Szabad Vajdaság, 1944. december (1. évfolyam, 1-2. szám)

1944-12-14 / 1. szám

SZABAD talál a fasizmusra - Szabadság a népnek! Tito : ..BéRcíobboi nyuL tunb minden becsü­letes embernek abi ma feésg velünk, együtt újjáépíteni rombadöntöti országunkat“' I. évfolyam t. szám Movlssáé, 1044 december 14 Ár© SO .fillér kezdődik, hogy Jugoszlávia a belső kér dések tökéletes megoldásának példaké­pe s hogy a megt állók elleni hősies küzdelemmel hogyan Hhet megnyerni mgs államok rokonszeri, '*t és megvaló­sítani a nemzetek közötti együttműkö­dést. Különösen hangsúlyozni kell, hogv a háború folyamán el kellett távolííam az útból mindazokat az intézményeket, vagy a kormányzásnak mindazon formá_ k, amelyek a Jugoszlávia baráti népei­nek együttműködését akadályozták. A harcnak bizonyos szakaszaiban az állam hatóságnak uj formái születtek meg, a népi demokrácia uj tormái, a föderális parlament uj keretet stb A népi testvériség és barátság ezen politikája Jugoszláviának olyan belső erőt kölcsönzött, amelyet senki sem tu­dott megtör nk Ez a politika, éppen ti gr áuijí iwegbecsu.' Wiíei gon- fp akíftk fiég Jugosz.iáviának kz| a sggiretetd. és raagjoecaúíést, amely hasonlót !Szr#jgtófos2orszÁ$kivéte­liéi egyetlen ország sem élvezett a tör fekíslemben. Ez a politika hozta meg Ju é^'^ávia népeinek az eddigi eredmé- két, Sz eddigi győzelmeket éppen fy • az országban — a megszállók eile- »arcban, a Tödé, adóért és a demok- -T^rdért való küzdelemben — mint a ^''földön az általános „hitlerellenes” , s&yfatkezésben. Ez a politika legyen a jőv&feet! is irányvonal, kormányrúd, a- melyhez az ország összes népei sorsu­kat kötik, hogy megnyilvánuló tekin­télyt és rokonszenvet kimélyítsék, s or­szágunk helyzetét megerősítsék. Jugoszlávia helyes baráti politikájá­nak köszönheti, hogy a Balkánon ma nagy vonzerőt jelent mindazoknál, akik harcoltak a fasiszta hódítók véres poli­tikája ellen. Ezek Jugoszláviában nem­csak a Balkán legerősebb államát és a németek ellepi hajé- bástyáját látják, ha nem a Balká»;íj|pitő hatalmát, az önzet­len segítőtársat a demokrácia és a béke felé vezető ötön. (Ez a helyzet a görö­göknél, de különösen az albánoknál.) De nemcsak azok az országok, amelyeket Hitler megszállott; azok is, amelyek csak átmenetileg állottak a német hódi- lók uralma alatt és így ideiglenes segí­tőtársai voltak Hitlernek, ezeknek szé­les népi tömegei is azt az uj államot látják Jugoszláviában, amelynek népei .főrészben már kiharcolták jogaikat, te­hát a jövőben nemcsak hogy akadályo­zója nem lesz a fasizmus elleni külső és belső harcokban, ellenkezőleg segíti majd szabadságharcukat. Mindez vonat­kozik Olaszországra, a demokrata Ausz triára, Romániára és elkerülhetetlenül- Magyarországra is. Külön fejezet Bulgária, amely ugyan Hitler csendőrének szerepét játszotta Ju goszláviában, az országban azonban ta­más népek megbecsüléséről vallott poli­tikai felfogásnak. Az sem véletlen, hogy Trieszt munkásosztálya és fiatalsága ha tározatot hozott, amelyben követelték, hogy Isztriát Jugoszláviához csatolják és amelyben hangoztatják, hogy együtt akarnak harcolni a német elnyomók el­len egy jobb és igazságosabb rendért. Ez az eredménye a nemzetiségi kérdés­ben vallott helyes politikánknak Nem véletlen az sem, hogy egy év előtt Szlavóniában magyar zászlóaljat szerveztünk és hogy ez a lépés példa­ként szolgált arraf hogy hogyan kell a magyar nemzetiséggel bánni. Nem lehet minden magyar felelőssé tenni Horthy és Szálasi bűneiért. Nem lehet felelőssé fen ni és nem is felelős! Fasiszta gonoszte­vők és hóhérok a szerbek és horvátok. a szlovének és crnagoracok között is vannak. Vájjon Mihajlovics Drázsa cset- nikjei, vagy