Magyar Szó, 1947. március (4. évfolyam, 50-76. szám)

1947-03-01 / 50. szám

A moszkvai tanácskozások előkészületei A monopolok befolyásának elhárítása a német és az európai béke előfeltétele A Külügyminiszteri Tanács niosz. kvai ülésszakára összeállították az angol és amerikai delegációkat, me_ lyeknek kisérő személyzete már el is indult a szovjet fővárosba. A mintegy száztagú angol delegáció ólén Bevin külügyminiszter áll és tagjai a többi között Oliver Har­vey, a külügyminisztérium nyugat­európai osztályának főnöke sir Wil­liam Strong, külügyminiszterhelyet­tes a német ügyekben, lord Hood külügyminiszterhelyettes az osztrák ügyekben. A küldöttségben részt- vesznek a hadügy-, légügy- és pénz­ügyminisztériumok megbízottai is. Az amerikai delegáció ugyancsak nagy tanácsadói személyzettel uta­zik Moszkvába. A küldöttség veze. tője Georges Marshall külügymi­niszter, akit elkísér Robert Murphy, a németországi amerikai parancs­nokság politikai tanácsadója. Mark Clare tábornok, az ausztriai meg­szálló csapatok volt főparancsnoka, Benjamin Coen, aki Byrnes mellett is résztvett a Külügyminiszteri Ta­nács ülésein és John Foster Dolles, a köztársasági párt külpolitikai ta­nácsosa. AZ ANGOL-AMERIKAI MONOPO­LOK SZEREPE A NÉMET KÉR­DÉSBEN Küszöbön áll tehát a békeépités munkájának egyik legnehezebb, de egyben legfontosabb tanácskozása. A német békeszerződés feltételeitől függ hogy sikerül-e Németorszá­got demokratikus, a többi népekkel békésen és hasznosan együttműkö­dő állammá tenni vagy olyan hely­zetet teremtenek amelyben a reví­ziós törekvések, a militarista és im­perialista szándékok ismét jó talajra találnak a német népben >A nehéz­ségek nem lebecsülendők, de nem szabad túlértékelni sem azokat, mert az öt volt csatlósállammal kö­tött békeszerződések azt mutatják, hogy a megegyezés lehetséges. Két­ségtelen azonban, hogy elsősorban az angol-amerikai monopolok impe­rialista törekvéseit kell kiküszöbölni a tanácskozásokból. Az amerikai delegáció összeállítása azonban ar­ra Vali, hogy a monopolok befolyá­sa nagyon is érvényesül Steal, az ismert hbmagyarázó »Report cm world affers« cimü folyóiratában rámutat arra, hogy az angol-ameri­kai kartellek kiélezett harcot vív­nak, hogy érvényesítsék befolyásu­kat kormányaiknál a moszkvai ta­nácskozásokon követendő politika tekintetében. A fő tanácsadó Dolles legutóbb a Ruhr.vidék ipari erején alapuló egyesült Nyugat-Európát javasolt, amivel szemben Steal meg­állapítja, hogy a béke éppen akkor volna biztosítható, ha a Ruhr-vidék ipari erejét egész Európa kellően kihasználhatná. Ha azonban az an­gol-amerikai kartellek ezt a vidéket imperialista tűzfészekké avatják, ez újabb háború veszélyét jelenti. Steal arra a meggyőződésre jut, hogy a Dolles befolyása eléggé ve­szélyes. ő maga a leghatalmasabb kartellek jogi képviselője, fivére, Allan, a Henry Shroeder newyorki nagybank igazgatója, aki legutóbb beutazta a nyugateurópai területe­ket és az angol és amerikai megbí­zottakon kívül a német nagyiparo­sokkal tanácskozott. Megteremtette a kapcsolatokat dr. Duisberggel. a frankfurti nagy német koncernek igazgatójával A tanácskozások cél­ja. hogy Franciaországot távoltart­sák a gazdag iparvidékektől ame- .Iveket kizárólag az