Magyar Szó, 1946. február (3. évfolyam, 26-50. szám)
1946-02-01 / 26. szám
ARADINAR Halál a fasizmusra I — Szabadság a népnek/ POST ARINA BLACEW* P COTCM8 A VAJDASÁGI NÉPFRONT NAPILAPJA III. évfolyam Noviszád, péntek, 1944 február 26. szám Éljenes alkotmányunk, népünk jövőjének alapköve Csütörtökön este életbe lépett az új alkotmány Az alkotmányozó nemzetgyűlés átalakult szövetségi nemzetgyűléssé A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság új alkotmánya életbe lépett. A dolgozó népek országának államéletében új korszak kezdődik, tovább folyik az építő munka azoknak a vívmányoknak szilárd alapokra helyezésére és megvédelmezésére, amelyeket a népfelszabadító harcban kivívtak is megkezdődik az új alkotmányos élet, amely biztosítja a dolgozók számára azt a fejlődést, ahogyan a dolgozók társadalmának fejlődnie .-kell. A szövetségi nemzetgyűlés két háza csütörtökön délután ült össze, hogy a külön üléseken elvben és részleteiben elfogadott alkotmányt együttesen is megszavazza és kihirdesse. Az ülésen résztvett Tito marsal is, aki 4.00 órakor érkezett meg az ülésterembe a kormány tagjaival. Megérkezésekor hosszasan és lelkesen ünnepelték. A formaságok után Vidmar Joszip elnök felszólítására az előadók nevében Pijade Mesa kezdte meg az alkotmány felolvasását szerb nyelven, majd Brkics Ivonko folytatta horvát és Brecely Marjan szlovén nyelven és az utolsó fejezeteket Malesevszki Vláda macedón nyelven olvasta fel. Zsurovics Szreten miniszter, a Népfront képviselőklubja nevében indítványozta, hogy a nemzetgyűlés nyilvánítsa ki, hogy kihirdette és közhírré tette az alkotmányt. A képviselők ezt az indítványt felállva, hosszas ünnepléssel szavazták meg. A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság alkotmánya ezzel életbe lépett, Csolakovics Rodolyub indítványozta ezután, hogy az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően a jelenlegi alkotmányozó nemzetgyűlés mai összeállításában és teljes egészében alakuljon át szövetségi nemzetgyűléssé. Ezt a rendelkezést is nagy lelkesedéssel megszavazták és ezzel az alkotmányozó nemzetgyűlés, amely elvégezte feladatát és elkészítette az ország alkotmányát, a fejlődés alapkövét — megszűnt. Helyét a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság nemzetgyűlése foglalta el. Ebből az alkalomból Vidmár Joszip elnök nagyjelentőségű beszédben méltatta a történelmi eseményt. A két ház együttes ülésének határozata értelmében az ülést felfüggesztették és a szövetségi nemzetgyűlés első ülését este 6.30 órára hívták össze. Az ülés megkezdésekor ismét megjelent Tito marsal, akit szinte leírhatatlan lelkesedéssel ünnepeltek. Felolvasták a marsal levelét, amelyben a maga és kormánya nevében beadta lemondását. A levél felolvasása után a nemzetgyűlés tagjai felállva, éljenezve és tomboló lelkesedéssel ünnepelték Tito marsalt, akit ezzel is biztosítottak, a maguk és népeink nevében, teljes bizalmukról. Nyomban ezután dr. Neskovics Blagoje, Szerbia miniszterelnöke emelkedett szólásra, aki indítványozta: 1. Fogadják el a lemondást; 2. Bízza meg a nemzetgyűlés Tito marsall az uj kormány megalakításával és 3. A jelenlegi kormány végezze addig munkáját, amíg az uj kormány megalakul és annak kinevezése megtörténik. Az indítványt egyhangúlag elfogadták és ezzel a nemzetgyűlés ülése véget ért. Tito marsall távozásakor is hoszszasan és lelkesen ünnepelték a képviselők és azok a hatalmas tömegek, amelyek a történelmi esemény alkalmából a nemzetgyűlés élete előtt egybegyűltek. A vajdasági földreform második szakasza: a földosztás A földreform-törvény rendelkezései alá eső birtokok kisajátítása után új feladatunk: a földek kiosztása az agrárérdekelteknek Ez a munka az elsőnél nagyobb körültekintést és több gondosságot