Magyar Szó, 1947. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1947-01-01 / 1. szám

Földünk első gyümölcséből a Kommunista Pártnak A kikindai »Előre« magyar fölmeg­munkáló szövetkezettől kaptuk a következő levelet: Mi, a kikindai »Előre« parasztszövetkezet tagjai már régen szer­ettük volna leróni hálánkat a hős Kommunista Párt iránt. Nagyon hosszú volt az idő, amíg végre kifejezhettük a dolgozók Nagy Pártja iránt érzett szeretetünket. Szinte lelkiismeretfurdalást éreztünk, hogy ennek az országnak annyi dolgozója bebizonyította, csak mi, az »Előre« parasztszövetkezet tagjai maradtunk el nagy támogatónk és közös munkánk istápolója iránti szeretetünk megmutatásában. Ha olvastuk a »Magyar Szó«-ban egy­­egy üzem adakozását a Párt javára, szégyenüit futotta el az arcunk és igy szóltunk egymáshoz: »Már ezek is... csak mi maradtunk még el...­­« Mindannyian teljes szívvel szerettük a Kommunista Pártot amely a dolgozó és elnyomott emberek igazságáért küzdött a múltban és a dolgozó nép boldogabb életéért küzd ma és a jövőben is Szövetkeze­tünk minden tagja azon földreform által jutott földhöz, amelynek végrehajtásáért kezdettől fogva és legkövetkezetesebben a Kommunista Párt harcolt. S ezért mi, akik földünket és közösségünket a dolgo­zók pártjának köszönhetjük, amióta a közös munka nehézségeit és előnyeit vállaltuk, úgy néztünk a Pártra nagy tisztelettel és szeretettel, mint a néma gyermekek, akik nem képesek kimondani édeany­­juk iránt érzett szeretetüket, de akik napról-napra erősödnek és készülnek a tiszta szeretet kifejezésére. Végül is legutóbbi rendkívüli közgyűlésünkön egyhangúlag elhatároztuk, hogy szövetkezetünk első évi jövedelméből, közös keresetünkből felajánlunk 6000 dinárt a Kommunista Pártnak. Első évi jövedel­münk szerény, de úgy érezzük, hogy éppen földünk első gyümölcseiből kell megmutatnunk — ha nem is olyan mértékben, mint szerettük volna — hálánkat és szeretetünket a Kommunista Párt iránt, amely legközelebb áll hozzánk dolgozó földművesekhez. A kikindai »Előre« földmegmunkáló szövetkezet tagjai Az­­ijeszteni küszöbén Leontijev, a TASS hírmagyará­zója az „Új esztendő küszöbén“ címmel áttekintést nyújt az elmúlt évről. Beszámol a Szovjetunió nagy eredményeiről és a nemzetközi té­ren kialakult helyzetről, majd rá­­térve az új esztendőben megnyíló távlatokra, a többi között ezeket írja: „Az új 1947-es évet a világ­i nagyhatalmak és mindenekelőtt a Szovjetunió, Anglia és az Egyesült Államok közötti szilárd, kölcsö­nös megértés légkörében éri meg. Kidolgozták és előkészítik aláírásra Németország volt szövetségeseinek békeszerződéseit. A német kérdés megvitatása is napirendre került a Külügyminiszteri Tanácsban, a­­mely március 10-én folytatja mun­káját Moszkvában. Sok európai or­­szág, amely a háború után haladó­­szellemű és demokratikus uralmat teremtett, jó kilátásokkal indul az 1947-es évbe. Sikerrel oldották meg az alapvető létkérdést Jugoszláviá­ban és Bulgáriában. Nagy sikere­ket ért el az új demokratikus Len­­gyelország. Az ifjú román demo­krácia nemrégiben nagy győzelmet aratott a választásokon. A Cseh­szlovák Köztársaság gyors léptek­kel halad előre. A szovjet nép a demokratikus erők ezen sikereiben a béke és biztonság ügyének új eredményeit látja. Az 1947-es év a Nagy Októberi Szocialista Forradalom harminca­dik évfordulójának esztendeje. Or­szágunk népeinek és