Magyar Szó, 1946. május (3. évfolyam, 103-128. szám)
1946-05-01 / 103. szám
HEVEK ÉS SZÁMOK a novisxádi üzemek májusi munka versenyéből WWtüieátkni a vtft&SzXámket&Ui munka# er seny győztesének a „FABEKSe“ gyárnak a felhívására tng R meg a május elsejei munkaverseny. Az előbbi verseny, bár kétségtelenül hozott eredményeket és zzájárult az ipar fejlesztéséhez, mégis majdnem teljesen szervezetlenül folyt le. A május elsejei verseny folyamán minden üzemben jobban megszerezték a versenyt és elsősorban a szabályszerű normák bevezetésére törekedtek. A tervszerű munkának természetesen meg tett az eredménye is. Az üzemi jelentésekből, amelyeket ajszaktanács májuselsejei közlönye foglalt szerves egésszé, kétségtelenül megállapítható, hogy a verseny folyamán minden vonalon jobban megszervezték a munkát, s így növekedett a termelés, illetve a munka produktivitása. Ennek ellenére egyes üzemekben mégsem tudták megvalósítani az előirányzott termelési tervei. Ez azzal magyarázható, hogy sok üzem munkáját akadályozta a nyersanyag-hiány. A termékek minőségének a feljavítása terén szintén jelentős eredmények mutatkoztak. Ezt elősegítette az is, hogy nagyobb vállalatokban felállították, illetve újjászervezték a minőség-ellenőrző laboratóriumokat. Az anyag- meg'takaritás terén minden vállalat megtette a szükséges rendszabályokat a nyersanyagok minél racionálisabb felhasználása érdekében és igyekezett minél több hulladékanyagot felhasználni termelésében. A belső szervezet feljavítása terén mindenütt kitűnő eredményeket értek el. Bizonyos sikerek mutatkoztak a kulturális felvilágosító munkában is, ebben a tekintetben azonban nem bontakozott ki a munka a kelül arányokban, s még igen sok te nnivaló van. A kulturális munkát főleg csak az ifjúság végezte. A tisztaság, egészségügy és a munka biztonsága szempontjából jelentősen javult a helyzet a választási mun- ktmersenyhez és a háboruetötti he kyzethez viszonyítva. Minden vonalon növekedett a munka produktivitása Mtmszádoa 161 üzemi csoport nett részt a munkaversenyben ösz- szesen 13. 654 munkással. Ez a szám az összes noviszádi szervezett munkások és alkalmazottak 9019 százalékát jelenti. VORNICSEK JOVAN a Kábelgyár rohammunkása A FÉMIPARBÓL 19 üzem kapcso- fcdott be a munkaversenybe. Az öt legnagyobb vállalat már nem sokkal a felszabadulás után bevezette a normát és ezt azóta is fejlesztette és tökéletesítette, úgy hogy jelenleg kb. a normális színvonalon áll. A „Jugoalat”, a „Kábelgyár”, a „Fabeksz”, a „Vajdasági Vasöntöde,, ás a Jovánovics szerszámgyár összesen átlagosan 13. 22 százalékkal növelték a verseny folyamán a munka termelékenységét. A legmagasabb százalékszámot (17.22) a Jovánovics szerszámgyár munkásai mutatták tel. A többi fémipari üzemben csak részben vezették be a normát és ez még kísérletezés alatt áll. Ezek kőiül az „írisz” gyár növelte leginkább termelését (22.50 százalék). A TEXTILIPARI üzemek versenyében 11 vállalat vett részt. A fennálló normák szerint átlag 12.92 százalékkal növelték a termelést, különösen az I. szabó szövetkezet ért «1 jó eredményt 26 százalékos termelés-növeléssel. AZ ÉLELMEZÉSI iparból 8 üzemi psoport versengett egymással. S a termelést átlag 20.93 százalékkal növelték. Ebben a csoportban kiemelkedik a „Kamendin” gyár munkásainak a teljesítménye, akik 38 százalékos termelés-növelést értek el A versenyben felmutatott eredményei alapján a „Kamendin” gyár az ország legjobb üzemei közé tartozik. A sertésvész elleni szérum termelését 45 százalékkal emelték az 1945 évi legjobb munkaeredmónyekhez viszonyítva, a husáru termelést pedig 31.2 százalékkal emelkedett az üzemben. Ezek az eredmények úgyszólván túlszárnyalják az üzem berendezésének teljesítőképességét és csakis az. egész munkás kollektíva közös erőfeszítéseinek tudhatok be. Az eredményt elősegítette a munka jobb megszervezése és a berendezés átalakítása. A termelés növelésével