Magyar Szó, 1947. április (4. évfolyam, 77-110. szám)

1947-04-01 / 77. szám

Tito marsal külpolitikai expozéja (Folytatás az első oldalról) segítséget, amit az UNRRA nyújtott a háború után. Néha úgy tűnik és azt hiszem nem csalódom, mintha bennünket meg akarnának zsarolni a népeinknek nyújtott bizonyos segítséggel, ahogyan ez történt a búzával és mással is. Természetesen nem igaz az, hogy mi nem becsüljük az UNRRA segítségét, mi ezt a segítséget értékeljük, mert nagyon jól jött lerombolt és sokat szenvedett hazánknak. Népeink azonban ezt a segítséget nem könyöradománynak tekintik, hanem olyan segítségnek, amelyre teljes mértékben joguk van, mint olyan szövetségesnek, aki a közös harcokban nem sajnált semmiféle áldozatot az Egyesült Nemzetek győzelméért. (viharos taps) Ha az ember áldozatban hozott arányt nézzük a mérleg feltétlenül Jugoszlávia oldalára billen Amerikával szemben. Ezenkívül népeink, a parasztok, munkások és népi értelmiség nem sajnálta a háborúban az életét, még kevésbbé a vagyonát. A nép országunk sok vidékén feláldozta vagyonát: házat, barmot és mindent, amije volt. Várjon ennek a népnek nincs joga segítségre?! Ha valakinek joga van az elégedettlenségre és arra, hogy szemrehányást tegyen, akkor ez népeinkét illeti meg, mert keserűséggel látják, hogy nyugati szövetségeseink az élelmezés tekintetében is nagyobb gondot fordítanak azokra az országokra, amelyeknek hazánk áldozatul esett ebben a háborúban, mint Jugoszláviának, amely hűséges szövetségesük, volt. Az amerikai hivatalos korok magatartása — a további élelmiszer, búza és egyebek szállítása tekintetében Jugoszlávia részére, amit az UNRRA képviselői követeltek, mert Jugoszláviában a háborús pusztítások mellett két év óta nagy szárazság pusztít, semmi esetben sem áll összhangban kijelentéseikkel, hiszen a háborúban lerombolt országok megsegítése nem függhet bármely ország belpolitikai viszonyaitól, az ország bizonyos imperialista hatalmak játékszerévé vált, kapcsolataink megromlottak. Félreértések elkerülése végett nem a görög néppel romlottak kapcsolataink, hanem azokkal, akik a görög népre ráerőszakolják hatalmukat. A görög kormány megrágalmazta a Biztonsági Tanács előtt Jugoszláviát, Bulgáriát és Albániát, hogy felelősek a görögországi polgárháborúért, mind a három balkáni állam segíti a görög demokratikus hadsereget és más ehhez hasonlót. Az eddigi vizsgálat Görögországban beigazolta, hogy a görög kormány vádja a Biztonsági Tanács előtt közönséges hamisítványokon és rágalmakon alapul Jugoszláviával, Bulgáriával és Albániával szemben. Másrészt ez a vizsgálat az egész világ előtt leleplezte azt, amit sem a görög kormány, sem gyámjai nem reméltek. Leleplezték a fejetlenséget és borzalmas terrort a demokratikus görög tömegekkel és a macedón tömegekkel szemben Égéi Macedóniában. Kiderült, hogy teljesen helytállók voltak a jugoszláv kormány által az Egyesült Nemzetekhez előterjesztett emlékirat állításai az Égéi Macedóniában folyó üldözésekről, habár ezt az emlékiratot akkor elutasították anélkül, hogy kivizsgálták volna. Nem bocsátkozom annak részletes kivizsgálásába, hogy ki felelős mindazért, ami ma Görögországban történik, de vissza kell utasítanom minden rágalmat és vádat Jugoszláviával szemben, mert azok alaptalanok és célzatosak. A vizsgálóbizottság