Magyar Szó, 1946. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1946-01-01 / 1. szám

ARA 1 DINAR POSTARTNA PLACENA D GOTOV1 III. évfolwarn hovi&zád, kedd, 194ó Január 1 1. szám to a) Mm oloon gazdasági győzelmei hell aralnnnh amilyen a moll ev katonai e$ politikai győzelme voll Az elmúlt év a hadi és a politi­kai győzelem esztendeje volt ha­zánkban. Egy év leforgása alatt év­századok harca valósult meg: elő­ször szabadultak föl igazán és vég­érvényesen hazánk népei az Iperia- lisia hatalmak elnyomása alól. A győzelmes Vörös Hadsereg és a Népfölszabaditó Hadsereg a fasiz­mus kiirtásával nemcsak a hitlerista rablóimperializmusnak vetett véget, hanem egyúttal visszavonhatatlanul fölszabadította az országot minden külső hóditó szándéktól és minden belső népáruló cinkosságtól. Az uj -*»rszág belső életéből mindörökre Itiintek a népeller.es uralmak nyo­tal !r, soha ezen a földön többé csendőrök és szolgaid rák, bánok és főispánok nem basáskodnak a dol­gozó nép fölött. A nép vette kezébe sorsának és jövőjének irányítását a legalsó helyi népbizottságoktó) egész a népkormányig, a népura­lom kiterjed a legkisebb falu igaz­gatásától egész a népköztársaság vezetéséig. Népeink életéből mind­örökre eltűntek lehetőségei a népeit egymás ellen kijátszhatnának, a nemzeti gyáriét szitásának, ólgozó népeink szabadságban és egymás megbecsülésében építik köz's jö­vendőjüket. Mindezen történe’mi változások kiharcolája és biztos őr­zője a népfciszabaditó háooru meg- rendlthctetien n'~i hadserege: a Ju­goszláv Hadsereg és annak vezére. Tito marsai. Egy évvel ezelőtt még az a fel­adat állt előttünk, hogy fölszaba­dítsuk hazánkat, megtisztítsuk a külső és belső ellenségtől és a sza­badság honfoglalását befejezzük. Az elmúlt év derekán ezt ki is vívtuk. Azután következett a politikai hon­foglalás, az öntudat meghódítása a politikailag még föl nem szabadult rétegekben. Ez a második honfog­lalás, ami természetszerűleg követte az elsőt, a népbizottsági és később a parlamenti választásokon egész nyilvánvalóvá vált. A politikai győ­zelem éppen olyan lenyűgöző erejii volt, mint a hadászati. De a hadá­szati és politikai győzelemmel epyütt nőtt a gazdasági felszaba­dulás is és a népfeiszabaditó harc­ban lefektetett alapokon tovább folytatódott a harc népeink életé­nek harmadik területén, a gazdasági élet területén is. Még a népfölsza­baditó harc idején kezébe vette az uralomra jutott nép a gazdasági élei fő támaszpontjait is. De ezen a területen még sok harc várt és vár reánk. Annyira, hogy az eddig vívott harcok után az uj évre ez a gazdasági harc nyomja rá bélyegét Ennek az uj évnek a gazdasági életben legalább olyan arányú győ­zelmet kell hoznia, mint az elmúlt év katonai és politikai győzelme volt. A kivívott győzelmet és a nép­uralmat az uj népi gazdasági rend­szernek kell megalapoznia. Mert tisztában keil lennünk azzal, hogy a reakció kntpnai és politikai vere­sége ólán nem nyugszik, *őt min­den erejét gazdasági térre össz­pontosítja. Ezt bizonyítja élénk ak­tivitásuk a parlamenti választások előtt ás vereségük után harcuk súlypontjának áthelyezése gazdasági területre. A leghevesebb harc fo­lyik tehát: az ifju aépálla.n messze kiható gazdasági törvényeket hajt végre és mozgósítja a dolgozó nép tömegeit az újjáépítésre — más­részt a reakció is szervezkedik » igyekszik a demokratikus tervé­neket kijátszani (földreform), az újjáépítést