Magyar Nemzet, 2017. szeptember (80. évfolyam, 204-229. szám)
2017-09-16 / 217. szám
2017. SZEPTEMBER 16., SZOMBAT Mapi leirat Nincs fogás az albán pékségeken Még a Nébih is tudja, hogy trükkös névadással törvényesen kijátszhatók az előírások HAVA NIKITA Az albán pékségek nem jelentenek élelmiszer-biztonsági kockázatot, és nem számít jogsértésnek a Magyar Élelmiszerkönyvtől eltérő nevekkel más öszszetétellel gyártani termékeket - írta pénteken közleményébe a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A hatóság szerint az ellenőrzések tapasztalatai alapján nem lehet általánosságban kijelenteni, hogy az albán pékségek kiemelt élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentenének. Az ezer magyar sütőipari vállalkozás mintegy 60 százaléka veszteséges, állítja a pékszövetség A Nébih azt követően adta ki a közleményt, hogy Septe József, a pékszövetség elnöke korábban egy szakmai fórumon közölte: a magyar sütőipari cégek versenyhelyzetét a belföldi piacon rendkívüli mértékben rontják az albán pékségek, amelyekből mintegy 500 működik Magyarországon. Ezek a pékségek ugyanis nem tartják be a Magyar élelmiszerkönyv előírásait, így költségeik, ebből következően áraik is alacsonyabbak, mint a magyar vállalkozásoké - véli Septe. Vizsgálatában a Nébih is arra jutott, hogy az albán pékségek a termékeiket általában nem a Magyar élelmiszerkönyvben szereplő összetétellel gyártják, de éppen ezért a Magyar élelmiszerkönyvben nem szereplő elnevezéssel is illetik azokat. Márpedig ez döntő mozzanat a hatóság szerint, mert ha egyszer egy kenyér formájú sütőipari terméket nem kenyérnek, hanem mondjuk bucinak neveznek és árulnak, akkor nem is kell megfelelni mindazon előírásoknak, amelyeket az élelmiszerkönyv a kenyerekkel szemben támaszt. Egyébként a közlemény szerint a hatóság és a megyei szakigazgatási szervek rendszeresen ellenőrzik az élelmiszer-előállító üzemeket, köztük a pékségeket is. Az albán pékségekkel kapcsolatban már többször történt kiemelt, országos célellenőrzés főként közérdekű bejelentések nyomán. Septe József a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Élelmiszeripari körkép elnevezésű rendezvénysorozatának a malom- és sütőiparral foglalkozó tanácskozásán arról beszélt, hogy a sütőipari ágazat tartalékai kimerültek, a költségcsökkentési lehetőségek elfogytak. Az ágazatból hatezer munkavállaló, közülük mintegy háromezer pék hiányzik. Emellett a különböző költségek, például a munkabérek, logisztikai kiadások folyamatosan nőnek. Szerinte a költségek emelkedését ugyanakkor a nagy áruházláncokkal nem lehet elismertetni, most például a liszt ára nő majd előreláthatólag 5-10 százalékkal. Az ezer magyar működő sütőipari vállalkozás mintegy 60 százaléka veszteséges. Emiatt a pékszövetség azt sürgeti, hogy a kormány dolgozzon ki egy ahhoz hasonló támogatási rendszert, amelyekkel az élelmiszeripar egyéb ágazatait segíti. Támogatás nélkül ugyanis képtelenek az ágazatban tevékenykedő vállalkozások végrehajtani az elengedhetetlen fejlesztéseket, modern technológia híján pedig még inkább lemaradnak a versenyben. Nem minden kenyér, ami annak látszik, de a hatóság szemében ez rendben van (képünk illusztráció) FOTÓ: HEGEDŰS MÁRTA Elindult a bérmozgás a Tesco-sztrájk hatására • A diszkontoknál is előfordulhat munkabeszüntetés, akár a létszámhiány miatt is HORVÁTH ATTILA Sok szó esik manapság a kereskedelmi multiláncok által kínált fizetésekről, de a helyzet az, hogy nem ezekben az üzletekben keresnek a legrosszabbul az alkalmazottak. A Tescóban magasabb a szakmunkás-minimálbér, mint a legtöbb üzletben, hozzáadódik még a területalapú kiegészítés. Van olyan vidéki Coop, ahol 161 ezer a minimálbér, a Tescónál ez magasabb, a kiegészítéssel együtt közel 200 ezer forint. Ez természetesen feszültséghez vezet. Úgy