Magyar Szó, 1947. március (4. évfolyam, 50-76. szám)
1947-03-01 / 50. szám
A moszkvai tanácskozások előkészületei A monopolok befolyásának elhárítása a német és az európai béke előfeltétele A Külügyminiszteri Tanács niosz. kvai ülésszakára összeállították az angol és amerikai delegációkat, me_ lyeknek kisérő személyzete már el is indult a szovjet fővárosba. A mintegy száztagú angol delegáció ólén Bevin külügyminiszter áll és tagjai a többi között Oliver Harvey, a külügyminisztérium nyugateurópai osztályának főnöke sir William Strong, külügyminiszterhelyettes a német ügyekben, lord Hood külügyminiszterhelyettes az osztrák ügyekben. A küldöttségben részt- vesznek a hadügy-, légügy- és pénzügyminisztériumok megbízottai is. Az amerikai delegáció ugyancsak nagy tanácsadói személyzettel utazik Moszkvába. A küldöttség veze. tője Georges Marshall külügyminiszter, akit elkísér Robert Murphy, a németországi amerikai parancsnokság politikai tanácsadója. Mark Clare tábornok, az ausztriai megszálló csapatok volt főparancsnoka, Benjamin Coen, aki Byrnes mellett is résztvett a Külügyminiszteri Tanács ülésein és John Foster Dolles, a köztársasági párt külpolitikai tanácsosa. AZ ANGOL-AMERIKAI MONOPOLOK SZEREPE A NÉMET KÉRDÉSBEN Küszöbön áll tehát a békeépités munkájának egyik legnehezebb, de egyben legfontosabb tanácskozása. A német békeszerződés feltételeitől függ hogy sikerül-e Németországot demokratikus, a többi népekkel békésen és hasznosan együttműködő állammá tenni vagy olyan helyzetet teremtenek amelyben a revíziós törekvések, a militarista és imperialista szándékok ismét jó talajra találnak a német népben >A nehézségek nem lebecsülendők, de nem szabad túlértékelni sem azokat, mert az öt volt csatlósállammal kötött békeszerződések azt mutatják, hogy a megegyezés lehetséges. Kétségtelen azonban, hogy elsősorban az angol-amerikai monopolok imperialista törekvéseit kell kiküszöbölni a tanácskozásokból. Az amerikai delegáció összeállítása azonban arra Vali, hogy a monopolok befolyása nagyon is érvényesül Steal, az ismert hbmagyarázó »Report cm world affers« cimü folyóiratában rámutat arra, hogy az angol-amerikai kartellek kiélezett harcot vívnak, hogy érvényesítsék befolyásukat kormányaiknál a moszkvai tanácskozásokon követendő politika tekintetében. A fő tanácsadó Dolles legutóbb a Ruhr.vidék ipari erején alapuló egyesült Nyugat-Európát javasolt, amivel szemben Steal megállapítja, hogy a béke éppen akkor volna biztosítható, ha a Ruhr-vidék ipari erejét egész Európa kellően kihasználhatná. Ha azonban az angol-amerikai kartellek ezt a vidéket imperialista tűzfészekké avatják, ez újabb háború veszélyét jelenti. Steal arra a meggyőződésre jut, hogy a Dolles befolyása eléggé veszélyes. ő maga a leghatalmasabb kartellek jogi képviselője, fivére, Allan, a Henry Shroeder newyorki nagybank igazgatója, aki legutóbb beutazta a nyugateurópai területeket és az angol és amerikai megbízottakon kívül a német nagyiparosokkal tanácskozott. Megteremtette a kapcsolatokat dr. Duisberggel. a frankfurti nagy német koncernek igazgatójával A tanácskozások célja. hogy Franciaországot távoltartsák a gazdag iparvidékektől ame- .Iveket kizárólag az angol-amerikai monopolok gazdasági és politikai ] befolyására kívánnak kihasználni. ] az angol szerződési tárgyalásoknál az angol álláspont megváltoztatását szorgalmazta Németország kérdésében. Még pedig olyan értelemben, hogy a francia újjáépítést előnyben részesítsék a német újjáépítéssel szemben és biztosítsák a biztonsági intézkedéseket Németországgal szemben. Hasonló célt szolgál és ugyanígy a béke érdekeit érvényesíti a csehszlovák szerződés, amely egyben kizár minden olyan kombinációt, hogy Franciaországot berántsák egy »nyugati tömbbe.