Magyar Szó, 1946. február (3. évfolyam, 26-50. szám)

1946-02-01 / 26. szám

ARA 1 DINAR Halál a fasizmusra I — Szabadság a népnek/ POST ARINA ELACEW* P COTCM8 A VAJDASÁGI NÉPFRONT NAPILAPJA III. évfolyam Noviszád, pénfe*, 194á feDrulr 1 26. szám Élje» ej alkotmányunk, népünk jövőjének alapköve Csütörtökön este életbelépett az uj alkotmány Az alkotmányozó nemzetgyűlés átalakult szövetségi nemzetgyűléssé A Jugoszláv Szövetsági Népköz- társaság uj alkotmánya életbelépett. A dolgozó népek országának állam­életében uj korszak kezdődik: to­vább folyik az épitő munka azok­nak a vívmányoknak szilárd ala­pokra helyezésére és megvédelme- zécére, amelyeket a népfelszabaditó harcban kivívtak is megkezdődik az uj alkotmányos élet, amely bizto­sítja a dolgozók számára azt a fej­lődést, ahogyan a dolgozók társa­dalmának fejlődnie .-cell. A szövetségi nemzetgyűlés két háza csütörtökön délután ült össze, hogy á külön üléseken elvben és részleteiben elfogadott alkotmányt együttesen is megszavazza és ki­hirdesse. Az ülésen résztvett Tito marsai is, aki 4.S0 órakor érkezett meg az ülésterembe a kormány tag­jaival. Megérkezésekor hosszasan és lelkesen ünnepelték. A formasá­gok után Vidmár Joszip elnök fel­szólítására az előadók nevében Pi- jade Mósa kezdte meg az alkotmány felolvasását szerb nyelven, majd Brkics Zvonkó folytatta horvát és Brecely Marjan szlovén nyelven és az utolsó fejezeteket Malesevszki V'láda macedón nyelven olvasta fel. Zsujovics Szreten miniszter, a Nép­front képviselőklubja nevében indít­ványozta, hogy a nemzetgviilés nyil­vánítsa ki, hogy kihirdette és köz­hírré tette az alkotmányt. A kép­viselők ezt az indítványt felállva, hosszas ünnepléssel szavazták meg. A Jugoszláv Szövetségi Népköztár­saság alkotmánya ezzel életbelé­pett, Csolakovics Rodolyub indítvá­nyozta ezután, hogy az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően a je­lenlegi alkotmányozó nemzetgyűlés mai összeállításában és teljes egé­szében alakuljon át szövetségi nem­zetgyűléssé. Ezt a rendelkezést is nagy lelkesedéssel megszavazták és ezzel az alkotmányozó nemzetgyű­lés, amely elvégezte feladatát és el­készítette az ország alkotmányát, a fejlődés alapkövét — megszűnt. He­lyét a Jugoszláv Szövetség) Nép- köztársaság nemzetgyűlése foglalta el. Ebből az alkalomból Vidmár Jo­szip elnök nagyjelentőségű beszéd­ben méltatta a történelmi eseményt. A két ház együttes ülésének hatá­rozata értelmében az ülést felfüg­gesztették és a szövetségi nemzet­gyűlés első ülését este 6.30 órára hívták össze. Az ülés megkezdésekor ismét megjelent Tito marsál, akit szinte leírhatatlan lelkesedéssel ünnepeltek. Felolvasták a marsai levelét, amely­ben a maga és kormánya nevében beadta lemondását. A levél felolvasása után a nem­zetgyűlés tagjai felállva, éljenezve és tomboló lelkesedéssel ünnepelték Tito marsait, akit ezzel is biztosí­tottak, a maguk és népeink ne­vében, teljes bizalmukról. Nyom­ban ezután dr. Neskovics Blagoje, Szerbia miniszterelnöke emelkedett szólásra, aki indítványozta: 1. Fo­gadják el a lemondást; 2. Bízza meg a nemzetgyűlés Tito marsait az uj kormány megalakításával és 3. A jelenlegi kormány végezze addig munkáját, amíg az uj kormány megalakul és annak kinevezése meg­történik. Az indítványt egyhangúlag elfogadták és ezzel a nemzetgyűlés ülése véget ért. Tito marsait távozásakor is hosz- szafan és lelkesen ünnepelték a kép­viselők és azok a hatalmas töme­gek, amelyek a történelmi esemény alkalmából a nemzetgyűlés ép (ete előtt egybegyűltek. A vajdasági földreform második szakasza: a földosztás A földreform-törvény rendelkezé­sei alá eső birtokok kisajátítása u- tán uj feladatunk: a földek kiosz- tása az agrárérdekelteknek Ez a munka az elsőnél nagyobb körülte­kintést és több gondosságot követel- Le kell vonni az első feladat azon