tűnik, más munkáltatók is megijedtek, így már el is indultak a béremelkedések a múlt heti sztrájk hatására - mondta lapunknak a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke. Sáling József megjegyezte, úgy tűnik, nemcsak a bérek nőhetnek, de a dolgozói létszám is. Szerinte ugyanakkor félő, hogy épp a multiláncok lesznek képesek embereket átcsábítani máshonnan, például a kisebb boltokból. A Magyar Idők pénteki számában írt arról, hogy a szakszervezetekhez a múlt pénteki és szombati 4-5 ezres Tesco-sztrájk óta érkezett már megkeresés az Auchan, a SPAR, a Coop, az Obi és a Praktiker üzletlánctól is. A dolgozók azt kérik, egységesen találjanak megoldást az ágazat képviselői. Közölték, az üzletekben rendkívül súlyos a létszámhiány, ami a több más ágazathoz képest alacsonyabb átlagbérek miatt alakult ki. A kereskedelemben az elmúlt évben jellemző 20 százalék körüli átlagbérnöveléssel is mintegy 20-30 ezer forinttal maradnak el a nemzetgazdasági átlagtól. Más területek elszívó erejét jól mutatja, hogy például az összeszerelő vagy csomagolóüzemekben, a szalagmunkák mellett végzett könnyebb munkával ma annyit keresnek a foglalkoztatottak, amennyit egy áruházi dolgozó. A Blokkk.com szakportál pénteken közzétett egy statisztikát, amelyben azt mutatják be, a különféle áruházláncoknál hogyan keresnek az embe► forinttal kisebbek idehaza a fizetések a kereskedelemben, mint a nemzetgazdaság átlagában rel. Összesítésükben 300 ezer forintnál is magasabb bruttó bért az Aldi eladói visznek haza. Az árufeltöltő pénze itt bruttó 221 ezer forint. A gazdasági portál a Központi Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva azt írta, egy Lidl bolti eladó fizetése 247 ezer forint, a tescósé 229 ezer bruttóban, az Auchannál hasonló, de egy Coop bolt már csak 160- 170 ezret kínál. Elindult a bérmozgás, úgy tudjuk, több bolthálózatnál is azt tervezik, hogy 5-10 ezer forinttal emelnek. Az Auchannál a legforróbb a helyzet, ott két héten belül indul a bértárgyalás. Bejelentkeztek a diszkontok, a Lidl- és Aldi-dolgozók is megkerestek. Hiába jók a fizetések, kis létszámban dolgoznak. Az emberek túlterheltek, mindenkinek több munkakört kell betöltenie. Lépnie kell a SPAR- nak is, 12 ezer alkalmazottal a második legnagyobb munkáltató a Tesco után az ágazatban - mondta Sáling József, hozzátéve, folyamatosak az egyeztetések a munkáltatókkal és az alkalmazottakkal. Kiváló minőség jó bor lesz az idei szőlőből A tavalyi 2,8 millió hektoliterhez hasonló mennyiségű, de kiemelkedő minőségű bortermés várható az idén Magyarországon - mondta a Földművelésügyi Minisztérium miniszteri biztosa pénteken. Kiss Eliza kifejtette, a tavaszi fagy, a jégkár és az aszály a termés mennyiségét befolyásolta, a minőségét azonban nem. Elmondta, alacsony, kilogrammonként 98 100 forint a szőlő átlagos felvásárlási ára. Az agrárkamara szerint 2017-ben Magyarországon 13 839 hektárnyi borszőlőt érintett természeti kár. Európa egyéb országaiban ugyanakkor jelentősebb terméskiesés várható. (MTI) Floronit Csak a tojáspiac fele tiszta biztosan Megkezdte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a vizsgálati jegyzőkönyvek kiállítását azon tojáspiaci vállalkozások számára, amelyek nyilatkoztak arról, hogy nem használnak fipronilalapú rovarirtó szereket. A hatóság szeptember elején az Európai Unió gyors riasztási rendszerén keresztül értesült arról, hogy határérték feletti fipronilt tartalmazott több hazánkba érkező termék. A hivatal eddig 15 vállalkozás számára állított ki jegyzőkönyvet - közölte lapunkkal a Baromfi Termék Tanács (BTT) pénteken. Hozzátették, a Nébih eddig 15 cég 25 telepén mutatta ki, hogy a termékekben nincs szermaradék. A cégek a magyar tojástermelés csaknem 50 százalékát teszik ki. Számos vállalkozás írta már alá azt a nyilatkozatot, hogy