« Ca- chin végül hozzáfűzte, hogy a francia nép többé sohasem engedi meg a müncheni politika feltámadását. SZOKOLOVSZKI MARSAL ÉLES BÍRÁLATA AZ ANGOL-AMERIKAI ÖVEZETEK EGYESÍTÉSÉRŐL Cachin nyilatkozata a francia nép éberségét árulja el. Steal megítélését és azt, hogy mennyire szükség van erre az éberségre, Szo- kolovszki marsai, a berlini Szövetséges Ellenőrző Tanács szovjet delegátusa határozta meg a tanácsban elmondott beszédében Éles bírálata az angol és amerikai megszállási övezetek egyesítéséről feltárta a nyugati övezetek tényleges helyzetét. Az egyesitett övezetek német miniszterelnökei értekezletet tar- ' tottak egy közös politikai direktórium, a teljes politikai kormányzat központi szervezetének megterem- J tésére azzal, hogy ebből alakult ki j később a német központi kormányzat az egész területen. E tervek ( az Ellenőrző Tanács megkerülésével készülnek, mint ahogyan a Ta- ' nács hozzájárulása nélkül hajtották végre a két megszállási övezet gazdasági egyesítését is. Az egyesítésnek azonban nagyon komoly következményei lehetnek a német jövőre. Szokolovszki leszögezte, hogy az i övezetek egyesítésének célkitűzései í között egyáltalán nem szerepelnek a i potsdami határozatok. Szó sincs a s német hadiipar felszámolásáról, a i hadikárpótlási szállítások biztositá- 1 sáról a háborúban károsult államok- i nak, sem a fasizmus gazdasági alap- 1 jainak szétzúzásáról, vagyis a né. r met monopolok és a junkerek nagy- i birtokainak felosztásáról. Érthető, í ha a demokratikus körök aggoda- r lommal figyelik az övezetek egyesi- r tését, hiszen ez az általános pro- c gram mellőzését jelenti. Nyilvánvaló, s hogy a gazdasági egyesítés nem a v német nép érdekeit szolgálja. Ki- p mondottan arra irányul, hogy a két f övezet termelése a saját szükségle- n tét fedezze. Ez azonban az egységes német ipar felbomlását eredményezné. A cél az, hogy az övezetek termelése kiegészítse egymást és az egész német terület számára biztosítsák a szükségletek fedezését. Ennek a politikának az oka az an.-■ —- "1 AAA golszász monopolok üzleti és imperialista törekvése. Kétségtelen — mondta Szokolovszki —, hogy az idegen monopolok behuzódása egy ország gazdasági életébe annak az országnak a gazdasági rabságbave- tését jelenti. Ez sohasem volt hasznos, mindig csalt káros volt az érdekelt országra. Bizonyos, hogy a német békés termelés gyengülését eredményezné, habár egész Európának nagy szüksége van a nemet ipar termelésére. Az idegen monopolok befolyása alatt álló Németország nem felelhet meg ennek a célnak. a békés cs rüggetlen Németország viszont elősegíti az európai gazdasági élet normalizálódását. Az övezetek egyesítése és az azon belül történő uj, a német történelemben ismeretlen államalakulatok mesterséges létrehozása a német bomlásra, a széttagoződásra vezetne. Újabb tápot adna arra, hogy a német nép — az újjáépítés erőfeszítései helyett — a soviniszta törekvések megvalósítására összpontosítaná ereiét és ismét hibás, katasztrófára vezető utón fejlődne. — Megengedhetjük-e mi ezt, akik felelősek vagyunk az európai békéért? — tette fel a kérdést Szoko- •lovszki. — Hangsúlyozta, hogy az ilyen rövidlátó politika végzetes következményekkel járna. Éppen ezt a politikát akarták megakadályozni a potsdami határozatokkal. Nem szabad ezt politikai téren sem megengedni és a szövetséges politikának Németországban époen az a célja, hogy megteremtse Németország békés, demokratikus, a népekkel együttműködő szellemének kiépítését. KIMONDTÁK A POROSZ ÁLLAM FELOSZLATÁSÁT A Szövetséges Ellenőrző Tanács ugyanezen az ülésen jóváhagyta és aláírta a porosz állam feloszlatásáról szóló törvényt. Ezzel a legveszedelmesebb militarista szellem, a nagybirtokok és kartellek imperialista törekvéseinek országa, Poroszország megszűnt Az ország hatalmát Nagy Frigyes alapozta meg, Bismarck tökéletesítette amikor a német államok egyesítésével a porosz királyságot állította a birodalom élére, Hitler pedig