Pavelics usztasái — akik ezer és ezer szerbet és horvátot megöl tek —• jobbak-e a magyar nyilaskcf'si- teseknél, akik ugyancsak ezer és ezer szerbet és horvátot öltek meg? Termé­szetes, hogv nem! A gonosztevőket, a- kik kezüket, az ártatlan nép vérével be- :mx"v''o/i J'v meg kol{.'hi:nt •*> tek mg nelkw arra, hogy milyen nemzeuu<.giieit. És, el is nyerik büntetésüket. A nemze­tiségeket pedig be Mell vonni a fasiz­mus elleni küzdelembe; Jugoszláviát az ő földjükké tenni, s életüket hozzá köt­ni minden tekintetben. Ezt - nem érhető el másként, csak úgy hogy egy ép jogú polgárok lesznek, -hogyha tiszteiében tartják nemzeti és kulturális jogaikat, ha gazdasági, jogi és minden más vo­natkozásban úgy járunk el velük, mmt> Jugoszlávia többi polgáraival. Mindaz ami a magyarokra vonatko­zik, az vonatkozik az albánokra is. Mi nem tehetünk úgy mint a régi Jugoszlá via, amely az albánokat az állam elke seredett ellenségeivé tette és megterem tette lehetőségét az albán propagandá­nak, amivel azután a németek zsákmánya vá lettek. A régi Jugoszlávia elvette az albán földművesek földjét, bezártta az, ai bán nyelvű iskolákat és az összes albán kultúrintézményeket. Ezt nein tesszük, mert ez nem felel meg népi célkitűzése­inknek, amelyekért harcbaszáltunk, sem az állam érdekeinek, sem a népfelszaba- ditó harc szellemének. ilyen politikával uj barátokat szer­zünk a nagyvilágban épp úgy, mint a szomszédos államokban. Biztosítjuk a bé két határainkon, a jószomszédi 'viszonyt a körülöttünk élő nemzetekkel, amelyek nek csak ilyen módon nyújthatunk se gítséget, hogy kiszabaduljanak a fasiszta járom alól. Egészen más a^helyzet a németekké’. A németek nálunk részesei voltak a hó­dító hadjáratnak. A megszállás előtt, az Ötödik hadoszlop különös szerepét ját­szották, nevezetesen valamennyien a hitleri Németország érdekében dolgoz­tak. A németeket érzelmi szálak nem kötötték <« mi országunkhoz, a háború folyamán pedig ugyanazt a szerepet, ját­szották, mint a birodalomból idevezé­nyelt megszállók. A gyakorlatban is be­bizonyították, hogy országunkkal nincs gyatrákkor széles népi tömegek éles el­lenállást tanúsítottak a fasiszta politi­kával szemben. Bulgáriában éppen úgy, mint Jugoszlávia népeinél, kifejlődött az a törekvés, hogy együtt kell működni a vérrokon szerbekkel, horvatokkal. Ez a lőre1 vés mindig olyankor nyil.ánult >■ uikor Bulgáriát és a többi dél ­>2.1 a TH-not közös külső veszély, fe­nyegeti Macedón „ .. agyszerb és nagybolgár hódi. gya volt és Ausztria valamint NémtLország minden­kor egymás ellen játszották ki a két baráti népet. Macedónia ebben a hábo­rúban elérte összes nemzeti jogait, ame iyeket most már senki kétségbe nem von. A macedón kérdés rendezése nem­csak hogy nem sérti a szerbeket vagy c horvátok at, hanem valójában mind az e- v-vík, mind a másik nép baráti kapcsol a. lat ■ itt;, fVí»: ,-yik legiontosabb történelmi esemeuy a Balkán elrendeződése felé vezetor-tU*».,,,, Bulgária valamint Jugoszlávia népei­nek érdekei soha sem voltak azonosab­bak, mint ma. A mostani háborúnak ta­pasztalatai bizonyítják, hogy a jugo­szláv és bolgár reakciós klikkek politi­kájáért mindkét nép véres áldozatokat fizetett. Együtt kell háladniok, ha meg akarják őrizni nemzeti függetlenségü­ket és fejleszteni akarják a népi demo­kráciát, ha -biztosítani kívánják kultu­rális és szociális fejlődésüket. A Jugo­szláv és bolgár testvériség ma ugyan­azokon az utakon? ugyanazokkal az esz­közökkel valósul meg, mint ahogy a két nép barátsága megvalósult. Ez a testvé­riség a németek elleni harcban született meg és azt a bolgár katonák vérhulla- tása épp úgy "megpecsételte, mint azok­nak a szerb