elé terjesztett anyag Görögországban teljesen igazolja mindazt, amit mondtam. . Van itt azonban ay másik kérdés, ami miatt elővigyázatosaknak kell lennünk, amikor Görögországról van szó. Görögországban nemcsak a különböző királypárti fasiszták kihívó magatartásának fészke áll fenn, hanem Görögország maga az imperialista hatalmak egyik támaszpontjává vált, ahonnan veszélyeztethetik a Balkán és a világ békéjét. Azért beszélek itt erről, hogy tudják miről van szó, honnan ered ez a hirtelen nagy gondossága az amerikai hivatalos köröknek Görögország és Törökország iránt, miért gyűlölik ezek a körök annyira a görög demokratikus erőet a kormány 1945-ben barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződést kötött a Szovjet Szövetséggel és azonos szerződéseket kötött 1946- ban a Lengyel Köztársasággal és Csehszlovákiával, végül Albániával is. A kereskedelmi kapcsolatokon és kulturális konvenciókon kívül szerződést kötött most a szoros gazdasági együttműködésre a Szovjet Szövetséggel és Albániával. Ebben a gazdasági együttműködésben előirányoztuk közös vállalatok létesítését, amelyek közül a Szovjetunióval már megkötöttük a szerződést a közös Duna-hajózásról és a légi forgalmi társaságról. Folyamatban vannak a tárgyalások a Szovjetunióval más társaságok alapítására is. Albániával egész sor közös társaság létesült, mint amilyen a közös petróleumtársaság, tengerhajózási, vasútépítő és egyéb társaságok. Ezenkívül nagyon fontos az Albániával kötött egyezmény a pénzkiegyenlítésre és a vámhatárok megszüntetésére. Csehszlovákiával nagyon átfogó kereskedelmi szerződést kötöttünk, amely méreteiben és jellegében rendkívül fontos gazdasági együttműködést jelent országaink között. A közel napokban jön létre hasonló szerződés egyes más országokkal is, mint például Magyarországgal és másokkal. Fennáll a szerződés Lengyelországgal és folynak a tárgyalások újabb még nagyobb árucsere forgalmira. A testvéri Bulgáriával fennáll a rendes anT'vrare forgalom és ma megkötöttük az új kereskedelmi szerződést is. Nem tőlünk, vagy a bolgár kor- i Hiánytól függött, hogy mindeddig rém volt kölcsönös segélynyújtási és barátsági szerződésünk Bulgáriával, hanem az a helyzet akadályozta meg, amelyben Bulgária volt a békeszerződés megkötése idején. Ma már azonban nincs semmiféle akadálya ennek , a legrövidebb időn belül kapcsolataink Bulgáriával kimélyülnek és megszilárdulnak, úgy ahogy ez mind a két ország népeinek megfelel. A fent említett államokon kívül, amelyekkel szilárd politikai és gazdasági kapcsolatokban álltak-, meg kell említenem még a szomszédos Romániát is, amellyel színűn nemcsak nagyon jó poltikai visz alakult, hanem az áruestel forgalmi szerződés is. Továbbá fennállnak az egyezmények : Franciaországgal, az árucsereforgalomra és fizetés szabályozására, Hollandiával, Belgiummal és Svájccal ugyancsak az árucsere forgalomra és a fizetés szabályozására. A kormány tárgyalásokat folytat néhány más országgal is kereskedelmi szerződés megkötésére. Különösen ki kell emelnem a kereskedelmi kapcsolatok fontosságát Svédországgal, Svájccal és így tovább, amelyekkel a tárgyalások befejezéshez közelednek, továbbá Olaszországgal. A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormánya arra törekszik, hogy megteremtse a normális kereskedelmi kapcsolatokat