Magyar Szó, 1945. december (2. évfolyam, 279-305. szám)

1945-12-01 / 279. szám

2 Vajdaság népei lelkesedéssel köszöntik a népköztársaságot (Folytatás az első oldalról­ kíván állítani. Csak így érhetjü­k fel azt, hogy a testvériség és egység elve érvényesüljön. Csak a szövet­­ségi népköztársaságban lehetséges a népek teljes egyenlőségét biztosí­­tana. Az elhagyott, legsúlyosabb óráiban magára hagyott nép már döntött az államforma kérdésében és a tagállamok szövetsége létre­jött, még mielőtt azt alkotmányos alapon is lefektettük volna. Ez a két kérdés a döntő: a tag­államok szövetsége és a köztár­sasági államforma. A két fogalom egy, mert csak így oldható meg Jugoszlávia berendezé­sének minden kérdése, így biztosít­ható a népek érdeke. ANDREJEV BÁNÉ MINISZTER HOZZÁSZÓLÁSA Andrejev Báné szövetségi bánya-­ ügyi miniszter a makedón nép nevé­ben szólalt fel és különösen ki­emelte annak jelentőségét, hogy ma a nemzetgyűlésen szabadon beszél­het népe nyelvén. Rámutatott arra, hogy A makedónia számára az egyet­len lehető megoldás a monarchia megszüntetése, a tagállamok szö­vetségének megteremtése és a köz­­­­társaság kikiáltása. A makedón nép csak így érezheti magát biztonság­ban. A Koburgok, Hitler és Musso­lini bérencei, a nemzetközi reakció titokzatos erői megkísérelték, hogy a­ makedón nép akaratát más irány­ba tereljék, de a nép méltó választ adott nekik akkor, amikor a válasz­­­­tá­sok­on a köztársasági programra szavazott és a köztársaság kikiál­tása a nép akaratának telj­es­tését jelenti. PETROVICS NIKOLA BESZÉL VAJDASÁG NEVÉBEN Petrovics Nikola szövetségi köz­ellátási miniszter Vajdaság nevében szólalt fel és a következőket mon­dotta: — Képviselő­társaim! Ami ma itt történik, a történelmi igazság ak­tusa. Jugoszlávia népei ma törté­­nelmi határozatot hoznak, megfoszt­ják trónjától a Karagyorgyevics di­nasztiát és kikiáltják a népköztár­saságot. Vajdaság népei lelkesedéssel kö­szöntik ezt a határozatot, mert a királyság Vajdaság népei­nek is jogfosztottság, szerencsét­lenség és rossz sors főforrása volt. Amikor 1941-ben az első partv­­ánok megkezdték harcukat a megszálló hatalom ellen hősi Szerémségüink­ben, szívükben a köztársaság gon­dolatát hordozták és ma végre el­mondhatjuk, hogy az a rengeteg ál­dozat, amelyet Jugoszlávia népei és így Vajdaság népei is adtak ebben a háborúban, nem voltak hiábava­lók. Jugoszlávia népei ma felteszik a koronát a nagy történelmi műre és kikiáltják a köztársaságot. Vajdaság képviselői, nevében, akik Szerbia képviselőivel együt­tesen aláírták a köztársaság ki­kiáltására vonatkozó deklará­ciót, kiáltom: éljen a Föderatív Jugoszláv Népköztársaság. Végül Tomics Léka szólalt fel, aki szintén nagy lelkesedéssel járult hozzá a kiáltvány megszavazásához és ezzel a vita bezárult­ ügynökségnek és a következőket mondotta: — Mi mindig hittünk abban, hogy a demokratikus szövetségi Jugo­szlávia és a demokratikus Bulgária biztos alapja lesz a balkáni egység­nek és mindenek előtt hittünk ab­ban, hogy a délszlávok testvér szö­vetségének és együttműködésének megteremtésével példát adnak a többi népeknek. A bolgár Hazafias Arcvonal és Tito új Jugoszláviája hivatottak arra, hogy történelmi szerepet játszanak a Balkán fejlő­désében a békekorszakban. SZOMBATON FOLYTATJA TA­NÁCSKOZÁSAIT A NEMZET­GYŰLÉS A szövetségi nemzetgyűlés és a népparlament együttes ülése után, amelyen a kiáltványt megszavazták, a nemzetgyűlés mindkét Háza elna­polta ülését és az újabb ülést szom­baton délelőttre tűzték ki. Ezen az ülésen kezdik meg az érdemleges tanácskozásokat. i­s­metési alkotm­ányozó vitája A szövetségi nemzetgyűlés