Magyar Szó, 1948. március (5. évfolyam, 52-77. szám)

1948-03-01 / 52. szám

v. Évfolyam, 52. f989.i szám NOVISZÁD. HÉTFŐ, 1948 MÁRCIUS 1 ÁRA 2 DINÁR A szakszervezetek a munkás testnevelés fejlesztéséért A Jugoszláv Egysége* Szakszer­vezetek VL plenáris ülésén a szak- szervezetek egyéb munkáján kívül megtárgyalták a testnevelési mun­kát is. Az elvégzett munka részletes megvitatása után megállapították hogy a szakszervezetek nem hajtot­ták végre a Jugoszláv Testnevelési Szövetség V. plénumán hozott mun­katervet. Ezért a Plánom a követ­kézé határozatokat hozt»; A testnevelés terén a szakszerve­zetek legfontosabb munkája minél több szervezett munkást bekapcsol­ni az általános testnevelésbe. Ezért a szakszervezeti vezetőség ellenőriz- ze, hogy az aktívákban bevezették az általános testnevelést. Amennyi­ben valamelyik üzemi csoportban nincs testnevelési aktíva, a legrövi­debb időn belül meg kell szervezni. A szakszervezet tagjait különféle előadásokon meg kell ismertetni a mozgalom fontosságával. Arra kell törekedni, hogy minden dolgozó ak­tiv sportoló legyen és minden spor­toló látogassa az általános testne­velési órákat, továbbá vegyen részt » jelvényszerző és a többtusa ver­senyben. A káderkérdést a követkézékép­pen kell megoldani: A szakszerveze­tek meghatározott számú sportolót küldjenek a szövetségi, köztársasági ®* járási jellegű tanfolyamokra, az egyesületek pedig rendezzenek esti *mrfolyamot és igy biztosítsák a szükséges kádert az aktívákban. A központi és a köztársasági Szak­szervezeti Tanács iskoláinak hall­gatóit ismertessék meg a testneve­lés alapproblémáival. A szakszervezeti csoportok >61 válasszák meg testnevelési vezetői­ket. Azokra bízzák az irányítást, akiknek kedvük és tehetségük van a munkához. Elsősorban az ifjúsági vasútvonal építésében résztvett és a Hadseregből leszerelt sportolók le­gyenek a vezetők. A régi szakem­bereket is fel kell használni. A Plenum megdicsérte a kezde­ményezés terén kitűnt közössége­ket. A jövőben a szakszervezeti ve­zetőség élénk agitációt folytasson a tagok között kisebb és nagyobb sportpályák építésére, s kérte, hogy * vállalatok igazgatósága is nyújt­son anyagi támogatást a vezetőség eszközeinek felhasználáséval. A szakszervezeti egyesületek és aktivók tevékenyen vegyenek részt a szövetkezeti otthonok és a szö­vetkezeti otthonokban épülő sport­pályák építésében. Az ötéves tervben előirányzott sport-építkezések közül ebben az évben 700 különféle pályát, illetve játékteret keli felépítem. A munka elvégzésében a szakszervezetekre nagy feladat hárul. A pénzügyek rendelésével kap­csolatban a Plénum megállapította, hogy a múltban nagy mulasztások történtek. Vannak szakszervezeti egyesületek és aktívák, amelyek te­le vannak adóssággal. A közelmúlt­ban elkövetett hibákat ezek a kö­zösségek még egy ideig érezni fog­ják. Az egyesületek és az aktívák a jövőben a saját jövedelmükből tart­sák fenn magukat. Ezért rendszere­sen szedjék a tagsági dijat az aktív és a pártoló tagoktól egyaránt. Min­den sportmérkőzésen szedjenek be­léptidijat és a kulturális-felvilágosi- tó munkára levont 5 százalék egy részét testnevelési célokra fordítsák, továbbá a vezetőségi alapból, a szak- szervezettől és a néphatóságoktól is részesülhetnek anyagi támogató»* ban. A pénzügyi és anyagi ügyvitelt az évi pénzügyi tervre alapozzák és vezessenek pénztár-könyvet. A he­lyi és a járási szakszervezeti veze­tőség háromhónaponként ellenőriz­ze a pénzügyi és anyagi nyilvántar­tást a szakszervezeti sport-közössé­gekben, de az üzemi csoport is el­lenőrizze a munkát. Az ideológiai-politftai munkát jó­val magasabb fokra kell emelni. A vezetőség feladata, hogy elősegít­se a sportolók erkölcsi fejlődését. Ugyancsak a szakszervezet és a test- nevelési vezetőség feladata, hogy ápolja a Haza és a Hadsereg sze- retetét, s hogy szilárdítsa az egy­ség és testvériség szellemét. Az egyesületekben összejöveteleket és szemináriumokat kell tartani és eze­ken erősíteni a sportfegyelmet. Mindezek a határozatok azt a célt szolgálják, hogy tovább fejlesszék, egészségesebb alapokra