minden olyan országgal, amely ezt kívánatosnak tartja, ha ez közgazdaságunk érdekében áll és megvannak a lehetőségek, hogy teljesítsük kötelezettségeinket. Mindebből tehát látható, hogy hiábavalók voltak egyes reakciós körök galád kívánságai, hogy az új Jugoszláviát, nemcsak politikailag, hanem gazdaságilag is elszigeteljék és lehetetlenné tegyék kiépítését, felvirágoztatását. Különösen fontosnak tartom kiemelni azt a tényt, hogy a kormány az ötéves tervvel kapcsolatban egyes országokban különböző gépeket rendelt az ország villamosításához és iparosításához, sokmilliárd dinárért. Ezzel nagy kötelezetséget vállaltunk, amely nagy erőfeszítéseket igényel, mivel mi csak keveset fizethetünk devizával. Nagyrészt olyan kötelezettségeket vállaltunk.., hog ellenszolgáltatást nyújtsunk termékeinkben és nyersanyagainkban. Mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy végső erőfeszítéseket kell tennünk, hogy elegendő nyersanyagunk és termékünk legyen a kivitelre, illetve szükséges gépek megfizetésére; azt jelenti ez, hogy nagy takarékosságra és beosztásra van szükség minden olyan terméknél és nyersanyagnál, amit mi külföldre szállítunk a gépekért való ellenszolgáltatásra; azt jelenti ez, hogy az ötéves terv ek»et végrehajtó évében egy és n»ésre ' kell majd mondanunk, ha ielőbb megvalósultasuk a; törekszünk. vk v»s nK..." • 1:-r 'a haladó és gazdag u.t J» 'fáviáí (hosszas taps). A búzakérdés Néptársak és néptársnők! Néhány szót kívánok mondani arról a mondhatnám hihetetlen hajszáról, amely most nagyon rosszhiszeműen és célzatosan folyik egyes nyugati országkban Jugoszlávia ellen. A búzát mártották a hajsza tárgyai. Az ottani sajtóban azt írják, hogy Jugoszláviában borzalmas éhínség dühöng, hogy Jugoszláviát éhségkatasztrófa fenyegeti, hogy Jugoszlávia külföldre szállította búzáját és kukoricáját, míg népe éhezik, hogy a jugoszláv kormány 200.000 tannát kért Amerikától, sőt Angliáét is, hogy valahogy elhárítsa a nevét fenyegető tragédia, hogy Jugoszlávia sülést és zsírt és mit tudom ért még mi mindent szit külföldre Ebben a hajszában alakoskoás nyilvánul meg, ami zoros kapsolatban áll bizonyos hivatalos hitek nyilatkozataival és világosan látszik hogy rosszhiszemű és kárt akar okozni országunknak. Az egyk oldalon lemondják a segélyszorítmányokat országunknak, a máik oldalon jajveszékelnek mennyi szenved országunk és milyen súlyos katasztrófa fenyegeti. (nevetés) Mi van emögött? Társaim, a jugoszláv kormány, illetve a külügyminisztérium a külügymiszter-helyettes útján felkérte az amerikai ügyvivőt, hogy reálisan tájékoztassa az amerikai kormányt és kérelje, hogy Jugoszláviában valóban érezhető a segítség szüksége a kényes ellátás terén. Semmi mást nem kért. Semmiféle hivatalos lépést nem tett. Nálunk valóban szükség van kenyérre, mert hat esztendőben egymás után nagy ■szárazság volt és különösen a legpasszívabb vidékeit, mint Lika, Kordun, Crna Gora, Boszna és Hercegovina és sok más vidék is minden nélkül maradt úgy, hogy ma a legnagyobb erőfeszítésekre van szükség a nép ellátásához. A külügyminisztérium útján tudomására hoztuk szövetségeseinknek, nem hogy térdenállva kérünk segítséget, hanem azt a segítséget kérjük, amire jogunk van. Ha segítséget adnak Németországnak, Ausztriának más olyan országoknak, amelyek ellenünk