Magyar Szó, 1948. november (5. évfolyam, 262-286. szám)

1948-11-01 / 262. szám

V. ÉVFOLYAM, 262. (1199.) SZÁM NOVISZÁD, HÉTFŐ, 1948 NOVEMBER 1 ÁRA 2 DINAR Szerbia Népszkupstmája befejezte negyedik rendes ülésszakát Jóváhagyták Vajdaság és Koszavó-Metóhia Statútumát Szerbia Népszkupstinájáriak befe. I előterjesztésének felolvasása után, jező ülésén Vajdaság- Autonóm Tar. Petar Sztambolics. a Szerb Népköz, tömény és Koszavó-Metóhia Autó. társaság miniszterelnöke emelkedett nőm Körlet Statútumát tárgyalták, szólásra. Beszédében, a többi között A törvényhozó bizottság jóváhagyó a következőket mondotta: Pefár Sztambolics beszéde Képviselő társaim, A Jugoszláv Szövetségi Népköz, társaság alkotmánya és a Szerb Népköztársaság alkotmánya alapján a Szerb Népköztársasághoz alkotó részként csatlakozott Vajdaság Au­tonóm Tartomány és Koszovó.Metó. hia Autonóm Körlet. Ma kell en. nek a Háznak, a Szerb Népköztár. saság alkotmányának alapján jóvá­hagynia a Tartomány és a Körlet legfőbb szervei áltat meghozott sta­tútumokat. melyek magukbafoglal- ják autonóm jogaikat. Es nemcsak Vajdaságnak és Koszovó-Metóhiá- nak a Szerb Népköztársasághoz va. jó csatlakozása napjától, hanem már Régebben is, közvetlenül a felszaba. ■dnlás óta étetbeléptetCük az auto­nóm jogokat napi gyakorlati mun. kánkban. Ezek a jogok bekerültek ; pozitív törvényhozásunkba, hatósá- igánk szervezetébe, a hatásköri be- ! osztásba stb. A statútum meghoza. | t&j? egy már meglévő helyzet meg. 1 erősítését jelenti. Ez nem csökkenti ,a statútum meghozatalának és jó- ■ráhagyásának jelentőségét, mely sta futom fontos alapkő hazánk kiépít é sonek rendszerében és az annak jobb fejlődéséért vívott harcban. Vajdaság Aötonóm Tartomány és Köseovó^íe tőtria A-utonóm Köriét megteremtése annak a harcnak ered ménye, melyet népeink a fasizmus eiten folytatta*, a Kommunista Párt vezetésével, eredménye a győzedeX mes népi forradalomnak. A régi elnyomó uralom megdön. bősén és a dolgozó nép uralmának heryre3®tásáin keresztül, a mépfet- szabaditó harcon keresztül megváló suit . népeink testvérisége és egysé. ite.és ez kifejezésre jutott a Jugo. sz-lav Szövetségi Népköztársaságban, hazánk berendezőében, amely biz- tosjfcja Jugoszlávia népétnek egyen­faágát és garantálja a népek testvériségének és egységének nemcsak megőrzését és további fejlesztését, hanem .Jugoszlávia, mint egész erősítését, hat-aknának fokozását és függetlenségiének bíz. tositásáL A nemzeti kérdésnek ilyen megöl, da-sa lehetetlen lett vohra népi far. r a dalműnk győzedelmes befejezése neI1'“‘. Másrészt, a sikeres harc a megszűnők és hazai áruiők eilen, va. rammt a mai harc a szociafcmus id. építéséé^, e! sem votrea képzelhető aj nemzeti kérdés betyes megertóása nélkül, A népeink étén álló Jtigosrf&via Kommunista Pártja, következetesen '■- errobaj,tva a marxista.lerrinista ta­nítást a nemzeti kérdésről, és fel. használ-va a Szovjetunió tapasztala. {ait. nemcsak megadta az atepot és nemcsak harcolt a Jugoszláviában élő népek közötti viszony helyes meg oldásaiért, hanem rámutatott a Jugo. szláviéban élő nemzeti kisebbségek helyzetének helyes megoldására is. Nem akarok arról beszélni, m-i- fyen v°!t a nemzeti kisebbségek helyzete a régi Jugoszláviában, ar. ró!, hogy elnyomottak voltak., el. maradottságban hagyták őket, hogy a nemzeti kisebbségek nem voltak egyenjogúak, hogy elfojtották nem zeti jogaikat. Az ilyen politika nyo. mai még ma is megmaradtak és ne. künk még sok időre és harcra van szükségünk, hogy