Magyar Szó, 1946. október (3. évfolyam, 233-259. szám)

1946-10-01 / 233. szám

HALÁL A FASIZMUSRA — SZABADSÁG A NÉPNEK! POS3ARINA PLACENj?. III. ÉVFOLYAM, 233. SZÁM NOVISZÁD, KEDD 1946 OKTÓBER 1 ARA 1.50 DINÁR A Békéért íoltitatotl harc a valdaságl Népfront harca is Videos Dobrivoje, Nagy Koszta, Jaramazovics Lajoso, Bal a László, Szabó Ida rs Markor cs Móma fölszolalasai a tartományi N.pfront ertekezle'en Tegnapi számunkban jelentettük, hogy vasárnap tartotta meg a tar­tományi Népfront második értekez­letét A titkári beszámolót követő vita élénk volt és azon a kerületek és járások kiküldöttei felszólalásá­ból tökéletes helyzetképet nyerhet­tünk. Vidics Dobrivoje a tartományi El­lenőrző bizottság nagyhatású beszé­dében kiemelte a jugoszláv békede­legáció munkáját és fáradozásait a tartós béke megteren.tésének érde­kében, majd a következőket mon­dotta: „Tudjuk, hogy a szovjet, a jugo­szláv és még néhány delegáció ke­mény harcát és ellenállását az egész demokratikus világ figyelemmel és megértéssel kiséri. Ez azt jelenti, hogy a Szovjet Szövetség politiká­ját az egész világ demokratikus tömegei ugyanúgy támogatják, mint ahogy támogatták a Vörös Hadse­reg harcát a múlt világháborúban. Sajnos le kell szögeznünk, hogy a béketárgyalásokon olyan irányza­tok is kifejezésrejutnak, amelyek­nek semmi közük az Egyesült Nem­zetek háborús céljaihoz. Az angol­szász tömb imperialistái, által ser­kentett különböző delegációk ellen­állást fejtenek ki a tartós és de­mokratikus békével szemben. Ezek a/ érdekcsoportok Triesztet a ha­zánk ellen irányuló támadás katonai bázisává akarják megtenni. Anglia é* Amerika az egész világban száz­ezer számra tartanak idegen terü­leteken katonaságot, de azt meg akarják akadályozni, hogy mi a magunkéhoz jussunk.” Számadatokat sorakoztatva fel ar­ról, hogy a különböző gyarmati és félgyarmati országokban mennyi an­gol és amerikai katora van, beszé­dét a következőképp folytatta: „Hangsúlyozom, hogy a békéért való harc egyúttal egész népünk, valamint a vajdasági Népfront har­ca Is- Ez minden ember: munkás, paraszt, nő és értelmiségi harcx Sztálin néhány nappal ezelőtt kije­lentette, hogy a béke nem forog komoly veszélyben. A nagy Sztálin még sohase tévedett. A helyzet meg­ítélését az erők világviszonyának a népi tömegek erejének Ismeretére alapozta és arra, hogy ezek a tö­megek az óriási háború után, ame­lyet az Egyesült Nemzetek élükön a Szovjet Szövetséggel folytattak, a fasiszta támadók ellen, békében és szabadságban akarnak élni De Sztá­lin arra is tanit minket, hogy ne áltassuk magunkat, hogy éberek le­gyünk a béke és a demokrácia el­lenségei, el szemben, hogy leálcáz- zuk, elszigeteljük és szégyenpadra szögezzük őket. hogy mindenki lát­hassa szándékaikat” Trieszt kérdésében annak a meg­győződésnek adott kifejezést, hogy Jugoszlávia népei áttörhetetlen tömbként állanak a kormány mö­gött és indítványozta a már ismer­tetett üdvözlő távirat elküldését Nagy Koszta altábornagy a Jugo­szláv Hadsereg nevében üdvözölte ar. értekezletet. Kitérve Sztepinac és az usztasáknak a háború alatt és a háború után elkövetett bűntetteire kijelentette, hogy mi nem az egv házat támadjuk, hanem csak azokat a vétkes elemeket, akiknek bűnös mesterkedéseik a rend felforgatásá- r« irányulnak. A Jugoszláv Hadse­reg nevében megköszönte a front segítségét és kiemelte, hogy az ujoncozás terén Vajdaság első he­lyen áll az országban. A nép és az ifjúság megértették, hogv