Magyar Nyelvőr – 74. évfolyam – 1950.

1. szám - Rubinyi Mózes: Gyarmathi Sámuel

MAGYAR NYELVŐR 74. ÉVFOLYAM * 1950 JANUÁR-FEBRUÁR * 1. SZÁM GYARMATHI SÁMUEL Irta: Rubinyi Mózes A magyar tudományos élet múltjában kevés olyan érdekes egyéniség akad, mint Gyarmathi Sámuel, akiről az egész világon minden számottevő nyelvész-szakember elismerte és elismeri, hogy ő az összehasonlító nyelv­tudomány megalapítója. Élete valójában tragikus élet volt, nagy kezdések é.s nagy lebukások tarka élete. Lángész volt, aki korának úttörő polgári szellemei közé tartozott, ezért feudális kora nem is tudta megérteni, még kevésbbó megbecsülni. 1751-ben született Kolozsvárott és 1830-ban ugyanott halt meg, hányatott, hosszú életében tehát volt alkalma végigszenvedni a feudális társadalmi rendszer minden kicsiny ességét, szűkkeblűségét, korlá­toltságát, anyagi és szellemi kizsákmányoló módszerének minden átkát. Gyarmathi azt. a művét, amely most másfél évszázada jelent meg és a nyelv­tudomány történetében forradalmi fordulatot jelentett: az Affinitást, I Pál cárnak ajánlotta abban a reményben, hogy viszonzásul anyagi támogatásban fog részesülni. E korban a tudós igazi koldus, a hatalmon lévők koncait lesi. Gyarmathi azt írja egy kéregető levelében, hogy hajlandó volna müve kéz­iratát akar ingyen is átengedni, hiszen volt ebben a korban ennél rosszabb figura is, amikor a tudós író még müve nyomtatásának költségeit is maga volt kénytelen kifizetni. Dehát ki volt ez a Gyarmathi Sámuel, aki először csillogtatta meg magyar nevét az. egész n.űvelt világ szaktudományában, akiről a polgári nyelvészet nagyjaii: Gabelentz, Thomsen, Benfey, Sandfeld-Jensen, Setálá, Saussure és az egész magyar nyelvtudomány mint alapvető nyelvtudós­mesterről emlékeznek meg*? Igazi lángész volt a zseni minden ragyogása és minden szomorúsága tarkította életét Eredetileg orvos volt, aki Bécsben szerezte meg orvosi diplomáját, de jellemző, hogy orvosi és tisztiorvosi műkö­désének legnagyobb dicsőségéül ő maga feljegyzéseiben azt említi meg. amikor egy tudós barátját, Lichtenberg nevűt, súlyos betegségéből — tokaji borral gyógyította meg. Tíz évig középiskolai tanár volt a zilahi református „Oskolán". Oda tudományos érdemei alapján hívták meg, de tovább nem maradhatott, mert rakoncátlan nebulóit eszméivel megfékezni nem tudta­pálcával meg nem — akarta. Volt színész, sőt színházi súgó is és lelkesedett kora nagy találmányáért, a lég-hajózásért: Pozsonyban kétízben is ő eresz­tette fel a Montgolfier-testvérek léggömbjét. (Nem e léggömbök voltak életének első és nem is utolsó léggömbjei.) A tollat is jól forgatta és tárgyválasztási is jellemző. Korának hozzá hasonló nyelvésztehetsége, Joachim Heinrich Campe, nagy német szótárt szerkesztett és a Robinson­könyvet kiadta németül, ezt a Campe-féle Robinsont fordította le magyarra Gyarmathi a; régebbi magyar fordítás alapos felhasználásával. Ugyancsak lefordította Campenak Amerika felfedezéséről írott könyvét Ö, a grófi csemeték mentora, nevelője hozza be Göttingából Erdélybe a sárga krumplit és Erfurtban újtípusú szövőgépek modelljeit kutatja fel hazája szövőipará­nak fellendítésére. Hírlapíróként dolgozott a Révai Miklós által szerkesztett pozsonyi Hírmondóba. Józaneszű tudós volt Gyarmathi, de minden munkájában, minden igyek­vésében felénk, a mi korunk felé nyúl esengő kezie. Évtizedekkel. Széchenyi előtt, műveiből, leveleibol^jkJ^nk_ áraid árva hazája fellendítésének vágya 1 Magyar Nyelvőr jf r, Növedüc

Next

/
Thumbnails
Contents