angol-amerikai monopolok gazdasági és politikai ] befolyására kívánnak kihasználni. ] az angol szerződési tárgyalásoknál az angol álláspont megváltoztatását szorgalmazta Németország kérdésé­ben. Még pedig olyan értelemben, hogy a francia újjáépítést előnyben részesítsék a német újjáépítéssel szemben és biztosítsák a biztonsá­gi intézkedéseket Németországgal szemben. Hasonló célt szolgál és ugyanígy a béke érdekeit érvénye­síti a csehszlovák szerződés, amely egyben kizár minden olyan kombi­nációt, hogy Franciaországot be­rántsák egy »nyugati tömbbe.« Ca- chin végül hozzáfűzte, hogy a fran­cia nép többé sohasem engedi meg a müncheni politika feltámadását. SZOKOLOVSZKI MARSAL ÉLES BÍRÁLATA AZ ANGOL-AMERIKAI ÖVEZETEK EGYESÍTÉSÉRŐL Cachin nyilatkozata a francia nép éberségét árulja el. Steal megítélé­sét és azt, hogy mennyire szükség van erre az éberségre, Szo- kolovszki marsai, a berlini Szövetsé­ges Ellenőrző Tanács szovjet dele­gátusa határozta meg a tanácsban elmondott beszédében Éles bírála­ta az angol és amerikai megszállási övezetek egyesítéséről feltárta a nyugati övezetek tényleges helyze­tét. Az egyesitett övezetek német miniszterelnökei értekezletet tar- ' tottak egy közös politikai direktó­rium, a teljes politikai kormányzat központi szervezetének megterem- J tésére azzal, hogy ebből alakult ki j később a német központi kormány­zat az egész területen. E tervek ( az Ellenőrző Tanács megkerülésé­vel készülnek, mint ahogyan a Ta- ' nács hozzájárulása nélkül hajtot­ták végre a két megszállási övezet gazdasági egyesítését is. Az egyesí­tésnek azonban nagyon komoly kö­vetkezményei lehetnek a német jö­vőre. Szokolovszki leszögezte, hogy az i övezetek egyesítésének célkitűzései í között egyáltalán nem szerepelnek a i potsdami határozatok. Szó sincs a s német hadiipar felszámolásáról, a i hadikárpótlási szállítások biztositá- 1 sáról a háborúban károsult államok- i nak, sem a fasizmus gazdasági alap- 1 jainak szétzúzásáról, vagyis a né. r met monopolok és a junkerek nagy- i birtokainak felosztásáról. Érthető, í ha a demokratikus körök aggoda- r lommal figyelik az övezetek egyesi- r tését, hiszen ez az általános pro- c gram mellőzését jelenti. Nyilvánvaló, s hogy a gazdasági egyesítés nem a v német nép érdekeit szolgálja. Ki- p mondottan arra irányul, hogy a két f övezet termelése a saját szükségle- n tét fedezze. Ez azonban az egységes német ipar felbomlását eredményez­né. A cél az, hogy az övezetek ter­melése kiegészítse egymást és az egész német terület számára bizto­sítsák a szükségletek fedezését. Ennek a politikának az oka az an.-■ —- "1 AAA golszász monopolok üzleti és impe­rialista törekvése. Kétségtelen — mondta Szokolovszki —, hogy az idegen monopolok behuzódása egy ország gazdasági életébe annak az országnak a gazdasági rabságbave- tését jelenti. Ez sohasem volt hasz­nos, mindig csalt káros volt az ér­dekelt országra. Bizonyos, hogy a német békés termelés gyengülését eredményezné, habár egész Európá­nak nagy szüksége van a nemet ipar termelésére. Az idegen mono­polok befolyása alatt álló Németor­szág nem felelhet meg ennek a cél­nak. a békés cs rüggetlen Németor­szág viszont elősegíti az európai gazdasági élet normalizálódását. Az övezetek egyesítése