Magyar Szó, 1946. december (3. évfolyam, 286-310. szám)

1946-12-01 / 286. szám

A világesemények a demokrácia hatalmaserejű előretörését mutatták Az eternit hét legjelentősebb eseményei két csoportra oszthatók. Az egyik csoportban azok az ese­­­­ények szerepelnek, amelyek az igazi demokrácia hatalmaserejű előretörését a legfőbb nemzetközi fórum előtt, az Egyesült Nemzetek tanácsában pedig a demokráciák óriási kezdeményező lendületét mutatják. A világeseményeik másik csoportjába azok az események sorozhatók, amelyeknél a reakciós fegyveres erő­szak pillanatnyilag felülkerekedett, de a tömegek szabadságukért és függetlenségükért küzdve, szembe­­szállnak az elnyomással. A francia elektorválasztásokon a francia nép megerősítette a Kommunista Pártot vezető szerepébe®. A bolgár választásokon kialakult pártviszonyok érvényesítéseképpen Dimitrov Georgi, a munkáspárt ve­zére megalakította új kormányát. Az új francia parlament összeült és megkezdte a tanácskozásokat, hogy a lemondott kormány helyére újat nevezzen ki: olyat, amelynek összetételében a népakarat tükröződik vissza. Az olasz községtanácsi választások végső eredményében megmutatkozik, hogy a legtöbb városban a kommunisták és minden nagyobb városban a kommunisták és szocialisták kerültek többségbe a község­­tanácsokban. A belga választásokon a baloldali pártok­­ megerősödtek. Angliában a munkáspárt egy cso­portjának »lázadása« a kormány politikája ellen súlyos nyomást gyakorol az angol közéletre és előbb­­utóbb álláspontjának megváltoztatására kényszeríti a kormányt. A másik csoportba tartoznak elsősorban a görög események. A demokratikus seregek abban az idő­pontban törnek előre nagy sikerrel a királyhű fasiszta kormány csapataival szemben, amikor ez a kor­mány — a nemzetközi reakció szolgálatában — az Egyesült Nemzetek szírie előtt el akarja adni országát és népét. Ebbe a csoportba tartoznak az egyiptomi események is, ahol a munkásság és a diákság tüntet a készülő új angol—egyiptomi egyezmény ellen. Irakban és Dél-Iránban fellázított törzsek igyekeznek meg­akadályozni a demokratikus fejlődést­ az angol és amerikai petróleum társaságok érdekében és szolgála­tában. Távolkeleten szakadatlanul tart a nyugtalanság. Kínában az amerikai csapatok által támogatott kormány kijátszani igyekszik a kommunistákkal kötött újabb megállapodásokat is. Indiában újból és újból fellángol az angolgyűlölet, amely olyan erős nyomást gyakorol még a kongresszusra is, hogy a kormány megbízottai visszautasították az angol meghívást egy londoni konferenciára. Indonéziában a hollandok­­ általános támadásba kezdtek, de az indonézek elkeseredett harcokban küzdenek szabadságukért. Idetar­tozik az amerikai bányászsztrájk is. Az Egyesült Nemzetek tanácskozásai® a szovjet javaslatok igyekeznek tiszta helyzetet teremteni és pontosan elhatárolni egymástól a népek és egyes nemzetek népellenes vezetőinek érdekeit. Erre irányul elsősorban az a szovjet javaslat, amelynek alapján a szövetséges hatalmakat felszólítják, jelentsék be nem­ ellenséges országokban állomásozó megszálló csapataik adatait. Ez tisztázhatja azt, miért tartanak egyes hatalmak másfél évvel a háború befejezése után csapatokat azokba® az országokban, amelyekben a háború alatt katonai támaszpontok voltak. A másik szovjet javaslat az általános leszerelés és az atom­­erők ellenőrzésének problémáit viszi a nemzetközi fórum elé. A leszerelés óriási jelentőségű a béke és biztonság szempontjából és az