Magyar Szó, 1948. október (5. évfolyam, 235-261. szám)

1948-10-01 / 235. szám

Itarctely Edvard beszéde az Egyesült nemzeteit közgyűlésén * A íugosziá^ deíegácié ielfes ereiével iámoga^p a szövgei Beszerelési favaslaloi Parisból jelentik: Az Egyesült Nemzetek közgyűlésén mint je. lentettük — tegnap délelőtt Kar. dcly Edvard minisztere'nők hebet, te* szövet g, kfFügymimszler, a lugoszláv delegáció vezetője a kö. vetkező beszédet mondta' EL:ők ur, delegátus urak! Az ál. talánor. vi'.g során egyes szónokok — szinte azt mondanám,, hogy pánt nnnsrulatban — a béke sorsa miatti aggodalmukat fejezték ki Ez a 1 ■ ->s aggodalom meglehetős V'f.ír san visszatükrözi azt a háborús ttsziíó légkört, amelyet ma nagyrészt a nemzetközi propaganda teremt, a. nukor a második világháború bor. z',a;a!^.ps :,.:•«<•*' átszenvedett z. azzal üldözi, hogy »jóslásokba« boc itko. .. u, mi zerint a harmadik világha. borii úgyszólván már küszöbön áll. Ezeknek - jóslásoknak és a külön, féle háborús uszító központok által a nemzetközi életbe bevetett egyéb Ír rlé megriasztó fc"' eleteknek a politikai »tanulsága«, hogy akár hogyan is. de el heti fogadni és minden erővel támogatni Kel! az el. lenség^s hajszát és az úgynevezett :>er-j". ''óz« irányzatát a Szovjet 3z"' e‘ g 'ci •■"•mben a népi de. mokrácia országaival szenten és általában a demokratikus mozgal. mák ellep, mert különben — mint ezt ez a prcyrganda állítja — mind járt kitör a harmtói!« világháború. A jugoszláv delegáció véleménye :erint éppen ezek az irányzatok a < . okai annak*, hogy a/ Egyesült ■'No v:etek munkájának eredménye meglehetősen gvcnge. Olyan esrs*- zöket keligiie •« rethasznünunk, hoe> azosrkal megkönnyítsük az egyetértés meg'ter•'ütfásét a vitás kérd*"?kban, különösen a nagyba, talmai, között, mert eze’: egyetér. lése nélkül a nemzetközi egyiittmü. ködös üres. tartalmatlan feltevéssé válik. A többség vezető államcső, portja más irányzatot vett, mégpe. dig azt, hogy szervezetünkben a számszerinti formai többségre tá­maszkodik és így valósítja meg szándékát és hajtja végre akaratát. Ilyen körülmények között nem a megértés felé haladunk, hanem ale. ló. hogy az Egyesült Nmezeteket egy meghatáro ott államcsoport, sőt e. gyetlen állam politikáiénak eszköl zó.é avassák. Magától értetődik, hogy ez az irányzat — ha tovább fejlődik — a mind nagyobb nehéz ségek forrása lesz és az Egyesült Nemzeteket zsákutcába vezeti. Ezt a veszélyt úgyszólván mind. arnvian felismerték és ebben az ál. talános v táb?n számos képviselő szelt errti. A többség azonban ép. pen azon az utón keresi a megöl, dást, amely a valóságban az Egye. sült Nemzetei;^ a nemzetközi e. gyüttmii! ödés szervezetét pusztulás ba sodorja. kivezető utat az Altp okmány felülvizsgálásában. különb, sen ne*)!, a nagyhatalmak egyetér. ^fs®ne,< _ felszámolásában, vagy ..fr’1f.,1b ‘s döntő korlátozáséban oreknet. Al‘r ^hitelezhető, hogy Javaptetoknak 8 <7.?rzői fó tekét úgy tek11..,hc(i!,;' r J k^J e­*> koíie'kt"’ h-?