Szabad Vajdaság, 1945. július (2. évfolyam, 148-174. szám)

1945-07-01 / 148. szám

líaidi a fasizmusra — Szaftaccsúg a népnek! A VAJDASÁGI EGYSÉGES NEPFELSZABADITÓ FRONT NAPILAPJA II« évfolyam 148. szám Noviszád, vasárnap, 1945 fúlfus 1 Ára 1 dlvár fajdoság asszonyai szavazzatok! iiz asszonyok beválasztása a nénbizottságokba nemcsak a nők ügye bánom az egész népé »Hozzátok fordulok, Jugoszlávia asz- szonyai, közösségünk egyenjogú tagjai, hozzátok, akik harcban kivívtátok ösz- szes jogaitokat. Azt kérem, hogy minden figyelmeteket és erőtöket íordítsátok el­sősorban néphatóságaink megerősítésére. Hozzátok fordulok, legyetek ti is éberek! És segítsétek a hatóságok megerősíté­sét, tisztítsátok meg közéletünket azok­tól, akik akadályozzák néphatóságaink megszilárdítását! fis segítsetek azokon, akik tudatlanságból hibáznak/« Jugoszlávia antifasiszta asszonyainak első, beográdi kongresszusán hangzottak el legkedvesebb néptársunk, Tito marsai fenti szavai, amelyek erőteljes vissz­hangra találtak egész országunkban; ugyanakkor elismerést és felhívást is tartalmaztak. Elismerést, hogy az uj de­mokrata föderativ Jugoszláviában a kö­zős ellenség ellen vívott együttes harc­ban harcolták ki szabadságukat és egyenjogúságukat az asszonyok. Felhí­vást. hogy — amiként résztvettünk a harcban a vívmányok kiharcolásában — most azok megvédésében, - megszilárdítá­sában és kiszélesítésében is résztveszünk, segítjük a néphatóságok megerősítését azt a riénhataimat, amelynek feladata éppen harcaink eredményének biztosí­tása és kiszélesítése. A Vajdaság asszonyai előtt a legszé­lesebb lehetőségei nyíltak meg annak, hogy Tito marsai felhívása nyomán a nép és hazánk iránti feladatunkat tet­tekre váltsak. A választás nyújtja ezt a nagy lehetőséget. Elsöizben történelmünk­ben mi asszonyok is hallathatjuk sza­vunkat: választópolgárok lettünk és ben­nünket is megválaszthatnak, Uj államhatalmunk, amely a megszál­lók elleni négyéves küzdelemben szüle­tett, megadott minden jogot a népnek, az asszonyoknak is. Teljes egyenlőséget 'iztositott, elismerte nekünk, asszonyok­nak a jogot., hogy résztvehefiink orszá­gunk sorsának intézésében és résztvehe- tiink a hatalomban. A kapott jog azon­ban semmit sem jelentene, ha a nők nem élnének vele. Mit ér ugyan a választó­jog egy alkalmatlan ember ellen, akit el kell távolítani, ha azt a jogunkat —, hogy ellene szavazhatunk — nem hasz­náljuk ki. és nem távolitjuk el? Mit ér az asszony számára a hatalomban,' irá­nyításban való részvétel joga, ha nem jönnek el a szavazóhelyre és nem mond­ják meg, kit kivannak és kit nem akar­nak a bizottságban, ha nem jelöltetik magukat és nem vesznek részt a bizott­ság munkájában? Mindez egészen vilá­gos, de talán éppen ezért mert világos, sokan vannak elmaradottak, akik aka­dályozni akarják az asszonyok jogainak kihasználását. Itt és ott jelentkezik az alattomos suttogás, valamelyik szöglet­ből, hogy az asszonynak arra kell sza­vazni, akire a férje szavaz, vagy akit a féri megjelöl. Vagy, hogy a férfinek kellene az asszony helyett szavazni. Nem keli senkinek túlságosan bizonyí­tani, hogy mindez nagyon is hasonlít a régi recepthez, amikor erőszakolták, kire kell szavazni. Vagy amikor oly sokan a mások nevében adták le szava­zatukat .. Nem. nehéz kitalálni, hova irányul ez a suttogás: el akarják venni mindén asszony kedvét, hogy szabad jo­gával éljen, hogy saját lelkiismerete;és ínnak sugallata alapián határozzon. Mindezt azok a reakciósok kívánják igy és azok akik kezdettől ellene vo„! tak az asszonyok egyenjogúságának és áltálában mindenfajta egyenjogúságnak. Ezek a csetnikek, usztasák, horthvpár- tiak és légionisták, akik ellen voltak né­peink szabadságának és testvériségé­nek, akik a mostani háborúban elle­nünk harcoltak, akik arra törekedtek és még ma is arra törekszenek, hogy a szerbet, a horvátot, a magyart, a ro­mánt, a szlovákot, égymás ellen uszít­sák, népet nép eilen, testvért testvér el­len, férjet felesége ellep. A nép esküdt ellenségei ezek, az asszony egyenjogú­ságának ellenségei. Vannak, akik nyíltan fellépnek a nők választójoga ellen. Megtiltják