ez a had­sereg nem a régi jugoszláv hadse­reg, és a kaszárnyák ma nem fegy­intézetek. A választásokról szólva kiemelte, hogy a hadsereg is készül azokra: „legyetek meggyőződve, begy a hadsereg tudja kire kell szavaznia, a mi harcosunk azokra szavaz, akik sohasem lesznek hűtle­nek a néphez és akik mindenüket odaadjak a nép jólétéért.” Jaramazovics Lajcso Szerbia kor­mányának tárcanólküli minisztere, mint horvát és jó katolikus elítélte Sztepinác és a magas klérus állam­ellenes működését. „Nem maradhat büntetlenül, aki a nép ellen vét le­gyen az a legmagasabb egvházi fér­fiú is. A mi törvényeink mindenkire egyformán érvényesek. Ezt tudnia kell ebben az országban mindenki­nek.” A magyar kiküldöttek felszólalá­saiból ki kell emelnünk Bállá Lász­ló mérnök (Becskerek) és Szabó Ida (Szubotica) beszédeit Balia a magyarság beszervezésé­ről adott számot és ismertette a módszereket és eredményeket. Rá­mutatott arra. hogy a tapasztalat elvetette a kétnyelvű értekezleteket és a vegyes nemzetiségű vidékeken szükségessé vált hogy a köri és körzeti, összejöveteleket a különbö­ző nemzetiségekkel azoknak a nyel­vén tartsák meg. Ennek a módszer­nek és a munkának alkalmazása kö­zelebb hozza a frontot a magyar tömegekhez. Szabó Ida a testvériség és egység elvének a megvalósításáról szólt, rámutat arra, hogy a magyar mun­kásság egyre nagyobb tömegekben vesz részt a telepesek megsegítésé­ben és a szakszervezeteken keresz­tül egyre biztosabb támaszává vá­lik a Népfrontnak. Mint magyar ki­kelt a magyar papok revizionista es sovinizmust szitó, tevékenysége ellen és rámutatott arra, hogy ez a? áskálódás szorosan összefügg úgy a horvátországi krizsárok mint szerbiai pravoszláv egyházi főmél­tóságok népellenes tevékenységével. ,.A reakció felhasznál minden esz­közt arra, hogy akadályokat gördít­sen országépitő munkánk elé. A szuboticai kerület, annak munkás­sága és különösen a magyar mun­kásság nevében kijelentem, hogy a harcot, amit mindannyiunk felsza­badításáért Tito Marsai fegyverrel a kezében kezdett el és ma az új­jáépítés békés eszközeivel rolytat, mi minden erőnkkel támogatjuk és ígérjük, hogy azt győzelemre is visszük.” A vitát Markovics Moma Szerbia ellenőrző bizottságának elnöke fejez­te be. Beszédében a Népfront fela­datairól szólott. A választásokról be. szólve kijelentette, hogy a Népfront szervezetét szilárdabbá kell tenni, mert nemcsak a választások meg­szervezése a front feladata, hanem még sok más nagy kérdés megoldá­sa is. A választási harcot a reakció ellan kell folytatnunk, amelyet a külföld támogat. Itt kitért az egy. házak vezetőinek népellenes tevé­kenységére. Mint a reakció harma­dik munkaformáját, az úgynevezett »kommunizmus elleni harcot« em­lítette. »A széles néptemegeknek látniok kell, hogy az ellenségek, akik ma akár magas egyházi férfi- a , akár rjgi politikusok, mind a kUlföldi reakció közönséges ügynö. kel, akik nem a nép érdekelt és nem az ország függetlenségét nézik. Egyetlen kívánságuk a régi rend visszaállítása, amikor ők jól éltek. Meg kell mutatnunk, hogy az uj de. mokratlkus Jugoszláviában nincs hely a külföld ügynökei számára. Meg kell mutatnunk az egész vi­lágnak, hogy Jugoszlávia népei szi­lárdan állanak a népuralom mögött és senkinek sem engedik meg, hogy megzavarja őket az újjáépítésben.