elszabotálni, az igazsá­gos áruelosztás kifejlődését meg­akadályozni (feketepiac), a gazda­sági egyensúly kiépítésére irányuló intézkedéseket meghiúsítani, vagy késlclteni (buzafeleslegek elszállí­tása, telepítés), egyszóval bár meg­bújt és alattomos, de kétségbeeset­ten éles harcot folytat a dolgozó nép uralmának végső megszilárdí­tása ellen. A honi reakció természe­tesen külföldi erőre is támaszkodik cs a szervezkedő nemzetközi reak­cióban bizakodik. Ez a nemzetközi reakció pedig úgy politikai, mint SÓT! PaL a vajdasági népparlament alelnölce gazdasági téren mindent tatbavet, hogy hazánkat, a demokrácia egyik legerősebb pillérét, aláássa. Ezén hazánk gazdasági fejlődése nem­csak a mi ügyünk, hanem a nem­zetközi demokrácia ügye is. Az újévnek magával kell hoznia a teljes gazdasági győzelmet. A me­zőgazdaságnak elegendő kenyeret kell biztosítania hazánkban minden­ki számára és ezért parasztságunk politikai öntudatát tovább kell tel­jesítenünk. Iparunknak a legele­mibb ipari cikkekkel el keli látnia hazánkat s ezért munkásságunk po­litikai öntudatát és fegyelmezettsé­gét kell emelnünk. Hogy az ipari és mezőgazdasági termékek racionális cseréjét elérjük, ki kell építenünk a munkás-parasz( egységet, ntmesak politikai, hanem gazdadsági vonalon is. A tavaszi mezőgazdasági munka nagy ígéretekkel indul. A békeévek őszi vetésterületét meghaladtuk és részben megműveltük a földet ipari növények a>á is. Ez mindjárt hat­hatós segítséget is nvujt nyers­anyagban fejlődő mezőgazdasági iparunknak Is. A télen át 'öldmun- kás-szövetségünknek nagy munkát kell kifejtenie, hogy földműves ré­tegeinket úgy politikailag és szer­vezetileg, mint szakszerűség szem­pontjából felkészítse a reá váró nagy feladatokra. A földműves ré­tegeknek már előre meg kell szer- vczödniök, hogy a mezőgazdasági bizottságok és a traktorállomások munkája minél hathatósabb és ra­cionálisabb lehessen. A tavaszi me­zőgazdasági munkán meg kell már látszania a földreform hatásának is. A most először magukét művelő földmunkásoknak, mint önállósult gazdáknak tudniok kell, hogy egyet­len barázda «em maradhat megmil- veletlen s ezért egész öntudatosan bele kell kapcsolódniok a föld terv­szerű megmunkálásába, hogy minél kisebb megrázkódtatással járjon a földműnkások honfoglalása a mező- gazdasági életben, sőt a tervszerű és minőségi gazdálkodás fejlődését siettessék. Ehhez azonban nagyon sok segítség és támogatás kell, kü­lönösen a telepesek irányába, aki­ket az éghajlat s nem kisebb mér­tékben a mezőgazdasági kultúra es a termelési körülmények változása nagy próba elé állít. Itt kell föld- hözjutott vajdasági földmunkásaink­nak munkás-öntudatukról bizonysá­got tenniök és úgy támogatni a te­lepeseket, hogy a testvériség meg­teremtése mellett közösen biztosít­sák hazánk dolgozóinak kenyerét. ipari újjáépítésünk is nagy lend - lettel indul az újévben — orsz szerte szervezett és tervszerű mu;;- kaversenyekkel az ipari többterme­lés szolgálatában. Tervszerű szerve­zett munka, munkaverseny és mun­kafegyelem a többtermelés előfelté­telei. Szakszervezeteinknek kell eb­ben az irányítást végezniük, hogy ipari munkásságunkat fölemeljék nagy föladatainak szinvonalára. Ki keli fejieszteniök azt a pozitív harci munkaszcllemet, amely nem torpan meg az akadályok előtt, hanem nagy távlattal, sok kezdeményező szellemmel szerez be üzem- és nyersanyagot, racionalizálja a