követel- Le kell vonni az első feladat azon tanulságait, amelyeket a második feladatnál felhasználhatunk A munka első szakaszában elhangzott a jelszó: dolgozzatok gyorsan és igazságosan Ez a jelszó azt jelentette, mindjárt a munka kezdetén sőt már annak előkészítése során össze kell szedni minden rendelkezésre álló eszközt és minden felhasználható munkaerőt A szükséges kapcsolatok megteremtése, a konferenciák megtartása és a hasonló többi munka is az előkészületek közé tartozott Az igazságos munka viszont azt követelte, hogy alaposan tanulmányozzuk és igazságosan alkalmazzuk a törvényt és valamennyi azzal kapcsolatban kiadott utasítást. Ez semmiesetre sem jelentette azt, hogy az egyes felmerülő esetekben mellőzni kell minden észszerűséget és a törvény betűinek rabjaként kell a rendelkezéseket végrehajtani Ellenkezőleg fel kell fogni a lényegét és aszerint dolgozni Ebben a munkában fontos szerepet játszottak az agrárérdekeltek gyűlései Ezek biztosították hogy a földreform törvény rendelkezései alól nem bújhat ki egyetlen nagybirtokos sem Ugyancsak ezek biztosították, hogy a tárgyalások nem ügyvédi csavartesztséggel folynak le, hanem a törvény tolmácsolásánál az egészséges népi észjárás érvényesült A demokratikus népi törvény teljes megértésre talált a széles néprétegeknél Most tovább megyünk — következik a földosztás Az agrárérdekeltek és a népi hatóságok eléggé nehéz és bonyolult kérdés előtt állnak, amely több öntudatot, fegyelmet és szervezőképességet követel mint az első feladat Nálunk Vajdaságban a földosztás nehezebb lesz mint más tagállamokban Erről kell itt beszélnünk Az eddigi eredmények, amelyek csaknem azonosak a kisajátítás végeredményeivel azt mutatják hogy a földalap az agrárérdekeltek túlnyomó többségét kielégíti Mégis fennáll a lehetőség hogy az érdekeltek egy része kielégítetlen marad Ezek arra kényszerülnek hogy más munkalehetőséget találjanak. A második probléma az, hogy a különböző helyeken eltérőek az arányok a földalap és az agrárérdekeltek között így Például Noviszád város területén egy agrárérdekeltre 14 hold. Kiszácson viszont mindöszsze 1 hold föld jutna. Ez elkerülhetetlenül arra vezet, hogy az agrárérdekeltek között átköltöztetéseket, úgynevezett belső telepítést hajtsanak végre- Gondos körültekintés kell az egyes személyek megítéléséhez: kinek adnak földet helyben és kit telepítenek át Természetes hogy az az agrárérdekelt, akit áttelepítenek, több földet kap, mint az, akit helyben elégítenek ki. Emellett az áttelepített érdekeltnek egyéb kedvezményeket is nyújtanak átköltöztetésével kapcsolatban Igyekezni fognak kiegyenlíteni az áttelepített érdekelteket a külső kolonizáció telepeseivel, vagyis házat és nyolc hold szántóföldet kapnak Itt is alkalmazni kell az elsőségi sorrendről szóló kormányrendeletet Az igazságos elosztás tekintetében rendkívül fontos, hogy a földkiosztás alkalmával pontosan megítéljék a föld minőségét Ehhez szükséges, hogy azok a szervek, akiknek feladata az értékelés, teljesen öntudatosak legyenek és feladatuk tudatában igazságérzettel rendelkezzenek. Szükséges, hogy a föld minőségét elbíráló bizottság tagjai, akik a gyengébb minőségű nagyobb területek értékelését végzik kisebb területű jobb minőségű földekre és akik összehasonlításokat tesznek a növényzet, a szántóföldik és rétek, valamint a szőlők között, olyanok legyenek akik a Népfront legjobb szakértői, legodaadóbb hívei ifjú köztársaágunknak és sem személyükben sem rokoni kapcsolatuk révén nem elfogultak és nem érdekeltek. Magától értetődik, hogy a szakértők közreműködése nélkülözhetetlen lesz Különleges problémát jelent Vajdaságban a földreform végrehajtásánál az, hogy a külső telepítés nincs szigorúan elhatárolva a földreformtól Még ma sem