Magyar Szó, 1947. december (4. évfolyam, 293-318. szám)

1947-12-01 / 293. szám

2 Magyar A várnai szerződéssel nagyban hozzájárultunk a szilárd béke megteremtéséhez Tito marsai beszéde a beográdi vasútállomáson és a Szövetségi Szkapstinában A beográdi vasútállomáson Tito marsai a következő beszédet mondotta: Néptársak és néptársnők! Az új testvéri Bulgáriából térünk vissza és sok szívélyes, meleg üdvözletet hozunk. Bulgária népe üdvözli Jugoszlávia minden népét és fogadalmát küldi, hogy hűségesen kiáll a Várnában befejezett nagy műért. A Bledben megkezdett alkotás befejeződött a másik végen, Várnában. Aláírtuk a barátsági, kölcsönös segélynyújtási és sokoldalú együttműködési egyezményt. (Hosszas, lelkes kiáltás: testvériség-egység). Ez a kiáltás, néptársaim és néptársnőim, a testvériség-egység jelszava kísért bennünket végig utunkon, egész Bulgárián át. Én pedig megpróbálom most röviden elmondani, milyen felségesek voltak a fogadtatások minden állomáson, Bulgária minden falujában és minden városában mindenütt, amerre elhaladtunk. Mindenütt a legmelegebb fogadtatásra találtunk a bolgár nép részéről és amit láttunk, meghaladta minden várakozásunkat. A határtól Szófiáig és onnan Várnáig, majd Várnától másik után Szófiáig úgy vártak bennünket az emberek, hogy rossz időben, éjszaka jöttek a vasútállomásra, tíz és tíz kilométereket tettek meg, hogy lássanak és üdvözölhessenek bennünket Voltak esetek, hogy az emberek száz kilométert is megtettek, különböző messzi vidékekről jöttek el, órákhosszat várakoztak, hogy általunk a legmelegebb üdvözletét küldjék népeinknek. A bolgár nép rokonszenvének ezek a megnyilatkozásai és mindaz, ami népeink szívében él, annak a kívánságnak a kifejezése, hogy a már megvalósított megbonthatatlan testvériség és egység örökkétartó legyen. Hazánk népei nevében fogadalmat tettünk Bulgária népeinek, hogy hűségesen megtartjuk és megvalósítjuk mindazt, amiben megállapodtunk. Alakilag is befejeződött az, ami a valóságban már régen létrejött. A Bled óta a mai napig eltelt időszak eredményeit vizsgálva arra az egyöntetű megállapításra jutottunk, hogy már az eddigi gazdasági és politikai együttműködés nagy eredményekkel járt. Mit bizonyít ez? Ez bizonyítja, hogy az együttműködés hazánk és Bulgária között rendkívül hasznos lesz országaink további fejlődésére és viszonyára. (Helyeslés) Mi azonban másról is beszéltünk. Beszéltünk a béke megszilárdításáról a Balkánon. Megvitattuk, hogyan biztosítsuk a békés munkát, népeink békés fáradozását. És mindezekben a kérdésekben egységes álláspont alakult ki. Megérett ez náluk és nálünk is és körülbelül így határozhatjuk meg. Őrizzük és megvédjék határaink sérthetetlenségét és soha többé senkinek sem engedjük meg, hogy lerombolja határainkat, soha senkinek sem engedjük meg, hogy megzavarja nehezen kivívott testvériségünket és egységünket. (Viharos helyeslés). Évszázadokon keresztül különválasztottak bennünket a régi népellenes uralmak Bulgáriában és Jugoszláviában és azelőtt Szerbiában. Amióta a nép az új Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságban és az új Bolgár Köztársaságban kezébe vette a hatalmat és sorsát, azóta kialakultak az előfeltételek, hogy kiküszöböljünk minden a népeink egységét gátló akadályt és amióta csak népeink letelepedtek e szép országokban a Balkánon, egész történelmük során először valóban közelednek egymáshoz. Ez nagy történelmi tény, néptársaim. Ez nem egyszerű paktum, nem holt betű a papíron, amit mi mesterségesen összeállítottunk, hanem a való élet. Ez érett és forrott évszázadokon át az egyszerű emberek szívében, népünk lelkében, a népellenes uralmak és uralkodók pedig mindent elkövettek, hogy a népi törekvések ne válhassanak valóra. Néptársak és