Magyar Szó, 1947. július (4. évfolyam, 163-187. szám)

1947-07-01 / 163. szám

IV. ÉVFOLYAM. 163 SZÄM NOVISZÁD, KEDD 1947 JULIUS 1 ARA 2 DINAR Több tervet és folytonosságot népegyetemeink mukájába Népeink demokratikus átnevelé- sének egyik legfontosabb eszköze a tömegeket vonzó népegyetemi elő­adás. A népegyetemnek az a fel­adata, hogy jól megválasztott, tu­dományosan megalapozott és nép­szerűén feldolgozott előadásokon keresztül a legszélesebb néprétegek művelésén munkálkodjék. A nép­egyetemi előadások tárgyát mindig a nép közvetlen érdeklődése köré­ből kell venni, hogy az előadások tömeges látogatottsága biztosítható legyen. A népegyetemek rendszeres mun­káját állandó, ennek a munkának vezetésére megválasztott vezetőség irányíthatja A vezetőségbe a rend­szeres népegyetemi munka folyto­nosságát biztositó, kipróbált kul- turmunkások választandók. A ve­zetőség dolga aztán, hogy megfe­lelő előadó káderről gondoskodjék. Ezért népegyetemet csak olyan he­lyen szervezhetünk, ahol megfelelő vezetőség összeállítására alkalmas kulturmunkások elég számmal van­nak s az előadói kádert biztosítani tudják. Ott, ahol alapos és rendszeres népegyetemi mji nka kifejtésére kellő feltételek ne ni állanak fenn. nem kell népegyete­met szervezni. Legfeljebb a népegyetemekhez közeli helységek­ben népegyetemi kirendeltségeket kell szervezni. Ezeknek a kirendelt­ségeknek megbízottai készítik elő aztán a népegyetemi előadások ki­viteléta falvakba, településekbe aho­vá kijárni a néoegyetem előadóinak egyik legfontosabb feladata A népegyetemeknek különféle tanfolyamokat is kell szervezniük. Ezek a tanfolyamok egész éven át vagy szükség szerint rövidebb ideig is tarthatnak, s a helyben adódó legfontosabb népművelési ágazatok szolgálatába kell álniok Különböző nyelvtanfolyamokat, könyvelési és más szaktanfolyamokat indíthatnak a népegyetemi vezetőség albizott­ságai. A népegyetemek munkájában d-» engedhetetlen feltétel a tervszerű­ség. Ha nem előre meghatározott terv alapján rendezi meg előadásait a ncpegyetem, már nem népegye- temi munkát, hanem csak alkalom­szerű, véletlenül előforduló s kor­látozott értékű felvilágosító előadá­sokat ad. A népegvete'mnek pedig az ilyen alkalmi előadásoknál sok­kal mélyebbhatásu rendezettebb működést kell kifejtenie A vajdasági magyar népegyetemek működése az elmúlt két év alatt több helven már jelentős eredmé­nyeket mutatott fel. Teljes tervsze­rűséget, tömeges látogatottságot s a lakosság helyi szükségletei és érdeklődési köre szerinti sorozatos előadásokat azonban még kevés helyen valósították meg A magvar népegyetem munkáié­ban az eiődások tárgyát tekintve, a legutóbbi tél és tavasz folyamán bi­zonyos haladás állapítható meg. Egyre kevesebb az elvont, a tőlünk messzeésó s a nép életébe egyálta­lán nem vágó témájú előadás. A vajdasági Főbizottság közmű­velődési osztálya által készített ke ret-terv célkitűzéseit sokban meg­valósították a zombori. zrenyanini és kikindai magyar népegyetemek. Kevés a messzibevesző ködös vagy egészen időszerűtlen előadásuk, egyre inkább épjtő valóságunk, a tervgazdálkodás alapján növő uj társadalmunk legfontosabb oroblé- máit ismertették. Több, a nép gaz­dasági nevelését szolgáló tárgyat is az előadott tárgyak közé iktattak. A helyes témaválasztás terén a zrenyanini mutatott legjobb kezde ménvezést. A zombori magyar nép- egvetem mér «rükebb témakörben mozog, a kikindai ped’g jéhány egészen időtlen kérdést is felvett előadásai közé. ­Az előadások tömeges látogatott ségát azonban egyik helyen sem tudták elérni. Ezen a téren a szu- boticai Magyar Népkör népegye­temi előadásai értek el jelentős si kereket. Az előadások vonzóvá té­telét a sízuboticai magyar népegye­tem megvalósította. A Népkör nagy színháztermében tartja a magyar népegyetem előadásait Szuboticán, s már jónéhányszor szűknek bizo­nyult az öt-hatszáz főnyi közönsé­get befogadó színházterem. Vajda­ságban ezideig a