Magyar Szó, 1947. július (4. évfolyam, 163-187. szám)
1947-07-01 / 163. szám
Harc a nyilvántartásért — harc a tervért Az építészeti vállalatok egyes hibáiról Noviszádon a napokban értekezletet tartottak a Vajdaság területén működő városi és tartományi építészeti vállalatok mérnökei, tehnikusai és igazgatói. Az értekezleten részt vettek Gyorgyevics Zsiva és Nasztaszovics Miodrág, a szerbiai építésügyi minisztérium segédminiszterei is. Az építészeti szakembereknek és a vállalatok igazgatóinak ez az értekezlete a vajdasági építőipar jelenlegi helyzetének megtárgyalását szolgálta. Ugyanekkor lehetővé tette, hogy kivizsgálják azokat az okokat amelyek eddig akadályozták az építészeti tervek gyorsabb megvalósítását Gyorgyevics Zsiva segédminiszter bevezetője után élénk vita fejlődött ki. A vállalatok igazgatói ismertették az eddigi munka eredményeit A vita során megállapították a Vajdassg építőiparában mutatkozó káros lelkiségeket. Az első ilyen jelenség, hogy az építőanyag kikézbesítését tervszerűtlenül végezték. Így például a beocsini cementgyár egyes vállalatoknak sok anyagot küldött, más helyekre pedig egyáltalán nem érkezett anyag. A gyár rövid idő alatt 900 vagon cementet szállított a paflesevói »Tarnis« vállalatnak, noha erre nem volt szükség és a vállalat nem tudta elraktározni az anyagot. E miatt két napi fekbért fizetett az állomáson és csak azután kérte hogy vonják vissza a szállítmány fölösleges részét. Az is előfordult, hogy a vállalatoknak rendelés nélkül, ismeretlen helyről érkezett az anyag. A szuboticai építészeti vállalat tíz vagon cementet kapott ilyen után. Ezeknek a vállalatoknak a többsége megtartotta a tévesen szállított árut, bár a tényleges megrendelőknek sokkal nagyobb szükségük volt rá. Ebből is láthatjuk hogy a vállalatok igazgatói csak arra törekedtek, hogy saját tervüket megvalósítsák és nem úgy tekintettek a tervre, mint egészre , mint minden vállalat tervére. A vállalatok nem szenteltek ki elő figyelmet a szerződések kötésére más vállalatokkal. Még a megkötött szerződések esetében is ritkán tartják be a felek az előírásokat. Emiatt gyengébben folytak a munkálatok. Az operatív terveket nem mindenhol dolgozták fel tíznapos és napi tervekre. Az építőhelyeken gyenge vagy egyáltalán nincs is ■ munkaverseny A normák terén ugyanez a helyzet, s ahol bevezették a normákat, ott sem magyarázták meg jelentőségüket a munkásoknak. A nyilvántartás nem mindenhol felelt meg a követelményeknek, mivel a statisztikusoknak nem volt meg a kellő szaktudásuk A munkafegyelem sincs a megkívánt színvonalon Ez nagyobbára a vállalat vezetősége és a munkások közötti egészségtelen viszony következménye. Nem valósították meg a vállalat munkásainak és szakszemélyzetének együttműködését. A vállalatok sok esetben tervszerűtlenül használták fel a revízió utján nyert anyagot. Számos helyen az alapanyagból barakokat, kerítéseket stb. építettek Igen sok vállalat nélkülözi a szakembereket. Sok munkás magán munkaadóhoz megy, mivel ez az előírtnál magasabb fizetést ad, noha sok esetben még munkaengedélye sincs az illetékes minisztériumtól, ilyenformán az állami vállalatok elvesztik a munkaerőt A hibák megalapítása után Gyorgyevics Zsiva segédminiszter szólott ismét az értekezlet résztvevőihez. Beszédében különösen a nyilvántartás szükségességét hangoztatta. A régi Jugoszláviában nem lehetett jó és pontos nyilvántartás. Akkor szándékosan meghamisították. Ma a helyzet egészen másképpen áh. Ma az operatív napi nyilvántartás bevezetésének kell segítenie vezetőségünket, a napi feladatok elvégzésében, mert mindennapi nyilvántartás vezetésétől függ a napi feladatok megvalósítása