néptársnők, gondoskodnunk kell arról, hogy bizonyos háborús uszító elemek ne zavarhassák meg országunk felépítésére irányuló erőfeszítéseink békés menetét. Szomszédunk, Görögország, sajnos nincs ilyen szoros baráti viszonyban egyik Balkán-állammal sem. A Balkán azonban többé nem puskaporos hordó, mint valamikor volt, mert éppen a két legfontosabb és legnépesebb balkáni állam, a szláv népek államai kivetették innen a puskaporos hordót, mert egyesültek egyetlen egységbe. De mindenkor készek vagyunk és kívánjuk is, hogy a görög néppel a legjobb, legszorosabb baráti viszonyban és együttműködésben álljunk. Nem rajtunk múlik azonban, sőt, azt hiszem, azt is mondhatom, hogy a görög nép többségén sem múlik, hogy nem kerülhet sor minél előbb e jóviszony megteremtésére. Mi ismerjük a görög nép felfogását, mint ahogyan tudjuk azt is, hogy — hála az idegen beavatkozásnak — az ottani népellenes uralom teszi lehetetlenné, hogy megteremtsük a baráti viszonyt. Mindenesetre hangoztatnom kell, hogy mi éberen őrködünk, nehogy bármiféle kihívásnak felüljünk, vagy megzavarja békés fejlődésünket. Ez is azok közé tartozik, amiről mi Bulgáriában megállapodtunk. Miért beszélek most erről? Azért, mert mi amit csinálunk, mindent nyíltan cselekszünk. Nincs semmiféle kulissza mögötti egyezmény, amit nem ismerhetnétek ti is és minden barátunk, sőt ellenségünk is, ha van ilyen. Azzal a mély meggyőződéssel, hogy Jugoszlávia népeinek és Bulgária népének nagy és megbonthatatlan egysége és testvérisége óriási kihatással lesz országaink fejlődésének meggyorsítására, kiáltom: Éljen, fejlődjék és legyen még teljesebb a mindenoldalú testvéri és szoros együttműködés a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság népei és a Bolgár Népköztársaság népe között (Hosszas, szűnni nem akaró éljenzés). Éljen és virágozzék az új Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság, éljen és virágozzék az új Bolgár Népköztársaság! A megkötött szerződés biztosítéka a békének a Balkánon és mi ezzel nagy hozzájárulásunkat adtuk a béke megszilárdításához itt és a világban. Kívánjuk, hogy minden nép ezen az utón halajdon, vagyis egyesüljön, nem azért, hogy veszélyeztesse bárki szabadságát és függetlenségét, hanem a szoros együttműködésért, a testvéri viszony megteremtéséért. Éljen a Bolgár Népköztársaság, élén nagy fiával, Dimitrov Georgival! Éljen az új Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság! Éljen a nagy szláv közösség! Éljen a nagy Szovjet Szövetség, hűséges munkatársunk és védelmezőnk! A tömeg Tito marsai minden kiáltását felkapta és hosszasan ismételte egyre lelkesebben, mind elragadtatottabb lelkesedéssel. A beszéd végén még hatalmasabb éljenzés, helyeslés tört ki és tartott még sokáig azután is, hogy Tito marsal elhagyta a díszemelvényt és autóján eltávozott. Ribár Iván beszéde A Szövetségi Szkupstinában, a kitüntetés ünnepélyes átadása alkalmával dr. Ribár Iván e szavakkal fordult Tito marsaihoz: — Marsalom! Boldog vagyok, hogy a JSzNK szkupstinájának Prezídiuma nevében átadhatom ezt a magasrangu kitüntetést. Ezt a kitüntetést, marsalom, teljes mértékben megérdemelted. Minden népünk és barátunk ismeri nagy érdemeidet, amelyeket tetteiddel, végzett munkáddal és mai munkáddal is szereztél. Nincsenek szavaim és nem is lehet megfelelő szavakat találni, hogy kifejezzék minden nagy tettedet. De nyugodt lélekkel elmondhatjuk mi, a Prezidium, a JSzNK egész szkupstinája és az az által képviselt minden népünk nevében, hogy Te vagy a legméltóbb és legérdemesebb fia hazánknak és minden népünknek. Megszemélyesítője szabadságunknak és demokráciánknak, megszemélyesítője harcainknak, amit tovább folytatunk és amiben kitartunk, hogy hazánk és népköztársaságunk dicső legyen. Te vagy a megszemélyesítője