Magyar Szó, 1946. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1946-01-01 / 1. szám

Magyar Szó Számadás az első békeév küszöbén 1945. A legsúlyosabb válságok és legnagyobb diadalok esztendeje. Az események olyan tömege sűrítődött ebbe az évbe, szinte elképzelhetet­­len, hogy mindez egyetlen esztendő alatt történt. Megvívták a végső csatát, kiharcolták a diadalmas győ­zelmet és megteremtették a béke és demokratizálódás szilárd alapjait A háború hatodik esztendeje folyt A német fasizmus utolsó fel­­lángolásával mozgósította országa minden erejét. Gyermekek és ag­gastyánok vették át a belső szolgá­­latot, a nők és a hadirokkantak ár­kokat ástak és erődítményeket épí­­tettek. A felszabaduló fegyverképes erőket harcba vetették és az év végén váratlan ellentámadásba men­tek át minden oldalon. Nyugat felé az Eifelen, Kelet felé Székesfehér­váron keresztül, a Szerémségben Síd és Fruskagora között és Litvá­niában Sauli körül támadtak. Az új esztendő első napjaiban úgy lát­szott, a fasiszták új erőt gyűjtöt­tek. Elhangzottak a nagy fenyege­tések: készül a nagy fegyver, amely megváltoztatja a harci helyzetet és eldönt a háború sorsát. A meglepetés mindössze néhány napig tartott. A szalmaláng ellob­­bant és minden oldalról óriási erő­vel ütöttek vissza. A Vörös Hadse­reg január 12-én megindította nagy támadását és egyetlen nagy iram­ban haladt Baranovtól az Oderáig. Január 17-ikén felszabadult Varsó, ugyanebben az időben egy másik hadoszlop Frankfurtnál átlépte az Oderát és Küstrinig előnyom­­lva 130 kilométerre megközelítette Ber­lint. Ezután északra fordult Stettin felé és megkezdte a zsebek, kazá­nok és a fasiszta hadviselés egyéb ellenállási maradványainak meg­­tisztogatását. Február 12-én felsza­badult Budapest, nyugaton Aachen után a franciák áttörték a Saar vo­nalat és az amerikai csapatok köze­ledtek a Rajnához. A háború vé­re német területen folyt és Jugosz­ávi­én kívül sehol sem voltak harcok megszállott területeken. Keleten szabadok voltak a balti államo­k. Lengyelország, délen Bulgária Románia, Görögország, Jugoszlávia nagyobb része. Belgrád, Noviszád, Szubotica szabadok vettek! Nyuga­ton Franciaország, Belgium meg­szabadult a fasizmustól. Márciusban az amerikai csapatok átlépték a Ra’pát és megkezdődtek a harcok a német hellerű­eteken. Keleten a Vörös Hade­reg Preslaut, Danzigot, Königsberget és Stettint felszabadítva északról és délről kö­zeledett Berlin felé. Azután marénd más­odik felében mindkét olda­on m­egtört a belső ellenállás má­r csak az SS csapatok harcoltak a végső­­kig és azok harcoltak, amelyek az SS irányítása alatt álltak A Vörös Hadsereg mindenütt feltartóztatha­tatlanul haladt előre. Magdeburg, Neubrandenburg egy-egy napot je­lentettek csupán. Ugyanakkor 1.1 .­­gáton Frankfurt elesett. Manheim telefonon megadta magát. A csapa­tok valósággal keresztül száguldot­tak Németországon. Április 28-ij­án­ elesett Bécs és május 2-ikán három, hetes harc után a Vörös Hadsereg elfoglalta Berlint A nácik mégegyszer megkísérel­­ték, hogy Üzelmeikkel egyenetlen­ségit támasszanak a szövetséges­ek között Felajánlottá­k a feltétel nél­­küli kapitulációt az angolszászok­nak, akik azonban elutasították a­­­jánlatot. Végül Németország felvé­tel nékül kapitulált és május 6-ikm végetért