Magyar Nemzet, 2017. szeptember (80. évfolyam, 204-229. szám)

2017-09-16 / 217. szám

taik­­­(‘ni) 2017. SZEPTEMBER 16., SZOMBAT A dzsihadizmus Európában: egy bekövetkező merényletre 6-10 elhárított terrortámadás jut A rettegés gócpontjai Amikor egy utazási irodánál dolgo­zó barátom elmesélte, hogy a barce­lonai terrortámadás után az egyik ügyfelük visszamondta a közel egy­millió forintba kerülő utazását Cos­ta del Sub­a, s így csak 25 ezret ka­pott vissza, őrültségnek tartottuk a döntését. Csakhogy amikor félünk, logikusnak tűnnek az irracionális lépéseink is. Napjainkra egyre vilá­gosabban rajzolódnak ki azok a te­rületek, amelyek a terroristák cél­pontjává válnak, és így felkerülnek a világ félelemtérképére. MAJLÁTH RONALD­ ehér furgon kanyarodik a barce­lonai La Rambla sétálóutcára, majd a sofőr a gázra tapos, és oda-vissza rángatja a kormányt, hogy minél több járókelőt elüt­hessen. Az emberek kiabálnak, a közeli boltokba menekülnek, de végül tucatnyinál is több a halálos áldozat. Né­hány óra sem telik el, s a világhálón már láthatók azok a videók, amelyeket a helyszínen rögzítettek. Az egyik egy biz­tonsági kamera felvétele, amelyen egy­szer csak rohanó embereket látunk, majd egy villámgyorsan elsuhanó fehér furgont. Aki mindezt látja, akaratlanul is a járókelők helyébe képzeli magát. In­nentől pedig egyetlen észszerű válasz lé­tezhet: elkerülni az ilyen nagyvárosokat, hiszen az életünk többet ér bármilyen utazásnál, bármennyi, a foglalás lemon­dása miatt elvesztett pénznél. Csakhogy lassan egyre több az olyan hely, amelyet az óvatos utazó inkább el­kerülne. Múlt héten Gérard Collomb francia belügyminiszter így fogalmazott az új titkosszolgálati vezető beiktatása­kor: „Tizenegy támadást hiúsítottunk meg az év eleje óta, és holnap természe­tesen megtörténhet ugyanaz Franciaor­szágban, ami Barcelonában”. Megtud­tuk: augusztus végén Párizsban tervez­tek merényletet a dzsihádisták, melynek célpontjai éjszakai bárok, mindenek­előtt melegbárok voltak. Szeptember elején aztán egy Kalasnyikoval terve­zett merényletet sikerült a hatóságoknak meghiúsítaniuk, ennek célpontja már egy rendőr volt. Az Europol legfrissebb jelentése ma­gáért beszél: 2016-ban összesen 135 em­ber halt meg dzsihádista terrortámadá­sok során az Európai Unió területén, az összesen 13 terrortámadásból ötöt Fran­ A muszlimok aránya Európában ciaországból, négyet Belgiumból, négyet pedig Németországból jelentettek. Ada­tok szerint a múlt évben összesen 718 embert tartóztattak le az unió területén azzal a gyanúval, hogy dzsihádista indít­tatású terrortámadásra készülnek. Külö­nösen Franciaországban nőtt az őrizetbe vettek száma: míg 2014-ben 188, 2015- ben már 377, a múlt évben pedig 429 em­bert tartóztattak le. Ilyen helyzetben a lakosság egyre in­kább attól tart, hogy maga is célponttá válhat. Egy friss kutatás szerint a német társadalom félelemindexe - amely 16 le­hetséges aggodalomforrásról rögzített adatok átlagát mutatja - 46 százalék, ami kiugróan magas. Az utóbbi tíz évben csak 2010-ben, az euróövezeti állam­adósság-válság mélypontjának közelé­ben és 2016-ban, a nemzetközi migráci­ós válság elmélyülése után volt erősebb a félelem Németországban. A félelmek előidézőinek listáját nagy előnnyel veze­ti a terrorizmus: a megkérdezettek 71 százaléka mondta, hogy tart a terrortól, amely minden korábbinál magasabb arány, és elsősorban azzal állhat össze­függésben, hogy az iszlamista terroriz­mus megérkezett az országba. Ez a félelem másutt egészen sajátos re­akciókat szül: a Reuters hírügynökség szeptember elején arról számolt be, hogy a terrorfenyegetettség miatt fellendült a betontömbök iránti kereslet Franciaor­szágban. A piacvezető bordeaux-i cég, a Blocstop 900 kilogramm és 2,4 tonna kö­zötti súlyú tömböket gyárt, amelyek egy­­egy városi helyszín biztosítása szerint ál­líthatók össze. A hat főt foglalkoztató vál­lalkozás tanácsadással is szolgál annak ér­dekében, hogy a tömbökkel úgy szavatol­ják a biztonságot, hogy