Magyar Szó, 1948. november (5. évfolyam, 262-286. szám)

1948-11-01 / 262. szám

V. ÉVFOLYAM, 262. (1199.) SZÁM NOVISZÁD, HÉTFŐ, 1948 NOVEMBER 1 ÁRA 2 DINÁR Szerbia Népszkupstmája befejezte negyedik rendes ülésszakát Jóváhagyták Vajdaság és Koszovó-Metóhia Statútumát Szerbia Népszkupstmájánnak befes előterjesztésének felolvasása után, jöző ülésén Vajdaság- Autonóm Tar. Petar Sztambolics, a Szerb Népköz, tömény és Koszovó-Metódia Autótársaság miniszterelnöke emelkedett nem Körlet Statútumát tárgyalták, szólásra. Beszédében, a többi között A törvényhozó bizottság jóváhagyó a következőket mondotta: Petár Sztambolics beszéde Képviselőtársaim. A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság alkotmánya és a Szerb Népköztársaság alkotmánya alapján a Szerb Népköztársasághoz alkotó részként csatlakozott Vajdaság Autonóm Tartomány és Koszovó.Metóhia Autonóm Körlet. Ma kell ennek a Háznak, a Szerb Népköztársaság alkotmányának alapján jóváhagynia a Tartomány és a Körlet legfőbb szervei által meghozott statútumokat, melyek magukba foglalják autonóm jogaikat. És nemcsak Vajdaságnak és Koszovó-Metóhiának a Szerb Népköztársasághoz való csatlakozása napjától, hanem már Régebben is, közvetlenül a felszabad ■dnlás óta életbe léptetjük az autonóm jogokat napi gyakorlati munkánkban. Ezek a jogok bekerültek pozitív törvényhozásunkba, hatóságánk szervezetébe, a hatásköri beosztásba stb. A statútum meghozatala egy már meglévő helyzet megerősítését jelenti. Ez nem csökkenti ,a statútum meghozatalának és jó■ráhagyásának jelentőségét, mely sta futum fontos alapkő hazánk kiépítésének rendszerében és az annak jobb fejlődéséért vívott harcban. Vajdaság Autonóm Tartomány és Koszovói retetria Autonóm Körtet megteremtése annak a harcnak eredménye, melyet népeink a fasizmus ellen folytatta, a Kommunista Párt vezetésével, eredménye a győzedelmes népi forradalomnak. A régi elnyomó uralom megdöntésén és a dolgozó nép uralmának heryre3®tásáin keresztül, a népfelszabadító harcon keresztül megvalósult , népeink testvérisége és egységige,és ez kifejezésre jutott a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságban, hazánk berendezőében, amely biztosítja Jugoszlávia népeinek egyenjoágát és garantálja a népek testvériségének és egységének nemcsak megőrzését és további fejlesztését, hanemJugoszlávia, mint egész erősítését, hat aknának fokozását és függetlenségiének biztosítását A nemzeti kérdésnek ilyen megoldása lehetetlen lett volra népi forradalmunk győzedelmes befejezése nett'“‘. Másrészt, a sikeres harc a megszűnők és hazai árulók ellen, valamint a mai harc a szocialómus id. építéséét, el sem véttea képzelhető aj nemzeti kérdés helyes megertása nélkül. A népeink élén álló Jugoszlávia Kommunista Pártja, következetesen '■- errebajtva a marxista,terlinista tanítást a nemzeti kérdésről, és felhasználva a Szovjetunió tapasztalatait, nemcsak megadta az alapot és nemcsak harcolt a Jugoszláviában élő népek közötti viszony helyes megoldásaiért, hanem rámutatott a Jugoszláviában élő nemzeti kisebbségek helyzetének helyes megoldására is. Nem akarok arról beszélni, milyen v°t a nemzeti kisebbségek helyzete a régi Jugoszláviában, arról, hogy elnyomottak voltak, elmaradottságban hagyták őket, hogy a nemzeti kisebbségek nem voltak egyenjogúak, hogy elfojtották nemzeti jogaikat. Az ilyen politika nyomai még ma is megmaradtak és nekünk még sok időre és harcra