mun­kát, fejleszti a munkatempót és a munkafegyelmet, hogy az adott kö­rülmények között a termelés maxi­mumát adják. Elsőrangú szükségletű ipari termeivcnyekkel munkássá­gunknak el keli iátnia hazánkat eb­ben az újévben. Ezen gazdasági céljaink elérése egyúttal a reakció teljes vereségét is jelenti. Nagy feladatainkat azon­ban csak úgy tudjuk megvalósítani, ha frontszervezeteink úgy az ipari, mint a mezőgazdasági munka terü­letén a legszélesebb népi részvé­telt, munkát és épitő kritikát tud­nak mozgósítani. A Népfront adjon minél nagyobb távlatot népi töme­geinknek és aktivizáljon minél több építő erőt, mind jobban építse ki a munkások, parasztok és dolgozó ér­telmiség harcos szövetségét. Hosz- szu háborús évek után az első béke­évet tegyük öntudattal, harccal, fá­radhatatlan munkával autonóm Vaj­daságunk, szerb népköztárs.i«í ;unk és egész hazánk teljes megszilárdu­lásának és haladásának esztende­jévé. son pal Ji mosxftvai tanács&oxásoft leéfö&b feííegseíessége a barátság és bixafom Setiiov a TASS diplomáciai hirma. gyarázóia írja: A háború után, béke kiépítésében nagy jelentőségű esemény történt, az 1945-ös év, a hitleri Németország és a japán imperializmus teleti ada­tott győzelem esztendeje végén. A Szovjet Szövetség, az Egyesüli Ál­lamok és Anglia külügyminiszterei­nek konferenciája, amelyet Moszk­vában tartottak meg, o'van határo­zatokat hozott, amelyek kétségbe, vonhatatlanul jelentős fejlődést mu. tatnak a béke és biztonság terén. Is­meretes. hogy a londoni konferencia után a külföldi sajtó egv része azt irta: a háromhatalom amely a béke fenntartásáért a legnagyobb felelős­séget viseli együttműködése a gya­korlatban sikertelen. A moszkvai konferencia összehívásának ténye, különösen pedig az azon hozott ha­tározatok az ilyen állítások alapta­lanságát bizonyítják. A békeszerző­dések előkészítése a fegyverszüneti szerződéseket aláíró felekkel azon kérdések közé tartozott, amelyek tekintetében a tanácskozó külügy­miniszterek között Londonban ko­molyabb nézeteltérések merültek fel. A moszkvai konferencián ezt a kérdést a potsdami értekezlet elvei, nek szellemében oldották meg és ez természetesen felbátorította a béke híveit. A többi határozatok is, amelyeket Moszkvában hoztak, nagy jelentősé­gűek. Már a kérdések puszta fel­sorolása is azt tanusitia. hogy szám­talan kérdésben megtalálták az együttműködés útjait. Elhatározták a Távorkeleti Bizottság felállítását, amelynek célja megakadályozni hogy újabb japán támadásra kerül­hessen a sor. Kimondták a koreai független állam megszervezését is. Megegyeztek Kína egyesítésének és demnkratizációiának szükséges­ségében, ami a nemzeti kormány vezetése alatt, de a demokratikus elemek szé’e«körü támogatásává' történik Határoztak Románia és Bulgária elismerésének feltételeiről is. valamint arról hogy az Egyesült Nemzetek keretében megfelelő bi­zottságot létesítsenek az atomerőik ellenőrzésére Köztudomásu volt hogy mindezen kérdésekben komoly ellentétek merültek (ei az egyes kormányok felfogásában. A reakciós fasiszta szellemű elemek, akiknek érdekében áll a béke és biztonság ügyének megzavarása, atra számi, tottak. hogy ebből az ellentétből hasznot húzhatnak. A moszkvai ér­tekezlet elrontotta számadásukat. A Moszkvában hozott határozatok újabb lépést jelentenek el-re a szö­vetséges államok együttműködése és a béke megszilárdítása felé. A külföldről érkező első kommen­tárok azt