a vilá­gtört érvelem legna­­gybb európai háborúj­a. A háború befejezése nem érte k's'-v'etlenül a világ éh -'és állam­­férfieit. Jaltán február 8-ikán Sztá­lin, Roosevelt és Churchill sors­­dír­ó határozatokat hoztak. Ápri­lis 26-ikén néhány nappal a háború befejezése előtt San­ Franciskóban megkezdődtek a tanácskozások, amelyek a béke építésének alapjait megteremtették. Itt mondták ki az Egyesült Nemzetek megalakítását. Közvetlenül ezt megelőzően Roose­­velt tragikus hirtelenséggel meg­halt és em ért­ette meg alm­­a munkának diadalát, amelynek ő is egyik nagy szervezője volt Július 17-én ült össze Potsdhal­ban a hár­­mastanács, amely rendezte a felsza­­badított Európa nagy és nehéz szer­vezési kérdéseit A fasizmust legyőzték, már csak Japán harcolt, de a fasizmus szelle­mét nem lehetett egyetlen csapás­sal megsemmisíteni. A romokban heverő Európa újjáépítése rendkí­vüli feladatokat jelentett és megin­dult a küzdelem a reakció minden maradványának felszámolására. Eu­rópa valamennyi országában jelent­kezett a válság, a harc a demokrá­cia és a reakció között. Hiába sem­misült meg a német és olasz, majd augusztusban a japán imperializ­mus, a hódító erőszak, a nagytőke központjai csak átmenetinek te­kintették a békés helyzetet és a há­ború még jóformán le sem zárult, máris kísérleteket tettek, hogy megszervezzék azokat az erőket amelyek néhány év alatt újból tö­mörülhetnek és újabb háborút ké­szíthetnek elő a nagytőke haszná­nak biztosítására. Amikor a háború véget ért, a reakcióval kellett fel­venni a harcot és ez a küzdelem sok tekintetben nehezebb és súlyosabb áldozatokat követelt, mint maga a háború. A nép széles rétegei min­denütt megértették, hogy a háború­nak, az anyagi, erkölcsi és ember­pusztulásnak csak a demokratizáció vethet véget. A megtartott választá­sokon mindenütt a dolgozó töm­e­gek törtek előre és diadalmaskod­tak. Angliában a munkáspárt olyan győzelmet aratott, amilyenre évtize­­dek óta n­em volt példa az angol parlament történetében. Franciaor­szágban a kommunista párt lett a parlament legerősebb pártja. Növény­berben és decemberben egymásután folytak le a választások Magyar­­országon, Jugoszláviában Bulgáriá­ban, Albániban és Ausztriában Ma­gyarország és Ausztria kivételével ahol a reakció alattomosan beférkő­­zött a politikai életbe mindenütt a demokrácia diadalmaskodott Ugyan ez történt Dániában, Norvégiában is. Amikor szeptemberben a külügy­miniszterei értekezletén a tanács közösek elakadtak, a nemzetközi reakció úgy látta, elérkezett az idő, hogy levesse álarcát és nyíltan po­rondra lépjen. A fasizmus maradvá­nyai, a náci szellem támogatásra talált a hódító szándékú nagytőké­ben. Nem riasztotta el őket sem a nürnbergi tárgyalás, amelyen a tá­madó bábokért felelősségre vonták a fasiszta német vezetőket. Szembe­helyezkedtek azokkal az intézkedé­sekkel is, amelyeket Európa vala­mennyi országában hoztak a fasiz­mus, a nácizmus és a reakció min­den megnyilvánulása ellen. Minde­nütt visszaéltek a demokráciával és kihasználták a szabadság­jogokat. Sztrájkra kényszerítették a mun­kásságot és igyekeztek az amúgy is nehéz gazdasági helyzetet zűr­zavar­rá fokozni, hogy ennek előnyeit ki­­aknázhassák. A munkanélkülség válságai, a gazdasági kiegyensúlyo­­zatlanság tünetei