Magyar Szó, 1948. április (5. évfolyam, 78-103. szám)

1948-04-01 / 78. szám

V. ÉVFOLYAM, 78. (1015.) SZÁM NOVISZÄD, CSÜTÖRTÖK. 1948 ÁPRILIS 1 ÁRA 2 DINÁR Gondoskodjunk a parasztság folyamatos szakképesítéséről f Ma, amikor a mezőgazdasági ter- ( raeiós mind tervszerűbb jelleget ölt, j s mezőgazdaságunk előtt hatalmas l feladatok állanak, fontos megoldás­ira váró kérdés a szakkáder biztosi- l tása. A mezőgazdasági termelés fo- [ kozott gépesítése és az új munka- [ módszerek bevezetése nagyobb P szakképzettséget követel, különösen i az állami és szövetkezeti birtokainkon l dolgozó munkásoktól, de a magán- I gazdaságokban is alapvető fontos­ig ságú a tudomány által feltárt új t megmunkálási módok alkalmazása. ^ Ma már nem elegendő a paraszt­ságnak az a tudás, amit elődeitől át- [ vesz. Az új feladatok ennél sokkal t többet követelnek. Néphatalmunk meg is tesz niin- Ment a mezőgazdasági szakkáder p emeléséért. A tél folyamán népköz- L társaságunk és tartományunk ve- f zetői mezőgazdaságunk mindhárom szektorán szerveztek tanfolyamot. Előre pontos tervet készítettek, mi- v lyen előadásokat tartanak, hol és [ mennyi hallgatóval. | Nézzük, milyen eredményekkel Lvégződtek a tanfolyamok, mennyi- r vei gyarapodott a mezőgazdasági 1 szakkáder, helytállhatunk-e a meg- l növekedett feladatoknak ? Az állami birtokokon és a szövetkezetekben [komolyan foglalkoztak a káderne­veléssel. Legfóiito&abb feladat volt a brigádvezefák kiképzésé, . akik már most a tavaszi munkák- ',ban irányítják a munkabrigádokat. A normákat hiába vezetnék be, ,'vagy nem is tudnák bevezetni, ha • nem lennének jó brigádvezetők. : Norma nélkül pedig el sem képzel- ■ hető a szocialista munkaverseny a j termőföldeken. A tél folyamán ál­lami birtokaink igyekeztek megol­dani ezt a feladatot. A csókái álla­mi birtokon például 60 brigádvezetöt képeztek ki. Földmegmunkáló szövetkezeteink mindegyike legalább két tagját bri­gádvezetői tanfolyamra küldte. Ál­lami birtokaink és szövetkezeteink azonban gondoltak a szaktudás tö­kéletesítésére és az új mezőgazda- sági tudomány alkalmazásának el­sajátítására is. A szuboticai szövet­kezetekben például 540 tag hallgatott szakelőadást, de különféle tanfolyamokra és az alsó mezőgazdasági iskoláidba is küldtek tagokat. Noviszádon nö­vényvédelmi tanfolyamot tartottak a szövetkezetek számára, s ezen 360 földmegmunkáló szövetkezeti tag \vett részt. ' Nagyjelentőségüek voltak a me­zőgazdasági mintaállomások vezetői számára rendezett mezőgazdasági tanfolyamok is. Különösen j^ ered­ménnyel zárult a noviszádi járásban szervezett tanfolyam. Mit végeztek a traktorátlomások? A télen élénken folyt a gépjavító munka. De hiába lenne üzemképes minden gép, hiába készítenének gyáraink új gépeket, ha nem len­ne, aki irányítsa őket. Az uj trak­torvezetők kiképzése igen nagy- fontosságú. Az eimult évben szá­mos szakképzetlen traktorvezető dolgozott, s ezek bizony sokszor si­lány munkát végeztek. Ezért nép- köztársaságunk földművelésügyi minisztériuma 31 három- és kéthónapos tan­folyamot szervezett uj traktor- vezetők kiképzésére. A tanfolyamokon 1600 traktoristát kellett kiképezni. A szuboticai trak- '°rállomáson például 32 traktoristát Képeztek ki, Zentán 18-at, Kikindán ,°t stb. Mindenhol jelentős ered­mények mutatkoznak. Ezenfelül azonban valamennyi traktorállomá- -^,nk néhányhetes külön tanfoiya- szervezett a már szakképzett r**t°risták és gépkezelők szaktu- ou>anak további tökéletesítésére. A parasztok szakképesítése Régebben Úgy volt, hogy a téli időszakban, amikor a mezőn nincs munka, földműveseink javarésze öl­hetett kézzel ült, vagy csak igen kis alkalmi munkát végzett. Nem használta fel ezt az időszakot ta­nulásra. Most pedig már decemberben különféle tan­folyamok indultak Vajdasága szerte, januárban és februárban pedig újabb tanfolyamok kezdődtek. Azo­kon