Magyar Szó, 1948. szeptember (5. évfolyam, 210-234. szám)

1948-09-02 / 210. szám

2 Magyar Szó — Kivetetjük: vessenek véget ennek a szégyenteljes hajszának... — írták határozatukban a tartományi bizottságok és intézmények noviszácsi alkalmazottai Dolgozóink országszerte gyűléseket tartanak. Tiltakoznak egyes imperialistaellenes országok hazánk és népünk ellen irányuló rágalomhadjárata ellen. A gyűléseken határozatba foglalják véleményüket és állásfoglalásukat, a határozatot pedig elkül­dik Jugoszlávia Kommunista Pártja Központi Vezetőségének. Leírják felháborodásukat, hogyan érintette őket a hajsza, felszólítják a rágalmazókat, hagyják abba akciójukat, mert az csak közös ellenségeinknek, az imperialistáknak, a reakciónak használ. Végül pedig állást foglalnak államvezetőségünk mellet, ígérik, hogy ezentúl még egységesebbek lesznek, méginkább a Párt köré tömörülnek, még nagyobb erőbedobással építik Jugoszláviát szocialista országgá Csak­aitozisis? hazán!? dolgozol álldinas is egységes ?i!teSs®z ásiastoz Tegnapelőtt Novi­szádon a Főbi­zottság végrehajtóbizottságának al­kalmazottai, a városi népbizottság alkalmazottai, a Tartomá­­nyi Nép­front, a Tartományi Szakszervezeti tanács és a többi tartományi intéz­mény tisztviselőii és alkalmazottai tartottak tiltakozó gyűlést Több mint 2.000-en jöttek össze, hogy til­takozzanak a jugoszlávellenes haj­sza ellen, melyet a népi demokrá­ciák országai folytatnak. A gyűlést Mara Vojnovics nyi­totta meg, a Jugoszlávia ellenes rágalomhadjáratról pedig­ Mirko Te­pavic beszélt. Elítélte egyes külföldi államveze­tők hazánk és kormányunk elleni rágalmait. Beszélt Jugoszlávia Kom­­munista Pártja Központi Vezetősé­ge tagjainak funs­rand szerepéről és érdemeiről, akik Tito elvtársad élü­kön Jugoszlávia népeit a dicső nép­felszabadító harcokon keresztül tel­jes győzelemig vezették legyőzték az ország külső és belső ellenségeit. Ma, a szocializmus építésének kö­zepette, amelyet népünk bölcs ál­­lamvezetőségünk és Tito elvtárs ve­zetése alatt végez, némely szomszé­dos államvezetők a munkásosztály történelmében eddig példátlan sér­tésekkel illetik pártunk vezetőségét kormányunkat, országunkat és né­pét Mirko Tenovac nagy tetszéssel fo­­­gadott beszéde után a jelenlévők ha­­tározattal furdalták véleményüket. — Mi, Vajdaság Autonóm tar­tomány végrehajtó főbizottságá­nak és a városi népbizottságnak tisztviselői, gyűlésünkről e hatá­rozatunkkal a legerélyesebben til­takozunk a népi demokráciák or­szágainak államunk és népünk el­leni rágalomhadjárata ellen. Mélyen sért és felháborít ben­nünket ez a dicstelen kampány. Minden országunk ellen irányuló szégyenteljes rágalom, amely e­­gyes baráti párt- és álamveze­­tők ak­tív részvételével születik, voltakzépen ellenünk. Jugoszlávia dolgozói, s a szocializmus építé­sében kifejtett erőfeszítéseink el­len irányul. Ezek a rágalmak, me­lyeket egyes baráti államok ve­zetői szórnak hazánkra, népható­ságunk aláásását, a JSzNK véd­­erejének gyengítését szolgálják az imperialistákkal szemben, és a JSzNK, valamint az egész impe­rialistaellenes tömb elleni imperi­alista nyomást erősítik. Népünknek, amely a nagy nép­­felszabadító harcban és a szocia­lizmus építésének erős lendületé­ben hatalmas áldozatokat hozott — a baráti pártok rágalmai, ame­lyek lázadásra, népünk egységé­nek megbontására, a néphatósá­­gok megsemmisítésére, a népfel­szabadító harc drága vívmányai­nak felszámolására hívnak fel, számunkra idegenek és visszata­­szítok Andorral utasítjuk vissza eze­­ket a rágalmakat és hazugságo­­kat. Mélyen átérezve az adott helyzetet, mi a végrehajtó főbi­zottság és a városi népbi­­zottság alkalmazottai