az asz- szonyoknak a beavatkozást ki kerüljön a bizottságokba, ki alkossa a népható­ságot. Sokan tudatlanságból cseleksze­nek igy, nem látják be eljárásuk ká­rát, nem látják a tudatos ellenség ke­zét a dolgok mögött. Az ilyenek elfo­gadják az ellenség érvelését, hogy az asszony dolga a háztartás, a gyerek, a konyha. , Vájjon a házunktájának és gyermekeinknek sorsa nem függ-e ösz- sze népünk sorsával? Vájjon a nép sor­sa, gyermekeink és, egész házunktája sorsa nem attól függ-e, hogy ki kor­mányozza a népet, az országot? Vájjon az anya, aki annyi gonddal, bajjal és türelemmel ápolja és neveli gyerme­keit, aki hosszú éjszakákat reszket át sorsuk miatt, aki gyermekei jobb jövő­jéről álmodik mindig — az az anya, akinek gyermeke a holnap támasza, szabadságának élvezője lesz, az ne te­gyen meg mindent, amit meg kell ten­nie, hogy boldog jövőjét biztosítsa? Nem, az anya hűtlen lenne anyai hi­vatásához, ha nem élne jogaival. A2 asszony elvesztené otthonát, családját, népét és hazáját, ha hozzájárulásával, elhatározásával nem segítené az ország job', kormánvzá‘■•ít és mindenki bj,du­gulását! Ju asszoiv iK ettek hübevk népünkhöz és hazájukhoz, amikor hó­dítók garázdálkodtak benne — nem lesznek hűtlenek most sem. amikor fel­szabadították földünket, hazánkat ujja kell építenünk. Békében, boldogságban, testvériségben és jólétben akarunk él­ni. Éppen ezért a Vajdaság-. rg.xJíöyetye Makedónja és Szlovénia asszonyainak példáját, ahol a választások már lezaj­lottak — egységesen lép fel a választá-. sokon és olyanokat emel a néphatóság soraiba, akik tettekkel bizonyították be már eddig is és biztosítékot jelen­tenek a jövőre, hogy a hatalmat nem használják ki önző céljaikra, nem egy szűk csoport érdekeit képviselik, ha­Kárpátalfa csatlakozott a Szovief Szövetséghez S Szovjetunió és Csehszlovákia között megegyezés íött létre amelyben jóváhagyták Kárpátalja csatlakozását Moszkvából jelentik: Moszkvában teg-k nap aláírták a Szovjetszövetség és Cseh­szlovákia között kötött legújabb meg­egyezést, amelynek értelmében Kárpát­alja a Szovjet Szövetséghez csatlako­zott. Kárpátalja népe még 1944 november 26-án Munkácson kimondotta azt az óhaját, hogy a Szovjet Szövetséghez kí­ván csatlakozni. Csehszlovákia teljes területének felszabadulása és az uj csehszlovák kormány megalakulása után ennek a kérdésnek rendezése is aktu­álissá vált. A csehszlovák kormány képviselői a hét elején Flrlinger minisz­terelnök vezetésével Moszkvába utaztak, ahol több napon át folytak a tanácsko­zások Kárpátalja csatlakozásának kér­désében. A tanácskozások eredménye- képen megegyezés jött létre, amelyet Szovjet részről Molotov külügyi népbiz­tos, a csehszlovák kormány részéről pe­dig Fubnger miniszterelnök irt alá. Az okmány ünnepélyes aláírása után Molotov külügyi népbiztos beszédet mondott. Megalakult a lengyel nemzeti egység kormánya Vaiamennvi lengve* demokrata nártcsoport képviseletei nyári a kormányban Varsóból jelentik: Oszupka Moravszki Lengyel miniszterelnök benyújtotta a iengyel Nemzeti Tanács elnökének az ' lengyel kormány névsorát. A Nemző, Tanács az alábbi kormánylistát hagyta jóvá: Miniszterelnök Eduard Oszupka Mo­ravszki, első alelnök Vladiszláv Gornu- luka, második alelnök és földművelésügyi miniszter Sztaniszláv Mikölajczik, véd­erőminiszter Zsimijerszki marsai, kül­ügyminiszter Vieent Rozsimovszki, tir- sadalornügyi miniszter dr. V. Kjernik, pénzügyminiszter Konsztantin Dombrov- szkv, társadalombiztonsági miniszter S. Racskievicz. iparügyi miniszter Hi­lary Mincz, közlekedésügyi miniszter Rabanovszki mérnök, posta- és távirda- ügyi miniszter Vetyesziáv Turug, hajó­zásügyi és külkereskedelmi miniszter dr. .Jendajhovszki, egészségügyi minisz­ter dr. Litvin,, erdőügyi miniszter S. 