Magyar Szó, 1945. október (2. évfolyam, 227-252. szám)

1945-10-01 / 227. szám

i mi POSTARfNA PLACENA U GOTO«® Mmlál a iasi&musrai — A VAJDASÁGI NÉPFRONT NAPILAPJA II. évfolyam Noviszáá, hétfő, 1945 október­­ 227. szám Tito marsal áttette a legnagyobb szovjetkitü­ntetést a „Győzelem érdemren­djét“ Szombaton délben adta át Szad­­csikov, a Szovjetunió nagykövete Jugoszlávia marsaljának, Titónak, a legnagyobb szovjet kitüntetést, a »Győzelem érdemrendjét«, amellyel szeptember 9-én tüntette ki a szov­jet legfőbb tanácsának elnöksége a nagyszabású katonai műveletek rendkívül sikeres végrehajtásáért és azért a nagyjelentőségű közre­működéséért, amellyel hozzájárult a szövetségesek győzelméhez a hit­leri Németország felett Az érdemrend ünnepélyes átadá­sánál jelen volt az ideiglenes nem­­­zetg­yűlés elnöke, dr. Ribár Iván; az ideiglenes nemzetgyűlés alelnö­ki Vujacsics Márkó és Lakus Fi­lip; a demokratikus föderatív Ju­goszlávia kormányának tagjai: Zen­csevics Vlada, Ribnikár Vladiszláv, Zsurovics Szreters, Vujaszinovics Todor, Hehrang Andrija, dr. Csub­­rilovics Vásza, Andrejev Bane, Vu­­jeoszavlyevics Szreten, Prodanovics Vásza, Csolákovics Rodolyub, Gyi­­lász Milován; a szovjet követség ré­széről Kiszelyov, vezérőrnagy, Lo-­­­tocki vezérőrnagy, Csurjavin taná­csos, Kozsevnikov tanácsos, Lebe­dev kér, előadó, Szaharov első tit­kár és sokan mások. Megjelentek a Tass-ügynökség képviselői; a szerb szkupsívia részéről dr. Sztankovics Szinisa a szerb parlament elnöke és nyilvános életünk nagyon sok más közmunkása. A szívélyes üdvözlések után a szovjetköztársaság nevében, Szad­­csikov nagykövet átadta a Szovjet legnagyobb kitüntetését Tito mar­sainak a következő szavakkal: — Marsai úr. A Szovjetköztársaság megbízá­sából szerencsém van átadhatni önnek a Szovjetszövetség legna­gyobb kitüntetését, a »Győr sem érdemrendjét«, mellyel a Szö­jet­­szövetség Legfőbb Tanácsának El­nöksége tüntette Önt ki nagysza­bású katonai műveletei rendkívül sikeres végrehajtásé­­rt, amellyel nagymértékben hozzájárult az Egye­sült Nemzeteknek a hitleri Német­ország felett aratott győzelméhez. Ezt a magas kitüntetést átadva önnek, engedje meg, hogy teljes szívemből kívánjak sok szerencsét hozzá. Tito marsal a következőkben vá­laszolt a nagykövet szívélyes sza­vaira: Nagykövet úr, a Szovj­et szövetség megbízott urai, a Vörös Hadsereg tiszt urai, néptársak ! Átvéve ezt a nagy kitüntetést, mellyel a Legfőbb Szovjettanács Elnöksége jutalmazott meg, enged­jétek meg kifejeznem nagy örömö­met és büszkeségemet, mert eb­bér hadseregünk és népeink iránti nagy elismerés kifejezését látom­, azo­kért az áldozatokért és fáradal­makért, mellyel részt vettek az Egyesült Nemzetek harcaiban, a közös ellenség ellen, így fogták fel népeink is ezt a kitüntetést, amit igazol a száz és száz távirat és le­vél melyet Jugoszlávia minden ré­széből, a legkisebb és legnagyobb­­ állami intézményektől, a legkisebb­­ és legnagyobb katonai hatóságok­­­­tól, harcosoktól és tisztektől, társa­dalmi intézményektől és egyesektől hal­tam, melyek mind kifejezik azt a nagy szeretetet és hálát a Szov­jetunió iránt, amely ezúttal még­­egyszer ismerte el hazánk és né­peink nagy áldozatait. Ez a nagy kitüntetés újabb vilá­gos jele legyen Jugoszlávia népei és Szovjetoroszország népei között fennálló testvériségnek és erős egy­ségnek. Éljen a nagy Szovjetszövetség! Éljen a Szovjetszövetség nagy vezére, Sztálin! Éljen Jugoszlávia és a Szovjet­szövetség