mutatják, hogy a külfö'di közvélemény óriási jelentősséget tu­lajdonit a határozatoknak A Assos- siated Press ügynökség tudósítói» kommentárjában ámulat arra, hogy »a moszkvai találkozó legfon­tosabb jellemvonása nem mutatko. zik meg az egyébként »eriedelmes közleményben, mert a találkozó leg­főbb jellegzetessége éppen a három állam legszélesebb alapokon nyug­vó barátsága és egymás iránti bi­zalma«. A Reuter diplomáciai hír­magyarázója kiemeli a moszkvai ét. tekezlet két nagy sikerét: »Először, kijutottak a zsákutcából, amely a három nagyhatalom együttműködé­sében fennállott a iondoni külügy­miniszteri konferencia óta Másod­szor, a három állam megegyezett az Egyesült Nemzetek szervezetében létesítendő biztonsági és atomelten- őrző bizottság kérdéseiben Ez nagy mértékben megtisztította a légkört, amelyben az Egyesült Nemzetek szervezetének küszöbön álló köz­gyűlése dolgozni fog«. ★ A jugoszláv alkotmányozo nem­zetgyűlés egyhangúlag hozott ha­tározati. amellyel kikiáltotta a köz­társaságot és lóváhagyta a köztár­saság föderális rendszerét, most hi­vatalos nemzetközi elismerésben ré­szesült. Anglia, az Egyesült Államok és más államok is közölték a jugo­szláv kormánnyal hogy elismerik a köztársasági államberendezést Jugo szláviéban. Ismeretes, hogy a Ka- ragyorgyevics dinasztia legutóbbi képviselői siralmas szerepet játszót tak az ország életében és a reaknó mellé álltak. Ezzel az egcsz nép gyű löietét váltották ki. Éppen ezért egészen természetes, hogy nemcsak a jugoszláv nép, hanem a külföldi demokratikus körök túlnyomó ré­sze is helyesli a jugoszláv nemzet­gyűlés határozatát. A Manchester Guardiadn legutóbb kommentárt fűzött ehhez a kérdés­hez és válaszolt azoknak, ak'k bí­rálták a jugoszláv köztársaságot A lap ezeket irta: „Bármilyen le­gyen is a kritika, sokan egyetérte­nek azoknak az angol parlamenti tagoknak a véleményével, akik no­vember elején Jugoszláviába Ato gattak és akik kijelentették, hogy az uj Jugoszláviának a mai nemzeti ellenállási erőkből és abból a ha- iadó szellemből kell kiépülnie, amely az országot egyesítette.” ★' A jugoszláv alkotmányozó nem­zet eyülos munkája után december 15-ikén megkezdődött a bolgár nemztigytilés első ülésszaka is. Ga* r.ev Venehn tanár a megnyitó be­szédben felsorolta mindazokat az eredményeket, amelyeket Bulgária 1944 szeptember 9-ike után ért e! a demokratikus fejlődés és a megúj­hodás terén. Ganev kijelentette, hogy Bulgária továbbra is eltánto- rithatatlanul halad a béke. a lojali­tás és az összes demokratikus álla­mokkal, elsősorban a szlovén or­szágokkal való együttműködés ut­ján és feltétlenül támogatni fog minden Kezdeményezést, amely a béke meigsaitó rdifására irányul.” A Szob.anye titkos szavazással Kolarov Vaszilyt. a bolgárok egyik legidősebb demokratikus közmunká­sát választot'a elnöknek és ülésein megkezdte az alkotmány tanulmá­nyozását, hogy olyan alkotmányt készíthessen, amely biztosítja a sza­bad fejlődést. A megnyitó beszéd­del kapcsolatban Dimitrov Georgij is felszólalt, aki kijefentette. hogy szükséges a nagy nemzeti Szobra- nye összehívása, togy az aJkotmáiyt megváltoztassák, felszámolják a ki­rályságot és kikiáltsák a bolgár köz társaságot. A bolgár sajtó nagy lel kesedéssel üdvözli a ázobranye munkáját Boldog újévet az uj névköztársaságban! A VAJDASÁGI NÉPFRONT NAPILAPJA Saldi a fasizmusra f ~ Szabadság a népnek/

Next

/
Thumbnails
Contents