTH ATTILA Sok szó esik manapság a kereskedelmi multiláncok által kínált fizetésekről, de a helyzet az, hogy nem ezekben az üz­letekben keresnek a legrosszabbul az al­kalmazottak.­­ A Tescóban magasabb a szakmunkás-minimálbér, mint a leg­több üzletben, hozzáadódik még a te­­rületalapú kiegészítés. Van olyan vidé­ki Coop, ahol 161 ezer a minimálbér, a Tescónál ez magasabb, a kiegészítéssel együtt közel 200 ezer forint. Ez termé­szetesen feszültséghez vezet. Úgy tűnik, más munkáltatók is megijedtek, így már el is indultak a béremelkedések a múlt heti sztrájk hatására - mondta lapunk­nak a Kereskedelmi Alkalmazottak Szak­­szervezetének (KASZ) elnöke. Sáling Jó­zsef megjegyezte, úgy tűnik, nemcsak a bérek nőhetnek, de a dolgozói létszám is. Szerinte ugyanakkor félő, hogy épp a multiláncok lesznek képesek embere­ket átcsábítani máshonnan, például a ki­sebb boltokból. A Magyar Idők pénteki számában írt arról, hogy a szakszervezetekhez a múlt pénteki és szombati 4-5 ezres Tes­co-sztrájk óta érkezett már megkeresés az Auchan, a SPAR, a Coop, az Obi és a Praktiker üzletlánctól is. A dolgozók azt kérik, egységesen találjanak megoldást az ágazat képviselői. Közölték, az üzle­tekben rendkívül súlyos a létszámhiány, ami a több más ágazathoz képest alacso­nyabb átlagbérek miatt alakult ki. A ke­reskedelemben az elmúlt évben jellem­ző 20 százalék körüli átlagbérnöveléssel is mintegy 20-30 ezer forinttal marad­nak el a nemzetgazdasági átlagtól. Más területek elszívó erejét jól mutatja, hogy például az összeszerelő vagy csomago­lóüzemekben, a szalagmunkák mellett végzett könnyebb munkával ma annyit keresnek a foglalkoztatottak, amennyit egy áruházi dolgozó. A Blokkk.com szakportál pénte­ken közzétett egy statisztikát, amely­ben azt mutatják be, a különféle áruház­láncoknál hogyan keresnek az embe­► forinttal kisebbek idehaza a fizetések a kereskedelemben, mint a nemzetgazdaság átlagában rel. Összesítésükben 300 ezer forintnál is magasabb bruttó bért az Aldi eladói visznek haza. Az árufeltöltő pénze itt bruttó 221 ezer forint. A gazdasági por­tál a Központi Statisztikai Hivatal ada­taira hivatkozva azt írta, egy Lidl bolti eladó fizetése 247 ezer forint, a tescósé 229 ezer bruttóban, az Auchannál ha­sonló, de egy Coop bolt már csak 160- 170 ezret kínál. Elindult a bérmozgás, úgy tudjuk, több bolthálózatnál is azt tervezik, hogy 5-10 ezer forinttal emelnek. Az Auchan­nál a legforróbb a helyzet, ott két héten belül indul a bértárgyalás. Bejelentkez­tek a diszkontok, a Lidl- és Aldi-dolgozók is megkerestek. Hiába jók a fizetések, kis létszámban dolgoznak. Az emberek túl­terheltek, mindenkinek több munka­kört kell betöltenie. Lépnie kell a SPAR- nak is, 12 ezer alkalmazottal a második legnagyobb munkáltató a Tesco után az ágazatban - mondta Sáling József, hoz­zátéve, folyamatosak az egyeztetések a munkáltatókkal és az alkalmazottakkal. Kiváló minőség jó bor lesz az idei szőlőből A tavalyi 2,8 millió hektoliterhez hason­ló mennyiségű, de kiemelkedő minő­ségű bortermés várható az idén Magyar­­országon - mondta a Földművelésügyi Minisztérium miniszteri biztosa pénte­ken. Kiss Eliza kifejtette, a tavaszi fagy, a jégkár és az aszály a termés mennyisé­gét befolyásolta, a minőségét azonban nem. Elmondta, alacsony, kilogram­monként 98­ 100 forint a szőlő átlagos felvásárlási ára. Az agrárkamara szerint 2017-ben Magyarországon 13 839 hektár­nyi borszőlőt érintett természeti kár. Eu­rópa egyéb országaiban ugyanakkor je­lentősebb terméskiesés várható. (MTI) Floronit Csak a tojáspiac fele tiszta biztosan Megkezdte a Nemzeti Élelmiszer­lánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a vizs­gálati jegyzőkönyvek kiállítását azon tojáspiaci vállalkozások számára, ame­lyek nyilatkoztak arról, hogy nem hasz­nálnak fipronilalapú rovarirtó szereket. A hatóság szeptember elején az Euró­pai Unió gyors riasztási rendszerén ke­resztül értesült arról, hogy határérték feletti fipronilt tartalmazott több ha­zánkba érkező termék. A hivatal eddig 15 vállalkozás számára állított ki jegyző­könyvet - közölte lapunkkal a Baromfi Termék Tanács (BTT) pénteken. Hoz­zátették, a Nébih eddig 15 cég 25 tele­pén mutatta ki, hogy a termékekben nincs szermaradék. A cégek a magyar tojástermelés csaknem 50 százalékát teszik ki. Számos vállalkozás írta már alá azt a nyilatkozatot, hogy termelésü­ket fipronilmentesen végzik. A BTT ké­ri a piaci szereplőket, hogy intézkedje­nek termékeik visszahívásáról, ha feke­tén beszerzett, illegális állatgyógyászati készítményeket használtak fel. Hozzá­tették, a Nébih folyamatosan végzi a begyűjtött minták hatósági laborató­riumi vizsgálatát, és állítja ki a vizsgá­lati jegyzőkönyveket. A tanács, illetve a szövetség nyilvánosságra hozza és fo­lyamatosan frissíti azon cégek listáját, amelyek mentességi nyilatkozatot írtak alá, illetve fiproniltól mentes gazdál­kodásukról a Nébih jegyzőkönyvet állí­tott ki. (MTI) Lenullázta idei nyereségét a forint mn-összeállítás A forint péntek késő délelőtt tovább gyengült a csütörtök késő esti szintjé­hez képest, és ezzel elvesztette idén el­ért relatív árfolyamnyereségét a főbb nemzetközi devizákkal szemben. Szak­értők a forintgyengülést a pia­c alakítói­nak arra a várakozására vezetik vissza, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jövő keddi kamatdöntő ülésén újabb monetáris lazítást jelent be. A Reu­ters által a napokban megkérdezett elemzők mindegyike kizárta a kamat­­változtatást, az alapkamat így továbbra is rekordalacsony, 0,9 százalék marad. Számos szakértő viszont arra számít, hogy vagy a piaci likviditás növeléséről születhet döntés kedden, vagy pedig ar­ról, hogy a jelenlegi mínusz 0,05 száza­lékos egynapos betéti kamat még mé­lyebbre kerül. Legutóbbi statisztikai je­lentésében az MNB azt jelezte, hogy az egynapos hitelintézeti betétek átlagállo­mánya 45 milliárd forinttal emelkedett augusztusban, vagyis likvid tőkéjüket a reálgazdaság helyett a jegybank felé irá­nyítják a kereskedelmi hitelintézetek. A forint árfolyamának gyengülésé­vel járhat egyebek mellett az is, ha kor­látozzák a kereskedelmi bankok által a jegybank számláján tartható betétek maximális összegét. Jelenleg ezt a limi­► milliárd forint le­het jelenleg maxi­mum a jegybanki három hónapos be­tétek állománya tét háromszázmilliárd forintnál húzták meg, de a jegybank több korábbi köz­leménye is azt sejteti, hogy készek ezt a keretet tovább szűkíteni. Mint ahogy arról korábban már többször is beszámoltunk, a jegybank­nak nincs kifejezett árfolyamcélja, de ha nyereségre tesz szert, azt rendsze­rint kihangsúlyozza, a pénzt pedig el­költi - így születtek például a jegybanki alapítványok is. A nyereség megterem­tésének pedig az a legegyszerűbb mód­ja, hogy a korábbi, erősebb forintárfo­lyam mellett tartalékolt devizát gyen­gébb árfolyam mellett váltják forintra. Ez a folyamat egyébként csak addig tart­hat, ameddig az egyre nagyobb tempó­ban csökkenő devizatartalék szintje nem válik veszélyesen alacsonnyá. TOVÁBB LAZÍTHAT AZ EKB. Az Eu­rópai Központi Bank (EKB) októberben várhatóan arról dönt, hogy az év vé­gétől további hat hónappal meghosz­­szabbítja eszközvásárlási programját, de januártól havi 40 milliárd euróra csökkenti kötvényvásárlásait - vélték a Reuters által megkérdezett elemzők. Az eredetileg december végéig tartó meny­­nyiségi könnyítési program keretében az EKB jelenleg havi 60 milliárd eurót pumpál a gazdaságba. Az EKB az idén már csak októberben és decemberben tart kamatdöntő ülést, ezek valamelyi­kén kell határozni a jövő évtől követen­dő monetáris politikáról. Lecsaptak a kriptodevizára Kína véget vet a bitcointőzsdének Kínában azt tervezik, hogy szeptember végéig bezárják az összes bitcointőzs­­dét. A hatóságok pénteken utasították a kriptodeviza-tőzsdéket, hogy állítsák le a kereskedést - derül ki a Securities Times állami napilapban is közölt uta­sításból. A kínai jegybank szeptember elején illegálisnak minősítette és betil­totta a kriptodeviza kibocsátásával tör­ténő tőkegyűjtést. A BTCC China már közölte, hogy szeptember 30-án leállít­ja a kereskedést a virtuális devizákkal. A bitcoin itt 7,63 százalékos mínusz­ban, 19 797 jüanon forgott a pénteki kereskedés során. (MTI)

Next