és az azon belül történő uj, a német történelemben ismeretlen államalakulatok mester­séges létrehozása a német bomlásra, a széttagoződásra vezetne. Újabb tápot adna arra, hogy a német nép — az újjáépítés erőfeszítései helyett — a soviniszta törekvések megvaló­sítására összpontosítaná ereiét és is­mét hibás, katasztrófára vezető utón fejlődne. — Megengedhetjük-e mi ezt, akik felelősek vagyunk az európai béké­ért? — tette fel a kérdést Szoko- •lovszki. — Hangsúlyozta, hogy az ilyen rövidlátó politika végzetes következményekkel járna. Éppen ezt a politikát akarták megakadá­lyozni a potsdami határozatokkal. Nem szabad ezt politikai téren sem megengedni és a szövetséges poli­tikának Németországban époen az a célja, hogy megteremtse Német­ország békés, demokratikus, a né­pekkel együttműködő szellemének kiépítését. KIMONDTÁK A POROSZ ÁLLAM FELOSZLATÁSÁT A Szövetséges Ellenőrző Tanács ugyanezen az ülésen jóváhagyta és aláírta a porosz állam feloszlatásá­ról szóló törvényt. Ezzel a legve­szedelmesebb militarista szellem, a nagybirtokok és kartellek imperia­lista törekvéseinek országa, Po­roszország megszűnt Az ország hatalmát Nagy Frigyes alapozta meg, Bismarck tökéletesítette ami­kor a német államok egyesítésével a porosz királyságot állította a bi­rodalom élére, Hitler pedig a mo- nopolisztikus és államvezetőségi csúcsok összefonásával, a fasizmus­sal azzá a hatalommá tette, amely végigpusztitotta egész Európát. A porosz állam felosztása egyike a fontos lépéseknek Németország de­mokratizálása felé. A demokratizálás pedig a mosz­kvai konferencia egyik legfőbb feladata. Ennek az előfeltételeit kell a békeszerződésben biztosí­tani az európai és az egész vi­lág békéje és nyugalma érde­kében. MARCEL CACHIN A FRANCIA­ANGOL ÉS FRANCIA-CSF.HSZLO- VÁK EGYEZMÉNYEKRŐL Az úgynevezett »nyugati tömb« ennek , a monopolista szándéknak a politikai formáját jelenti, mert si­kerülne Franciaországor annyira az angolszász monopolok befolyása alá hajtani, hogy kiküszöbölhetnék be­folyását a Ruhr-vidék gazdasági ki­zsákmányolásában. Marcel Cachin, a francia Kommunista Párt elnöke, aki egyben a parlament külpolitikai bizottságának is elnöke, a Rude Pravo cimü prágai lapnak nyilatko­zott erről a kérdésről, a készülő angol-francia' és francia-csehszlovák egyezményekkel kapcsolatban Ki­jelentette. hogy a legrövidebb időn belül aláírásra kerülő angol-francia szerződés ugyanolyan szellemű lesz, mint a francia-szovjet szerződés é9 semmiféle összefüggésben sem áll a nyugati tömb megteremtésére irá­nyuló tervekkel. Leglobban bizo­nyítja ezt az, hogy Franciaország egyidejűleg szerződést köt Csehszlo­vákiával. A francia Kommunista Párt 2 AU WA* Szó A „szerűi német közigazgatás“ toniei n beopdi Hűtősig előtt Tizenhárom nácigyilkos iil ismét a beográdi katonai bíróság előtt, közöttük dr. Harold Turner altá­bornagy, áltamtanácsos, Szerbia volt katonai parancsnoka. Ezek a tizenhármak, akik között akad osztrák származású is. a »ná- cigyaikorlat« szokott módszereivel irtották, fosztogatták, internáió.tá- borokba hajszolták népeinket: szer beket, horvátokat, makedónokat, szkipetárokat — bánáti öntudatos magyarokat i . Turner áliamtanácsos és Georg Kissel gazdasági tanácsos véres irá­nyításának idején, 