Magyar Szó, 1946. május (3. évfolyam, 103-128. szám)

1946-05-01 / 103. szám

Májusi szám 20 oUal ára 4 dinár A VAJDASÁGI NÉPFRONT NAPILAPJA III. évfolyam Novittxád. szerda, 1946. május 1. 10S. szám A termelő munkás és alkotó munka ssabad ünnepe jA vitte dolgoz« az eted békemá- Afet ünnepük. Azzal a tudattal ün- °*Phk, hogy ennek a békének •Jyetlen igazi biztosítéka a dolgo- nemzetközi szolidaritása. A nemzetközi munkásság járult hoz- *• legnagyobb áldozatokkal a győ­riemhez, a nemzetközi munkásság *ádi és biztosítja a népek békéjét *■ Ahogy a háborúban az egyet- J*0 reális mozgató erő a világ dől- Coléinak érdekközössége volt, úgy 5* ■ békének és az emberiség fej- “fősének is egyetlen reális biztosi­ba a dolgozók nemzetközi szoli­daritása. A demokratikus és sza- rjdságszerető népek béke és sza­badságvágyának is ez adja objek- ;v alapját. Hiszen napról-napra lát- {“*> hogy a demokratikus országok °an is csak a dolgozó nép és az élén járó munkásosztály az a iáiig alap amelyre a békét építeni .*net, mert egyedül a dolgozó nép "frcoi következetesen a reakció JvJden áskálódásaiva) szemben a wT"6ért A mai békemájus legyőz- t*te,I*n erejét a világ proletáriá. , a és ennek élén a proletár-állam, ;.?*°vjet adja meg. A Szovjet ve- ka népeket a fölszabadító há- r°ruban, a proletár állam viselte a . «nagyobb terheket és hozta a *n«gyobb áldozatokat, • ezért ö j, ®Cblztosabb (Ire a dolgozók min- töménységének: a tartós bék< Hazánk is, ez az Ifjú dolgozó ái- tS. » világ dolgozóinak szolidari- JT?r~an és bátran mondhatjuk osz- béks11 r°konszenvében ünnepli első getiÜ, */abad májusát. Hazánk füg- le»M é* ««had fejlődését a ah.i ,0bbb helyre építettük bele: **tkjui . v°nalába, a dolgozók nem «ne. H *e*tvériségébe, az egyete- I* * lomokráclába. Itthon U, kife- ün J demokrácla megingathatat- *«bh k?*. épi,Jük ki. Egyik legerö­Wphet. ft0íltéka ennek " * Hét- zái* ,,en szövetség, amelyet ha- ó»jl_.a. v,*ág legdemokratikusabb Jett»i ílSÍSimasabb államával a Szov fól«*ihkb,b,t' A Szovjet volt a nép- ****t#i*d ** háborúban népeink hVeinAb x ma a cyö«lem eredmé- ben :.k ^s. a békének megőrzésé- masabh 8 J*Cr*álisabb és leghatal- sár a bK*íovet*éges. De a szabad­ágét rn?*reszeret6 néPek testvéri, cseh ■mV. sorosabbra a lengyel, tötj , x n ** bolgár népekkel kő- m°kr4rZ|OV®tséífkei is. A belső de- bel Val,a •* » demokratikus népek- bl'nena.||n?ZÄVetsez szilárd alapján **bb ,k * v,lac legyegyeteme- ^ w leKhaladóbb ünnepét. **k 'irgjf .m«* a mai május etoejé­í$b*n vin°m ■ d»l*ozó nép ke- *®nk | *"• «« adja meg ünneplé­Jbí*n Visi* ®r,e,met nyeri h**1 éldota?rl máiu*. minden má- » ltah , V’ an,*|y*t hazánk napéi »ér». M*b*d*ágért vívott hosz- d ‘lünk k évtk a,a‘t Elvonulnak •>** ,orbaB a tégi kttz­n1“0,“- ■ munkásság és a JJJnzatai^i.iw® ,,a,nak számtalan •P0! fel nlí.knek »♦tén és hitén ». a,hikftín* *,abad ünneplésünk. 2. «kő , *a «oreaszemlM tartunk, kim a munv**"1 »ctegszem­C'té a népfölsza­uS Ur* ír*« °" *• a* *«knek ti,fel,,? "°mmunlsta Párt áldoza­ta? v* *k * hihetetlen áldoza- VÍr« történelem jogán kö. «tta. hogy meg­l,0*l**uh ■ szabadságot A második serig- ^ k*zéh? hadseregünké, amely. n tudjuk ezt a védelmet és biztosítást, azé a hadseregé amely elválaszthatatlanul egybe­forrt hazánk dolgozó népeivel. Büs 2 kén és bizalommal nézünk ma, má­jus elsején népfölszabaditó harcunk gyermekére: a Jugoszláv Hadsereg, re. A munkásság azonban nemcsak átvenni tudta és megvédeni a ha­talmat, fenntartani