termelésüket fipronilmentesen végzik. A BTT kéri a piaci szereplőket, hogy intézkedjenek termékeik visszahívásáról, ha feketén beszerzett, illegális állatgyógyászati készítményeket használtak fel. Hozzátették, a Nébih folyamatosan végzi a begyűjtött minták hatósági laboratóriumi vizsgálatát, és állítja ki a vizsgálati jegyzőkönyveket. A tanács, illetve a szövetség nyilvánosságra hozza és folyamatosan frissíti azon cégek listáját, amelyek mentességi nyilatkozatot írtak alá, illetve fiproniltól mentes gazdálkodásukról a Nébih jegyzőkönyvet állított ki. (MTI) Lenullázta idei nyereségét a forint mn-összeállítás A forint péntek késő délelőtt tovább gyengült a csütörtök késő esti szintjéhez képest, és ezzel elvesztette idén elért relatív árfolyamnyereségét a főbb nemzetközi devizákkal szemben. Szakértők a forintgyengülést a piac alakítóinak arra a várakozására vezetik vissza, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jövő keddi kamatdöntő ülésén újabb monetáris lazítást jelent be. A Reuters által a napokban megkérdezett elemzők mindegyike kizárta a kamatváltoztatást, az alapkamat így továbbra is rekordalacsony, 0,9 százalék marad. Számos szakértő viszont arra számít, hogy vagy a piaci likviditás növeléséről születhet döntés kedden, vagy pedig arról, hogy a jelenlegi mínusz 0,05 százalékos egynapos betéti kamat még mélyebbre kerül. Legutóbbi statisztikai jelentésében az MNB azt jelezte, hogy az egynapos hitelintézeti betétek átlagállománya 45 milliárd forinttal emelkedett augusztusban, vagyis likvid tőkéjüket a reálgazdaság helyett a jegybank felé irányítják a kereskedelmi hitelintézetek. A forint árfolyamának gyengülésével járhat egyebek mellett az is, ha korlátozzák a kereskedelmi bankok által a jegybank számláján tartható betétek maximális összegét. Jelenleg ezt a limi► milliárd forint lehet jelenleg maximum a jegybanki három hónapos betétek állománya tét háromszázmilliárd forintnál húzták meg, de a jegybank több korábbi közleménye is azt sejteti, hogy készek ezt a keretet tovább szűkíteni. Mint ahogy arról korábban már többször is beszámoltunk, a jegybanknak nincs kifejezett árfolyamcélja, de ha nyereségre tesz szert, azt rendszerint kihangsúlyozza, a pénzt pedig elkölti - így születtek például a jegybanki alapítványok is. A nyereség megteremtésének pedig az a legegyszerűbb módja, hogy a korábbi, erősebb forintárfolyam mellett tartalékolt devizát gyengébb árfolyam mellett váltják forintra. Ez a folyamat egyébként csak addig tarthat, ameddig az egyre nagyobb tempóban csökkenő devizatartalék szintje nem válik veszélyesen alacsonnyá. TOVÁBB LAZÍTHAT AZ EKB. Az Európai Központi Bank (EKB) októberben várhatóan arról dönt, hogy az év végétől további hat hónappal meghoszszabbítja eszközvásárlási programját, de januártól havi 40 milliárd euróra csökkenti kötvényvásárlásait - vélték a Reuters által megkérdezett elemzők. Az eredetileg december végéig tartó menynyiségi könnyítési program keretében az EKB jelenleg havi 60 milliárd eurót pumpál a gazdaságba. Az EKB az idén már csak októberben és decemberben tart kamatdöntő ülést, ezek valamelyikén kell határozni a jövő évtől követendő monetáris politikáról. Lecsaptak a kriptodevizára Kína véget vet a bitcointőzsdének Kínában azt tervezik, hogy szeptember végéig bezárják az összes bitcointőzsdét. A hatóságok pénteken utasították a kriptodeviza-tőzsdéket, hogy állítsák le a kereskedést - derül ki a Securities Times állami napilapban is közölt utasításból. A kínai jegybank szeptember elején illegálisnak minősítette és betiltotta a kriptodeviza kibocsátásával történő tőkegyűjtést. A BTCC China már közölte, hogy szeptember 30-án leállítja a kereskedést a virtuális devizákkal. A bitcoin itt 7,63 százalékos mínuszban, 19 797 jüanon forgott a pénteki kereskedés során. (MTI)