és szövetségeseink ellen harcoltak, miért ne volna jogunk nekünk is erre a segítségre? Ők azonban ezt az igényüket propagandára használták fel, mintha mi térdre hullottunk volna, mintha a jugoszláv kormány nem volna életképes, mert a népet az éhínség szélére sodorta, amivel alá akarják ásni tekintélyünket a külföldön, hogy úgy tüntessék fel, mintha Jugoszlávia nem volna konszolidált és megbízható állam vagyis, hogy szükségünk van rájuk és ha megengedjük, hogy gyámkodjanak felettünk, adnak majd 200.000 tonna gabonát Mi azonban társaim nem tűrünk gyámot (általános viharos hosszantartó helyeslés ésáps. Felkiáltás: Le az imperializmussal!) Mindent megtettünk, ami hatalmunkban állott, hogy népünk soraiban senki sem haljon éhen. Ma is nagy erőfeszítéseket teszünk követelve azoktól, akiknek van, adjanak kenyeret, hogy mi adhassunk azoknak, akiknek nincs. Ha e tekintetben találkozunk is meg nem értésben vagy rosszindulatú ellenállással, meggyőződésem képviselőtársaim, hogy egész becsületes népünk jóváhagyja a legervesebb intézkedéseket is azok ellen, akik ezekben a nehéz órákban utunkba állnakhosszas helyeslés, kiáltások? Ügy van). Románia és Albánia megsegítése Mint mondottam azzal is rágalmaznak, hogy élelmiszert szállítunk külföldre. Konkréten azt mondják, hogy 20.000 tonnát búzát és kukoricát adtunk Romániának és 10.000 tonnát Albániának. Miről van itt szó? Az ősszel, amikor az egész világ, tehát mi is tudtuk, hogy Romániában válságos a helyzet és vannak vidékek, ahol a nép valóban éhhalál előtt áll, eljött hozzánk személyesen a román L .Ott „nyáík, titkára és felkért, hogy segítse erki Romániát kölcsönnel. Mondtam neki, hogy fiit nem adhatunk el, sőt nem is ajándékozhatunk, mert magunknak sincs. Ha volna csak valamennyi is, szívesen odaajándékoznánk. Megmondtam neki,hogy kölcsönadunk Romániának, habár nekünk is szükségünk van rá. Teljesen egyetértett velem és azt mondta, hogy Románia számára ez komoly segítség lesz, mert decemberre sikerült megakadályozni az éhínséget. Mi valóban kölcsönöztünk Romániának 20.000 tonna búzát és kukoricát. Most hajsza folyik ellenünk külföldön, hogy minek adjanak nekünk kenyeret, amikor mi külföldre szállítunk. Tehát egy emberséges, baráti, a legemberibb gesztust kormányunk részéről ellenünk használ ki a reakció, azt fürasztelve az országban, hogy mi pazarlóan gazdálkodunk, külföldön pedig, hogy mi saját népünk ellen cselekszünk. Ugyanez a helyzet Albániával. Albánia háborús szövetségesünk volt. Fiai együtt estek el a Szandzsákban és együtt harcoltak velünk országunk területén. A nyugati szövetségesek azonban, amelyeknek segíteniük kellett volna, hátat fordítottak Albániának és eszeveszett hajszát folytatnak ellene. Várjon , mi akik tudjuk, mit jelent a szenvedés, tétlenek maradjunk mindezzel szemben és szemünkre vethetik.e, hogy nem nézhettük nyugodtan, hogyan éhezn és pusztul el a mindenkitől elhagyt albán nép, amely azután — a fzakció elgondolása szerint — zikmányukká vá-tatik. Ezt nem én is és segítettünk az albán né, amenynyire lehetett és na szükséges még segítünk, (taps). Ezek szerint ma itt kijelentem, nem igaz, sőt közönséges rágalom, hogy mi élelmiszert, búzát, kukoricát, sertést, zsírt vagy akármi mást szállítunk külföldre. Ők számadatokat is tudnak, pedig még egyetlen kilogram zsírt