Szabad Vajdaság, 1945. április (2. évfolyam, 74-96. szám)

1945-04-01 / 74. szám

*y 2­010.&-- balatontól délre áttörték a német állásokat és, 30 kilométert törtek elő­re és elfoglalták Nagybajomot, Nagy­játékot és Marcalit Nagykanizsa körzetében, továbbá száznál több né­pes helységet, köztük Keresztúrt, Baranyaverest és több vasúti­ állo­mást. ■ A harmadik ukrajnai arcvonal kö­telékei Kőszeg városától északra át­vágták az osztrák határt és Ausz­tria területére léptek. Más frontszakaszokon felderítő te­vékenység volt és helyi jelentőségű harc. Március 29-ikén az összes frontszakaszokon 78 német tankot semmisítettünk meg, valamint nyolc ellenséges repülőgépet. Március 29 és 30 közötti éjszakán szovjet nehézbombázók támadták Bécsújhelyet. A találatok nyomán robbanások és tüzek keletkeztek. Nyugati front Meistelber­ heiprs,...* «tgyati.«M­iniszter és Kassel előtt a szövetséges csapatok Londonból jelentik ! A szövetséges se­regek előnyomulása Németország bel­seje felé úgyszólván minden ellenállás nélkül tovább tart. Egyedül Emerich te­rületén voltak nagyobb harcok, ezt a várost is megtisztították az ellenségtől a szövetséges kötelékek és benyomultak Észak-Hollandiába, átkarolással fenye­getve az ottani német csapattesteket. A t­lit erők Bielefeld felé törtek előre és 15 kilométerre megközelítették Minisz­tert. Újabb jelentés szerint­­ már ■©­ is érték a várost. Angol haditudósítók írják­: A­ váro­sokban és falvakban, amelyeket elértek a szövetséges kötelékek,­ mindenütt fe­hér zászló leng az ablakokban és min­den tetőn. A német kötelékek számára tehetetlen minden mozgás és átcsoporto­sulás, mert közlekedési vonalaik meg­semmisültek a szövetségesek koncentrált, pokoli tüzében. A gyors előnyomulásban a kilencedik­ amerikai hadsereg érte el a­ csúcspontot: kétszáz kilométert nyo­mult a Rajnától keleti irányba. Az egyik szövetséges kötelék 30 kilométerre Kas­sel előtt áll. A harmadik amerikai hadsereg köte­lékei elfoglalták Heidelberget, az ősi né­met egyetemi várost. A város helyőr­sége­­ megadta magát a szövetségesek­nek. A hetedik amerikai hadsereg az el­múlt két hónapban ■— hivatalos közlés szerint — 140.000 német katonát és tisztet ejtett fogságba. A Rajnától hatalmas menistorsztopok­ban viszik nyugati irányba a német fog­lyokat. Angol laptudósítók elmondják, hogy ezeket a meneteket alig néhány puskás őr kiséri. Az őrizetre nincs is szükség, mert a foglyok semmi hajlan­dóságot nem mutatnak a­ szökésre. A harcbavetett egységek közül van olyan csapat is, amely fegyveresen megadta magát, anélkül, hogy egy percig is el­lenállt volna. Egész seregtestek adják meg magukat közük az angol haditu­dósítók. „Ilfifh­ Ausztria felszalbattalásm­ate­rrája“ A Vörös Hadsereg kitört az osztrák határra és Orác, valamint Bécsújhely felé nyomul előre — mondják a front­­jelentések. A moszkvai rádió tegnap Ausztria számára sugárzott adását ezzel a mondattal vezette be: Ütött Ausztria felszabadulásának órája! A­ németek is tisztában vannak vele, hogy Ausztriára nem számíthatnak a veszély pillanataiban. Erre vall Seyss- Inauart hazatérívelése. Hitler helytartó­ja, Himmler bizalmasa, aki annak idején a nemzeti szocializmus szálláscsinálója volt Ausztriában, évekig »különleges megbízatássá!