Magyar Szó, 1945. november (2. évfolyam, 253-278. szám)

1945-11-01 / 253. szám

Magyar Sza­ ­kolytatás az első oldalnyi g­yegzések ügyében nem tudott tiszta helyzetet teremteni. Az elnök megállapítja, hogy lemondásának okai között ezt eddig nem­­ emlí­tette. Megkérdi, miért nem gondos­kodott arról, hogy a parlament út­ján tisztázzák az ügyet. — Az volt a véleményem, hogy még többet ártana az országnak, tea a részleteket nyilvánosan kitere­getnék. 'M­ÁT ' -t ...és közben újabb 323 em­í­bert végeztetett ki -­ állapítja meg­ a közvádló. A MINISZTERTANÁCSON LETA­GADTÁK MOLOTOV ÜZENETÉT Mindvégig így védekezik Bárdos­­sy és csak néha, ha nagyon sarok­ba szorítják, ismeri el esetleg azt, hogy mulasztást követett el. To­vább nem megy a beismerése, még akkor sem, amikor a bíróság áttér a tanúkihallgatásokra és ezek kö­zött t Bárcziházy Bárczy István mi­niszterelnökségi adminisztratív ál­lamtitkár bemutatja az eredeti jegyzőkönyvet arról a miniszterta­nácsról, amelyen elhatározták a­­ Szovjet Szövetség elleni hadüzene­tet. A jegyzőkönyv szerint a mi­nisztertanács ülésén Sartha kérdést intézett egy orosz üzenet felől a miniszterelnökhöz. Helyette Keresz­­tesd Fischer Ferenc belügyminiszter válaszolt, aki letagadta Molotov külü­gyi népbiztos üzenetét, amelyben arra az esetre, ha Magyaror­szág nem lép be a háborúba, különleges elbánást biztosítanak Magyarország számára a béke­­konferenciákon. A jegyzőkönyvet Bárdossy akkor nem írta alá. Később egy meghami­sított • jegyzőkönyvet hitelesíttetett olyan miniszterekkel, akik nem is vettek részt az ülésen. A közvádló­ megkérdi, tudatában volt-e vádlott annak, hogy a kassai bombázást a német propaganda rendezte és ahhoz a szovjetnek semmi köze nem . Volt. • bty' ; 1 Bárdossy kijelenti, hogy ezt tudta, de csak utólag tudta meg, az elő­­készítésben nem volt szerepe. A közvádló ekkor azt kérdi Bárdossy­­tól, hogy felelős pozíciójában gon­dolt-e arra, milyen kilátásokkal avatkozik Magyarország egy ilyen világháborúba. — Megkérdeztem Bartha Károly honvédelmi minisztert felöli Bár­­­dossy —, aki azt mondta, hogy mi­után a németek három hét alatt le­győzték a lengyeleket, ugyanennyi­ idő alatt elintézték a franciákat, Ju­goszláviát 12 nap alatt legyőzték és a többi kis nemzetekkel is villám­gyorsan elbántak, számítani lehet arra, hogy Oroszországot hat hét alatt legyőzik. SZÁL­A­SIN­AK ÉS BÁRDOSSYNAK NINCS JOGA A MAGYARSÁG NEVÉBEN BESZÉLNI Több tanú után Szálast vezetik a terembe. A nyilasvezér megjelené­sekor a közönség olyan fenyegető magatartást tanúsít és percekig annyira élesen tüntet Szálasi ellen, hogy a rendkívüli rendszabályok a volt nyilasvezér testi épségének biz­tosítására teljes mértékben igazol­taknak bizonyultak. Azokról a kap­csolatokról ad felvilágosítást Szálasi Ferenc, amelyek pártja és Bárdossy között állottak fenn. . . Kiderül, hogy Bárdossy már miniszterelnöksége idején a hát­térből támogatta a hungarista mozgalmat. Szálasi azt állítja, hogy Bárdossyt azért akarták minden kormányala­kításnál igénybevenni, mert ő kép­viselte a polgári középutat. Szálasi ezzel kapcsolatban állameszméit is fejtegeti és hangoztatja, hogy mindvégig hitt a német győzelem­ben, még akkor is remélte, hogy csoda történik, amikor már mene­külnie kellett Magyarországról.­ Kö­telességének tartotta, hogy a fenn­álló szerződéseket teljesítsék és megakadályozza, hogy a törvénye­ket megsértsék. 