és gyakorolni is képes. Elegendő eró és öntudat van benne, hogy a népuralmat megszi­lárdítsa és tökéletesen kiépítse. Kardely mondja népuralmunkról: — »a munkások és parasztok ural­mán kivü] egyetlen más hatalom sem érhetne el ilyen rövid idő alatt olyan újjáépítési eredményeket, amilyeneket mi elértünk«. — Hála a népuralomnak Európában a Szov­jeten kívül egyetlen állam sem érte el a belső megszilárdulás olyan fo­kát, mint hazánk. Az elmúlt év for­mában és tartalomban, megszilárdí­totta a népuralmat: a legdemokra­tikusabb alkotmányi és törvénye­ket adta népünknek és megvetette hazánk gazdasági függetlenségének alapjait: értékálló dinárt, elegendő kenyeret, a legszükségesebb ipari cikkeket biztosította népünknek. Es ez munkásosztályunk eredmé­nyeinek seregszemléje. Népuralmunk előtt hatalmas gaz­dasági föladat áll: egy kirabolt or­szág népét gazdasági függetlensé­Í fének fenntartásával ellátni. Mi­yen anyagi eszközökkel számolha­tunk ehhez? Olyanokkal amelyeket csak munkával lehet előteremteni. A mi országunk nem tőkés ország, legnagyobb értéke, leghatalmasabb tőkéje a munka. Munkásosztályunk alkotó munkája azonban kimeríthe­tetlen tőke. Megmutatta ezt az a munkaverseny, amellyel munkás­ságunk éppen erre a május elsejére, dolgozó népünk seregszemléjére készült. Ez a munkaverseny a ml tőkénk és a mi erőnk. A munka­verseny: a proletáriátus erejének és öntudatának kibontakozása. A má- iuti munkaversenyben munkássá­gunk nemcsak a termelékeny^-et növelte, nemcsak a többtern ért el órláai eredményeket, felül önkéntes munkájával mtlMkat szerzett államunknak. Erre az alko­tó munkára, munkásságunk terem­tő lendületére építjük mi jövőnket, hazánk gazdasági függetlenségét és dolgozó társadalmunk fejlődéséi. Ebben a nagy küzdelemben ott ál] előttünk példának a szovjet mun­kásság és a szocialista termelés. Ilyen indító példával és segítséggel, munkásosztályunk öntudatával és áldozataival nyugodtan nézünk a jövő elé. A munkásosztály élcsapa­ta, a szocialista termelés előharco- sa, a Kommunista Párt vezetése alatt a mi munkásságunk is megszi. lárditja hazánk gazdasági alapját. Nagy föladatai és küzdelmei kö­zött azonban nem áll magában a munkásosztály. A gazdasági és tár­sadalmi fejlődés élén áll, de nem el­szigetelten, hanem egész dolgozó népünkkel való széttéphetetlen egy­ségben. A munkásosztály vezetése alatt egész dolgozó népünk egysé- | gesen építi munkájával a dolgozók ! államát. Hogy a munkás és paraszt t egy-testvér, látszik abból a hősies Mdius elseje hazunkban, a dolgozók államában, nemcsak a fölszabadult munkásság, hanem a töl- ■rahadult munka ünnepe Is. A munka a kizsákmányolás és profit eszközéből a dolgozó nép hatalmas fegyve­révé kényszerű robotból öntudatos termeléssé vált a dolgozók szocialista államának kiépítésében. A mun- ki 'ma nem a töke kényének kiszolgáltatott piaci áru, hanem az a szilárd alap, amelyre a munkás fölépíti altimát és jövőjét. Politikailag a dolgozó népre, gazdaságilag a munkára épül föl hazánk: egyetlen ur h munkás egyetlen töke benne a munka. ° Ezért ma nálunk május elseje a termelő munkás és az alkotó munka közös ünnepe s ennek legmél- ^ünneplése a termelés hőseinek és munkájuknak bemutatása. Hadd vonuljanak tehát föl lapunk kIumSh a munka és termelés hősei gépeik mellett. Munkaeredmények, termelési sikerek, munkástalálmá- rmok hadd mutassák be. hogy hazánk munkássága ma magának épit és termel. Sorakozzanak fel Vajdaság Kefe! nagy