helyezzék a dolgozók testnevelési mozgalmát. A március 15-iki népszámlálására szerezzük be a háztartásunkhoz tartozók adatait Eokozott munkával készülődnek népbizottsagaink a március 15-iki népszámlálásra. Megalakították a járási és városi összeíró bizottságo­kat, felosztották a terepet népszám- *áJo körzetekre és kijelölték az ösz- szeirókat. A köztársasági központokban kiír­ásokat szerveztek a járási számlá- *á felügyelők részére. A felügyelők « tanfolyamon hallottakat közvetle­nül az össze! rókkal ismertetik. A központi statisztikai hivatal a "apókban szétküldte a népszémlá- lashoz szükséges nyomtatványokat kiadta a számlálás lefolytatásának ízletes utasításait. Az utasítást tartalmazó füzet be­vezetésében * többi között ezeket orvassuk: »Minden polgár a valóságnak meg felelő feleletet köteles adni a kér­dőív pontjaira Az összeirók a hal­lottakat szolgálati titokként kötelesek kezelni.« A bevezetés 7. pontjában kimond- ’* utasítás; hogy »aki szándéko­san kivonja magát az összeírás alól, vagy hamis adatokat mond be, öt­ezer dinárig terjedő pénzbüntetés­sel sújtják.« A népszámláló nyomtatványokat március 14-én osztják szét a lakos­ságnak az egész országban egyön­tetűen. Mindenki két nyomtatványt kap. Egyet az egész háztartás ada­tainak, egyet pedig minden egyes személy adatainak bejegyzésére. Az összeirók kötelesek figyelmez­tetni a családfőt, hogy amennyiben nem eléggé jártas az irásban-olva- sásban vagy nem érti a kérdéseket, ne töltse ki a nyomtatványokat. Csak tanulmányozza át alaposan és készítse el a feleleteket, hogy az összeíró beírhassa az adatokat,- ami­kor a nyomtatványokat összeszedi. A nyomtatványokat tintával vagy tintaceruzával kell kitölteni. A családfő, ha nem tudja a ház­tartásához tartozók születési dátu­mát és egyéb adatait, azonnal tud­ja meg, hogy a népszámlálásban e miatt ne legyen fennakadás. Sztálin generalisszimusz levele Paasikivi finn köztársasági elnökhöz Moszkvából Jelentőt: Válaszul a szovjet lapok kérdésére, hogy a szovjet kormány tett-e javaslatot a finn kormánynak kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésére, a TASS felhatalmazást kapott an­nak kijelentésére, hogy Sztálin generalisszimusz, a Szovjet Szövetség miniszterelnöke, február 22-tkén a következő javaslatot intézte Paasikivi finn köztársasági elnökhöz: Elnök ur! Bizonyára ismeretes ön előtt, hogy a Szovjet Szövetséggel határos három ország közül, ame lyek Németország oldalán harcoltak a Szovjet Szövetség ellen, két ország, Magyarország és Romania mér kölcsönös segélynyújtási szerződést írtak alá a Szovjet Szövetséggel az esetleges német támadás el ritására. Ismeretes továbbá, hogy mindkettőnk országa sokat szenvedett ennelf a támadásnak a kö­vetkeztében ós Ön és én egyaránt felelősek leszünk népeink előtt, ha megengedjük ennek a támadásnak a megismétlését. Feltételezem, hogy Finnország semmivel sem kevésbé érdekelt a kölcsönös segélynyújtást Illető­leg a Szovjet Szövetséggel, német támadás esetén, mint Románia és Magyarország. A feltevések Figye­lembevételével és attól a kívánságtól vezérelve, hogy a béke és biztonság erősítésére gyökere* javulás jöjjön letre a viszonyban országaink között, a szovjet kormány javasolja szovjet-finn barátsági, együtt­működési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötését, hasonlatosat a magyar-szovjet ós a ro­mán-szovjet szerződéshez. Ha finn részről nincs ellenvetés, akkor javasolom, hogy küldjenek finn küldöttséget a Szovjet Szövetségbe ennek a szerződésnek a megkötésére. Ha azonban úgy véli, hogy kívánatosabb a tárgyalásokat Finnországban lefolytatni 6* a szerződést ott megkötni, a szovjet kormány kész elküldeni delegációját Helsinkibe. Mély tisztelettel SZTÁLIN a Szovjet Szövetség miniszterelnöke Szervezzünk miinkásbrigádokat „Nem zörög a haraszt, ha nem fuj a szél* Naponta halljuk — és mondjuk: » lói megszervezni a munkát«, vagy »a sikertelenség a gyenge szervezés eredménye« stb. Az utóbbi időben aztán hozzá­tesszük ehhez a munkásbrigádot is. Így: »Szervezzünk munkásbrigá- dokat«, csak brigádrendszerrel