Szabad Vajdaság, 1945. február (2. évfolyam, 24-47. szám)
1945-02-01 / 24. szám
If 513ai első lázadására. Pelsősziléziában Oppeln városában, minelőtt az még szovjetkézre került a külföldi munkások fellázadtak. A munkásság, amikor hallotta a szovjet ágyúi szakadatlan dörgését, fegyvert szerzett és megrohamozta a város több pontját. A németek tankokat vetettek harcba és a fellázadt külföldi munkásokat mind legyilkolták. A német vasutak, már alig győzik a megnövekedett forgalmat. A menekülők hatalmas tömegekben özönlötték el a vonatokat és az országutakat. A berlini rádió maga is beismerte, hogy nem tudni, hol van most a harcok súlypontja, hol a leghevesebb a küzdelem: Sziléziában, Breslau körül, Poznan vidékén vagy Keletporoszországban. ■STETTIN ÉS ODERA-FRANKFURT A SZOVJET CSAPATOK ELŐNYOMULÁSÁNAK IRÁNYA Moszkvából jelentik: Tegnap Zsukov marsal előretolt egységei 135 kilométerre közelíteték meg Berlint, a várost és északkeleti irányban. Az éjszakai moszkvai jelentés újabb hivatalos adatokat tartalmaz annak az áttörésnek erejéről, amelyet Zsukov marsal csapatai Németország keleti határain végrehajtottak., A szovjet csapatok áttörték a erős német állásokat az Odera menténés a déli szakaszon, átkeltek a folyón. Ezekben, a harcokban több mint, 4000 német katona esett el A németek a gyors előretörés miatt nem tudták sebesültjeiket elszállítani, több mint tízezer idegen munkást is maguk mögött hagytak.. A szovjet csapatok 31 teljes vasúti szerelvényt zsákmányoltak. A szovjet csapatok most hatvan kilométer szélességben, nyomulnak a birodalom szíve felé. Az egyik menetoszlop az Odera menti Frankfurt felé nyomul előre, amely 80 kilométerre van Berlintől.A szovjetcsapatok különben még más pontokon is átlépték a birodalmi határt és az északkelet felé lendül© egyik táadóoszlop Stettin német kikötőváros felé vette útját„ Stettintől mindössze 80 kilométernyire "vannak az oroszok. A berlin-danzigivasútvonalat két ponton is átszakítottak támadást Rokoszovszkoi marsal csapatai közvetlenül Danzig irányába, törnek előre .Keletporoszországban a szovjet erők teljesen körülkerítették Königsberg városát Lengyel Szilézia-ből előtörve a szovjet csapatok a csehországi Moravszka Osztrava felé nyomulnak előre. A visszavonuló németek az egész keleti fronton hatalmas mennyiségű anyagot hagynak maguk mögött * A NÉMET HALÁLGYÁRAK Moszkvából jelentik: Thomas Mann, a világhírű német író rádióbeszédet intézett a német néphez. — A német népnek tudnia kell, hogy a harmadik birodalmat milyen súlyos bűnök terheik különböző európai, népek idegsemleűisítése miatt. Ti németek, bizonyára tudtok arról, hogy Lublin közelében Hitler hóhérai félmillióembert öltek meg, naponta egyezernégyszázat. A svájci bizottság tagjai még két ilyen #u halálgyárat találtak Németországban, amelyekben 1943 március 15-től 1944-ig15.000 zsdót öltek meg. A németek pontos kimutatást vezettek áldozataikról és ezeket a könyveket a felszabadító csapatok megtalálták. Thomas Mann ezután rámutatott azokra a tömeggyilkosságokra, amelyeket a németek Franciaországban, Belgiumban, Jugoszláviában és Görögországban végrehajtottak. — »A német nép ne csodálkozzon, hogy ma az egész világon undorral emlegetik Németország nevét« — fejezte be rádióbeszédét Thomas Maim. &Crcm Ilist, Bácska is Sirup területén febuuár 15-én is etrelép a népi tetiprpiás Tito marsal, mint a jugoszláv népfelszabadító hadsereg ésa partizáncsapatok legfőbb parancsnokai január 27-én rendeletet írt alá, amely február 15 ével megszünteti Bánát, Bácska és Baranya területén a katonai közigazgatást és ennek helyébe polgári közigazgatást vezet be. A rendelet így szól: „A katonai közigazgatás, amelyet Bánát, Bácska és Baranya területére október 17-iki rendeletemre vezettek be, elvégezte a reábízott feladatokat. Elrendelem, hogy a polgári közigazgatást «— melyet Bánát, Bácska, Baranya, területén eddig a katonai hatóság gyakorolt — a jövőben a vajdasági, népi elszabadító főbizottság illetőleg a néphatóság alsói©ku, területileg illetékes szervei intézzék. A BBB katonai közigazgatás és alárendelt szervei ezt a rendelet©»met 1945. február 15-iki határidőre kötelesek végrehajtani“. Október 17-én a Népfelszabadító hadsereg, legfelső