Magyar Szó, 1948. szeptember (5. évfolyam, 210-234. szám)

1948-09-02 / 210. szám

2 Magyar Szó — Kivetetjük: vessenek véget ennek a szégyenteljes hajszának... — írták határozatukban a tartományi bizottságok és intézmények noviszácsi alkalmazottai Dolgozóink országszerte gyűléseket tartanak. Tiltakoznak egyes imperialistaellenes országok hazánk és népünk ellen irányuló rágalomhadjárata ellen. A gyűléseken határozatba foglalják véleményüket és állásfoglalásukat, a határozatot pedig elküldik Jugoszlávia Kommunista Pártja Központi Vezetőségének. Leírják felháborodásukat, hogyan érintette őket a hajsza, felszólítják a rágalmazókat, hagyják abba akciójukat, mert az csak közös ellenségeinknek, az imperialistáknak, a reakciónak használ. Végül pedig állást foglalnak államvezetőségünk mellet, ígérik, hogy ezentúl még egységesebbek lesznek, méginkább a Párt köré tömörülnek, még nagyobb erőbedobással építik Jugoszláviát szocialista országgá Csakaitozisis? hazán!? dolgozol álldinas is egységes ?i!teSs®z ásiastoz Tegnapelőtt Noviszádon a Főbizottság végrehajtóbizottságának alkalmazottai, a városi népbizottság alkalmazottai, a Tartományi Népfront, a Tartományi Szakszervezeti tanács és a többi tartományi intézmény tisztviselőii és alkalmazottai tartottak tiltakozó gyűlést Több mint 2.000-en jöttek össze, hogy tiltakozzanak a jugoszlávellenes hajsza ellen, melyet a népi demokráciák országai folytatnak. A gyűlést Mara Vojnovics nyitotta meg, a Jugoszlávia ellenes rágalomhadjáratról pedig Mirko Tepavic beszélt. Elítélte egyes külföldi államvezetők hazánk és kormányunk elleni rágalmait. Beszélt Jugoszlávia Kommunista Pártja Központi Vezetősége tagjainak funsrand szerepéről és érdemeiről, akik Tito elvtársad élükön Jugoszlávia népeit a dicső népfelszabadító harcokon keresztül teljes győzelemig vezették legyőzték az ország külső és belső ellenségeit. Ma, a szocializmus építésének közepette, amelyet népünk bölcs államvezetőségünk és Tito elvtárs vezetése alatt végez, némely szomszédos államvezetők a munkásosztály történelmében eddig példátlan sértésekkel illetik pártunk vezetőségét kormányunkat, országunkat és népét Mirko Tenovac nagy tetszéssel fogadott beszéde után a jelenlévők határozattal furdalták véleményüket. — Mi, Vajdaság Autonóm tartomány végrehajtó főbizottságának és a városi népbizottságnak tisztviselői, gyűlésünkről e határozatunkkal a legerélyesebben tiltakozunk a népi demokráciák országainak államunk és népünk elleni rágalomhadjárata ellen. Mélyen sért és felháborít bennünket ez a dicstelen kampány. Minden országunk ellen irányuló szégyenteljes rágalom, amely egyes baráti párt- és álamvezetők aktív részvételével születik, voltakzépen ellenünk. Jugoszlávia dolgozói, s a szocializmus építésében kifejtett erőfeszítéseink ellen irányul. Ezek a rágalmak, melyeket egyes baráti államok vezetői szórnak hazánkra, néphatóságunk aláásását, a JSzNK véderejének gyengítését szolgálják az imperialistákkal szemben, és a JSzNK, valamint az egész imperialistaellenes tömb elleni imperialista nyomást erősítik. Népünknek, amely a nagy népfelszabadító harcban és a szocializmus építésének erős lendületében hatalmas áldozatokat hozott — a baráti pártok rágalmai, amelyek lázadásra, népünk egységének megbontására, a néphatóságok megsemmisítésére, a népfelszabadító harc drága vívmányainak felszámolására hívnak fel, számunkra idegenek és visszataszítok Andorral utasítjuk vissza ezeket a rágalmakat és hazugságokat. Mélyen átérezve az adott helyzetet, mi a végrehajtó főbizottság és a városi népbizottság alkalmazottai