barátsága és szövetsége! Ezután Tito marsal fogadta a Szovjetszövetség megbízottainak, a kormánynak és más vendégeknek szerencsekivonatai. A TASS Iroda külpolitikát kommentálja: Magyarországon a demokratikus erők helyes úton járnak Moszkvából jelentik A Tass-­­ iroda külpolitikai kommentáto­­­ra írja: Szeptember 22-én a magyar­­országi szövetséges ellenőrzőbi­zottság elnöke, Vorosilov szov­­jetmamssi előterjesztést tett a magyar minisztertanács elnöké­nek, amely szerint a szovjet kor­mány kész helyreállítani a dip­lomáciai viszonyt Magyaror­szággal. Az előterjesztés kihang­­súlyozza, hogy a szovjet kor­mány figyelembe vette ennél a döntésnél azt az együttműkö­dést, amelyet Magyarország nyújtott a hitleri Németország elleni harcban, továbbá a fegy­verszüneti szerződés feltételei­nek Magyarország részéről való lojális teljesítését. A szovjet­­kormánynak ez az elhatározása nagyjelentőségű esemény Ma­gyarországra, amely a demokra­­tikus fejlődés útjára lépett. Az ideiglenes magyar nem­zeti kormányt Miklós Béla mi­niszterelnökkel az élén, mint is­meretes, az ideiglenes magyar nemzetgyűlés nevezte ki 1944 december 22-én Debrecenben. Ez a nemzetgyűlés a falvak és városok népének demokratikus utón választott képviselőiből alakult és abban helyet kaptak az összes demokratikus pártok, a szakszervezetek, az önkor­mányzati testületek, valamint más nyilvános intézmények. A kormányban helyet kaptak a nemzeti parasztság, a szociálde­mokrata párt, a kommunista párt és a kisgazda párt képvi­selői. Ezek a pártok, mint is­meretes, a magyar nemzeti füg­getlenségi frontba tömörültek. 1944 december 27-én az ideig­lenes magyar kormány hadat üzent Németországnak és azt a feladatot tűzte maga elé, hogy feloszlatja az összes fasiszta po­litikai és katonai szervezeteket. 1945-ben a kormány megalkotta az agrárreform törvényt. Ez a törvény egyik legfontosabb lé­pése volt a kormánynak. Az agrárkérdés Magyarország leg­fájdalmasabb problémája és a magyar reakció minden lehető módon megakadályozta a kér­dés rendezését. Elegendő hivat­kozni az 1938. évi magyar sta­tisztikára, amely szerint 16.000 magyar földesur a megművel­­he­tő földterület felét birtokolta. Az új földreform törvény meg­alkotása során kiderült, hogy, Magyarország területén 3,6 mil­lió hold föld van. 1945 június elsejétől a 682.000 földnélküli­­­ből 635.000 kapott földet. Ősz­­szeszt, 3.350.000 hold földet osz­tottak ki. Az agrárreform mély változásokat idézett elő a ma­gyar parasztság helyzetében. A kiosztott föld legnagyobb részét a földnélküliek, vagy a törpe­­birtokosok kapták. 4.5—5,5 hold jutott minden földigénylőre. Szeptember hónapban Buda­pesten összeült az ideiglenes magyar nemzetgyűlés, amelyen a dunántúli részek képviselői is megjelentek. Az ideiglenes magyar nemzetgyűlésnek jelen­leg 498 képviselője van. Az ideiglenes megyar nemzet­­gyűli: meghallgatta Miklós Bé­la miniszterelnök kormányel­­nöki jelentését és bizalmat sza­vazott a kormánynak. Új ülés­­sz­akán a nemzetgyűlés megtár­gyalta az összes fontos törvé­nyeket, így a földreform törvé­nyét is. Ezenkívül elfogadták az új választási törvényt, amely a legdemokratikusabb Magyar­­ország történetében. A törvény semmiféle megszorítást nem tartalmaz választójog tekinte­tében, kivéve azt, hogy a há­borús és politikai bűnösöknek nem ad választójogot. A választ­­ójogi törvény általános közvet­len és titkos szavazást biztosít és választójogot ad minden ma­gyar állampolgárnak, aki