a pont, ahol az imperialista nagytőkét képviselő államférfiaknak szint kell vallaniok. A helyzet tehát mindinkább tisztázódik Bárhol tartanak választásokat, a nép a demokrácia útját vá­lasztja. Másutt a nép demokratikus jogaiért küzd. A nemzetközi fórumon múlik, hogy az ott tárgyaló ál-­­­la­mférfiak tudomásul vegyék és érvényesítsék a népnek ezt az akaratát. " Az Egyesült Nemzetek nagygyűlése Megszavazták a szövetséges országokat megszálló csapatok ellenőrzését teki ülésén, mert a szovjet javas­lat a helyzet teljes tisztázására irá­nyult, az angol javaslat, amely a két kérdést egyesítette a helyzet tisztázásának megnehezítésére. Elő­ször az angol javaslatról szavaztak és azt 33 szavazattal 17 ellenében megszavazták. Ezután egyhangúlag elfogadták a szovjet javaslat beve­zetését és három pontját, amelyek­ben kötelezik az Egyesült Nemze­teket a határaikon kívül álló csa­pataik adatainak beszolgáltatására Ekkor tértek át a konkrét angol javaslat megvitatására, amely a szov­jet javaslatot kívánta kiegészíteni. Ez minden fegyveres erőről nyúj­tandó felvilágosításra irányul te­kintet nélkül, hogy az otthon, vagy külföldön állomásozik. Azt jelenti, hogy az otthon fegyverben tartott tényleges szolgálat katonaságáról ás a volt ellenéges országokban tar­tott megszálló seregekről is felvi­lágosítást kell nyújtani. Ezzel kap­csolatban Molotov bejelentette, hogy a Szovjet Szövetség kész hozzájá­rulni ehhez a rendelkezéshez, ha nemcsak a csapatokról, hanem azok felszereléséről is felvilágosítást nyújtanak. A csapatok emberanya­ga — mondotta Molotov — nem jelent semmit fegyver nélkül. Ha már túllépjük az eredeti javaslat kereteit és átmegyünk arra a kér­désre is, amely az általános lesze­relést érinti, feltétlenül teljes képet kell nyernünk. Nem beszélhetünk fegyveres erőkről, fegyver nélkül. Molotov észszerű érvei teljesen meggyőzték a legtöbb delegátust, amit a francia és kubai delegátusok kifejezésre is juttattak. Az angol és amerikai delegátusok azonban elle­nezték ennek a szovjet álláspont­nak az érvényesítését. A Fülöp szi­getek képviselője azt állította, hogy a szovjet javaslat összeegyeztethe­tetlen a parlamentáris szokásokkal és ezért nem lehet szavazásra bo­csátani. Molotov erre megjegyezte: „Hálás vagyok a kioktatásért, ame­lyet a Fülöp szigetek delegátusától kaptunk és hiszem, hogy annak nagy hasznát veszik a parlamenti életben, különösen a Fülöp szige­teken, majd ha egyszer lesz parla­mentjük és általában mindenütt, ahol már vannak parlamentek. Ter­mészetesen olyan parlamentekre gondolok, amelynek tagjai általá­nos szavazati joggal és nemzeti füg­getlenség körülményei között vá­lasztották meg". Érdemében Molotov rámutatott arra, hogy a szovjet javaslat telje­sen megfelel az eljárási szabályok­nak. Végül megszavazták az angol javaslatot 25 szavazattal 19 ellené­ben. A következő Egyiptom javaslata volt, hogy rendeljék el, hogy az ide­gen csapatok haladéktalanul hagy­ják el a nem­ ellenséges országok területét. A szavazásnál ennek a ja­vaslatnak az érdemleges tárgyalá­sát megakadályozták. Az Egyesült Nemzetek nagygyű­lésének politikai bizottsága péntek esti ülésén befejezte a szovjet ja­vaslat vitáját a nem­ ellenséges ál­lamokban állomásozó megszállócsa­patok ellenőrzésére. A vita két hete húzódott és ennek során egyes kül­döttségek, főként az angol delegá­ció mindent elkövettek, hogy mó­dosító javaslatokkal minél zavaro­sabbá tegyék a helyzetet. Elsősor­ban egyesíteni akarták