*ou«Íg pcHMkálánah feladáséi és fokozatos áttérést a tömbpolitika hadállásaira s az Egyesült Nemie tek rendszerének feladására. jvesiüt ''“'"retek belső helyzetében és általában a neniz^'özi visz„ nvokban fennálló jelenlegi rossz heiC zet okait az Egyestül Nemzetek szervezeti gépezetének állító, lagos »hibáiban« vasrv logvatrkos. ságaiban keresni - természetesen értelmetlen és keDmutatSs a valóságban ezrei akarják takargat. ni a számtalan tichczse? i«1] »- kait. »I,Miivel« az Egve8Ült tek mnnt: áiibac felbukkannak es főként arra vezethetők vissza, v | ennek a szervezetnek a vezető 3j- lamcsoportia „em aiiar ygyüttmn j i«tám. nem törekszik a más álla. i I mokkái, különösen nem a Szovjet í Szövetséggel való megegyezésre. Megszüntetni a nagy államok e. j gyetértésének elvét, vagy gyengite. : ni az Egyesült Nemzetek alapokmá nyában előirányzott egyéb együtt, működési eszközöket, egyértelmű az Egyesült Nemzetek elkeriilhetet. ! ten gyengítésével és azzal, hogy az UNO.í a nemzetközi együttmükö. . dés szervéből egy álfám vagy állam csoport számára a nyomásgyakorlás ■’zervévé tegyék; végső fokon egy. , értelmi: az egész háború utáni nem ' retközi együttműködési rendszer ; bukásával — hiszen mindannyiunk i számára teljesen világos kell. hogy tegyen, hogy ez Egyesült Nemze. ! tek vagy a szuverén államok kö!_ j csönös egyetértésének és együttmü i kedésének szerve lesz a legfonto. ; sabb nemzetközt kérdésekben, vagy I rent létezik többé. Éppen ezért. a. ! zc! számára, akik ma olyan kitar. j tóan igyekeznek felszámolni a ; nagyállamok egyetértésének elvét, ! ismételnünk kell. hogy a valóságban j ezzel meg akarják szüntetni az E. i gyesült Nemzetek létezésének alap. i vető okát, ez pedig azt jelenti, j hogy ennek a szervezetnek, a nem. í zettközi együttműködés hathatós j i egy verőnek felszámolása útjára tértek. [ Mindezen okoknál fogva a jugo- l szláv d.e!egáció úgy vélt hogy fel- ! tétlenül fel keli számolni az idekg- j lenes bizottságot es be keíi tartani j az Egyesült Nemzetek Alapokmá- j nyí .-.ík- al'-eit. Szükséges ez azért j is, mert akik az Alapokmánnyal I eltűntéiben ití«rehozták ezt az ideig­lenes bizottságot, azt a feladatot i szánták nekik, hogy tovább gyen­gítse az Egyesült Nemzeteket, tel­jesen nie, ossza a nemzetközi ; egy ült működés eszközeitől és alá­rendelje szervezetünket egy állam- ; csoport, sőt akár egyetlen állam : céljainak. Hogy nézne ki az Egyesült Nem­zetek munkája, ha ez a szervezet : lemondana eppen arról a fegyver- I röl, amely jogosulttá teszi létező- ! séf. arról világosan tanúskodik ed­digi munkájának minden tapaszta- I lata. En csak az Egyesült Nemze- ! tek néhány legfontosabb ha tár o- i zatának sorsára hívom fel a fi­gyelmüket, a kél közgyűlés közötli | időszakban. Vegyük például a görög kérdési, ; amely különösen világosan mutatja azt az irányzatot, hogy az Egyesült I Nemzeteket és szerveit a többség egyes államai a maguk céljaira I használják fel. Jugoszlávia képvise­lői — a Szovjet Szövetség és a népi demokrácia többi országának képviselőivel együtt — szakadatla- ; nul rámutattak arra, hogy a görög- I országi nemzeti felkelés okai nem | Görögország északi szomszédainak ! valamilyen beavatkozásában, vagy hajtogatásában rejlenek, hanem egyrészt abban, hogy ott a nép akarata ellenére a demokráciával ellenkező módon a görög nép több­ségével szemben ellenséges kor­mányt állítottak fel. másrészt ab­ban, hogy az USA és Anglia dur­ván beavatkozik a görög belviszo- nyokba és ennek következtében a görög nép nagy többségének aka­rata nem érvényesülhet. Eszerint : az idegen csapatok, missziók és I mindenfajta »szakértők kivonása Görögországból egyben a görög kérdésnek az Egyesült Nemzetek Alapokmánya szellemével egyező helyes megoldása