4 — Egész működése és tevékeny­sége másból sem állt, mint a legdurvább törvénysértésekből és szerződésszegésekből — vonja felelősségre az elnök Szálasi Fe­rencet — Miért egyedül a né­met szerződéseket tartotta olyan fontosaknak, hogy azo­kat teljesítse? — Úgy láttam, hogy ez államér­dek és a magyarság érdeke. A tömeg zúgni kezd és azt kiál­tozza felé, hogy sem Szálasinak, sem Bárdossynak nincs joga, hogy a magyarságról beszéljen. Szerdán folytatták a tanúkihall­gatásokat és ezek során felvonultak háborús magyar kormányok tagjai, akiket mind erős fegyveres őrizet mellett a börtönből vezettek elő. A háborús bűnösök noviszádi" nagy tárgyalása, befejezéshez közeledik. A hadbíróság lezárta a tanúkihall­gatásokat, mert úgy találta, hogy az eddig kihallgatott tanúk és a beterjesztett írásbeli bizonyítékok kellően tisztáznák a tényállást és to­vábbi kihallgatásokra nincs szükség. Megkezdődtek a perbeszédek és azok elhangzása után a bíróság elő­reláthatólag még a törvénykezési szünet előtt kihirdeti ítéletét. A törvénykezési szünet ugyanis a vá­lasztások miatt 2-án kezdődik és 20 napig tart. KRÄMER GAZDASÁGI PARANCS­, URAIM­A A BÁCSKÁBAN Nisevics Száva noviszádi keres­kedő, Krámer Gyuláról beszél,­ akit 1919 óta ismer és aki a megszállás alatt döntő személyiséggé lépett elő az egész Bácska gazdasági életében. — Krámer volt a központja a szláv ellenes politikának. A hozzá­fordulók közül senkinek semmiféle szívességet meg nem tett, sőt be­folyásával visszaélve, a törvényes jogoktól is igen gyakran megfosz­Dr. Deák Leó szerepének tisztá­zására a közvádlói iratokat terjeszt be, amelyekről­ fel­világosít­ást kér­tek dr. Deáktól. Egy köriratban dr. Deák 1942 elején utasította főbíróit,, hogy­­ a partizánharcokról elterjedt hírek már a rémhírterjesztés méreteit öltik és ezért meg kell tiltani a lakosságnak, hogy a partizánokról beszéljen. Körirat ment a főbírókhoz, amely­ben a horvát, sokác­ és bunyevác kitelepítetteknek megengedi, hogy elvigyék mindenüket, de a rendel­kezés szerbekre nem vonatkozik". Dr. Deák ezekkel kapcsolatban­­ki­jelenti, hogy­ a rendeleteket a bel­ügyminisztériumból kapta, és azokat változtatás nélkül továbbította a fő­bírókhoz. Tagadja, hogy más h­iva­­t­­alokkal hivatali összeköttetésben­­állott volna és azt ál­ltja, sem a csenédőrségnek, sem más hatóso­r­­­­nak a szorosan vett közigazgatási hatóságokon kívül nem adott és nem adhatott utasítást. A közvádló erre felolvas egy köriratot, ame­lyet dr. Deák Leó a főszolgabiró­­sághoz, őrsparancsnokségokhoz, a jegyzőségeknek, jegyzőségi kiren­deltségeknek küldött. —­ Jó, hogy még a papoknak nem küldött ilyen utasítást — jegyzi meg a közvádló — és a megjegyzése annál inkább általános derültséget kelt, mert a körirat megszólítása az egyes hatóságokat mint a kámelhárító szervezet közegeit figyelmez­teti a kommunista szabotázsra és arra, hogy ezt minden eszköz­zel le kell törni. Körirat ment a­­ déli határon átcsempészett kommunista és zsidó elemek közlekedésének el­lenőrzésére, ugyancsak körir­atban adott utasítást, a főispán, hogy a né­met hadifogságból visszatérő volt jugoszláv katonai személyeket szi­gorúan ellenőrizzék és kísérjék őket figyelemmel, mert a régi szerb­orosz­­barátság maradványaképen az ilyen katonai személyek között igen sok van, aki a Szovjet felé orientálódik. Dr. Deák arra hivatkozik, hogy a köriratokat túlnyomó részben az a­­pán adta ki. Neki erre nem volt befolyása. Az ő hatáskörébe csak az tartozott, ami politikai természetű volt. — Ez mind politikai természetű, — jegyzi meg a közvádló. — Lehet­ségesnek tartja-e ön, hogy az al­ispán az­ ön tudomása nélkül továb­bított volna ilyen fontos rendelke­zéseket? — Természetesen referált ne­kem ezekről — ismeri el a vádlott. Élénk vita fejlődik ki a