Magyar Szó, 1946. május (3. évfolyam, 103-128. szám)

1946-05-01 / 103. szám

A HEVEK ÉS SZÁMOK a noviszádi üzemek májusi munka­versenyéből WWtyieátkai a vtft&Sz­ámket&Ui munkav­er­seny győztesének a „FABEKSe“ gyárnak a felhívására ta­t meg a május elsejei munkaverseny. Az előbbi verseny, bár kétségtelenül hozott eredményeket hs­zzájárult az ipar fejlesztéséhez, mégis majdnem teljesen szervezetlenül folyt le. A május elsejei ver­seny folyamán minden üzemben jobban megszerezték a versenyt és elsősorban a szabályszerű normák bevezetésére törekedtek. A tervszerű munkának természetesen meg­tett az eredménye is. Az üzemi jelentésekből, amelyeket a­ szaktanács május elsejei közlönye foglalt szerves egésszé, kétségtelenül megállapítható, hogy a verseny folyamán minden vonalon jobban megszervezték a munkát, s így növekedett a termelés, illetve a munka produktivitása. Ennek ellenére egyes üzemekben mégsem tudták megvalósítani az előirányzott termelési tervet. Ez azzal magyarázható, hogy sok üzem munkáját akadályozta a nyersanyag-hiány. A termékek minőségének a feljavítása terén szintén jelentős eredmények mutatkoztak. Ezt elősegítette az is, hogy nagyobb vállalatokban felállították, illetve újjászervezték a minőség-ellenőrző laboratóriumokat. Az anyag­­meg­takarítás terén minden vállalat megtette a szükséges rendszabályokat a nyersanyagok minél racio­nálisabb felhasználása érdekében és igyekezett minél több hulladékanyagot felhasználni termelésében. A belső szervezet feljavítása terén mindenütt kitűnő eredményeket értek el. Bizonyos sikerek mutatkoztak a kulturális felvilágosító munkában is, ebben a tekintetben azonban nem bontakozott ki a munka a hel­yi arányokban, s még igen sok te­nnivaló van. A kulturális munkát főleg csak az ifjúság végezte. A tisztaság, egészségügy és a munka biztonsága szempontjából jelentősen javult a helyzet a választási mun­­kaversenyhez és a háború előtti he­lyzethez viszonyítva. Minden vonalon növekedett a munka produktivitása Momszádon 161 üzemi csoport vett részt a munkaversenyben ösz­­szesen 13. 654 munkással. Ez a szám az összes noviszádi szervezett mun­kások és alkalmazottak 9019 száza­lékát jelenti. A FÉMIPARBÓL 19 üzem kapcso­­lódott be a munkaversenybe. Az öt legnagyobb vállalat már nem sokkal a felszabadulás után bevezette a normát és ezt azóta is fejlesztette és tökéletesítette, úgy hogy jelen­leg kb. a normális színvonalon áll. A „Jugoalat”, a „Kábelgyár”, a „Fabeksz”, a „Vajdasági Vasöntöde”,­ás a Jovánovics szerszámgyár össze­sen átlagosan 13, 22 százalékkal nö­velték a verseny folyamán a munka termelékenységét. A legmagasabb százalékszámot (17,22) a Jovánovics szerszámgyár munkásai mutatták fel. A többi fémipari üzemben csak részben vezették be a normát és ez még kísérletezés alatt áll. Ezek kö­zül az „írisz” gyár növelte legin­kább termelését (22,50 százalék). A TEXTILIPARI üzemek verse­nyében 11 vállalat vett részt. A fenn­álló normák szerint átlag 12,92 szá­zalékkal növelték a termelést, kü­lönösen az I. szabó szövetkezet ért el jó eredményt 26 százalékos ter­melés-növeléssel. AZ ÉLELMEZÉSI iparból 8 üzemi csoport versengett egymással. S a termelést átlag 20,93 százalékkal nö­velték. Ebben a csoportban kiemel­kedik a „Kamendin” gyár munkásai­nak a teljesítménye, akik 38 száza­lékos termelés-növelést értek el A versenyben felmutatott eredményei alapján a „Kamendin” gyár az or­szág legjobb üzemei közé tartozik. A sertésvész elleni szérum termelé­sét 45 százalékkal emelték az 1945 évi legjobb munkaeredményekhez viszonyítva, a húsáru termelést pe­dig 31,2 százalékkal emelkedett az üzemben. Ezek az eredmények úgy­szólván túlszárnyalják az üzem be­rendezésének teljesítőképességét és csakis az­ egész munkás kollektíva közös erőfeszítéseinek tudhatók be. Az eredményt elősegítette a munka jobb megszervezése és a berendezés átalakítása. A termelés növelésével egyidőben 21,75 százalékkal csök­kentették a