az egész vi­lág haladó emberiségének nagy ünnepe különleges kötelezettsége­ket ró a szovjet emberekre. A nagy történelmi dátumot teremtő sike­rekkel kell előkészítenünk a gaz­daság, kultúra és tudomány min­den ágazatában. Az elmúlt év eredményeit össze­fogva a szovjet emberek határta­lan hálával tekintenek a Bolse­vista Pártra és a Szovjetunió né­­peinek vezetőjére Sztálinra. Gon­dolatukban az éltető erő és szocia­lista államunk hatalmának azon forrásai felé fordulunk, amelyek győzelmeink alapfeltételeit bizto­sítják. A szovjet nép biztonságosan tekint a jövő elé, mert az újjáépí­tés és a nemzetgazdaság harcának szervezője ugyanaz az erő, amely a megpróbáltatások harcában ve­zetett: Lenin-Sztálin nagy pártja. A szocialista államrend megtörhe­tetlen erejére támaszkodva és a háború utáni korszak nehézségeit leküzdve, a szovjet nép céltudato­san halad előre az után, amelyet Lenin mutatott és amelyen Sztálin vezet bennünket" üresek a magyarországi gyűjtőtáborok Visszaadják a Rotschild bankház kérésére visszatartott hajókat A Tanjug budapesti munkatársa, három egymástól független, de a magyar viszonyokra nagyon jellem­ző hírt jelent: Budapesten most hozták hivatalo­san nyilvánosságra, hogy Magyaror­szág területén az év végén összesen 2.991 személy, vagyis 2.477 férfi és 514 nő állt rendőri felügyelet alatt, illetve gyűjtőtáborban. Ha ebből le­vonják a volksbundista svábok számát, 1.045-öt és a 260 SS-tagot, akik szintén gyűj­tőtáborban vár­ják, hogy Németországba szállítsák őket, akkor esszerint mindössze 1.686 magyar állampolgár került in­ternálótáborba. Tekintettel a ma­gyarok nagy szerepére a megszál­lókkal való együttműködésben, to­vábbá a fasiszta mérgezés veszedel­mes méreteire Magyarországon, ez a szám elenyészően csekély. ★ A szövetséges ellenőrző bizottság Ausztriában azt közölte táviratilag a magyar kormánnyal, hogy vissza­adják Magyaországnak azokat a dunai hajókat, amelyeket a londoni Rotschild bankház kívánságára, a bank követeléseinek fedezésére, visz­szatartottak Linzben. Habár most Magyarország mégis megkapja du­nai hajóit, a hajók legnagyobb ré­sze csak tavaszra érkezhet Magyar­­országra, mert a Dunán már meg­indult a jégzajlás és a megrongált állapotban levő hajókkal nem koc­káztathatják meg az utat. Ilyen kö­rülmények között hiábavalóknak bi­zonyultak mindazok az előkészüle­tek, amelyeket Magyarországon tet­tek, hogy a hajókat még a tél fo­lyamán megjavítsák a magyar ha­jóépítő üzemekben. A Rotschild bankház közbenjárása óriási kárt okozott Magyaországnak, mert a tavasszal hazatérő hajók csak vala­mikor nyár folymán válnak haszna­­vehetővé. A magyar nemzeti sportbizottság, a legmagasabb magyar s portfórum, ülést tartott. Egye« köröknek ««on kísérleteivel foglalkozott, hogy meg­akadályozzák Magyaroszág részvé­telét a balkáni sportjátékokon. A Bukarestben nemrégiben megtartott sportkonferencián Gárdonyi Hen­rik, a bizottság főtitkára megelége­déssel nyilatkozott a jugoszláv sportolók azon törekvéseiről, hogy a legőszintébb jóviszonyt igyekez­nek megteremteni a magyar sporto­lókkal. Ezzel kapcsolatban kiemel­te, szükséges, hogy a demokratikus balkáni államok sportolói meggyő­ződjenek arról, Magyarországon őszinte barátaik vannak. Beszámolva erről Gárdonyi rámu­tatott egyes köröknek arra a kísér­letére, hogy megzavarják Magyaror­szág­­ sportkapcsolatainak kedvező kifejlődését