Magyar Szó, 1949. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1949-02-01 / 27. szám

nyarán megkezdte a tárgyalásokat az angol, francia, belga, holland és luxemburgi kormánnyá'. A. múlt év. ben az öt emFtett nyugateurópai ország uralkodó körei közös véde. lem címén megKötőtték a katona- politikai szövetséget az USA véd. nöksége alatt, az idén pedig vég­rehajtják az »északatlanti szövet, ség« megteremtésére irányuló messzemenő angol-amerikai terveket és ebben ugyanezek az európai or­szágok és Kanada vesznek részt az USA közvetlen vezetésével. Ezt hi. vatalosan is igazolta Truman elnök, amikor január 20-án káje'entette, hogy rövidesen a szenátus ele tér. jeszti ennek a szerződésnek a tér. vezetet«. A nyasan szövetség - az angol-amerikai i madó tömb fegyvere E tropso n A szovjet külügyminisztérium közleményének első része ezt a ci. niet viseli, s ebben rövid történeti ismertetését adják az úgynevezett nyugati szövetség megteremtésének. Kiemelik, hogy megteremtői kezdet tői fogva kizárták a lehetőséget, hogy a szövetségben részt vegyenek a répi demokrácia országai és a Szovjet Szövetség A nyugati sző. vétség megteremtői ezzel megmutat ták, hogy ez a szövetség nem a bé­keszerető európai országok egyesí­tésére irányul és nem az európai tartós béke biztosításának érdekeit szolgálja, hanem más célokat követ, amelyeknek semmi közük a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdí­tásához. A nyugati tömb megteremtése teljes változást jelent Nagybritan. ni a és Franciaország politikájában, elsősorban Németország problémá­it illetőleg és mutatja hogv ezek­ek az országoknak a kormányai le Jl'hidtak a Jáltában és Potsdamban ^metország kérdésében kötött t?yezménvekról. A második világ. &tu ideién a szövetségeseket a ^kler-e"enes koalícióban nemcsak zed^ akarat egyesítette, hogy gyo befelezzék a »ittlen Né és a fasizmus ellen v<- hoev *SZabaditó háborút, hanem, zák a J'«vőben is megakadalyoz- mu't erőszakot, amely az el. idézetfV lilékben kér világháború Szövet«# Ugvamey a 1942^"<* Magvbrdaamáv ' ÄSFHslHs r/SÄ'Äw*« p-n J^sakadálvozasát. sonló s™n%tára'6 hT\3 Aa: iuté politika kifej azés­m'nd az aiáfrA ös,:?hangban állott mind nld- 6 0rstágok érdekeivel. ke«zerető'? va,amennvi európai bé- Szo”et Szöv°/w1e érdekeivel A előtt' UoÍ! V is- mi-; ehl hez a politikához ''r',a .ma?Vartós béke biztosi ,az e,lr<ápai tartós met erőszak 1 '^nak az u'abb. vér pohtflM iához ,m^akadá'yozásanaK meeterpmü' A "Vugati szövetség Njgvb-itannia ie.,ent ,h°f.V mondott . é' Franciaország le. sánaf erről amndvS--rne?akadá,y0,ZÍS' hiú!!.!*! 3 0° !t,rtáiáról PS ui. a bekeszerető országokra nagyon ve szMves politikába kezdett azza1 a cé'lal hogy megszid rdi^ ura!mát más európai országok felett, s nem riad vissza attól sem hogy erre a fó’ra felhasználja a tegnapi támadót is. bár a brüsszeli oaktum me''éke. sen kifejezi azt a kívánságot hogy megakadályozzák Németország tá* madépo!itiká|ánai< feléledését Sem mive1 sem mauvarózható hogy Ane lia és Franciaország kormánya az USA kormányává' egvütt. azon fS. radozik hogy most céljai szolgála­tába álHtsa Nvugatnémetorszégot ahol a régi nác' és militarista e'e. mek az angol-amerikai megszálló, hatóságok támogatásává!, egyre na. gyobb befolyást nyernek a közigaz gatási gépezetben. Rámutat a közlemény arra, hogy a nyugateurópaj államok politiká­jának megváltozása támogatásra és bátorításra talált az USA uralkodó köreiben. Kiemeli, hogy az öt nyu­gati állam katonai tanácsa azzal a céllal alakult meg, hogy a nyugati hatalmak csoportját a második vi­lágháborúban szövetséges államok ellen használják fel. A nyugati or­szágok számos államférfi a és az angol-amerikai és francia sajtó is nyíltan támadó kijelentéseket tesz arról, hogy a nyugati szövetség a Szovjet Szövetség és a népi demo­krácia országai ellen alakult ha­bár ezeknek az országoknak a bé­keszerető politikája kétségbevon­hatatlan és általánosan ismert tény Az öt nyugati állam szövetsége katonai és politikai kiegészítése a Marshafl-terv európai végrehajtó kormányzatának. Az európai or­szágok ezen két csoportját az an­gol-amerikai tömb uralkodó körei irányítják s ezeknek a legkevésbé sem