a mo- nopolisztikus és államvezetőségi csúcsok összefonásával, a fasizmussal azzá a hatalommá tette, amely végigpusztitotta egész Európát. A porosz állam felosztása egyike a fontos lépéseknek Németország demokratizálása felé. A demokratizálás pedig a moszkvai konferencia egyik legfőbb feladata. Ennek az előfeltételeit kell a békeszerződésben biztosítani az európai és az egész világ békéje és nyugalma érdekében. MARCEL CACHIN A FRANCIAANGOL ÉS FRANCIA-CSF.HSZLO- VÁK EGYEZMÉNYEKRŐL Az úgynevezett »nyugati tömb« ennek , a monopolista szándéknak a politikai formáját jelenti, mert sikerülne Franciaországor annyira az angolszász monopolok befolyása alá hajtani, hogy kiküszöbölhetnék befolyását a Ruhr-vidék gazdasági kizsákmányolásában. Marcel Cachin, a francia Kommunista Párt elnöke, aki egyben a parlament külpolitikai bizottságának is elnöke, a Rude Pravo cimü prágai lapnak nyilatkozott erről a kérdésről, a készülő angol-francia' és francia-csehszlovák egyezményekkel kapcsolatban Kijelentette. hogy a legrövidebb időn belül aláírásra kerülő angol-francia szerződés ugyanolyan szellemű lesz, mint a francia-szovjet szerződés é9 semmiféle összefüggésben sem áll a nyugati tömb megteremtésére irányuló tervekkel. Leglobban bizonyítja ezt az, hogy Franciaország egyidejűleg szerződést köt Csehszlovákiával. A francia Kommunista Párt 2 AU WA* Szó A „szerűi német közigazgatás“ toniei n beopdi Hűtősig előtt Tizenhárom nácigyilkos iil ismét a beográdi katonai bíróság előtt, közöttük dr. Harold Turner altábornagy, áltamtanácsos, Szerbia volt katonai parancsnoka. Ezek a tizenhármak, akik között akad osztrák származású is. a »ná- cigyaikorlat« szokott módszereivel irtották, fosztogatták, internáió.tá- borokba hajszolták népeinket: szer beket, horvátokat, makedónokat, szkipetárokat — bánáti öntudatos magyarokat i . Turner áliamtanácsos és Georg Kissel gazdasági tanácsos véres irányításának idején, 1941. és 1942 folyamán, több mint hatezer ártatlan és fegyvertelen polgárt mészároltak le Szerbia területén. Turner szervezte meg a bánáti »vo!ksdeutscher«-okat. é képeztet. te ki ezeket rendőrré spiclivé, besúgóvá és gyilkossá. Turner adott utasítást internáló-táborok létesítésére, ahol a Gestapo »kényelmesebben« gyilkolhatta népeink legjobb fiait. Turner parancsnoksága a>att irtották ki Szerbia zsidó lakosságát, rendeletéi következtében 20 ezer szlovént és 12.500 szerbet deportáltak »uj Európa« vérivé náci- szörnyetegei. Működésének »fénypontja« a ha- zaárulé Nédics-kormány megalakítása volt. A »knrmány«.ba olyan embereket válogatott Turner, akik ről tudta, hogy már hosszú éyek óta saját népük elemi érdekei eilen harcolnak Turner igazgatásának egyik oszlopa a hírhedt Jovanovics Dragi volt A vádlott Turner — természetesen ártatlannak érzi magát Az elnök kérdésére beismeri, hogy már Párisban és Szalonikiban is feje volt a katonai igazgatásnak. Hitler személyes kívánságára került a szerbiai Igazgatás élére. Nem ad egyenes válaszokat. Van például bátorsága azt hazudni, hogy csak most hallott először a hírhedt banyicai haláltáborró1 és azokról a szörnyűségekről, amik ott történtek. Azt is csali »most tudta meg«, hogy ,a közvetlenül parancsnoksága alatt állé zászlóalj teljesített szolgálatot a haláitábor- ban. A tárgyalás folyik. ■ .................