a helyeken, ahol gyorsan és jól szervezték meg, ahol a népbi­zottságok és tömegszervezetek együtt működtek, az eredmények igen jók. Topolyán például az egy­hónapos mezőgazdasági tanfolyamot 120 paraszt hallgatta végig. Feketi- csen 400 paraszt járt tanfolyamra, Zentán a decemberben tartott tan­folyamot 62 földműves látogatta, Becsén és Kikindán már gyengébb eredménnyel jártak a tanfolyamok. A szőlőmüvelők és a gyümölcster­melők számára is kéthetes tanfo­lyamot tartottak 240 hallgatóval. Folytassuk a továbbképzést A tanfolyamok nagy lépéssel eiőbbrevisziik mezőgazdaságunkat. Itt azonbap nem állhatunk meg. Parasztjaink számára újabb tanfo­lyamokat kell szervezni, még a me­zőgazdasági munkaidény idején is, természetesen más formában, job­ban összekötve a közvetlen gya­korlati munkával. Szuboticán az úttörők hetente értekezletet tartanak, s a mezőgazdászokkal együtt meg­beszélik a teendőket. De ennél még tovább kell menni. A megbeszélése­ket, a továbbképzést helyezzük szé­lesebb alapokra. Ne csak az úttörők vegyenek ebben részt, hanem a fa­lu többi parasztjai is. Ezért a Nép­front-értekezleteket kössük össze a mezőgazdasági feladatok ismerteté­sével. Mezőgazdászaink ne legyenek restek, segítsenek tanácsaikkal, magyarázzák meg az uj agrotehnikai eljárásokat, hogy ne csak az úttörők, hanem az egész falu alkalmazhassa őket. Ezért a mezőgazdasági káderkép­zésnek, különösen a parasztság kö­rében, az idénymunkák ellenére is állandó jelleget kel! öltenie. A mezőgazdaság előtt álló feladatot csak akkor valósít­hatjuk meg, az ipari munkásságot és gyárainkat csak akkor láthatjuk el megfelelően, ha mezőgazdaságunk többet termel. Ezt pedig csak úgy érhetjük el, ha újabb, tökéletesebb földmegmunkálást alkalmazunk, ha mezőgazdasági szakkádereink helyt­állnak munkájukban s ha paraszt­jaink szaktudása állandóan növek­szik. Egy xéniái uítörö ré.aaiermelése Zenta, március hó. Hogyan lehetne a répatermelés gazdaságosabb? — Ezzel a kérdés­sel foglalkoznak most Vajdaság pa­rasztjai. A répa is, mint a többi ipari nö­vény, a jól megművelt talajt sze­reti. Sok termelő mégis felületesen végzi a répaföld megmunkálását. Ha pedig gyenge a termés, legtöbbször káromkodik * mindenkivel szent’ ben bizalmatlan. Káromkodással pe­dig, tudjuk jól, nem segíthetünk a répatermelésen. Hát mivel segíthetünk? — me­rült fel Rácz Gergely zentai kis- paraszt előtt a kérdés. Rácz Gergely azok közül a zen­tai parasztok közül való, akik min* dig szerettek kísérletezni, mindig újabb megmunkálási lehetőséget ke­restek, hogy jobb legyen a termés. Az elmúlt évben másfél hold te­rületen termelt répát. Sokat fára­dozott, többet dolgozott, mint a többi, s munkájának meg is lett az eredménye. A másfél hold földön 223 mázsa répával több termett, mint előző évben. Azelőtt, amikor úgy munkálta meg a földet, mint általában a többi termelő, a másfél holdról csak ISO mázsa répát sze­dett fel. Most azonban uj megmun­kálási módot alkalmazott. A répatermelésre kijelölt földjét, még a nyár folyamán felszántotta, ősszel pedig nyolc colos mélyszán­tást végzett. Tavasszal ügyesen fel­használta a műtrágyát. 150 kg. mű­trágyával szórta be másfél hold ré­paföldjét. Műtrágyázás után alapos fogasolást végzett és boronáit is, majd elvetette a répát, de nem hen­gerelte meg. Amikor a répa két levele kihaj­tott a földből, mindjárt megkezdte a kapálást. Az első kapálás után 10—12 napra egyezte a répát, hogy a növény aztán biztosabban fejlőd­hessen. Ezután még kétszer meg­kapálta. S habár a répa csak egyszer kapott alapos esőt, mégis kiváló tér mést hozott. Rácz Gergely az idén már nem­csak a répatermelés tökéletesítésé­vel foglalkozik, hanem mint úttö­rő, feladatot vállalt a gabonafélék terméseredményének fokozására is. Május elseje tiszteletére hnsznapos versen ü a gqárahban A gyárakban most az üzemi