egyidőben 21.75 százalékkal csökkentették a termelési kötsógeket. Ehhez a munka jó ipegszervezősón kívül jelentősen hozzájárult az is, hogy a fertőtlenítőt gőzfűtésre alakították át s igy nagymennyiségű faszenet takarítottak meg. Csak egyetlen versenypontot hanyagoltak el a Kamendin munkásai. Nem látogatták a falvakat A VEGYIIPARBAN 6 noviszádi Üzem versengett egymással és ezek átlagosan 117.75 sázalékban valóra váltották a kitűzött termelési tervet. Legjobb eredményt az Altass* szappangyár érte el 124.80 «MMléfckaL A VASÚTI ÉS SZÁLLÍTÓ MUN KASOK versenyében szintén 6 üzemi csoport vett részt. A verseny során elért eredményeket azonban a munka természete folytán nem lehet számszerűen kifejezni. A versenyben álló 4 FAIPARI VALLALAT 20 százalékkal növelte a munkatermelékenységét. A legjobbnak ebből a szempontból az iparos feldolgozó asztalosszövetkezet bizonyult 33 százalékos eredményével. A GRAFIKUS IPAR versenyében résztvevő vállalatok 16.3 százalékkal javították fel a munkát átlagosan. Itt a katonai nyomda eredménye emelkedik ki (31.25 százalék). A BÖRFELDOLGZÓ IPART 3 noviszádi vállalat képviselte a tnuiu kaversenyben. Ezek közül két vállalat, amelyben megállapított norma szerint dolgoztak. 9.20 százalékkal javította fel a munkateljesítményt. A cipész-szövetkezet 10 százalékos javulást mutatott fel. A harmadik üzem, amelyben nem volt megállapított norma, szintén teljesítette a termelési feladatot. A mezőgazdasági munkások és alkalmazottak szövetségének két üzeni! szakcsoportja összesen 22.5 százalékkal emelte fel a munka produktivitáséit és pedig a mezőgazdasági ellenőrző és mintaállomás 35, a noviszádi városi kertészet pedig 10 százalékkal. A folyamhajózási és rakodómunkások három üzemi csoportja 1963 százalékos termelés növelést ért el. A termelés növelésében a hajógyár munkásai járnak az élen 22 25 százalékos eredménnyel. A négy különböző ágazata üzemi csoport munkaversenyében 10.7 százalékos javulást értek el a munkában. így a lapterjesztők szövetkezete 19, a porcellángyár 8, a szóda- viizgyár pedig 5 százalékkal javította flel a munkateljesítményt. Az állami monopol 214 százalékkal növelte produktivitását a választáselőtti nuinikaversenybez viszonyítva. A pénzintézetek, szövetkezeti és kereskedelmi vállalatok munkásai és alkalmazottai (24 üzemi csoport) szintén jelentősen feljavították a munkateliesitményt. A legjobb ened. ményt a munkások és alkalmazottak szövetkezete érte el 110.30 százalékkal. A versenyben résztvevő 14 gazdasági és technikai intézmény (ebbe tartoznak a vajdasági főbizottság egyes osztályai is) átlag 71.72 százalékkal növelte munkateljesítményét. Az élen a tartományi traktorállomás áll 99.54 százalékos eredménnyel. A 9 közintézmény 16 százalékos eredményt mutatott fel átlagosan a munkateljesítmény feljavításával. A legjobb eredményt a noviszádi népi javak igazgatósága érte el (26 százalék). A tanügyi és kulturmunkások és alkalmazottak 13 üzemi csoportja 48.68 százalékkal javította fel munkáját átlagosan. Itt a tanártanfolyam érte el a legjobb eredményt 68.08 százalékkal. Az egészségügyi és szociális intézmények 8 üzemi csoportja 79.66 százalékkal javította fel munkateljesítményét. Az első helyen a tartományi kórház ál 98 százalékos eredményével. A posta, távírda és telefon-szak három üzemi csoportja 95.93 százalékkal, az igazságügyi és közigazgatási intézmények pedig 37.50 százalékkal javították fel munkateljesítményüket. Az utóbbiak közül a bíróságok értek el legnagyobb munkatelj esitmény-növelést (47 százalék). A pénzügyi alkalmazottak 6 üzemi csoportja 85.88 százalékkal fokozta munkateljesítményét. A legnagyobb munkaiokozást a városi adóügyi osztály érte el 101.51 százalékkal. A fenti* eredményekből világosan látható, hogy minden üzemi csoportban komolyan fogták fel a május elsejei rnunkaverseny nagy jelentőségét és a munkások és alkalmazottak tudatában voltak annak, hogy