Magyar Szó, 1946. július (3. évfolyam, 155-179. szám)

1946-07-01 / 155. szám

A VAJDASÁGI NÉPFRONT NA P I L A P J A Ifi. évfolyam * JMovlaxáth hétfő, 1946. Julin* I« ISA. *xám A párisi kUlUgymfnlszterl konferencia Jugoszlávia csak teljes megoldást fogad el Trieszt ügyében Suunsr Walt elárulja a Jugoszláviával szambán elfoglalt igazságtalan álláspont Igazi okolt A volt jugoszláv tisztek népellenes tevékenysége a menekültek és elhurcoltak táboraiban A párisi külügyminiszteri Ignác* szombati ülésé# • békeszerződések folyamhajózási rendelkezéseit és az Egyedüli Nemzetek állampolgárai' «ok nyújtaná* kanalaimat* kér­déseit vitatták meg. Ismételten fug- lalkostak aa olaw békeszerződéssel kapcsolatban ■ Jugoszláv olasz ha­tár problémájával, Trieszt kérdésé­vel, az olasz gyarmatok ügyével, 02 olass hadiflotta felosztásával, és az Olaszország által fizetendő hádikár- Pótlás megvitatásra váró részletei­vel Trieszt problémájának rendezé­sére "jabb angolszász javaslat hang­zott el, amely Ideiglenes megoldás­ra irányuL A javaslat értelmében tíz évre hathatalmi kormányzatot te­remtenek Triesztben és övezetében. Bevin annak ellenére, hogy mint mondotta, utasításai értelmében az olasz érdekeket kell védelmeznie, ezt a javaslatot elfogadhatónak tar. tóttá. Molotov és a szovjet delegá­ció határozottan ellenezte ezt a megoldást és ragaszkodott a végle­ges rendezéshez. HasoiUöképen megoldatlan maradt a dunai probléma, mert a szovjet delegáció álláspontja szerint az ér­dekelt államok meghallgatása nél­kül nem dönthetnek. Ellenezte a szovjet delegáció azt a javaslatot is, amely szerint a 21 hatalom béke­konferenciáját Julius 2<Hkára hív­nák össze. A szovjet álláspont az, hogy az egységes békeszerződés szö­vegek elkészítése nélkül céltalan volna a békekonferencia összehívása, mert ezeket a problémákat puszta ' szavazással nem lebet eldönteni A helyette« külügyminiszterek szombaton délelőtt szántén ülést tar. tottak, hogy összeállítsák azoknak a problémáknak a jegyzékét, ame­lyekben mindeddig nem, sikerült megegyezést létrehozni Ugyancsak^ foglalkoztak a dunai hajózás kérőé-’ sével, az olasz gyarmatok ügyével és az olasz flotta elosztásával. Az «többiben a külügyminiszterek már egységes határozatot hoztak a fel­osztás tekintetében és a szakbizott­ságnak csupán az egységeket kel­lett megállapítani, amelyeket az egyes államok hadizsákmány ómén kapnak. A szakértők nem egyeztek meg és a döntés a helyettes kiilügv. miniszterekre hárult. MOLOTOV ÉS BIDAULT MAGÁN MEGBESZÉLÉSEI A Prance Press jelenti: Georges Bidault francia miniszterelnök és külügyminiszter szombaton reggel j magánmegbeszélést folytatott Molo­tov szovjet külügyminiszterrel, j Szombaton este, a ktilügymjniszte- j ri ülés után Birlault Byrnessel ta­nácskozott. TRIESZT PROBLÉMÁJA Trieszt továbbra Is a központi problémát képezi mindazon kérdé­sek között, amelyektől a párisi ta­nácskozások sikere függ. Bevinnek az a kijelentése amely szerint uta­sításai értelmében az ólasz álláspon­tot és érdekeket kell képviselnie, megmutatja azt,, hogy a párisi ta­nácskozások kiléptek abból a keret­ből, amelyre á potsdami egyezmény­ben kötelezte a -külügyminiszteri ta­nácsot ég egyes delegátusok az igazság keresése helyett, érdekeket képviselnek. A jugoszláv nép szá­mára — mint Kárdelj helyettes mi­niszterelnök párisi sajtónyilatkoza­tában hangsúlyozta — súlyos csaló­dást jelent háborús szövetségesei­nek magatartása, mert ha már nem hajlandók hűséges szövetségesük ér­dekelt