is. A vezető vállalatoknak állandó áttekintéssel kell rendelkezniük, az építőhelyek munkájáról, hogy kiküszöbölhessék a szabálytalanságokat. Ezt csakis a pontos nyilvántartással érhetjük el. A grafikonoknak és diagramoknak naponta ki kell mutatniok az építőhelyek munkájának fejlődését. A nyilvántartás vezetésével feljavítjuk a munka minőségét és csökkentjük a költségeket is. És ami a legfontosabb: a nyilvántar- tás kimutatja, hogy milyen a vállalat munkaszervezése. Az utasítások ellenére szakembereinknél még bizonyos ellenállás mutatkozik. Ez vagy a legegyszerűbb bürokratizmus vagy ellenállás az operatív tervvel szemben, ami tulajdonképpen harcot jelent a terv ellen. Minden erőnkkel harcolnunk kell ez ellen, mert ezzel a tervért harcolunk. Az építőhelyek munkaversenye nem lehet tömeges jellegű, ha a munkásokat nem értesítik arról, hogy mit kell tenniök a nap folyamán és hogy mit végeztek egy nap alatt. Ezért is fontos a pontos nyilvántartás és a pontos ellenőrzés. Sem a vállalatok vezetőségei, sem pedig a szakszervezeti alosztályok nem szenteltek kellő figyelmet a munkanormáknak. A munkások nem értik eléggé, hogy mit jelentenek a normák az egész országra nézve. Tudnunk kell, hogy a normák a terv részei és hogy normák nélkül nincs tervezés. Az operatív terv, a nyilvántartás és a normák egyforma fontosságúak — mondotta a segédminiszter. A munkaviszonyok kérdése az építőműhelyek külön problémája. A műszaki értelmiség és a munkások közötti szakadékot , amely a tőkés gazdaság érdekeit szolgálja, haladéktalanul ki kell küszöbölni. Meg kell teremtenünk a munkások és a vállalat műszaki vezetősége közötti szilárd együttműködést. Az egészségtelen viszonyok miatt a munkafegyelem is gyenge volt. A vezető szavának nem volt meg a kellő visszhangja a vállalatban. Mindezeknek a hibáknak a kiküszöbölésével az építészeti munkaszektorból megteremtjük a szocialista munka szektorát. .............. I........Hl.—— mJMWfl rrrTíimrn—«r ..afcii fm.raMb h Magyar Szó A n'inai férfiban a leálló szampaot Kazáréi és Nákovó ajánlott fel Kikindai és a knezsviki járásban különösen a verseny meghirdetése után .Jelentősen fokozódott a szabadgabona átadása. A szerződéskötések tervét eddig 29 százalékban teljesítették. A kikindai járásban a legjobb eredményeket Kozarci és Nákovó községek érték el. Nákovón a feleslegeknek 70, Kozarcin pedig16 százalékát kötötték le a termelők, de igen szép eredményről számolhat be Ruszko-Szelo is, ahol a feleslegeknek 59 százalékát ajánlották fel. A leggyengébb községek a járás területén Bocsár 17, Igyés 11 és Száján 6 százalékkal. Azokban a községekben, ahol a szerződéskötések gyengén haladnak, a tömegszervezetek hibáztathatók, mert egyes tagjak nemhogy népszerűsítenék hanem inkább lebecsüli a geronaszerződések megkötésének fontosságát. A mokrini helyi népbizottság titkára pl. kijelentette, hogy nem bízik a szerződéskötések sikerében. A bocsári szövetkezetben az egész munkát egyetlen tisztviselő végzi. Igyeson a felvásárló állomás tisztviselői nem járnak ki a terepre, hanem az irodában ülnek és arra várnak, hogy a termelők helyükbe menjenek. Akadályok merülnek fel az áruellátásban is. A Szremagnak nincs mindig elegendő mennyiségű áruja és ezért nem láthatja el szövetkezeteit a szükséges ipari cikkekkel. Nagy baj az is, hogy csak egyszínű és olyan áruk vannak raktáron, amelyeket a földművesek nem használhatnak fel. Ezért sok áru eladatlanul hever a falusi szövetkezetekben és a földművesek a városba mennek vásárolni. A népbizottságoknak és a járási magazinnak a jövőben az áruelosztást úgy kell megszervezniök, hogy ezen a téren akadályok ne merülhessenek fel. A