csatlako­­zunk hazánk dolgozóinak általá­­nos és egységes tiltakozásához. A legerőteljesebben követeljük a szé­gyenteljes kampány kezdeménye­zőitől, a különféle hazugságok és rágalmak szerzőitől: vessenek vé­­get ennek a szégyenteljes hajszag­nak megvért a világ munkásmoz­­galma előtt erkölcsileg és törté­­nelmileg felelősek. Áldozatkész munkánkkal, szocializmusunk to­vábbi ep­tésével szétzúzzuk ezt az ellenünk folyó eszeveszett hajszát. Bebizonyítjuk, hogy az igaz­­ság a mi oldalunkon van, hogy a mi utunk helyes Mi a jövőben, ahogyan eddig is, Tito elvtársunk és dicső Pártunk veze­­tésével, nagy alkotásunkba vetett hittel, megyünk új győzelmek, a szocializmus felépítése felé. TOVÁBBRA IS KITARTUNK SZO­CIALIZMUSUNK ÉPÍTÉSÉNEK IGAZSÁGOS HARCA MELLETT A »Testvériség,Egység« autóút igazgatóságának munkásai egyik legutóbbi ülésükön pártszervezetük munkáj­áról és sikereiről tárgyaltak. Rade Drigacsa titkár tartott beszá­­molót. A jelenlévő párttagok és párton, kívüliek — sokan közülük egész út.­szakaszuk nevében — kötelezettsé­geket vállaltak, hogy feljavítják munkájukat, időre elvégzik felada­­taikat, hogy az autóút november 29-re elkészüljön. Végül rátértek arra a rágalom­hadjáratra, amelyet az imperialista, ellenes tömb egyes államai folytatnak hazánk és népünk ellen. Határozatot szövegeztek meg és elküldték a Pá­rt Központi Vezetőségének, — Munkaközösségünk, — írják a többi között — mély felháboro­­­dással egyhangúan megállapítja, hogy a pártvezetőségünk, kormá­­nyunk és népünk elleni rágalm-dv mélyen megsértették mindnyájun­­kat. Ezért erélyesen követeljük, hagyjanak félbe az ilyen kam­pánnyal, éppen a nemzetközi szo­­cializmus, a világ demokratikus frontjának erősödése érde­kében, amely az imperializmus, a dolgo­­zó népek esküdt ellensége ellen harcol. Az­ autóút munkaközössége oda­adásával a feladatok megva­­lósításában és új kötele­­zettségvállalással to­­bbra is ki­­tart Jugoszláviában a szocializ­­mus építésének igazságos harca mellett, ami méltó felelet lesz minden rágalomra, az igazságnak pedig végül úgy is győzedelmes­­kednie kell. MINDIG HARCOL­TUNK AZ ILYEN RÁGALMAK ELLEN A zrenjanini cukorgyár munka­­közössége is kifejezésre juttatta vé­­leményét a rágalomhadjárattal kap­­csolatban. A munkások a napokban tiltakozó gyűlést tartottak. A gyár munkaközössége egyéb­ként kétszer nyerte már el az élel­mezési és dohányipari munkások és alkalmazottak központi vezetőségé­nek vándorzászlaját. Az idény­ előtti munkaversenyben a gyár 4 munká­ját észszerűsítővé nyilvánították. Ezek javaslataikkal egy idényben mintegy 7 millió dinárt takarítanak meg az államnak. Az eddigi ered­­mények és a munkalendület, amely­­lyel a munkaközösség tervének meg­valósításáért harcol, bizonyíték ar­ra, hogy a cukorgyár munkása­ és alkalmazottai szeretettel viseltetnek hazánkban a szocializmus építése iránt A tiltakozó gyűlésen hozott hatá­rozatukban a többi között ezeket írják: Ezekkel a rágalmakkal egyetlen munkásunk sem egyezhet meg, mert az ilyen rágalmak ellen har­­coltunk és harcolunk ma is, mert ezek az ellenséges és imperialista táborból származtak. Meglep bennünket, hogy a ba­­réti országok egyes állam- és párt­vezetői ilyen aljas, kitalált és igazolatlan rágalmakkal élnek, mert tudjuk, ahogyan mi, vev­ők és népeik is, hogy ez az akció az imperialistaellenes frontot szol­gálja a demokratikus népek ro­vására. Ezzel a fellépésükkel, jugoszláv ellenes kampányukkal a demokra­tikus front ellen is harcolnak, mert támogatják a reakciós ele­­meket az egész világon, mind pe­­dig hazánkban. EGYMÁS KÖZÖTT! VISZONYUNKAT NEM INGATHATJÁK MEG A RÁGALMAK Apatinban a lakosság is összejött, hogy