felszámoljuk a múlt örökségét. E Házban azelőtt is volt már szó e politika követkéz, menyeiről, arról, hogy e politika gyengítette a régi Jugoszláviát, kép teiemré tette arra, hogy megőrizze fföggettenségét és lehetővé tette a megszállóknak, hogy a nemzeti ki­sebbségek között támogatást keres, sernek hódító terveikhez, és hogy nemzeti gyűlöleteit szítson. Af «rí Jugoszláviában alapvetően más-mödon láttak hozzá a nemzeti kisebbségek helyzetének megoldá. sálhoz. Az uj Jugoszláviában, mely­ben győzött a népi forradalom és megdőlt az elnyomó és kizsákma. nyoló Jugoszlávia, az uj szellem e- nergikusan hangoztatta minden nép egyenjogúságát. A nemzeti jogok bármilyen megtagadása összeegyez, tethetetlen volt a népi forradalom vívmányaival, mindazzal, akiiért né. peink harcoltak Határozottan ellen szegültünk minden soviniszta pró. bálkozásnak, melyek a régi uralko­dó osztály képviselői oldalairól je. ientkeztek. hogy a nemzeti kisebb­ségeket tegyék felelőssé, a fasiszta megszállók — Horthy és mások ál. tál hazánkban elkövetett gonosztet­tekért. A teljes egyenjogúság megadása a nemzeti kisebbságeknak, kulturá­lis és gazdasági fejlődésük lehetővé- tétele — az uj Jugoszlávia erősíté­sének és szilárdításénak vonalán, nemzeti függetlensége biztosításá­nak vonalán történt. Gyilasz elvtrás már 1944-ben megírta: »A nemzeti kisebbségeket pedig be kell vonni a tevékeny harcba a fasizmus ellen, Jugoszláviát az ö hazájukká kell tenni és minden vonatkozásban hozzá kell őket fűzni. Ez másképp nem oldható meg, csak ha ők Jugo­szláviában egyenjogú polgárok lesz­nek, ha tiszteletben tartjuk nemzeti és kulturális jogaikat, ha gazdasá­gi, jogi és minden más tekintetben úgy bánunk velük, mint Jugoszlávia többi polgáraival.« Vajdaság Auto­nom Tartomány megteremtése, melyben a szerbeken és horvátokon kívül nemzeti kisebbségek, magya­rok, románok, szlovákok ruté­nek élnek, valamint Koszovó-Me- tobia Autonom Körlet megteremté­se, amelyben a lakosság többsége siptár, _ párt- és Alton vezetőségünk politikájának végrehajtását jeleníti. Eddigi tapasztalatunk e politika helyességét bizonyítja. Egész rövid időszak alatt a nemzeti kisebbsé­geknél erőteljes kulturális fellendü­lés következett be és teljes részvé­telük hazánk erőfeszítéseiben az új­jáépítésért, ma pedig a szocializmus építéséért. Miben nyilvánult meg eddig és milyen konkrét formában mutatko­zott meg politikánk e vidékeken? 1. Valóban biztosítottuk a nemzeti kisebbségek jogait. 2. A földreformmal Vajdaságban a földalapból 10.578 magyar, 4.470 szlovák, 4.203 román, 4.402’ rutén csalad kapott földet. Koszovó-Me­tohián jóvátettük a háború előtt a Síptárokkal szemben elkövetett igazságtalanságokat, amikor elvet­ték földjüket. 3. A hatósági szervek megválasz­tásakor biztosítottuk a nemzeti ki­sebbségek legjobbjainak bevonásét 3 hatóságokba és különféle más ál­lásokba. Az azelőtt páriasorban sínylődő emberek ezreit bevontuk az állami kérdések intézésébe, kezd­ve a helyi hatóságoktól, egészen a tartomány és körlet legfőbb szervei­ig. Ebben nagy eredményeket ér­tünk el. Koszovó-Metohián a helyi bizottságokban 64 százalék, a járási vágrehajíóbizottságokban pedig 60 százalék a siptár. Az emberek ezrei tanulnak és ké­pesítési szereznek ezekben a tiszt­ségekben és az emberek ezrei a néphatóságakban többé nem a szol- gabiráka-t és elöljárókat látják, ha­nem olyan embereket, kiket ők vá­lasztottak saját körűiből. Egyes olyan kérdéseket, melyek elősegítik a nemzeti kisebbségek fejlődését és