a békéért és hazánk fejlődéséért vívott harcoknak. Még egyszer teljes szívemből sok szerencsét kívánok Neked. A hosszas lelkes éljenzés, taps közben dr. Ribar Ivan Tito marsainak átadta a kitüntetést, amit átvéve, Tito marsai e szavakkal köszönt meg. Tito marsai köszönete t Elnök néptárs, képviselőtársaim! A Prezidium elnökének kezeiből átvéve a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságnak ezt a legnagyobb kitüntetését, a legmelegebb és legszívélyesebb köszönetét mondom. Véleményem szerint ilyen magasrangú kitüntetést soha egyetlen ember sem szerezhetne jogosan, a maga érdeméből. Én magam is embereink érdemei és óriási erőfeszítései árán szereztem meg, akik harcoltak a harcmezőkön és most harcolnak nagy feladataink elvégzéséért, hazánk továbbépítéséért. Fogadom, hogy büszkén viselem e nekem adott kitüntetést. Ígéretet teszek erre, mert nagy kötelességemnek és kötelezettségemnek tekintem és igyekezni fogok, hogy elvégezzük mindazokat a feladatokat, amelyeket a nép rajtatok, a Szkupstinán keresztül reám és munkatársainkra bízott. Olyan nagy korszakban élünk, amikor mindenkinek minden erejét meg kell feszíteni, hogy elérhessük, amire törekedtünk, amiért harcoltunk, amiért áldozatokat hoztunk és amiért most is nagy erőfeszítéseket teszünk. Minden egyes polgár kötelessége, hogy teljesítse ezt a kötelezettségét önmaga és az egész közösség iránt, a nép által az élre állított vezetőknek pedig természetszerűleg különbözniük kell mindazon vezetőktől, akik valaha is Jugoszlávia élén állottak. Mindenben elsőknek kell lenniök, minden erejüket meg kell feszíteniük és nem szabad kimérniök sem a fáradságot, sőt ha kell, az életüket sem. Az egész kormány nevében ígérem, hogy minden tőlünk telhetőt megteszünk a nép által ma irányunkban megnyilvánult bizalom igazolására, teljesítjük feladatunkat nagy közösségünk, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság javára. Talán még nincs ez az ideje és a hely sem alkalmas erre, mégis, képviselőtársaim, néhány szót kívánok mondani az általunk készített egyezményekről és arról, amit most kötöttünk a testvéd Bulgariaval. Utam a kormányküldöttséggel folytatása a Blédben megkezdett munkának. Blédben nagyon nagyvonalú egyezményt kötöttünk a gazdasági, kulturális és politikai együttműködésre. Akkor azonban még nem volt alkalmas az idő, hogy aláírjuk a szerződést, amely mindkét országot kötelezi, hogy veszély esetén kölcsönösen segítsék egymást, fegyverrel a kézben, vagyis nem írhattuk alá a kölcsönös segélynyújtási és barátsági szerződést. Most ez megtörtént, mert kialakultak a megfelelő előfeltételek és a bolgár és jugoszláv népek nagy lelkesedése mellett elvégeztük ezt. Hangoztatnom kell, képviselőtársaim, hogy Bulgáriában száz és százezer emberrel álltunk szemtől, szembe, arc arc mellett, láttuk a ragyogást szemekben és arcuk örömteli kifejezését, olyan lelkesedést és olyan rokonszenvet láttunk az új Jugoszlávia és népei iránt, hogy nyugodtan tekinthetünk a jövő elé, azzal a mély meggyőződésset, hogy soha többé senki ne tudja megzavarni ezt a népeink között most létrehozott testvériséget és egységet és az örökköntartó lesz. Most rajtunk áll, hazánk és Bulgária vezetőin, hogy a nép szívében mélyen gyökerező egységes gondolatot és vágyat követve, mindent megtegyünk, hogy a viszony még mélyebbé váljék. Utunkon végigkísért bennünket a kiáltás: »Nem akarunk határokat!