a demokratikus balkáni államok felé. Megemlékezett a Kos­suth Népe és A Reggel című lapok rosszhiszemű cikkeiről. Erélyesen szembeszállt minden olyan kísérlet­tel, amelynek célja, hogy a magyar sportot letérítse a demokratikus út­ról, amelyen halad. Gárdonyi javaslatára a nemzeti sportbizottság a következő tiltako­zó határozatot hozta: „A nemzeti sportbizottság tiltakozik minden rosszhiszemű kísérlet ellen, amely­nek célja, hogy megzavarja nemzet­közi kapcsolatainkat, amikor a ma­gyar demokrácia legjobbjai, fárad­ságot nem kímélve, arra töreksze­nek, hogy megerősítsék baráti kap­csolataikat a szomszédos országok­kal­. 2 Magyar Délafrika nem hajtja végre az Egyesült Nemzetek határozatait A Reuter jelenti Délafrikából, hogy az ottani nacionalisták ve­zére Maian kijelentette: Pártja teljes mértékben támogatja Smuts miniszterelnököt, ha el­utasítja az egyesült Nemzetek nagygyűlésén hozott határoza­tok végrehajtását. A nagygyűlé­sen elítélték Délafrika faji tör­vényeit és különösen azt a bá­násmódot, amellyel faji megkü­­lönböztetés alá vetik a dolgozó hindu tömegeket. Délnyugat­afrika, a volt német gyarmatok Délafrikához való csatolását is elutasította a nagygyűlés. Maian nyilatkozatából kitűnik, hogy a nacionalisták nem hajlandók ha­tályon kívül helyezni a faji meg­különböztető törvényeket és végrehajtani India és Dél­afrika eddigi kizsákmányoló rendszerét Délnyugatafrika terü­leteivel szemben és továbbra is fenntartja gyámkodását az ed­digi alapon. A ful­oszló­ Népi Hiúság újévi szerencsekivonatai a világ demokratikus ifjuságának A Népi Ifjúság Központi Tanácsa újév alkalmából ü­dvözlőtáviratot in­tézett a szovjet antifasiszta ifjúsági bizottsághoz, sok szerencsét kíván­va az új esztendő hasznot munká­jához a szovjet haza javára. Távi­­ratott intézett a demokratikus ifjú­sági világszövetséghez is azzal a szívből jövő jókívánsággal, hogy az új évben még nagyobb sikereket ér­jenek el a testvériség és egység megszilárdításában az egész világ demokratikus ifjúsága között. Ugyancsak lelkeshangú jókívánságo­kat küldtek táviratukban az albán népi ifjúságnak, Görögország hala­­dó szellemű ifjúságának, a román demokratikus ifjúság nemzeti szö­vetségének, a bolgár demokratikus ifjúság központi bizottságának, a lengyel ifjúságnak, a csehszlovák ifjúsági szövetségnek, a luzsicei szerb ifjúságnak, a MADIS a magyar antifasiszta demokratikus ifjúsági szövetségnek, a spanyol egyesült szocialista ifjúságnak, Irán népi if­júságának, Olaszország népi ifjú­ságának, a svájci demokratikus if­júságnak, a belga népi ifjúságnak, a hindu főiskolai hallgatók szövet­ségének, a francia köztársasági if­júság szövetségének, a szláv ifjú­sági tanácsnak Torontóba, az ame­rikai demokratikus ifjúságnak, va­lamint az ifjú kommunista szövet­ségnek, az angol munkáspárti egye­temi szövetségnek és az amerikai szabad világ ifjúsági szövetségnek. Lengyelország választások előtt A lengyel nép igen komoly poli­tikai esemény előtt áll. A közeljövő­ben tartják meg a törvényhozó szejmbe (parlamentbe) való válasz­tásokat. Az újjászületett demokrati­kus Lengyelországnak ez lesz az el­ső szejmje, amelyet már a szabad választásokról szóló új törvény alap­ján, általános, közvetlen, egyenlő és titkos szavazás útján választanak. A választási előkészületek a demokrá­cia és a reakció tábora között dúló elkeseredett harc jegyében folynak. A