« Hollandiában gyakorolta a német főhatalmat. Hollandia hóhérát fitost visszarendelték Bécsbe, nem két­séges, hogy ott Himmler szerepét veszi majd át. Ba’dur von Schirach, Bécs vá­ros helytartója ellen merényletet követ­tek el. Ez a merénylet maga mutatja, hogy az osztrák szabadcsapatok műkö­dése a szovjethadsereg közeledésével egyre inkább erősödik. Szlovéniában a jugoszláv partizánegy­­ségekhez egymásután szöknek át ezek­nek a szabadcsapatoknak tagjai. Ahogy a németek részéről, a bizalmatlanság fo­­koztosan erősödik az osztrákok iránt úgy nő a terror óráról-órára. Awsrtri® területén százával végzik ki az embere­ket. A németeknek Ausztria már csak egy szempontból fontos: az itáliai német had­osztályok visszavonulása miatt. És itt következik az osztrák szabadcsapatok fontos szerepe, a moszkvai rádió felhí­vást intézett az osztrák honfiakhoz, hogy szervezkedjenek, kezdjék meg a szabo­tázst. Vágják el a német összekötővo­­nalakat, számoljanak le, ahol csak lehet, a gyűlölt nácikkal, akik Ausztria le­gá­zolásával kezdték meg Európa leigázá­sára előkészített terveik végrehajtását, Ausztria volt az első láncszeme­­ annak a véres és kegyetlen terrorhadjáratnak, amely utóbb egész Európát megder­­mesztette. A szövetséges táborban nem titkolják, hogy az osztrák nép sorsát külön akar­ják választani a német nép jövőjétől. Már a teheráni határozat utalt erre. Az osztrákoknak azonban jelét kell adni annak, hogy nem vállalnak közösséget a hitleri őrülettel Az elkövetkező napok sok­ mindenben hozzájárulnak majd az­ események to­vábbi fejlődéséhez Ausztriában. titkos náci repülőjáratok SPANYOLORSZÁGON KERESZTÜL Newyorkból jelentik. A Chicago Daily News egy feltűnő cikkben hozza a hírt, hogy a német Lufthansa repülői, titkos összeköttetést tartanak fenn Stuttgart, Barcelona és Madrid között. Ezen a légi­­vonalon postát, gyógyszert, ékszert stb. szállítanak, de nác­igyű­ököket is külde­­­nek így Spanyolországon keresztül kü­­­lön félre tengerentúli államokba, főleg dél­amerikai országokba. Sok prominens né­met politikus saját pénzét és értékeit ugyanezen az útán küldi külföldre, hogy ott biztonságba helyezze. A Franco-k­or­mány természetesen tud erről a össze­köttetésről­ és megengedi a német repü­lőknek,­­ hogy spanyol repülőtereken le­­szálljanak. A német repülők Franciaor­szágon át minden felismerési jel nélkül repülnek, vagy pedig a szövetséges re­pülők jeleit használják. ÚJJÁÉLED AZ UKRAJNAI CUKORIPAR Ukrajnában nagy sikerrel folyik a cu­koripar újjászervezése. Ebben az évben száz cukorgyár kezd ismét munkához. A háború­ előtt ezek a gyárak napon­ként­­1500 méter mázsa cukrot termeltek. Épülnek új cukorszisztp-gyárak is. Egyik ilyen új gyár, Poltava körzetében már dolgozik KONYEV, ZSUKOV ÉS A ROKO­­SZOVSZKI MARSAIKOK KITÜNTETÉSE Moszkvából jelentik: A legfelsőbb szovjet tanács elnöksége Ivan Szte­­panovics Konyev, Georgije Konsztant Inovics Zsukov és Konsztantin Kon­­sztan­tinovics Rokoszovszki marsa­iknak a Győzelem-rendet adomá­­nyozta azokért a sikeres hadműve­­letekért, amelyeket a német-fasiszta seregek ellen vezettek. NORVÉG SZABADSÁGHARCOSOK HŐSTETTEI Mint Stockholmból jelentik, norvég szabadságharcosok a levegőbe röpítették ■íz oszlói főpályaudvarnak egy nagy ré­vzét. Christiansand és Stavanger norvég kötőket nagy robbantások és hasonló r­abotázsakciók által teljesen használha­­■atlanná tették. Más norvég szabadság­­harcosok egy fontos vasúti hidat a Lage folyón felrobbantottak. Bosszúból a né­­met haditörvényszékek a