sem .Vált toltunk ki és nem is fogunk, ami szükségleteinket ki nem ebíthetűk. Mindezen rágalmak világos szándékot rejtenek magukban. Kijelentem azonban ünnepélyesen, hogy soha senkitől se kérünk könyöradományt, csak, Segítséget, azt a segítséget, amelyre úgy véljük, jogunk van (hosszas taps). Nem, képvise® társaim, nem a mi hibánk volt, hogy kapcsolatunk az amerikai kormánnyal nem jobbak, mert mi valóban azt kívánjuk, hogy megjavuljanak ezek a kapcsolatok és tőlünk telhetőt mindent hogy a másik oldalról is közeledjenek felénk. 2 Mmgm Szö Görögország problémája , még egy kérdés, amelyre véleményem szerint ki kesi térni és ez Görögországgal való kapcsolataink kérdése. Amióta a nép ebben az országban külföldi feavatkozás folytán elveszítette szabadságát és A népek békefrontja Képviselőtársaim! A nyugati reakciósok rendszerint két blokkra beszélnek: nyugatiról és keletiről. Ezt azok mondják, akik háborút akarnak. Ha ez az állításuk valóra válna, a háborús veszély állandósulna, mert a blokkok ilyen veszélyt foglalnak magukban. Ma azonban minden erőnkkel azon kell fáradoznunk, hogy a reakciós háborús uszítók kívánsága ne váljék valóra. A világban ma két front van: a háborús uszító imperialisták kis, de veszélyes frontja és a népek óriási frontja minden országban, és ezek diákot akarnak, a fronthoz tartozik a győztetesen Szovjet Szövetség, ehhez a frontba, tartozik az új Jugoszlávia, Lengyelország, Csehszlovákia, Románia, Bulgária, Albánia, azután Görögország és Magyarok demokratikus erői, ehhez a fronthoz tartozik Amerika, Anglia, Franciaország, Olaszország és minden más ország népének óriási töbksége nem sok Európában, hanem egész világon. (lelkes taps) A szakadatlan éberség és mnden háborús uszító, imperialista üzékedés leleplezése a legjobb és •*eredményesebb formája a világot, de megszilárdításáért folyó harcnak. Jugoszlávia továbbra is követketesen kitart eddigi külpolitikai vonala mellett és harcában a béke megszilárdításáért és az együttműklésért minden országgal, amely elfogadja ezt az együttműködést. Meggyőződésem, hogy ezt helyesülheti a képviselők és helyesli mi ezín népünk is. A gazdasági kapcsolatok kiépítése A mindenoldalú együttműködésbe irányuló törekvéseivel összhangban a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormánya a múltban és a jövőben is azt az elhatározást követi, hogy a politikai és kulturális kapcsolatokon kivnl a lehető legjsebb gazdasági kapcsolatokat te■%» 'nytse meg mindazon országokkal, vek ezt kívánatosnak tartják , melyek beállítottsága baráti az : fSbgoszlávia iránt. Ez elsősorban iSgnisztios országokra vonatkoz. A kormány ebben a törekvésé-jől,1! Szép eredményeket ért el, ame- lyeit felbecsüsítetelenül fontosak a 1 ldép®% és az ország békés feji», de sztempcitjából -Mint ismeretséi A kiviteli mérleg fejlődése Háború utáni kivitelünk és behozatalunk, a mérleget tekintve, százalékokban így alakult. Alapul véve az 1945 évi helyzetet és azt száz százaléknak tekintve a behozatal 1946-ban 148,8 százalékra emelkedett, 1947-bert március 20-ig tehát valamivel több mint két és fél hónap alatt 107,4, egész esztendőre 450 százalékra emelkedik. A kivitel 1945-ben 100 százalék, 1946- ban 550,1, 1947-ben március 20-ig 146,9, egész esztendőre előirányozva 760 százalékra emeltüti kivitelünk és