biztosítják jogaikat, objektív okokból nem lehetett meg­oldani. Az a tény, hogy Koszovó- Metohián a lakosságnak mindössze lp százaléka volt Írástudó, lehetet­lenné tette a siptár nyelvnek a szerb nyelv mellett való bevezeté­sét a közigazgatásiba. Szükséges volt előkészíteni a kádereket, meg­tanítani őket irni-olvasni. Már ezév- ben az intézmények nagyrészében a szerb nyelv mellett bevezetjük a siptár nyelvet is. 4, Nagy lépések történtek a nem­zeti kisebbségek kulturális emelé­sében is. Mindenekelőtt iskolákat nyitottunk a kisebbségek nemzeti nyelvén, míg a háború előtt Koszo- vó-Metohián ilyenek nem voltak. Vajdaságban pedig igen kevés. A háború előtt Koszovó és Meto- hián az elemi iskolákban 11.876 sip­tár gyermek tanult., viszont rögtön a háború utón 1944—45-ben 12.417, 1947—48-ban pedig 62.527. A háború előtt nem volt siptár nyelvű gimnázium, viszont 1947/48 iskolaévben 19 gimnáziumuk volt, 2.047 tanulóval és egy tanítóképző 107 tanulóval. Vajdaságban 1947/48 évben 6.72 magyarnyelvű elemi iskola volt, 44 gimnázium és 2 tanitóképezde, 22 szlováknyelvü elemi iskola, stb. Egyszóval biztosítottuk, hogy a nemzeti kisebbségek saját nyelvü­kön tanuljanak. _ Nem akarok itt a kiadói tevékeny­ségről, a kisebbségi nyelveken meg­jelenő lapokról, az írástudatlanság ; elleni nagy akcióról beszélni, ami mind együtt megadja a kisebbségek kulturális emelésén tett széles in­tézkedések teljességét. Ki kell emelni a tanfolyamok, különleges, specifikus iskoláik nagv számát, kü­lönösen Koszovó-Metohián, melyek­ben kádereket készítenek elő a gazdasági és kulturális intézmé­nyekben! munkára. Kormányunk igyekezett biztosí­tani az anyagi esöközöket a nem­zeti kisebbségek kulturális életének emelésére, mely eszközök, mint lát­ható, nem csekélyek. Beszélni kell valamit Vojvodina és Koszovó-Metohia gazdasági fej­lődéséről is. Ez a probléma külön vetendő fel Vajdaságra nézve, külön pedig Koszovó-Metohiára. Vajdaság, tekmtetbevéve egész- országunk ipa­rát es mezőgazdaságát. a fejjett vj_ dékek közé tartozik. Az ötéves terv folyamán, még jobban fog emelked­ni, #a szövetségi, köztársasági és he­lyi ipar fejlesztésével, a mezőgaz­daság állami és szövetkezeti szek­torának fejlesztésével, a Duna— Tisza—Duna csotorna kiépítésével stb. Más a helyzet Koszovó-Metohia körlettel. Ez a körlet a régi Jugo­szláviában tipikus gyarmarti vidék volt. A tömegek kulturélete igen alacsony volt, a mezőgazdaság igen alacsony fokon állt, az ipar pedig egyáltalán ki sem volt fejlődve. Mi tudatában vagyunk annak, hogy a nemzeti kultúrára, az aka­dálytalan kulturális fejlődésre való jog mellett, e körlet teljesebb fejlő­dése megköveteli és magában fog­lalja a gazdasági felemelkedést is. ötéves tervünk biztosítja ezt a fej­lődést, de ennek végrehajtásáért ki­tartó harcot kell folytatni. Itt nem Koszovó és Metohia dolgozó töme­geinek munkailendületére gondolok, amely igen nagy, hanem az állam- igazgatási apparátusunkban lévő egyes emberekre, akik nem elég kitartóak, amikor szak- és egyéb I káderek küldéséről van szó Koszovó- Metohiára. Hangoztatni kell, hogy Koszovó- Metohiában az ipar és bányászat fejlődése mellett a mezőgazdaság fokozásának is hatalmas lehetőségei vannak. Több mint 120.000 hektár parlagi főidet lehetne megmüvelhe- tővé tenni, e területek megműve­lése megteremtené a-z alapot a-z ál­lattenyésztés állami és szövetkezeti szektorának erőteljes kifejlődésének — kihasználva az olyan dús legelő­ket, mint Sara és mások. Kormányunk 1949-re nagyszabású