múlt héten 14­orvégi halálra ítéltek. v Tmssíc 1945 júniuss 1 HETI KRÓNIKA A háború gazdasági hatásai a hát­országban már élesen kirajzolódnak. Az egyik oldalon: pusztulás,­­ nyo­mor, letarolt városok, a földdel egyenlővé tett gyárak, elpusztult­­műhelyek és a kifosztott, létalap­juktól megfosztott kisemmizett em­berek milliói. A másik oldalon: tel­jes gőzzel dolgozó hadiüzemek, a háborús konjunktúra kicsiny, nagy és egész nagy hiénái, és , a háború vérzivatarából is aranyt sajtoló em­berek maroknyi csoportja. A kettő közötti összefüggést nem nehéz meg-­ állapítani ,és mi sem természetesebb, ha a háború áldozatai felteszik a kérdést: mi lesz a hadigazdagokkal. A kérdésnek Jugoszláviában egy különleges vonása is van. Jugoszlá­viában a zavartalan gazdasági tevé­kenység és jólét és a háború ma­lomkövei közt őrlődő milliók rová­­­sára való gazdagodás nem csak szo­ciális igazságtalanságot jelent,­ ha­nem a megszállás alatti magatartás­nak, a hazafiaságnak is fokmérője. Jól élni, békésen emészteni, zavar­talanul dolgozni és gazdagodni csak a megszállókkal szemben való pasz­­szív, kapituláns és főleg áruló maga­tartás­­ árán lehetett. Az, aki fölemel­te a fejét, a szavát vagy bármilyen, a legcsekélyebb mértékben is kife­jezte az élenállási mozgalom iránti rokonszenvét legfeljebb üldöztetés­ben részesülhetett. ..Meg kell csak nézni hazánk elpusztított vidékeit Írja a „Borba*6 vasárnapi vezér­cikkében —­ a felkelés vidékeit, ahol a nép­ az első naptól kezdve küzd a szabadságért, hogy megérthessük a népi elemek lemondásának minden nagyságát, akik valóban, mindenü­ket, amijük csak volt feláldozták a szabadságért. A másik oldalon vi­szont meg kell nézni egyes hadi milliomosok fantasztikusan nagy nyereségeit, melyre a megszállókkal összejátszva tettek szert, hogy meg­érthessük hazafiatlan, a kapituláns magatartásuknak teljes aljasságát és megállapíthassuk a­ megszálló és kviszling hatóságokkal való együtt­­működésüknek teljes súlyát.66 A mind­ gyakrabban feltett­ kér­désre: „mi lesz a hadigazdagokkal“, a Kommunista Párt napilapja.. . te­kintetbe véve a kérdésnek e spe­ciális jugoszláv árnyalatát is, a kö­vetkező félreérthetetlen (egyúttal megnyugtató) választ adja: „Sohasem bocsá­­­tható meg azok­nak akik, míg népeink létéről és nem létéről volt szó, csak magukra, csak a saját keresetükre gondoltak és akik a gazdagodás utáni sóvár ver­senyfutásban a megszállók szolgála­tába állottak, segédkezet nyújtva nekik az ország kifosztására és a férfiak,­­ asszonyok és gyermekek százezreit téve ki a legnagyobb nél­külözésnek és éhhalálnak. Népi gaz­dasági életünkben, melyben minden rendes és kompromitálatlan keres­kedőnek,­ termelőnek és vállalkozó­nak biztosítjuk a szabad kezdemé­nyezést, nem lehet helye a megszál­lók munka- és segítőtársainak a spekulánsoknak és feketézőknek, és nem lehet és nincs helye a hadi­­gazdagoknak sem. A hadigazdagok elleni indokolt rendszabályok fo­ganatosításával egy időben,­­ a népi kormányzat meg fogja védeni nem­zetgazdaságunkat mindazoktól, akik továbbra is szabotálni akarnák az ország gazdasági megújhódását és a gazdasági élet szellemébe a tekin­tetnélküli fosztogatás és aljas speku­lációk szellemét akarnák bevinni.