tudjuk véglegesen mely területeket szántak a külső telepítésre- Ezt az elhatárolást tisztázni kell mert csak akkor kezdődhet meg a földosztás A belső telepítést nem tudják végrehajtani az agrárérdiekettek egyszerű áttelepítésével egyik helyről a másikra hanem előreláthatóan új telepeket is kell építeni Ennek végrehajtásához rendelkezésünkre állnak a szuboticai kerület nagy földterületei amelyeken egyelőre csupán szállások vannak Telepeket fognak építeni a Bánátban és Szerémségben is, ha ez szükséges lesz Az eddigi előirányzatok szerint mintegy 16—20 új telepet kell kiépíteni Azok a szállások, amelyek már fennállanak a kedvező szárazföldi és vízi útvonalak megfelelő pontjain az alapját képezik az új telepeknek Abban az esetben, ha a szálláson nincs hely a telepítésre, megfelelő helyet választanak az érdekelt terület egészséges részén és kedvező útvonalán Ennél a munkánál el kell dönteni a régi telep kérdését is: vájjon a régi telep megmaradjon-e, vagy azt lerombolják tekintettel az odatartozó földek jövedelmezőségére Ezt csak nagy változások, egész birtokok átcsoportosítása és a birtokosok áttelepítése révén lehet megoldani Az élő és holt felszerelés nehézségei sem jelentéktelenek Az egész leltárt amit elkobzással és kisajátítással szedtek össze az egységes alapból osztják szét A föld kiosztásánál azonban gondolni kell a megművelésre is és a földet úgy kell kiosztani, csoportosítani, hogy a leltárt együttesen használhassák fel Ezzel csak a leltár felhasználására és nem a földművesek munkaközösségére gondolunk. A földművesek munkaközösségei, amelyekre törekedni kell a szövetkezetek magasabb rendű fajtái A szövetségi telepítési és földreform törvény 23. szakasza ezt lehetővé teszi ott azonban, ahol nem áll fenn a lehetősége a földműves munkaszövetkezetek, vagyis a kimondottan szövetkezetek szervezésének, ott szükséges volna olyan szövetkezeteket alakítani, amelyeknek célja a föld közös megművelése, az igásállatok, traktorok és egyéb eszközök belterjesebb kihasználása. A földműves munkaszövetkezetek kérdését a reális lehetőségeken keresztül kell vizsgálni és ezt a felszerelést kell tekintetbe venni amellyel ma rendelkezünk A földműves munkaszövetkezetekkel semmiesetre sem szabad elébevágni a tényleges lehetőségeknek Ha azt akarjuk, hogy a föld idejében és jól legyen megművelve már a földosztás kezdetén el kell végezni a feltárt állatok, traktorok és egyebek olyan csoportosítását hogy mindenütt rendben dolgozhassanak Az idő rövidsége az egyik oka annak, hogy a munka megszervezését egészen tökéletesen kell elvégezni. Az előzetes munkaszakaszból szerzett tapasztalatokat fel kell használni. Felsőbb néphatóságaink minden lehetőt megtesznek, hogy a földosztás idejében és igazságosan történjék Helyi népbizottságaink, valamint az agrárérdekeltek öntudatosságától és fegyelmezettségétől végül mindannyiunk feltalálókészségétől függ megkezdik-e a földművesek március elején a szántást saját földjeiken Gvozdenac. Haza csifi van, ami fog van Tito marsalunknak a csehszlovák újságírók előtt a kisebbségekkel kapcsolatban tett nyilatkozata ezt mondja rólunk is. jugoszláviai magyarokról: „Az új Jugoszlávia soha sem fogja megengedni, hogy olyan kisebbség éljen határai között, amely az országot nem tekinti hazájának.