vádlott ,és a közvádló között közjogi kérdések­ről, majd a zsavalyi járásból kiuta­sított szerb családok sorsáról kér felvilágosítást dr. Kuzmanovics. Dr. Deák azt állítja, hogy ezt Vukovári Béla főszolgabíró saját hatáskörében intézte el, a vita hevében azonban kitűnik, hogy dr. Deák közvetlenül ezután Zsabalyon járt és így tudomása kellett, hogy legyen Vukovári intézkedéseiről. Deák kijelenti, hogy nem emlék­szik arra, miről tanácskoztak a fő­bíróval, de arra pontosan emlékszik, hogy a kritikus napon délután fél kettőtől fél négyig Zsabalyon tartózkodott totta az embereket — jelenti ki a tanú. — Igyekezett gyűlöletet szi­­­tani a szerb és magyar lakosság között. Ú­j­avrajácsevics Gyula noviszádi ke­reskedő elmondta,, bárkinek bármire is szüksége volt gazdasági téren, kénytelen volt Krámerhez fordulni, ez azonban a törvényes jogok érvényesítését is megakadá­lyozta. Több tanúnak a vallomását felol­vasták. Lázics Sztanko noviszádi kereskedő, együtt érkezett a razzia "ideján Popovics L. Milánnal Novi­­szádra. Látta, hogy a vasútállomá­son Popovics nem­ áll a csendőrök­­által szorosan körülzárt csoportban, hanem­­ azonnal elhagyja­­ az állomás épületét. Látta Popovicsot a leventeott­hon nagytermében is az iga­zolások idején, ahol Popovics non állt a tplAz odahurcoltak­­kal egy sárban, hanem az iga­zoló bizottság asztalai körül állt. Po­pov,h­y ezt tagadja.. .. . A közvádló faggatására Deák végül kétségbeesett hangon, nagy színészi gesztussal kéri: . Kérem, ne faggasson tovább. Dr. , Mécs Alck­szandar , tanú val­lomása, következik ezután, aki el­mondja, hogy­­Popovics L. Milán iskolatársa volt. Majd részletesen beszél azok­ról­­ a körülményekről, amelyek között Ropovcs L. Milán ,magyar országgyűlési, képviselővé lett és a hamisított partizánellenes ha­tározásról is. .. : Dr. Deák a tanúra hivatkozik, hogy amikor Lembach távozása mán őt főispánig hivatalába beiktat­ták, a tanú a Szerb Malaca nevé­ben milyen lelkesedéssel üdvözölte Őt. . , , Ez nem igaz,, igy — mondja a tanú. — Arra hivatkoztam, ami­kor, latvanegyntvhány év előtt Te­keli Száva ünneplése folyt itt Novi­­szádon. ... ..V-: - :T'-, Jókai Mór is ellátogatott és pohári köszöntőjében arról be­szélt, hogy a szerbség és ma­gyarság testvérnépek, egymás­­rautalt népcsoportok, amelyek­nek nem szabad tűrniük, hogy közöttük mesterségesen gyűlöl­ködést támasszanak. Olyan hely­zetet kell teremtenünk, hogy a­­ magyar nép sohase emeljen ke­zet a testvéri szerbségre. Ezek voltak Jókai szavai és én ezekre hivatkoztam és figyel­meztettem az uj főispánt. MEGDŐL KRÁMER GYULA­­ , ALIBIJE Nikhlics Milica bírósági tisztvise­lőnő dr. Nagy Iván közjegyzői iro­dájának tisztviselőnője volt a razzia­ idején. A razzia előestéjén az irodában látta a hirhedt igazoló bizott­ság számos tagját, Gausz Győzőt, dr. Soltészt, Blazsek Ferencet, dr. Wagner­ Pétert, Hajts Istvánt és Krámer Gyula is közöttük ült. Már akkor híre járt, hogy a zsa­­balyi vérengzés Noviszádon is meg­ismétlődik és a tisztviselőnő kérdez­te a többiek jelenlétében dr. Nagy Ivánt, fenyegeti-e valamilyen ve­szély­ét, tagadó választ kapott. Közvetlenül a razzia után január 25-én a tanú ismét talál­kozott Krámerrel, aki a tanú egy megjegyzésére azt felelte, nem tudták hogy ilyesmi fog történni.