parancsnoka, Jugoszlávia marsalja Tito rendeletet adott ki, amely szerint Bánát- Bácskai és Baranya területe katonai közigazgatás alá kerül, ami azt jelenti hogy minden közigazgatási, végrehajtó és törvénykezési hatalom a katonaság szerveinek kezébe kerül. A népi hatóságok, azaz a népfelszabadító bizottságok működése ezzel nem szűnt meg, a katonai hatóságok mellett maradtak, mint tanácsadó és segítő szervek. Erre a lépésre akkor nagy szükség volt. Jugoszlávia többi felszabadult területein , jóval a felszabadulás előtt, néhol már 1941 óta, illegalitásban kialakult s megszerveződött a népfiatalom a népfelszabaditó bizott-* ■ ságok működésében. Ezek a ...bizottságok harc közben születtek meg s alapjuk 'maga a’ népfelszabaditó harc, kifelé és befelé, azaz a. meg.’ szállókkal, és a nép itthoni ellenségeivel szemben megalapították a nép önrendelkezését, jogait és lassan gyakorlatba jött az az, elv, hogy minden hatalom forrása a nép. Ezt a hatalmat tehát nem készen"kapták, hanem kiharcolták, megértek rá. Így amikor a felszabadulás " be-" .következett, a már teljesen kifejtő-■ döthelvben és gyakorlatban megért népi hatalom vette törvényesen és nyilvánosan is kezébe a hatalom gyakorlását. Nem ez volt a helyzet Vajdaságban. Itt csak Szerém vett teljes részt a. felszabadító mozgalomban és harcban is, Bánát, Bácska, Baranya a. megszállás sokkal fepriámrossznmái között éltek é s a. felszabadító mozgalom ?$■ harc nálunk nem fejlődött ki. A népfelszabadító bizottságok tehát neme támaszkodtak, szabadságharc közben kifejlődött néphatalmi tapasztalatokra, sőt a fasiszta propaganda sok helyen meg is rontotta, a népet, azaz meggyöngítette a nép demokratikus szellemét Ezért vált szükségessé e területek felszabadulása után a népfelszabadító hadsereg katonai közigazgatása. Ez azonban nem exlex, állapotort jelentett és nem volt a népfelszabadító mozgalom örökségeivel ellentétben, hiszen ez a hadsereg nem a néptől elszakadt tisztekből és a nép ellen nevelt legénységből állott, hanem néphadsereg volt, amely a népért emelte fel zászlaját és a nép jogaiért küzdött a fasiszta megszállók ellen. Ennek a néphadseregnek magának is volt tapasztalata és demokratikusnevelődése egyenruhában, ugyande akkor is a nép gyakorolja a hatalmat. Most a közigazgatást átveszik a nép által választott népfelszabadító bizottságok. Ez pedig, a Bánát-Bácska-Baranyai népfelszabadító bizottságainakés a vajdasági nép politikai érettségének elismerése. Most kerül sor az autonóm Vajdaság népi erőinek szabad kifejtésére, népeink öntudatos "demokratikus berendezkedésére, és a népielszabadító mozgalom népi örökségeinek teljes alkalmazására, szabadságra, jogegyenlőségre, testvériségre. Erre az elismerésre kell Vajdaság népeinek méltóknak bizonyulnak és az ezzel félő kötelezettségeket teljes mértékben vohatniok. den olyan cselekedet, amely a katonai cenzúra kijátszására irányul a büntetés szempontjából egyformán terhelő a szervezőre, a helyiség-tulajdonosra, az íróra, a nyomdatulajdonosra és a terjesztőre. Az eljárás lefolytatása, és a büntetés kiszabása a katonai bíróságokra, vonatkozó 1944. május 24-iki rendelet alapján történik. v A katonai cenzúra rendelkezéseinek megszegése esetén a katonai bíróság a szóbanforgó anyag és a sokszorosító ■ gének elkobzását is elrendeli. «tatamiszárát vezettek be minten aomdaserülékre és filmre at hivatalos és treresscelterint nyomtatványokra valamint reklámokra sem vonatkozni . cenzúra rendelet A népfelszabadító hadsereg és a partizáncsapatok főparancsnoksága a katonai cenzúra bevezetéséről szóló rendelkezés alapján a következő utasítást adta ki: Miután a fenti, rendelet I. pontja alapjárt katonai, cenzúra alá esnek, azöszszes napilapok, időszaki lapok, könyvek brosúrák, röplapok és más publikációk,akár belföldi vagy külföldi eredetűek, továbbá az "összes könyvek és publikációk,amelyek a megszállásalatt jelentek meg vagy amelyeknek a megszállás alatt hoztak be az ország területére, végül mivel katonai cenzúra alá esnek az összes rémek, elrendelték, hogy mindenfajta publikáció, röplap,könyv, napilap és általában időszaki lap anyaga, még mielőttnyomás alá kerül bemutatandó a vajdasági katonai cenzúrának illetve alárendelt szerveinek. Csak a