ülésén szintén megtárgyalták a kiáltvány javaslatát és a vitában elsőnek Heh­­rang Andrija szövetségi miniszter szólalt fel, aki a többi között a kö­vetkezőket mondotta: — A monarchia az aljasságok, gonosztettek és korrupciók főfész­ke volt országunkban. Az volt a nagyszerb reakció és nemzeti elnyo­más támasza. A monarchia keblén nevelkedtek a nép legelvetemültebb ellenségei Ez volt az akadálya a testvériség, egység és egyenlőség megteremtésének népeink között és a monarchia lehetetlenné tette, hogy megvalósuljanak demokra­tikus jogaink, a szabadság és a szociális reformok. A monarchia megszüntetésével és a szövetségi népköztársaság megte­remtésével siker koronázza mind­azon erőfeszítéseinket és küzdel­meinket, amelyeket a fasiszta meg­szálló hatalom ellett folytattunk. Köztársaságunk nem lesz kö­zönséges köztársaság, hanem népköztársaság. Ebben külenbö­­zik a nyugati republikáktól. Ezzel Jugoszlávia népei olyan or­szágberendezéshez jutnak amely biztosítja számukra a jogegyenlősé­­get, testvériséget, egységet, szabad­sá­gjogaikat és szociális elgoncsolá­­sukat. Kidrics Borisz képviselő szintén hozzájárult a javaslathoz és han­goztatta, hogy az új köztársaság­ban Jugoszlávia népeinek népural­mát biztosítják. Zecsevics Vlada szövetségi bel­ügyminiszter volt a következő szónok és a többi között ezeket mondotta: — Karagyorgyevics Sándor, még kormányzó korában, a szalonikii perben ezt a kijelentést tette: „aki a fejét felüti, le a fejével.” Ehhez tartotta­ magát és rendszeresen vég­rehajtotta ezt az elvét. Kitűnik ez a január 6-iki diktatórikus rend­szerből és minden egyéb cselekede­téből. Több mint húsz éven keresz­tül két front volt az országban. Az egyiken az udvar gyilkosai, foszto­gatói, jogbitorlói és gonosztevői állottak, akik a monarchia és az udvar legodaadóbb szolgái voltak. Ezek közé tartoztak a miniszterel­nökök és a miniszterek a legutolsó falusi csendőrig, akik versenyeztek abban, ki tudja jobban megfosztani jogaitól a népet A másik fronton a nép frontja állott, Jugoszlávia né­peinek legjobb fiai voltak itt. A két front összeütközésére 1911-ben ke­rült sor, amikor a Kommunista Párt mint egyetlen egység maga köré gyűjtötte a haladó gondolkozású embereket és azokat a politikai pártokat, amelyek az ország érde­keiért harcoltak. A legsúlyosabb bűntény az volt, hogy a régi Jugo­szláviában a szerb nép nevében ural­kodtak és a szerb nép nevében kö­vették el a bűntettek végtelen so­rozatát. Ezért nagyon fontos és nagy­jelentőségű, hogy éppen Szerbia részéről terjesztették be a ja­vaslatot olyan képviselők, aki­ket a szerb nép választott meg és hatalmazott fel arra, hogy a nép legnagyobb ellenségét, a királyt megfosszák trónjától. — A szerb nép történetében nagy fordulat állott be. Ma a szerb nép az amely határoz és ez a nép nem tűri azt hogy felhatalmazás nélkül olyanok beszéljenek a nevében, akik szerbség nevét arra akarják fel­­használni, hogy más népeiket elnyom­janak A szerb nép a köztársaságot akarja, a népköztársaságot, amely­nek keretében együtt akar élni az ország többi népeivel. A vita lezárása után az elnök ki­hirdette, hogy a javaslatot szava­zásra teszi fel és minden képviselő­nek személyesen kell szavaznia a javaslat mellett, vagy ellene. Egy­­ben mindenkinek sajátkezűleg alá kell írnia a javaslat beterjesztéséről készített gyorsírói jegyzeteket. A képviselőket ezután egyenként szó­lították fel. Sor került ennek során Broz-Tito Joszipra is, aki, amikor szólították, a szónoki emelvény elé lépett és hangosan szavaz a javas­latra. Nyomban ezután a virja a ha­tározatot. Külföldi ünnepségek A priga­ rádióban