az ellenőr­zés kérdését az általános leszerelés problémájával, de ezt úgy akarták megoldani, hogy a szükséges szám­adatokban csupán az emberanyag­ról adjanak felvilágosítást, anélkül hogy a korszerű fegyvernemekről, atombomba, rakéta és hasonlókról felvilágosítást nyújtanának. Kiéle­zett politikai harc légkörében foly­tak le a szavazások a bizottság­ban (Folytatás az első oldalról) , eszik el a gabonát? Nem azért ve­szik el, hogy valakinek haszna le­gyen belőle, mert nálunk a speku­lációt büntetik. Nekünk azonban szükségünk van gabonára. Az idén gyenge volt a termés. Nekünk te­h­át olyan készletekre van szüksé­günk, hogy rendelkezhessünk azok­kal és elküldhessük oda, ahol nincs. Ha azután látjuk, hogy nincs tarta­lék, az államnak kell gondoskodnia róla és vásárolnia külföldről. Tud­juk, hogy szárazság volt. Ha a régi ,Jugoszláviában lett volna ilyen szá­razság, sok vidéken éhínség pusztí­tott volna, mert az állam nem tö­rődött a néppel. Önkéntes adomá­nyokat gyűjtenének. Mi azonban nem így teszünk, de azt sem enged­jük meg, hogy a szárazság miatt bárki is éhenhaljon. — Nem volt krumplink. Vásárol­tunk Csehszlovákiában. Az egyedüli probléma, hogy ez a krumpli téli szállítás, közben meg ne fagyjon. — Országunk egészben véve egy óriási gazdaság, amelyet a központ­ból irányítanak. Magától értetődik, hogy egy ilyen nagy gazdaságban a család minden tagjától megköve­telik, teljesítse kötelességét. Ha mindenki megteszi kötelességét, minden nehézséggel megbirkózunk. — Szólni akarok lehetőségeméről is. Mi a mai napig sehol se vettünk fel kölcsönt, nem írtunk ki belső kölcsönt sem, mint sok országban tették, mert kidüllőztük azzal, amink volt. Pénzünk a svájci frank után legerősebb Európában, s ennek oka az, hogy nemzetgazdaságunkat szilárdan a kezünkben tartjuk. Ná­lunk nem szabad spekulálni. Nem szabad széthúzni, mindent a közös­ségnek kell adni, hogy kielégíthes­sük mindazt, amire szükségünk van. Ez teszi szilárddá a pénzünket és egyensúlyozottá költségvetésünket. Mi az idén már észszerű és gondos gazdálkodásunk folytán nagy össze­geket fordíthatunk ipari beruházá­sokra és a mezőgazdaság fejleszté­sére. Milliárdok és milliárdok men­nek az ország kiépítésére. Nem so­kat beszélünk, a munka a fő, nem a beszéd és dicsekvés. Teljesítse minden polgár a kötelességét úgy, mint eddig, sőt még jobban. Akkor nem lépésben, hanem mérföldévi lép­tekkel haladunk előre. Mi eddig is gyorsan haladtunk, akkor még gyorsabban megyünk előre. — Nem mondhatom azt, hogy ná­lunk minden nagyszerű. Népünk még meglehetősen nehezen él. Mi látjuk ezt, de hamar eljön majd az idő, amikor könnyebb lesz a hely­zet. Nem kíméljük magunkat, dol­gozunk, de másoktól is megköve­teljük, hogy dolgozzanak, így köny­­nyebb lesz. Kilátásaink jók, de nem érhetjük el könnyen azt, amit sze­retnénk. Sok nehézség lesz még, de megbirkózunk azokkal is. A leg­nehezebben már túl vagyunk. Meg­őriztük országunkat, megőriztük so­kak életét a nép soraiban, megér­tük függetlenségünket, megmentet­tük a népet az élősdiektől, akik nyakán ültek és újból nyakára akartak ülni. A nép ma maga ha­tároz sorsáról. Vannak még hibák. Sokat bosszankodunk a hibák miatt, de gondoljatok arra, hogy 15 millió emberről van szó és sok ifjú veze­tőről, akik elfoglalták helyüket, de még nem rendelkeznek elegendő ta­pasztalattal. Ezenkívül behúzódnak sorainkba különböző romlott ala­kok is és időbe telik, amíg leleplez­zük és eltávolítjuk őket. Mindent megteszünk, amit