« A VAJDASÁGI, TARTOMÁNYI NÉPFRONT VÉGREHAJTÓBIZOTTSÁGA Tegnapi ülésén a vajdasági tar­tományi Népfront a következő vég­rehajtó bizottságot választotta: Veszeünov Jován Zsárko a szerbiai népkormány iparügyi minisztere. Kalafatovics Milan a vajdasági ellen érző bizotts.g főinspektora. Dobos István, Grulovics Atyim, Mrksics Luka, Romac Pasko, Relics Petar, és dr. Petrovics Milan a tartományi főbizottság megbízottai. Vidics Dob­TIlo marsai beszéde Tuzlán A testvériség és egység a siker záloga Az engedetlen külföldi hatalmak nem változtathatják meg nálunk a helyzetet Amit megteremtettünk a% meg is marad és nem állunk meg félúton Az ifjúsági vasútvonalon tett lá­togatásáról visszatérőben Tito mar. sál kíséretével péntek délután érke. zett meg az Öt zászlúdiszben váró Tuzlára. Megérkezésének hírére rö­vid időn belül 25 ezer főnyi tömeg gyűlt össze a kerületi népbizottság épülete előtt, amelynek erkélyéről a marsai beszédet mondott. A tömeg sürü helyeslő fölkiáltá­saival megszakított beszéd fonto­sabb részeit alább közöljük: Mi két nap alatt bejártuk a 90 km. hosszú utón az Ifjúsági vasút­vonalat, amelyet népeink legjobb fiai építenek, a mi gyermekeink, a m* ifjúságunk. Ezen az utón még jobban megszilárdult bennünk a hit, hogy számunkra nincsenek le­győzhetetlenül nehéz akadályok. A vasútvonal példája megmutatja, hogy népünk mennyire értette meg a háború utáni idők szellemét, mennyire értette meg, hogy a há­ború után Ugyanúgy szükséges a hősiesség, egység és kitartás, mint a harcokban. A mi ifjúságunk a munka hő­siességének gyönyörű példáit adta. Tudjátok, hogy itt parasztok, mun­kások és polgárok fiai és lányai dolgoznak. Ez az ifjúság dalolva végzi egységes kollektívként a leg­nehezebb munkát Hogyan vált ez lehetségessé? Úgy, bogy az uj Ju­goszláviában más a munka fogal­ma, mint valaha volt. Ma magunk­nak dolgozunk és azon vagyunk, hogy munkánk eredményeit mi is és utódaink is élvezzék. A munka ma minden ember büszkesége, mert a mi uj hazánkban uj munkaszel­lem uralkodik. AKIK NEM FOGTAK FÖL A HARCOT, FÖL KELL HOGY FOGJAK AZ ÚJJÁÉPÍTÉS JELEN­TŐSÉGÉT Tudjuk, hogy a háború alatt ha­zánk polgárainak csak egy része vi­selte a népfelszabaditó harc terhe­it. Nemcsak olyanok voltak, akik öntudat hijján vártak, hanem olya­nok is, akik fegyverrel a kezükben harcoltak a megszállók oldalán el­lenünk akkor, amikor mi életünket és vérünket áldoztuk a szabadsá­gért. De a háború elmúlt és mi már túl vagyunk mindezen. Elhatároz­tuk, hogy a nép ellenségeit meg­büntetjük, de azok akik nem értet­ték meg harcunkat, most meg kell hogy értsék hazánk újjáépítését és az uralkodó uj szellemet és ennek tudatában az újjáépítésben tevé­keny részt kell venniük. KÜLFÖLD ELÉGEDETLENSÉGE Mégis még ma sem viseli az or­szágnak minden polgára egyformán az újjáépítés terhelt. Ismét ezt a terhet a legöntudatosabbak vállal­ták. A munkában rósztvesz népünk legnagyobb része, egy kis része pe­dig szeretné kivárni a végét, hogy nem jön-e valami más,, hogy nem jön-e vissza a régi. Emellett népünk ezen kis része azt állítja, hogy a mi uralmunk nem lesz hosszú életű, mert bizonyos külföldi hatalmak rivoj a vajdasági ellenőrző bizott­ság elnöke, Sevics Alekszandar a GIOAPV elnöke, Tikvlcki Géza a szuboticai kerületi nópbizottság tit­kára, Boskovics Györgye, Masznics Petar, dr. Zsupanszki Szlavko, dr. Molnár Lukács, Szabó Ida, Lupsics Coriolan, Brindza Karoly, Kmezics Anka, Jovanovics Gyura, Jo.jkics Gyurica, Szekics Dusán, Sarac Szpa- szoje, Szalai József, dr. Jegdics Jo- van, Plavsics Lazar, Nagy József, Rajcsevics Szoka, Kovács Mihály, dr. Melvinger