van szükségünk, hogy felszámoljuk a múlt örökségét. E Házban azelőtt is volt már szó e politika következményeiről, arról, hogy e politika gyengítette a régi Jugoszláviát, képtelemré tette arra, hogy megőrizze föggetlenségét és lehetővé tette a megszállóknak, hogy a nemzeti kisebbségek között támogatást keres, sernek hódító terveikhez, és hogy nemzeti gyűlöleteit szítson. Azért Jugoszláviában alapvetően más módon láttak hozzá a nemzeti kisebbségek helyzetének megoldásához. Az új Jugoszláviában, melyben győzött a népi forradalom és megdőlt az elnyomó és kizsákmányoló Jugoszlávia, az új szellem energikusan hangoztatta minden nép egyenjogúságát. A nemzeti jogok bármilyen megtagadása összeegyeztethetetlen volt a népi forradalom vívmányaival, mindazzal, akiiért népeink harcoltak Határozottan ellenszegültünk minden soviniszta próbálkozásnak, melyek a régi uralkodó osztály képviselői oldalairól jeentkeztek, hogy a nemzeti kisebbségeket tegyék felelőssé, a fasiszta megszállók — Horthy és mások által hazánkban elkövetett gonosztettekért. A teljes egyenjogúság megadása a nemzeti kisebbségeknak, kulturális és gazdasági fejlődésük lehetővététele — az új Jugoszlávia erősítésének és szilárdításának vonalán, nemzeti függetlensége biztosításának vonalán történt. Gyilasz elvárás már 1944-ben megírta: »A nemzeti kisebbségeket pedig be kell vonni a tevékeny harcba a fasizmus ellen, Jugoszláviát az ő hazájukká kell tenni és minden vonatkozásban hozzá kell őket fűzni. Ez másképp nem oldható meg, csak ha ők Jugoszláviában egyenjogú polgárok lesznek, ha tiszteletben tartjuk nemzeti és kulturális jogaikat, ha gazdasági, jogi és minden más tekintetben úgy bánunk velük, mint Jugoszlávia többi polgáraival.A Vajdaság Autonóm Tartomány megteremtése, melyben a szerbeken és horvátokon kívül nemzeti kisebbségek, magyarok, románok, szlovákok rutének élnek, valamint Koszovó-Metohia Autonóm Körlet megteremtése, amelyben a lakosság többsége siptár, a párt- és Alton vezetőségünk politikájának végrehajtását jeleníti. Eddigi tapasztalatunk e politika helyességét bizonyítja. Egész rövid időszak alatt a nemzeti kisebbségeknél erőteljes kulturális fellendülés következett be és teljes részvételük hazánk erőfeszítéseiben az újjáépítésért, ma pedig a szocializmus építéséért. Miben nyilvánult meg eddig és milyen konkrét formában mutatkozott meg politikánk e vidékeken? 1. Valóban biztosítottuk a nemzeti kisebbségek jogait. 2. A földreformmal Vajdaságban a földalapból 10.578 magyar, 4.470 szlovák, 4.203 román, 4.402 rutén család kapott földet. Koszovó-Metohián jóvátettük a háború előtt a Síptárokkal szemben elkövetett igazságtalanságokat, amikor elvették földjüket. 3. A hatósági szervek megválasztásakor biztosítottuk a nemzeti kisebbségek legjobbjainak bevonásét a hatóságokba és különféle más állásokba. Az azelőtt páriasorban sínylődő emberek ezreit bevontuk az állami kérdések intézésébe, kezdve a helyi hatóságoktól, egészen a tartomány és körlet legfőbb szerveiig. Ebben nagy eredményeket értünk el. Koszovó-Metohián a helyi bizottságokban 64 százalék, a járási végrehajtóbizottságokban pedig 60 százalék a siptár. Az emberek ezrei tanulnak és képesítést szereznek ezekben a tisztségekben és az emberek ezrei a néphatóságokban többé nem a szolgabírákat és elöljárókat látják, hanem olyan embereket, kiket ők választottak saját körüiből. Egyes olyan kérdéseket, melyek elősegítik