csatlakozunk hazánk dolgozóinak általános és egységes tiltakozásához. A legerőteljesebben követeljük a szégyenteljes kampány kezdeményezőitől, a különféle hazugságok és rágalmak szerzőitől: vessenek véget ennek a szégyenteljes hajszagnak megvért a világ munkásmozgalma előtt erkölcsileg és történelmileg felelősek. Áldozatkész munkánkkal, szocializmusunk további eptésével szétzúzzuk ezt az ellenünk folyó eszeveszett hajszát. Bebizonyítjuk, hogy az igazság a mi oldalunkon van, hogy a mi utunk helyes Mi a jövőben, ahogyan eddig is, Tito elvtársunk és dicső Pártunk vezetésével, nagy alkotásunkba vetett hittel, megyünk új győzelmek, a szocializmus felépítése felé. TOVÁBBRA IS KITARTUNK SZOCIALIZMUSUNK ÉPÍTÉSÉNEK IGAZSÁGOS HARCA MELLETT A »Testvériség,Egység« autóút igazgatóságának munkásai egyik legutóbbi ülésükön pártszervezetük munkájáról és sikereiről tárgyaltak. Rade Drigacsa titkár tartott beszámolót. A jelenlévő párttagok és párton, kívüliek — sokan közülük egész út.szakaszuk nevében — kötelezettségeket vállaltak, hogy feljavítják munkájukat, időre elvégzik feladataikat, hogy az autóút november 29-re elkészüljön. Végül rátértek arra a rágalomhadjáratra, amelyet az imperialista, ellenes tömb egyes államai folytatnak hazánk és népünk ellen. Határozatot szövegeztek meg és elküldték a Párt Központi Vezetőségének, — Munkaközösségünk, — írják a többi között — mély felháborodással egyhangúan megállapítja, hogy a pártvezetőségünk, kormányunk és népünk elleni rágalm-dv mélyen megsértették mindnyájunkat. Ezért erélyesen követeljük, hagyjanak félbe az ilyen kampánnyal, éppen a nemzetközi szocializmus, a világ demokratikus frontjának erősödése érdekében, amely az imperializmus, a dolgozó népek esküdt ellensége ellen harcol. Az autóút munkaközössége odaadásával a feladatok megvalósításában és új kötelezettségvállalással tobbra is kitart Jugoszláviában a szocializmus építésének igazságos harca mellett, ami méltó felelet lesz minden rágalomra, az igazságnak pedig végül úgy is győzedelmeskednie kell. MINDIG HARCOLTUNK AZ ILYEN RÁGALMAK ELLEN A zrenjanini cukorgyár munkaközössége is kifejezésre juttatta véleményét a rágalomhadjárattal kapcsolatban. A munkások a napokban tiltakozó gyűlést tartottak. A gyár munkaközössége egyébként kétszer nyerte már el az élelmezési és dohányipari munkások és alkalmazottak központi vezetőségének vándorzászlaját. Az idény előtti munkaversenyben a gyár 4 munkáját észszerűsítővé nyilvánították. Ezek javaslataikkal egy idényben mintegy 7 millió dinárt takarítanak meg az államnak. Az eddigi eredmények és a munkalendület, amelylyel a munkaközösség tervének megvalósításáért harcol, bizonyíték arra, hogy a cukorgyár munkása és alkalmazottai szeretettel viseltetnek hazánkban a szocializmus építése iránt A tiltakozó gyűlésen hozott határozatukban a többi között ezeket írják: Ezekkel a rágalmakkal egyetlen munkásunk sem egyezhet meg, mert az ilyen rágalmak ellen harcoltunk és harcolunk ma is, mert ezek az ellenséges és imperialista táborból származtak. Meglep bennünket, hogy a baréti országok egyes állam- és pártvezetői ilyen aljas, kitalált és igazolatlan rágalmakkal élnek, mert tudjuk, ahogyan mi, vevők és népeik is, hogy ez az akció az imperialistaellenes frontot szolgálja a demokratikus népek rovására. Ezzel a fellépésükkel, jugoszláv ellenes kampányukkal a demokratikus front ellen is harcolnak, mert támogatják a reakciós elemeket az egész világon, mind pedig hazánkban. EGYMÁS KÖZÖTT! VISZONYUNKAT NEM INGATHATJÁK MEG A RÁGALMAK Apatinban a lakosság is összejött, hogy