közben a rendőr­ség vagy a mentők közlekedését ne aka­dályozzák. Franciaországban mostanra már 1800 betontömböt használnak a gá­­zolásos merényletek megakadályozására. A cégnél hetente átlagosan 60-80 tömböt gyártanak, a vállalat tulajdonosa szerint azonban a piac annyira fellendült, hogy az év folyamán becslése szerint ötszörö­sére nőhet tevékenysége. A világ veszélytérképe így napjainkra gyökeresen megváltozott. Augusztus vé­gén a brit külügy felmérést tett közzé, amely azt mutatta, hogy a világ mely or­szágai minősülnek magas kockázati stá­tuszúnak, és melyek számítanak bizton­ságosnak a turisztikai célú utazások szempontjából. A brit turisták körében kedvelt országok közül Spanyolország, Franciaország, Törökország, Tunézia és Belgium besorolását is veszélyesre vál­toztatta a külügyminisztérium a közel­múlt terrortámadásai következtében. A brit Daily Star ennek nyomán elkészí­tette a globális terrorfenyegetettség tér­képét, amelyből a lap azt olvasta ki, hogy a világ tíz legbiztonságosabb országa Chile, Svájc, Bhután, Tuvalu, a Fidzsi-szi­­getek, Új-Zéland, Izland, Málta, Írország­­ és Magyarország. Hogy mindez nem pusztán légből ka­pott adatsor, visszaigazolja az amerikai külügyminisztérium szeptember eleji fi­gyelmeztetése is, amelyben azt javasolták az amerikaiaknak, hogy lehetőleg ne utazzanak Európába. Mint írták, az Isz­lám Állam terroristái több alkalommal is kifejezetten turistacélpontok ellen hajtot­tak végre támadást a kontinensen, vagyis szándékosan olyan területeket céloztak meg, ahol számos nemzetiség tagjai is megfordulnak, az amerikaiak pedig külö­nösen kiemelt figyelmet „élveznek”. Nap­jainkra azokban az országokban is felerő­södött a félelemérzet, ahol eddig még nem voltak dzsihádista indíttatású terror­­támadások. A Závecz Research áprilisi ku­tatásából például kiderült, hogy a magyar lakosság leginkább a terrorizmustól fél.­­ A dzsihádisták ellenségképe alapve­tően a Nyugat - mondja Wagner Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet bizton­ságpolitikai szakértője, akitől arról ér­deklődtünk, van-e okunk félni, ha kül­földre utazunk. A szakember szerint a mai európai dzsihadizmus nem ország­specifikus, inkább centrumaik vannak, így például nem általában Franciaor­szágban vannak problémák, hanem konkrétan Párizsban és Marseille-ben. Spanyolországban ilyen hely Barcelona: az elmúlt években letartóztatott szélső­ségesek 40 százaléka Barcelonából vagy Madridból érkezett.­­ Nem úgy van az, hogy mindenhol ott vannak a terroristák, nyilván ők is szeretik a világvárosokat - hangsúlyozza a szakember, aki szerint Németország­ban Berlin és Köln, Belgiumban Brüsszel (azon belül is a Molenbeek nevű kerü­let), Wenders és Antwerpen számít ilyen városnak. Az Egyesült Királyságban pe­dig London és Manchester a szélsőséges iszlamisták gócpontja. Habár a dzsihádistáknak, ezen belül az Iszlám Államnak az elsődleges cél­pontja a Nyugat, Európának két olyan térsége is van, amely nagyon fontos a terrorizmus szempontjából. Az egyik ilyen a Balkán, ahonnan az elmúlt idő­szakban több aggasztó hír is érkezett: legutóbb Milos Zeman cseh államfő fi­gyelmeztetett rá, hogy az Iszlám Állam közel-keleti vereségével a terrorszerve­zet Bosznia-Hercegovinában teremtheti meg európai bázisát. Korábban már többször készült fénykép arról, hogy egyes boszniai házakon az Iszlám Állam fekete zászlaja lengedez. Wagner Péter úgy látja, a Nyugat-Balkánon a probléma elsősorban abból adódik, hogy az állami kapacitások jóval gyengébbek, mint a nyugat-európai országokban. Lehet ugyan, hogy titkosszolgálataik és a terro­relhárításuk jól működik, ez azonban csak egy része a terrorizmus elleni harc­nak. Fontos szerepük lenne mellettük más intézményeknek is, az oktatásnak, a szociális hivataloknak, a gyámügynek, a büntetés-végrehajtásnak, de még az egy­házi szervezeteknek is. A nyugat-balkáni országok ezeken a területeken gyengéb­bek, így jobban kitettek a terrortámadá­soknak. Ugyanakkor a