cso­port évi közgyűlésére és a vezető­ség választására készülnek elő. Mun­ka után értekezleteket tartanak. Szakszervezeti kiküldöttek beszél­nek a választások jelentőségéről. A „Novkábel“ gyárban éppen a be­széd vége felé tartanak. A munká­sok egyrésze már mozgolódik. Alig­ha lesz vita a beszéd után, nem elég nagy az érdeklődés. A beszéd vé­gén az egyik munkás mégis je­lentkezik: — Május elseje közeledik — mond ja — s mi még semmit sem be­széltünk e napról. Szeretnénk mél­tóan megünnepelni ezt a napot. Azt hiszem a többtermelésért küzdve jobb eredményekre törekedve ké­szülhetnénk elő legjobban e napra. — Itt körülnéz a teremben. Tekin­tetét végigjáratja a padokban ülő munkaruhás embereken, majd foly­tatja: — .4z üzemi csoport nevé­ben indítványozom, kezdjünk egy 20 napig tartó munkaversenyt má­jus elseje tiszteletére. A beszédet nem követte nagy taps, néhdnyan közbekiáltottak: „el­fogadjuk az indítványt“ — a több­ség előbb gondolkozott. — Előbb meg kellene beszélni a versenyfeltételeket — szóltak közbe. — Egyéni kötelezettséget is le­hetne vállalni... A versenybizottság elnöke kért szót. Elmondja, hogy van ezzel kapcsolatban javaslata: — A „Kábelgyár“ munkásai eddig is a többtermelésért folytatott küz­delem élén jártak. Legyünk megint elsők és hívjuk fel a város többi üzemeit is, vegyenek részt a 20 na­pig tartó versenyben. — Helyeslés hangzik. Az elnök feltesz néhány szót, majd felolvasta indítványát. — Felhívjuk a „Marinkovics Szó­nya“, „Vajdasági öntöde“, „Bács­ka“, „Vojvodina", „Vetszérum“, „Tésztagyár“, „Petár Drapsin" üze­meket vegyenek részt a versenyben. A verseny feltételei: melyik üzem teljesiti és szárnyalja túl jobban termelési tervét; melyik üzemben. csökkentik eredményesebben a ki­maradásokat; melyik üzemben jú-' rulnak újítással és uj munkamód­szerek alkalmazásával eredménye­sebben a többtermeléshez; melyik• üzemben csökkentik jobban a ter­melési költségeket, s végül melyik­gyár dolgozói készülnek fel jobban május elseje megünneplésére. A versenyfeltételek olvasása köz­ben a padsorok felélénkülnek, las­san megindul az egyéni kötelezett­ségek vállalása. Természetesen a ro­hammunkások kezdik meg a sort. A többiek folytatják. Vászovics Szte ván, Vajda Imre, Brtán Joszip, FIn­man Erzsébet, Grujics Gyúró, Pör-‘ ge György, Popov Dragoiyub. Csé- kics Jeiena és mások egymásután elmondják: — „kötelezem magam, hogy a húsznapos verseny tartama alatt 15, 20, 25, 30 százalékkal túl­szárnyalom a normát.“ A gyűlés termében nagy a zsi- bongás. Egyes osztályok vezetői is jelentkeznek és megígérik, hogy többet termelnek, erősítik a mun­kafegyelmet, csökkentik a termelési költségeket. Akik félénkségből, vagy szerény-' ségből nem akartak elsők lenni a kötelezettségvállalásban, most már alig jutnak szóhoz a jelentkezők­től. M.ir végé van a gyűlésnek, ami­kor még néhány munkásnő kéri, hogy írják be az ő kötelezettség­vállalásukat is. Juhász Mária Cvir- gépén 20 százalékkal, Szabó Vera szövőgépével 25 százalékkal és Ber­nét Piroska spulnizónö 20 százalék­kal túlszárnyalják a normát. Erre kötelezik magukat a május elseje tiszteletén rendezett 20 napos mun­kaversenyben. Készüljünk fel a szakszervezeti választásokra Kommunális (gazdaság 2000 holdon Baranyában B. Manaszíir, március hó A belimanasztiri járási népbizott­ság mezőgazdasági vállalatot alapí­tott. A vállalatnak kb. 2000 hold földje van. A földek megmunkálá­sát a traktorállomás végzi, de ezen­felül számos munkást is szerződte­tett a vállalat Eddig egy nagyobb gazdasági épülettel rendelkezik, de a közeljövőben másikat is épít. A mezőgazdasági vállalat főképery bú­zát, zabot, rozsot és kukoricát ter­mel, de az állattenyésztés fejleszté­sét is célul tűzte ki. Röv'd idő alatt 16 szarvasmarhát vásárolt A tejet a belimanasztiri munkás és diákmen zának szállítja. A Baranyavár mellett lévő