kifejezze felháborodását a jugoszlávellenes hajszával kapcsolatban. A tiltakozó gyűlésen mintegy 5000 polgár jelent meg. A gyűlésről a jelenlévők határozatot küldöttek a Központi Pártvezetőségnek , többi között ezeket írták: — A legerélyesebben tiltakozunk a hazánk és népünk elleni kíméletlen rágalomhadjárat ellen Ezek a rágalmak a legnagyobb és minden szégyent nélkülöző hazugságokon alapulnak. Nem engedjük meg, hogy ahhoz nyúlanak, ami nekünk a jégszeméley, amelyért elesett harcosaink vérével és csontjaira fizettünk. A mi állásfoglalásunkat és viszonyainkat a hazánkban élő nemzetiségi kisebbségek iránt nem ingathatják meg a szomszédos demokratikus és a többi al T.Tm kormányainak rágalmai sem. Mi nem táplálunk és nem is fogunk táplálni semmiféle soviniszta érzelmeket nemzetiségeink iránt, nem folytatunk olyan politikát, amilyent Rákosi és a hozzá hasonlóak folytatnak. Hazánk minden nénének és nemzetiségének testvérisége és egysége nekünk szent. Tudja meg minden rágalmazónk, hogy ezzel a módszerrel nem térít le bennünket hazánkban a szocializmus éritésére! Mi, Apatin lakosai válaszolunk a rágalmakra és azt üzenjük rágalmazóinknak, hogy hazugságaiknak senki sem hisz, hogy tömött, egységes sorokban maradunk és hogy ujabb manszervérelmeinkkel a novemberi és a többi munkaversenyben megmutatjuk: Pártunk és Vaziő évének a szocializmus építésével kapcsolatos politikája a dolgozó nép jólétéhez vezet. Munifts-anfalmazg!! éflekigtől létesíteni'* a vállalatoknak és intézményeknek Hogy a dolgozók számára biztosítsák a minél jobb ellátást és a tervfeladatok minél könnyebb teljesítését, a szövetségi kormány kereskedelmi és közellátási minisztere rendeletet adott ki munkás-alkalmazott éttermek és társadalmi ellátási igazgatóságnak megszervezésére. A rendelet szerint minden nagyobb vállalat, intézmény és hivatal tartozik saját dolgozói és azok szűkebb családtagjai számára munkás-alkalmazott éttermet létesíteni. Több kisebb vállalat együttesen létesíthet, ilyen éttermet. A rendelet kötelességévé teszi minden járási, városi és körzeti népbizottságnak , hogy a mutatkozó szükséghez képest munkás-alkalmazott éttermet szervezzen saját területén. Hogy az ilyen éttermek és általában a társadalmi ellátás (élelmezés) teljes egészében megfelelhessenek feladatunknak, a rendelet előírja, hogy a szövetségi kereskedelmi és közellátási minisztérium, a népköztársasági kereskedelmi és közellátási minisztériumok, valamint a népbizottsági kereskedelmi és közellátási osztályok (városi és járási kereskedelmi és közellátási osztályok) mellett társadalmi ellátási igazgatóságok létesüljenek. A munkás-alkalmazott éttermek helyes működéséért azok a vállalatok, intézmények és hivatalok vezetői felelősek, akiknek hatáskörébe az étterem tartozik. A többi munkás-alkalmazott étteremért a népbizottságok kereskedelmi és közellátási megbízottai felelősek. A rendelet szerint mindezek az éttermek haszon nélkül dolgoznak. A dolgozó minél jobb élelmezéséért a rendelet biztosítja a munkás-alkalmazott éttermek számára az ellátmány megszervezésének legjobb módját. A munkás-alkalmazott éttermeknek, mondja a rendelet, előjoguk van az ellátás terén. Az állami vállalatok és szövetkezetei tartoznak készleteiket elsősorban ezen éttermek rendelkezésére bocsátani. ma. ix. 2. A sztráláns albán HUM ■ ibb jugoszláv ellenes lelrogatásal Már két hónapja folyik a szomszédos Albániában a féktelen jugoszláv-ellenes hajsza, amely egész sor szervezett incidenssel, a jugoszláv szakértők elleni durva eljárással és polgáraink üldözésével kezdődött. Az albán hatóságok