behozatalunk tehár gyen gyorsan és rohamosanmegvédik. Ez azt jelenti, hogy a tendezés egyre jobban folyik. Mit bizonyít ez? Aztltja, hogy a behozatalban és mindben állandó gyors emelkedés mutatkozik hogy ennek az emelkedésnek még gyorsulnia kell és még nagyobbá kell válnia ötéves tervünk megvalósításában. Hibák Hangsúlyoznom kell azonban azt is, hogy nem minden megy olyan simán, ahogy az látszik és kénytelen vagyok rámutatni külkereskedelmünk egyes gyenge pontaira is. Elsősorban bányáink és gyáraink nagy technikai elmaradottsága és munkájuk alacsony termelékenysége olyán termékeink előállítási ára a nyersanyag és egyebek ára magasabb, mint a világpiaci árak egyesek magasabbak a világpiaci arotelékeinek árainál is. Ezülönösen vonatkozik a rézre és egyes más cikkekre, amelyek a fő kiviteli cikkek közé tartoznak és nekünk erre a célra létesített külön a ptómis termékek kárára kell fedeznük a különbözetet a világgal árakhoz viszonyítva, hogy kivitessük és fizethessünk a számunkra nagyott szükséges termékekért, m mert világpiaci áron kell szállítanunk, a mi termelési költségeinkig nagyobbak. Azt jelenti ez, hogy van különleges alapunk, amelyből a kiegyenlítést végezzük. Szükséges, hogy tökéletesítsék a bánya kiterelés technikai eszközeit és növeljék a munka termelékenységét. Ezenkiül külkereskedelmünk túlságosan lassú és nehézkes, különösen belső szervezetében annak felkutatásában és összegyűjtésében, amit külföldre szállíthatunk, továbbá a propaganda és az elhelyezés ügyessége térin. Más szóval nem tanultunk még meg kereskedeni még pedig gyorsan és jól kereskedni. A fentiekből kitűnik, hogy a külfölddel való árucsere érdekében a gépekért és egyebekért több és olcsóbb bányatermékekre, rézre ólomra bauxitra, vasércre és a többire van szükségünk. Ugyanígy több mezőgazdasági termékre, dohányra, hízóra, kukoricára, kenderre, állatra és egyéb termékekre van Szükségünk, ait itt kivihetnénk, ha több volna, mint a mügészünk. Technikai elmaradottságunk elhárítására tehát mindenekelőtt óriási erőfeszítéseket kell tennünk,lyek az ötéves terv első éveiben lesznek a legnehezebbek, aztán fokozatosabban könyebbek és könyervbek az orzást iparosítása és villamosolása folyamatában, a mezőgazdaságnak magasabb fokra, az externzív termelésről a belterjes termelésre emelésében. Mindezek miatt kereskedelmi kapcsolataink a küllőd- idei nagyon fontosak egyben pedig,megkövetelik tőlünk a legnagyobb erőfeszítéseket, hogy teljesíthessük kötelezettségünket az országokká szemben, amelyektől gépekre, nyersanyagra és egyébre van szükségünk Minden nehézség ellenére, ami felsoroltam — és ez csak egy ki része volt, — hazánk kitartóan lép fel előre kiépítése felé, az irigylést méltó sikerek felé — hála népeink mély meggyőződésének, hogy helye után járunk, hála a falvak és városok széles dolgozó rétegei önfeláldozó munkájának és különösen ifjú nemzedékünknek. Hála embereink önfeláldozó és kitartó munkájánál a mezőkön, a gyárakban, az utakon, az új vasutak pályatestén, bányákban és az épületeken meg lhetünk győződve arról, hogy reg birkózunk minden előttünk álló nehézséggel. Az expozé befejeztével a teremben szűnni nem akaró lelkes tar vihar, éljenzés tört ki. A képvislők felugrálnak helyükről és hosszan ünnepüik Tito marsall. Ezután megkezdődött a kuliig expozévitája.