jelentkeztek és a világ egyetlen országa a Szm­­et Szövetség, ahol nincs és nem lehet válság A reakció végül is megfelelő vá­laszt kapott a moszkvai normalérte­­kezlet határozataiban és az újév kü­szöbén félreérthetetlenül tudtára adták mindazoknak, akik a nagy­­hatalmak együttműködésének ellen­­tétei hogy ezt az együttműködést nem engedik megzavarni. ★ Jugoszlávia is átélte ennek az év­nek nagy válságait és részese a nagy diadaloknak A Vörös Hadse­­reg hathatós támogatásával a nép­­felszabadító mozgalom seregei fel­­szabadították az ország nagyobb részét és az év elején megkezdték az ország még megaszálás alatt le­vő részeinek megtisztogatását. A mozgalom egyre erősbödött, a még megszállás alatt álló országrészek­ben egyre nagyobb tömegek csatla­koztak a partizán seregekhez és a fasizmus minden erőfesz­tése­ elle­nére lángba borították azokat az országrészeket is, amelyeken még a bitorlók uralkodtak. Az újjáépítés munkája megkezdődött, de óriási feladatokat kellett megoldani. A le­rombolt kifosztott, sok helyen pusz­tává tett országban termelni kellett a lakosság ellátására és mindenek előtt a frontokon küzdő seregek élelmezésére, felruházására és fegy­verekkel való felszerelésére. A mun­ka a frontokról odahalatszó egy ü­­dörgés hangjai mellett indult meg. A régi Jugoszlávia szétesett ak­kor, amikor a háború elérte. A ki­­rály és kormányának minden kap­csolata megszakadt a néppel Az országban tehát teljes külső és bel­­ső átépítést kellett teremteni. A népfelszabadító mozgalomban létre­­jött ez az egyesülés és amint a sere­­gek felszabadították az egyes váro­sokat és falvakat megalakultak a népbizottsági , a népuralom képvi­seletei és hatósági szervei de ép­pen a népuralom rendszerének biz­­tosítása érdekében össze kellett fog­ni és gondoskodni kellett a rendszer megszilárdításáról. A király és kor­mánya mindent elkövettek, hogy a népuralom megszilárdítását meg­akadályozzák és a felszabaduló or­szágban visszaállítsák a régi reakci­ós és korrupt rendszert A népuralom megbirkózott ezzel a feladattal. Azzal kezdte munkáját, hogy öntudatosította a dolgozó em­bereket. A munkásság versenyezve dolgozott A földeket ahol csak le­hetett, megművelték. Az elpusztí­tott gyárakat üzembe helyezték. Épültek az utak, közúti hidak, vasút­vonalak, kijavították a megrongált mozdonyokat és vasúti kocsikat, megkezdték a kitermelést a bányák­ban. Hatalmas lendülettel indult meg az építkezés, hogy a hajléktalanok számára fedelet teremtsenek ,­­ olyan lendülettel folyt a munka amilyenre soha nem volt példa a ré­­gi Jugoszláviában. Megnyíltak az iskolák tanfolyamok, könyvtárak. Megkezdődött a rendszeres népne­velés munkája és ez egészen rövid idő alatt hatalmas eredményeket hozott. A kormányzati szervezkedés is folyt. Kialakultak a tagállamok, önálló kormányaikkal, közigazgatá­sukkal és népbizottsági rendszeren alapuló községi önkormányzatukkal. A belső kiépüléssel egyidejűleg megkezdődött a nemzetközi kap­csolatok megszilárdítása is, elsősor­ban Szovjetoroszország felé, amely­­nek baráti és testvéri támogatása olyan hathatósan segítette elő az ország felszabadítását és kiépítését. Baráti összeköttetést teremtettünk szomszédainkkal, Bulgáriával, Albá­niával, Romániával és megkezdtük Magyarországgal is. Nyugati