Kopeczki cseh­szlovák miniszter mondott beszédet Jugoszlávia ünnepéről és méltatta annak jelentőségét. Beszélt az AV­­NOJ két év­ előtti üléséről, majd Tito marsa­ érdemeiről és végül a népakaratról, amely a november 11-iki választásokon jutott kifeje­zésre. A választások után a reakció minden reménye vízbe esett, mert beigazolódott, hogy a népura­lom hatalmas és erős Jugoszláviá­ban A nép a fejlődést, a haladást akarja A miniszter beszédét ezek­kel a szavakkal fejezte be „Fherek Jugoszlávia és Csehszlovákia test­véri szláv népei.” Bulgáriában, az egész országban, nagy ünnepségeket rendeztek no­vember 29-ike alkalmából. A­­Haza­fias Arcvonal valamennyi helyi szer­vezete ünnepi ülést tartott. Szófiá­ban felvonulásokat rendeztek és lán­­go­san lelkes hangú beszédekben nemcsak a nap jelentőségét méltat­ták hanem kiemelték azt a szoros kapcso­latot is, amely Jugoszlávia és Bulgária népei között fennáll. A felvonulók feliratokat hordoztak körül és betűkkel és kiáltozásokkal hirdették­ „Sztálin—Tito—Dimitrov!” Georgiev kimán miniszterelnök a jugoszláv nemzeti ünnep alkalmá­ból nyilatkozott a bolgár távirati - Magyar Szó - Szubotica is m­egiilm­ertete a köztársaság kikiáltását Szubotica város lakossága csütör­tökön az ország más városaihoz ha­sonlóan szintén megünnepelte a ju­goszláv szövetségi népköztársaság kikiáltását. A polgárság és a kato­naság már a kora délutáni órákban gyülekezett a Szabadság téren. Egy csoport katona Tito őszirózsákkal feldíszített képét és egy nagy vörös csillagot hozott magával. A fiatalság is nagy lelkesedéssel tüntetett Tito és a köztársaság mellett. Sándorban a koradélutáni órákban szintén összegyűlt a nép és a köztársaság kikiáltása alkalmából népmulatságot rendezett a Népfront otthona előtt, kólát táncolt az ünneplő tömeg. A város központjában a Szabad­ság téren már javában folyt az ün­nepség amikor megérkeztek a ha­tóság képviselői. Először Gorcsik Szteván a városi kulturosztály veze­tője intézett néhány szót az ünnep­lőkhöz, majd Martinovics ,Milán a kerületi bizottság titkára mondott beszédet. — Népeink —- mondotta­­- ma ün­neplik a legnagyobb győzelem, a köztársaság kikiáltásának napját, azt a napot, amelyért olyan sok ál­dozatot hoztunk és amelyért harcos népeink legobb fiai áldozták fel életüket. Hősi halottjaink most már nyugodtan aludhatják örök álmukat, ráért sikerült kiharcolni azt amiért feláldozták fiatal életüket Nyugod­tan állíthatjuk, hogy a köztársaság már abban a pillanatban megszüle­tett amikor fegyvert fogtunk az eszme érdekében Ma már­­jó uton haladunk azon az utón, amelyet Ti­­tó marsal szabott meg Mi végleg elvetettük a monarchiát és annak minden árulóját a királlyal Macsek­­kal és társaikkal együtt. Magvasra emelhetjük fejünket mert megmu­tattuk a világnak, hogy nemcsak a harcban vagyunk egyek hanem az új élet megalkotásában és a jövő megalapozásában is. Példát muta­tunk arra, hogyan harcol egy sza­bad nép a szabadságért Ezután Oltos Mihály magyar nyel­ven beszédet intézett az ünnepség résztvevőihez Kiemelte, hogy a nép bizalommal tekint vezetőire majd így folytatta: — Megértük ezt a napot amikor kikiáltották a jugoszláv szövetségi népköztársaságot Századokon át beszéltek a köztársaságról és íme most megszületett. Ez a tény népe­ink legszebb győzelmét az ellen­ség legnagyobb vereségét jelenti Ezért az eszméért, ezért a műért harcolt és áldozta fel életét szabad­ságszerető népünk. Most amikor a népköztársaságot proklamálták el­törölték a monarchiát és a dinaszti­át minden jogától megfosztották mi Jugoszláviában élő magyarok és kü­lönösen azok, akik szerb testvéreik­kel együtt