á.H érdekükben a MarshaP- tervben és a brüsszeli paktumban résztvevő országok nemzeti és gazdasági céljainak megvalósítása. Az ő céljuk az. hogy erősítsék és kiterjesszék stratégiai, katonai és gazdasági hadállásaikat Ahogyan a Marshail-tervnek sem célja, hogy ténylegesein gazdaságilag újjáépítse az európai országokat, hanem terv­ként szolgál arra, hogy a marshal b- zált országok politikáját és gazda­ságát az angol-amerikai uralom hadászati-katonai terveihez idomít­sa Európában, ugyanágy az uj cso­portosulást sem a kölcsönös segít­ségre és a nyugati szövetségbe tar- tozó országok kollektív védelmére teremtették, hanem abból a célból, hogy folytassák az angol-amerikai uralkodó körök uralmi befolyásá­nak megszilárdítását és további ki­terjesztését Európában és eközben a maguk érdekének rendeljék alá ezeknek az országoknak a kül- és belpolitikáját. A nyugati szövetség támadó jel- legét mutatja az is, hogy egyre inkább követelik a katonai erők és katonai kiadások növelését. Emel­lett a nyugati szövetség megterem­tői megalakították a katonai bi­zottságot, sőt a nyugati szövetség főparancsnokainak bizottságát is, amelyben az élen Montgomery an­gol tábornaggyal helyet kaptak az öt állam vezérkari főnökei, habár nem bizonyíthatják be, hogy bár­milyen támadás veszélye fenyegeti államukat. Az a sietség, ahogyan ezeket a katonai szervezési intéz­kedéseket végrehajtják, szintén nem azt bizonyítja, hogy ennek az uj csoportulásnak a résztvevői aiztositani kívánják a tartós bekét Európában. Inkább azt mutatja, hogy politikai nyomást akarnaik gyakorolni egyes európai orszá­gokra és Nyugatnémetorszáigra is. Ennek az ui európai csoportosu­lásnak a megteremtésével egyidejű­leg az USA és Anglia uralkodó kö­rei az utolsó két hónapban az északatlanti szövetség megteremté­sen fáradoztak, amelybe belép az öt nyugateurópai államon kívül Kana­da és az USA is. Az északatlanti szövetség céljai sokkal messzebb- m-enőek a nyugateurópai tömb cél­jainál. Szoros összefüggésben áll­nak azokka' a tervekkel, hogy erő­szakkal az USA védnöksége alatt megvalósítsák az angol-amerikai vi­láguralmat. Az észa&af'an#! oafefum és az an»o!-ameríhal vlláeuralmí terven E dm alatt a második részben a szovjet külügyminisztérium közle­ménye rámutat arra_, hogy az észak­atlanti paktum a fo eszköz hogy az egész viiágon megvalósítsák az USA uralkodó köreinek uralmi poli­tikáját. Az északatlanti szerződés terve­zete világosan mutatja, hogy az angol amerika» tömb világuralomért harcol. Habár az északatlanti pak­tum öt európai ország. Kanada és az USA részvételét irányozza elő, mégis mindenki előtt világos, hogy ez az USA uralkodó köreinek az ügye Mive! pedig így az észak­atlanti paktum ténylegesen az USA és" Nagybritánnia uralkodó körei­nek fő eszközévé válik »az Atlantik mindkét partján«, ezzel a paktum egyezik az angol-amerikai világ­uralom megvalósításának támadó politikájával, amit — mint ismere­tes — Churchill, szenzációt keltő fultoni beszédében az USA és Nagy- brítannia fő háború utáni feladatá­nak nyilvánított. Az USA, Kanada és az öt nyu gateurópai ország részvételén kívül az északatlanti paktum tervezete elő'rányozza más országok részvé­telét is Ezzel kapcsolatban szó van Svédország. Norvégia és Dánia csat­lakozásáról. Egyes körök indítvá­nyozzák hogy az ezzel kapcsolatos nehézségeket a külön skandináv paktum megteremtésével küszöböl­jék" ki. Ez nem akadályozná a skandináv országokat, hogy csatla- kozzanak az északatlanti tömbhöz. Ugyancsak vizsgálják a lehetősé­get hogy Franco Spanyolországa, Portugália, Olaszország, sőt Török­ország is csatlakozzék az északat­lanti paktumhoz. Ezzel párhuzamo­san beszélnek a Földközi-tengeri unió. vagy Földközi-tengeri keleti paktum megteremtéséről, az atlan­ti tömb segédeszközéről is A külön államtömbök egyre na­gyobb számban való megteremtése, az USA és Anglia védnöksége alatt, méginkább kiemeli azt a tényt, hogy a fő imperialista tömbnek egyáltalán nincs regionális jellege hanem egyes hatalmaknak az ér­dekeit, sőt azt a célját szolgálja, hogy a világ minden tája felett uralkodjanak. Ezt igazolja az a terv is, hogy megteremtsék a délkelet- ázsiai országok