szövetségeseinkkel kap­csoltaink egyre javultak Augusz­tusban összeült az AVNO.A harma­dik ülésszakára majd kurták a vá­lasztásokat és a Népfrontba tömö­rülő pártok a november 11-iki vá­lasztásokon nagy diadalt arattak. A választások eredményeképpen ösz­­szeült az alkotmányozó nemzetgyű­­lés, amely mindjárt első a'fsém ki­áltványt fogadott el és kikiáltotta a népköztársaságot. Elsőnek a Szov­jet Szövetség ismerte el az­­ álla­mot de rövidesen elismerte Amerika és Anglia is és ezzel a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság nemzet­közi pozíciója szilárddá vált Len­gyelországgal. Csehszlovákiával mint testvéri szláv államokkal a legszo­rosabb kapcsolatokat teremhettük meg és Franciaországgal is helyre­­állítottuk a hagyományos szövélyes jóviszonyt. Kölpoltikai téren függőben ma­radt az ország nagy problémá­ja és rent­e é­ve varó fájó kér­dése Trieszt. A belső rend helyreállott, az or­szág, a nagy vesztességek dacára megerősödött A népneved­ nagysi­kerű és nagyjelentőségű munkájét jelentette az év utolsó hónapjában megrendezett országos alkotmány vita. Természetesen mint mindenütt a világon, nálunk is meg kellett küz­deni a fasizmus maradványaival és erre két eszköz látszott a legered­ményesebbnek: a földreform és a népuralom aparátusa. Az agrárre­­formot végrehajtották, bár maga a leglényegesebb munka a földnélkü­­liek birtokhódítása a jövő évre ma­­radt. A népuralom szervezetét telje­­sen kiépítették, a közigazgatást át­szervezték, a közellátást biztosítot­ták és megkezdték a háborító bű­nösökkel egyidejűleg a hadinyerés­­kedők és népellenes elemek felelős­ségre vonását népi fórumok előtt óriásiak az eddig elért eredmé­ - nyek ha figyelembe vesszük hogy egy év előtt még a legnagyobb har­cok folynak az országban és mind­össze néhány hónap állott rendelke­zésre, hogy az ország b°iső és kü­lő viszonyait rendezzék. Ha ezekre az eredményekre visszatekintünk, meg­nyugvással nézhetünk a jövő elé. A fejődést már az eddigi eredmények teljes mértékben biztosítják A mun­kásság versenyezve dolgozik, a me­zőgazdászéi termelés folyik, az or­szág épül és erősödik. Természetesen pihenőre még nincs alkalom. Nehéz évek várnak még hazánk dolgozó népére. Sok áldozatot ön­feláldozást követelnek azok a fel­adatok amelyeket meg kell oldani. Minden erőnket meg kell feszíteni, hogy a munkalendületet továbbfo­kozzuk és minden téren többet, jobbat s értékesebbet alkossunk. De éppen a most letűnt esztendő óriási eredményei, diadalai kell hogy erőt adjanak és megszilárdítsák a hitet és bizalmat: jó uton haladunk. A romokból már kiemelkedtünk Ju­goszlávia nagyobb és erősebb ma mint valaha volt annak ellenére. I. 1. Január elején összeül az Eg­gyesült­ Nemzetek szervezetének­ ss­szessülése Január első felében ül össze Lon­donban az Egyesült Nemzetek szer­vezetének közgyűlése. Ezzel kap­csolatban az Egyesült Államok kül­ügyminisztériuma közölte, hogy az Egyesült Nemzetek alapokmányát aláíró 51 állam törvénybe iktatta — ratifikálta — az alapokmányt Ez azt jelenti, hogy valamennyi aláíró állam végre­hajtotta a ratifikálást A közgyűlés előkészületei minde­nütt serényen folynak és összeállí­tották azokat a küldöttségeket, amelyek az egyes államokat képvi­selni fogják a konferencián. A kül­döttségeket csaknem