­­ Ez a vallomás megdönti Krámer Gyula alibijét, minthogy a vádlott azt állította, hogy már január 20-án Budapestre utazott. Szimin Koszta cipészmester fiát letartóztatták. Szimin Krámer Gyu­lához fordult segítségért, de a vád­lott azt mondta, hogy csetniken nem lehet segíteni, azt feltétlenül kivégzik és vi­gyázzon, nehogy az apa és há­rom másik fia ugyanerre a '■­ • sorsra jusson. Krámer tagad és izgatottan kiált fel: — Hogy tudnék rén egy apának ilyent mondani. Nem vagyok olyan marha! Prodanov Ljubica elmondja, hogy két testvérivel együtt 1944 tava­szán letartóztatták és a tiszti ott­honban borzalmasan kínozták. Ké­sőbb deportálták.­­A­ tiszti otthon­ban történt, hogy Popovics L. Mi- rá’' meglátogatta őket, megígérte, hogy­­ gondoskodik jobb­ ellátásuk­ról, majd megjegyezte: „Most én teszem, ezt meg­értetek, de ti se feledkezzetek meg majd rólam.’* Amikor a fiatal leány a ke­gyetlenkedésekről beszél, Popo­vics mosolyog, mintegy úgy tüntetve fel a dolgot, mintha ez, mesterségesen beállított vallomás volna. Az elnök erélyesen rákiált: —­ Ne nevessen! Ezrek tragikus sorsáról van szó, akik maguk miatt jutottak erre a sorsra és ez egy­általán nem nevetséges. Az elnök erélyes hangon rendre­­utasítja a mosolygó vádlottat: — itt a nép előtt áll. Mi nép­­biróság vagyunk és annak a népnek a nevében ítélkezünk, amelynek sorsát önkényesen és saját érdekeik szerint akarták intézni. Amikor itt áll a nép színe előtt és a népbíróság fe­lelősségre vonja, ez nem szín­ház és ideje, hogy megtanulja, hogy most a nép van hatalmon, a népnek kell felelni a tettei­kért. Ebből a tanúvallomásból és egy másik tanú vallomásából kitűnik, hogy Popovics a német uralom ide­jén is járt a megkínzott letartózta­tottaknál Noviszádon, sőt Budapes­ten is, Szálasi­ idejében. DEÁK BESZÉDE HANGLEMEZEN A szerdai napon a bíróság még néhány tanút hallgatott ki, majd a magyar hadbírósági ítéletet olvas­tuk fel,­­amelyet a bácskai véreng­zések "végrehajtói ellen hoztak. Az ítélet csak a vérengzések közvetlen vezetőit érte, a Szervezőkre és ér­telmi szerzőkre nem csapott le. Az ítélet megállapította a vérfürdők ál­dozatainak számát, valamint azt a kegyetlenséget, amellyel az embe­rek tízezreit meghurcolták, rette­gésben tartották és­­ezreket lemé­szároltak­. A­­ beterjesztett iratok egész tömegét olvasták fel és végül áttértek a vádiratban inkriminált beszédek és cikkek ismertetésére.. Felolvasták Popovics L. Milán cik­keit, amelyek a „Nova Postá”-ban jelentek meg. A Reggeli Újságból cikkeket és kivonatokat olvastak fel Deák Leó dr., Popovics L. Milán és Krámer Gyula különböző alkalmakkor elmon­dott beszédeiből. * Nagy meglepetést jelentett dr. Deák Leó számára, amikor gramo­font állítottak fel a bírói emelvény előtt és viaszlemezekről lejátszották azt a beszédet, amelyet dr. Deák a magyar csapatok megérkezése­kor mondott A vádlott eddig azt állította, hogy rögtönzött beszéd volt és nem tud­ja mit mondott izgalmában. A lemez azt bizonyítja, hogy a fogadtatási ünnepélyt megrendezték, sőt a ma­gyar rádió hangfelvételeket készí­tett közvetítései számára. A viaszle­mezt megőrizték és a magyar rádió dr. Oseák Leó lemezét kiadta a jugo­szláv néphatóságoknak. A beszéd dicshimnusz Horthy, Hitler és Mus­solini ünneplésére. Az iratok ismertetése után a védők előterjesztést tettek a bizonyítási el­járás kiegészítésére. A bíróság az indítványokat elutasította azzal az indokolással, hogy az eddigi bizo­nyítási anyag teljes mértékben meg­világította a tényállást HALÁL ! Szerdán délután kezdődnek a per­beszédek. Elsőnek Kuzmánovics Szlavkó dr. a vajdasági közvádló mondja el többórás vádbeszédét Teljes részletességgel foglalko­zik az egyes vádlottakkal és bűncselekményeikkel és jellemzi azokat az állapotokat, a­melyeket a fasizmus teremtett és a­­melyekben a vádlottak bűntetteiket elkövették. A közvádló végül a következőket mondja: A nap tör­vények 