Ivan, Hgdzsics Milos, Kis Béla, Nagy Sándor, Popov Zsfva, Beretka Sándor, Basics Lázár. A Népfornt tartományi főbizott­ságában 80 tagot választottak akika nemzetiségek arányszáma szerint oszlanak meg. elégedetlenek ezzel a helyzettel. Én elhiszem, hogy elégedetlenek, de ezt a helyzetet ők soha sem változtat­hatják meg. Amit megteremtettünk az meg lesz és meg is marad. NINCS IRGALOM A NÉP ELLEN­SÉGEI SZAMARA Az ilyen „várakozók” mellett van még egy kis ellenséges csoport, amely ellensége az uj Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságnak, a- mely minden alkalmat felhasznál a kártevésre. Én azt hiszem, senkinek sincs joga követelni — amikor a munka gyümölcsét mindannyian él­vezzük — hogy a munkából csak az öntudatos többség vegye ki részét. Mi felhívjuk hazánk minden polgá­rát, vegyen példát az ifjúságról amelyre büszkék vagyunk, mert an­nak messze földön nincs párja. Ve­gyünk róluk példát és dolgozzunk úgy, mint ők. Akik pedig a jövőben is meg akarják akadályozni hazánk és boldogabb jövőnk újjáépítését azoknak el kell tünniök a föld szí­néről. Velük szemben kíméletnek nincs helye és úgy járunk el velük mint népeink legnagyobb ellensé­gével. Mi nem állhatunk meg félúton A mi utunk világos. Ezt az utat legjobb fiaink száz ás százezrei vé­re és csontjai jelölték meg. És ma ezt az utat hazánk becsületes polgá­rainak ifjúságunknak, parasztjaink­nak, munkásainknak és népi értelmi­ségünknek erőfeszítése és verejté­ke jelöli. Akik azt hiszik, hogy ezt megváltoztathatják és visszafele for­díthatják a történelem kerekét, mélységesen csalódnak. Sohasem ál­lítottunk megvalósithatatlant. Amit mondtunk az meg is valósult és amit most mondunk az is megvalósul. So­hasem ragadtattuk el magunkat fantasztikus tervekkel. Mindig csak olyan célokat és feladatokat állítot­tunk magunk elé, amilyeneket meg­győződésünk szerint a néppel együtt ineg is valósíthattunk. UJ TERVEK — UJ FÖLADATOK Milyenek a mi terveink? Ezek a tervek valóban hatalmasak, de foko­zatosan megvalósítjuk őket Fel kell építenünk lerombolt falvainkat és városainkat és újat is kell építe­nünk, hogy többünk legyen, mint valamikor volt. Ennek egy példája ez a vasút Ugyanúgy uj gyárakat is kell építenünk, hogv megteremt­hessük a szép hazánk virágzásához szükséges gyáripart Emellett és mindenekelőtt villamosítani kell az egész országot Egyszóval a múlt­nál jobb és könnyebb életet kell te­remtenünk hazánk minden polgára számára. Mi dolgozunk és teremtünk. íme én Tuzla közelébe a szélesnyomtávu ifjúsági vasútvonalon jöttem. Két évvel ezelőtt a harcok idején gon- delhattunk-e arra, hogy Ilyen nagy sikert érünk el? Nem. És most, ami­kor látjuk, hogy a rövid idő alatt mit végeztünk el, a siker még job­ban megerősíti hitünket, hogy a nép pel egyetértve minden feladatunkat elvégezzük. NEM KELL KÍVÜLRŐL VÁRNI A SEGÍTSÉGET Néptársak és néptársnök. Sok fon­tos kérdést kell megoldanunk. Ezt csak akkor végezhetjük, el ha eb­ben az egész nép segítségünkre lesz. Azaz a nép óriási többsége, akik becsületesek és jót akarnak és szeretik hazájukat. Gyáriparunk fel­építése óriási anyagi eszközöket kö­vetel. Rendelkezünk mi ezekkel az eszközökkel? Nem. De van valamink ami a Szovjet Szövetségen kívül egyetlen országnak sincs meg — és ez egy öntudatos nép, amely kész elvégezni az elébe állított feladato­kat. Ez azt jelenti, hogy az újjáépí­tés sikere csak tőlünk függ. Nem kell kivülről várnunk a segítséget. Mi nem várjuk