Magyar Szó, 1946. november (3. évfolyam, 260-285. szám)

1946-11-01 / 260. szám

poSTAnrsA m.ACrrn\ HALÄL A FASIZMUSRA — SZABADSÁG A NÉPNEK! DL ÉVFOLYAM 260. SZÄM. noviszád. péntek i94b november i. ARA 2 DINAR M emberek milliói ai imperialista politika Hitt akarták Molotov és Kiszelyev erélyesen sikraszálltak az Egyesült Nemzetek szervezetének védelmére Az angolszász nagytőke követeléseinek kielégítése a magyar közgazdaságot a tönk szélére vinné A »Krasznij Flat«, a Szovjet Ha­ditengerészet lapja, »Magyarország uj utakon* címmel K on szt arat Inov. szki tollából cikket közöl, amelyben Magyarország helyzetével foglalko­zik. Miután kiemelte a magyar de­mokrácia sikereit a nemzetgazda, ság újjáépítéséiben, a cikkíró a kö­vetkezőképpen folytatja: »A párisi gazdasági határozatok, amelyek Magyaroszágra vonatkoz­nak, sokban megneheziíetták a hely­zetet. Az angolszász kiküldöttek olyan gazdasági követelésekkel ál. lot'tsk elő, amelyek a pesti lapok szerint »valósággal fej bevágták« a magyar közvéleményt. A magyar kormánytól azt követeik, hogy a Magyarországon lévő, angolszász tulajdont képező olyan üzemekért fizessen százszázalékos kártérítést, amely üzemek a háború alatt Né­metország javára dolgoztak. Azon­ban ez még nem volt elég. A ma­gyar kormánytól azt követelik, hogy térítse meg a fökJnéJkü'ieknek szét. osztott sokezer hektár földet, amely föld »külföldiek« tulajdonát képezi. Ezen »külföldi« tulajdonosok lajst­romának élén a közismert magyar bárónő, Serenger áii, aki — mint annyi sok maigyar arisztokrata — a napokban angol ádftampoi'gársáigo' kapott. A pesti iapck kiszámították, hogy ha az angolszász nagytőkések ezen túlhajtott követeléseinek eleget ten­ne a. kormány, akkor Magyaroszág- nak nyolcszor annyit kellene kifi­zetnie, mint amennyi jóvátételt a Szovjet Szövetség követel, annak e’- lenére, hogy a magyar fasiszta had­sereg pusztított és gyilkolt a Szov­jetunióban, ugyanakkor, amikor az angolszász tőke Magyaroszágon a német hadigépezetet segítette Tér. mészetes, hogy az ilyen követelések kielégítése Magyarországot gazda­sági katasztrófába vinné. Emellett a párisi vita hatása alatt Magyar- országon az utóbbi időben a revi­zionista elemek felütötték fejüké* A kétszázezer magyar Csehszlová. kiából való á ti telepítésének ügyében lefolytatott vita leálcázta a revanch ról ábrándozó reakció terveit. Azonban kétségtelen, hogy a ma­gyar demokrácia megbirkózik ezen törekvésekkel. A Szovjet Szövetség politikája, amely segíti a kisgépeket függetlenségük és szabadságuk vé­delmében, lehetővé tette a magyar népnek a demokratikus rendszer szí. lérd megalapozását — fejezi be a Szovjet Haditengerészet lapja. A legjobb védekezés a háborús usziték ellen azok elnémitása — állapit ja mag a világsajtó Sztálin nyilatkozatával kapcsolatban Az Egyesült Nemzetek szerveze­tének nagygyűléséin folytatták a vi. tát az alapokmány rendelkezései­nek módosítására. Kiszeljev fehér­orosz delegátus beszédében rámu­tatott arra, hogy bizonyos nép elle­nes reakciós körök nagy _ lármát csaptait az állítólag közeledő uj há­ború veszélye miatt. Erre a riasztó híresztelésre azoknak van szüksé­gük, akik a legutóbbi világháború során hatalmas tőkéket halmoztak fel. Ilyenek a trösztök és az ágyu- királyok, óriási háborús nyerése, gelkkcl. Hivatkozott Sztálin nyilat­kozatára, aki kijelentette, hogy nem hisz az uj háború veszélyében. Ugyanazok, akik az uj háború ve­szélyét hangoztatják, tesznek most kísérletet arra, hogy az Egyesült Nemzetek szervezetének alapokmá­nyát megváltoztassák és ezzel meg. bontsák a nagyhatalmak együttmű­ködését. A nemzetközi béke meg­szervezésében nem szabad más elv­nek érvényesülni, csak az egyetér. tésnek, mert minden más határozat, hozatali rendszer azt jelentene, hogy az Egyesült Nemzetek szervezetét és főként a Biztonsági Tanácsot egyes államok fegyverévé avatnák. Ez a szervezet dicstelen végét