Magyar Szó, 1945. november (2. évfolyam, 253-278. szám)
1945-11-01 / 253. szám
ÁRADPI Marni a fasizmusra! ~ Szabadság a népnél?! ■ * POSTAPTNA PIACENA U GOTOVI) . A VAJDASÁGI NÉPFRONT NAPILAPJA K. évfolyam Koviszád, csütörtök, 1945 november 1 353. szám Megnyílt a vajdasági Magyar Színház és egyidejűleg a Morvát Színház is a bácskai tfrcagi is kért a magyar népbiróság után Azt állítja, hogy elrendelte a vizsgálatot és tagadja, hogy tudott a hadbirósági kivégzésekről A tanuk minden pontban megdöntik védekezését Arra számított, hogy Németország hat hét alatt legyőzi Szovjetoroszországot A budapesti rapbíróság — mint megártok hétfőn kezdte meg Bárdossy László volt magyar miniszterelnök bűnperét Sorra kerülnek a népbíróság előtt a magyar háborús főbűnözők, hogy a nép ítélkezhessék szörnyű bűneik felett, amelyekkel nemcsak Magyarországot sodorták a végzetes összeomlás útjára és a magyar népet tették tönkre, hanem az egész emberiség ellen súlyosan vétettek olyan súlyosan, hogy annak következményeit az egész magyar népnek kell megszenvednie. A főtárgyalás iránt óriási érdek„A népügyészség vádolja a magyar nép nevében Bárdossy Lászlót, hogy Zsabalyon és Újvidéken 1941 januárjában elkövetett vérengzések és kegyetlenkedések megtorlását hivatalos hatalmával visszaélve, elmulasztotta; a bűnösök felelősségre vonását nemcsak elmulasztotta, hanem megnehezítette, Magyarországot az egész világ közvéleménye előtt a legembertelenebb megvilágításba juttatta és bűneit betetőzte azzal, hogy 350 halálos ítéletet hozatott. Bárdossy ezzel a magyar nép nevével viszszaélve a magyar népre lemoshatatlan emlékű gyalázatot hozott.” A második vádpont a kisegítő munkaszolgálatosok deportálása, népellenes beszédei és a fegyverszünet idejében való megkötésének megakadályozása miatt vonja felelősségre Bárdossy Lászlót. A vádirat felolvasása után a vádlott kijelenti, hogy megértette a vádat, de engedélyt kér arra, hogy a kérdésre váljon bűnösnek érzi-e magát ne egyszerű nemmel, hanem néhány mondattal válaszoljon. Felelősség terhelhet azért, hogy tévedést vagy mulasztást követtem el. Minthogy azonban minden erőmmel és csekély képességemmel arra törekedtem, hogy az ország számára az elkerülhetetlen reá zúduló veszélyt csökkentsem, ezért és ilyen értelemben bűnösnek nem érzem magam. JUGOSZLÁVIA HÁTRATÁMADÁSA A kijelentés a hallgatóság zsúfolt padsoraiból nagy megdöbbenést és zajos ellentmondást vált ki. A n®p bíróság megkezdi Bárdossy kihallgatását az egyes vádpontok tekintetében és elsősorban a Jugoszlávia elleni hadüzenet részleteit tisztázzák. Az ügyészség azzal vádolja, hogy az ország közvéleményét félrevezetve Teleki Pál öngyilkosságának okai felől, a németeket szolgaian kiszolgálta és hat héttel a Jugoszláviával kötött barátsági, szerződés megkötése után, nemcsak a német csapatokat engedte át Malőd és nyilvánult meg és a zeneakadémia környékét, amelynek hatalmas méretű nagytermeiben tartják a főtárgyalást, ezrekre menő tömeg tartotta állandó ostrom alatt, remélve, hogy bejut a terembe. Nagy hangszórók közvetítették az utcára és a város népesebb pontjaira a tárgyaláson elhangzó kijelentéseket és a magyar rádió hangképeken közvetít az egész ország közvéleménye számára a tárgyalás fontosabb mozzanatait A népügyészség a már ismertetett vádpontokon kívül két újabb vádat emelt "Eárdossy László úr ellen, amelyek közül az egyik a következő Mgyarországon, hogy Jugoszláviába vonuljanak, hanem magyar csapatokat is harcba vetett Bárdossy, mint általában a tárgyalás egész menetén rendkívül ügyesen óriási jogi tudását, diplomáciai ügyességét és csiszoltságát, politikai gyakorlottságát és gyakran szónoki készségét is felhasználva védekezik sokszor szinte szemérmetlenül kiforgatva a tényeket és kétségtelen írásbeli bizonyítékokat is megtagadva. Védekezését azzal kezdi, hogy 1848-as törvényekre hivatkozva a népbíróságot illetéktelennek jelenti ki. A közvádló erélyesen szól rá, hogy a nép ellen és a nép nevével visszaélve követte el bűntetteit és ezért a népnek joga van, hogy árulóját így vonja felelősségre, tekintet nélkül a 80 év előtti törvényekre. Csak ezután tér át Bárdossy arra, hogy