azt, hanem tovább megyünk ezen az utón és még job­ban megfeszített munkáival, saját erőnkből építjük fel hazánkat A nép ezt el tudja végezni, mert ren­delkezik a szükséges erővel és esz­közökkel. Ez az erő és eszköz a nép munkaereje és tudása. Természete­sen ez nem könnyű dolog. Emlékez­zetek csak vissza a háború alatt so­sem mondtuk azt hogy holnap könv nyebb lesz, hanem, hogy nehezebb lesz. De hozzátettük: mindez egy­szer százszorosán kifizetődik, mert győzünk és hazánk újjáépítésével jobb életföltételeket teremtünk. MINDEN NAP UJ JAVULÁST HOZ Mi nyugodtan állíthatjuk, hogy ma már sokkal jobb mint másfél év­vel ezelőtt, a háború befejezése után, nem is szólva arról, ami a há­ború alatt volt. Sőt. Ma jobb, mint félévvel ezelőtt volt. Minden nap uj javulást hoz, ha nem is olyan gyor­san, ahogy az kívánatos lenne, óriási erőfeszítéseket kell tennünk, hogy megteremtsük az emberhez méltő élét előfeltételeit. Ezért erről a helyről felhívom Tuzla polgárait. Bosznia és Hercegovina egész népét, amely a népfelszabaditó harcban ha. talmas áldozatokat hozott, hogy le­gyen egységes, mert az egység jobb jövőnk záloga. Felhívlak titeket a munkára, hogy adjatok mindent hazánk újjáépítéséért. TESTVÉRISÉG ÉS EGYSBC A JÜVÖ ZÁLOGA Bosznia, Hercegovinának sokTa van szüksége és ezért sokat kell dolgozni. Nem felejtettük el a ren geteg áldozatot és segíteni fogunk titeket lehetőségeink szerint. Jövőre hazánk minden tájáról uj munka dandárok jönnek. Én nem Ígérek semmit, magatok fogjátok látni, ha elkezdjük a munkát. Látjátok majd, hogy nem csaptam be senkit, ha­nem igazat mondtam. Minden né­pünk segít majd a földult Bosznia és Hercegovina újjáépítésében, mert ez a föld és ez a nép azt megérde. Hielte. Természetes, hogy a ti köz- társaságtok minden polgára segíteni fog, ahol szükség lesz akárhol má­sutt az országban. Az ilyen együtt működés és segítség igen jelentős ma, amikor csakis közös erővel tu­dunk valamit elérni, (felkiáltások: testvériség, egység.) Úgy van nép­társak és néptársnök! Ez a lényeg a testvériség és egység. A testvéri, ség is egység nemcsak jelszó, ha. nem mindennapi áletünk tartalma. Azt látjuk ezen a vasútvonalon is. ahol minden népünk gyermekei dol­goznak. Azt látjuk minden lépésein, bármelyik szövetségi népköztáfsa Ságban és ez a legfontosabb. Óvjá­tok a testvériséget és egységet Ne engedjétek, hogy azt bárki is meg­bontsa. Túlságosan sokba került és nem engedjük meg, hogy az áldoza. tok biábavaléak legyenek, óvnunk kell mint szemünk világát, Az szűk. séges nekünk nemcsak ma, hanem holnap is. Az szükséges tiz év múl­va és mindaddig, amíg népeink él nek. Sohasem engedhetik meg né­peink, hogy szétválasszák őket mint a múltban, mert ez a szétválasztó- dás történelmünk legnehezebb nap. jaiban szörnyű szerencsétlenséget és szenvedéseket okozott. Ezért mm. denklt, aki ezt a testvériséget é* egységet meg akarja zavarni, űzzé­tek ki soraitokból. Tegyétek lehetet­lenné az ilyeneket, mert azok nem méltók, hogy hazánk polgárai te­gyenek. Ugyhiszem, megértettétek kívánsá­gomat és hiszem, hogy ez m<n<L annyiotok kívánsága. Valósítsuk meg ezeket a törekvéseket. Valósítsuk meg őket az eddiginél erősebb iram. ban és erőfeszítéseinket nemsokára győzelem koronázza meg. Hazánkat fölépítjük és a jövő nemzedékek há­lásak lesznek azoknak.- akik sza­mukra szép jövőt teremtettek. Tito marsai beszédét a testvéri­ség—egység éltetésével fejezte be.

Next

/
Thumbnails
Contents