volna, mert az Alapokmány elitéli a beavatkozást mországok heliigyeibe. más utat választottak; az ide- pen beavatkozás fokozásának 9«s a?1'31' .a- hisérletnek az útját, hogy lösssl^“* be,sö helyzetéért a fele- háritsák d/ ®Szaki szomszédokra évelőivé T‘í‘a!aí,,K' mar néhány ban ts az Görögorszag­viat es GörfeH ’do aIatt •,u"»szla' MR°r*aáB tóWü északi szomszédját teszik felelőssé ezért a háborúért. De mindaz, amit a kü­lönféle görögországi »külön bi­zottságokénak sikerült a legkülön­félébb üzelmekkel »bizonyítékul« összegyűjteni, hogy igazolják eze­ket a váciakat, olyan jelentéktelen dolgokból áll, hogy mégha mind igaz volna is, csak egy csepp volna a tengerben azokhoz az eszközök­höz viszonyítva, amelyeket az ame­rikai és angol intervenció alkalmaz Görögországban. Amellett ezek az úgynevezett bizonyítékok az északi szomszédok ellen természetesen Kardeiy Edvard magukon viselik a »Made in Athe- nes« bélyegzőjét, fc a görög nép mégis harcol. Azt hiszem nagyon j meg kell kerülni az igazságot, hogy | ezekután még mindig azt állsthas- I sák, hogy Görögországban csak | egy az északi szomszédok által buj- ! togatott jelentéktelen kisebbség ; lázadozik. De ha nem akarják meg* j kerülni az igazságot, akkor köny- I nyü felismerni, hogy a fokozott J külföldi beavatkozás szüli a nép I fokozott ellenállását, hiszen közis- i mert tény, hogy a nép nem szereti országában az idegen fegyveres kí- | küldötteket. A mai tűz Görögor- ! szagban annak az idegen beavat­kozásnak a következménye és arra válasz, amelyet Churchill ur kez­dett. Ez a beavatkozás egyszer már kudarcba fulladt, azután az Ameri­kai Egyesült Államok vetíe kezébe. A nép harcol az idegen terjeszke­dés ellen és ebben kell keresni a görög kérdés okát, ebben kell ke­resni megoldását is. A muítévi közgyűlésen létrehoz­ták az Egyesült Nemzetek balkáni úgynevezett külön bizottságát. A balkáni országok képviselői kor­mányaik nevében visszautasították, 'hogy együttműködjenek ezzel a bi­zottsággal és hangoztatták, hogy ennek a bizottságnak a hatásköre, felhatalmazása és működési köre ellenkezik az Egyesült Nemzetek szervezetének elveivel és sérti Jugo­szlávia. Albánia és Bulgária szuve­renitását, tehát ez a bizottság or­száguk számára törvényellenes és nemlétezö. Itt szemünkre vetik ezt az álláspontot, de engedjék meg, hogy jogunkban áll védekezni a kí­sérlet ellen, hogy az idegen felelős­seget nyakunkba zúdítsák. Ma az adott tények alapján meg­állapíthatjuk, hogy ez a bizottság nemcsak nem segítette elő az úgy­nevezett görög kérdés demokrati­kus megoldását a béke érdekében, hanem ellenkezőleg, még kiélezte Görögország helyzetét azzal hogy korlátlan támogatást nyújtóit a k*rá!ypáríi fasiszta elemeknek és az USA és Anglia beavatkozásának. Ismeretes, hogy a görögországi ide­iglenes demokratikus kormány né­hányszor kijelentctlc, hogy a fd- c,.abadrtó mozgalom kész békésén rendezni a görögországi viszályt. Íme mit mond az ideiglenes görög demokratikus kormány ezávi m»ju- . ti nyilatkozata: ............. .... .j »Abban a törekvésben, hogy mi- j vei ez a közvélemény az utóbbi idő­ben olyan beható érdeklődést tana - | sit Görögország és a harcoló gö- \ rög nép ;ránt, enyhítse a nemzet- j közi közvélemény feszültségét és attól a kívánságtól vezérelve, hogy a maga részéről is hozzájáruljon az egész világ demokratikus erőinek a béke áe a világban való