kifejezze felháborodását a ju­­goszlávellenes hajszával kapcsolat­ban. A tiltakozó gyűlésen mintegy 5000 polgár jelent meg. A gyűlés­ről a jelenlévők határozatot küldöt­tek a Központi Pártvezetőségnek , többi között ezeket írták: — A legerélyesebben tiltako­zunk a hazánk és népünk elleni kíméletlen rágalomhadjárat ellen Ezek a rágalmak a legnagyobb és minden szégyent nélkülöző ha­zugságokon alapulnak. Nem en­gedjük meg, hogy ahhoz nyú­la­­nak, ami nekünk a jégszem­éley, amelyért elesett harcosaink véré­vel és csontjaira­ fizettünk. A mi állásfoglalásunkat és vi­szonyainkat a hazánkban élő nem­zetiségi kisebbségek iránt nem ingathatják meg a szomszédos demokratikus és a többi al T.Tm kormányainak rágalmai sem. Mi nem táplálunk és nem is fogunk táplálni semmiféle soviniszta ér­­zelmeket nemzetiségeink iránt, nem folytatunk olyan politikát, amilyent Rákosi és a hozzá hason­lóak folytatnak. Hazánk minden nénének és nemzetiségének test­­vérisége és egysége nekünk szent. Tudja meg minden rágalma­zónk, hogy ezzel a módszerrel nem térít le bennünket hazánk­ban a szocializmus éritésére! Mi, Apatin lakosai válaszolunk a rágalmakra és azt üzenjük rá­­galmazóinknak, hogy hazugságaik­nak senki sem hisz, hogy tömött, egységes sorokban maradunk és hogy ujabb manszervérelmeinkkel a novemberi és a többi munkaver­senyben megmutatjuk: Pártunk és Vazi­ő­ évének a szocializmus épí­tésével kapcsolatos politikája a dolgozó nép jólétéhez vezet. Munifts-anfalm­azg!! éflek­igt­ől létesíteni'* a vállalatoknak és intézményeknek Hogy a dolgozók számára bizto­sítsák a minél jobb ellátást és a tervfeladatok minél könnyebb tel­jesítését, a szövetségi kormány ke­reskedelmi és közellátási miniszte­re rendeletet adott ki munkás-al­kalmazott éttermek és társadalmi ellátási igazgatóságnak megszerve­zésére. A rendelet szerint minden nagyobb vállalat, intézmény és hi­vatal tartozik saját dolgozói és azok szűkebb családtagjai számára mun­kás-alkalmazott éttermet létesíteni. Több kisebb vállalat együttesen lé­tesíthet, ilyen éttermet. A rendelet kötelességévé teszi minden járási, városi és körzeti népbizottságnak , hogy a mutatkozó szükséghez ké­pest munkás-alkalmazott éttermet szervezzen saját területén. Hogy az ilyen éttermek és általában a tár­sadalmi ellátás (élelmezés) teljes egészében megfelelhessenek felada­tunknak, a rendelet előírja, hogy a szövetségi kereskedelmi és köz­ellátási minisztérium, a népköztár­sasági kereskedelmi és közellátási minisztériumok, valamint a népbi­zottsági kereskedelmi és közellátási osztályok (városi és járási keres­kedelmi és közellátási osztályok) mellett társadalmi ellátási igazga­tóságok létesüljenek. A munkás-alkalmazott éttermek helyes működéséért azok a válla­latok, intézmények és hivatalok ve­zetői felelősek, akiknek hatásköré­be az étterem tartozik. A többi munkás-alkalmazott étteremért a népbizottságok kereskedelmi és köz­ellátási megbízottai felelősek. A rendelet szerint mindezek az étter­mek haszon nélkül dolgoznak. A dolgozó minél jobb élelmezéséért a rendelet biztosít­ja a munkás-al­kalmazott éttermek számára az el­látmány megszervezésének legjobb módját. A munkás-alkalmazott ét­termeknek, mondja a rendelet, elő­joguk van az ellátás terén. Az ál­lami vállalatok és szövetkezetei­ tartoznak készleteiket elsősorban ezen éttermek rendelkezésére bo­csátani. ma. ix. 2. A sztráláns albán HUM ■ ibb jugoszláv ellenes lelrogatásal Már két hónapja folyik a szom­szédos Albániában a féktelen ju­­goszláv-ellenes hajsza, amely egész sor szervezett incidenssel, a jugo­szláv szakértők elleni durva eljá­rással és polgáraink üldözésével kezdődött. Az albán