lengyel demokrácia erői: a négy nagy demokratikus párt — a Len­gyel Munkáspárt (PPR), a Lengyel Szocialista Párt (PPS), a Néppárt (SL) és a Demokrata párt (SD) — egységes tömbbe tömörültek. A reakció erői a Polske Stronieto Lu­­dowe (PSL) körül vannak, amelynek élén Sztaniszlaw Mikolajczik minisz­terelnökhelyettes áll. Mikolajczik pártja a reakciós pro fasiszta földbirtokosok köréből tobo­rozza híveit, akik a régi Lengyelor­szágot akarják visszaállítani, a de­mokratikus vívmányok felszámolásá­ra, a jelenlegi kormány eltávolítá­sára és hajdani jogaik visszaszerzé­sére törekszenek. Mikolajczik pártjából verbuválód­nak azok az elemek, amelyek mind az ország határain belül, mind pe­dig azon kívül engesztelhetetlen gyűlölettel támadják a demokrá­ciát. Ők azok, akik a kielceihez ha­sonló pogromokat provokálják nyugtalanító rémhíreket terjeszte­nek, felsrófolják az árakat, lehetet­lenné igyekeznek tenni a normális munkamenetet. A PSL vezetőinek a leleplezett fasiszta terrorista szerve­zetekkel való szoros kapcsolatát kétségbevonhatatlan bizonysággal megállapították a földalatti szerve­zeteknek pere kapcsán. A demokrá­cia ellen irányuló harcot — amely a banditizmus és a terror formáját ölti fel — kívülről Lengyelország belső ügyeibe való beavatkozó ak­tákkal támogatják. A lengyel kor­mány egyre-másra kapja a tartal­mukat tekintve indokolatlan, formá­jukra nézve sértő diplomáciai jegy­zékeket, amelyeket a lengyel állam szuverenitásával össze nem egyez­te­the­tő követeléseket tartalmaznak mint amilyen például az a kívánság hogy a választási törvényt előzete­sen terjesszék felülvizsgálat céljá­ból az angol és az amerikai kor­mány elé. A Mikolajcsik-féle párt reakciós vezetői szépen hangzó szóvirágos szólamokkal leplezgetik népellenes mesterkedéseiket. De ma m­ár az ilyen frázisok — akármilyen dagá­­lyosak is — nem vezetik félre a len­gyel demokrácia igazi barátait, akik megszokták, hogy a politikai veze­tőkről nem szavaik, hanem tetteik alapján ítéljenek. A Mikolajcsik­­pártnak a tettei pedig olyanok, hogy azokról minden becsületes len­gyel demokrata csak felháborodás­sal beszél. A parasztok szövetsége Varsóban tartott második kongresz­­szusán élesen elítélték a PSL veze­tőinek politikáját, akik szét akar­ják robbantani a lengyel nép de­mokratikus egységét. A kongresz­­szus határozata nevén is nevezte Mikolajcsikot és legközelebbi segí­tőtársait, amennyiben „a nemesség bérenceinek” bélyegezte őket, akik „Londonban tartózkodó emberek parancsa szerint cselekedtek, ami­kor a lengyel nép fegyverrel a ke­zében védelmezte, azután pedig épí­tette a független Lengyelországot Olyan emberek parancsára cseleked­tek, akik nemhogy segítettek, ha­nem akadályozni akartak bennünket a földreform végrehajtásában". Ma az általános választások elő­estéjén világosabb, mint bármikor, hogy csakis a lengyelországi de­­mokrácia­ további megerősödése te­szi lehetővé a lengyel nép számára, hogy a legrövidebb időn belül be­gyógyítsa a háború és a hitlerista bitorlók okozta sebeket és befejez­hesse az ország gazdasági újjáépí­tését. Most, amikor a szejmbe való választásokra készül, a lengyel né­pet az a szilárd elhatározás tölti el, hogy egyszers mindenkorra vé­gez a reakció mesterkedéseivel. Nem kétséges, hogy az 1947 január 19-én megtartandó országos választások új, fontos lépést jelentenek majd a lengyel demokrácia további