uszítottak a hajszára, hogy sértegessék a jugoszláv népeket, államiunkat és vezetőségét, noha tudatuk kellett, hogy ez az akció rontja a jugoszláv—albán viszonyt. Az Albán Népköztársaság felelős hivatalos közegei nem elégedek meg a JSzNK polgárai ellen, vendégeik — egységes szakszervezeteink tagjai, sőt gyermekeink ellen is elkövetett első ellenséges eljárásokkal. Albániában most a jugoszláv állampolgárok rendszeres felelőtlen sértegetés és zaklatás tárgyává váltak, amire semmi okot sem adtak. Emiatt természetes, hogy számtalan dolgárunk, aki a háború előtt vagy alatt jött Albániába, hazatelepülésre jelentkezett a JSzNK tiranai követségén. Az albán hatóságok azonban itt is következetesek maradtak a Jugoszláviával szemben az utóbbi időben alkalmazott módszerekhez, amelyeket nem lehet másként magyarázni, mint hogy ezek szándékos tervszerű jugoszlávellenes akciók. Íme néhány példa: A tiranai jugoszláv követség július végén kiutazási láttamozást kért az albán külügyminisztériumtól 143 jugoszláv polgár számára, akik idejében felmondták albániai munkakötelezettségüket és a hazatérésre vártak. Habár ezek a jugoszlávok időközben megélhetési eszközök nélkül maradtak és követségünknek vállalnia kellett eltartásuk terhét, közülük mindössze ötvenen kapták meg a láttamozást és az albán hatóságok még ezek számára is nehézségeket támasztottak, hogy megakadályozzák hazatelepülésüket. A tiranai albán rendőrigazgatóság követelte például a jugoszláv állampolgároktól, hogy mielőtt megkapják az ellenőrző bélyegzést, adják vissza tartózkodási engedélyüket, habár a tartózkodási engedélyeket a külügyminisztérium az útlevelek láttamozásakor elvette. Szejdinovics Ancsa hatgyermekes anyának, jugoszláv állampolgárnak a rendőrigazgatóság tisztviselői egyetlen napon két időpontot tűztek ki, hogy jöjjön el útleveléért és mind a hétszer elutasították. Felajánlották neki, hogy vegye fel az albán állampolgárságot, sőt, habár nem tud albánul, megtiltották hogy szerbül beszéljen! Csamilovics Iszlámnak és Mahmut Haszának, a szüleihez Jugoszláviába hazatérő tizennégyéves gyermekeknek a rendőrigazgatóság tisztviselői napról-napra megtagadták az útlevelek kiadását, amikor pedig Haki Abdul augusztus 21-én útlevelet kért, durván kizárták a rendőrségi hivatalból, ezekkel a szavakkal: „Tűnj el innen, nem kapsz útlevelet.“ Munis Szadirovics albán állampolgárt, az albán hadsereg hadnagyát, aki 1942 óta az albán partizánok Sátraiban állt, habár útlevele és albán kiutazási vízuma volt, az albán parancsnokság nem engedte visszatérni hazájába. Sőt megfenyegette, hogy bíróság elé állítják, ha megkísérli, hogymegszökjön Jugoszláviába. Kovcsuku Hamiki jugoszláv ifjú, aki 1930-ban Petyen született és szülei ma is ott élnek és aki 1946-ban jött Albániába, hat ’donána sikertelenül kéri az albán haliságoktól annak igazolását, hogyugoszláv állampolgár, hogy ennek alapján hazatelepülhessen. Kolcsakut állandóan elutasítják azzal az indokolással, hogy állítólag „albán állampolgár.“ Dauti Ajup láttamozása ügyében, személyesen eljárt az albán külügyminisztérium protokolfőnökénél, de a főnök elutasította és azt mondta neki, hogy tartsa el őt a követségünk addig, amíg meg nem kapja a vízumot. Polgárainknak ez a meghurcoltatása, ami ellen a tiranai jugoszláv követség erélyesen tiltakozott az albán kormánynál, része az Albán Népköztársaságban a felelős albán tényezők által vezetett általános jugoszlávellenes hajszának. Nem véletlen az sem, hogy az albán hatóságok üldözik, letartóztatják és bántalmazzák a börtönben az olyan embereket, mint Nuri