1941. és 1942 fo­lyamán, több mint hatezer ártatlan és fegyvertelen polgárt mészárol­tak le Szerbia területén. Turner szervezte meg a bánáti »vo!ksdeutscher«-okat. é képeztet. te ki ezeket rendőrré spiclivé, be­súgóvá és gyilkossá. Turner adott utasítást internáló-táborok létesíté­sére, ahol a Gestapo »kényelmeseb­ben« gyilkolhatta népeink legjobb fiait. Turner parancsnoksága a>att irtották ki Szerbia zsidó lakossá­gát, rendeletéi következtében 20 ezer szlovént és 12.500 szerbet de­portáltak »uj Európa« vérivé náci- szörnyetegei. Működésének »fénypontja« a ha- zaárulé Nédics-kormány megalakí­tása volt. A »knrmány«.ba olyan embereket válogatott Turner, akik ről tudta, hogy már hosszú éyek óta saját népük elemi érdekei eilen harcolnak Turner igazgatásának egyik oszlopa a hírhedt Jovanovics Dragi volt A vádlott Turner — természete­sen ártatlannak érzi magát Az el­nök kérdésére beismeri, hogy már Párisban és Szalonikiban is feje volt a katonai igazgatásnak. Hitler személyes kívánságára került a szerbiai Igazgatás élére. Nem ad egyenes válaszokat. Van például bátorsága azt hazudni, hogy csak most hallott először a hírhedt banyicai haláltáborró1 és azokról a szörnyűségekről, amik ott történtek. Azt is csali »most tudta meg«, hogy ,a közvetlenül parancsnoksága alatt állé zászlóalj teljesített szolgálatot a haláitábor- ban. A tárgyalás folyik. ■ .................—■N A magyarországi szlávság együtt küzd a magyar néppel a köztársaságért és demokráciáért „A Bajai Háromszög szláv népe jogait követeir’-cimmel számol be a magyarországi szí ivók lapja, a ,.Nase Novine” a magyarországi szláv Antifasiszta Front bácsbokodi konferenciájáról, amely hangot adott a magyarsági szlávok ama szi­lárd elhatározásának, hogy együtt a magyar demokráciával, kitartanak a reakció elleni határozott küzde­lemben. A magyarországi szláv antifasisz­ták elnöke, Yüjics Pavle, a többi között kijelentette, hogy „Szemben azokkal az ellenséges törekvésekkel, melyek a régi rendszert akarják visszahozni és népeinket összeveszi- teni, mi a tisztességes magyarokkal együtt népi demokráciát és népha- talmat akarunk Magyarországon”. Rob Antun, főtitkár, kijelentette, hogy a reakció éppen azért akarja szembeállítani Bácska szláv lakós- ságát a magyarsággal, mert tudják, hagy a szlávság szervezett és öntu­datos demokratikus egész. Rob fel­szólalt az ellen, hogy jugoszláviai fasiszta szökevényeket telepítsenek le a bajai háromszögbe. ,.Mi jól tudjuk — mondotta-, hogy kik me- ] nekülnek Jugoszláviából. Akik nem szeretik a népi hatóságokat és akik mindig a más számlájára éltek. ] Ezek a szökevények most itt sze rét- . nenek népeink nyakára mászni’’. , Rob hangsúlyozta, hogy ezek a ju- , goszláviai szökevények élénk kap- j csőlátókat tartanak fenn a Köztár- i saság elleni összesküvőkkel. Egyik /] községben például, ahol egyébként | csak magyarok laknak, ezek a Ju- ( goszláviából menekült fasiszták ^ megtámadták a tisztességes magyar , lakósságot és Szovjet- és Jugoszláv j via-ellenes plakátokat ragasztottak s ki. A plakátokon a fasiszta Hothyt, i a véres Hitlert, a fasiszta csendőrsé- , get tömiénezték és egyben azt má- < zolták rá, hogy: „Le a demokrati- j kus rendőrséggel!" r A jugoszláviai szökevény fasisz- [ táfc eltávolítása e vidékről a Magyar t Köztársaság és a szomszédi jóvi­szony érdekében feltétlenül sztíksé- t ges. Lelkes taosokkal fogadott be- r szédét Rob a következő szavakkal fe- ^ jezte be: „Hisszük, hogy a magyar \ demokratikus erők le tudnak szá- ^ molni a fasizmussal és reakcióval s s egy olyan néphatalmat rendeznek be.