Magyar Szó, 1945. november (2. évfolyam, 253-278. szám)

1945-11-01 / 253. szám

A VAJDASÄGI NÉPFRONT NAPILAPJA li. évfolyam Kovlszád, csütörtök, 1945 november 1 353. szám a bácskai tfrcagiís kért a magyar ntpbiróság cián Azt állítja, hogy elrendelte a vizsgálatot és tagadja, hogy tudott a hadbirósági kivégzésekről A tanuk minden pontban megdöntik védekezését Arra számított, hogy Németország hat hét alatt legyőzi Szovjetoroszországot A budapesti rúapbiróság — mint megártok hétfőn kezdte meg Bárdossy László volt magyar miniszter- elnök bünperét Sorra kerülnék a nép-bíróság előtt a magyar háborús főbünözők, hogy a nép itélkezhessék szörnyű bűneik felett, amelyekkel nemcsak Ma­gyarországot sodorták a végzetes összeomlás útjára és a magyar népet tették tönkre, hanem az egész emberiség ellen sú­lyosan vétettek Olyan súlyosan, hogy annak kö­vetkezményeit az egész magyar népnek kell megszenvednie. A főtárgy a lás iránt óriási érdek­lődés nyilvánult meg és a zene- akadémia környékét, amelynek ha­talmas méretű nagytermeiben tart­ják a főtárgyalást, ezrekre menő tömeg tartotta állandó ostrom alatt, remélve, hogy bejut a terem­be. Nagy hangszórók közvetítették az utcára és a város- népesebb pont­jaira a tárgyaláson elhangzó ki­jelentéseket és a magyar rádió hangképeken közvetít az egész ország közvéleménye számára a tárgyalás fontosabb mozzanatait A népügyészság a már ismertetett vádpontokon kívül két újabb vá­dat emelt "E 'rdossy László dr el­len, amelyek közül az egyik a. kö­vetkező: A magyar nép vádolja Bárdossyt a bácskai vérengzésekért „A népügyészség vádolja a magyar nép nevében Bár­dossy Lászlót, hogy Zsabalyon és Újvidéken 1941 januárjában elkövetett vérengzések és ke­gyetlenkedések megtorlását hivatalos hatalmával vissza­élve. elmulasztotta; a bűnösök felelősségre vonását nemcsak elmulasztotta, hanem megnehe- zitette, Magyarországot az egész világ közvéleménye előtt a legembertelenebb megvilágí­tásba juttatta és bűneit bete­tőzte azzal, hogy 350 halálos Ítéletet hozatott. Bárdossy ez­zel a magyar nép nevével vlsz- szaélve a magyar népre le- moshatatlan emlékű gyaláza­tot hozott.” A második vádpont a kisegítő műnk aszolgálat osok deportálása, népellenes beszédei és a fegyver- szünet idejében való megkötésé­nek megakadályozása miatt vonja felelősségre Bárdossy Lászlót. A vádirat felolvasása után a vádlott kijelenti, hogy megértette a vádat, de engedélyt kér arra, hogy a kér­désre vájjon bűnösnek érzi-e ma­gát ne egyszerű nemmel, hanem néhány mondattal válaszoljon. Felelősség terhelhet azért, hogy tévedést vagy mulasztást követtem el. Minthogy azonban minden erőmmel és csekély képességekn- mel arra törekedtem, hogy az or­szág számára v az elkerülhetetlen reá zúduló veszélyt csekkentsem, ezért és ilyen értelemben t bűnösnek nem érzem magam. JUGOSZLÁVIA HÁTBATÁMADÁSA A kijelentés a hallgatóság zsú­folt padsoraiból nagy megdöbbe­nést és zajos ellentmondást vált ki. A n®p bíróság megkezdi Bár­dossy kihallgatását az egyes vád­pontok tekintetében és elsősorban a Jugoszlávia elle­ni hadüzenet részleteit tisz­tázzák. Az ügyészség azzal vádolja. Hogy az ország közvéleményét félreve­zetve Teleki Pál öngyilkosságának