tehetünk. Senki sem vonhatja kétségbe, hogy ná­lunk megvan a jóakarat és a szán­dék, hogy mindent megtegyünk. — Ellene vagyok annak a régi szólás-mondásnak: „így csináld, mert apád is így csinálta”. Én amellett vagyok, hogy haladni kell. Mi megszervezzük ezt a haladást. Hazánk gazdag. Ezt a gazdaságot lassanként összegyűjtjük. A régi Jugoszláviában a gyárak idegen kézben voltak. A hasznot idegenek húzták, akik áron alul összevásárol­ták bányatermékeinket, külföldre vitték, ott feldolgozták és annak egy-két százalékát tízszeres áron adták el nekünk. Most mindez a mi kezünkben van. E bányaterméke­ket, a vasat, a rezet, az aranyat, ezüstöt, a higanyt és minden egye­bet magunk dolgozunk fel és csak­­azt adjuk el, ami felesleges, de azt is jó génekért. Gazdálkodásunkat szilárd alapokra helyezzük. Az egyik delegátus lelkesen kiál­totta közbe: — A nép magukkal van! — Ezért hiszem, hogy győzni fo­gunk — válaszolta Tito marsal. 2 Mawar Sia Károlyi Mihályt „Meg kell védeni azt a földet, amit a magyar nép a Vörös Hadseregtől kapott“ Károlyi Mihály, a második ma­gyar köztársaság elnöke beszédet mondott az Újonnan Földhözjutta­­tottak Országos Szövetsége szom­bathelyi nagygyűlésén.­­*■- A földhözjuttatottaknak nem­csak azt kell tudniok, — mondotta, — hogy mi történik az országban, hanem azt is, mi történik Ameri­kában, Franciaországban, Angliá­ban és a szomszédos országokban, hogy megtudhassák, kik és hol vannak azok, akik el akarják venni tőle a földet. Meg kell védeni ezt a földet, ame­lyet a magyar nép a Vörös Hadse­regtől kapott meg. Mert minden­kinek tudnia kell, hogy Londonban, Párisban, Newyorkban megvannak a mi természetes szövetségeseink, de mindenütt megvannak természe­tes ellenségeink is. Nekünk természetes szövetsé­geseinkkel kell szövetkeznünk, elsősorban a Szovjetunióval, Magyarország a maga nyolc és fél­millió lakosságával kis ország, arra kell törekednie, hogy a tegnapi el­lenségekből barátokat csináljon. Károlyi Mihály végül arra kérte a földhözjutottakat, hogy erősít­sék a demokratikus kormányt és a haladó Magyarországot. A magyar dolgozó tömegek­alabb harcra beszfilne­ a norb­a-reakció ellen A Tanjug jelenti Budapestről: A magyar kommunista vasutasok kon­ferenciáján Gerő Ernő közlekedés­­ügyi miniszter beszámolt Magyar­­ország bel- és külpolitikai helyzeté­ről. Részletesen ismertette a leg­utóbb lezajlott európai és amerikai választások eredményeit és megál­lapította, hogy Európában minde­nütt a demokratikus erők jutottak az élre. Kivétel csak Görögország és Spanyolország, valamint az an­­gol­ és amerikai megszállás alatt ál­ló német és osztrák övezet, ahol a két nyugati nagyhatalom politikai befolyása következtében a jobbol­dal erősödött meg. Ez a helyzet nem tartható sokáig ezekben az or­szágokban — állapította meg Gerő — hiszen ennek eredményét látjuk Görögországban. Külön megemlé­kezett a romániai választások ered­ményéről és nagy megelégedéssel nyilatkozott a jugoszláviai magyar­ság politikai érettségéről. Magyarország az Európa orszá­gainak többségét alkotó haladot­tabb demokratikus és a kisebbséget alkotó — a fasizmus maradványait őrző — csoportosulások között áll. Előbbre van, persze mint Görögor­szág vagy Spanyolország, de jóval hátrább, mint Jugoszlávia, Bulgá­ria és sok más ország. Ezt az el­­maradottságot nekünk be kell hoz­nunk— hangsúlyozta a miniszter . Nálunk most birkózás kezdődik a reakció és demokrácia erői között Nem kétséges, hogy a demokrácia