NOVISZADI ÉS A ZSABLYAI JÁRÁS VERSENYE A noviszádi járás nemrég versenyre hívta fel a zsablyai járást a szabadgabona adásában. A verseny eddig még nem hozta meg a kivánt eredményeket, mert sem a Népfront szervezetek, sem pedig a felvásárló állomások nem foglalkoznak a szerződések népszerűsítésével. A verseny folyamán voltak olyan napok, amikor a felvásárló állomások kevesebb gabonára kötöttek szerződést mint a verseny előtt. Június 25-én pl. a noviszádi járás 7 vagon gabonát szerződött, míg június 27-én, tehát 3 nappal a verseny meghirdetése után az egész járás területén mindössze csak 2 vagon kenyérgabonát és 8 vagon kukoricát kötöttek le. Ugyanez a helyzet a zsablyai járásban is. A június 27-én elért eredmények itt is kisebbek a június 25-én elért eredményeknél. Mindezek a sikertelenségek szükségessé teszik a tömegszervezetek, a felvásárló állomások, de különösen a falusi szövetkezetek munkájának fokozását. A versenyt komolyan kell felfogni és sikere érdekében mindent meg kell tenni. Különösen nagy fontosságú a verseny eredményeinek nyilvántartása, a versenyző felek egymás közötti kapcsolatainak állandó fenntartása és a szerződéskötéseket végző csoportok tevékenységének növelése. A verseny általános eredményei a következők: a noviszádi járás szombatig 153 vagon fehérgabonát és 231 vagon kukorcát, zsabalyi járás pedig 60vagon fehérgabonát és 193 vagon kukoricát kötött le. A noviszádi járásban 6682, a zsabalyi járásban pedig 2832 földművesgazdaság kötelezte magát szabad- gabona átadására. IPARI MUNKA A NOVISZÁDI vasúti sűtőház munkaközössége az ötéves terv ismertetése alkalmából tartott ünnepi értekezletről levelet intézett Tito marsalhoz. Az üzem különböző osztályainak dolgozói megfogadták, hogy jelentős anyagmegtakarítást érnek el és november 29 ig elvégzik a december 31-re előirányzott javítási munkálatokat. ★ AZ OSZIJEKI VASÖNTÖDÉBEN az elmúlt hat hónap alatt 50 százalékkal növekedett a termelés, a tavalyi eredményekhez viszonyítva. Ezt a termelésnövelést a munka jobb szervezésével a nyersanyag észszerűbb felhasználásával az új gépek üzembehelyezésével érte el a gyár munkaközössége Az üzem a közeljövőben újabb gépeket kap és ekkor lehetővé válik a termelés további kiszélesítése. A gyár 26 millió dináros kölcsönt vett fel és ebből lakásokat építenek, több mint 300 család részére . A NOVISZÁDI hajógyár munkásai nemrégen elhatározták, hogy a novemberi verseny folyamán 6.000 önkéntes munkaórát dolgoznak az ötéves terv megvalósításáért. Az önkéntes munkát főleg a gyár rendezésére fordítják. A hajógyáriak ezenkívül részt vesznek a noviszádi munkások részére Szerémségben épülő nyaraláshoz vezető út építésében. Az üzem dolgozóit négy brigádba osztják be. S. J. ★ )A KULAI »SZU -80DAG POSZTÓGYÁR a legutóbbi hónapban 9,9 százalékkal lépte túl termelési tervét. Az üzem dolgozói ez alkalommal táviratot, küldtek Tito marsainak és megígérték, hogy megtart, járó, sőt felül is múlják a terv túllépésének eddigi százalékát. A posztógyár munkaközössége ★ A NOVIKNEZSEVACI szakszervezetek helyi szaktanácsa megkezdte a munkások nyaraltatását Az első csoportban a tanoncokat viszik a tengerpartra. Ugyanakkor 5 munkást fürdőbe küldenek, négyet a palicsi munkás nyaralóban kapnak elhelyezést, míg az ötödik, a járási villanytelep egyik legjobb munkása, a tengerpartra megy. Ezek a munkások a régi tőkés társadalomban sohasem jutottak volna el nyaralókba, de az új Jugoszlávia népuralma lehetővé tette ezt számukra. Nem így aradunk régen ... A könnyű felhőket kergető déli szél, szelíd, lágy simogatásától hullámzik az aranyszínű búzatenger. Hajladozó kalászok halkan, puhán összesúgnak. — Eljött