Magyar Szó, 1948. május (5. évfolyam, 104-129. szám)

1948-05-01 / 104. szám

V. ÉVFOLYAM, 104 (1041) SZÁM NOVISZAD. SZOMBAT, 1948 MÁJUS 1 ARA 2 DINAR Büszke seregszemléjét ma tartja negyedszer szabadon az egyenjogú népek közössége — Tito Jugoszláviája. Negyedik szabad ün­nepnapunkat — a világ dolgozói­nak ötvenkilencedik májusi ünnepét — hazánkban a terv megvalósítása ért vívott munkaküzdeiem és annak gyönyörű sikerei díszítik. Úrrá. lettünk a magunk portáján és az eltelt rövid három év alatt or­szág-világnak példaadóan megmu­tattuk, hogy mire képes a nép, ha lerázta kizsákmányoló urainak jár­mát. A Szovjet Szövetségen kívül egyetlen más országban sem tűntek el ily gyorson a háborús pusztitd- soír, A népi demokráciák országai között az élen lir.ladunk a tőkés rer.d és szellem, a tőkés csőkévé- nyék gyökeres felszámolásában, el- lendr!ásuk letörésében és a dolgo­zók társadalmának — a szocializ­musnak — tervszerű, cél- és öntu­datos építésében. Mór idén elérjük és túlhaladjuk a háboruelőtti életszínvonalat. És tud juk. hogy most épülő nagyüzemeink még nem sióíiaT'beié a versenybe WPelynek első /.'.éves sy.akaz.zu: a virágzó, erős Jugoszlávia megte­remtése és a munkájához mért jó­lét minden dolgozó számára. Éppen ezért tölt e! mindannyiunkat az öröm leli tudat, hogy legyűrünk minden akadályt és a végrehajtott terv szebb lesz. mint elképzeltük. Miről tesz tanúbizonyságot mai felvonulásunk? Arról, hogy gyáraink eddig so­ha nem látott ütemben készítik ne­künk cikkeiket; arról, hogy földünket jól megmun kél tűk és bevetettük és mind bő­vebb lesz az aratás; arról, hogy a szövetkezeteken át kibontakozik a város és falu egész­séges árucsereforgalmának vérkerin­gése; attól, hogy iskoláink komoly, szakképzett erők százezreit nevelik, arról, hogy a kultúra mindinkább népivé lesz és egész népünk tulaj danává válik; arról, hogy a magyarság egyen­rangúsága uny, hogy szabadon fej­lesztjük kultúránkat; arról, hogy egyre izmosabb a gyá rak és üzemek rohammunkásainak és a terméshozam-növe és úttörői oek serege; arról, hogy testvériségünk és egy ségünk szlldrd és növekvő politikai öntudatunk visszaver minden táma­dást vívmányaink ellen; arról, hogy hadseregünk erős tá­masza békés épitőmunkánknak, meg bízható fegyvere határaink sérthe- tet'ensegenek és a nemzetközi hé ke-ek; arról, hogy okkal vagyunk szák ka a népszabadságok ellenségeinek, a rabtartók és háborús uszitók sze mébent mert bennünk látják ural­muk es hatalmuk, törekvéseik és szándékaik sírásóit; arról, hogy nem csalódnak az ok akik bennünk látják a középeurópai béke élharcosát, hűséges bajtársu­kat a demokratikus békéért folyta­tott küzdelemben; arrtji, hogy a Népfront, egyetemes népi politikai szervezetünk, egyre Inkább átfogja életünket; végül arról, hogy mindannyian, teljes tudásunkkal és erőnkkel kö­petjük dicsőséges Kommunista Pár- ltunk irányítását — nagy tanítónk (Tito marsai vezetését. i * J Amikor fellett fegyverrel, maor- kzágépnö munkánkkal küzdünk szer f hódságunkért és jólétünkért —a né- jak szabadsagáért és a békéért. Foiy tonosan erősödik a béke és építő demokrácia tábora, állandóan gyen­gül az Imperialisták ereje és élese­dik a küzdelem a két tábor között. Az idejétmúlt kizsákmányoló rend­szer történelmileg már elvesztette a csatát: világnézeti téren beigazolódott ve- resége, mert a második világháború­ban pozdorjdvá tört szellemi és po­litikai fegyvere, a fasizmus; ga/dcs.