van felül és a reakció alul, de de­mokráciánk haladóképességét féke­zi a reakció tevékenysége. A belpolitikai helyzettel foglal­kozva Gerő megállapítja, hogy a dolgozók helyzete romlott az au­gusztusi állapothoz képest. " A helyzet rosszabbodása, a drá­­gulás oka abban rejlik, hogy a nagytőke elérkezettnek látta az időt a stabilizáció elleni nagy táma­dás megindítására. Két legyet akar­nak ütni egy csapásra: meggyengí­­teni a demokráciát és ugyanakkor óriási hasznot szerezni az üzérke­déssel. Az iparcikkek magas áráért az Anyag- és Árhivatal felelős, amely a GyOSz — Gyáriparosok Országos Szövetsége — befolyása alatt áll és a Közellátásügyi minisz­tériummal együttműködve nem a beszolgáltatást szorgalmazza, ha­nem a rablókereskedelemet támogat­ja. E tekintetben nagy mulasztások terhelik a Közellátásügyi miniszté­riumot is, amely jegyre élelmet jut­­tat szegénynek és gazdagnak egy­aránt. Míg Budapesten nincsen krumpli, a szeszgyáraknak megen­gedik a vásárlást. A miniszter beszéde beejező részé­­ben kiemelte, hogy a gazdasági ne­hézségeket nem lehet leküzdeni a politikai kérdések gyökeres megol­dása nélkül. A hetei­ óta tartó párt­közi tárgyalások eddig nem vezet­tek komoly eredményre. A legfon­tosabb problémákat még fel sem vetették. A Kisgazda Párt arra hi­vatkozik, hogy a reakciót fel akar­ja használni és felhasználja a párt politikai céljainak eléréséhez. A va­lóság az, hogy nem a Kisgazda Párt használja fel a reakciót, ha­nem a reakció használja fel a Kis­gazda Pártot. A legnagyobb ve­szély nem a nyilasok oldaláról, ha­nem a szürke reakció, a Horthy­­reakció oldaláról fenyeget. Ügynö­kei negyed századon át szolgálták ki a reakciót és most befurakodtak az álami és közigazgatási gépezet­be. Minden jel arra mutat, hogy közeledik az időpont, amikor a Ma­gyar Kommunista Párt újra harcba kénytelen szólítani tömegeit. Min­dent elkövetünk, hogy józan belá­tásra bírjuk a valóban demokrati­kus kisgazdákat, de az ország dol­gozói érdekében ezt a várakozási időt nem vagyunk hajlandók a vég­telenségig nyújtani — fejezte be be­szédét Gerő Ernő. Az angolellenes tüntetések mlatt bezárták a kairói egyetemet Egyiptomban arra a hírre, hogy Szi­ki pasa miniszterelnök és Bevin angol külügyminiszter között előze­tes megállapodás jött létre az an­gol egyiptomi egyezmény megköté­sére, újból fellángolt a gyűlölet az angol megszálló seregek ellen és a diákság a munkásságtól támogatva nagyméretű tüntetéseket rendez az ország minden részé­ben. Többször golyószóros tüzet nyitottak a tün­tetőkre. A tüntetéseknek sok ha­lott és sebesült áldozata van. A kai­rói egyetemet az egyiptomi közok­tatásügyi miniszter bezáratta, mert, rendelete szerint, az egyetem a nyugtalanság főfészke. A k­ormányalakíítás Franciaországban• A francia parlament elnapolta ülését és kedden választja meg el­nökségét. Időközben folynak a kor­mányalakítási tárgyalások. A Kom­­munista Párt központi bizottságá­nak nevében Jaques Duc­os levelet intézett a francia Szocialista Párt­­hoz és ebben a Kommunista Párt kormányalakítási programját ismer­­teti. Abban a meggyőződésben, hogy ez a program alapul szolgálhat a köztársasági többség megalakulására és a demokratikus erők összefogá­sára — írja levelében Dud­ás — el­­juttattuk a programot a Radikális Pártnak, a Szakszervezeti Szövet­­ségnek és az Emberi Jogok Ligája központi bizottságához is. Dud­ás felhívja a Szocialista Pártot tartsa­nak értekezletet a politikai helyzet megvitatására

Next