fokozott munkájukkal jelentősen meggyorsítják a viszonyok rendezését és az ország teljes újjáépítését. Természetesen mutatkoztak még hibák és mulasztások, ezeket azonban még ki lehet korrigálni, A verseny első szakasza befejeződött ugyan, de maga a verseny, amely mint uj munkamódszer állandóvá vált, tovább folyik. vies Ádám, Dadai György, Kurc János, Bancsi Józ: íef, Liszulov Sándor mérnök. Fabeksz-gydr. Mervai István, Horváth Iván, Király Rozália, Gajdos János, Krnyaics Szteván, Torna Julia, Pracner Sándor, Kun András és Dénesi Vili. Vajdasági Vasöntöde: Gazsó János, Boti Valentin, Bedő Sándor, Behter Miklós, Rigó István, Koperec András, Fodor József, Vujicsics Bu- dimir, Bádányev Daniló, Jung Péter, Szabó Ferenc II, Gál István, Göttel Fülöp, Szlávkó Pávle, Nová- kovics Lázár, Bodnár András, Ko- szánovics Mile, Alagyi István és Szög Imre. Jovánovics-gépgyár: Tordai Mihály, Laták Miklós, Kiss István, Ga- rai János és Bezánov Dragolyub. Villanytelep: Jovánovics Mira, Steiner László, Peikert Ádám, Cvi- jánovics Bogdán, Kantardzsics Rá- da, és Ruman József. Jugodent: Bogya Sámuel. Aeromechanika: Jakisa Iván. Szűcs Károly és Sánta Joakim. Irisz: Kaszás Károly. Noviszádi öntöde: Moldvai Árpád. Csavargyár. Biró József, Tolvaj István, Falb Ferenc és Falb József. Traktorjavitó műhely: Tyiril Jusztin. Bernoid-gyár: Szilágyi István. Omnicolor: Rompó Mihály, Bra- novacski Bozsanna. Risztics textilgyár: Gyorgyevics Lyubica, Sztojkovics Zsika, Novák Olga és Zurkovics Anica. „Vepeka" szalaggyár: Andricsek István I. Szabó — szövetkezei: Veszo- gics Naum és Naigirt Bogomir. Állami selyemgyár: Kovács István. Vofex harisnyagyár: Francman Sztaniszláv, Varga Mária és Szabó Mária. Milovanov Lázár köteles üzeme: Szabó Vera, Kremer Ferenc, Sulz Ilona. Dejten Katica, Cionzár Szá- veta. Raletics textilgyár: Mijavec Emília, Babin Mária, Ruskó Eszter, Petrovics Irena és Kovács Vilma. Tésztagyár: Druker Zselykó és Sátidra Katica. Kamendin-gyár: Barta Károly, Bir kó Iván, Burdzinszki Leonid, Dimit- rijev Mihajlo és Koleszár Jován. Kulpin-gyár: Udovcsics Omer és Rukavina Elza. I. Munkás Pékszövetkezei: Sov- lyánszki Gyurica. Albusy szappangyár: Elő Mihály, Lakatos András, Szegina Nikola ó* Juhász István. Vasútállomás: Tintor Lázár, Aa- gyelics Dusán, Majtán Bozsana, Mi- lánov Lázár és Milojevics Bránkó. Fütöház: Sztaresinics Drágó, Csó- vics Pávle, Szánkovics Mile, Kovács Uros, Harangozó Sándor, Fodor Sándor, Vlaskalics Ilija, Pörge István, Velicsko Szteván, Juhász Sándor, Gosztojics Dimitrije, Petrovics Alekszandar, Bulajics Torna, Geret Torna, Vidovics Bozsa, Pláv- sics Szima és Mariján Lázár. DASZP: Pouzdanovics Milenko, Kucurac Szteván, Szárics Sime, Mr- kusics Alekszandar, Begovics Géza, Szremcsevics Rasztko és Csiplics Milán. Fályafenntartó osztály: Szávics Milutin és Mirkov Sztanimir. NAPREDAK (Karbiner) bútorgyár: Péter Pál. Iparos fafeldolgozó szövetkeze*: Sotics Zsárkó. Első Vajdasági Kefekötő szövetkezet: Cvejics Jelica. Tartományi főbizottság nyomdája: Deli Péter. PEIKERT ADAM a villanytelep rohammunkása Budutynoszt nyomda: Mladen Elemér. Állami monopol: Széki Mária, Gosztovios Mila, Macanovics Jevro- szima. A rohammunkások A május elsejei versenynek vagyis az állandó versengés első szakaszának a lezárulása alkalmából az ország egész területén, igy a noviszádi üzemekben is kijelölték a rohammunkásokat, azokat a dolgozókat, akik munkájukkal különösen kiemelkedtek és hozzájárultak a vállalat és intézmények munkájának feljavításához. Noviszád ujjonnan kijelölt rohammunkásai üzemek és intézmények szerint a következők: Jugoalat: Tóth Rozália, Kucsoer j Kábelgyár: Drazsét* Gyura, Ga- László, Knezsevics Mária, Vörös I rab« András, Vornicsek János, Vá* Irén. I Manyi János, Nagy György; Pinka» te KURC JANOS • Kábelgyár rohammunkák GYORGYEVICS LYUBICA a Risztics-gyár rohammunkás; RUSKO ESZTER a Raletics-gyár rohammunkása