harcoltak a fasizmus el­len, saját győzelmünknek is tekint­jük ezt a napot. A mi győzelmünk is, mert először fordul elő, hogy Jugoszlávia minden népe teljes egyenjogúságot élvez. Éljen a Ju­goszláv Szövetségi Köztársaság! Él­jen Tito marsall A beszédek elhangzása után az ünneplő tömeg egész a késő éjszakai órákig együtt maradt. XII. 1. Lepergették Belsen és Dachau rémfilmjét a nürnbergi tárgyalóteremben E­méletsenü­l leeülezk a m­es­szeriek­et, a k­everően a háborút előúszte Hak - Ferná­ci Péter a vidéki fő sírén Bun­apes­en A nürnbergi per tovább folyik. Még mindig a vádirat anyagát is­mertetik. Napról-napra újabb ok­mányok kerülnek elő, amelyek a legmegdöbbentőbb adatokat tárják fel azokról az üzelmekről, amelyek­kel a náci párt előbb a kormányha­talmat megszerezte, majd Német­ország világuralmi pozíciójának megteremtésén fáradozott. Az ada­tokból kitűnik, hogy a legkíméletlenebbül készültek emberek milióinak kiirtására és ez egyik fontos programpont­juk, mert így akartak helyet teremteni a német terjeszkedé­sek számára. Már az eddigi anyag is a legna­gyobb elvetemültségről tett tanúsá­got és a legközelebbi napokban a vád bizonyítási anyaga még bővül­ni fog. Németország francia meg­szállás alatti övezetében megtalálták a német legfőbb hadvezetőség egy titkos irattá­rát, amelyet már az összeomlás után és közvetlenül a kapituláció előtt rej­tettek el. A hatalmas anyag feldol­gozása a legnagyobb iramban fo­lyik, hogy mindazt összeszedj­ék, ami a nürnbergi tárgyaláshoz dön­­tő fontosságú GÖRING MEGRENDELI AZ OSZT­RÁKOK SEGÉLYHÍVÁSÁT A csütörtöki tárgyaláson leját­szottak egy hanglemezt, amelyre 1933-ban Göring egyik telefonbe­szélgetését rögzítették. Göring Se­­itz-Inpuart osztrák náci vezérrel be­szélt és lediktálta az osztrák árulónak annak a táviratnak a szövegét, amelyben Ausztria bel­i zavar­gásaira hivatkozva Németor­szág beavatkozását és segítsé­gét kéri. Seitz-Inquart ezt a táviratot, a hang­lemez szövegének­ megfelelően, el is küldte és a németek Münchenben amikor ausztriai beavatkozásukat tárgyalták erre a segélyhívásra hi­vatkoztak. Göring maga — egy má­sik beszédében — a történelem legnagyobb csel­fogásának nevezte ezt. A tárgyaláson egyébként beha­tóan foglalkoztak az osztrák kér­déssel. Az okmányokból kétséget kizáróan kitűnt, hogy a nácik előbb megrendezték a rendbontásokat Ausztriában és tervszerűen készül­tek arra, hogy Ausztriát megszálj­ák. Éveken keresztül ők rendezték meg az összes politikai gyilkossá­gokat, gyújtogatásokat és uszításo­kat. BELSEN fiS DACHAU BORZALMAI A TÁRGYALÓTEREMBEN Az ügyészség bizonyítási anyagá­hoz tartozott az a film is, amelyet a helseni és dachaui rémtáborokról készítettek, a táborok felszabadítá­sa után. Csütörtökön, a tárgyaló­termet elsötétítve, mind a két filmet lepergették. A filmeket annak ide­jén lerövidítették, mert olyan bor­zalmas részletek is voltak benne, am­elyek izgalmas jeleneteket vál­tottak ki a nézők soraiban. Ezenkí­vül az erkölcsi érzékenység szem­pontjait is figyelembe vették az eredeti filmek egyes jeleneteinek törlésénél. A tárgyalóteremben az eredeti fimet pergették le, minden rö­vidítés nélkül és maguk a bíróság tagjai és a vád képviselői, de a jelenlevő újság­írók és írók is nem a filmet, hanem a vádlottakat figyelték, hogyan fo­gadják a borzalmasnál borza­ma­sabb képeket. Göring közömbösen, szemmel láthatóan minden felindulás nélkül nézte végig a filmet. Nagy kedvelője volt a mozinak és szinte látszott, hogy most is az előadást élvezi és nem látja benne, ami az egész világ megdöbbenését kiváltot­ta. . . Schacht hátat fordított a vászonnak­ Streicher, aki ezeknek a táborok­nak az egyik megszervezője vo­lt, érdeklődés nélkül, teljesen közöm­bösen ült helyen, ő ezeket a képeket jól ismerte a valóságban is. Hess mereven maga elé nézett és az első képek után vigyázott, nehogy tekintete a vászonra tévedjen. Dö­­nitz undorra­ forgolódott. Funk ko­molyan szinte könnyezve meredt a képekre, Frank felbomlott idegzet­tel, hisztérikusan tiltakozott az él­én hogy a képek megtekintésére kényszerítik. A többiek szemük elé tartott kézzel ültek helyükön és nem vették le kezüket mindaddig, amíg a teremben világos nem lett. A TÁMADÁS ELŐKÉSZÍTÉSE SZOVJETOROSZORSZÁG ELLEN Alderman amerikai ügyész ismer­tette a tárgyaláson azokat az ira­tokat, amelyek Németország Szov­­jetoroszország elleni háborús ké­szülődéseiről szóltak. Ezeket az irat­oktat »Barbarossa-tervek“ néven ismerték. Az egyik okmánynál Hit­­ler következő szavait olvasták fel: »Ahhoz, hogy Nyugat ellen háborút viselhessünk, meg kell támadni Oroszo­rszágot. El kell foglalni ter­mőterülete­it és nem szabad törődni azzal, hogy sok millió ember elpusztul az oroszok közül Mindent el kell venni az oroszoktól amire nekünk szükségünk van. Haljanak meg a milliók, annál több helyünk lesz«. Az ügyész ezen a helyen felk­íntott: — Az eredményt mindann­yia­ jó t­iszt élt­ük A németek valóban tűzzel-vas­sal irtották a szovjet lakossá­got. Egy másik okmányból ebből a so­rozatból, kitűnt, hogy Németország bujtogatta a japánokat a hadüze­netre és vette rá arra hogy hábo­­rúba keveredjék Amerikával. Az ügyész megállapította ,­ogy m ily módon Nyugat és Kelet náci go­­nosztevői végrehajtották tervüket, am­ely összeesküvés volt a béke az emberiség­­ben. - Fernbach főispánt kiadták Magyarországnak A magyar háborús vüvosok ügyé­be­ is folynak az eljár?. -k. A leg utóbb Budapestre sza 'itott uraob csot*o­ t. amelynek 104 tag,,j v*'t. n.ár ríni repülőgépen hanen nagy ny­­ót, teherautón érkezett ame­lyeken a letartóztató :♦ ik ü csük­­hö? Arcolva utaztak Cs'k néhány fontosabb személyiséget válasz» ír­tak kli'öu és szá­litottak erős kató­p­u fedezettel. Jeep k «.síkon Bu­dapestre Ezek között vop Hónán B­éin, volt kultuszminiszter, Vaura Gábor az elvetemült ny.'3» de ügy­­v.­iszter és apatini Fernbach Péter dr. a volt noviszádi főispán Fei­bach Péterről a budapesti la­pok •'?' Jelentik »Fenpach Pét, a magyar csapatok Btó­kába ,a­­­lény bevonulása után Újvidék sza­bad királyi város 'n •«•Jáni i­tt? Tisztségét erősen jobboldali beálli­tottságával érdemelte ki és kinevezése veszedelmes kihívás volt a bácskai szerbséggel szem­ben, mert közismert volt szerb gyűlöleté­­ről. Ő volt az, aki rendőrségi és csendőrségi aparátusán keresztül olyan jelentéseket terjesztett fel a belügyminisztériumba amelyek alap­ján kérte a razzia elrendelését ő volt tehát a bácskai és újvi­déki tömegvérengzések legfőbb értelmi szerzője. Budapesti jelentések hírt adnak arról is, hogy Fernbach Pétert a po­litikai rendőrségen kihallgatták és ennek során nemcsak tagadta bűnös­ségét hanem azt hangoztatta, hogy demokrata és nagy barátja a szer­­beknek. Budapesten úgy tudják, hogy több más magyar háborús bű­nössel együtt, őt is kiadják Jugo­szláviának Egy másik háborús bűnös elfo­gásáról is hír érkezett München közelében megtalálták a kecskemé­ti katonai kórház egész modern fel­szerelését és berendezését minden orvos­ géppel és ágyakkal. A kiürí­tés idején dr. Halmi Imre főorvos revolverrel kényszentette az orvo­sokat hogy segédkezzenek az el­­csomagolásban és kövessék a kór­házat A felszerelés megtalálására egyidejűleg dr Halmi Imrét is le­tartóztatták és kiadják Magyaro­szágnak.

Next