Ipari városaink rohammunkásai és termelési eredményei, talvalnk és mezőink versenymun’:á- és vitésl eredményei. Népfrontunk, polg^ságunk és katonáink versenymunkája és mindezekben egy fölszabadult dolgozó nép alkotó lendülete és jövőjének diadalmas útja. muntetbőt, amellyel fBMnrttmetak termelik hazánk kenyerét. Nagy ne­hézségekkel é6 hiányokkal küzdve, áldozattal ég szorgalommal termek az egész ország kenyerét a vajda­sági paraszt. Feudális maradvá­nyoktól és kiszolgáltatottságtól menten, uj birtokosként saját föld­jén dolgozik ma parasztságunk. Tudja mit köszönhet a munkásosz­tálynak, tudja, hogy a munkásosz­tály következetes harca segítette kivívni a szabad földet, földrefor­mot, Vajdaság földtelenjeinek év­százados álmát. Es a parasztság ép. úgy termi a mezők rohammunká­sait, a kenyérért való küzdelem hőseit, mint a munkásság az ipar rohammunkásait. A népi értelmiség is mindinkább belekapcsolódik az országépitő munkába. A dolgozó nép széttörhetetlen egységére és al­kotó munkájára épül hazánk jövő­je. Államunk politikája ma a dol­gozó nép politikája: ebből a politi­kából folyik a népi összefogás. A nemzeti erők síkján is összefogó erő a munkásság, népeink egységét ma már nem bonthatja meg semmi. Ennek a biztosítéka a munkásság nemzetekfeletti egysége, amely nemzeti formák alatt szociális tar­talmi egységet nyújt a dolgozó népnek. Ezért májtta elseje az egy­ség és testvériség seregszemléje is- Május elseje uj föladatokat tár elénk. Ha csak olyan anyagi eszkö­zökkel számolhatunk, amelyeket munkával lehet előteremteni, úgy a további gazdasági kiépítésnek is ee az egyetlen reális alapja. Népi épít­hetünk semmi másra, csak saját erőnkre, saját munkánkra. De en­nek a munkának nyomán azután mindenre számíthatunk. Ezért leg­első föladatunk azt a munkaver- senyt, ami május elsejét megelőzte, állandóvá tennünk. Nem pihenni mindaddig, amíg a mai szükségeket tökéletesen ki nem elégítjük. Ez pe­dig Jóval felülmúlja a háboruelőttt termelést, amely a kapitalista gaz­dálkodás törvényei szerint nem az egész dolgozó nép szükségeivel számolt. Elengedhetetlen feltétele ennek a termelésnek a munkafe­gyelem emelése, a legszigorúbb ta­karékosság, a népi vagyon őrzése, de legkivált a munkásöntudat eme­lése, hogy a régi bérmunkás maga­tartás tökéletesen átváltozzon az öntudatos termelő magatartásává. Ezzel párhuzamosan pedig minél tökéletesebben ki kell fejlesztenünk gazdasági életünkben a munkásei- lenörzést: az egész termelésnek, a kialakulóban levő gazdasági tervnek a munkásság tökéletes ellenőrzése és irányítása alatt kell állnia. Csak Így biztosíthatjuk nemcsak a ter­melés fokozását, de az áruk ará­nyos elosztását is. Munkásságunk­nak ebben a versenyben keli felnid nie szociális társadalmunk nagy föladataihoz, hogy népuralmunk gazdasági téren is olyan szilárddá váljon, amilyen sziklasziiárd politi­kai téren. Erre a föladatra Int ét sürget a mai május elseje. Ezekkel a föladatokkal pedig nemcsak befelé építjük a demokrá­ciát és a dolgozó nép hatalmát, ha­nem kifelé nemzetközi síkon is erő­sítjük a proletariátus egységét, a demokratikus és szabadságszerető nepek békéjét és szabad fejlődését Éljen Jugoszlávia munkásosztá- 'ya- a demokrácia előharcosaf Éljen a munkásság és parasztság szövetsége, a dolgozó nép uralmat Éljen munkásállamunk éa aa> nak, vezetője Tito marsall .Afn a munkásság nemzetközi szolidaritása a béke és demokrácia vedelmebent K. la.

Next

/
Thumbnails
Contents