Magyar Szó, 1945. november (2. évfolyam, 253-278. szám)

1945-11-01 / 253. szám

ÁRA­­­DPI Marni a fasizmusra! ~ Szabadság a népnél?! ■ * POSTAPTNA PIACENA U GOTOVI) . A VAJDASÁGI NÉPFRONT NAPILAPJA K­. évfolyam Koviszád, csütörtök, 1945 november 1 353. szám Megnyílt a vajdasági Magyar Színház és egyidejűleg a Morvát Színház is a bácskai tfrcagi is kért a magyar népbiróság után Azt állítja, hogy elrendelte a vizsgálatot és tagadja, hogy tudott a hadbirósági kivégzésekről A tanuk minden pontban megdöntik védekezését Arra számított, hogy Németország hat hét alatt legyőzi Szovjetoroszországot A budapesti r­apbíróság — mint megártok hétfőn kezdte meg Bárdossy László volt magyar miniszter­­elnök bűnperét Sorra kerülnek a nép­bíróság előtt a magyar háborús főbűnözők, hogy a nép ítélkezhessék szörnyű bűneik felett, amelyekkel nemcsak Ma­gyarországot sodorták a végzetes összeomlás útjára és a magyar népet tették tönkre, hanem az egész emberiség ellen sú­lyosan vétettek olyan súlyosan, hogy annak kö­vetkezményeit az egész magyar népnek kell megszenvednie. A főtárgy­a­lás iránt óriási érdek­„A népügyészség vádolja a magyar nép nevében Bár­dossy Lászlót, hogy Zsabalyon és Újvidéken 1941 januárjában elkövetett vérengzések és ke­gyetlenkedések megtorlását hivatalos hatalmával vissza­élve, elmulasztotta; a bűnösök felelősségre vonását nemcsak elmulasztotta, hanem megnehe­­zítette, Magyarországot az egész világ közvéleménye előtt a legembertelenebb megvilágí­tásba juttatta és bűneit bete­tőzte azzal, hogy 350 halálos ítéletet hozatott. Bárdossy ez­zel a magyar nép nevével visz­­szaélve a magyar népre le­­moshatatlan emlékű gyaláza­tot hozott.” A második vádpont a kisegítő munk­aszolgálat­osok deportálása, népellenes beszédei és a fegyver­­szünet idejében való megkötésé­nek megakadályozása miatt vonja felelősségre Bárdossy Lászlót. A vádirat felolvasása után a vádlott kijelenti, hogy megértette a vádat, de engedélyt kér arra, hogy a kér­désre váljon bűnösnek érzi-e ma­gát ne egyszerű nemmel, hanem néhány mondattal válaszoljon. Felelősség terhelhet azért, hogy tévedést vagy mulasztást követtem el. Minthogy azonban minden erőmmel és csekély képességem­­­mel arra törekedtem, hogy az or­szág számára­­ az elkerülhetetlen reá zúduló veszélyt csökkentsem, ezért és ilyen értelemben­­ bűnösnek nem érzem magam. JUGOSZLÁVIA HÁTRATÁMADÁSA A kijelentés a hallgatóság zsú­folt padsoraiból nagy megdöbbe­nést és zajos ellentmondást vált ki. A n®p bíróság megkezdi Bár­dossy kihallgatását az egyes vád­pontok tekintetében és elsősorban a Jugoszlávia elle­ni hadüzenet részleteit tisz­tázzák. Az ügyészség azzal vádolja, hogy az ország közvéleményét félreve­zetve Teleki Pál öngyilkosságának okai felől, a németeket szolgaian kiszolgálta és hat héttel a Jugo­szláviával kötött barátsági, szerző­dés megkötése után, nemcsak a német csapat­okat engedte át Ma­lőd és nyilvánult meg és a zene­­akadémia környékét, amelynek ha­talmas méretű nagytermeiben tart­ják a főtárgyalást, ezrekre menő tömeg tartotta állandó ostrom alatt, remélve, hogy bejut a terem­be. Nagy hangszórók közvetítették az utcára és a város­ népesebb pont­jaira a tárgyaláson elhangzó ki­jelentéseket és a magyar rádió hangképeken közvetít az egész ország közvéleménye számára a tárgyalás fontosabb mozzanatait A népügyészség a már ismertetett vádpontokon kívül két újabb vá­dat emelt "E­árdossy László úr el­len, amelyek közül az egyik a­ kö­vetkező M­gyarországon, hogy Jugoszláviába vonulj­anak, hanem magyar csapa­tokat is harcba vetett Bárdossy, mint általában a tár­gyalás egész menetén rendkívül ügyesen óriási jogi tudását, diplo­máciai ügyességét és csiszoltságát, politikai gyakorlottságát és gyak­ran szónoki készségét­­ is felhasz­nálva védekezik sokszor szinte szemérmetle­nül kiforgatva a tényeket és kétségtelen írásbeli bizonyítéko­kat is megtagadva. Védekezését azzal kezdi, hogy 1848-as törvé­nyekre hivatkozva a népbíróságot illetéktelennek jelenti ki. A köz­vádló erélyesen szól rá, hogy a nép ellen és a nép nevével visszaélve követte el bűntetteit és ezért a népnek joga van, hogy árulóját így vonja felelős­ségre, tekintet nélkül a 80 év előtti tör­vényekre. Csak ezután tér át Bár­dossy arra, hogy Jugoszlávia elleni hadüzenet tekintetében előadja védekezését. Azt állítja, hogy Tele­ki már jóval a hadüzenet megtör­ténte előtt beadta lemondását. Amikor Jugoszláviában a hármas egyezmény aláírásának reakciója­ként a március 27-iki fordulat be­következett, Hitler azonnal üzembe helyezte teljes gépezetét, hogy Jugoszláviával szemben megtorlá­sokat alkalmazzon. Ehhez a néme­tek elengedhetetlenül szükséges­nek tartották, hogy Magyarorszá­gon keresztül küldjék csapataikat Romániába, Bulgáriába és közvet­lenül Jugoszlávia ellen is. Március 27-én és 28-án súlyos fenyegetések hangzottak el Teleki Pál felé azért, mert nem akarta Magyarországot kiszolgáltatni a németeknek a fel­vonulás céljaira hogy Teleki Pál lemondott és ké­sőbb öngyilkosságot köv­etett el. Új kormányt kellett alakítani és minthogy Bárdossy közvetítette akkor Magyarország és a náci Németország között a tárgyaláso­kat közvetlenül őt bízták meg az uj kormány megalakításával annál inkább mert elsősorban ezekért a külpolitikai kérdéseket kellett ren­­dbben A továbbiak folyamán Bárdossy éles hangon­­ vitatkozik a közvádló­val és minden felelősséget igyek­szik elhárítani magáról. A ZSABALYI ÉS NOVISZÁDI VÉRENGZÉS Rendkívüli izgalmak közben tár­gyalja a bíróság a zsabalyi és no­­viszádi vérengzések részleteit. A közvádló Bajcsi-Zsilinszki Endre je­lentését és Horthyhoz intézett me­morandumát olvassa fel. • Kivonatokat ismertet a most folyó név'­­ári tárgyaláson is­mertetett bor ^’más részletek­­­­ről '.to*-'f ■ - - - ■ és egy eddig ismeretlen jelentést terjeszt a bíróság elé, amely teljes részletességgel számol be a Bácska déli vidékein végzett kegyetlenke­désekről, Bárdossy kijelenti, hogy nem érzi magát sem bűnösnek, sem felelősnek a történtekért,mert azok­ról nem volt előzetes tudomása. Csa­k utólag, am­kor már a vérfür­dők lezárultak és Horthy szükséges­nek látta az intézkedést, szerzett tudomást a történtekről és azonnal intézkedett, hogy a bűnösöket fele­lősségre vonják.