jóváhagyás megadás után szabad a nyomást megkezdeni. Minden nyomda a Vajdaság területén köteles a katonai cenzúrának tíz példányt kézbesíteni az általa nyomott vagy más módon sokszorosított nyomdatermékből. Ez a kötelezettség kiterjed minden újságra, folyóiratra, időszaki lapra, könyvre, brosúrára, képre, grafikonra, akár nyomással, akár litográfiával sokszorosítják. Nem vonatkozó az utóbbi kötelezettség a hivatalos és kereskedelmi nyomtatványokra, gyászjelentésekre, reklámokra és általában magántermészetű nyomdai termékekre. A nyomdász tartozik a köteles példányt ■a nyomdatermék, forgalombahozatala előtt beszolgáltatni, a napilapok mindenhéten nyújtják be köteles példányaikat. Tilos mindazokat a könyveket, amelyeket a megszállás alatt hoztak be az ország területére vagy amelyek a megszállás alatt jelentek meg mindaddig terjeszteni, amíg a vajdasági katonai cenzúra ezeket felül nem vizsgálta illetve a cenzúrát végre nem hajtotta. Mindenki, aki ilyen könyvek birtokában van, beleértve a nyilvános és kölcsönkönyvtárakat is, kötelesek azonnal az ilyen könyvek jegyzékét a vajdasági katonai cenzúrának benyújtani. Az ilyen nyomdatermékek eladása, —a,míg a cenzúrázásuk , meg nem történt. — • szigorúan tilos. Minden film, amely jelenleg a Vajdaság területén fellelhető, előzetes bemutatási kötelezettség alá esik és azt a katonai cenzúra bírálja felül. Amíg ez a felülbírálás meg nem történik és a katonai bizottság a filmek levetítésére engedélyt nem ad, tilos a filmet előadni. A katonai cenzúra rendelkezéseinek minden megszeg,és® büntetéssel jár,. Min ■ 1945 február 1 S faszabnult Pesten vegattis a stuilgmiiii !.” Debrecenből jelentik: A «Néplap című debreceni újság »Budapest él« címmel nagy cikket közöl ,amelyben „ leírja a magyar főváros fölszabadulását és többek között a következőket mondja: »Budapest elleni nagy támadás még nem fejeződött be: a fasiszták és Szálas bandái arra kényszerítik Buda lakosságát, hogy napjait a pincékben, légvédelmi fedezékekben töltse. A felszabadult városrészekben azonban már megindult az élet: hír érkezett arról, hogy a budapesti demokratikus szervezetek tömörülnek s megkezdték politikai tevékenységüket«. A fölszabadult Pesten napilapot indítottak »Szabadság« címmel. A napilap, amelynek eddig több száma megjelent, a legnagyobb hálával ír a Vörös hadseregről és Szovjetoroszország nagy marsal járól Sztálinról. Ugyancsak közli a lap a Magyar függetlenségi Párt fölhívását.., amely a lakossághoz szól. A párt fölhívja a főváros lakosságát, hogy hagyja el a pincéket, óvóhelyeket, térjen vissza munkahelyére és kezdje meg mindennapi munkáját. A fölhívás sürgeti a népőrség megszervezését, hogy a fasiszta ügynököktől és csatlósaiktól minél előbb és minél eredményesebben tisztítsák meg a várost. A »Néplap« azonkívül beszámol az első rendeletekről amelyeket, a budapesti nemzeti tanács adott ki, a fölszabadulás napjaiban. A politikai pártok szervezkedése lassan megindul: a demokrata ifjúság szövetsége már meg is tartotta első nagygyűlését Debrecenben. A budapesti kültelkét újjászervezése terén ugyancsak megindult a munka. A haladószeligmű magyar írók, festőművészek és szobrászok megalakítottákMagyarország kultur munkásainak szabad Szervezetét. . Ugyancsak a debreceni lapok tére jedemtesen beszámolnak arról a megegyezésről amely a napokban, a magyar kommunista párt és a szociáldemokrata párt között jött létre. A két párt közötti megegyezés szövege a következő: 1»A magyar Kommunista Párt köz-' Ponfi bizottsága és a magyar Szociádemokrata Párt központi vezetősége megegyezést kötöttek, hogy, a reakció ellen és az ország demokratikus reformjaiért együttesen szállnak síkra és közös erővel harcolnak. Mindkét párt állatidó jellegű tanácsot alakít, amelyben három-három tagot delegálnak. A tanácsnak az lesz a főlakdata, hogy egységesítse a pártok állásfoglalását a fölmerülő gazdasági és politikai kérdésekben és biztosítsa az együttműködés lehetőségét a legfontosabb állami problémák elintézésében. Mindkét párt megtartja a maga programját, szervezeti önállóságát s ezt kölcsönösen tiszteletben tartják. A két párt megegyezése és együttműködése a nemzeti függetlenségi front munkáját erősíti a felszabadult országrészek** ben*