valamennyi ál­lamból a külügyminiszterek vezetik. Az előkészítő bizottság egyes albi­zottságai, amelyeknek munkája to­vábbra is tart folytatják tevékeny­ségüket. Ilyen bizottság az, amely­nek feladata, hogy az Egyesült Nemzetek szervezetének állandó székhelye felől döntsön. A Reuter jelentése szerint a bizottság legutóbbi ü­lésén dr. Gavrilovics Sztojan jugoszláv külügyi segédminisztert a bi­zottság elnökévé választották. A bizottság a jövő héten az Egye­sült Államokba utazik, hogy a helyszínen tanácskozzék azoknak a városoknak a vezetőségével, ame­lyek a székhely tekintetében figye­lembe jönnek. Ugyancsak az előkészületek során határozták el, hogy a három külügyminiszter leg­közelebbi tanácskozását Wa­shingtonban tartják meg. A pontos időpontot azonban még nem állapították meg. Az Egyesült Államok külügymi­nisztériuma hivatalos közlést adott ki, amelyből kitűnik, hogy az öt nagyhatalom katonai szakértői 1916 január elején Londonban összeül­nek. A tanácskozásokat az Egyesült Nemzetek közgyűlésének megnyitá­sa előtt tartják meg. A konferencia célja, hogy tanulmányozzák a nem­zetközi helyzetet a katonai erők és azoknak a fegyveres erőknek a te­kintetében, amelyeket az E-­gyesült Nemzetek biztonsági bizottsága rendelkezésére bocsátanak. Külföld* kard­* Megállapítást nyert, hogy Cankov­­ az ismert bolgár fasisztavezér Ausz­triában Salzburgban tartózkodik. Társaságában van a bolgár fasisz­ták több más tagja is. * A France Press jelenti, hogy Szu­­mátra szigetén Medanatól 60 kilo­méterre megölték Ostrom dán misz- , szlonárust. A japánok magtor­ás­­képen negyven polgári lakost kivé­geztek.­­ Az angol katonai rendőrség több mint ötezer zsidót letartoztatott Je­ruzsálemben és Tel-Avivban. Egy városnegyedben a rendőrség minden hatvanévesnél fiatalabb férfit elő­állítót kihallgatás végett. Ezek legnagyobb méretű letartóztatás amelyet Palesztinában valaha is­mertek A legutóbbi összeütközés­nél egyébként a katonai rendőrség nagy veszteségeket szenvedett, 111 halott 12 sebesült maradt a hely­színen- A halottak között két angol tiszt is volt A topolyai járásban is tovább építik a néphatalmat A topolyai járási népbizottság a napok­ban ülést tartott, amelyen több fontos kérdést tárgyaltak meg. A szuboticai kerület közigazgatási átszer­vezésével kapcsolatban egy­hangúlag elhatározták, hogy hozzá­járulnak ahhoz a te­rhez, amely sze­rint Csantavér községet a szuboticai járáshoz, Mali Beográd, Karagvor­­gyevo, Kocsicsevo, Nyegosevo, Mal­­gunaras és Szenta Gunaras telepes községeket és a­ anyacsoportokat pe­dig a topolyai járáshoz csatol­ják. Az átszervezés jelentős könnyebbsé­get hoz az érintett telepes községek és tanyacsoportok lakossága számá­ra is, mert például Nyegosevo a­mely eddig a zentai járáshoz tar­tozott, Zentától 30, Topolyától pe­dig csak 10 kilométerre fekszik, azonkívül Zentával és Mollal rossz állapotban lévő földút. Topolyával pedig kövesút köti össze A közigaz­gatási átszervezéssel kapcsolatban, elhatározták, hogy a telepes közsé­gekben, így Karkaturon, Kocsicse­­vott, Nyegusevon, Mol-Gunarason, Zent­agunar­ason, Mali-Beográdban is Gorn­ja Ro­gat­icán is megszerve­zik a helyi népbizottságokat. Ezután a járási népbíróság bíráit és szavazó bíráit választották meg. A járási népbíróság elnökévé