hatóságok uszí­tottak a hajszára, hogy sérteges­sék a jugoszláv népeket, államiun­kat és vezetőségét, noha tudatuk kellett, hogy ez az akció rontja a jugoszláv—albán viszonyt. Az Albán Népköztársaság felelős hivatalos közegei nem eléged­­ek meg a JSzNK polgárai ellen, ven­dégeik — egységes szakszerveze­teink tagjai, sőt gyermekeink el­len is elkövetett első ellenséges el­járásokkal. Albániában most a ju­goszláv állampolgárok rendszeres felelőtlen sértegetés és zaklatás tár­gyává váltak, amire semmi okot sem adtak. Emiatt természetes, hogy számtalan d­ol­gárunk, aki a háború előtt vagy alatt jött Albá­niába, hazatelepülésre jelentkezett a JSzNK tiranai követségén. Az albán hatóságok azonban itt is kö­vetkezetesek maradtak a Jugo­szláviával szemben az utóbbi idő­­ben alkalmazott módszerekhez, a­­melyeket nem lehet másként ma­gyarázni, mint hogy ezek szándé­kos tervszerű jugoszlávellenes ak­ciók. Íme néhány példa: A tiranai jugoszláv követség jú­lius végén kiutazási láttamozást kért az albán külügyminisztérium­tól 143 jugoszláv polgár számára, akik idejében felmondták albániai munkakötelezettségüket és a haza­térésre vártak. Habár ezek a jugo­­szlávok időközben megélhetési esz­közök nélkül maradtak és követ­ségünknek vállalnia kellett eltar­tásuk terhét, közülük mindössze öt­­venen kapták meg a láttamozást és az albán hatóságok még ezek számára is nehézségeket támasz­tottak, hogy megakadályozzák ha­zatelepül­ésü­ket. A tiranai albán rendőrigazgató­­ság követelte például a jugoszláv állampolgároktól, hogy mielőtt meg­kapják az ellenőrző bélyegzést, ad­ják vissza tartózkodási engedélyü­ket, habár a tartózkodási engedé­lyeket a külügyminisztérium az út­levelek láttamozásakor elvette. Szejdinovics Ancsa hatgyermekes anyának, jugoszláv állampolgárnak a rendőrigazgatóság tisztviselői e­­gyetlen napon két időpontot tűz­tek ki, hogy jöjjön el útlevelé­ért és mind a hétszer elutasították. Felajánlották neki, hogy vegye fel az albán állampolgárságot, sőt, ha­bár nem tud albánul, megtiltották hogy szerbül beszéljen! Csamilovics Iszlámnak és Mahmut Haszának, a szüleihez Jugoszláviába hazatérő tizennégyéves gyermekeknek a rendőrigazgatóság tisztviselői nap­­ról-napra megtagadták az útlevelek kiadását, amikor pedig Haki Abdul augusztus 21-én útlevelet kért, dur­ván kizárták a rendőrségi hivatal­ból, ezekkel a szavakkal: „Tűnj el innen, nem kapsz útlevelet.“ Munis Szadirovics albán állam­polgárt, az albán hadsereg hadna­gyát, aki 1­942 óta az albán parti­zánok Sátraiban állt, habár útle­vele és albán kiutazási vízuma v­olt, az albán parancsnokság nem en­gedte visszatérni hazájába. Sőt meg­fenyegette, hogy bíróság elé állít­ják, h­a megkísérli, hogy­­megszök­jön­ Jugoszláviába. Kovcsuku Ham­­iki jugoszláv ifjú, aki 1930-ban Petyen született és szülei ma is ott élnek és aki 1946-ban jött Albá­niába, hat ’­donán­a sikertelenül kéri az albán hali­s­ágoktól annak igazolását, hogy­u­go­szláv állam­polgár, hogy ennek alapján haza­­telep­ülhessen. Kolcsakut állandóan elutasítják azzal az indokolással, hogy állítólag „albán állampolgár.“ Dauti Ajup láttamozása ügyében, személyesen eljárt az albán külügy­minisztérium protokolfőnökénél, de a főnök elutasította és azt mondta neki, hogy tartsa el őt a követsé­günk addig, amíg meg nem kapja a vízumot. Polgárainknak ez a meghurcol­tatása, ami ellen a tiranai jugo­szláv követség erélyesen tiltako­zott az albán kormánynál, része az Albán Népköztársaságban a felelős albán tényezők által vezetett ál­talános jugoszlávellenes hajszának. Nem véletlen az sem, hogy az al­bán hatóságok üldözik, letartóztat­ják és bántalmazzák a börtönben az olyan