—■N A magyarországi szlávság együtt küzd a magyar néppel a köztársaságért és demokráciáért „A Bajai Háromszög szláv népe jogait követeir’-cimmel számol be a magyarországi szí ivók lapja, a ,.Nase Novine” a magyarországi szláv Antifasiszta Front bácsbokodi konferenciájáról, amely hangot adott a magyarsági szlávok ama szilárd elhatározásának, hogy együtt a magyar demokráciával, kitartanak a reakció elleni határozott küzdelemben. A magyarországi szláv antifasiszták elnöke, Yüjics Pavle, a többi között kijelentette, hogy „Szemben azokkal az ellenséges törekvésekkel, melyek a régi rendszert akarják visszahozni és népeinket összeveszi- teni, mi a tisztességes magyarokkal együtt népi demokráciát és népha- talmat akarunk Magyarországon”. Rob Antun, főtitkár, kijelentette, hogy a reakció éppen azért akarja szembeállítani Bácska szláv lakós- ságát a magyarsággal, mert tudják, hagy a szlávság szervezett és öntudatos demokratikus egész. Rob felszólalt az ellen, hogy jugoszláviai fasiszta szökevényeket telepítsenek le a bajai háromszögbe. ,.Mi jól tudjuk — mondotta-, hogy kik me- ] nekülnek Jugoszláviából. Akik nem szeretik a népi hatóságokat és akik mindig a más számlájára éltek. ] Ezek a szökevények most itt sze rét- . nenek népeink nyakára mászni’’. , Rob hangsúlyozta, hogy ezek a ju- , goszláviai szökevények élénk kap- j csőlátókat tartanak fenn a Köztár- i saság elleni összesküvőkkel. Egyik /] községben például, ahol egyébként | csak magyarok laknak, ezek a Ju- ( goszláviából menekült fasiszták ^ megtámadták a tisztességes magyar , lakósságot és Szovjet- és Jugoszláv j via-ellenes plakátokat ragasztottak s ki. A plakátokon a fasiszta Hothyt, i a véres Hitlert, a fasiszta csendőrsé- , get tömiénezték és egyben azt má- < zolták rá, hogy: „Le a demokrati- j kus rendőrséggel!" r A jugoszláviai szökevény fasisz- [ táfc eltávolítása e vidékről a Magyar t Köztársaság és a szomszédi jóviszony érdekében feltétlenül sztíksé- t ges. Lelkes taosokkal fogadott be- r szédét Rob a következő szavakkal fe- ^ jezte be: „Hisszük, hogy a magyar \ demokratikus erők le tudnak szá- ^ molni a fasizmussal és reakcióval s s egy olyan néphatalmat rendeznek be.* amely minden nép szabadságát biztosítja ebben az országban”. A konferencia határozati javasla- _ tában megállapította, hogy a ma- £ gyarországi Bácskában néhányezer ^ szökevény magyar, sváb, horvát és ^ szerb él, akinek a magyar hatóságok tették lehetővé, hogy letelepedjenek azon a vidéken, ahol szlávok e élnek és ahol ezek a népellenségek j szláv- és demokrácia-ellenes poüti- s kát folytatnak a magyar s a világre- n akció érdekében. h A határozati javaslat a továbbiak- n ban megállapítja, hogy a szlávság- a ------- ------------- ——»vv» nak még most sincs képviselete a községi és városi területekben, valamint a képviselőházban. A határozati javaslat követeli a Jugoszláviából menekült fasiszták és reakciósok eltávolítását, „mert ez a századok óta itt élő népek és a Magyar Köztársaság érdekében történ tiék.” A határozati javaslat követeli, hogy a szlávság elküldhesse képviselőit úgy az önkormányzati testületekbe, mint a képviselőházba: követeli, hogy a közoktatásügyi mi- r.isztérum a szláv iskolákat elássa a szükséges felszereléssel, valamint egy olyanértelmii rendelet kiadását, hogy a szláv gyermekek kötelesek szláv iskolákban tanulni — ahogy egy hasonló rendelet a magyar gyér mekekre vonatkozólag már létezik is. A határozati javaslat végül követeli, hogy a szláv Antifasiszta Front szervezetei, és kulturotthonai számára megfelelő, svábokból elhagyott épületeket kiutaljanak. Mohácson ugyancsak kerületi konferenciát tartottak a magyarországi szlávok képviselői. „A Vörös Hadsereg szabadságot hozott Magyarországnak — mondotta a szónok-, azonban meg kell mondanunk, hogy mi még nem vagyunk teljesen szabadok a hazánkban. Még mindig vannak felelős állásokban olyanok, akik a régi horthy-rend- S2er barátai és ellenségei a demokráciának és a köztársaságnak”. 