“ A magyarországi szlávok több helyen hangoztatták azon bizottság előtt, amelyet a magyar közoktatásügyi miniszter vezetett a kisebbségi sérelmek kivizsgálására, hogy jó polgárai akarnak lenni Magyarországnak, de ne tiltsák meg nekik, hogy szeressék hazájukat, Jugoszláviát és Tito marsall. Két állásfoglalásról van itt szó, amelyek látszólag ellentmondók A jugoszláviai magyarnak hazája Jugoszlávia, a magyarországi szerbek nem tekintik Magyarországot hazájuknak A felületes szemlélőnek megakad ezen a szeme és nem érti miért nem kell a két kisebbségnek egyforma állást foglalnia Ennek pedig egész egyszerű a magyarázata Milyen alapon hazája a vajdasági magyaroknak Jugoszlávia? Jugoszlávia az itt élő magyaroknak hazájává vált: jogokban, szabadságban, jogegyenlőségben Mi különbözteti meg jogban az ország bármely nemzetiségű polgárától a magyart, akinek polgárjogait és nemzetiségi jogait biztosítja az alkotmány és a népuralom? A dolgozó magyar nép otthon érzi magát: munkáját ugyanúgy megbecsülik (a noviszádi hídépítő rohammunkások között magyarok is kaptak munkaérdemrendet és jutalmat) Földet kap a magyar földtelen iskolát a magyar diák, sajtót, kultúregyesületet a magyarság A szabadság és népjogok teszik Jugoszláviát az itt élő magyarság hazájává, ugyanúgy mint akár a szerbeknek és horvátoknak is Az új Jugoszlávia mindent megtesz, hogy a dolgozó nép hazája legyen s ezért a becsületes dolgozó magyarnak nincs semmi keresnivalója a határon túl A haza ott van, ahol jog van! Persze nem hazája annak, aki mást akar! Akinek a népuralom nem kell, akinek az országépítő munkához nem fűlik a foga, akinek igen érthető okokból nem tetszik a földreform akinek nincs innyére a népek jogegyenlősége (jó volna megint szerb üzlet, zsidóföld) annak ez nem hazája Nem hazája az ilyen magyarnak, de az ilyen szerbnek, horvátnak sem Mert a szerb és horvát reakciónak is még haza kellene! Földbirtokosoknak, cseléd és munkásnyuzóknak, ingyenélőknek és fekete bőrzéseknek ez nem haza, ezeknek jobban megfelel — akármilyen nemzetiségű — az olyan ország, ahol nincs következetes és teljes népuralom, ahol a földreform nem olyan radikális, ahol a népbíróság nem olyan szigorú, egyszóval ahol a zavarosban lehet halászni. Az ilyenek számára nem haza a mi hazánk és éreztetni is fogjuk velük, hogy a mi hazánkban számukra nem terem jog. „Kisebbségeinknek teljes nemzetiségi szabadságot adunk, de nem adunk semmilyen jogot a soraikban élő fasisztáknak, népellenes és irredenta elemeknek!“ — mondta Petrovics Nikola miniszter. Milyen alapon kívánhatja a mai Magyarország, hogy a szlávok hazájuknak tekintsék? Mit tett azért a hivatalos Magyarország, hogy hazájukká váljon? Iskolát nem ad gyermekeiknek, demokratikus szervezeteiket betiltják, anyanyelvük használatát korlátozza és megcsúfolja — ezenkívül polgári jogaikban is megrövidíti a szláv lakosságot. Aki nemzetiségi jogokra hivatkozik, azt kizsuppolással fenyegetik, annak azt mondták: eredj haza! Jugoszláviában nem mondják annak, aki munkát, földet, iskolát kér, menj haza, mert a magyarnak is otthona és hazája ez a föld Ott napirenden van a fenyegetés, üldözés. Ezt megállapította Keresztúri Dezső magyar közoktatásügyi miniszter bizottsága. A magyarországi szláviaknak Magyarország nem hazája. Csodálnivaló-e, ha a magyarországi szláv lakosság úgy tekint a demokratikus Jugoszláviára, mint hazájára? Csodálnivaló-e ha vágyódik ide, ahol mindenki egyenjogú polgár? Ha megvolna minden joga, ha egyenjogú polgára volna Magyarországnak, ha nemzetisége megbecsült, anyanyelvének használata szabad, iskolázása, népi kultúrája biztosított volna, mint nekünk magyaroknak Jugoszláviában — nem tekintené-e minden fölszólitás nélkül hazájának? így azonban honvágyat érez — nem is annyira Jugoszlávia — mint inkább a szabadság és népjogok hazája iránt. Ezért tekint vágyódással a határon túl! Hoba csak ott van, ahol jog van. De tovább megyünk: nemcsak a szlávok tekintenek Jugoszláviára vágyódással Irigységgel tekint a szabadság és népjogok országára még a magyarországi dolgozó is Irigységgel tekint erre az országra, ahol a dolgozó nép az ur mert megtisztította országát uraitól mert a hatalom teljesen a nép kezében van. (Folytatás a második oldalon)