ígilag bebizonyította tart­hatatlanságát, mert képié - n egyen­súlyban tartani a termelőerők fej­lődését és a tömegek vásárló ere­jét, képtelen kikerülni a dolgozók­ra sulyosodó és az egész rendszert alapjaiban megrázó válságokat; politikailag megnyilvánul gyenge­sége. mert csak a nyers erői tudja szembeltelyezni az átütő érvekkel; területileg is mindinkább szüküi és a monopolisták egymásközti ver­senye még bizonytalanabbá teszi az uralmuk meghosszabbítására irányu­ló kísérletet. A gyarmati és félgyar­mati népek felszabadulási küzdelme is fokozódik és ez a rendszeren be­iül ássa az elnyomók eref&Y 'égői.. nuvti&Jik a demokratikus tábor népeinek ereje, fokozódik gaz dasági jóléte, politikai öntudata, összefogása mind határozottabb és mind élesebb a harca a nép-elnyo­mók maradványai ellen. A tőkés világ — történelmileg — olyan mint egy bekerített vár. Fa­lait megviselte a százéves ostrom. A váron belül rekedt nép egyre in­kább látja, hogy a vár eleste az ö szabadságának hajnala és igazi eh lenségei a parancsnokok. A zsákut­cába jutott tábornokok egy kiroha- [ násban látják minden reményüket, de nem bíznak abban, hogy elég ! nagy, elég erős és elég lelkes lesz a sereg, amely engedelmeskedik a parancsnak. Az ostromlók ereje pe­dig mind nagyobb. * Az ilyen helyzet megköveteli tő­lünk, hogy az eddiginél^ még lendü­letesebben fokozzuk erőnket, növel­jük országunk gazdasági ésyidőere- jét, szilárdítsuk öntudatunkat, te­gyük még mélyebbé, még la- zzelfog­hatóbbá népeink testvériséget es egységét. Különös figyelmet kell szentelnünk munkánk minőségének, szakképzettségünk emelésének. Az előttünk ál'ó történelmi célokat csak- i is kádereink megsokszorositasával, ' a mindennapi tervfeladatok pontos ! véghezvitelével, kulturális és politi- ; kai színvonalunk emelésével érhet­jük el. A mai nap munkánk, erőfeszíté­seink és vívmányaink, akarásunk cél­jaink — egész dolgozó népünk nagy szerű seregszemléje. Hazánk népei­nek nagy családjában, Vajdaság nem zetiségemek ünnepi felvonulásában élén rohammunkásaival és úttörő pa­rasztjaival méltó helyet foglal el a magyar dolgozó nép is. Seregszemléje ez a nap a Szovjet Szövetség, a népi demokráciák or­szágai hatalmas sikereinek, a tőkés országok dolgozó népe szabadság- és béke vágyának és harci erejének. Ezért száll üdvözletünk Sztálin és városa Moszkva felé, ezért üdvözöl­jük a szövetséges népeket és azo­kat a népeket, amelyek szembeszáll- nak az amerikai imperialisták és csatlósaik terveivel. Hazánk határozott léptekkel ha lad a szocializmus építésének utján. F.z az ut küzdelmes, de mi bátran vállaljuk és Alijuk a harcot. A dol­gozó emberisig nagy tanítóinak Marxnak, Engelsnek, Leninnek és Sztálinnak tanítása segít minket leküzdeni az akadályokat és Tito verhetetlen zászlaja alatt törtetünk előre ámulatba eltve a viiAoat. Un, Nlahallk Antal a »Mtiálía« fémipari üzem dolgo­zója. Vajdaság egyik legjobb munr kása. A felszabadulás után az ő kez­deményezésére elsőnek vezették be az üzemben a normát és mindig a termelés élharcosa maradt Nyolc­szor nevezték ki rohammurakássá és négyszer újítóvá. Újításaival je­lentősen csökkentette a termelés egyes munkahelyein a munkafáziso­kat és ezzel mintegy 280.000 dinárt takarított meg az államnak Mint rohammumkás. a normát átlag 35-75 százalékban túlhaladta. 