Magyar Szó, 1946. szeptember (3. évfolyam, 207-232. szám)

1946-09-01 / 207. szám

4ra 2 dinár HÁLÁL A FASIZMUSRA — SZABADSÁG A NEPNEE! POST ARINA PLACEVA U GOTOW A VAJDASÁGI NÉPFRONT NAPILAPJA Ifi. évfolyam Novisxád, 1946. »September 1. mmmmmmmmmmmjumAäsammmmmmmmmmmmm 207. fixám A párisi békekonferencia Megállapították Magyarország végleges határait Jugoszlávia, a Szovjetunió, Románia és Ausztria felé Görögország a békekonferenciát használja fel propaganda eszközül a népszavazáshoz - Jugoszlávia közvetlenül érdekelt fél a görög területi követelésekkel szemben A békekonferencia teljes ülésén izgalmas jelenetek közben foglalkoztak annak az újabb görög kö­vetelésnek az ügyével, amelyben a görög kormány hivatalosan bejelentette területi igényét Albánia déli vidékeire. Habár ez egyáltalán nem tartozott a békekonferencia elé, mert Albánia nem tartozik az öt ál­lam közé, amelyekkel békeszerződést kötnek, a görög kormány meglepetésszerűen a konferencia elé vitte a kérdést. Ezzel nyilvánvalóan az volt a célja, hogy a békekonferenciát propaganda eszközzé használja fel a vasárnapi választások előtt A _román_ bizottság izgalmas vita után elhatározta, hogy meghallgatja a román és magyar delegá­ciók álláspontját a román-magyar határ kérdésében. Ez annál meglepőbb volt, mert a magyar békeszer­ződést tárgyaló bizottság szükségtelennek tartotta, hogy meghallgassa a magyar álláspontot és véglege­sen megszavazta a román-magyar határt Ugyanúgy, mint ezt egyébként a román békeszerződést tárgyaló bizottság is tette. A döntés alapján azonban a román és magyar bizottságok szombaton délután együttes ülést tartottak a román és a magyar álláspontok meghallgatására. Ezek a tanácskozások csak formai jelentőségűek, a magyar delegáció meghallgatása úgyszólván csak udvariassági aktusnak tekinthető, mert a magyar békeszerződés területi és politikai problémáit tár­gyaló bizottság vita néjkül egyhangúlag megszavazta Magyarország végleges határait Jugoszlávia, a Szovjetunió, Románia és _ Ausztria felé. A tegnapi ülésen, mint ismeretes, megszavazták a magyar béke­szerződés területi fejezetének első szakaszát, amely kimondja, hogy Magyarország határai Jugoszlávia és Au ztria felé azonosak és változatlanok az 1941 április fi-ika előtti határokkal. Megszavazták a második be­kezdést, amely megsemmisíti a bécsi döntést és Magyarország és Románia között ugyanazokat a hatá­rokat állapítja meg, amelyek 1938 január elseje előtt fennállottak. Végül megszavazták a harmadik be­kezdést, amelynek érteimében a határok a Szovjetunió és Magyarország között azonosak Ruszinszko r gi csehszlovákiai határaival. Mivel a bizottság döntései csak akkor kerülnek vitára a teljes ülésen, ha a döntések tekintetében kifogás merül fel és minthogy a szavazás egyhangúlag történt, a három határvo­nal tekintetében a bizottság döntése végleges. A határokat egyébként egyik részről sem tették vitássá. Erélyes jugoszláv álláspont a görög-albán határ kérdésében . A békekonferencia pénteken este alt alá nos ülést tartott, amelyen meghallgatták Irán delegátusát és egyhangúlag elhatározták, hogy Irakot is meghívják álláspontja ki­fejtésére az olasz békeszerződés te­kintetében. A napirend után a gö­rög delegátus váratlanul indítvá­nyozta, tűzzék ki a legközelebbi teljes ülés napirendjére a görög ja­vaslatot. Ebben a görög kormány "f-ri a békekonferenciát: ajánlja a külügyminiszteri tanácsnak, foglal­kozzék a görög-albán határ kérdő- révei és Albánia déli részét csatolja Görögországhoz. A következő szónok Pijade Mosa jugoszláv delegátus volt, aki illeték­telennek nyilvánította a békekonfe­renciát a görög követelések tárgya­lására. Semmi szükség arra, hogy * békekonferencia közvetítő szere­pet vállaljon a görög kormány és a külügyminiszteri tanács között. A crörög követelés nem egyéb, mint kísérlet a Balkán békéjének meg­zavarására. A jugoszláv delegáció ellenzi a görög kérdés napirendre tűzését és nem hajlandó támogatni Görögország hóditó politikáját két Halkán-állammal, Bulgáriával és Al­bániával szemben. A továbbiakban Pijade Mosa rá­mutatott arra, hogy Görögország azért támasz* igényeket Bulgáriával éa Albániával szemben, mert a je lenlegi hat,írókat nem tartja eléggé biztosaknak stratégiai szempontból „bűnös triiriflQ^nk ellen'. Göröt^or* szág ezért Bulgária déli részét kö­veteli biztonsági övezetül, de köz­tudomású, hogy egy hóditó mindig terjeszkedni akar is így az uj haté rok biztosítására Görögországnak U.iabb stratégiai övezetre lenne szűk sége. Ez azután így mehetne a vég­telenségig. Maga a görög előter­jesztés kizárólag stratégiai okokkal indokolja követelését. Görögország nem nyu.it semmiféle biztosítékot Elsőnek Molotov szólalt fel és tiltakozott a kísérlet ellen, hogy a békekonferenciát arra használják fel: követeléseket támasszanak a volt csatlósállamok helyett a demo­kratikus és baráti Albániával szem­ben. ,A görög kormány ezzel be­vonja hóditó imperialista törekvé­seibe^ békekonferenciát is és olyan kérdés megvitatására kér ajánlást, ami egyáltalán nem tartozik a bé­kekonferencia elé. Ez a konferen­cia nem azért ült össze, hogy a gö­rög imperializmust segítse, hanem hogy az öt volt csatlósáilam béke- szerződését elkészítse. jade Mosa — nemcsak Bulgáriával es Albániával szemben támaszt kö­veteléseket, hanem a jugoszláv-gö- rög határ megváltoztatását is pro­gramjába vette. Nyilvánvaló, hogy a görög kormányzat jugoszláv te­rületekre is áhítozik. Ennek követ­keztében Jugoszlávia közvetlenül ér­dekeltnek tekinti magát, mert a gö­rög követelések nem védelmi szem­pontokon alapulnak, hanem arra irá­nyulnak, hogy minél nagyobb Gö­rögországot teremtsenek. Ez na­gyon veszedelmes játék a Görögor­szággal szomszédos államokra, de magára Görögországra is. Szüksé­gesnek tartom emlékeztetni arra, hogy Jugoszlávia az Egyesült Nem­zetek alapokmányának szellemében barátsági és kölcsönös segélynyúj­tási szerződést kötött Albániával és igy köteles védelmezni Albánia te­rületi sértetlenségét minden erő­szakkal szemben. Erre a kötelezett­ségünkre újból rá kell mutatnunk az egész világ előtt. kát készíteni. A görög kormány Albániát is csatlósállamnak szeretné beállítani, de ez felelőtlen kijelen­tés. A békekonferencia egyöntetűen meghívta Albániát, nem mint csat­lósállamot, vagy volt ellenséget, ha­nem mint olyan országot, amely tá­mogatta a szövetségeseket a hábo­rúban. — Tudomásunk van azonban ar­ról is, hogy egyes idegen hatalmak támogatják a görög kormányt. A sajtóból tudjuk, hogy Anglia és Amerika megfigyelőket küld a nép­szavazásra, habár erről azt mond­ják, nem hivatalos megfigyelők lesz­nek. A görög kormánynak minden tekintetben és eszközzel segítséget nyújtanak törekvésében, hogy a népszavazáson megvalósítsa szándé­kát, vagyis megteremtse a királysá­got, amely nem népszerű Görögor­szágban. Görögországban angol csa­patok állnak és a sajtóból tudjuk, hogy amerikai hadihajók mennek Görögországba. Meg kell kérdezni, nem volna-e ideje beszüntetni a be­avatkozást Görögország beír,gyeibe. Nem volna-e ideje segítséget nyúj­tani a görög népnek, hogy szaba­don és demokratileusan válassza meg parlamentjét és államformáját. Sokkal inkább szükséges voina, mint külső eszközökkel befolyást gyakorolni a görög belügyekre. Az ilyen kérdésekben a szabadelvűséi­nek nincsen helye, mert káros a nép érdekeire. A szovjet delegáció ezért tiltakozik az ellen, hogy a nyilvánvalóan propaganda célzattal felvetett görög kérdést a békekon­ferencia elé vigyék, amely ebben nem illetékes. A SZAVAZÁS A vita ezzel lezáródott és a gö­rög javaslatot szavazásra tették fel A javaslatot 12 szavazattal 7 ellené­ben megszavazták. Norvégia és’Bel­gium tartózkodtak a szavazástói. Albizottság az olasz hadikárpótlások ügyében Az olasz gazdasági kérdéseket tárgyaló bizottság hosszas vita után elhatározta, hogy albizottságot küld ki az olasz hadikárpótlási öszegek megállapítására. A bizottság köteles­sége Franciaország, Jugoszlávia, Gö­rögország, Albánia és Abesszínia hadikárpótlási igényének kivizsgálá­sa és annak megállapítása, hogy mlyen kárpótlást fizethet Olaszor szág jelenlegi gazdasági helyzete mellett. A vita során francia és ju­goszláv javaslatokat terjesztettek be a bizottság szavazatai tekinteté ben és végül a jugoszláv álláspontot fogadták el, amelyek szerint bizott­ság köteles kivizsgálni ezeknek az államoknak a követeléseit és meg­alapítani a fizetési módozatokat, de kiegészítették a javaslatot azzal, hogy az albizottság foglalkozzék egyéb hadikárpótlási igényekkel is Olaszországgal szemben. A TASS hírügynökség jelentése szerint a négyhatalmi külügyminisz­teri tanács ülést tartott. Az ülésen Szovjetunió, Nagybritannia, az Egye­sült Államok és Frandaország kül­ügyminiszterei határozatot hoztak, amely szerint a külügyminiszterek tanácsa köteles a békekonferencián résztvevő tagok által beterjesztet! módosító javaslatokat, valamint ai esetleges újabb javaslatokat átadni .a helyettes külügyminiszteri tanács­nak kivizsgálásra. Meghallgatják a román és magyar delegációk álláspontját A román békeszerződést tárgyaló területi bizottság ülése hosszadal- másán elhúzódott az ausztráliai de­legátus javaslata miatt. Négy és fé, óra hosszat tanácskoztak és több mint 40 felszólalás hangzott el ab­ban a kérdésben, meghallgassák-e a magyar és román delegációkat a ro. mán-magyar határ kérdésében. Ba- ranovszki ukrán delegátus bejelen­tette, hogy a magyar bizottság már elutasította^ a magyar delegáció meghallgatását, de Officer ausztrá­liai delegátus ragaszkodott javasla­tához. Novikov szovjet delegátus szerint Ausztrália egyetlen érve az volt, hogy érdekes lenne meghall­gatni a magyar küldöttséget. Sze­rinte ez egyáltalán nem érdekes, mert csak azt eredményezhetné, hogy még jobban megzavarná a ro­mán-magyar viszonyt. Rendkívül hosszadalmas vita keletkezett, amely ben az ausztráliai delegátus második felszólalásában kijelentette, hogy a román-magyar határt véglegesnek tekinti és megszavazta. Mivel azon­ban a magyar delegáció meghallga­tást kért, meg keli hallgatni. A régi békeszerződéseket 26 év előtt állí­tották össze, azok már elévültek é> ezért a mayar álláspontot érdemes a bizottság elé vinni. A csehszlo­vák és ukrán delegátusok ellenez­ték a meghívást, de Kanada, Anglia és Amerika a’meghívás mellett szól­tak fel. Bogomolov rámutatott ar­ra, hogy a határ megszavazása meg­történt. Nem volna következetes, ha ezek után visszatérnének a már megszavazott pontra, csupán azért, hogy alakilag meghallgassák a ma­gyar delegációt. Mivel senki sem kívánja a magyar igényeket támo­gatni, nincs ok ara, sőt a szabály­zatok értelmében nem is lehet, hogy ezzel is foglalkozzanak. Végül nyolc szavazattal négy elle­nében megszavazták a magyar és a román delegáció meghívását, meg pedig úgy, hogy a magyar és ro­mán békeszerződési bizottságik szombaton délután együttes ütésen Hallgatták meg a két delegációt. Pijade Mosa felszólalása arra. hogy nem folytatja a végte­lenségig terjeszkedő politikáját és ha Caldarisz politikáját figyelik, nyilvánvalóvá válik a rosszhiszemű hóditó szándék. — Ez a politika — mondotta Pi Angol, amerikai és francia érvek tara került a sor, hiszen nyilván­való. hogy a békekonferencia fel­adata az öt békeszerződés elkészí­tése és igy a görög-albán határvi­szály nem tartozik a konferencia elé. Görögországnak jogában á.ll közvetlenül a külügyminiszteri ta­nácshoz fordulni. Molotov beszéde Újból Molotov emelkedett szólás­ra Äs az elnök azonnal bejelentette, hogy felszólalása után lezárják a vitát. Molotov bevezetőben az ame­rikai állásponttal foglalkozott és ki­fejtette, hogy a külügyminiszteri tanácsnak valóban kötelessége a vi­tás területi kérdésekkel foglalkozni, dt most a 21 állam békekonferen­ciáját hívták össze, hogy öt volt csatlós illám békeszerződését elké­szítse és igy a bákekonfetenciánok nincs joga ezen túlmenő aiánláso­Alexander angol delegátus lelke­sen támogatta a görög delegáció előterjesztését, bár semmiféle érvet sem tudott felhozni, miért foglal­kozzék a békekonferencia a görög kérdéssel. Azt igyekezett bebizonyí­tani hogy a görög delegáció ma­gatartása semmiféle összefüggésben nem áll a küszöbönálló népszava­zással. Szerinte a görög delegáció­nak jogában al! kifejteni álláspont­ját a békekonferencia előtt. Byrnes amerikai külügyminiszter szintén támogatta Görögországot és a potsdami nyilatkozatra hivat­kozott, amely szerint a külügymi­niszteri tanácsnak nemcsak a volt ellenséges államokkal kell békeszer­ződést készítenie, hanem a háború után felmerült egyéb területi kér déseket is rendeznie kell. A francia delegátus, Mouter gyar- matügyi miniszter csodálkozásának adott kifejezést, hogy egyáltalán vi-

Next

/
Thumbnails
Contents