a nemzeti kisebbségek fejlődését és biztosítják jogaikat, objektív okokból nem lehetett megoldani. Az a tény, hogy Koszovó- Metohián a lakosságnak mindössze 10 százaléka volt írástudó, lehetetlenné tette a siptár nyelvnek a szerb nyelv mellett való bevezetését a közigazgatásiba. Szükséges volt előkészíteni a kádereket, megtanítani őket írni-olvasni. Már ez évben az intézmények nagy részében a szerb nyelv mellett bevezetjük a siptár nyelvet is. 4. Nagy lépések történtek a nemzeti kisebbségek kulturális emelésében is. Mindenekelőtt iskolákat nyitottunk a kisebbségek nemzeti nyelvén, míg a háború előtt Koszovó-Metohián ilyenek nem voltak. Vajdaságban pedig igen kevés. A háború előtt Koszovó és Metohián az elemi iskolákban 11.876 siptár gyermek tanult, viszont rögtön a háború után 1944—45-ben 12.417, 1947—48-ban pedig 62.527. A háború előtt nem volt siptár nyelvű gimnázium, viszont 1947/48 iskolaévben 19 gimnáziumuk volt, 2.047 tanulóval és egy tanítóképző 107 tanulóval. Vajdaságban 1947/48 évben 672 magyar nyelvű elemi iskola volt, 44 gimnázium és 2 tanítóképezde, 22 szlovák nyelvű elemi iskola, stb. Egyszóval biztosítottuk, hogy a nemzeti kisebbségek saját nyelvükön tanuljanak. _ Nem akarok itt a kiadói tevékenységről, a kisebbségi nyelveken megjelenő lapokról, az írástudatlanság elleni nagy akcióról beszélni, ami mind együtt megadja a kisebbségek kulturális emelésén tett széles intézkedések teljességét. Ki kell emelni a tanfolyamok, különleges, specifikus iskoláik nagy számát, különösen Koszovó-Metohián, melyekben kádereket készítenek elő a gazdasági és kulturális intézményekben munkára. Kormányunk igyekezett biztosítani az anyagi eszközöket a nemzeti kisebbségek kulturális életének emelésére, mely eszközök, mint látható, nem csekélyek. Beszélni kell valamit Vojvodina és Koszovó-Metohia gazdasági fejlődéséről is. Ez a probléma külön vetendő fel Vajdaságra nézve, külön pedig Koszovó-Metohiára. Vajdaság, tekintetbe véve egész országunk iparát és mezőgazdaságát, a fejtett vidékek közé tartozik. Az ötéves terv folyamán, még jobban fog emelkedni,a szövetségi, köztársasági és helyi ipar fejlesztésével, a mezőgazdaság állami és szövetkezeti szektorának fejlesztésével, a Duna— Tisza—Duna csatorna kiépítésével stb. Más a helyzet Koszovó-Metohia körlettel. Ez a körlet a régi Jugoszláviában tipikus gyarmati vidék volt. A tömegek kultúrélete igen alacsony volt, a mezőgazdaság igen alacsony fokon állt, az ipar pedig egyáltalán ki sem volt fejlődve. Mi tudatában vagyunk annak, hogy a nemzeti kultúrára, az akadálytalan kulturális fejlődésre való jog mellett, e körlet teljesebb fejlődése megköveteli és magában foglalja a gazdasági felemelkedést is. Ötéves tervünk biztosítja ezt a fejlődést, de ennek végrehajtásáért kitartó harcot kell folytatni. Itt nem Koszovó és Metohia dolgozó tömegeinek munkai lendületére gondolok, amely igen nagy, hanem az államigazgatási apparátusunkban lévő egyes emberekre, akik nem elég kitartóak, amikor szak- és egyéb káderek küldéséről van szó Koszovó- Metohiára. Hangoztatni kell, hogy Koszovó- Metohiában az ipar és bányászat fejlődése mellett a mezőgazdaság fokozásának is hatalmas lehetőségei vannak. Több mint 120.000 hektár parlagi földet lehetne megművelhetővé tenni, e területek megművelése megteremtené az alapot az állattenyésztés állami és szövetkezeti szektorának erőteljes kifejlődésének — kihasználva az