Jugoszlávia elleni hadüzenet tekintetében előadja védekezését. Azt állítja, hogy Teleki már jóval a hadüzenet megtörténte előtt beadta lemondását. Amikor Jugoszláviában a hármas egyezmény aláírásának reakciójaként a március 27-iki fordulat bekövetkezett, Hitler azonnal üzembe helyezte teljes gépezetét, hogy Jugoszláviával szemben megtorlásokat alkalmazzon. Ehhez a németek elengedhetetlenül szükségesnek tartották, hogy Magyarországon keresztül küldjék csapataikat Romániába, Bulgáriába és közvetlenül Jugoszlávia ellen is. Március 27-én és 28-án súlyos fenyegetések hangzottak el Teleki Pál felé azért, mert nem akarta Magyarországot kiszolgáltatni a németeknek a felvonulás céljaira hogy Teleki Pál lemondott és később öngyilkosságot követett el. Új kormányt kellett alakítani és minthogy Bárdossy közvetítette akkor Magyarország és a náci Németország között a tárgyalásokat közvetlenül őt bízták meg az uj kormány megalakításával annál inkább mert elsősorban ezekért a külpolitikai kérdéseket kellett rendbben A továbbiak folyamán Bárdossy éles hangon vitatkozik a közvádlóval és minden felelősséget igyekszik elhárítani magáról. A ZSABALYI ÉS NOVISZÁDI VÉRENGZÉS Rendkívüli izgalmak közben tárgyalja a bíróság a zsabalyi és noviszádi vérengzések részleteit. A közvádló Bajcsi-Zsilinszki Endre jelentését és Horthyhoz intézett memorandumát olvassa fel. • Kivonatokat ismertet a most folyó név'ári tárgyaláson ismertetett bor ^’más részletekről '.to*-'f ■ - - - ■ és egy eddig ismeretlen jelentést terjeszt a bíróság elé, amely teljes részletességgel számol be a Bácska déli vidékein végzett kegyetlenkedésekről, Bárdossy kijelenti, hogy nem érzi magát sem bűnösnek, sem felelősnek a történtekért,mert azokról nem volt előzetes tudomása. Csak utólag, amkor már a vérfürdők lezárultak és Horthy szükségesnek látta az intézkedést, szerzett tudomást a történtekről és azonnal intézkedett, hogy a bűnösöket felelősségre vonják. Csak akkor intézkedett, amikor a szovjet és angolszász rádió harsogott az elkövetett vérengzések miatt, sőt a beográdi német rádió is szította a gyűlöletet a kegyetlenkedések részleteinek közlésével Magyarország ellen — állapítja meg, a közvádló. Miért nem intézkedett, hogy legalább a bűnösök elnyerjék méltó büntetésüket és a további vérontás megszűnjék? — Intézkedtem — válaszolja Bárdossy. —, Elrendeltem, hogy jelenjék meg nálam haladéktalanul az a katonai személy, aki az összes vérengzésekért felelős. Ekkor jelent meg nálam Feketehalmi-Czeidner altábornagy, akit akkor láttam először és akinek elrendeltem, hogy haladéktalanul vizsgázassa ki, mi történt Újvidéken. ~■ Utasította a hóhért, hogy akassza fel saját magát. Kapott értesítést arról, hogy milyen eredménnyel járt a vizsgálat? — Hetekig sürgettem, de eredmény nélkül. Végül egy iratcsomót terjesztettek elő, de annak zavaros tartalma nem volt kielégítő. Egyébként sem voltam kellően tájékozott arról, hogy a valóságban mi történt. Rassay Károlytól hallottam, hogy valami készül. Szombathelyit hivattam, aki azt közölte velem, hogy a vérengzéseket már beszüntette és a vizsgálat folyamatban van. — Ezreket küldtek a halálba a legkegyetlenebb módon. Kínozták az embereket és borzalmas rettegésben tartották további vérengzésekkel. És maga mégis hagyta a szemét kitörölni egy ilyen zavaros iratcsomóval. Bárdossy azt állítja, hogy állandóan sürgette a vizsgálatot, de nem tudott kielégítő választ kapni. A közvádló ezzel szemben megtolapítja, hogy Bárdossy védekezése valótlan, mert nemcsak nem szüntették be a vérengzéseket, hanem a lakosságot továbbra is rettegésben , tartották azzal, hogy a hadbíróságok Bárdossy tudomásával 323 embert halálra ítéltek Bácskában. Ez a kapcsolat az, ami nemcsak a kormányt, hanem egész Magyarországot a kegyetlenségek országaként tüntette fel a világ közvéleménye előtt — állapítja meg a közvádló. — Miért szabadította rá hadbíróságát a Délvidékre? Tudja-e azt, hogy az ártatlanul kivégzett nemzetiségi áldozatok között tömegesen voltak magyar hazafiak is, akiknek az álláspontját a későbbi háborús fejlemények tökéletesen igazoltál*, és akiknek ma joguk lenne arra, hogy elvetemült bűntetteiért