­­ Csak akkor intézkedett, ami­kor a szovjet és angolszász rádió harsogott az elkövetett vérengzések miatt, sőt a beográdi német rádió is szította a gyűlöletet a kegyet­lenkedések részleteinek közlésével Magyarország ellen — állapítja meg, a közvádló. Miért nem intézkedett, hogy legalább a bűnösök elnyerjék méltó büntetésüket és a további vérontás megszűnjék? — Intézkedtem — válaszolja Bár­dossy. —, Elrendeltem, hogy jelen­jék meg nálam haladéktalanul az a katonai személy, aki az összes vé­rengzésekért felelős. Ekkor jelent meg nálam Feketehalmi-Czeidner altábornagy, akit akkor láttam elő­ször és akinek elrendeltem, hogy haladéktala­nul vizsgázassa ki, mi történt Újvidéken. ~■ Utasította a hóhért, hogy akassza fel saját magát. Kapott értesítést arról, hogy mi­lyen eredménnyel járt­ a vizsgálat? — Hetekig sürgettem, de ered­mény nélkül. Végül egy iratcsomót terjesztettek elő, de annak zava­ros tartalma nem volt kielégítő. Egyébként sem voltam kellően tá­jékozott arról, hogy a valóságban mi történt. Rassay Károlytól hal­lottam, hogy valami készül. Szom­bathelyit hivattam, aki azt közölte velem, hogy a vérengzéseket már beszüntette és a vizsgálat folyamat­ban van. — Ezreket küldtek a halálba a legkegyetlenebb módon. Kínoz­ták az embereket és borzalmas rettegésben tartották további vérengzésekkel. És maga mégis hagyta a szemét kitörölni egy ilyen zavaros iratcsomóval. Bárdossy azt állítja, hogy állan­dóan sürgette a vizsgálatot, de nem tudott kielégítő választ kapni. A közvádló ezzel szemben megtolapít­­ja, hogy Bárdossy védekezése valótlan, mert nemcsak nem szüntették be a vérengzéseket, hanem a lakosságot továbbra is rettegésben , tartották azzal, hogy a hadbíróságok Bár­dossy tudomásával 323 embert ha­lálra ítéltek Bácskában.­­ Ez a kapcsolat az, ami nem­csak a kormányt, hanem egész Ma­gyarországot a kegyetlenségek or­szágaként tüntette fel a világ köz­véleménye előtt — állapítja meg a közvádló. —­ Miért szabadította rá hadbíróságát a Délvidékre? Tudja-e azt, hogy az ártatlanul kivégzett nemzetiségi áldozatok között töme­gesen voltak magyar hazafiak is, akiknek az álláspontját a későbbi háborús fejlemények tökéletesen igazoltál*, és akiknek ma joguk lenne arra, hogy elvetemült bűn­tetteiért ítélkezzenek ön, fölött, ~ex­cellencies urai? — Állandóan sürgettem a vizsgá­latot — válaszol­ta B­irdossy —­­egyebet nem tehettem. — Ön volt a felelős kormány­­elnök, egyetlen parancsszavába került volna, hogy a vizsgálat valóban meginduljon. Bárdossy Szombathelyire igyek­szik áthárítani a felelősséget és ek­kor elszólja magát. Im­ már előre utasítást adtam a vizsgálatra. Sőt miután aggodal­mak merültek fel több szempontból, hangoztattam, hogy ezt az utasí­tást foglalják írásba és­ iktassák, hogy később nyoma legyen. Az ügyész lecsap Bárdossy sza­vaira. Részletesen faggatja, mit je­lent az, hogy „előre adott utasí­tást”, de Bárdossy észreveszi a csapdát és igyekszik kimagyaráz­kodni. Az elnök hivatalosan megállapítja a nép nevében, hogy Bárdossy a magyarság nevével visszaélt és a magyar­ságot a legsúlyosabb szmocu tüntette fel eljárásával. Megkérdi, hogy ha nem tudott a vizsgálatban kehi­ eredményt elérni, miért nem mondott le. Bárdossy azt mondja, hogy amikor lemon­dott, ennek egyik oka az volt, hogy az újvidéki és zsabalyi v*­­(Folytatás