ér­hetünk el számottevő eredményt« stb. Nem zörög a haraszt, ha nem fuj a szél. Nem emlegetjük oktalanul naponta a szervezés fontosságát. A Népfront eddigi munkája nyomán nyilvánvalóvá vált, hogy az ered­mények a szervezéshez aránylottak; hogy a Népfront eredményei sokkal jobbak lettek volna, ha több gond­dal szervezik a megmozdulásokat. Nem volt ritkaság, hogy sem a front-tagok, sem a vezetőség nem tudták milyen munkára mennek, nem tudták milyen szerszámokra lesz szükség, — ezért vagy nem vittek magukkal semiiyen szer­számot, vagy ásót vittek, mikor Iá­jáét kellett volna. Előfordult, hogy nem készítették elő a terepet kel­lően, nem gondoskodtak talicskáról, elegendő fogatról szerszámról stb. Megtörtént, hogy az építkezés, vagy munkálatok szakértői és vezetői le­becsülték az önkéntes munkaerőt, nem gondoskodtak teljes mértékben munkábaállitásukról stb. A munka­órák százai ós ezrei vesztek kárba. Megszokott volt, hogy az önkénte-, sek munkavezetőit állandóan válto-l gatják, a front-tagok nem tudták kire hallgassanak Sokszor — e mi­att — több volt a parancsnok, mint a munkás. A gyenge szervezés következtében a munka-vezetők nem ügyeltek elég gé a munka minőségére, a szerszá­mokra stb. A legjobb indulatu és legodaadóbb front-tagok is sokszor elvesztették munkakedvüket — a szervezetlenség, a kárbaveszett mtin kaórák stb. láttára. Fizikai munkáról lévén szó, any- nyit már tudunk, hogy a jó szer­vezés — munkásbrigádok szervezé­sét jelenti elsősorban. Szervezzünk tehát brigádokat. Csakhogy még ez sem elég kon­krét. Brigád sokféle lehet. Nézzük. hogyan fogtak hozzá a szerve­zetek a munkásbrigádok szervezéséhez. Brigádot leginkább az alapszer­vezetek alakítanak. Minden alapszer vezet egy brigád. Városban. De fűim? Ahol csak egy vagy két alapszervezet van? Kulán például utcák szerint szervezik a brigá­dokat. Minden utcának, sőt egyes utcaol­dalnak is lesz brigádja. A front-ta­gok kijelölik a brigádvezetőket. Az összeírja — házról-házra — brigád­jának tagjait, századokra tizedekre — munkacsoportokra osztja őket és kész a brigád. Ä többi már, mondhatni, magától megy. A központi Népfront-bizott­ság munkaterve alapján felosztja a munkát és kiadja az utasítást: hol­nap, vagy holnapután ennyi és eny- ryi munkás szükséges ide és ide — ilyen és ilyen munkára. A grafiko­nok, kimutatások szerint Tito ós a Dózsa György utca brigádjaira ke­rül holnap sor. Értesítik a brigád- vezetőt, ő sorban a tagokat és reg­gel a kocsiuton sorakozik a bri­gád. Beszólnak az álmosabbaknak, négyes sorokba állnak, megbeszélik, mit énekelnek az utón és indulnak munkára Topolyán körzetenként alakítanak brigá­dokat Ahány körzet, annyi brigád. Néhol az AFZs külön szervez bri­gádot és külön a Népfelszabaditó Harcosok Szövetsége. Nem lényeges, külön alakitanak-e brigádot a szer­vezetek, vagy együtt — font«*, hogy szervezetükben legyenek erő­sek a brigádok. Minden brigádot nevezzünk el szabadsághőseinkről és készítsünk részükre zászlót. A Népfront-bizottságok a brigá­dok és brigádtagok egyöhtetü ki- tüntetésének'?* jutalmazásának sza­bályzatán dolgoznak. Megállapítják a normákat, és meghatározzák: hogyan lehet az egységből ro- hambrigád, a Népfront-tagból rohammunkái. Hogyan juthatnak rohamigazolvány­hoz, kedvezményekhez stb. Ifjúságunknak tradíciói vannak, brigád szervezés ós brigádmunka te rén. Ezért külön alakítanak mun­kás egységeket. Ezért jjéldát kell mutatniok a frontnak az AFZs-nek, a harcos szövetségnek .a munkában. Meg kell mutatniok, mit tanultak az ifjúsági vasútvonalon, Zsetyeznw ken és a többi nagyobb akciókban. Minden brigádnak, minden alaft- szervezetnek és központi Népfront- bizottsúgnaik grafikonja lesz. Minden front-tag, brigád és körzet állandóan figyelemmel kisérheti munkáját, megállapíthatja: ki a legjobb a brigádban, melyik a leg­jobb brigád, melyik körzet vagy alap szervezet vezet az újjáépítés neme« versenyében — a szocialista mun­kaversenyben. _ „.. ELŐFORDULT, HOGY NEM GONDOSKODTAK SZERSZÁMRÓL" — Pisla, igyekezz a lapáttal. Mi is szeretnénk dolgozni egy kicsit

Next

/
Thumbnails
Contents