okai felől, a németeket szolgaian kiszolgálta és hat héttel a Jugo­szláviával kötött barátsági, szerző­dés megkötése után, nemcsak a német csapat oka* engedte át Ma­gyarországon. hogy Jugoszláviába vonulj ónak, hanem magyar csapa­tokat is harcba vetett Bárdossy, mint általában a tár­gyalás egész menetén rendkívül ügyesen óriási jogi tudását, diplo­máciai ügyességét és csiszoltságat, politikai gyakorlottságát és gyak­ran szónoki készségét ^ is felhasz­nálva védekezik sokszor szinte szemérmetle­nül kiforgatva a tényeket és kétségtelen Írásbeli bizonyítéko­kat is megtagadva. Védekezését azzal kezdi, hogy 1848-as törvé­nyekre hivatkozva a népbiróságot illetéktelennek jelenti ki. A köz­vádló erélyesen szól rá. hogy a nép ellen és a nép nevével visszaélve követte el bűntetteit és ezért a népnek joga van, hogy árulóját így vonja felelős­ségre, tekintet nélkül a 80 év előtti tör­vényekre. Csak ezután tér át Bár­dossy arra, hogy Jugoszlávia elleni hadüzenet tekintetében előadja védekezését. Azt állítja, hogy Tele­ki már jóval a hadüzenet megtör­ténte előtt beadta lemondását. Amikor Jugoszláviában a hármas egyezmény aláírásának reakciója­ként a március 27-iki fordulat be­következett, Hitler azonnal üzembe helyezte teljes gépezetét, hogy Jugoszláviával szemben megtorlá­sokat alkalmazzon. Ehhez a néme­tek elengedhetetlenül szükséges­nek tartották, hogy Magyarorszá­gon keresztül küldjék csapataikat Romániába, Bulgáriába és közvet­lenül Jugoszlávia ellen is. Március 27-én és 28-án súlyos fenyegetések hangzottak el Teleki Pál fejé azért, mert nem akarta Magyarországot kiszolgáltatni a németeknek a fel­vonulás céljaira hogy Teleki Pál lemondott ős ké­sőbb öngyilkosságot köv etett el. Uj kormányt kellett alakítani és minthogy Bárdossy közvetítette akkor Magyarország és a náci Németország között a tárgyaláso­kat közvetlenül őt hízták meg az uj kormány megalakításával annál inkább mert elsősorban ezekért a külpolitikai kérdéseket kellet* ren- d‘•oü A továbbiak folyamán Bjrdossv éles hangon • vitatkozik a közvádló­val és minden felelősséget igyek­szik elhárítani magáról. A ZSABALYÍ ÉS NOV1SZÁDI VÉRENGZÉS Rendkívüli izgalmak közben tár­gyalja a bíróság a zsabalyi és no- viszádi vérengzések részleteit. A közvádló Bajcsi-Zsilinszki Endre je­lentését és Horthyhoz intézett me­morandumát olvassa fel. • Kivonatokat ismertet a most folyó ncv' -áiJ tárgyaláson is­mertetett bor ^’más részletek- . röl '.to*-' f ■ - - - ■ és egv eddig ismeretlen jelentést terjeszt a bíróság elé, amely teljes részletességgel számol be a Bácska déli vidékein végzett kegyetlenke­désekről, Bárdossy kijelenti, hogy nem érzi magát sem bűnödnek, sem felelősnek a történtekért/mert azok­ról nem volt előzetes tudomása. Cs:;k utólag, anrkor már a vérfür­dők lezárultak és Horthy szükséges­nek látta az intézkedést, szerzett tudomást a történtekről és azonnal intézkedett, hogy a bűnösöket fele­lősségre vonják. — Csak akkor intézkedett, ami­kor a szovjet és angolszász rádió harsogott az elkövetett vérengzések miatt, sőt a beográdi német rádió is szította a gyűlöletet a kegyet­lenkedések részleteinek közlésével Magyarország ellen — állapítja meg, a