termelési kötségeket. Ehhez a munka jó idegszervezésén kívül jelentősen hozzájárult az is, hogy a fertőtlenítőt gőzfűtésre ala­kították át s igy nagymennyiségű faszenet takarítottak meg. Csak egyetlen versenypontot hanyagoltak el a Kamendin munkásai. Nem láto­gatták a falvakat A VEGYIIPARBAN 6 noviszádi Üzem versengett egymással és ezek átlagosan 117,75 sázalékban való­ra váltották a kitűzött termelési tervet. Legjobb eredményt az Al­tassi szappangyár érte el 124.80­0 MMlérekaL A VASÚTI ÉS SZÁLLÍTÓ MUN­KÁSOK versenyében szintén 6 üzemi csoport vett részt. A verseny során elért eredményeket azonban a mun­ka természete folytán nem lehet számszerűen kifejezni. A versenyben álló 4 FAIPARI VÁLLALAT 20 százalékkal növelte a munkatermelékenységét. A leg­jobbnak ebből a szempontból az iparos feldolgozó asztalosszövetke­zet bizonyult 33 százalékos eredmé­nyével. A GRAFIKUS IPAR versenyében résztvevő vállalatok 16,3 százalék­kal javították fel a munkát átlago­san. Itt a katonai nyomda eredmé­nye emelkedik ki (31,25 százalék). A BŐRFELDOLGZÓ IPART 3 noviszádi vállalat képviselte a m­uin­kaversenyben. Ezek közül két vál­lalat, amelyben megállapított norma szerint dolgoztak, 9,20 százalékkal javította fel a munkateljesítményt. A cipés­­szövetkezet 10 százalékos javulást mutatott fel. A harmadik üzem, amelyben nem volt megál­lapított norma, szintén teljesítette a termelési feladatot. A mezőgazdasági munkások és al­kalmazottak szövetségének két üze­m­­ szakcsoportja összesen 22,5 szá­zalékkal emelte fel a munka pro­duktivitáséit és pedig a mezőgazda­sági ellenőrző és mintaállomás 35, a noviszádi városi kertészet pedig 10 százalékkal. A folyamhajózási és rakodómun­kások három üzemi csoportja 1963 százalékos termelés növelést ért el. A termelés növelésében a hajógyár munkásai járnak az élen 22 25 szá­zalékos eredménnyel. A négy különböző ágazati üzemi csoport munkaversenyében 10,7 szá­zalékos javulást értek el a munká­ban, így a lapterjesztők szövetke­zete 19, a porcellángyár 8, a szóda­­viszgyár pedig 5 százalékkal javí­totta f­el a munkateljesítményt. Az állami monopol 214 százalék­kal növelte produktivitását a vá­lasztás előtti m­uunkaversenyhez viszo­nyítva. A pénzintézetek, szövetkezeti és kereskedelmi vállalatok munkásai és alkalmazottai (24 üzemi csoport) szintén jelentősen feljavították a munkateljesítményt. A legjobb ered­­ményt a munkások és alkalmazot­tak szövetkezete érte el 110,30 szá­zalékkal. A versenyben résztvevő 14 gazda­sági és technikai intézmény (ebbe tartoznak a vajdasági főbizottság egyes osztályai is) átlag 71,72 szá­zalékkal növelte munkateljesítmé­nyét. Az élen a tartományi traktor­állomás áll 99,54 százalékos ered­ménnyel. A 9 közintézmény 16 százalékos eredményt mutatott fel átlagosan a munkateljesítmény feljavításával. A legjobb eredményt a noviszádi népi javak igazgatósága érte el (26 szá­zalék). A tanügyi és kulturmunkások és alkalmazottak 13 üzemi csoportja 48,68 százalékkal javította fel mun­káját átlagosan. Itt a tanártanfo­lyam érte el a legjobb eredményt 68,08 százalékkal. Az egészségügyi és szociális in­tézmények 8 üzemi csoportja 79,66 százalékkal javította fel munkatel­jesítményét. Az első helyen a tar­tományi kórház ál 98 százalékos eredményével. A posta, távírda és telefon-szak három üzemi csoportja 95,93 száza­lékkal, az igazságügyi és közigaz­gatási intézmények pedig 37,50 szá­zalékkal javították fel munkatelje­sítményüket. Az utóbbiak közül a bíróságok értek el legnagyobb mun­katelj­esítmény-növelést (47 száza­lék). A pénzügyi alkalmazottak 6 üzemi csoportja 85,88 százalékkal fokozta munkateljesítményét. A legnagyobb munkafokozást a városi adóügyi osztály érte el 101,51 százalékkal. A fenti­ eredményekből világosan látható, hogy minden üzemi cso­portban komolyan fogták fel a má­jus elsejei m­unkaverseny nagy je­lentőségét és a munkások és alkal­mazottak tudatában voltak annak, hogy fokozott munkájukkal jelentő­sen