'Lalcsuv, munkaügyi és szociálpolitikai miniszter Jan Sztancsik,. közoktatásügyi miniszter Csaszlav Viczeh, kulturális és művészeti ügyek minisztere Vladiszláv Kovalyszky, igazságügyminiszter H. Szentovszkv, ujjáépitésügyi miniszter Kaesarovszky, információs miniszter Sz. Matusevszky, közellátásügyi és keres­kedelmi miniszter E. Szfáhelszky. Junius 28-án este hat órakor a len­gyel nemzeti egység kormánya letette az esküt a Nemzeti Tanács előtt. Utána megtartották az első minisztertanácsöt. I srfivets^es csapatok elhagyták Olaszországot ? Washingtonból jelentik: A Reuter iro­da híradása szerint ez év szeptemberé­ben a szövetséges csapatok a Bolzano-i és a Julia-Venezia kerület kivételével egész Olaszországot kiürítik. A hír­adást még nem erősítették meg, egy másik forrásból azonban azt a jelentést közük, hogy az amerikai csapatok még ebben az évben elhagyják Olaszország területét kivéve a Julia Venezia-i körze­tet nem a nép javát akarják és azt önzet­len munkával szolgálják. A nők szerepét ezeken a választáso­kon nem szabad egyedül p szavazásra korlátozni. Arra is szükség van, hogy a legalkalmasabb, tisztességes és ráter­mett asszonyok és lányok a jelölő listá­ra kerüljenek és hogy beválasszák őket a népbizottságokba. Nem azért, hogy kidomborítsuk a nők egyenjogúságát, és nem is azért, hogy valakinek önké­nyét szolgáljuk. Ha gsak azért válasz­tanánk be nőket a bizottságokba, hogy legyen néhány belőlük, hogy asszony is legyen benne ez téves felfogást jelen­tene! A nők azért kerüljenek a bizott­ságokba, mert aktiv részvételükkel a népfelszabaditó harcban, továbbá mun­kájukkal, fáradozásukkal, a tavaszi ve­tésért folyó munkálkodássá!, a háborús árvákért való gondoskodással, a kórhá­zi és betegszolgálat megszervezésével, gyermekotthonok létesítésével megmu­tatták, hogy áldozni, harcolni, szervez­ni és vezetni egyaránt tudnak. A népbizottságokban a szociális gon­doskodás és a gyermeknevelés terén az asszonyok többet tehetnek mint sokan a férfiak közül. Mert ugyan ki fog töb­bet gondolni a gyermekek iskolalátoga­tására, ki fog őrködni a napközi ottho­nokban, ki gondol a rokkantakra és a háborús árvákra, ha nem a népbizottsá- gok nőtagjai? Áldozatosságot is mutattak az asszo­nyok amikor kellett. Készek voltak a feladatok együttes megoldására — pél­dául a tavaszi vetésért folyó kampány­ban. Bátran mondhatjuk, hogy a nők sokat, nagyon sokat tettek azért és so­kat köszönhetünk nekik, hogy a vajda­sági föld nem maradt parlagon. Az asszonyok beválasztása a népbi­zottságokba nemcsak a nők ügye, ha­nem az egész népé. A megválasztott női bizottsági tag éppen úgy mint a megválasztott férfi, a nép bizalmának részese vagy hordozója, nemcsak egy szervezeté. Éppen ezért, a nők sem szo­rítkozhatnak arra, hogy csak nőkre adják le szavazatukat. Szavazniok kel! azokra, akikről úgy gondolják, hogy a legjogosultabbak arra, hogy a népható­ságok képviselői legyenek. Amikor felkészülünk, egységesen és határozottan a választáson való részvé­telre, Tito marsa! hívását követjük: megerősítjük a néphatóságokat ésxerő­sítjük a testvériséget és egységet — ugyanakkor lehetetlenné tesszük a tur­kálódéig és áskálódok munkáját, azokét akik Nédiccsel, a nemetekkel, Pavéücs- csel és a többiekkel haladtak >' együtt tegnapig és most gyűlöletet hintenek a Vajdaság népei közé és megingatnák mindazt, amit hazánk népéi annyi, vér­rel és áldozattal teremtettek meg. Tito mondotta: *Rajtatok áll, Jugoszlávia asszonyai, anyák és testvérek, a mostani nemzedék és az eljövendő nemzedékek anyái, rót­tatokáll,, hogy minden erőtökkel segít­sétek elért nagy vívmányaink megőrzé­sét, Harcoljatok mindenki, ellen, aki gyű­löletet hirdet bármelyik népünk ellen. Ez minden horvát, szerb, §z!pvén. ma­kedón, crnagorai és minden más nő fel­adata és kötelessége.« Tudatában kell lenni annak, hogy bár •ezek ‘ a választások helyi vagy járási jellegűek, a választásokon a -népfel­szabaditó vívmányainkról éppetwgy szói lesz. Épen ezért a Vajdaság asszonyai, a szerbek, horvátok, magyarok* szlová­kok románok és ruszinok és " mások egyformán tegyenek .eleget nagy Tito hivó szavának. Vegyünk részt szivvel-Ié- lekkel a választásokon, hassunk a test­vériség és egység megerősítésére, a Vajdaság minden népének egyenlőségé és szabadsága .' jegyében, a demokrata föderativ .Jugoszlávia jobb és boldogabb ’evőjéért. Éljenek az első szabad Választások! Vfcszetinov Sztanka 9 Vajdasági főbizottság tagja.

Next

/
Thumbnails
Contents