3-ik szakasza értelmében kérem a bíróságot, hogy dr. Deák Leó, Popovics L. Milán, Krámer Gyula, Bá­­tory Géza, Könyöki József és Knázy Péter vádlottakra halál­­büntetést szabjon ki, rendelje el vagyonuk elkobzását és fosz­­sza meg őket politikai jogaiktól. Az esti órákban a védők mond­ták el perbeszédüket találgesést kér a főntrádló Deli, Popovics, Sziver, Sátori, lombod, Kingiál és Knézy fejére Befejeződött a bizonyítási eljárás a bácskai háborús bűnösök bűnöszében Deák rugalmas emlékezőtehetsége AZ UNRRA FOKOZZA SZÁLLÍTÁSAIT Október első felében 82 ezer touna áru­­lt J­­uoszláviába Az UNRRA-küldemények­­érke­zése Jugoszláviába október első fe­lében 30 ezer tonna növekedést mutat a szeptember hónapban le­szállított mennyiséghez mérten. Tizennyolc UNRRA-hajó Trieszt, Szplit, Dubrovnik és Sibenik kikö­tőiben október első 20 napja alatt 82.713 tonna árut rakott ki, míg szeptemberben mindössze 53.019 tonnát. Október első 20 napja alatt 61.481 tonna gabona és más élelmiszer érkezett, de mindennap jönnek újabb szállítmányok Kanadából, az Amerikai Egyesült Államokból és Angliából három tonnás teherautók. A küldemények főként élelmiszer­ből és szállítóeszközökből állanak. Ezenkívül az UNRRA naponta több mint száz teherautót és 50 „Jeep”-mintájú gépkocsit küld az országnak, amelyeket az amerikai katonaság bocsájtja rendelkezésre. Október 1—20-ig az UNRRA átvett az amerikai hadseregtől 6.383 há­romtonnás legnagyobbrészt pót­kocsis teherautót, amelyeknek Ju­goszláviába szállítását ugyancsak megkezdte. Az érkezett autók nagy­­részét nyomban felhasználták a dalmát tergerpart kikötőiben ki­rakott áruknak a passzív vidékek­re történő elszállítására. Ugyanebben az időben leszállított az UNRRA Jugoszláviának mintegy 2 000 öszvért, amelyeket az Olasz­országban állomásozó amerikai ka­tonaságtól vásárolt: 262 traktort, 2.720 tonna , ruhát lábbelit, orvosi műszere, műtrágyát és más hasz­nos árut. XI, 1. A báttpír, küsellátási pára­ is üzemel és a szabotáló naplóké államosításit követelik Ha­v­r­­országon A Magyarországi súlyos gazdasági és közellátási viszonyok rendezésé­re közellátási tanács alakult a pár­tok vezéreiből, amely vállalta azt, hogy a hétfőn, vagy kedden meg­alakuló új kormányt, a pártszerve­zeteken keresztül, teljes mértékben támogatja az ország viszonyainak feljavítására irányuló munkájában. A sok tekintetben katasztrofális közellátási helyzet, amely Magyar­­ország számára ma Budapesten és a nagyobb városokban a legsúlyo­sabb gondot jelenti, olyan beavat­kozást tesz szükségessé, amely ér­demleges átalakulást jelent Ma­gyarországon. Több irányból moz­galmak indultak meg, amelyek cél­ja, hogy a nagyipari vállalatok, közellátási gyárüzemek, szénbá­nyák feloszthatatlan mintagazdasá­­guk általános államosítását hajtsák végre.­­ A Magyar Kommunista Párt az országban folyó szabotázs le­törésére követelte a bányák ál­lamosítását, a spekulációval foglalkozó nagytőkék és a sza­botáló nagyüzemek azonnali ki­sajátítását, a magyarországi németek földjének gyors ütem­ben való elvételét és mindazok­nak az üzemeknek az államosí­tását, amelyek a háború alatt nyerészkedésből, rendszeresen és tudatosan támogatták a fa­siszta hadviselőket. Ezek között első helyen áll a csepe­li Weisz Manfréd gyár, amelynél legutóbbi üzemi bizottsági ülésén határozati javaslatot fogadott e­­l munkásság, a fegyver és hadianyag gyár államosítására. Az üzem szo­ciáldemokratái még nem fogadják el a határozati javaslatot, de való­színű, hogy hozzájárulnak. Ugyan­ilyen mozgalom folyik az összes bányákban és a magánvasutaknál is.

Next