egy­hangúlag Brindza Károlyt, a nép­­bizottság kulturügyosztályának ed­­digi vezetőjét választották meg Bí­rák T­élles György, Pesies Milorad és Hágen L­ászló, akik eddi­i a járási népbíróság bírái voltak. Sza­­vazóbírák: Rákics Luka, kendergyá­­ri megbízott. Obrádovics Dusán a járási népbizottság előadója. Magó Károly földműves, Tót István (Bu­­bora), Lórik Péter kereskedő, Pet­­romarkov Milos tisztviselő. Tót Mi­hály földműves.J­akonics Márkó föld­műves (valamennyien topolyaiak) Klyákics Blagoje földműves (Karka­­tur), Hajnal Mihály földműves (To­­polya), Knezsevics Sztankó földmű­ves (Feketics) Bacsa Mária varró­nő (Topolya), Pincei István földmű­hegy nagy veszteségei voltak és nagy nehézségekkel küzd az újjá­építés terén. Az ország a testvéri­ség és e egység szellemében néhány hónap alatt meg tudott küzdeni a kezdés legnagyobb nehézségeivel Bizonyos, hogy az 1946-os évben amelynek előfeltételei már hasonlít,­hatatlanul kedvezőbbek, a testvéri­ség és egység szelleme, a munka akarat és az az eltökélt szándék hogy dolgozni akarunk, saját jobb jövőnkért még nagyobb diadalokat arat és biztosítja a teljes győzel­mét (Topolya), Pele Károly mechani­kus (Topolya), Sian Bozsó vendég­lős (Topolya), Palkovics Ferenc föld­műves (Csantavér), Lőrik Péter (Vi­rág) Varga Illés földműves, Ra­csán Pál kőműves, Vadocz József, föld­műves, Bognár Antal bognár, Sin­­kovics Péter asztalos, Tót Ferenc földbirtokos, Vadoc Lajos földbirto­kos, Apró András földműves, Apró János földműves Lőrik Márton ker­tész, id. Brasnyó József kőműves, ifj­ Kiss József földműves Pele La­jos földműves Cservenák János (Ha­rangozó) földműves. Kiss Károly (Róza) földműves. Sörös Elek föld­műves. (valamennyien topolyaiak), Német Gábor pálinkafőző. (Pacsér), ifj­ Juhász János (Baku) földműves, ifj. Mogyorósi Imre asztalos( topo­lyaiak). Prna Iovan földműves (Nye­gusevo), Tóth Antal géplakatos, Ko­­vácsevics Sára tisztviselőnő, Naran­­csics Jovo földműves. Popivoda Masut tisztviselő, Sudzsum Dóra tisztviselőnő, Brasnyó Borbála var­rónő és Koltai Ilona háztartásbeli (topolyaiak). Betöltötték a járási népbizottság­­i­ban megüresedett helyeket is. Né­met Pál eddigi járási titkár he­lyére egyhangúlag Sinkovics Dezsőt választották meg. Brindza Károly helyett Lőrik Istvánt, a járási népi­­bizottság alelnökét választották meg a kulturü­gyosztály vezetőjévé. A szociális ügyosztály vezetője Pá­­pics Gávriló lett, aki eddig a belü­l­ügyi osztályt vezeti, a belügyi osz­tály élére pedig Dragosovác Milán, a topolyai népfront eddigi titkára került. Végül a járási népbizottság el­nöke dicséretre és kitüntetésre ter­jesztette elő Divics Gyúla népbizott­sági tisztviselőt, aki bár 70 éves a fiatalokat megszégyenítő munkát végez, mindig először érkezik a hi­vatalba és mindig utoljára távozik onnan. Az ülés egyhangúlag elha­tározta Délies kitüntetését meg minden felmerülhető akadály­­lyal szemben. A nemzetközi politikában megte­remtették a béke és boldogulás szi­lárd alapjait. Az újév biztató mert a demokrácia és békeakarat minde­nütt érvényesült Belföldön a de­­mokratizáció folyamatát többé sem­mi se­m zavarhatja meg És 1940. lesz az első igazi békeév amely már a teljes szabadság, a m­egszo­gás nyugalom és a kezdődő jólét es­tendeje lesz. a. 4

Next