Huta albán antifasiszta harcos és tekintélyes közíró, aki szembeszállt az országunk elleni rágalmazó ellenséges hajszával és megvetéssel visszautasította, hogy résztvegyen abban. Az albán hatóságok eljárása a hazájukba visszatérni kívánó polgárainkkal szemben összeegyeztethetetlen a legalapvetőbb nemzetközi szokásokkal és csak arra való, hogy tovább rontsa a jugoszláv —albán viszonyt, amiért a felelősség kkárólag a mai albán vezetőket terheli. Az albán felelős tényezőknek tudniok kell, hogy nem lehet az egyik oldalon képmutatóan a jugoszláv népek iránti barátságról beszélni, a másik oldalon pedig arcátlan jugoszláv-ellenes kirohanásokat elkövetni és akciókat vezetni, amelyek ellenségesek Jugoszláviával és népeivel szemben Úgy látszik, hogy e tényezők számára az, hogy valaki jugoszláv, vagy barátja Jugoszláviának, megbocsájthatatlan bűnné vált. Felmerül a kérdés, milyen külön érdekek vezetik a felelős albán tényezőket a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és népei elleni ellenséges akciókban, a rendszeres kísérletekben, hogy rontsák a baráti viszonyt Jugoszlávia és Albánia népei között? Azt hiszik talán, hogy ezekkel a jugoszláv-ellenes kirohanásaikkal megszilárdítják Albánia nemzetközi helyzetét? Ha ezt hiszik, akkor az albán nép aligha érthet egyet ezzel, hiszen tapasztalatból tudja, mit jelent biztonsága és demokratikus fejlődése számára a zavartalan barátság Jugoszlávia népeivel. letarthattak egy albán házírót, mert állást foglalt a Kominterm határozata ellen Tiranából jelentik. Megbízható értesülések szerint már néhány hete börtönben sínylődik, nagyon nehéz körülmények között. Huta Nuri ismert albán újságíró és közmunkás. Az albán hatóságok letartóztatták, mert — a jugoszláviai valóság és a JKP vonalának alapos ismeretében — a Tájékoztató Iroda határozatát a JKP és a jugoszláv népek megrágalmazásának minősítette. A tömegek Huta Nurit edzett harcosnak ismerik, aki az élén haladt a harcban Albánia függetlenségéért. Ezért letartóztatása és a bántalmazás, amiben a börtönben részesül, nagy elkeseredést váltott ki a tömegekben. Huta Nuri mindjárt a megalakuláskor belépett Albánia Kommunista Pártjába. Amint a szervezett fegyveres harcok megkezdődtek a fasiszta megszálló ellen, Nuri Huta az első pezai partizánszázadba állt. A harcban kitűnt engesztelhetetlen gyűlöletével a fasiszta megszálló és az albán dolgozó nép minden ellensége iránt. Egyik pártfeladatának végrehajtása alkalmával Tiranában letartóztatta az olasz fasiszta rendőrség. Állati kegyetlenséggel kínozták, de szilárd magatartásával például szolgált fogolytársai számára. 1943. májusában 32 albán kommunista vezetők egy importjával megszökött a börtönből és visszatért a partizán seregekbe A felszabadulás után felelős feladatokat végzett az állami és a pártgépezetben. Tagja volt az albán KP Központi Vezetősége agitpropjának és a külügyminisztérium sajtóosztályának főnöke. Egy ideig tagja volt az Egyesült Nemzetek görögországi bizottságában működő albán delegációnak is. 1948 márciusában a sajtószabadság ügyében tartott genfi nemzetközi értekezleten az albán küldöttség vezetője volt. Fáradhatatlanul dolgozott az albán nép és a jugoszláv népek közötti barátság kimélyítéséért. lufiban az albán—jugoszláv kulturtársaság titkára lett. Széleskörű tevékenységet fejtett ki, hogy a két ország népeinek barátságát erősítse. E munka közben ismerkedett meg kellő alapossággal a jugoszláv valósággal. A legújabb hírek szerint Nuri Huta,, tiltakozásul a rossz bánásmód és a bántalmazások ellen, éhségsztrájkot kezdett a börtönben.