olyan dús legelőket, mint Sara és mások. Kormányunk 1949-re nagyszabású intézkedésedért tervez e területek metiorápássa ez erős mezőgazdasági, állami szektor létesítése céljából. Konkréten, ott ki kell írtam azokat a cserjeerdőket, melyek olyan földeken nőnek, ahol azelőtt erdő volt és azt már száz évvel ezelőtt kivágták. Magától értetődő az, képviselőtársaim, hogy a nemzetiségi kisebbségek iránti ilyen politikánk e rövid időszak alatt olyan nagy sikerekkel járt. Mi szemtanúi vagyunk annak a hatalmas munkalendületnek, amely nemzeti kisebbségeink között kifejlődött az ötéves tervért folytatott harcban, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság iránti szeretetben, a Kommunista Párt és az annak élén álló Tito elvtárs, valamint vezetősége iránti bizalomban. (Viharos taps.) Ebben az — ilyen nagy fordulatokhoz képest rövid — időszakban valóságunk bebizonyította, hogy Vajdaság Autonóm Tartományi és Koszovó-Metohia, melyeknek Statútumai ma kerülnek jóváhagyásra, ma hazánk gazdasági és politikai erősítésének vonalán vannak, népeink testvérisége megszilárdításának vonalán, a szocializmus építésének vonalán. A nemzeti kisebbségek anyanyelvükön való kulturális fejlődése nemzeti formák között történik, de szocialista tartalmú: ez a fejlődés kádereket nyújt szocialista gazdaságunknak, fejleszti a tömegek szo- cialista öntudatát, új ütemben építi az új embert. Egyáltalán nem véletlen, hanem ellenkezőleg e politika logikus következménye az a tény, hogy Koszovó-Metohián a szövetkezeti mozgalom a siptár tömegeknél lendületesen megindult és azt a siptár tömegek magukévá tették. Másrészt minden a szocializmus építésében megtett lépés anyagi alapot teremt ahhoz, hogy népeink egysége még szilárdabb s törhetet■lenebb legyen. Vajdaság Autonóm Tartomány és Koszovó-Metohia Autonóm Körlet Statútumainak jóváhagyásával mi e Házban nemcsak Vajdaság, valamint Koszovó és Metohia népeinek akaratát teljesítjük, hanem az általunk képviselt egész szerb nép akaratát fejezzük ki, mely nép tudja azt, hogy ez a megoldásaz új Szerbia, mint egész, erősítését, s ugyanakkor közös hazánk, a JSzNK erősítését is jelenti. Ilyen módon mi, tettekben, a mindennapi életben, az állami, gazdasági és kulturális élet minden ágában hajtjuk végre a Tito elvtárs vezetése alatt álló vezetőségünk politikáját, a népek testvériségének és egyenjogúságának politikáját. És mégis vannak olyan emberek, akik bírálni merészelnek bennünket, hogy nem folytatunk helyes politikát, hogy valamiféle nacionalisták vagyunk. Igaz, hogy ez a bírálat rágalmakon és koholmányokon alapul és mind a mai napig még politikánk helytelenségének egyetlen konkrét példáját sem tudták felhozni, habár egyes bírálóink már egészen elkoptak keresve a szálkát szemünkben, viszont nem látva a gerendátsaját országukban. Bennünket nacionalizmus miatt bírálnak olyanok is, akik csak most vitáznak arról, hogy megadják országukban a polgárjogokat a nemzeti kisebbségeknek. (Csehszlovákia) És mások is, akik az utóbbi időben országukban a nemzeti kisebbségeket megfosztják nemzeti jogaiktól. A kisebbségek nemzeti nyelvű irodalmának betiltása ezekben az országokban, a könyvesboltok bezárása, a nemzeti kisebbségek kimagasló férfiainak letartóztatása és üldözése, a macedón nyelvű színházak betiltása Pirini Macedóniában — Íme ez a valóság és a gyakorlat e bírálóink otthonában. És ismét kijelentjük, nem véletlen az, hogy ez a