közvádló. Miért nem intézkedett, hogy legalább a bűnösök elnyerjék méltó büntetésüket és a további vérontás megszűnjék? — Intézkedtem — válaszolja Bár­dossy, —, Elrendeltem, hogy jelen­jék meg nálam haladéktalanul az a katonai személy, aki az összes vé­rengzésekért felelős. Ekkor jelent meg nálam Feketehalmi-Czeidner altábornagy, akit akkor láttam elő­ször és akinek elrendeltem, hogy haladéktala­nul vizsgázássá ki. mi történt Újvidéken. ~■ Utasította a hóhért, hogy akassza fel saját magát. Kapott értesítést arról, hogy mi­Orosz, jugoszláv, angol, kínai és ausztráliai dalokat énekeltek as ifjúsági világétteáeslet ünnepélyes megnyitásán Az ifjúsági világértekezlet — mint megírtuk — hétfőn kezdte meg munkáját Londonban. Az ünnepélyes megnyitáson 61 nemzet képviseleté­ben mintegy négyszáz kiküldött gyűlt össze, de az elkésve érkezett delegátusokkal a résztvevők száma mintegy hatszázra emelkedett. A kongresszus ülését a londoni Albert- hallban tartották meg, ahova az e- gyes csoportok nemzeti színeik alatt vonultak be, körüljárták az egész, termet, majd elfoglalták a rende­zőség által kijelölt helyüket. A meg­nyitáskor hosszan és telkesen ünne­pelték a szovjet küldöttséget, amely et Kaptanov vezetett, aki a kongresz szus elnökségében foglalta el helyét. Ugyancsak nagy lelkesedéssel ünne­pelték a jugoszláv delegációt, a- melyben többen partizán egyenruhá­ban jelentek meg. A kongresszus résztvevői szovjetorosz, angol, jugo­szláv, kinai és ausztráliai dalokat é- nekeltek, majd megindult a felvo­nulás. Sorrendben a francia, délame­rikai, jugoszláv, kinai, skandináv és csehszlovák csoportok haladtak az elnökség elé. Ekkor bejelentették, hogy Ausztria és Magyarország kül­döttségei érkeznek. A tengelyhatal­mak országai közül csupán ennek a két nemzetnek a delegációját enged­ték megjelenni a kongresszuson, A magyar • küldöttség egyébként nem érkezett idejében, mert csak megkés ve kapta meg a beutazási engedélyt. Végül Vorosilov marsai előzékeny­ségéből a magyár küldöttség repülő­gépen ment a kongresszusra. Az ün­nepélyes megnyitásra igy sem érke­zett meg idejében és a megnyitáson a londoni magyar klub ifjúsága kép­viselte Magyarországot. Sir Crafford Cripps miniszter a világértekezlet angol elnöke üdvö­zölte a delegátusokat. Mindjárt be­szédje elején az atombomba problé­májúval foglalkozott, amelynek há­borús felhasználását az emberiség öngyilkossági eszközének nyilváni- totta. Hangoztatta, hogy az ifjúság feladata lesz egy uj világrend kiépí­tése, amelyben az atomenergiák há­borús felhasználására sohasem lesz alkalom és amelyben a szellemi, po­litikai, gazdasági és erkölcsi fejlő­désen az egész emberiség összefog­va együttműködik, őszinte meggyő­ződése, hogy az ifjúság tudatában van ennek a feladatának és az uj világrend kiépítésében ez a világér­tekezlet lesz az első megalapozó lé­pése. Kapetanov orosz küldöttség! veze­tő, aki szintén az elnökségben fog­lalt helyet, lelkeshangu nagy beszé­det mondott. Szólt az ifjúság össze­fogásának fontosságáról és arról, hogy csak a különböző nemzetek if­júságának együttműködése tudja a lerombolt világot a háború romjain úgy felépíteni, hogy az emberi sza­badságjogok tefjes