szuboticai magyar népegyetemen folyik a legjelentő­sebb népegyetemi munka. Ha az előadások szervezettségét, rendsze­res megtartását tömeges látoga­tottságát, vonzó elevenségét tekint­jük. valóban itt történt legnagyobb erőfeszítés, hogy népünknek ezt a fontos művelődési eszközét jól ki­építsék. Egy nagy hiánya a szubo­ticai magyar népegyetemnek, hogy előadóit ritkán vitte el a szuboticai számos tanyaközpont népköreinek előadói termeibe, hogy előadói ál­talában ritkán keresik fel a vidéket, Felső-Bácska magyarlakta falvait. Zrenyanin ezen a téren szép ered­ményt tud felmutatni. Mig magá­ban Zrenyanin központjában alig vonz közönséget a magyar nép- e?yetem, a külterületen, a város körüli ^falvakban aránylag látoga­tott előadásokat tart. A zombori magyar népegyetem is szépen láto­gatta a vidéket. A szuboticai magyar népegyetem sajátossága előadása rendjének ta­lán túlságosan nagy változatossága. Igaz. hogy ezáltal állandóan nagy közönséget biztosit magának. Az általános műveltség emelését feltét­lenül jól szolgálják ezek az előadá­sok De síelésükkel egy-égv fonto­sabb műveltségi ágazatban való ala­posabb kiképzés lehetőségét vetik el. Zenta és Topolya gyengén állnak a magyar népegyetem kérdésével A szó komolyan vett értelmében egyik helyen sem ál! fenn valódi népegyetem. Zentán valami tessék- lá-ssék népegyetemi bizottság is lé­tezik. de alig fejt ki valami tevé­éi int hazánk és Vajdaság többi helységében, nálunk Apatinban is folyik a küzdelem a termelési ter­vek megvalósításáért Nap nap után olvassuk a Magyar Szóban a terme­tes térén elén sikereket Az utóbbi időben sokat olvastunk a téglagvá- rak munkájáról Mivel jómagam is téglagyári munkás vagyok nagyon érdekesek éa telerrtQsek voltak szá­momra ezek a cikkek. A cikkekből azt tapasztaltam, hogy téglagyárainkban és építőipa­ri vállalatainkban jó munka folyik, t hogy a munkát a teljesítmény sze rint jutalmazzák Ebből rájöttem, hogy nálunk hibák vannak mert habar a munka jól halad, a lutal- mazás kérdését elhanyagolták Már két hónapja dolgozunk, de még mindig nem tudjuk, hogy meny nyl a járandóságunk ezer vályog Zombor, julius hó Zombor város Népi Ifjúsága legutóbb megtartott gyűlésén határozatot hozott, melynek alapján kalászgyüjtő versenyre hívja fel Vajdaság minden járá­si illetve Népi Ifjúságának szer­vezetét. A verseny amely julius 1-től julius 20-ig tart, a következő pontokból áll. kenységet. Mindössze három-négy előadást tartottak ősztől nyárig, ezek is inkább alkalmi előadások voltak. Rendszeresség és tervszerű­ség hiányzik a munkából. Topolyán a Magyar Kulturkör meg s>em kísérelte magyar népegye­tem szervezését. Semmiféle nép- egyetemi előadás nem fordult elő a községben. Egyedül a szakszerve­zetek munkásegyetemi előadásai vé­geztek népnevelő munkát ebben a fontos magyar járási központban. Mind a zentai. mind a topolyai já­rás területén a járás képviselői és néhány szakszervezeti előadó tar­tott olykor előadást az egyes na­gyobb községekben Ezeket az elő­adásokat azonban alkalomszerüsé- gük miatt szintén nem vehetjük népegyetemi előadásoknak A nagyobb magyarlakta helyek közül még Becse és Debelyacsa mutat kezdeményezést és rendsze­res tevékenységet a magyar mun­kában. Ezenkívül a kovini járásban Szokoíovác község magvai kultur- munkásai tartanak rendszeres elő­adásokat, s előadásaikat megválasz­tott, á'landó vezetőség szervezi. Egy nagy hiány jellemzi Vajda­ság minden magyar népegyetemé­nek tevékenységét: hogy kétkezi munkásokat. rohammunkásokat, földmegmunkáló kiváló szakembe­reket stb.. ritkán vagy egyáltalán nem .szólaltatnak meg. Pedig a ter­melésben vezetőhelyet betöltő, terv­gazdálkodásunkban kiváló eredmé­nyeket felmutató • dolgozóink is nagyon sok érdekes dolgot mond­hatnának el. 