védelmezni, kötelességünk volna, hogy legalább igazságosak le­gyenek Jugoszláviával szemben.. A Jugoszláv nép számára éppen ezert elfogadhatatlan minden olyan meg­oldás, amely Triesztet elválasztaná Jugoszláviától Jugoszlávia kész messzemenő engedményeket tenni Trieszt nemzetközi szabad forgalmá­nak biztosítására és a jugoszláv szu. verenltás alá helyezett város kikö­tőjét hajlandó vámmentes nemzetkö­zi szabadkikütövá nylvánitanf, de ez a legnagyobb engedmény, amit Ju­goszlávia tehet jogainak és érdekei­nek megcsorbítása nélkül Az angol-amerikai sajtó elárulja, mi az oka annak, hogy a nyugati hatalmak annyira aggódnak a tri­eszti olaszok sorsáért és különösen Summer Wels volt külügyminiszter, az amerikai politikai életben még ma Is nagy szerepet Játszó befolyá­sos politikus cikke világítja meg pontosan a helyzetet. „Triesztnek Olaszország gazdasági és politikai Őrpontjává kell válnia" a szláv ke­lettel „szemben" — Írja Wels — majd megállapítja: „Trieszt Jugo­szláviához való csatlásával Oroszor­szág teljes ellenőrzéshez jutna a Pu- na-vidéken, az Adrián és a Földkö­zi tengeren, viszont Görögországot elszigetelné nyugattól." Nyilvánva­ló, hogy a cikkíró megfeledkezett arról a csekélységről, hogy nem a „szláv kelet" támadta meg és fi­A froncHwrsaágj Kommunista Pért jarlamcnti csoportja javaslatot ter­jesztett a nemzetgyűlés elé és eb ben követelte Paul Reynaud és Eduard Daladier volt miniszterei, nokök mandátumának megsemmiel- tését. A javaslat indokolásiban hi­vatkoznak arra, hogy a negizetgyti- lés korábbi határozatával megfosz­totta szavazati és választási joguk, tói mindazokat a francia politikuso­kat, akik lSHO-bem megszavazták a hatalom átadását Petainnck és Lá­váinak Ezeknél a politikusoknál is sokkal súlyosabb (‘felelősség terheli ezt a két politikust. Reynaud volt az. aki megnyitotta az utat Petaln Gotvaid Klement, az uj csehszlo­vák miniszterelnök, aki most foly­tatja kormányalakítási tárgyalásait, nyilatkozott a Freegeten cimil nor­vég lapnak. A kérdésre, mi a kom­munisták nagy sikerének oka a csehszlovákiai választásokon, Got. va!d kijelentette: A csehszlovák nép azért adta bi zalaiét a kommunistáknak, mert be­látta. hogy a német megszállás Ide­jén leglelkiismeretesebben és önfcl- áldozébban harcoltak a népfclszaba- ditásért és a szabad állam építésében is legönfeláldozóbbak. Arra a kérdésre, hogy a ktíszö. zolta le Olaszországot nem az sltfy- lyesztette el az angol és amerikai hajókat, hanem ez a „szláv kelet” az angol és amerikaiak oldalán harcolt, viszont a fasiszta Olaszország Tri­esztet és Juha tartományt tánusz- pontnak használta ki a Dunavidék, az Adria és a Földközi tenger tel­jes ellenőrzésére. Emlékeztetni kejl — Írja e?*el kapcsolatban * Borbá. ban Blagojevics Dusán — Sumner Weiset arra Is, hogy Németország célja az angolszászok és szövetsége­seik teljes kizárása volt a Földkö­zi tenger körzetéből Azt, hogy ez nem történhetett meg, az angolszá­szok a „szláv keletnek" köszönhe­tik és azoknak az áldozatoknak, a- melyeket készségesen vállaltak ab­ban a reményben, hogy ez a b|bo- ru megtanítja a nyugati hatalmakat Is arra: igazi szövetségeseink és hű­séges segítőtársai a „szláv kelet" ál- lanti és nem az olasz és német im­perialista erőszak képviselői. Wels cikke pontosan megmutatja, ml az oka annak, hogy a jugoszláv nép és Júlia tartomány népének jogos követeléseit nem teljesítik. Nyilván­való, hogy egyes erők még mindig néni békére készülnek, szerencsére azonban a világ demokratikus tö­megei Jugoszlávia mellett állnak és* előbb, vagy utóbb érvényesíteni fogják Jugoszlávia jogait számára és lehetővé tette, hogy ha­talomra kerüljön. Daladier pedig a müncheni szégyenletes konferencia egyik kezdeményezője és a műn. cheni egyezmény aláírója. Mindkettőjüket a legsúlyosabb felelősség terheli Franciaország balsorsáért és ezért megengedhetetlen, hogy 3 politikai éledben bármilyen szerep­hez, a francia nép sorsának intézé­sében pedig bármilyen befolyáshoz jussanak. A szocialisták parlamenti csoport­ja külön ülésen foglalkozott az in­dítvánnyal és elhatározta, hogy té. mogatja azt. bönátló kormányalakítás során a Kommunista Párt milyen politikát képvisel Gotvaid, aki a párt elnöke, kijelentette: »A Kommunista Párt, mint a nép. front kormányának vezető tényezője, folytatja az eddigi kül és belpoliti­kát. Ez azt jelenti, hogy továbbra is szoros együttműködést tartunk fent a Szovjet Szövetséggel és az országot, valamint annak gazdasá­Í át a népi demokrácia szellemében pitjük. Ez a politika egyébként ki­fejezésre Jut a kétéves munkaterv. ben is, amely az uj kormány mun kajának alapját képezi.« A# Bgpeadtt Nemzetek gazdasági és szociális tanácsának az a bízott, ságu, amely * politikai menekültek és elhurcolt szentélyek sorsát inté­zi, most fejezte be ülését Newyork* bap. Az ülésen Mates Leó, a jugo­szláv delegátus nagy beszédben mm tatott rá olyan intézkedések szűk. wjgessógére, amelyekkel megakadá­lyozzák, hogy ezek a nemzetközileg támogatott személyek politikai tévé« kenysó,gükkel népellenes uszító mun­kát végezzenek és ezzel világszerte békétlenséget keltsenek. Az albi­zottság, amely megvizsgálta a me. nekültek és elhurcoltak táborait) hiányos jelentést készített és egy­általán nem foglalkozott a háborús bűnösök, hazaárulók és egyéb olyan személyek problémájával, akiket a potsdami határozatok értelmében kj kell szolgáltatni országuknak. A háborús bűnösök, hazaárulók és az Egyesült Nemzetek egyéb ellenségei együtt élnek a me­nekültekkel és az elhurcoltakkal. Együtt élnek tehát azokkal, akik a fasizmus áldozatai voltak és azok­kal, akik mint félrevezetettek, most .váltak áldozatokká. Tekintettel a bi­zottsági jelentés fogyatékosságára, djabb vizsgálatot kelj folytatni és pontos megkülönböztetést kell esz. közölni a menekült táborok lakéi között- Megvilágításul, milyen hely­zet uralkodik ezekben a táborok- ban. s jugoszláv delegátus előter­jesztette olyan személyeknek a val­lomását, akik életük kockáztatásé, val megszöktekfa táborokból és ha­zamenekültek Jugoszláviába, hogy megmeneküljenek azoktól a Enver Hodzsa albán miniszterel­nök, jugoszláviai kőrútján, az albán kormánydelegáció tagjainak kísére­tében, megérkezett Ljubljanába. A ljubljanai vasútállomáson ünnepé­lyes fogadtatást rendeztek tisztele­tére, amelyen megjelent Marinko Miho szlovén miniszterelnök a kor­mány tagjaival, a szlovén nemzet­gyűlés elnöksége, Vidmár Joszip el­nök vezetésével, a közéleti társa­dalmi élet, a tudomány és művészet kiválóságai csaknem teljes szám­ban. Marinko Miho -miniszterelnök a szlovén nép nevében köszöritötte Enver Hodzsát és a többi albán ven­dégeket. Enver Hodzsa ugyancsak szívélyes hangon válaszolt. A nap folyamán Enver Hodzsa és kísérete látogatásokat tett a politikái veze­tőknél és az egyes nagy gyárüze­mekben. Este Marinko Miho mi­niszterelnök vacsorát adott az al­bán vendégek tiszteletére. Enver Hodzsa Zágrebból érkezett Ljubljanába és időzését a horvát fő­városban az ünnepségek