demokra­tikus egyetértés elérésére irányuló törekvéseihez, Görögország ideig­lenes demokratikus kormánya kije­lenti, hogy mindenkor kész elfogad­ni és támogatni minden kezdemé­nyezést bármely oldalról jöjjön, ha arra irányul, hogy segítsen Görög­országnak megtalálni önmagét és megteremteni a nyugalmat az or­szágban, azzal a feltételfel. hogy minden korlátozás nélkül biztosít­ják a népnek a demokratikus életet, biztosítják minden idegen D-e^rat- kozás nélkül a nép szuverenitását és függetlenségét és azt, hogy a görög nép szabadon határozhasson sorsáról.« Az ember azt várrá, hogy az úgynevezett külön bizottság magá- •; évá teszi ezt a békés kezdemánye- ' zést és intézkedéseket tesz ebben ! az irányban. De másképp történt A i külön bizottság figyelmen kívül I hagyott minden ilyen kezdeménye- j zést, viszont vakon kapott minden I kihíváson, amit Jugoszlávia és Gö- ! rögország más északi szomszédai ellen szerveztek. Mialatt ez a bi­zottság a Görögország északi szom­szédai ellen irányuló hamis vádak gyűjtésével foglalkozott, azalatt maga Görögország mindinkább az amerikai terjeszkedés terepévé vátt. A számtalan amerikai katonai ká- ' der teljesen kezébe vette az athéni kormány hadseregét. Az amerikai képviselők Görögország igazi uraivá váltak. Ez most olyan mesz- szire vezetett, hogy még az athéni jobboldal: sajtó is tiltakozik ez el­len a helyzet ellen. Így például az »Elefteri« cinrü lap 1948 szeptember 2-iki számában ezeket írja: »Van Fleet mindenbe befeüti az i orrát, lármáziik. túlságosan sokat forgolódik és túlsókat beszél, ír magárói, mindig csak önmagát emeli ki és ugylótszi'k az a benyo­mása, hogy a görög vezérkari fő­nök mellette úgyszólván csak a'tisz­tiszolga szerepét tölti be.< Ugyancsak amerikai kézben van­nak a görög gazdaság parancsnoki állásai. Az előjogokat, amelyek egy független országban a kor­mányt illetik meg, a görögországi amerikai képviselők kisajátították ma guknak, maguk készítik a törvény- tervezeteket, rendeleteket, előíráso­kat, kihallgatáson fogadják a politi­kai pártok képviselőit, minisztereket, parlamenti képviselőket, különféle delegációkat stb. Mindezt a fokozódó tömegterror hulláma kiséri, amelyet különösen bátorított Van Fleet amerikai tá­bornoknak 1948 február 27-ifci kije­lentése, amelyben jelszóul kiadta: »Fogd el és öld meg«. A görögor­szági tömeges gonosztettek vissza­tetszést és tiltakozást váltottak ki az egész világban, csak éppen a külön Balkán-bizottságra nem ha­tottak. Teljesen világos, hogy az úgyne­vezett görög kérdés a befolyásos amerikai körök terjeszkedési poli­tikájának ugyanazon a vonalán áll, amely megmutatkozik abban, hogy Nytigalnéinetországot ni Egyesült Államok nyugateurópm katonai és gazdasági hadszínterévé teszik os fejlesztik, hadsereget tartanak szö­vetséges és más -országok terüle­tén, üzérkednek Közel-Kelettel, Ja­pánt szovjetellenes hadszíntérré avatják, a békeszerződésekben vál­lalt kötelezettségeket nem teljesi tik, kiépítik a katonai támaszpon tok rendszerét, szembeszálhiak a leszerelésre és az atomeröknek ka tetoai cátokca való teíhasznélása. [ megtmrasara irányuló koveieiessei 1 stb. Ez az oka annak, hogy a görög nép ma kénytelen harcolni szabad- j ságáért és függetlenségéért. íme, | mi az oka annak, hogy a görög nép háborús balsors áldozata. Ezeket a tényeket nem tagadhatja semmiféle különbizottság. Hogy a