je­lentené, mert az Egyesült Nemzetek létezésének alapgondolata a nagy­hatalmak egyetértésben hozott dön. iésein nyugszik. Kiszeljev ezután kifogásolta, hogy az angol és amerikai csapatok még mindig azokban a közel, és távol­keleti országokban állomásoznak, amelyek a háború folyamán felvo­nulási területek voltak. A háború másfél éve végétért és a csapatokat még mindig nem vonták vissza. Csa. patösszevonások történnek Irakban Irán ellen, valamint a török—iraki határon, Palesztinában, Transzjor. dániában. Indonéziában, az ameri. kai csapatok pedig Kínában az egész demokratikus világ aggályait keltik. Mindezek a haderők a demokratikus erők ellen lennek fel Kiszeljev kitért a spanyol kérdés, re is és rámutatott arra, hogy Fran­co országa továbbra is veszélyt ie. lent az emberiség nyugalmára. Kö­veteld. hogy a Biztonsági Tanács ui. ból vizsgálta ki a Franco.kérdést és hozzon a tényleges helyzetnek és veszélynek megfelelő határozatot. A LENGYEL KÜLÜGYMINISZTER BESZÉDE Rzsimovszki lengyel külügyminisz­ter ugyancsak állást foglalt az alap. okmány módosítása ellen, mert az Egyesült Nemzetek szervezete csak addig tud eredményes munkát vé. gezni, amíg tagjai között fennáll az összhang és az együttműködés. AZ AMERIKAI KÖZVÉLEMÉNY A SZOVJET—AMERIKAI EGYÜTT­MŰKÖDÉS MELLETT Az amerikai közvélemény rendkí­vül nagy figyelmet szentel a szov­jet delegáció munkájának az Egye. sült Nemzetek nagygyűlése kereté­ben és a delegációnak békevágytól eltelt és a népek biztonságára irá. nvuló tevékenysége nagy megnyug­vást kelt a legszélesebb körökben. Ebben a légkörben Sztálin nyilat, kozata a United Press elnökének kérdéseire még.csak fokozták a ro. konszenvezöÉWngulatot és a lapok kiemelik a nyilatkozat nagy jelen­tőségét Érthető tehát, hogy amt- kor köztudomásúvá vált: Molotov beszél a nagygyűlésen, az érdeklő, dés a végsőkig fokozódott. Az új­ságíród karzaton több. mint négy­száz tudósító szorongott a világ minden tájáról. Molotov megjelenő séf a teremben általános tapssal kö. szöntötték. Amikor Molotov a szó­noki emelvényre lépett, uiabb taps viharzott fel, maid feszült étdeklő- dés közben mondta el beszédét. Molotov beszéde világos képet .idott a nemzetközi helyzetről is az Egyesült Nemzetek jelenlegi vlszo. nyálról, különösen pedig a Bizton. -ágl Tanács problémáiról. Beszédét gyakran szakította félbe helyeslő és elismerő taps, különösen amikor Mo­lotov kérlelhetetlenül leleplezte azo­kat a nemzetközi irányzatokat, me. lyek az Egyesült Nemzetek szerve, zctének bomlasztására törnek. Ami­kor pedig megbélyegezte az »atóm- harcosokait«, még viharosabb és ál. talánosabb volt a helyeslés. Kijelen­tése a szovjet nép készségéről, hogy békésen együttműködjék a béke és biztonság érdekében a világ minden szabadságszerető népével, mély be­nyomást keltett. Molotov konkrét javaslattal fejezte be beszédét. Ja­vaslata arra irányul, hogy korlátozzák a fegyverkezést, továbbá tiltsák meg az atóm. bombák gyártását és felhasz­nálását Molotov beszédét a hírügynök­ségek azonnal továbbították és a legtöbb ügynökség hírmagyarázója megjegyzéseket fűzött hozzá. Az Associated Press megállapítja,hogy Molotov a nagyhatalmak egyetérté­sének biztosítása mellett száll síkra és leszámolt Churchiilel, mint ve. szedelmes háborús uszitóval. A Urai. ted Press kiemeli, hogy Molotov ja­vaslatai az Egyesült Nemzetek szer­vezetének megerősödését és tekinté. lye növelését célozzák. CSÖKKENTETTÉK A SZOVJET­UNIÓ KATONAI KÖLTSÉG- VETÉSÉT Az Egyesük Nemzetekben elhang­zó megnyugtató kijelentések és Tru. man elnök békebarát beszéde eMe. nére a háborús uszítok folytatják aknamunkájukat Igyekeznek fo­kozni a háborús félelmet és meg­nehezíteni a béke megszilárdulását. Különösen Kirag tengernagy harcias beszédével akarnak hatást elérni. Az albán távirati ügynökség köz­lése szerint az albán kormány tiltakozó jegyzéket intézett az angol kormányhoz a terülefsértések