tanulságait, amelyeket a második feladatnál felhasználhatunk A mun­ka első szakaszában elhangzott a jel szó: dolgozzatok gyorsan és igazsá­gosan Ez a jelszó azt jelentette, mindjárt a munka kezdetén sőt már annak előkészítése során össze kell szedni minden rendelkezésre álló eszközt és minden felhasználható munkaerőt A szükséges kapcsolatok megteremtése, a konferenciák meg­tartása és a hasonló többi munka is az előkészületek közé tartozott Az igazságos munka viszont azt köve­telte. hogy alaposan tanulmányozzuk és igazságosan alkalmazzuk a törvényt és valamennyi azzal kapcso latban kiadott utasítást. Ez semmi­esetre sem jelentette azt, hogy az egyes felmerülő esetekben mellőzni kell minden észszerüséget és a tör­vény betűinek rabjaként Kell a ren­delkezéseket végrehajtani Ellenke­zőleg fel kell fogni a lényegét és aszerint dolgozni Ebben a munká­ban fontos szerepet látszottak az agrárérdekeltek gyűlései Ezek biz­tosították hogy a földreform tör­vény rendelkezései alól nem bújhat ki egyetlen nagybirtokos sem U- gyancsak ezek biztosították, hogy a tárgyalások nem ügyvédi csavart- eszüséggel folynak le. hanem a tör­vény tolmácsolásánál az egészséges népi észjárás érvényesült­A demokratikus népi törvény tel­jes megértésre talált a széles nép­rétegeknél Most tovább megyünk — követke­zik a földosztás Az agrárérdekeltek és a népi hatóságok eléggé nehéz és bonyolult kérdés előtt állnak, amely több öntudatot, fegyelmet és szerve­zőképességet követel mint az első feladat Nálunk Vajdaságban a föld­osztás nehezebb lesz mint más tag­államokban Erről kell itt beszélnünk Az eddigi eredmények, amelyek csaknem azonosak a kisajátítás vég eredményeivel azt mutatják hogy a földalap az agrárérdekeitek túlnyo­mó többségét kielégíti Mégis fenn­áll a lehetőség hogy az érdekeltek egy része kielégítetlen marad Ezek arra kényszerülnek hogy más mun­kalehetőséget találjanak. A második probléma az. hogy a különböző helyeken eltérőek az ará­nyok a földalap és az agrárérd-’kel- tek között így Például Noviszád város területén *gv agrárérdekeltre 14 hold. Kiszácson viszont mindösz- sze 1 hold föld jutna. Ez elkerülhe­tetlenül arra vezet, hogy az agrár­érdekeltek között átköltöztetéseket, úgynevezett belső telepítést hajtsa­nak végre- Gondos körültekintés kell az egyes személyek megítéléséhez: kinek adnak földet helyben és kit telepítenek át Természetes hogy az az agrárérdekelt, akit áttelepítenek, több földet kap, mint az, akit hely­ben elégítenek ki. Emellett az átte­lepített érdekeltnek egyéb kedvez­ményeket is nyújtanak átköltözteté­sével kapcsolatban Igyekezni fognak kiegyenlíteni az áttelepített érdekel­teket a külső kolonizáció telepeseivel, vagyis háza* és nyolc hold szántó­földet kapnak Itt is alkalmazni kell az elsőségi sorrendről szóló kormány rendeletet Az igazságos elosztás tekintetében rendkívül fontos, hogy a földkiosztás alkalmával pontosan megítéljék a föld minőségét Ehhez szükséges, hogy azok a szervek, akiknek felada ta az értékelés, teljesen öntudato­sak legyenek és feladatuk tudatá­ban igazságérzettel rendelkezzenek. Szükséges, hogy a föld minőségét elbíráló bizottság tagjai. akik a gyengébb minőségű nagyobb terü­letek értékelését végzik kisebb terü­letű jobb minőségű földekre és akik összehasonlításokat tesznek a nö­vényzet. a szántóföldi k és rétek, va lamint a szőlők között, olyanok le­gyenek akik a Népfront legjobb szakértői, legodaadóbb hivei ifjú köz társaágunknak és sem személyük­ben sem rokoni kapcsolatuk révén nem elfogultak és nem érdekeltek. Magától értetődik, hogy a szakértők közreműködése nélkülözhetetlen lesz Különleges problémát jelent Vaj­daságban a földreform végrehajtásé nál az. hogy a külső teleoités nincs szigorúan elhatárolva a földreform­tól Még ma sem tudjuk véglegesen melv területeket szántak a külső te­lepítésre- Ezt