balkáni különbizottság mennyire elvesztette tiszta itélőké. pességét annak meghatározásúban, hogy mi a kihívás és mi a tény, azt legjobban bizonyltja ennek a bízott Ságnak a kiegészítő jelentésében szereplő mellékmondat, amely sze_ rint az utóbbi időben kevesebb a_ daluk van, mint azelőtt arról, hogy Jugoszlávia segíti a görög, partizó, r.okat. Jugoszlávia sohasem avatta), zott Görögország belső ügyeibe és ezért nyilvánvaló, hogy a Balkán, bizottságnak ez az állítása csalt na. gyón átlátszó és olcsó kihívás, amit a mai viszonyokra alkalmaznak és céljai és háttere nagyon is világos. Ugyancsak jellemző, hogy ennek a bizottságnak a görögországi te. vékenységével összefüggésben áll számtalan határíncidens és egyéb kihívás Jugoszláviával szemben, a_ melyeket nyilvánvalóan azért szer. veztek, hogy a bizottság számára megfelelő anyagot teremtsenek. Er_ rőj azonban részletesebben szólunk majd a görög kérdés vitájában. Mindezt szem előtt tartva, érthető, hogy a görög ideiglenes demokra. t»kus kormány augusztusi enitSkí. rata a következőket mondja; »Mindenki, akiben akárcsak a leg kisebb jószándék rs van azt kérdi, miért nem készítik él annak a de. mokratrkus megoldásnak a tervét, amely kizárná a mindkét oldali ä. zérkedés minden lehetőségét. Az Egyesült Nemzetek feladata éppen az lenne, hogy elkészítse ezt a tér. vet, alielyett ,hqgy bizottságot ne. vez ki, amely azok céljait szolgál!. ja, akik^ 3 polgárháborút szervezik és felelősek azért«. (Az ideiglenes görög demokratikus kormány »Kék könyve« 196/197 oldal). Bevin urnák az a megjegyzése, miszerint a görög népnek a tábora után sohasem volt alkalma a szabad fejlődésre, mindenképpen helyes, <Jc a felelősséget ezért csak akkor le. hét Görögország északi szomszéda, ira és a Szovjet Szövetségre hári. tani, ha teljesen figyelmen krvül hagyják a tényeket és az igazsá. got. .Mindenki tudja, hogy sem a görögök északi szomszédai, sem a Szovjet Szövetség nem vettek részt a görög antifasiszta harcosok üldö. zésében, sem a nem.demokratikus uralomnak a görög népre való rá. erőszakolásában, sem a választási komédiának a ráerőszakoíásában, sem pedig a volt fasiszták, kvíszfin. gek rehab'Irtásában — hanem mind ez angol és amerikai védnökség a. lati történt. És éppen ez az oka an nak, hogy a görög nép sohasem fe_ jezhette ki igazán demokratifcns módon akaratát. Ha pedig a dol_ gok így állnak, nem világt*s_e, hogy a görögországi helyzetért a felelősség az athéni kormányzatot és az ezeket támogató idegen ha. tahnakat terhetr? Kissé hosszabban foglalkoztam az úgynevezett bel. káni külön bizottság munkájának kérdésével azért, mert ezzel kapcso latban közvetlen vádat emelnek a Jt e ószláv Szövetségi Népköztársa, ság ellen. Nem más a helyzet azon. ban az Egyesült Nemzetek Szerve, zefének más hasonló testületeden sem. Vegyük a koreai bizottság kérdését. Ahelyett, hogy elfogad, ták volna a szovjet javallatot a ko_ ^eaj megszálló csapatok vSsszavooá. sára és így lehetőve tettek volna a koteal népnél«, hogy mag; döttt. sör. sorsáról bizottságot hoztak l®í re, .amely a valóságban csak arra vadé volt, hogy leplezze és igazolja a délkoreai választási komédiát és annak a bábkormánynak a megaía. tatását, amely idegen támogatás. (Eoiytatás a második old sión) V. ÉVFOLYAM, 235. (t!72;) SZÁM jj NOVISZÁD, PÉNTEK, 1948 OKTÓBER 1 | ARA 2 DINAR

Next

/
Thumbnails
Contents