katonáknak vére, akik a né­metek és a bolgár fasiszta gonosztevők ellen harcoltak. Bulgária ma a történel­mi fejlődésnek ugyanarra az útjára ál­lott, amelyet Jugoszlávia líMl március 27-én kezdeményezett. A nemzeti kérdésben elfoglalt helyes álláspont máris kedvező visszhangot te­reintett a demokrata olasz tömegeknél. Azok az olaszok, akik ma a nagyobbára szlovének által lakott területeinken él­nek, könnyen meggyőződhetnek arról, hogy itt több joguk van, mint magában Olaszországban, ahol a fasizmust mind- ezideig nem likvidálták. Arról is meg­győződhetnek, hogy Jugoszláviában tisz teleiben tartják a kisebbségek jogait, kultúráját, becsületét, nem lesz részük semmiféle üldöztetésben, és hogy egyen­jogúak lesznek az ország többi polgá­raival. Nem véletlen tehát, hogy mi Tito marsai kezdeményezésére olasz egy ségeket ,'étesítettünk a felszabadító nép­hadseregben azokból a csapattestekből, amelyek az olasz összeomlás után meg­adták magukat. Ez teljesen megfelel a A rafdaságl4 Egységes f < t wBrnimmmMssísmmsmmmvmmsmimmmm&iam, ............mnwrrrn mmmmmma POLITIKÁNK LÉNYEGE A NÉPEK TESTVÉRISÉGE A határtalan szeretet, amely. orsá- gunk iránt a deiriokrat.kus világban i- fejlődöit, nem erősödhetett voina mg, ha Jugoszlávia népei nem alkalmaik arra, hogy az ország belső problem t saját erejükből rendezzék, erős, nief- dönthetetlen várat építve a jövő intv- rialista támadások ellen. Ebből a háborúból új Jugoszlávia Sí letett, az igazi népi demokrácia tors? 4% a népek barátságának ország^, c fieUtétbcn 'a régi Jugoszláviával, Jiz í új Jugoszlávia megnyerte az összes |- ladó, tehát fasisztaellenes országok- .w. kenszenvét. Ez természetesen rtem tö ténhetett volna meg, hogyha a h^si ha v Tok nem hoztak volna magukkal snéb írható belső átalakulást, Hozzá liell te azt is, hogy' jugoszláv nép féljél* ~\ -ezzel, a. .belwíCpí ! lith\ill dti'‘ ;■1h iV. :! 4£''§■% MW há^cojkl#* r -neite m - •' rokdnsf^é ióiüult a?, őre Tág-jaj tetett a .demoxréj^pjjípfisíl M w. S3 ÍS. ­Jugosü-Í^r?-- e'zt a tekintélyét. nagy> pi e/e.iének, belső egységének és a Ifcafc: boa való törhetetlen akaraterejének kö­szönheti. Természetes, hogy számos Ml $ő tényező is közreműködött: Szovjet- Oroszország, Anglia, Amerika valantiít a világ egész közvéleményének segt* sége, az Amerikában élő szlávok *'ifibb galma stb. Mindezek azonban nem !ép^ hettek volrm hatásosaa közbe, ha nims ar sépében törhetetlen akaratéin a megszállók elleni küzdelemre. Feltesszük a kérdést: miben rejlik -z a belső szilárdság és miben található a felkelés erefe? A belső szilárdság Jugoszlávia népű- •nck barátsága» nyugszik, a harc egyel- jogüságán, a hegemon isták elleni hőscs küzdelmen, mert ezek a hegemonisük v. yeredménybep mindig idegen érdek k szolgálatába szegődtek. A nemzeti ké­rések. igazságos megoldására való tö­rekvés egyrészt törhetetlen akaratért kölcsönzött a megszállók ellepi hm- oz, másrészt igazolta, az egész világ előtt először az orosz októberi forrada­lom óta, hogy a mi időnkben is lehet,c- ges a népek egyenjogúságát és testvér­cégét megteremteni egy ország határiin belük Lehetséges a nemzetek közelii baráti és testvéri viszony és egyedül a ' '■pék összefogásának politikájával le­het legyőzni a támadót és megalkot ű az e cry ütf működést a szomszéd államot- 1 gt-A ufr>.-k testvériségépek és egye:'- jogv.ságanak politikája Jugoszlávia h.- t raíü belül semmiesetre sem jeient tó madó Szándékot más nemzetekkel szem­ben. ellenkezőleg kihangsúlyozza a miis nemzetekkel való önz tlen cgyüttmükio d<!st- 3 hódítók elleni küzdelemben. A világ tanúja lehetett annak, hogy Jugoszláviában valami egészen u.l

Next

/
Thumbnails
Contents