az elhatárolást tisztáz ni kell mert csak akkor kezdődhet meg a földosztás A belső telepítést nem tudják vég rehaltani az agrárérd-kettek egysze­rű áttelepítésével egyik helyről a má síkra hanem előreláthatóan ul tele­peket is kell építeni Ennek végrehaj­tásához rendelkezésünkre állnak a szuboticai kerület nagy földterületei amelyeken egyelőre csupán szállások vannak Telepeket fognak építeni a Bánátban és Szerémségben is. ha ez szükséges lesz Az eddigi előirányza tok szerint mintegy 16—20 uj tele­pet kell kiépíteni Azok a szállások, amelyek már fennállanak a kedvező szárazföldi és vizi útvonalak megfe­lelő pontiain az alapját képezik az uj telepeknek Abban az esetben, ha a szálláson nincs hely a telepítésre, megfelelő helyet választanait az ér­dekelt terület egészséges részén és kedvező útvonalán Ennél a munkánál el kell dönteni a régi telep kérdését is: vájjon a ré­gi telep megmaradjon-e, vagy azt lerombolják tekintettel az odatarto­zó földek jövedelmezőségére Ezt csak nagy változások, egész birto­kok átcsoportosítása és a birtoko­sok áttelepítése révén lehet megol­dani Az élő és holt felszerelés nehéz­ségei sem jelentéktelenek Az egész leltárt amit elkobzással és kisajátí­tással szedtek össze az egységes a- lapból osztják szét A föld kiosztá sánál azonban gondolni kell a meg­művelésre is és a földet úgy kell ki­osztani. csoportosítani, hogy a lel­tárt együttesen használhassák fel Ez-zel csak a leltár felhasználására és nem a földművesek munkaközös­ségére gondolunk. A földművesek munkaközösségei, amelyekre törekedni kell a szövetke zetek magasabb rendű fajtái A sző- vetségi telepítési és földreform tör­vény 23. szakasza ezt lehetővé teszi Ott azonban, ahol nem áll fenn a lehetősége a földműves mun­kaszövetkezetek, vagyis a ki­mondottan szövetkezetek szer­vezésének, ott szükséges volna olyan szövetkezeteket alakítani, amelyeknek célja a föld közös megművelése, az igásállatok. traktorok és egyéb eszközök belterlesebb kihasználása. A földműves munkaszövetkezetek kérdését a reális lehetőségeken ke­resztül kell vizsgálni és ezt a fel­szerelést kell tekintetbe venni a- mellyel ma rendelkezünk- A föld­műves munkaszövetkezetekkel sem­miesetre sem szabad elébevágni a tényleges lehetőségeknek Ha azt a- karjuk, hogy a föld idejében és jól legyen megművelve már a földosz­tás kezdetén el kell végezni a leltárt állatok, traktorok és egyebek olyan csoportosítását hogy mindenütt rend ben dolgozhassanak Az idő rövidsége az egyik oka an nak, hogy a munka megszervezését egészen tökéletesen kell elvégezni. Az előzetes munkaszakaszból szerzett tapasztalatokat fel keű használni. Felsőbb néphatósá- gaink minden lehetőt megtesz nek, hogy a földosztás idejében és leazságosan történjék Helyi népbizottságaink, valamint az agrárérdekeltek öníudatosságától és fegyelmezettségétől végül mind annyiunk feltalálókészségétől függ megkezdik-e a földművesek március elején a szántást saját földjeiken Gvozdenac D. Haza cssfi van, aíml fog van Tito marsalunknak a csehszlovák újságírók előtt a kisebbségekkel kap csolatban tett nyilatkozata ezt mond ja rólunk is. jugoszláviai magyarok­ról: „Az uj Jugoszlávia soha sem fogja megengedni, hogy olyan ki­sebbség éljen határai között, amely az országot nem tekinti hazájának.