gaz­daságnak, amely a járási mezőgaz­dasági vállalathoz tartozik, több mint 50 hold veteményeskertje van. A termelt kerti veteményekből el­sősorban a baranyai munkások ré­szesülnek, de szerződést kötött a gazdaság az oszijeki vállalatokkal is bizonyos kerti vezetniények szál­lítására. A kertgazdaság vezetésé­vel Faddi Sándor ismert csuzai ker­tészt bízták meg. Eddig már jelen­tős munkát végeztek a kertgazda­ságban. Földbe került a kerti ve- temények javarésze. Tervbe vették azt is, hogy a közeli Karasica pa­takból hamarosan öntözőcsatornáí vezetnek a kertészetbe. A gazdasá­gi épület közelében van egy mes­terséges tó, s hogy az se feküdjön kihasználatlanul, elhatározták, hogy megkezdik a haltenyésztést. így a baranyai mezőgazdasági vál lalat jelentős gazdasági tényezővé fejlődik, s termékeivej ellátja a kör­nyék ipari munkásságát és városi lakosságát. Április, május és junius hónapok­ban tartják meg a szakszervezeti választásokat. Az Egységes Szak- szervezetek VI. plénumának határo­zata értelmében ez említett hóna­pokban minden üzemi csoport meg­tartja évi közgyűlését és megválaszt ja uj vezetőségét. A választásokat titkos szavazásokkal ejtik meg. A titkos szavazás utján történő választások nagyjelentőségüek. A választásnak ez a módja még job­ban megerősíti az üzemi csoporto­kat. Lehetővé teszi, hogy a vezető­ségekbe valóban a dolgozók legjobb jai kerüljenek, azok a munkások, i akik munkájukkal kiérdemelték tár- ! saik elismerését és bebizonyították, hogy munkájukkal egész dolgozó népünk javát szolgálják. Eddig egyes szakszervezeti szervek nem vették eléggé tekintetbe a de­mokrácia elveit. Feladataikat büro­kratikusán és mehanikusan intézték. Körlevelek és utasítások utján ve­zettek. Elszakadtak a tömegtől, nem , támaszkodtak a munkaközösségek­re és az egész tagságra. A titkos szavazás sok eddigi fer- deséget ki fog küszöbölni. Az uí választáson kiesnek a vezetőségből azok, akik a múltban csak hangos­kodtak , »aktivistáskodtak«, állan­dóan úgynevezett közügyeket in­téztek, »direktívákat« osztogat­tak, de köztudomású volt róluk, hogy a termelő munkában nem áll­ják meg helyüket és magukra nem tartják kötelezőnek a szakszervezeti utasításait. Ezeket a »vezetőket«, titkos szavazással aligha választják/ meg újra. A szakszervezet feladata, hogy erős egységbe összefogja az tíze­inek dolgozóit és a dolgozók alko­tóerejét a termelés állandó növelé­se felé irányítsa. Az eddigi ered­ményeket, a nagyszámú rohanimun- kást és újítót, a munkamódszerek állandó tökéletesítését, dolgozóink a szakszervezetbe tömörülve és a szakszervezet segítségével érték el. A szakszervezet a dolgozók nagy iskolája. Az évi közgyűléseken már alkal­mazzák a VI. plénum határozatait, titkos szavazással választják meg a vezetőséget. Ily módon a közgyűlés dolgozóink nagy vizsgatétele is. A munkások igazságos választásától függ, hogy olyan szakszervezeti ve­zetők kerülnek-e a vezetőségbe, a- kik megérdemlik, s akik a tagok bi­zalmát a jövőben ki is fogják ér­demelni Az évi közgyűléseken az üzemi csoportok összegezzék az ed­dig elért " tapasztalatokat és azok alapján határozzák meg az uj ve­zetőség jövő feladatát. Az előttünk álló évi közgyűlésnek tehát különleges jelentősége van. Előkészítésére és megtartására a legnagyobb figyelmet kell fordítani. TiM! Géza És dr. Rarahms Dragomir a Szer!) Népiiiíztápsaság uj nriiiszterai Beográdból jelentik: A Szerb 1 N ^köztársaság Prezidiuma ülést tartott dr. Sztankovics Szinisa el­nökletével. A Prezidium elfogadta dr. Jékics Uros és Jaramazovics Lajcsó szerb népköztársasági miniszterek lemon­dását, akik uj állásokba lépnek t* dr. Karajovics Dragomirt, a beográ- di klinika igazgatóját egészségügyi miniszterré, Tikvicki Gézát, a szu­boticai városi népbizottság elnökét a kommunális ügyek miniszterévé nevezte ki.

Next

/
Thumbnails
Contents