“ * A szovjet-tőrük barátsági és meg­nemtámadási szerződésnek Szovjet részről való felmondása érthető fel­tűnést keltett világszerte. Ugyan­akkor megállapíthatjuk azonban azt is, hogy a világ demokratikus köz­véleménye a szovjet lépést érthető­­-niBifc­hr­iggMlihhiilAnok találtak A szovjet-török szerződést 19­25 december 17-én kötötték, olyan idő­pontban, amikor Törökországnak a kiírt­ törzsek lázadása miatt megle­hető nehézségei voltak. A szerződés révén Törökország nemzetközi hely­zete lényegesen megjavult, úgyhogy azt 1935-ben további 10 évre meg­­hosszabították. Ez a tíz év azonban már nem volt olyan­ őszinte és töret­len, mint az első. A török külpoliti­ka ekkor már spekulatív vizekre evezett. A belső reakció 1937 óta mindinkább a fasiszta pártok felé kormányozta Törökország hajóját, úgy, hogy a német politikai és gaz­dasági befolyás szele már-már tel­jes erejével belekapcsolódott a této­ván, kormányzott hajó vitorláiba és elragadtassa­ fenyegette azt. A túl­­, óvatos“ török politika azonban, látva a világháború kitörni készülő viharának sötéten tornyosuló jelle­geit s nem tudva, hogy a vihar melyik oldalon végez majd nagyobb pusztítást — újabb spekulatív lépés­re határozta el magát. 1939 októbe­rében, miután a háború már kitört, megkötötte az angol-francia-török segélynyújtási egyezményt. Az ese­mények bebizonyították, hogy Tö­rökország egy pillanatig sem gon­dolta komolyan ezen kötelezettségét sem, sőt a Szovjet­uniónak Német­ország részéről való megrohanása előestéjén — három nappal a táma­dás előtt — megnemtámadási szer­ződést kötött Németországgal. A ló­­lább nagyon is messzire kilógott, Törökország „semlegességéből“ kizá­rólag Németország húzott­­ hasznot. Az egyesült nemzetek minden erő­feszítése, hogy Törökországot a fa­­sizmus ellen felvonultassák hiába­való volt és csak a legerélyesebb nyomásra szüntette meg 1944 ápri­lisában a krém-kivitelt Németország felé. A diplomáciai viszony megsza­kításával Törökország még tovább spekulált és csak 1944 augusztusá­ban szakította meg, miután a vak is láthatta, hogy Németország, a hábo­rút elvesztette. De még ekkor sem vonta le az események következmé­nyeit- egyenesen és­ férfiasan. A­ Né­metország elleni hadüzenettel addig várt, míg a frontok ezer kilométer­re távolodtak el határaitól. Való­színű, hogy­­ez volt az utolsó ilyen átlátszó­­ sakkhúzása­ A demokratikus világ, mely saját vére ontása árán tette lehetővé Tö­rökországnak, hogy egy csep vért sem áldozva szárazon ússza meg a világkatasztrófát le fogja vonni Törökország ,magatartásának logi­kus következményeit. Az az első­rendű szerep,a­melyet a Szovjet­unió a fasizmus megsemmisítésében és a­ népek felszabadításában ját­szott elsősorban a Szovjetunió szá­mára tette szükségessé, hogy viszo­nyát Törökországgal a megváltozott körülmények teljes figyelembevéte­lével rendezze, illetőleg új félreért­hetetlen­ alapokra helyezze. (m 1.) A minisztertanács fontos érintései A Tanjug iroda közlii Március 30-án Tito marsal elnökletével m­­­nisztertanács volt. A minisztertaná­­­cson döntöttek az ideiglenes len­gyel kormány elismeréséről és a Lengyelországgal való diplomáciai viszony helyreállításáról. A minisz­­­tertanács, ezenkívül a szövetséges nemzetek egész sorának fővárosába küldött diplomáciai képviselői. ■­­ A minisztertanács kijelölte azt a bizottságot, amely San Franciskóban­ képviselni fogja Jugoszláviát azétt az értekezleten, amely a béke bizz tosítására ül össze. Több fontos gazdasági,­ pénzügyi és igazságügyi döntést is imtoktto­k­­ . 't

Next