az idő. Átváltozunk. Életerőt adunk millió és millió dolgozónak. * # * A Kamendin állami birtokon beért a gabona. Megkezdődött az aratás. Innen az útról az aranyszínben csillogó kalászok között úgy suhog a kaszálógép, mint alkonyatban a folyó vizén tovaúszó dereglye. Az aratógép nyomán hullnak a kévék. A lehullt kéve meg sem pihenhet, mert a szorgos munkáskezek keresztbe rakják. A birtokon az aratást aratógéppel végzik, két aratógépet traktorral, egyet pedig lovakkal vontatnak. — Odanézzenek a hajlatból kibukkanó traktorra! Micsoda sebességgel közeledik, Suli József, kétszeres rohammunkás vezeti — lelkendezik a brigádparancsnok. A traktor közelebb ér. A kalászok ijedten összerezzennek majd ,a kaszálógép zizegő kése alól kévébe gyűjtve nyúlnak el a tarlón. Egy idős keresztlakó földmunkás közelebb lép a traktorhoz, inge aljával megtörli veritékmarta homlokát. — Nem így arattunk régen. Menynyit veritékeztünk, mire ilyen nagy területet lekaszáltunk, mint ez a traktor egy nap alatt... Most sokkal könnyebben dolgozunk... Suli Károly traktorista fürgén ugrik le a traktorról. Körülvizsgálgatja az aratógépet, megolajozza a kötőszerkezetet. Aztán újra elindítja gépét. A brigádparancsnok nevetve kiált utána: — Károly, ma is tizenhat holdat várunk tőled ... A traktorista visszafordítva fejét vidáman felnevet. Arcán az olajfoltok még jobban szétfolynak. — Ara nem tizenhatot, hanem 18 holdat aratok le! Az idős földmunkás visszaballag a keresztrakó munkásokhoz és megszemléli a már összerakott kévéket: — Te Imre, szorosabban kösd, mert a szél könnyen széthányja a kévéket. A nap hevesen ontja melegét, s a munkások verítéke hull a sárga, kenyeret adó aranykalászra. P. Endre Hullnak a kévék Keresztrakók Készülnek az őrlésre a kikindai malmok Kikinda, július hó A kikindai beszerzési és fogyasztási szövetkezet malma a környék legkorszerűbben berendezett hasonló üzeme. A malon mellett nagy befogadóképességű szilosz épült, itt tisztítják meg a beérkező búzát, majd önműködő készülékek segítségével szállítják az őrléshez. Ez a malom sokszor küzdött az anyaghiány nehézségeivel, az elmúlt szezonban mégis túlszárnyalta feladatát. Az anyaghiány továbbra is fennáll és így a munkásoknak számos esetben leleményes, segeikkel kell segíteniök a helyzeten. Ez különösen most szükséges, mert folyamatban vannak a javítási munkálatok Eddig jóformán minden javítást elvégeztek csak a selyemszitákat kell még kicserélniök. Az üzem dolgozói elhatározták, hogy minden javítást időre elvégeznek és szaktudásuk segítségével igyekeznek megoldani az anyaghiány problémáiét. A malomban munkásétterem is van. Meglepő látvány tárul azonban az ember elé, ha benyitja az étterem mellékajtaját. Ugyanis az étterembe mintegy bányakemencét beépítették az illemhelyét. Az alosztály már kérte az igazgatóságtól, hogy az illemhelyet építtesse más helyre, de azt a feleletet kapta, hogy erre nincs építőanyag. Az egész kérdést az igazgatóságnak és az alosztálynak közös értekezletén kellene megvitatni és itt haladéktalanul dönteni a probléma megoldásának módjáról. AZ »OKTOBER 6* ÁLLAMI MALOMBAN néhány héttel ezelőtt még őröltek, s most szintén javításokat végeznek. Ezek a munkálatok még egykét hetet vesznek igénybe. Itt, mint a szövetkezeti malomban is, különösen a szíjak hiánya érezteti hatását. Az üzemben gyenge a szakszervezeti munka, mert a kevés munkás is több váltásban dolgozik A kikindai malmokban általában nagyobb súlyt kellene fektetni a szak- szervezeti életre, mert a szervezeti munka lehetővé teszi a verseny fokozását és a munkások politikai látókörének kibővítését. A malmokban nemsokára megindul az őrlés. —-------