* amely minden nép szabadságát biztosítja ebben az országban”. A konferencia határozati javasla- _ tában megállapította, hogy a ma- £ gyarországi Bácskában néhányezer ^ szökevény magyar, sváb, horvát és ^ szerb él, akinek a magyar hatósá­gok tették lehetővé, hogy leteleped­jenek azon a vidéken, ahol szlávok e élnek és ahol ezek a népellenségek j szláv- és demokrácia-ellenes poüti- s kát folytatnak a magyar s a világre- n akció érdekében. h A határozati javaslat a továbbiak- n ban megállapítja, hogy a szlávság- a ------- ------------- ——»vv» nak még most sincs képviselete a községi és városi területekben, va­lamint a képviselőházban. A határo­zati javaslat követeli a Jugoszlávi­ából menekült fasiszták és reakci­ósok eltávolítását, „mert ez a szá­zadok óta itt élő népek és a Ma­gyar Köztársaság érdekében történ tiék.” A határozati javaslat követe­li, hogy a szlávság elküldhesse kép­viselőit úgy az önkormányzati testü­letekbe, mint a képviselőházba: kö­veteli, hogy a közoktatásügyi mi- r.isztérum a szláv iskolákat elássa a szükséges felszereléssel, valamint egy olyanértelmii rendelet kiadását, hogy a szláv gyermekek kötelesek szláv iskolákban tanulni — ahogy egy hasonló rendelet a magyar gyér mekekre vonatkozólag már létezik is. A határozati javaslat végül köve­teli, hogy a szláv Antifasiszta Front szervezetei, és kulturotthonai szá­mára megfelelő, svábokból elhagyott épületeket kiutaljanak. Mohácson ugyancsak kerületi konferenciát tartottak a magyaror­szági szlávok képviselői. „A Vörös Hadsereg szabadságot hozott Ma­gyarországnak — mondotta a szó­nok-, azonban meg kell mondanunk, hogy mi még nem vagyunk telje­sen szabadok a hazánkban. Még mindig vannak felelős állásokban olyanok, akik a régi horthy-rend- S2er barátai és ellenségei a demok­ráciának és a köztársaságnak”. 'Nem véletlen — mondotta a továb­biakban-, hogy a Kisgazda Párt emberei állnak mindig a szlávok kí­vánságaival szemben, hiszen nem­régen még Kovács Béla yolt e párt főtitkára, aki ellensége a munkás­ságnak és parasztságnak de külö­nösen a magyarországi szlávságnak. „Mi Magyarországon — folytatta a szónok- a magyar munkássággal és parasztsággal együtt harcolunk a népi hatóságokért, mert csak a né­pi hatóságok tudják biztosítani nemzeti jogainkat!” A mohácsi konferencia határoza­ti javaslata követeli, hogy Baranya minden községében, ahol szlávok is élnek a magyar mellett, szláv nyelve ken is közöljék a hirdetményeket és az állami épületeket léssá-K el szlávnyelvü felírásokkal is. A javaslat a továbbiakban köve­teli, hogy azonnal távolítsák el azo­kat a hivatalnokokat, tanítókat és pa. pokat, akik soviniszta gyűlöletet szi. tanak magyarok és szlávok között és akik megakadályozzák a népek közötti jóviszony kifejlődését. A határozati javaslat, amely egyébként megyezik a bácsbokodi javaslat szövegével, a következő szavakkal végződik: „A magyar de­mokrácia és a magyar