végtelen sorozata töltötte ki. A diszebéden, amelyet Názor Vladimir, a horvát népköztársasági nemzetgyűlési el­nökségének elnöke adott Enver Hodzsa tiszteletére,- Enver Hodzsa — az üdvözletekre válaszolva — a többi között a következőket mondta: _ A jugoszláv és albán népek ro­konszenve nem uj keletű abból az időből származik, amikor közös har­cokat folytattunk a szabadságért és borzalmas állapotoktól ame­lyek ■ németországi ausztriai és olaszországi táborokba« uralkodnak. A vatkmiásoküt alátámasztják a «*>- voéséges megszálló hatóságok pa­rancsnokságainak jelentései ás a sajtójelentések, amelyekből kitűnik, hogy jugoszláv tisztek illegális utón Belgiumba is elmentek, ahonnan fegyvereket csempésztek. A Tlmes_ legutóbb azt jelentette Wuppertal, ból, hogy: »Az angol katonai körök kijelentése szerint a jugoszláv kirá­lyi seregek katonai gyakorlatokat végeztek és a fegyvergyakortatok parancsnoka Zsivkovics Petár volt.« Az ilyen tevékenység megvilágításá­ra elegendő Macsek egy levelét idézni, amelyben üzeni: »Nincs mész. sze az az óra, amikor királyunkkal és szövetségeseinkkel együtt vissza­térünk hazánkba, ahol most a szer­bek, horvátok és szlovének Mihéj- lovics zászlaja alatt harcolnak és ahol mi újból megteremtjük az uj demokratikus jugoszláv királyságot második Péter király uralma alatt.« Ezt az üzenetet' Mecsek 1945 no­vember 5-ikén közölte a Rodoljub c. lapban, amelyet a jugoszláv emig­ráns tisztek adnak ki Osnabrück- bcn. Nyilvánvaló, hogy az Ilyen fegy­verkezés és az Ilyen uszító maga­tartás egyetlen célja a békebontás és ha az Egyesült Nemzetek bízott, ságai nem gondoskodnak idejében az ilyen tevékenység megakadályo-' zásáról, ezek az elvetemült emberek súlyos nemzetközi bonyodalmakat támaszthatnak — fejezte be ‘fejte­getéseit a jugoszláv delegátus. függetlenségért. Különböző imperi­alista klikkek, a belső és külső el­lenségek, mindent elkövettek, hogy ezt a barátságot megzavarják. Ez azonban sokkal melyebben gyöke rezik a nép lelkében és különösen erős ma, amikor közös harcok után közös vonalon fejlődik és népfelsza- baditó harcaink vívmányai hasonla­tosak. Az ilyen barátság örök ér­tékű. A horvát népre Albánia népe ugyanolyan rokonszenvvel tekint, mint. Jugoszlávia minden más népé­re és hogy ez a rokonszenv kölcsö­nös, arról meggyőződhettünk a mai zágrebi ünnepségen. Legyenek meg­győződve arról, hogy Albánia népe mindenkor őszinte, hűséges barát­ja lesz Jugoszlávia népeinek. Bakarics Vladimir miniszterelnök felköszöntőjében visszatekintést nyuj tott a jugoszláv nép és a horvátság történelmére, a népfelszabaditó har­cok folyamatára és különösen ki­emelte a horvát és az albán népnek azt a közösségét, hogy mindkét nép olasz megszállás és olasz bérencek uralma alatt állott a háború idején. Amit Tito megszemélyesít ma Ju­goszlávia népei számára, a szabad­ságnak, függetlenségnek és demo­kráciának ezt a fogalmát személye­síti meg Albánia számára Enver Hodzsa, aki hűséges és kitartó ba­rátja és munkatársa Tito marsainak. Kupresanin tábornok a hadsereg nevében köszöntötte Hmv««- Morias»* A ararcia Kommunisták követelik Renault es Daladier mandátumának megsemmisítését Csehszlovákia demokratikus kiépítése az oj kormány programja Gotvaid Kleinem miniszterelnök nyilatkozata Enver Hodzsa albán minisztereinek \ . Ljubljanába érkezett Zagrebi látogatásét az ünnepségek vágtáién sora töltötte ki Ama I dtndv halál a fasizmusra — szabadság a népnek i postarina placena u c-otqv»

Next

/
Thumbnails
Contents