intézkedésedért tervez e területek mefioBáoüjia ét erős mezőgazdasági, állami szektor létesítése céljából. Konkréten, ott ki kell írtam azokat a cserje-erdőket, melyek olyan föl­deken nőnek, ahol azelőtt erdő volt és azt már száz évvel ezelőtt kivág­ták. Magától értetődő az, _ képviselő társaim, hogy a nemzetiségi kisebb­ségek iránti ilyen politikánk e rö­vid időszak alatt olyan nagy sike­rekkel járt. Mi szemtanúi vagyunk annak a hatalmas munkatendület- nek, amely nemzeti kisebbségeink között kifejlődött az ötéves tervért folytatott harcban, a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaság iránti sze- retetben, a Kommunista Párt és az annak élén álló Tito elvtárs, vala­mint vezetősége iránti bizalomban. (Viharos taps.) Ebben az — ilyen nagy fordula­tokhoz képest rövid — időszakban valóságunk bebizonyította, hogy Vajdaság Autonóm Tartományi és Koszovó-Metohia, melyeknek Statú­tumai ma kerülnek jóváhagyásra, ma hazánk gazdasági és politikai | erősítésének vonalán vannak, népe­ink testvérisége megszilárdításának vonalán, a szocializmus építésének vonalán. A nemzeti kisebbségek anyanyel­vükön való kulturális fejlődése nem­zeti formák között történik, de szo­cialista tartalmú: ez a fejlődés ká- . dereket nyújt szocialista gazdasá- : gunknak, fejleszti a tömegek szo- 1 cialista öntudatát, uj ütemben épiti az uj embert. Egyáltalán nem vé­letlen, hanem ellenkezőleg e politi­ka logikus következménye sz a j tény, hogy Koszovó-Metohián a szö- i vetkezeti mozgalom a siptár töme- ; geknél lendületesen megindult és | azt a siptár tömegek magukévá tet­ték. I Másrészt minden a szocializmus í építésében megtett lépés anyagi alapot teremt ahhoz, hogy népeink i egysége még szilárdabb s törhetet- ■ lenebb legyen. | Vajdaság Autonóm Tartomány és Koszovó-Metohia Autonóm Körlet Statútumainak jóváhagyásával mi e Házban nemcsak Vajdaság, vala­mint Koszovó és Metohia népeinek akaratát teljesítjük, hanem az álta­lunk képviselt egész szerb nép aka­ratát fejezzük ki, mely nép tudja ! azt. hogy ez a megoldás -az uj Szer­bia, mint egész, erősítését, s ugyan­akkor közös hazánk, a JSzNK erő­sítését is jelenti. Ilyen módon mi, tettekben, a min­dennapi életben, az állami, gazda­sági és kulturális élet minden ágá­ban hajtjuk végre a Tito elvtárs ve­zetése alatt álló vezetőségünk poli­tikáját, a népek testvériségének és egyen j oguságának politikái át. És mégis vannak olyan emberek, akik bírálni merészelnek bennünket, hogy nem folytatunk helyes politi­kát, hogy valamiféle nacionalisták vagyunk. Igaz, hogy ez a bírálat rágalmakon és koholmányokon als. pul és mind a mai napig még poli. tikánk helytelenségének egyetlen konkrét példáját sem tudták felhoz, ni, habár egyes bírálóink már egé­szen elkoptak keresve a szálkát szemünkben, viszont nem látva a gerendát .saját országukban. Ben. nünket nacionalizmus miatt bírál­nak olyanok is, akik csak most vi­táznak arról, hogy megadják orszá. gukban a polgárjogokat a nemzeti kisebbségeknek. (Csehszlovákia) És mások is. akik az utóbbi időben or. szagukban a nemzeti kisebbségeket megfosztják nemzeti jogaiktól, A kisebbségek nemzeti nyelvű irodal­mának betiltása ezekben az orszá. gokban, a könyvesboltok bezárása, a nemzeti kisebbségek kimagasló fórfiainak letartóztatása és üldözé­se, a macedón nyelvű színházak be. tiltása Pirini Macedóniában — ime ez a valóság cs a gyakorlat e bírá­lóink otthonában. És ismét kijelent, jük, nem véletlen az, hogy ez a bí­rálat üresen visszhangzik hazánk, ban, hogy