« Ez a kiáltás fogadott bennünket a határon, Dragománban, kísért bennünket végig egész Bulgárián át Várnáig és onnan vissza. »Nem akarunk határokat, föderációt akarunk«, zengett az egész úton. Magától értetődik, hogy ez a kiáltás örömteli visszhangra talált szívünkben és mi igyekeztünk megmagyarázni, hogyha formailag nem is írtuk még alá a föderációt, a gyakorlatban megvalósítjuk azt az együttműködéssel, mert a föderáció, pusztán papíron, mélyreható alap nélkül — ami a legszorosabb barátságban, gazdasági és politikai együttműködésben nyilvánul megteljesen értelmetlen. A bolgár nép megértette ezt és ugyanúgy, mint mi, megígérte, hogy az általunk formailag is megkötött örök teát, vériséget és egységet megőrzi úgy, hogy soha többé senki nem tudja miffhoUtesit. Boldogabb jövőnk és békés továbbfejlődésünk biztosítéka éppen ez a testvériség és egység. Testvériség és egység külön minden egyes országban és az országok között is. Amilyen nagy szerepet játszott a testvériség és egység hazánkban népeink között, ugyanolyan nagy szerepet kell játszania és be is tölti ezt a szerepét a határral elválasztott két ország között is. A határ csak formailag áll fenn ésegyüttműködésünkkel elérjük, hogy I pwy»»és«ha teljes«, megszűnik. Az ifjú Jugoszlávia és az ifjú Bulgária közös utón találkoztak abban a pillanatban, amikor a nép maga határolhatott erről. Azelőtt ez nem volt lehetséges Hiába kötöttek szerződést az örök barátságról a beográdi Karagyorgyevicsek a szófiai Kóburgokkal, ez a dinasztiák örök barátságának és mi hisszük, hogy ők barátai egymásnak. De útjában álltak népeink örök barátságának és testvériségének. Mi azonban helyreállítottuk ezt és lehetővé tettük annak megvalósítását, amit népeink kívántak, szilárd alapokra helyeztük és aláírásunkkal hitelesítettük, hogy ez a barátság — örökké tartson. Éljen a barátság Jugoszlávia népei és a bolgár nép között miint a két ország javá.** 1947. xn. 1■ A francia romány teprvezes erőszakkal sem tudja megállítani a munkásmozgalom terjedését RENDKÍVÜLI FELHATALMAZÁSOK ALKOTMÁNYELLENES INTÉZKEDÉSEKRE — TOVÁBB TERJED A SZTRÁJKMOZGALOM OLASzORSZÁGBAN IS Franciaország forrong. Az ellentétek a dolgozók és a tőkés érdekekért semmitől sem visszariadó kormány között mindjobban kiéleződnek-Fokozza a nyugtalanságot, hogy a de gaulleistáik fasiszta kilengései a kormány védelmével történnek és mind gyakoriabbakká válnak. A de gaulleisták és az úgynevezett köztársasági gárda csaknem mindenütt a rendőrséggel együtt haladnak a sztrájk útján jogaikat védelmező dolgozók ellen. A kormány egyre erőszakosabb eszközökhöz folyamodik és megtorló intézkedésekkel akarja megfékezni a munkásmozgalmat. Katonaságot vonultat fel és — mint az Associated Press jelenti — a katonaság tegnap rohamot intézett néhány vasúti központ ellen, hogy eltávolítsa a sztrájikőrséget. A többi között megrohamozták a vasútállomást Saint Etienneben, Brivesben, Rouamban, a gyárakat Cihierben, Nancyban, gyárnegyedeket Parisban, megszálltak néhány posta és telefonközpontot Az egyik ostromnál azonban a köztársasági gárda egy százada megtagadta az engedelmességet és elhagyva kijelölt helyét, a sztrájkolókhoz csatlakozott. VIHAR A NEMZETGYŰLÉSBEN A Schuman-kormány törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé, hogy ezt a századot azonnal feloszlassák. Azonkívül követelte a parlamenttől hogy sürgősen szavazza meg a rendkívüli felhatalmazási törvényt a legerélyesebb intézkedések foganatosítására a sztrájkmozgalom szétzúzására. A parlament törvényelőkészítő bizottsága 26 szavazattal 13 ellenében megszavazta a javaslatot. Csak a kommunisták szavaztak a javaslat ellen. A javaslat körül nagy botrány tört ki a parlament ülésén. A bizottság a munkásértenes javaslatot a parlament délelőtti ülésén terjesztette be. Az ülés azonban mindössze fél óra hosszat tartott. A kommunista képviselők éles támadást intéztek Schuman ellen. Különösen azon rágalmak ellen tiltakoztak, hogy a »sztrájkok bujtogáséi között egyre több a külföldi elem.« Schuman ezt a fogalmat akarta bevetni a közvéleménybe és ezzel akarta megbontani a sztrájkmozgalom egységét. A kommunisták tiltakozása nyomán olyan vihar tört ki, hogy az ütést félbe kellett szakítani. RIADÓ! MEG AKARJÁK SEMMISÍTENI A KÖZTÁRSASÁGOT! A haladószellemű sajtó a legélesebb hangon támadja a Schuman- kormányt munkásellenes magatartása miatt. Schuman a munkások által követelt 25 százalékos emelés helyett mindössze 8—12 százalékot ajánlott fel, de ezt sem biztosítja és nem hajlandó kötelezettséget vállalni arra, hogy a béremelést a vállalatok át ne hárítsák az árakra A sajtó elítéli a Schuman-kormány erőszakos intézkedéseit és még a mérsékeltebb sajtó is tiltakozik a kormány alkotmányellenes magatartása ellen. Egybehangzóan megállapítják, hogy a munkáselenes törvényjavaslat alkotmányellenes. Az Humanité vörös címlappal rendkívüli kiadásban és hatalmas betűkkel hirdeti: »Riadó! Meg akarják semmisíteni a Köztársaságot!« A lap azt írja, hogy a törvényjavaslat nyomorúságosabb, mint X. Károly jogfosztó bullája. Megsemmisíti a szakszervezeti jogokat, a szabadságjogot, a sajtójogot és a képviselői mentelmi jogot. A lap összefogásra hívja fel a köztársasági erőket. GÉPFEGYVERES ROHAM A NYOMDA ELLEN Az United Press jelenti, hogy alig kerültek az utcára a rendkívüli kiadások első számai, a köztársasági gárda és a rendőrség, riadóautókon, gépfegyverekkel és géppuskákkal felfegyverezve, megrohanta a lapnyomda épületét, megállította a rotációs gépet és megszállta a nyomdát és a lap szerkesztőségét A rendőrség elkobozta ezt a számot és elkobozta a De Soirnak azt a számát is, amely tiltakozik a kormány erőszakosságai ellen. TOVÁBBI LAPKORLÁTOZÁSOK Minthogy a mérsékeltebb sajtó is élesen bírálja a kormányt és egyszerű lapbetiltással nem lehet elhallgattatni a bírálatot, a kormány a papírkorlátozás eszközeihez folyamodott. AZ OLASZ KORMÁNY HAJSZÁJA A DOLGOZÓK ELLEN •Olaszországban is végsőkig kiéleződött a helyzet és a kormány azon a címen buzdítja fokozott tevékenységre az újfasiszta alakulatokat és ad felhatalmazást a rendőrségnek a különböző kilengések támogatására, hogy a munkásság, a Kommunista Párt vezetésével, államcsínyre készül és erőszakkal meg akarja dönteni a köztársasági uralmat, hogy helyére a proletárditaturát állítsa. Ezen a címen vad kommunista-ellenes hajsza folyik, egyelőre nem hivatalos formában. Szinte naponta történnek merényletek kommunista párthelységek ellen. Nyilvánvaló, hogy felhasználják az alkalmat a szakszervezeti mozgalom és általában a szabadságmozgalmak ellen. Számtalan merénylet történt szakszervezeti központok ellen is. Újfasiszta alakulatok rohamoztak meg sztrájkolókat és tüntető munkásokat és a rendőrség minden alkalommal fegyveres védelemben részesíti a fasisztákat. AZ OLASZ KOMMUNISTA PÁRT NYILATKOZATA A helyzettel és a híresztelésekkel kapcsolatban a Kommunista Párt sajtóirodája hivatalos közleményt adott ki. Megállapítja, hogy a kereszténydemokrata és liberális pártok lapjai időről-időre híreket terjesztenek államcsínyről, felkelésekről és egyéb állítólag a kommunisták által szervezett előkészületekről. A hírek minden alapot nélkülöznek és arra sem érdemesek, hogy megcáfolják, mert nyilvánvalóan tóhívó szándékú hajszáról van szó ée e hazugságoknak már egyetlen komoly ember sem ül fel: a reakció és a fasiszta csoportok erőszakosságait indokolják ezzel a híreszteléssel. A Kommunista Párt vezetősége újból leleplezi az olasz közvélemény előtt ennek a bajszának a gonosztevő jellegét. Felhívja a hatóságokat hogy teljesítsék kötelességüket és védjék meg az olasz népet és a belső rendet a hazug hajszáktól és az azokat követő véres és súlyos kilengésektől. A munkás mozgalmak és a fölesműves mozsítlkúak egész Olaszországban tovább fejlődnek és a kormány fegyveres erőszakkal sem tudja megámítani ezt a folyamatot.