ítélkezzenek ön, fölött, ~excellencies urai? — Állandóan sürgettem a vizsgálatot — válaszolta Birdossy —egyebet nem tehettem. — Ön volt a felelős kormányelnök, egyetlen parancsszavába került volna, hogy a vizsgálat valóban meginduljon. Bárdossy Szombathelyire igyekszik áthárítani a felelősséget és ekkor elszólja magát. Im már előre utasítást adtam a vizsgálatra. Sőt miután aggodalmak merültek fel több szempontból, hangoztattam, hogy ezt az utasítást foglalják írásba és iktassák, hogy később nyoma legyen. Az ügyész lecsap Bárdossy szavaira. Részletesen faggatja, mit jelent az, hogy „előre adott utasítást”, de Bárdossy észreveszi a csapdát és igyekszik kimagyarázkodni. Az elnök hivatalosan megállapítja a nép nevében, hogy Bárdossy a magyarság nevével visszaélt és a magyarságot a legsúlyosabb szmocu tüntette fel eljárásával. Megkérdi, hogy ha nem tudott a vizsgálatban kehi eredményt elérni, miért nem mondott le. Bárdossy azt mondja, hogy amikor lemondott, ennek egyik oka az volt, hogy az újvidéki és zsabalyi v*(Folytatás a második oldalon) A magyar nép vádolja Bárdossyt a bácskai vérengzésekért Orosz, jugoszláv, angol, kínai és ausztráliai dalokat énekeltek az ifjúsági világértekeslet ünnepélyes megnyitásán Az ifjúsági világértekezlet — mint megírtuk — hétfőn kezdte meg munkáját Londonban. Az ünnepélyes megnyitáson 61 nemzet képviseletében mintegy négyszáz kiküldött gyűlt össze, de az elkésve érkezett delegátusokkal a résztvevők száma mintegy hatszázra emelkedett. A kongresszus ülését a londoni Alberthallban tartották meg, ahova az egyes csoportok nemzeti színeik alatt vonultak be, körüljárták az egész, termet, majd elfoglalták a rendezőség által kijelölt helyüket. A megnyitáskor hosszan és telkesen ünnepelték a szovjet küldöttséget, amelyet Kaptanov vezetett, aki a kongreszszus elnökségében foglalta el helyét. Ugyancsak nagy lelkesedéssel ünnepelték a jugoszláv delegációt, amelyben többen partizán egyenruhában jelentek meg. A kongresszus résztvevői szovjetorosz, angol, jugoszláv, kínai és ausztráliai dalokat énekeltek, majd megindult a felvonulás. Sorrendben a francia, délamerikai, jugoszláv, kínai, skandináv és csehszlovák csoportok haladtak az elnökség elé. Ekkor bejelentették, hogy Ausztria és Magyarország küldöttségei érkeznek. A tengelyhatalmak országai közül csupán ennek a két nemzetnek a delegációját engedték megjelenni a kongresszuson. A magyar küldöttség egyébként nem érkezett idejében, mert csak megkésve kapta meg a beutazási engedélyt. Végül Vorosilov marsal előzékenységéből a magyar küldöttség repülőgépen ment a kongresszusra. Az ünnepélyes megnyitásra így sem érkezett meg idejében és a megnyitáson a londoni magyar klub ifjúsága képviselte Magyarországot. Sir Crafford Cripps miniszter a világértekezlet angol elnöke üdvözölte a delegátusokat. Mindjárt beszédje elején az atombomba problémájával foglalkozott, amelynek háborús felhasználását az emberiség öngyilkossági eszközének nyilvánította. Hangoztatta, hogy az ifjúság feladata lesz egy új világrend kiépítése, amelyben az atomenergiák háborús felhasználására sohasem lesz alkalom és amelyben a szellemi, politikai, gazdasági és erkölcsi fejlődésen az egész emberiség összefogva együttműködik, őszinte meggyőződése, hogy az ifjúság tudatában van ennek a feladatának és az új világrend kiépítésében ez a világértekezlet lesz az első megalapozó lépése. Kapetanov orosz küldöttségvezető, aki szintén az elnökségben foglalt helyet, lelkeshangú nagy beszédet mondott. Szólt az ifjúság összefogásának fontosságáról és arról, hogy csak a különböző nemzetek ifjúságának együttműködése tudja a lerombolt világot a háború romjain úgy felépíteni, hogy az emberi szabadságjogok teljes mértékben érvényesüljenek és soha többé ne kerülhessen sor arra, hogy a nemzetek legértékesebb része, ifjúságaik tömege egymásra fegyvert fogjon. A kongresszus ünnepélyes ülése a kínai, szovjet, amerikai, francia és angol himnuszok eléneklésével fejeződött be. Kedden megkezdődött az érdemleges munka, megválasztották a világértekezlet elnökségét és megalakították a tanácsokat, amelyek a kongresszus határozatait készítik elő.