1933 óta résztvesz a szakszervezeti mozga­lomban és ma a helyi szakszerve­zeti tanács tagja. Ezenkívül tagja a városi népbizottságnak is. B6tl Valentin a »Vajdasági öntöde« kitűnő mun­kása már mint betanult munkás ro- hammunkás-teljesitményt ért el és rohammunkássá avatták. Később öntő-szaktanfolyamot végzett és si­kerrel letette a vizsgát. A felszaba­dulás óta a termelés élharcosai kö­zé tartozik és tevékenyen résztvesz a szakszervezeti munkában is. Mint az üzemi csoport titkára, továbbra is megtartja jó eredményét és ro- hammumkás címét. Eddig hatszor avatták rohammunkássá. A terme­lésben elért átlagos normatulszár- nyalása meghaladja a 40 százalé­kot, Jelenleg a Vajdasági öntöde üzemi csoportjának elnöke. Drm Teodor ovios Nesztor két ért el a szaikkéderek nevelésé­ben. a noviszádi tartományi főkórház igazgatója. Rendkívüli szervezési készségével és erőfeszítésével elér­te, hogy a kórház hazánk legjobb egészségügyi intézményei sorába emelkedett. Különösen szép sikere­a ' »Radiátorgyár« idős öntőmunká­sa. 1946-ba® avatták először ro- hammunkássá és azóta tartja a ro­hammunkás címet. A múlt évben különösen kitűnt az egyik cukor­gyárunk száméra készített gépal­katrészek öntésébe®. Török Jóxsef a szuboticai vas­úti műhely ro­hammunkása és újítója. A terme­lésben elért ered­ményeiért eddig háromszor avatták rohammunikéssá és háromszor újí­tóvá. Egyik jelen­es újítása egy villanyerővel mű­kő?0, vagónernelő konstruálása. Ez­lSn&iÄ “Írásaival összesen 139300 dmért takarított meg Régi szakszervezeti aktivista. miféle háború^ ijesztgetés nem za­varhat és nem zavar meg bennün­ket hazánk továbbfejlesztésében és Tervünk végrehajtásában. Múltúnk és jelenünk önt belénk szilárd hitet és bizonyságot, hogy minden ne­hézséggel megbirkózunk a nép fron Jaoan a Kommunista Pkrt — marsai vezetése alatt. ÉLJEN MÁJUS ELSEJE. JUGOSZLÁVIA DOLGOZÓINAK HARCOS SEREGSZEMLÉJE) ÉLJEN MÁJUS ELSEJE. A MUNKÁSOSZTÁLY ÖSSZETARTÁSÁNAK NAPJA! ÉLJEN SZTÁLIN GENERALISSZIMUSZ, A HALADÓ EMBERISÉG LÁNGELMÉJÜ VE­ZÉRE A BÉKÉÉRT ÉS DEMOKRÁCIÁÉRT FOLYÓ KÜZDELEMBEN1 ÉLJEN MINDEN GYŐZELMÜNK SZERVEZŐJE. VEZETŐNK ÉS TANÍTÓNK. TITO MARS AU Éljen Május Elseje luűosiláfia dolgozóinak harcos seregszemléié Vajdaság leg jobb dolgozói Május Elsejére újabb nagy megtisztelés érte legjobb rohammunkásainkat, újítóinkat és ész- szerűsítőinket, a többterme1és és gazdasági életünk fejlődésének legkiválóbb harcosait. Égés- népünk érdekében végzett munkájukért hazánk 360 dolgozóját a Munka Érdemrend II„ III. és a Munkaérem kitüntetésével tüntették ki. A kitüntetettek között Vajdaság dolgozói is érdemeikhez méltó helyet foglalnak el. Tar­tományunk 25 dolgozója részesült e magas elismerésben, köztük, mindnyájunk büszkeségére 9 magyar is. Hétfőn reggel mellükön uj kitüntetéssel állanak munkások a munkapadok mellé. Ujuit erővel fognak a munkához és lendületet diktálnak azoknak is, akik ki szeretnék érdemelni a dolgozók társadalmának ezt az elismerését. A szövetségi szkupstina p rezidiuma, a szövetségi kormány elnökének előterjesztésére a Munkaérdemrend II. és III. fokozatával és a Munkaéremmel tüntette ki hazánk élenjáró mun­kásait. A vajdasági dolgozók közül a következők részesültek kitüntetésben: A Munka érdsmrond U* osztálya MAII ALIK ANTAL, BÉTI VALENTIN ÉS DR. TEODOROVICS NESZTOR, A Munka érdemrend Uh osztálya RAJDA VÁSZÓ ÉS TÖRÖK JÓZSEF. Munka-órom Basics-Paítovics Péter szuboticai, Bábics Nikola kulai, Bilicki Antal zen tál, Vászics Vera pancsevói, Goga Mihály, kulai, Doroszlovácski Dimitrije zrenyanini mozdonyvezető, Drá- goszávác Borivoj zrenyanini, Jánosi István szuboticai, Jerkies Paula pancsevói, Kosztics Jelen- kó kovini, Kelemen Julia, Lukó János zrenyanini, Meszman István zrenyanini, Pavkovics Mio- drág, S/remác Jován sidi, Torbica Nikola zrenyanini, Csányi József zrenyanini, Protics Ilija, noviszádi és Skrhics Radoika noviszádi dnlcmznkat tiint.of.te ki n Rzkunstina nrpzidimno

Next

/
Thumbnails
Contents