szélsőségesek ezekben az országokban nem a Nyu­­gat-Európában ismert másodgenerációs fiatalok közül kerülnek ki, hiszen ebben a térségben az iszlám a lakosság identitá­sának természetes része. Boszniában, Macedóniában és Koszovóban ezért csak elvétve történtek terrortámadások. Wag­ner szerint ez annak is köszönhető, hogy a dzsihádisták fejében ez a térség nem jelenik meg célpontként, hiszen itt nagy­részt már muszlim országokról beszélhe­tünk. A szakértő úgy látja, hogy ezt a tér­séget egyáltalán nem azonosítják a nyu­gati világ részeként, ezért azok a terroris­ták, akik albánként vagy bosnyákként hazatérnének, nem a szülőhazájukban követnének el merényleteket. A másik veszélyeztetett térség Euró­pában Oroszország, ahol egészen külö­nös helyzet állt elő. A statisztikák szerint az Iszlám Állam külföldi fegyveresei kö­zül rengetegen innen érkeznek, e sorba beletartoznak a csecsenek, a kaukázusi­ak és a közép-ázsiaiak is. A szíriai háború egyik következménye az volt, hogy Cse­­csenföldön relatíve jobb lett a biztonsági helyzet, így most az a kérdés, hogy az Iszlám Állam vereségei után vissza akar­­nak-e térni hazájukba. Az eddigi tapasz­talatok szerint a csecsen és üzbég terro­risták igazi „nemzetközi dzsihádisták”, viszont most több országon keresztül kellene átjutniuk, hogy hazaérjenek, mi­közben már a csecsen hatóságok sem fognak tétlenül ülni. A szakértő ezért nem számít arra, hogy az Iszlám Állam oldalán harcoló csecsenek nagy szám­ban térnének vissza Oroszországba. A lakosság körében jelentkező féle­lem mértékét azonban nem csak a konk­rét, megtörtént terrortámadások befo­lyásolják. Wagner Péter szerint fontos té­nyező az is, hogy Nyugat-Európában már a dzsihadizmus megjelenése előtt találkozott a lakosság a terrorizmussal, ezért a legutóbbi támadások nem váltot­tak ki hisztériát az emberekből, legfel­jebb egyes médiumok reagáltak ekként. Másrészt az is rendkívül fontos, hogy mit tudnak az emberek arról, mi történik a háttérben. Csak egy példa: napjainkban egy bekövetkező merényletre 6-10 elhá­rított terrortámadás jut. Ennek a nyilvá­nosságra hozatala mindig nagy dilem­ma: ha az állami szervek tudatják a la­kossággal, hány embert gyanúsítottak meg, hány támadást számoltak fel még a megvalósítás előtt, a társadalom tisztá­ban lesz vele, milyen környezetben él, így ha valami bekövetkezik, kevésbé ijed meg. Ennek ellentéte, hogy nem monda­nak semmit, mert addig nyugodt a lakos­ság, amíg nem tud semmiről - ennek az a hátránya, hogy ha terrortámadásra ke­rül sor, kitörhet a pánik. A szakértő úgy látja, hogy Nyugat-Európában a hatósá­gok munkája jól átlátható, megfelelően tájékoztatják a lakosságot, így kisebb a félelem, mint amilyenre gondolnánk.­­ Ha az emberek azt látják, hogy a rendőrség, a szolgálatok és más állami szervek megpróbálják ellátni a feladatu­kat, történnek válaszlépések és letartóz­tatások, az mindenképpen nyugtatólag hat, hiszen azt érezhetik, hogy az állam képes megvédeni őket - hangsúlyozza Wagner, aki szerint ebben fontos szere­pe van a médiának is, amely legtöbbször csak a bekövetkező terrortámadásokról számol be, viszont ha a terrorelhárítók bemutatják, hogyan fogtak el olyan dzsi­­hádistákat, akik merényletre készültek, már kisebb a figyelem. Pedig ha ezekről is tudnának az emberek, jóval higgad­tabban és megfontoltabban reagálnának a terrorveszélyre. Norvégia Svéd­ország Wimm Ausztria Szlovénia Szerbia Horváto. Olasz­ország Portugália Bosznia-Herc. Spanyolország Macedónia Albánia Százalék 1 alatt 35 Nagy-Britannia Finn­ország 20 felett 6-20 Eszto Letto. Litvánia oroszo Dama Fehérorosz­ország Hollandia Írország Lengyel­­­ország 13 — Német­ország cseho. Ukrajna Szlovákia Moldova Románia Magyaro. Görög­ország 2014 májusa óta iszlám terror­­támadásokban meghaltak száma (a terroristák nélkül) iprus Forrás: MN-gyűjtés / MN-grafika » Rendőr strázsál a barcelonai Sagrada Familia-székesegyháznál augusztus 20-án. Növekvő aggodalmak FOT-CIAFP - PASCAL GUYOT magazin 25

Next