'ok értéke« dologgal ismertethetnék meg széles népréte­geinket Valamennyi magyar nép­egyetemünknek arra kell töreked­nie hogy necsak az értelmiség üeve legyen. A valósághoz közel­álló emberek megszólaltatása, a va­lóságunkat érintő témák kiválasz­tása feltétlenül tömegesebb látoga­tottságot is biztosit. után. Csak egy esetet említek: az egyik munkástársam negyedmagá­val dolgozik és eddig kb. 65.000 darab vályogot készített el. Ezért mindössze 4500 dinárt kapott kéz­hez. A munkások feltették a kér­dést az Igazgatóságnak, hogy mi­ért nem fizetik ki őket és azt a feleletet kapták, hogy Noviszádról még nem érkezett a bérrendelet. Ezen a helyzeten sürgősen vál­toztatni kell, mert a rendszertelen fizetés miatt az utóbbi időben lany­hulás érezhető a munkában is Gyá­runk munkásai, ha a helyzet meg­kívánja, önkéntesen te dolgoznak mert tudják, hogy erre szüksége van újjáépítésünknek. De azt Is tudják, hogy népi államunkban mindenki­nek meg kell kapnia rendes mun­kája után járó bérét. M. L. téglagyári munkás, Apatin. 1. Melyik járás illetve város ifjúsága gyűjt össze nagyobb mennyiségű buzakalászt az ille­tő járás búzaföldjéhez viszonyít­va. 2. Melyik járás illetve város kapcsol be több pionirt a kalász- gyűjtési munkába. Előre az ötéves terv megvaló­sításáért! Zombor páros Népi Ifjúsága--------- ----------------------W .................... ■■■■■ . Már kél hőnapfa nem tudjftik mi a fizetésünk----------------­Zombor Nem Ifjúsága a% akkumuláció alapért A kereskedelmi és ellátási hálózat ujjászervezése A szövetkezetek csak saját tagjaiknak árusíthatnak A magánkereskedők külön állami raktárból kapnak árut Beográdban nagyfontosságu érte­kezlet volt, amelyen résztvettak Szer bia minden járásának és városának kereskedelmi és közeilátásügyi elő­adói, továbbá a vajdasági tarto­mányi főbizottság, Koszovó és Metohia főbizottságának előadói. Je len volt a Szerb Népköztársaság ke reskedelmi és közellátási minisztere is. Az értekezleten Bogdánovics Jaksa a Szerb Népköztársaság ke­reskedelmi és közellátási miniszte­rének helyettese beszédet mondott. Eddigi elosztási rendszerünkben — mondotta — annyi hiba és hiá­nyosság volt, hogy egészen uj rend­szerre kellett áttérnünk. Eddigi rendszerünk képtelen volt arra, hogy a tervgazdálkodással párhuzamosan ellássa a lakosságot. Az alapkülönb ség abban tesz. hogy az eddigi csak általánosságban körvonalazott ke­reti ntézkedések helyett rátérünk a közfogyasztásra szánt árucikkek o- lyan csoportosítására, amelyből az elosztó szerv mindég olyan minő­ségű, mennyiségű, olyan szinü, mé­retű. térfogatú árut választhat, a- melyik fogyasztóinak legjobban meg felel. A második alapvető különb­ség, hogy az uj elosztási terv hosz- szabb időre készül. Eddig kereske- delmi-eliátáss hálózatunk nagyban függött az esetlegességtől és erősen befolyásolta a bürokratikus mód­szer. Az ellátási vonal egészen kü­lön vált adminisztrációs tekintetben a tényleges elosztási vonaltól. A tényleges elosztási vonal alá volt vetve adminisztrációs intézkedések­nek, vakon követte ezt a vonalat. Egyszóval: kereskedelmi hálózatunk ból teljesen hiányzott az igazi ke­reskedelmi szellem. Kereskedelmünk csak racionalizált és kontingentált áruval kereskedett, nem törekedett nagyobb árumennyiségre, nem hasz­nálta ki a szabadforgalom árucik­keit és nem törekedett választékra. Állami kereskedelmi és szövetkeze­ti üzleteink valójában felvevő rak­tárak voltak csak, olyan árucikkek­re, amelyet éppen megküldték ne­kik. Ha az üzlet állandóan olyan árucikkeket kap, amelyeket a kö- eönség nem keres, poros raktárrá változik. Csak ritkán fordult elő, hogy a vállalat visszautasította az olyan árucikkek átvételét, amelyek nem feleltek meg a fogyasztói ke­resletnek és igy előreláthatólag el­adhatók sem voltak. Az uj áruelosztási rendszer sza­kit azzal az eddigi gyakorlattal, a- mely szerint a kereskedelmi üzletek nagykereskedői és elosztói-raktárak Közelebb hozza az üzleteket a ve­vőkhöz és a nagykereskedői szere­pet teljesen átengedi a járási rak­táraknak, illetve szövetkezeti járási ügyvezetőségeknek. A nagykereskedelmi