bírálat üresen visszhangzik hazánkban, hogy népeink még egységesebben haladnak a szocializmus építésének és minden népünk boldog jövőjének útján. Azzal, hogy jóváhagyjuk a népköztársaságunk kebelében lévő e két autonóm terület két Statútumát, hozzájárulunk népeink testvériségéhez és egységéhez, hozzájárulunk a szocializmus kiépítéséhez hazánkban. Ezért a kormmány nevében kérem képviselőtársaimat, hogy hagyják jóvá a Statutumokat olyan formában, ahogyan azt Vajdaság, és Koszovó-Metohia Szkupszint is meghozták. (Taps). A Vajdaság Statútumára vonatkozó vitában felszólaltak Nagy József, Luk,a Miksics és Juraj Szpevak népképviselők. Mesa Pijade beszéde A népszkupszina további munkája során az elnök javasolta, hogy mindkét statútumról együtt tartsák meg a vitát, s hogy a szavazást mindkét statútumra külön tartsák meg. A törvényhozó bizottság jelentését Koszovó,Metohija Autonóm Körlet statútumának jóváhagyásáról Radivoje Davidovics terjesztette elő, majd Mosa Pijade népképviselő kapott szót. A következőket mondotta: Népképviselőtársaim, Vajdaság Autonóm Tartomány statútumának és Koszovó.Metélitja Autonóm Körlet statútumának, amelyek e Ház előtt vannak jóváhagyás végett, különleges jelentőségük van, nemcsak ezeknek az autonóm területeknek a szempontjából, sőt nemcsak egész Jugoszlávia szempontjából, amely számára ez a két statútum az új alkotmányos kiépítés befejezését jelenti. Ezek a statútumok fontosak és jelentősek azért is, mert nemcsak hazánkban, hanem általában az első ilyennemű statútumok, olyan autonóm egységek első statútumai, amelyek belépnek egy állami egész alkatába. E szerint ezek különlegesen fontosak magának az állam szocialista jogelméletének szempontjából is. Ezeknek az autonóm egységeknek a statútumai alkotó részét képezik a JSzNK alkotmányrendszere egészének és annak a következetes lenini nemzeti politikának a kifejezései, amelynek elvein alapul államunk föderatív berendezése, amelyeken felépült a jugoszláv népek testvéri, ságsinek, egységének és egyenjogúságának erőteljes épülete, s a mi népköztársaságunkban élő nemzeti kisebbségek szabad kulturális fejlődésének joga és védelme. A Szerb NK alkatában két autó,nem egység. Vajdaság és Koszmet van, az első mint autonóm tarto,mány, a másik mint autonóm körlet. Az első, amely nagyobb, s több a lakossága, — a legutóbbi ös-'H. ras szerint Vajdaságnak 1.663.021 lakosa van, — erőteljesebb a gazdasága és magasabb kulturális színvonalon áll, az autonóm hatalom és közigazgatás legfelsőbb szerveiként neoszkupszinával és végrehajtó főbizottsággal rendelkezik, a második amely kisebb, s gazdaságig és kulturalismi elmaradottabb, az autonóm hatalom és közigazgatás legfelsőbb szerveiként közleti népbizottsággal és körleti végrehajtóbizottsággal rendelkezik. Az elsőnek megvan a maga legfelsőbb bírósága,s a másodiknak nincs legfelsőbb bírósága. Minden egyéb tekintetben, amint mindkét alkotmányból látszik, e két egység autonóm jogai teljesen egyformák. Ez a két autonóm egység, egyik országunk északi, másik déli részén, nemzeti összetételben, s a szerb lakosságnak ez egységek többi nemzetiségéhez viszonyítva százaléka.arányában is különbözik egymástól. Koszmetben a szerbek és crnagoracok a lakosság kisebbségét képezik, a lakosság nagy többségét a siptárok alkotják Vajdaságban viszont más a helyzet: itt a szerbek a lakoc sáff felét képezik, s a szerbek. a (Folytatás a másodó obcfalval)