mértékben érvé­nyesüljenek és soha többé ne kerül­hessen sor arra, hogy a nemzetek leg értékesebb része, ifjúságaik tö>mege egymásra fegyvert fogjon. A kongresszus ünnepélyes ülése a kinai, szovjet, amerikai, francia és angol himnuszok eléneklésé'vel feje­ződött bé. Kedden megkezdődött az érdemleges munka, megválasztották a világértekezlet elnökségét és meg­alakították a tanácsokat, amelyek a kongresszus határozatait készítik efő. lyen eredménnyel járt' a vizsgálat? — Hetekig sürgettem, de ered­mény nélkül. Végül egy iratcsomót terjesztettek elő, de annak zava­ros tartalma nem volt kielégítő. Egyébként sem voltam kellően tá­jékozott arról, hogy a valóságban mi történt. Rassay Károlytol hal­lottam, hogy valami készöl. Szom­bathelyit hivattam, aki azt közölte velem, hogy a vérengzéseket már beszüntette és a vizsgálat folyamat­ban van. — Ezreket küldtek a halálba a legkegyetlenebb módon. Kínoz­ták az embereket és borzalmas rettegésben tartották további vérengzésekkel. És maga mégis hagyta a szemét kitörölni egy Ilyen zavaros iratcsomóval. Bárdossy azt állítja, hogy állan­dóan sürgette a vizsgálatot, de nem tudott kielégítő választ kapni. A közvádló ezzel szemben megto'apit- ja, hogy Bárdossy védekezése valótlan. mert nemcsak nem szüntették He a vérengzéseket, hanem a lakosságot továbbra is rettegésben , tartották azzal, hogy a hadbiróságok Bár­dossy tudomásával 323 embert ha­lálra ítéltek Bácskában. — Ez a kapcsolat az, ami nem­csak a kormányt, hanem egész Ma­gyarországot a kegyetlenségek or­szágaként tüntette fel a világ köz­véleménye előtt — állapítja meg a közvádló. —- Miért szabadította rá hadbíróságát a Délvidékre? Tudja-e azt, hogy az ártatlanul kivégzett nemzetiségi áldozatok között töme­gesen voltak magyar hazafiak is, akiknek az álláspontját a későbbi háborús fejlemények tökéletesen igazoltál*; és akiknek ma joguk lenne arra. hogy elvetemült bűn­tetteiért Ítélkezzenek ön, fölött, ^ex­cellencies ur”f? — Állandóan sürgettem a vizsgá­latot — válaszol ?a B;irdo«sy —- egyebet nem tehettem. — Ön volt a felelős kormány- elnök, egyetlen parancsszavába került volna, hogy a vizsgálat valóban meginduljon. Bárdossy Szombathelyire igyek­szik áthárítani a felelősséget és ek­kor elszólja magát. fin már előre utasítást adtam a vizsgálatra. Sőt miután aggodal­mak merültek fel több szempontból, hangoztattam, hogy ezt az utasí­tást foglalják írásba és. iktassák, hogy később nyoma legyen. Az ügyész lecsap Bárdossy sza­vaira. Részletesen faggatja, mit je­lent az, hogy „előre adott utasí­tást”, de Bárdossy észreveszi a csapdát és igyekszik kimagyaráz­kodni. Az elnök hivatalosan megállapítja a nép nevében, hogy Bárdossy a magyarság nevével visszaélt és a magyar­ságot a legsúlyosabb szmocu tüntette fel eljárásával. Megkérdi, hogy ha nem tudott a vizsgálatban kehi» eredményt elérni, miért nem mondott te, Bárdossy azt mondja, hogy amikor lemon­dott, ennek egyik oka az volt, hogy az újvidéki es zsabalyi v*- (Folytatás a második oldaton# Megnyílt a vajdasági Magyar Színház és egyidejűleg a Morvát Színház is ÁRA 1 DPI Marni a fasizmusra! ~ Szabadság a népnél?! ■ * POSTAPTNA PtACENA U GOTOVf) .

Next

/
Thumbnails
Contents