“ A magyarországi szlávok több he­lyen hangoztatták azon bizottság e- lőtt, amelyet a magyar közoktatás- ügyi miniszter vezetett a kisebbségi sérelmek kivizsgálására, hogy jó pol gárai akarnak lenni Magyarország­nak, de ne tiltsák meg nekik, hogy szeressék hazájukat, Jugoszláviát és Tito marsait. Két állásfoglalásról van itt szó. a- melyek látszólag ellentmond'k- A jugoszláviai magyarnak hazája Ju­goszlávia, a magyarországi szerbek nem tekintik Magyarországot hazá­juknak A felületes szemlélőnek meg akad ezen a szeme és nem érti miért nem kell a két kisebbségnek egyfor ma állást foglalnia Ennek pedig e- gész egyszerű a magyarázata Milyen alapon hazája a vajdasági magyaroknak Jugoszlávia? Jugoszlávia az ittélő magyaroknak hazájává vált: jogokban, szabadság­ban, jogegyenlőségben Mi különbőz teti meg jogban az ország bármely nemzetiségű polgárától a magyart, akinek polgárjogait és nemzetiségi jogait biztosítja az alkotmány és a népuralom? A dolgozó magyar nép otthon érzi magát: munkáját ugyan úgy megbecsülik (a noviszádi hid- épitő rohammunkások között ma­gyarok is kaptak munkaérdemrendet és jutalmat) Földet kap a magyar földtelen. iskolát a magyar d;ák, sajtót, kuituregyesületet a magyar­ság A szabadság és népjogok te­szik Jugoszláviát az ittélő magyar­ság hazájává, ugyanúgy mint akár a szerbeknek és horvátoknak is Az uj lugoszlávia mindent megtesz, hogy a dolgozó nép hazája legyen s ezér* a becsületes dolgozó magyarnak nincs semmi keresnivalója a határon túl A haza ott van, ahog jog van! Persze nem hazája annak, aki mást akar! Akinek a népuralom nem kell, akinek az országépitő munkához nem fülik a foga, akinek igen ért­hető okokból nem tetszik a földre­form akinek nincs innyére a népek jogegyenlősége (jó volna megint szerb üzlet, zsidóföld) annak ez nem hazája Nem hazája az ilyen ma­gyarnak, de az ilyen szerbnek, hor- vátnak sem Mert a szerb és horvát reakciónak is més haza kellene! Föld birtokosoknak, cseléd és munkás- nyuzóknak, ingyenélőknek és fekete bőrzóseknek ez nem haza: ezeknek jobban megfelel — akármilyen nem zetiségü — az olyan ország, ahol nincs következetes és teljes népura­lom, ahol a földreform nem olyan radikális, ahol a népbiróság nem o- lyan szigorú, egyszóval ahol a za­varosban lehet halászni- Az ilyenek számára nem haza a mi hazánk és éreztetni is fogjuk velük, hogy a mi hazánkban számukra nem terem jog. „Kisebbségeinknek teljes nemzeti­ségi szabadságot adunk, de nem a- dunk semmilyen jogot a soraikban élő fasisztáknak, népellenes és irre­denta elemeknek!“ — mondta Petro- vics Nikola miniszter. Milyen alapon kívánhatja a mai Magyarország, hogy a szlávok hazá­juknak tekintsék? Mit tett azért a hivatalos Magyar- ország, hogy hazájukká váljon? Is­kolát nem ad gyermekeiknek, demo­kratikus szervezeteiket betiltják, a- nyanyelvük használatát korlátozza és megcsufolja — ezenkívül polgári jogaikban is megrövidíti a szláv la­kosságot. Aki nemzetiségi jogokra hivatkozik, azt kizsuppolással fenye­getik, annak azt mondták: eredi ha­za! Jugoszláviában nem mondják an nak. aki munkát, földet, iskolát kér: menj haza, mert a magyarnak is ott hona és hazája ez a főid Ott napi­renden van a fenyegetés, üldözés. Ezt megállapította Keresztúri Dezső magyar közoktatásügyi miniszter bi­zottsága. A magyarországi szláviak­nak Magyarország nem hazája. Cso- dálnivaló-e, ha a magyarországi szláv lakosság úgy tekint a demo­kratikus Jugoszláviára, mint hazájá­ra? Csodálnivaló-e ha vágyódik Ide, ahol mindenki egyenjogú polgár? Ha megvolna minden joga, ha e- gyeojogu polgára volna Magyar >.*- szágnak. ha nemzetisége megbecsült, anyanyelvének használata szabad, is kolázása, népi kultúrája biztosított volna, mint nekünk magyaroknak Jugoszláviában — nem tekintené-e minden fölszőlitás nélkül hazájának? így azonban honvágyat érez — nem is annyira lugoszlávia — mint in­kább a szabadság és néplogok ha­zája iránt. Ezért tekint vágyódással a határon túl! H"?a csak ott van. ahol jog vanl De tovább megyünk: nemcsak a szlávok tekintenek fugoszláviára vá­gyódással Irigységgel tekint a sza­badság és néniogok országára még a magyarországi dolgozó is- Irigy­séggel tekint erre az országra, ahol a dolgoz* néo az ur mert megtisz­tította országát uraitól mert a ha­talom teljesen a nép kezében van, (Folytatás a második oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents