Magyar Szó, 1946. szeptember (3. évfolyam, 207-232. szám)
1946-09-01 / 207. szám
4ra 2 dinár HÁLÁL A FASIZMUSRA — SZABADSÁG A NÉPNEK! POSTARINA PLACEVA U GOTOW A VAJDASÁGI NÉPFRONT NAPILAPJA IIi. évfolyam Noviszád, 1946.September 1. mmmmmmmmmmmjumAasammmmmmmmmmmmm 207. fixám Pijade Mosa felszólalása A következő szónok Pijade Mosa jugoszláv delegátus volt, aki illetéktelennek nyilvánította a békekonferenciát a görög követelések tárgyalására. Semmi szükség arra, hogy a békekonferencia közvetítő szerepet vállaljon a görög kormány és a külügyminiszteri tanács között. A görög követelés nem egyéb, mint kísérlet a Balkán békéjének megzavarására. A jugoszláv delegáció ellenzi a görög kérdés napirendre tűzését és nem hajlandó támogatni Görögország hódító politikáját két Balkán-állammal, Bulgáriával és Albániával szemben. A továbbiakban Pija de Mosa rámutatott arra, hogy Görögország azért támaszt igényeket Bulgáriával és Albániával szemben, mert a jelenlegi hat,írókat nem tartja eléggé biztosaknak stratégiai szempontból „bűnös tribrifli^nk ellen". Görötország ezért Bulgária déli részét követeli biztonsági övezetül, de köztudomású, hogy egy hódító mindig terjeszkedni akar is így az új határok biztosítására Görögországnak újabb stratégiai övezetre lenne szüksége. Ez azután így mehetne a végtelenségig. Maga a görög előterjesztés kizárólag stratégiai okokkal indokolja követelését. Görögország nem nyújt semmiféle biztosítékot arra, hogy nem folytatja a végtelenségig terjeszkedő politikáját és ha Caldarisz politikáját figyelik, nyilvánvalóvá válik a rosszhiszemű hódító szándék. — Ez a politika — mondotta Pi A párisi békekonferencia Megállapították Magyarország végleges határait Jugoszlávia, a Szovjetunió, Románia és Ausztria felé Görögország a békekonferenciát használja fel propaganda eszközül a népszavazáshoz - Jugoszlávia közvetlenül érdekelt fél a görög területi követelésekkel szemben A békekonferencia teljes ülésén izgalmas jelenetek közben foglalkoztak annak az újabb görög követelésnek az ügyével, amelyben a görög kormány hivatalosan bejelentette területi igényét Albánia déli vidékeire. Habár ez egyáltalán nem tartozott a békekonferencia elé, mert Albánia nem tartozik az öt állam közé, amelyekkel békeszerződést kötnek, a görög kormány meglepetésszerűen a konferencia elé vitte a kérdést. Ezzel nyilvánvalóan az volt a célja, hogy a békekonferenciát propaganda eszközzé használja fel a vasárnapi választások előtt A _román_ bizottság izgalmas vita után elhatározta, hogy meghallgatja a román és magyar delegációk álláspontját a román-magyar határ kérdésében. Ez annál meglepőbb volt, mert a magyar békeszerződést tárgyaló bizottság szükségtelennek tartotta, hogy meghallgassa a magyar álláspontot és véglegesen megszavazta a román-magyar határt Ugyanúgy, mint ezt egyébként a román békeszerződést tárgyaló bizottság is tette. A döntés alapján azonban a román és magyar bizottságok szombaton délután együttes ülést tartottak a román és a magyar álláspontok meghallgatására. Ezek a tanácskozások csak formai jelentőségűek, a magyar delegáció meghallgatása úgyszólván csak udvariassági aktusnak tekinthető, mert a magyar békeszerződés területi és politikai problémáit tárgyaló bizottság vita nélkül egyhangúlag megszavazta Magyarország végleges határait Jugoszlávia, a Szovjetunió, Románia és Ausztria felé. A tegnapi ülésen, mint ismeretes, megszavazták a magyar békeszerződés területi fejezetének első szakaszát, amely kimondja, hogy Magyarország határai Jugoszlávia és Austria felé azonosak és változatlanok az 1941 április fizika előtti határokkal. Megszavazták a második bekezdést, amely megsemmisíti a bécsi döntést és Magyarország és Románia között ugyanazokat a határokat állapítja meg, amelyek 1938 január elseje előtt fennállottak. Végül megszavazták a harmadik bekezdést, amelynek értelmében a határok a Szovjetunió és Magyarország között azonosak Ruszinszkovgi csehszlovákiai határaival. Mivel a bizottság döntései csak akkor kerülnek vitára a teljes ülésen, ha a döntések tekintetében kifogás merül fel és minthogy a szavazás egyhangúlag történt, a három határvonal tekintetében a bizottság döntése végleges. A határokat egyébként egyik részről sem tették vitássá. Erélyes jugoszláv álláspont a görög-albán határ kérdésében . A békekonferencia pénteken este általános ülést tartott, amelyen meghallgatták Irán delegátusát és egyhangúlag elhatározták, hogy Irakot is meghívják álláspontja kifejtésére az olasz békeszerződés tekintetében. A napirend után a görög delegátus váratlanul indítványozta, tűzzék ki a legközelebbi teljes ülés napirendjére a görög javaslatot. Ebben a görög kormány kééri a békekonferenciát, ajánlja a külügyminiszteri tanácsnak, foglalkozzék a görög-albán határ kérdérével és Albánia déli részét csatolja Görögországhoz. Elsőnek Molotov szólalt fel és tiltakozott a kísérlet ellen, hogy a békekonferenciát arra használják fel: követeléseket támasszanak a volt csatlósállamok helyett a demokratikus és baráti Albániával szemben. .A görög kormány ezzel bevonja hódító imperialista törekvéseibe a békekonferenciát is és olyan kérdés megvitatására kér ajánlást, ami egyáltalán nem tartozik a békekonferencia elé. Ez a konferencia nem azért ült össze, hogy a görög imperializmust segítse, hanem hogy az öt volt csatlósállam békeszerződését elkészítse. Jade Mosa nemcsak Bulgáriával és Albániával szemben támaszt követeléseket, hanem a jugoszláv-görög határ megváltoztatását is programjába vette. Nyilvánvaló, hogy a görög kormányzat jugoszláv területekre is áhítozik. Ennek következtében Jugoszlávia közvetlenül érdekeltnek tekinti magát, mert a görög követelések nem védelmi szempontokon alapulnak, hanem arra irányulnak, hogy minél nagyobb Görögországot teremtsenek. Ez nagyon veszedelmes játék a Görögországgal szomszédos államokra, de magára Görögországra is. Szükségesnek tartom emlékeztetni arra, hogy Jugoszlávia az Egyesült Nemzetek alapokmányának szellemében barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződést kötött Albániával és így köteles védelmezni Albánia területi sértetlenségét minden erőszakkal szemben. Erre a kötelezettségünkre újból rá kell mutatnunk az egész világ előtt,kát készíteni. A görög kormány Albániát is csatlósállamnak szeretné beállítani, de ez felelőtlen kijelentés. A békekonferencia egyöntetűen meghívta Albániát, nem mint csatlósállamot, vagy volt ellenséget, hanem mint olyan országot, amely támogatta a szövetségeseket a háborúban. — Tudomásunk van azonban arról is, hogy egyes idegen hatalmak támogatják a görög kormányt. A sajtóból tudjuk, hogy Anglia és Amerika megfigyelőket küld a népszavazásra, habár erről azt mondják, nem hivatalos megfigyelők lesznek. A görög kormánynak minden tekintetben és eszközzel segítséget nyújtanak törekvésében, hogy a népszavazáson megvalósítsa szándékát, vagyis megteremtse a királyságot, amely nem népszerű Görögországban. Görögországban angol csapatok állnak és a sajtóból tudjuk, hogy amerikai hadihajók mennek Görögországba. Meg kell kérdezni, nem volna-e ideje beszüntetni a beavatkozást Görögország belr ügyeibe. Nem volna-e ideje segítséget nyújtani a görög népnek, hogy szabadon és demokratikusan válassza meg parlamentjét és államformáját. Sokkal inkább szükséges volna, mint külső eszközökkel befolyást gyakorolni a görög belügyekre. Az ilyen kérdésekben a szabadelvűségnek nincsen helye, mert káros a nép érdekeire. A szovjet delegáció ezért tiltakozik az ellen, hogy a nyilvánvalóan propaganda célzattal felvetett görög kérdést a békekonferencia elé vigyék, amely ebben nem illetékes. A SZAVAZÁS A vita ezzel lezáródott és a görög javaslatot szavazásra tették fel A javaslatot 12 szavazattal 7 ellenében megszavazták. Norvégia és Belgium tartózkodtak a szavazástól. Angol, amerikai és francia érvek Alexander angol delegátus lelkesen támogatta a görög delegáció előterjesztését, bár semmiféle érvet sem tudott felhozni, miért foglalkozzék a békekonferencia a görög kérdéssel. Azt igyekezett bebizonyítani hogy a görög delegáció magatartása semmiféle összefüggésben nem áll a küszöbönálló népszavazással. Szerinte a görög delegációnak jogában áll kifejteni álláspontját a békekonferencia előtt. Byrnes amerikai külügyminiszter szintén támogatta Görögországot és a potsdami nyilatkozatra hivatkozott, amely szerint a külügyminiszteri tanácsnak nemcsak a volt ellenséges államokkal kell békeszerződést készítenie, hanem a háború után felmerült egyéb területi kérdéseket is rendeznie kell. A francia delegátus, Mouter gyarmatügyi miniszter csodálkozásának adott kifejezést, hogy egyáltalán vitára került a sor, hiszen nyilvánvaló, hogy a békekonferencia feladata az öt békeszerződés elkészítése és így a görög-albán határviszály nem tartozik a konferencia elé. Görögországnak jogában áll közvetlenül a külügyminiszteri tanácshoz fordulni. Molotov beszéde Újból Molotov emelkedett szólásra és az elnök azonnal bejelentette, hogy felszólalása után lezárják a vitát. Molotov bevezetőben az amerikai állásponttal foglalkozott és kifejtette, hogy a külügyminiszteri tanácsnak valóban kötelessége a vitás területi kérdésekkel foglalkozni, de most a 21 állam békekonferenciáját hívták össze, hogy öt volt csatlós állam békeszerződését elkészítse és igy a békekonferenciának nincs joga ezen túlmenő ajánláson Meghallgatják a román és magyar delegációk álláspontját A román békeszerződést tárgyaló területi bizottság ülése hosszadalmasan elhúzódott az ausztráliai delegátus javaslata miatt. Négy és fél óra hosszat tanácskoztak és több mint 40 felszólalás hangzott el abban a kérdésben, meghallgassák-e a magyar és román delegációkat a román-magyar határ kérdésében. Baranovszki ukrán delegátus bejelentette, hogy a magyar bizottság már elutasította a magyar delegáció meghallgatását, de Officer ausztráliai delegátus ragaszkodott javaslatához. Novikov szovjet delegátus szerint Ausztrália egyetlen érve az volt, hogy érdekes lenne meghallgatni a magyar küldöttséget. Szerinte ez egyáltalán nem érdekes, mert csak azt eredményezhetné, hogy még jobban megzavarná a román-magyar viszonyt. Rendkívül hosszadalmas vita keletkezett, amelyben az ausztráliai delegátus második felszólalásában kijelentette, hogy a román-magyar határt véglegesnek tekinti és megszavazta. Mivel azonban a magyar delegáció meghallgatást kért, meg kell hallgatni. A régi békeszerződéseket 26 év előtt állították össze, azok már elévültek és ezért a mayar álláspontot érdemes a bizottság elé vinni. A csehszlovák és ukrán delegátusok ellenezték a meghívást, de Kanada, Anglia és Amerika a meghívás mellett szóltak fel. Bogomolov rámutatott arra, hogy a határ megszavazása megtörtént. Nem volna következetes, ha ezek után visszatérnének a már megszavazott pontra, csupán azért, hogy alakilag meghallgassák a magyar delegációt. Mivel senki sem kívánja a magyar igényeket támogatni, nincs ok ara, sőt a szabályzatok értelmében nem is lehet, hogy ezzel is foglalkozzanak. Végül nyolc szavazattal négy ellenében megszavazták a magyar és a román delegáció meghívását, mégpedig úgy, hogy a magyar és román békeszerződési bizottságok szombaton délután együttes ülésen hallgatták meg a két delegációt. Albizottság az olasz hadikárpótlások ügyében Az olasz gazdasági kérdéseket tárgyaló bizottság hosszas vita után elhatározta, hogy albizottságot küld ki az olasz hadikárpótlási öszegek megállapítására. A bizottság kötelessége Franciaország, Jugoszlávia, Görögország, Albánia és Abesszínia hadikárpótlási igényének kivizsgálása és annak megállapítása, hogy mlyen kárpótlást fizethet Olaszország jelenlegi gazdasági helyzete mellett. A vita során francia és jugoszláv javaslatokat terjesztettek be a bizottság szavazatai tekintetében és végül a jugoszláv álláspontot fogadták el, amelyek szerint bizottság köteles kivizsgálni ezeknek az államoknak a követeléseit és megalapítani a fizetési módozatokat, de kiegészítették a javaslatot azzal, hogy az albizottság foglalkozzék egyéb hadikárpótlási igényekkel is Olaszországgal szemben. A TASS hírügynökség jelentése szerint a négyhatalmi külügyminiszteri tanács ülést tartott. Az ülésen Szovjetunió, Nagybritannia, az Egyesült Államok és Franciaország külügyminiszterei határozatot hoztak, amely szerint a külügyminiszterek tanácsa köteles a békekonferencián résztvevő tagok által beterjesztett módosító javaslatokat, valamint az esetleges újabb javaslatokat átadnia helyettes külügyminiszteri tanácsnak kivizsgálásra.