miatt, amelyeket angol hajók követtek el az albán vizeken. A jegyzék kiemeli, hogy négy angol torpedóromboló befu. tott a Sarandai öbölbe és ez nem az első eset, hogy angol hadihajó^ albán vizekre futnak A Délafrikai államszövetség ere. detileg angol gyarmat amely 1931 óta dominiumi rangot nyert. A *do. miniumot« eredetileg Hollandiból bevándorolt burok (boers) holland szabadparasztok alapították, akiket Anglia 1899—1902-ben, vére* hábo­rúban legyőzött. A Délafrikai államszövetség bibe. tetten gazdagsága, aranybányái és gyémántlelőhelyei világszerte kőzis. mertek. De közismert az az ember telin kizsákmányoló módszer és az az elnyomatás is, amely alatt milli­óit és milliók szenvednek ebben a dúsgazdag országban. A newyorki nemzetközi sajtókon, ferencián Sachs, a délafrikai Unió szenátora és Naidu, az indiai kor. mány küldöttségének tanácsadója, most a kon.'erencia elé vitték pa­naszaikat s egyben tiltakoztak az ellen, hogy az u. n. »mandátumos területeket« (volt német gyarmatok Ebben kijelentette: aiz Egyesült Ál­lamoknak fel kell készülniük a há. borúra. Eisenhower tábornok ugyan­csak kijelentette, nem szándékozik csökkenteni az európai megszálló csapatok létszámát. Mindez Sztálin generalisszimusznak azt a megáUa. pitását igazolja, hogy: 1. a háborús uszitók célja egyes naiv politikusok megfélemlítése; 2. a hadügyi költségvetések csök­kentésének megakadályozása és 3. a munkanélküliség fokozódása, nak késleltetése. Ezzel a ma már senkit meg nem tévesztő uszitópolitikávaá szemben az egész világsajtó örömmel és meg­elégedéssel fogadta azt a hírt, hogy a Szovjetunió 128,2 milliárd rubel, ről 72,2 milliárd rubelre csökken, tette katonai kiadásainak ötszegét. Ebben mindenütt a Szovjetunió bé. keakaratának megnyilvánulását lát. Iák, amit a szovjet nemcsak szavak­kal, hanem tettekkel is bizonyít. A rosszhiszemű uszítások mellett figyelemre méltó a népek béketö. fekvéseinek fokozódása, ami Pandit Nehru, az indiai kongresszusi párt vezére igy fejezett ki: »Az embe­rek milliói az imperialista politika végét akarják és a gyarmati népek függetlenségének megvalósítása ép- ugy célja a szabadságszerető embe­reknek, mint maga a béke mzgte. remtése.« Ugyanebből a szemszög­ből fűz magyarázatokat a világsaj­tó Trygve Lie javaslatához, hogy a nagygyűlés foglalkozzék a spa­nyol kérdéssel. Több amerikai nagy. lap pedig, főként az amerikai bal­oldali sajté tiltakozik a kalandokba vezető amerikai imperialista politi. ka elten. Ajánlja: lépjen Amerika uj útra és Igye­kezzék minél szorosabban együtt, működni a Szovjetunióval anélkül, hogy erről előzetes értesí­tést küldenének az ailbán kormány­nak és kikérnék annak hozzájáru. iásáit. A tiltakozóiegyzékke! egyidejűleg Enver Hodzsa vezérezredes, al­bán miniszterelnök táviratban fordul Trygve Liehez, az Egyesült Nemzetek szervezeté­nek főtitkárához és a szervezet be­avatkozását kérte a kihívó terület, sértések megakadályozására. melyeket az első világháború befeje. zése óta az Unió kormánya igazgat) a Délafrikai államszövetséghez csa. tolják. Basner délafrikai szenátor rimu. tatott arra, hogy körülbelül 150.000 benszülött rabszolgamódra él ós dol­gozik az uj aranybányákban s az Unió ahelyett hogy a munkások helyzetén javítana, kényszeríteni akar további benszülött törzseket hogy olcsó munkaerőket adjanak bányáiba. A fennálló körülmények között — mondotta Basner — Dél afrika' ói a »mandátumos területek« népeinek nincsen lehetőségük sza. badon kifejteni álláspontjukat. Ai Unió kormánya elmozdít minden olyan törzsfőnőköt aki nem hátrál meg a kormány kívánságai előtt. Olyan rabszolgarendszert tartanak itt fenn. amely éles ellentétben áll az Egyesült Nemzetek szervezete alapokmányának határozataival. Sztálinnak az United Press elnöke kérdéseire adott válaszát kommen, tálja a világsajtó. Alapok pártállás­ra való tekintet nélkül jelentették a válaszokat, különösen