'Nem véletlen — mondotta a továbbiakban-, hogy a Kisgazda Párt emberei állnak mindig a szlávok kívánságaival szemben, hiszen nemrégen még Kovács Béla yolt e párt főtitkára, aki ellensége a munkásságnak és parasztságnak de különösen a magyarországi szlávságnak. „Mi Magyarországon — folytatta a szónok- a magyar munkássággal és parasztsággal együtt harcolunk a népi hatóságokért, mert csak a népi hatóságok tudják biztosítani nemzeti jogainkat!” A mohácsi konferencia határozati javaslata követeli, hogy Baranya minden községében, ahol szlávok is élnek a magyar mellett, szláv nyelve ken is közöljék a hirdetményeket és az állami épületeket léssá-K el szlávnyelvü felírásokkal is. A javaslat a továbbiakban követeli, hogy azonnal távolítsák el azokat a hivatalnokokat, tanítókat és pa. pokat, akik soviniszta gyűlöletet szi. tanak magyarok és szlávok között és akik megakadályozzák a népek közötti jóviszony kifejlődését. A határozati javaslat, amely egyébként megyezik a bácsbokodi javaslat szövegével, a következő szavakkal végződik: „A magyar demokrácia és a magyar nép érdeke, hogy kívánságainkat teljesítsek, mert ezzel eldől az az ezeréves pör, amely sajnos, még ma is folyik”. A maduar Közigazgatást paraszt is monháselemehhef Kell felfrissíteni Budapestről jelenti a Tanjug: A belügyi tárca költségvetési vitájában, a magyar parlamentben Rajk László belügyminiszter terjesztette elő expozéját. Hangsúlyozta. n.eni elegendő demokratikus törvények meghozatala, biztosítani k>i azok demokratikus végrehajtását is. Be- hatóain foglalkozott a magyar köz- igazgatás problémáival és megállapította, hogy az egész gépezetet TtfflMal, golyó izopólilial rohamoztál! meg a nőit belga hadifoglyokat mert jogaihat követeltél! a hormáoytól Brüsszelből jelentik: Véres események játszódtak le a brüsszeli par- lament előtt. Azok a belgák, aki.* a háború alatt német hadifogságban, vagy politikai börtönökben és gyű j tőtáborokban voltak, tüntetőfelvonulást rendeztek. Követelték rendkívüli jogaik elismerését és az előirányzott pénzsegély hátralékos részleteinek kifizetését A hatalmas ötvenezer főnyi tömeg a Rue de la Cost-on haladt a parlament elé, de itt a rendőrség háromszoros kordonná! körülzárta és gépfegyverül- zet nyitott reá. Nagyon sok tüntető meghalt, és különösen nagy a sebesültek száma. A tüntetők rohamot intéztek a rendőrség ellen, mire tankokkal, lovassággal rohamozták meg a tömeget és igy kényszeri tették visszavonulásra. A belga közvélemény nagy elkeseredéssel fogadta a hirt. Csak növelte az elkeseredést, hogy a rendőrség August Bissere belügyminiszter rendeletére hajtotta végre a tömegmészárlást- A belügyminiszter azzal mentegette eljárását, hogy „mindössze két másodperc ideje volt válaszának meggondolására, vájjon lövessen-e a rendőrség a tüntető tömegre“. A tüntetők egyébként a kormány korábbi Ígéretére hivatkoz va követelték jogaikat és mindaddig nem követtek el semmiféle rend. bontást, amíg a rendőrség meg nem rohamozta őket. fel kell frissíteni népi elemekkel. — A felszabadulás után eltűntek a régi ország úri vezetői — mondotta Rajk László — és az uj élet minden eredménye a népbizottsá. gok érdeme. Helyes lett volna, ha az emberek, akik abban a nehéz időben átvették az ügyek vezetését, továbbra is megmaradnának helyükön. De nem ez történt. A közigazgatásban ismét előretörtek a múlt reakciós alakjai, aktit most bújtak ki a búvóhelyeikről. A közigazgatás ban igy nagyjából minden a régi maradt és ha ezen nem változtatunk, elkerülhetetlenül bekövetkezik a demokrácia súlyos megrázkódtatása. Amig gyökeresen nem változta, tunk a rendszeren, a legjobb demokratikus törvényeket is rosszul hajtják végre. Ezt csak úgy kerülhetjük el, ha a közigazgatásba számarányoknak megfelelő számban munkás gs paraszt elemek kerülnek. A rendőrségről szólva, Rajk kifejtette. hogy itt már sokkai gyökeresebb változtatásokat hajtottak végre, mint a közigazgatásban. A rendőrség soraiba 72 százalék uj elem került be és a vezetöhefyeken 95 százalékban parasztok és munkások állnak. A belügyminiszter visz- szautasitotta a vádat, hogy a rend őrséghez nem vesznek fel kisgazda, párti híveket. Mindenkit szívesen látnak, aki igazán demokratikus be állitottságu, de a régi rendőrszclle- met nem tülik meg többé.