nép érdeke, hogy kívánságainkat teljesítsek, mert ezzel eldől az az ezeréves pör, amely sajnos, még ma is folyik”. A maduar Közigazgatást paraszt is monháselemehhef Kell felfrissíteni Budapestről jelenti a Tanjug: A belügyi tárca költségvetési vitájá­ban, a magyar parlamentben Rajk László belügyminiszter terjesztette elő expozéját. Hangsúlyozta. n.eni elegendő demokratikus törvények meghozatala, biztosítani k>i azok demokratikus végrehajtását is. Be- hatóain foglalkozott a magyar köz- igazgatás problémáival és megálla­pította, hogy az egész gépezetet TtfflMal, golyó izopólilial rohamoztál! meg a nőit belga hadifoglyokat mert jogaihat követeltél! a hormáoytól Brüsszelből jelentik: Véres esemé­nyek játszódtak le a brüsszeli par- lament előtt. Azok a belgák, aki.* a háború alatt német hadifogság­ban, vagy politikai börtönökben és gyű j tőtáborokban voltak, tüntető­felvonulást rendeztek. Követelték rendkívüli jogaik elismerését és az előirányzott pénzsegély hátralékos részleteinek kifizetését A hatalmas ötvenezer főnyi tömeg a Rue de la Cost-on haladt a parlament elé, de itt a rendőrség háromszoros kor­donná! körülzárta és gépfegyverül- zet nyitott reá. Nagyon sok tüntető meghalt, és különösen nagy a se­besültek száma. A tüntetők rohamot intéztek a rendőrség ellen, mire tan­kokkal, lovassággal rohamozták meg a tömeget és igy kényszeri tették visszavonulásra. A belga közvélemény nagy elke­seredéssel fogadta a hirt. Csak nö­velte az elkeseredést, hogy a rend­őrség August Bissere belügyminisz­ter rendeletére hajtotta végre a tö­megmészárlást- A belügyminiszter azzal mentegette eljárását, hogy „mindössze két másodperc ideje volt válaszának meggondolására, vájjon lövessen-e a rendőrség a tüntető tömegre“. A tüntetők egyébként a kormány korábbi Ígéretére hivatkoz va követelték jogaikat és mindad­dig nem követtek el semmiféle rend. bontást, amíg a rendőrség meg nem rohamozta őket. fel kell frissíteni népi elemekkel. — A felszabadulás után eltűntek a régi ország úri vezetői — mon­dotta Rajk László — és az uj élet minden eredménye a népbizottsá. gok érdeme. Helyes lett volna, ha az emberek, akik abban a nehéz időben átvették az ügyek vezetését, továbbra is megmaradnának helyü­kön. De nem ez történt. A közigaz­gatásban ismét előretörtek a múlt reakciós alakjai, aktit most bújtak ki a búvóhelyeikről. A közigazgatás ban igy nagyjából minden a régi maradt és ha ezen nem változta­tunk, elkerülhetetlenül bekövetke­zik a demokrácia súlyos megráz­kódtatása. Amig gyökeresen nem változta, tunk a rendszeren, a legjobb demokratikus törvényeket is rosszul hajtják végre. Ezt csak úgy kerülhetjük el, ha a közigazgatásba számarányoknak megfelelő számban munkás gs pa­raszt elemek kerülnek. A rendőrségről szólva, Rajk kifej­tette. hogy itt már sokkai gyöke­resebb változtatásokat hajtottak végre, mint a közigazgatásban. A rendőrség soraiba 72 százalék uj elem került be és a vezetöhefyeken 95 százalékban parasztok és munká­sok állnak. A belügyminiszter visz- szautasitotta a vádat, hogy a rend őrséghez nem vesznek fel kisgazda, párti híveket. Mindenkit szívesen látnak, aki igazán demokratikus be állitottságu, de a régi rendőrszclle- met nem tülik meg többé.

Next

/
Thumbnails
Contents