hu­szadik életévét betöltötte. Ilyen módon öt és félmillió embernek lesz szavazati joga Magyaror­szágon. A nemzetgyűlési vá­lasztásokat november 4-ikére írták ki. Mindezek a tények azt bizo­nyítják, hogy Magyarországon a demokratikus erők helyes úton járnak. setet z­elölt a londoni külügyminiszteri értekezlet A TASS Iroda összefoglalóia a konferencia kéthetes munkáiról Moszkvából jelentik. A Tass iro­da külpolitikai tudósítója írja: A londoni külügyminiszteri érte­kezlet munkája befejeződés felé kö­zeledik A tanács kéthetes munkája alatt rendkívül fontos kérdések ke­rültek napirendre. Itt van elsősorban az Olaszországgal kötendő békeszer­ződés terve és a volt olasz gyarma­tok kérdése. Ezzel kapcsolatos az olasz—jugoszláv határkérdés is. Tár­gyalták a Finnországgal, Romániá­val és Bulgáriával megkötendő béke ügyét, azonkívül napirenden szere­­pelt az Ausztria élelmezéséről intéz­k­edő egyezmény, az európai vízi­­utak kérdése, a szovjet polgárok visszatelepítésének ügye. Franciaor­szág memoranduma a háborús kár-­­ tö­ttés kérdésében végül Németor­szág ellenőrzésének s adminisztráció­jának problémája. A kérdéseknek ilyen tömege ter­mészetesen élénk visszhangot kel­tett a külföldi sajtóban. A lapok egy része tele van sötét jóslatokkal a külügyminiszteri értekezlettel kap­csolatban. Egyes lapok egyenesen Truman elnökhöz fordultak több kérdésben. Truman elnök a sajtó­konferencia elégedetlenségét fejezte ki azon­ híradásuk felett, hogy a londoni értekezlet eredménytelen ma­radt. Figyelmeztette a lap tudósíté­­kát, elegendő lenne ha a konferen­ciáról kiadott hivatalos közleménye­ket közölnék jóslatok helyett. Senki sem kételkedett abban, hogy a külügyminiszterek konferenciája elé komplikált és nehéz kérdések ke­rülnek. A Daily Express citril angol lap kommentárja figyelmeztet hogy a béke megalapozásának útján hosszú esztendők fáradozására lesz szükség. A lap többek között eze­ket írja: „Hogy megnyerjük a há­borút, hat évre volt szükség. Nem lehetett tehát elvárni, hogy az ér­tekezlet néhány napon belül meg­oldja azt a káoszt, amely hat évig tartott. A konferencián a legkülön­bözőbb problémák kerültek előtérbe a legkülönbözőbb megvilágosítás­­ban. Ma már minden ország előtt ismeretes a másik ország álláspontja Szerintünk ez a feltétel a további sikereknek. A tapasztalat amelyet a nagyhatalmak a hosszú háború fo­lyamán szereztek, azt mutatja, hogy nincsenek áthidalhatatlan ellentétek és, hogy az ellentéteket a háború utáni időszakban is meg lehet ol­dani. Erre egyetlen út van és pedig: a három nagyhatalom krimi és ber­lini döntéseinek megvalósítása.“ Rövid külföldi hírek A budapesti »Munkásegység« ün­nepén hatalmas ovációval ünnepel­te a magyar főváros közönsége a jugoszláviai kiküldötteket. A ma­gyar rádióban is közvetített előadá­son percekig skandálta a budapes­ti közönség Tito marsal nevét. * John Pristley, neves angol író, feleségével együtt Szovjetukrajna fővárosába Kievbe érkezett. A független arab államok köve­telik Trípolisznak független arab állammá nyilvánítását. Reuter-jelentés szerint az ausz­tráliai Sydney-ben tüntetés zajlott le, mely alkalommal a holland kelet­­indiai holland elnyomás ellen tün­tettek. A tüntetők »Le a holland imperialistákkal ! Segítsünk kelet­indiai szövetségeseinknek!« felira­­­tú táblákkal vonultak fel Sydney utcáin. ★ A szíriai és líbiai örmény nemze­tanács követeli, hogy a töröko­r­szági örmény területeket Szovjet­­örményországhoz csatolják.

Next