meggyorsítják a viszonyok ren­dezését és az ország teljes újjá­építését. Természetesen mutatkoz­tak még hibák és mulasztások, eze­ket azonban még ki lehet korri­gálni. A verseny első szakasza be­fejeződött ugyan, de maga a ver­seny, amely mint új munkamódszer állandóvá vált, tovább folyik. Kics Ádám, Dadai György, Kurc Já­nos, Bancsi Józ­­sef, Liszulov Sán­dor mérnök. Fabeksz-győr. Mervai István, Hor­váth Iván, Király Rozália, Gajdos János, Krnyaics Szteván, Torna Ju­lia, Pracner Sándor, Kun András és Dénesi Vili. Vajdasági Vasöntöde: Gazsó Já­nos, Boti Valentin, Bedő Sándor, Bechter Miklós, Rigó István, Koperec András, Fodor József, Vujicsics Bu­­dimir, Bádányev Daniló, Jung Pé­ter, Szabó Ferenc II, Gál István, Göttel Fülöp, Szlávkó Pávle, Nová­­kovics Lázár, Bodnár András, Ko­­szánovics Mile, Alagyi István és Szög Imre. Jovánovics-gépgyár: Tordai Mi­hály, Laták Miklós, Kiss István, Ga­­rai János és Bezánov Dragolyub. Villanytelep: Jovánovics Mira, Steiner László, Peikert Ádám, Cvi­­jánovics Bogdán, Kantardzsics Rá­­da, és Ruman József. Jugodent: Bogya Sámuel. Aeromechanika: Jakisa Iván, Szűcs Károly és Sánta Joakim. Irisz: Kaszás Károly. Noviszádi öntöde: Moldvai Ár­pád. Csavargyár: Biró József, Tolvaj István, Falk Ferenc és Falk József. Traktorjavító műhely: Tyiril Jusz­tin. Bernold-gyár: Szilágyi István. Omnicolor: Rompó Mihály, Bra­­novacski Rozsanna. Risztics textilgyár: Gyorgyevics Ljubica, Sztojkovics Zsika, Novák Olga és Zurkovics Anica. „Vepeka" szalaggyár: Andricsek István I. Szabó — szövetkezet: Veszo­­gics Naum és Naigi­t Bogomir. Állami selyemgyár: Kovács István. Vofex harisnyagyár: Francman Sztaniszláv, Varga Mária és Szabó Mária. Milovanov Lázár köteles üzeme: Szabó Vera, Kremer Ferenc, Lusz Ilona, Dejten Katica, Csonzár Sza­­veta. Baletics textilgyár: Mijavec Emí­lia, Babin Mária, Ruskó Eszter, Petrovics Irena és Kovács Vilma. Tésztagyár: Druker Zselykó és Sat­dra Katica. Kamendin-gyár: Barta Károly, Bir­kó Iván, Burdzinszki Leonid, Dimit­­rijev Mihajlo és Koleszár Jován. Kulpin-gyár: Udovcsics Omer és Rukavina Elza. I. Munkás Pékszövetkezet: Sov­­lyánszki Gyurica. Albusy szappangyár: Élő Mihály, Lakatos András, Szegina Nikola és Juhász István. Vasútállomás: Tintor Lázár, An­­gyelics Dusán, Majtán Bozsana, Mi­­lánov Lázár és Milosevics Brankó. Fűtőház: Sztarcsinics Drágó, Csa­­vics Pávle, Szánkovics Mile, Kovács Uros, Harangozó Sándor, Fodor Sándor, Vlaskalics Ilija, Pörge Ist­ván, Velicsko Szteván, Juhász Sán­dor, Gosztojics Dimitrije, Petro­vics Alekszandar, Bulajics Tom­a, Geret Tom­a, Vidovics Rozsa, Pláv­­sics Szima és Mariján Lázár. DASZP: Pouzdanovics Milenko, Kucurac Szteván, Szárics Sime, Mr­­kusics Alekszandar, Begovics Géza, Szremcsevics Rasztko és Csiplics Milán. Pályafenntartó osztály: Szávics Milutin és Mirkov Sztanimir. NAPREDAK (Karbiner) bútor­gyár: Péter Pál. Iparos fafeldolgozó szövetkezet: Sotics Zsurkó. Első Vajdasági Kefekötő szövet­kezet: Cvejics Jelica. Tartományi főbizottság nyomdá­ja: Deli Péter. Budutynoszt nyomda: Mladen Elemér. Állami monopol: Széki Mária, Gosztovics Mila, Macanovics Jevro­­szima. A rohammunkások A május elsejei versenynek vagyis az állandó versengés első sza­kaszának a lezárulása alkalmából az ország egész területén, így a noviszádi üzemekben is kijelölték a rohammunkásokat, azokat a dol­gozókat, akik munkájukkal különösen kiemelkedtek és hozzájárultak a vállalat és intézmények munkájának feljavításához. Noviszád újjonnan kijelölt rohammunkásai üzemek és intézmények szerint a következők: Jugoalat: Tóth Rozália, Kucsper­­ Kábelgyár: Drazsét* Gyula, Ga­ László, Knezsevics Mária, Vörös S­zabb András, Vornicsek János, Vá* Irén, I Manyi János, Nagy György, Pinka»­te VORNICSEK JOVAN a Kábelgyár rohammunkása GYORGYEVICS LYUBICA a Risztics-gyár rohammunkása RUSKO ESZTER a Kasetics-gyár rohammunkása PEIKERT ADAM a villanytelep rohammunkása KURC JÁNOS • Kábelgyár rohammunkák

Next