megerő­södéséhez vezető úton. L,Uj Szó”) Zágrábi főiskolásaink komoly művészi estje Noviszádon Bácskai körútja során vasárnap Noviszádon vendégszerepelt a zág­rábi magyar főiskolások kulturcso­portja. Az előadás iránt nagy ér­deklődés nyilvánult meg. A Magyar Kulturkör nagytermét zsúfolásig megtöltötte a közönség. Főiskolásaink előadásukkal nagy sikert arattak, komoly kultúrát ad­tak annak a közönségnek, amelyre mindig az volt a panasz, hogy fe­gyelmezetlen és nincs érzéke a ko­moly és szép iránt. Igazi művészet­­­­tel érzékeltették a népi kultúra al­kotásait. Nem azt tartották szem előtt, hogy mennyit tud a közönség, hanem azt, mit kellene tudnia. Az egyetemisták előadása jöven­dő népi értelmiségünk kulturális m­anifesztációjává vált. — A népből származunk, oda tartozunk és a né­pet szolgáljuk — ez volt az értelme a noviszádi bemutatkozásnak és ennek jegyében járják be Bácskát egyetemistáink. Előadói körútjuk több célt szolgál. Szórakoztatva ta­rát és kiszélesíti a Vajdasági Ma­gyar Kulturszövetség kezdeményez­te gyűjtőakciót a szegénysorsú fő­iskolások megsegítésére, ezzel pár­huzamosan pedig megismerteti a néppel az igazi kultúra értékeit. E fáradságos feladat elvégzésére for­dítják tanulmányi szünidejüket fő­iskolásaink. A műsor anyagának összeállítása és az előadás kitűnő volt, valóság­gá­ magával ragadta a közönséget. Nagy segítséget nyújtott a közön­ségnek az előadás bemondója, aki tökéletes hozzáértéssel ismertette a műsorszámokat. Az előadás első részében vegyesen könnyű és ko­moly műsorszámok szerepeltek sza­valatokból, ének- és zeneszámok­ból. A műsor befejező részében Mo­­liere: „Botcsinálta doktor” című háromfelvonásos komédiáját adták elő nagy sikerrel. A szava­tok, ének- és zeneszámok előadói , a vígjáték szereplői nagyszerű telje­sítményt nyújtottak. Jól összehan­golt játékuk művészi élményt adott A zágrábi magyar főiskolások kul­­turcsoportja ezen az előadáson is népi kultúránk szabad fejlődéséről és haladásáról tett bizonyságot Főiskolásaink vasárnap esti ven­dégszereplésükkel bebizonyították, hogy még nagyon válogatott kö­zönségnek is lehet komoly előadást nyújtani. Kultúrkörünk közönségé­nek egy része ugyanis még megle­hetősen fegyelmezetlen és zavarja az előadások menetét. Ennek meg­vannak az okai. A közönséget az alacsony színvonalú előadások tet­ték türelmetlenné. Igyekezzünk mi­nél jobb előadást adni, segítsünk a közönségnek, hogy megérthesse an­nak lényegét, amit előadunk. Mert éppen a közönség fegyelmezetlen rétegének van leginkább szüksége komoly előadásokra. Az embereket türelemmel kell nevelni a kultúra szeretetére, ahogy azt a zágrábi magyar főiskolások teszik. Jó mű­soruk és nagyszerű előadási mód­juk megszelídítette a türelmetlen közönséget. A közönség fegyelmezetlenségé­nek másik fő oka az állóhely. A kö­zönségnek az a része, amely ül, nem fegyelmezetlen, habár pisszegése és csendre-utasításai majdnem olyan zajt eredményeznek, mint a sok­szor háromórás műsort végigálló, összepréselt emberek türelmetlen­sége. Ilyen körülmények között ter­mészetes, hogy a közönség a mű­sort nem élvezheti, hanem alig vár­ja, hogy vége legyen. A novisztádi Magyar Kultúrkör tűzze ki sürgős feladatul elegendő számú szék beszerzését és szüntesse meg az állóhelyet az előadásokon. Ezzel nagy mértékben előbbre jut­na célja elérésében, a népi tömegek kulturális nevelése terén.

Next