kiemelve azokat a helyeket, amelyek Német, országgal foglalkoznak, valamint azt a válaszát, amely háborús uszi, tásokra vonatkozik. A »Star« írja, hogy Sztálin nyilatkozata uj re­ménnyel tölt el minket, hogy a küL ügyminiszterek newyorki tanácsko. zása nem marad eredménytelenül. A France Presse hírmagyarázója a kö­vetkezüket írja: »Sztálin kijelentette, hogy az USA és a Szovjet Szövetség viszonyában nem növekedett a feszültség. A Szov jet Szövetség vezető államfórfiai szerint a háborús veszély egyetlen forrását az uj háborús gyujtogatók — elsősorban Churchill — kihívásai jelentik. Sztálin úgy véli, hogy a legjobb védekezés a háborús gyuj. togalók ellen, azok elnémitása. Ugyanúgy, mint Moiotov június­ban, — folytatja a hírmagyarázó — Sztálin is követeli a gazdasági egy. ség létrehozása mellett Németország politikai egységének megvalósítását Sztálin nyilatkozatát olvasva Né­metország nácitlanitása ezen kérdés, nek a kulcsa, vagy legalább is meg. oldásának legfontosabb előfeltétele.« A* összes párisi lapok feltűnő he­lyen hozzák Sztálin nyilatkozatát, kettő pedig külön cikket szentel Németország kérdésének a nyilatko. zattal kapcsolatban. A Ce Soar írja: »Sztálin nyilatko. zatának nagy jelentősége van. Sztá­lin azt mondja, hogy az ipar terén olyan intézkedéseket kell foganato. sitani, amelyek Németország részé, re lehetővé teszik, hogy fedezze szükségleteit. Ezt az álláspontot az Egyesült államokban — folytatja a lap — egész biztos nagy figyelemmel kísé­rik. Lehetséges, hogy az általa ki. váltott hatás és vita hozzájárul a nemzetközi együttműködés megszi. lárdulásához és igy a béke kialaku­lásához. De nem az egyetlen politi. kai kérdés, amelyet Sztálin megma. gyarázott. Van egy másik is, ame­lyet nem lehet elválasztani az első. tői és amely nekümt annál fonto­sabbnak tűnik fel.« Tettekkel szűk. séges kiirtani a fasizmus maradva, nyait és véghez vinni a dennokrati zálódást Németországban« mondotta Sztálin. Nácitlanitani és ugyanakkor gyökeresen demokratizálni Német­országot, de egyidejűleg a bizton ság kulcsa és legnagyobb problémá­ja Franciaországnak, amelyet annyi szór pusztított el a német vandaliz­mus és kulcsa egyúttal a jóvitét.-. ieknek, amelyekre jogosan tartanak igényt a támadás áldozatai, közöt. tűk Franciaország is.« A »Newyork Times«, a »New york Herald Tribune« és a ->Dait.v Worker« kiemelik, hogy Sztálin nem egyezik Byrnes megítélésével a Szovjet Szövetség és az Egyesült Államok viszonyát illetőleg, valamint hogy Sztálin, Cburchillt jelelte meg, mint a vUAgbáke elsőszámú közelien. ségéL Az amerikai rádióállomások szele, sen foglalkoznak Sztálin nyilatko zatával. A newyorki rádió szerint Sztálin a megszokott alapossággal fejtette ki a nézetét, hogyan kerül­hető el az uj háború, amikor azt mondta, hogy le kell leplezni é* meK kell fékezni a háborús uszltókat. A rádió hírmagyarázója különösen ki­emeli, hogy a Sztálinnak feladott 31 kérdés közül 7 vonatkozik a háború utáni Németországra. Sztálin felele­tei '— hangsúlyozza a newyorki rá­dió — háttérbe seoritották az E,gve. sült Nemzetek szervezetének nag.\ • gyűléséről szóié tudósításokat . EGYRE SÚLYOSABB HELYZUT INDIÁBAN Indiai jelentés szerint megmozdul* a nép és az újabb véres összeütkö­zések hulláma egyre magasabbra csap. A Kalkuttában lefolyt tünteté. sek során 27 embert megöltek, 43.at megsebesítettek. Egy későbbi jelen­tés szerint újabb összeütközésekre került a sor a tüntető tömegek és a rendőrség között és ennek során to. vábbi 10 halott és 54 sebesült volt. A város egyes részein nyílt ostrom, állapot alakult ki. Az angol hadse reg és a rendfenntartásra kirendelt csapttok utasítást kaptak, hogy ké­sedelem nélkül használják fegyverü­ket minden tüntetéssel szemben Albán tiltakozás angol hadihajók kihívó területsértései ellen Gettóban, embertelen munkafeltételed hBzitt élneli a hindu dolgozót

Next

/
Thumbnails
Contents