tevékenység ilyen megszorítása fontos újítás lesz uj áruelosztó rendszerünkben. Az állami kereskedelmi hálózat átszervezése Az állami kereskedelmi hálózat átszervezése, amelyet a napokban mindenütt végrehajtunk, teljes mér tékben biztosítja valamennyi keres­kedelmi szektor függetlenségét. A városi és járási raktárak a kis- és nagykereskedelmi üzemek különle­ges egyesitett típusai lesznek és kis kereskedelmi tevékenységük is ha­tékony lesz. Ugyaaez áll a járási ügyvezetőségekre, amelyek a helyi szövetkezeteket áruval látják el. A magánkereskedőket a jövőben nem a járási és városi raktárak táplál­ják áruval, hanem külön erre a cél­ra létesített kereskedelmi raktá­rak. Kereskedelmi hálózatunk eszerint a jövőben igy fest: A magánüzletek mellett minden járásban lesz járási és minden vá­rosban városi raktár. Párhuzamo­san ezzel külön raktára lesz a járá­si ügy vezetőségeknek, amely a szö­vetkézen tagszervezeteket látja el áruval. A szövetkezetek a jövőben csak beirt tagjaikat látják el áruval. A többi fogyasztó a járási raktárban, illetve a magánszektor üzleteiben vá sáro! Mivel a szövetkezetek bizo­nyos speciális árufajtákat (télikabát szövet firnajsz, üveg stb.) nem kap­nak. a járási raktár egész sor áru­cikk egyedüli árusítója lesz. A magánkereskedelmet hat állami központi raktár fogja árucikkekkel ellátni. Ezek a központi raktárak bizonyos forgalmi központokban az elosztás megkönnyitése érdekében fiókokat létesítenek. Ezek mellett az állami raktárak mellett, mint nép köztársasági jellegű intézmény, egye dűl a NAMA marad meg. Kereskedelmi hálózatunk a jövő­ben úgy épiti ki munkásságát, hogy az kielégítse a közönség ízlését, a helyi szokásokat stb. Éppen ezért a kereskedelemnek bizonyos kötele­zettséget kell vállalnia. Hogy köte­lezettségeinek megfeleljen, ' bizo­nyos jogokat kell élveznie. Ebből a szempontból nagyjelentőségű a szö­vetségi kormánynak az adás-vételi szerződések megkötésére vonatkozó junius 6-iki rendelete. A járási és városi népbizottságok nak alapjában meg kell változtat- niok magatartásukat az áruelosztás kérdésében. Az eléjük szabott ha­táridőket feltétlenül be kell tarta- niok. Ezt nemcsak a széles tömegek szükséglete, hanem a központi terv megvalósitáísa is követeli. Általában a széles néptömegek szükséglétéi­vé! szemben a néphatóságoknak nem szabad bürokratikus magatartást tanusitaniok. A járási és városi népbizottságok feladata Milyen feladatok állnak mindezek a'apján azok előtt, akik a járási és vá-osi népbizottságok keretében a kereskedelmi szerveket vezetik? Mindenekelőtt minden járás te­rületén ki kell építeni a járási gaz­dasági vállalatot (Szremag). Szakí­tani kell azzal a gyakorlattal, hogy a járásban csak akkor alakuljon Szremag. ha ehhez elegendő racio­nalizált és kontingentált árut bizto­sítottunk A járási raktárnak lehe­tősége van, hogy a tervszerűen elő­relátott árumennyiségen felül is széleskörű forgalmat bonyolítson le szabadforgalomban elsősorban a he lyi forrásokra — a helyi gyáriparra kisiparra é« háziiparra támaszkod­va. A járási vállalat mindenkor tel­jes erejével résztvehet a mezőgaz dasági cikkek átvételében is. ősz- szeköttetést teremthet a népköztár­sasági jellegű beváltó vállalatokkal és mint azok bizományosa működ­het. Harcolni kell a kereskedelemben mindenfajta monopollsztikus jelen­ség ellen. A kereskedelem külön­böző szektorai között egészséges versenyt kell teremteni. Ennek a versenynek nem az árakra kell irá­nyulnia, hanem a vevő jobb és ala­posabb kiszolgálására A vállalatok életképességét további működésük dönti el A járási és városi népbizottságok legyenek tisztában kötelességeikkel fogyasztóik rendes ellátása tekinte­tében. Ugyanakkor legyenek tisz­tában az ötéves tervvel szemben fennál'ó Kötelességeikkel is — a vállalt és előirt pontokat meg kell valósítani, sőt túl kell szárnyalni Ez az ötéves terv megvalósításának igazi értelme.

Next

/
Thumbnails
Contents