embereket, mint Nuri Hu­ta albán antifasiszta harcos és te­kintélyes közíró, aki szembeszállt az országunk elleni rágalmazó el­lenséges hajszával és megvetéssel visszautasította, hogy résztvegyen abban. Az albán hatóságok eljárása a hazájukba visszatérni kívánó pol­gárainkkal szemben összeegyeztet­hetetlen a legalapvetőbb nemzet­közi szokásokkal és csak arra va­ló, hogy tovább rontsa a jugoszláv —albán viszonyt, amiért a felelős­ség k­k­árólag a mai albán veze­tőket terheli. Az albán felelős tényezőknek tudniok kell, hogy nem lehet az egyik oldalon képmutatóan a ju­goszláv népek iránti barátságról beszélni, a másik oldalon pedig ar­cátlan jugoszláv-ellenes kirohaná­sokat elkövetni és akciókat vezetni, amelyek ellenségesek Jugoszláviá­val és népeivel szemben Úgy lát­szik, hogy e tényezők számára az, hogy valaki jugoszláv, vagy barát­ja Jugoszláviának, megbocsájtha­­tatlan bűnné vált. Felmerül a kér­dés, milyen külön érdekek vezetik a felelős albán tényezőket a Jugo­szláv Szövetségi Népköztársaság és népei elleni ellenséges akciókban, a rendszeres­­ kísérletekben, hogy rontsák a baráti viszonyt Jugoszlá­­via és Albánia népei között? Azt hiszik talán, hogy ezekkel a ju­goszláv-ellenes kirohanásaikkal meg­szilárdítják Albánia nemzetközi helyzetét? Ha ezt hiszik, akkor az albán nép aligha érthet egyet ez­zel, hiszen tapasztalatból tudja, mit jelent biztonsága és demokratikus fejlődése számára a zavartalan ba­rátság Jugoszlávia népeivel. letarthattak egy albán házírót, mert állást foglalt a Kominterm határozata ellen Tiranából jelentik. Megbízható értesülések szerint már néhány he­te börtönben sínylődik, nagyon ne­héz körülmények között. Huta Nu­ri ismert albán újságíró és köz­munkás. Az albán hatóságok letar­tóztatták, mert — a jugoszláviai valóság és a JKP vonalának ala­pos ismeretében — a Tájékoztató Iroda határozatát a JKP és a ju­goszláv népek megrágalmazá­sának minősítette. A tömegek Huta Nurit edzett har­cosnak ismerik, aki az élén haladt a harcban Albánia függetlenségé­ért. Ezért letartóztatása és a bán­talmazás, amiben a börtönben ré­szesül, nagy elkeseredést váltott ki a tömegekben. Huta Nuri mindjárt a megala­kuláskor belépett Albánia Kommu­­nista Pártjába. Amint a szervezett fegyveres harcok megkezdődtek a fasiszta megszálló ellen, Nuri Huta az első pezai partizánszázadba állt. A harcban kitűnt engesztelhetetlen gyűlöletével a fasiszta megszálló és az albán dolgozó nép minden el­lensége iránt. Egyik pártfeladatá­nak végrehajtása alkalmával Ti­ranában letartóztatta az olasz fa­siszta rendőrség. Állati kegyetlen­séggel kínozták­, de szilárd magatar­tásával például szolgált fogolytár­sai számára. 1943. májusában 32 albán kommunista vezetők egy im­portjával megszökött a börtönből és visszatért a partizán seregekbe A felszabadulás után felelős felada­tokat végzett az állami és a párt­­gépezetben. Tagja volt az albán KP Központi Vezetősége agitprop­­jának és a külügyminisztérium saj­tóosztályának főnöke. Egy ideig tagja volt az Egyesült Nemzetek görögországi bizottságában működő albán delegációnak is. 1948 már­ciusában a sajtószaba­dság ügyében tartott genfi nemzetközi értekez­leten az albán küldöttség vezetője volt. Fáradhatatlanul dolgozott az al­bán nép és a jugoszláv népek kö­zötti barátság kimélyítéséért. lufi­ban az albán—jugoszláv kulturtár­­saság titkára lett. Széleskörű te­vékenységet fejtett ki, hogy a két ország népeinek barátságát erősít­se. E munka közben ismerkedett meg kellő alapossággal a jugoszláv valósággal. A legújabb hírek szerint Nuri Huta,, tiltakozásul a rossz bánás­mód és a bántalmazások ellen, éh­ségsztrájkot kezdett a börtönben.

Next