népeink még egységeseb­ben haladnak a szocializmus épité. senek cs minden népünk boldog jö. vőjének utján. Azzal, hogy jóvá. hagyjuk a népköztársaságunk ke­belében lévő e két autonóm terület két Statútumát, hozzájárulunk né. peink testvériségéhez és egységé­hez, hozzájárulunk a szocializmus kiépítéséhez hazánkban. Ezért a kor raány nevében kérem képviselőtár. saimat, hogy hagyják jóvá a Statu, tumokat olyan formában, ahogyan azt Vajdaság, és Koszovó-Metohia Szkupstiiiíi _ meghozták. (Taps). A Vajdaság Statútumára vonatko­zó vitában felszólaltak Nagy József, Luk,a Mrksics és Juraj Szpevak nép képviselők. Mesa Pljade beszéde A népszkupstina további munkája során az elnök javasolta, hogy mind két statútumról együtt tartsák meg a vitát, s hogy a szavazást mindkét statútumra külön tartsák meg. A törvényhozó bizottság jelentését Koszovó.Metóhija Autonóm Körlet statútumának jóváhagyásáról Radi. voje Davidovics terjesztette elő, majd Mosa Pijade népképviselő ka-’ pott szót. A következőket mondót, ta: Népképviselő társaim, Vajdaság Autonóm Tartomány statútumának és Koszovó.Me télit ja Autonóm Körlet statútumának, amelyek e Ház előtt vannak jóváhagyás végett, különle. gcs jelentőség'ük van, nemcsak ezek tek az autonóm területeknek a szempontjából, sót nemcsak egész Jugoszlávia szempontjából, amelv Szamára ez a két statútum az uj al­kotmányos kiépítés befejezésiét je. lenti. Ezek a statútumok fontosak es jelentősek azért is, mert nem. csak hazánkban, hanem általában az első ilyenr.emü statútumok, olyan autonóm egységek első statútumai, a melyek belépnek egy állami egész alkatába. E szerint ezek különlege. sen fontosak magának az állam szq. cialista jogelméletének szempontjá­ból is. Ezeknek az autonóm egységeknek a statútumai alkotó részét képezik a JSzNK alkotniiny.reodszere égé. szenek és annak a következetes le. nini nemzeti politikának a kifejező. s?i. amelynek elvein alapul államunk föderatív berendezése, amelyeken felépült a jugoszláv népek testvéri, ságsjnek. egységének ée egyenjogú. ságának erőteljes épülete, s a mi népköztársaságunkban élő nemzeti kisebbségek szabad kulturális fejlő, désének joga és védelme, j A Szerb NK alkatában kát autó. nőm egység. Vajdaság és Koszmet van, az első mint autonóm tartó, many, a másik mint autonóm kör. let. Az első, amely nagyobb, s több a lakossága, — a legutóbbi ös-'H. ras szerint Vajdaságnak 1,663.021 lakosa van. — erőteljesebb a gaz. dasaga és magasabb kulturális szín. vonalon áll, az autonóm hatalom és közigazgatás legfelsőbb szerveiként nepszkupstinával és végrehajtó fő bizottsággal rendelkezik, a máso. dik amely kisebb, s gazdaságig cs ku.turahsmi elmaradottabb, az au tonom hatalom és közigazgatás leg felse-bb szerveiként körlett népbi. zottsaggal és körleti végrehajtóbi- zottsaggal rendelkezik. Az elsőnek megvan a maga legfelsőbb birósá. ga,_ a másodiknak nincs legfelsőbb bírósága. Minden egyéb tekintetben* amint mindkét alkotmányból lát. szik,' e két egység autonóm jogai teljesen egyformák. Ez a két autonóm egység, egyik országunk északi, másik déli részén, nemzeti összetételben, s a szerb laj kosságnak ez egységek többi nem" zetiségéhez viszonyítva százaléka." rányában is különbözik egymástól. Koszmetben a szerbek és crnagora- cok a lakosság kisebbségét képezik, a lakosság nagy többségét a siptá! rok alkotják Vajdaságban viszont m*s a helyzet: itt a szerbele a lakoc sáff felét képezik, s a szerbek. a (Folytatás a másoMc obcfaloal^

Next

/
Thumbnails
Contents