a második oldalon) A magyar nép vádolja Bárdossyt a bácskai vérengzésekért Orosz, jugoszláv, angol, kínai és ausztráliai dalokat énekeltek az ifjúsági világértekeslet ünnepélyes megnyitásán Az ifjúsági világértekezlet — mint megírtuk — hétfőn kezdte meg munkáját Londonban. Az ünnepélyes megnyitáson 61 nemzet képviseleté­ben mintegy négyszáz kiküldött gyűlt össze, de az elkésve érkezett delegátusokkal a résztvevők száma mintegy hatszázra emelkedett. A kongresszus ülését a londoni Albert­­hallban tartották meg, ahova az e­­gyes csoportok nemzeti színeik alatt vonultak be, körüljárták az egész, termet, majd elfoglalták a rende­zőség által kijelölt helyüket. A meg­nyitáskor hosszan és telkesen ünne­pelték a szovjet küldöttséget, amely­et Kaptanov vezetett, aki a kongresz­szus elnökségében foglalta el helyét. Ugyancsak nagy lelkesedéssel ünne­pelték a jugoszláv delegációt, a­­melyben többen partizán egyenruhá­ban jelentek meg. A kongresszus résztvevői szovjetorosz, angol, jugo­szláv, kínai és ausztráliai dalokat é­­nekeltek, majd megindult a felvo­nulás. Sorrendben a francia, délame­rikai, jugoszláv, kínai, skandináv és csehszlovák csoportok haladtak az elnökség elé. Ekkor bejelentették, hogy Ausztria és Magyarország kül­döttségei érkeznek. A tengelyhatal­mak országai közül csupán ennek a két nemzetnek a delegációját enged­ték megjelenni a kongresszuson. A magyar­­ küldöttség egyébként nem érkezett idejében, mert csak megkés­ve kapta meg a beutazási engedélyt. Végül Vorosilov marsal előzékeny­ségéből a magyar küldöttség repülő­gépen ment a kongresszusra. Az ün­nepélyes megnyitásra így sem érke­zett meg idejében és a megnyitáson a londoni magyar klub ifjúsága kép­viselte Magyarországot. Sir Crafford Cripps miniszter a világértekezlet angol elnöke üdvö­zölte a delegátusokat. Mindjárt be­szédje elején az atombomba problé­májával foglalkozott, amelynek há­borús felhasználását az emberiség öngyilkossági eszközének nyilvání­­totta. Hangoztatta, hogy az ifjúság feladata lesz egy új világrend kiépí­tése, amelyben az atomenergiák há­borús felhasználására sohasem lesz alkalom és amelyben a szellemi, po­litikai, gazdasági és erkölcsi fejlő­désen az egész emberiség összefog­va együttműködik, őszinte meggyő­ződése, hogy az ifjúság tudatában van ennek a feladatának és az új világrend kiépítésében ez a világér­tekezlet lesz az első megalapozó lé­pése. Kapetanov orosz küldöttség­­veze­tő, aki szintén az elnökségben fog­lalt helyet, lelkeshangú nagy beszé­det mondott. Szólt az ifjúság össze­fogásának fontosságáról és arról, hogy csak a különböző nemzetek if­júságának együttműködése tudja a lerombolt világot a háború romjain úgy felépíteni, hogy az emberi sza­badságjogok teljes mértékben érvé­nyesüljenek és soha többé ne kerül­hessen sor arra, hogy a nemzetek leg­értékesebb része, ifjúságaik tö­mege egymásra fegyvert fogjon. A kongresszus ünnepélyes ülése a kínai, szovjet, amerikai, francia és angol himnuszok eléneklésé­vel feje­ződött be. Kedden megkezdődött az érdemleges munka, megválasztották a világértekezlet elnökségét és meg­alakították a tanácsokat, amelyek a kongresszus határozatait készítik elő.

Next