tömbjét, amelyet gyakorlatilag a nemrégiben New Delhiben megtartott úgynevezett ázsiai értekezleten már kezdtek megszervezni. Mindez mutatja, hogy az USA és Nagybritannia uralkodó körei azon fáradoznak, hogy az at­lanti tömbbe közvetlenül vtsy közvetve minél több államot bevon­janak és ezzel úrrá váljanak fe­lettük. Az északatlanti paktum célja hogy az USA és Nagybritann'a uralkodó körei vezetőhelyet foglal­janak el minél több államban és megfosszák őket a lehetőségtől, hogy független nemzeti kül- és bel­politikát folytassanak. Ezeket az államokat segédeszközül akarjak felhasználni támadó terveik meg valósításához. Ebben a helyzetben Sztálin generalisszimusz válasza az Iniernatira] law Service amerikai sa'tiügynükség európai igazgatójának kérdéseire A TASS közli Joszáf Viszariono- vics Sztálin válaszát Mr. Kings Kingsburry Smith, az International News Service amerikai sajtóügy­nökség európai igazgatójának kér­déseire. ELSŐ KÉRDÉS: Hajlandó-e a szovjet kormány megvitatni az amerikai kormánnyal olyan nyilat­kozat kiadását, amely leszögezné, hogy egyik kormánynak sincs szán­dékában a háború eszközéhez fo­lyamodni a másik ellen? VÁLASZ: A szovjet kormány kész volna megvitatni ilyen nyilat­kozat kiadásának kérdését. MÁSODIK KÉRDÉS: Haj!andó-e a szovjet kormány az USA kor­mányával együtt e békepaktum megvalósítására olyan intézkedése­ket tenni, mint a fokozatos leszere­lés? VALASZ: Magától értetődik, hogy a szovjet kormány együttműköd­hetne az USA kormányával a béke­paktum megvalósítására irányuló olyan intézkedések megtételében is, amelyek a fokozatos leszerelésre vezetnek. HARMADIK KÉRDÉS: Vájjon ha az USA, Anglia és Franciaország kormánya hozzájárul, hogy eS»- lassza a külön nyugatnémet állam megteremtését addig, amíg a Kül­ügyminiszteri Tanácsot össze nem hívják a német kérdés egészének megvitatására, hajlandó volna-e a Szovjet Szövetség kormánya meg­szüntetni a szovjet hatóságok által foganatosított forgalmi korlátozá­sokat Berlin és Németország nyu­gati övezetei között? VALASZ: Ha az USA Nagybri­tánnia és Franciaország betartják a harmadik kérdésben kifejtett fel­tételeket. a szovjet kormány sze­rint nincs akadálya annak, hogy megszüntesse a szállítási korlátozá­sokat, mégis azzal, hogy egyidejű­leg megszüntessék azokat a szák litási és kereskedelmi korlátozáso­kat, amelyeket a három állam ve­zetett be. NEGYEDIK KÉRDÉS: Hajlandó-e Excellenciád találkozni egy közösen kiválasztott helyen Truman elnök­kel, hogy megvitassál^ ennek a békepaktumnak a kérdését? VÁLASZ: Korábban már ismétel­ten kijelentettem, hogy nem eflen- zem a találkozót. szó sem lehet arról, hogy a Szov­jet Szövetség és a népi demokrácia országai x észtvegyenek az északat­lanti paktumban, vagy más hasonló szövetségi:er, mivel az északatlanti paktum a hatalmak egy Ids cso­portjának. elsősorban az USA és Anglia uralkodó köreinek azt az erőszakos törekvését fejezi ki, hogy valamilyen módon a maguk céljai­hoz idomítsák más ál’a-nok enge­dékeny, vagy velük szemben füg­gő helyzetben lévő kormányának -politikáját. Ezeknek a tömböknek a megte­remtése és a paktumoknak az alá­írása nem küszöböli ki a számtalan ellentétet és torzsalkodást az eze­ket a paktumokat aláíró országok között. E paktumok nem küszöbö­lik ki az ellentéteket még az an­gol—amerikai tömb fő résztvevői között sem, mivel mind a két ha­talom támadó törekvései lépten- nvomon összeütköznek egymással. Nem szabad elfelejteni azt sem. hogy nem minden ország kíván csat lakozni ezekhez a tömbökhöz és a már résztvevő országok sem ren­delik alá magukat minden esetben az angol-amerikai parancsnak. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a keleti gyarmati or­szágokban rohamosan terjed a népfelszabaditó mozgalom. Végül meg kell említeni, hogy a Szov’et Szövetség és a népi demokráe'a or­szágai megteremtették népeikben az őszinte törekvést, hogy megva­lósítsák a bará+ság és az or-zá^ok egyenjogúságának nagy elveit. Már magának a szovjet államnak a fennállása, amelynek hatalma és nemzetközi befolyása növekedik, továbbá az az erőteljes támogatási amit más országok demokratikus erői nyújtanak neki elhár'thatat- lan akadály minden támadó terv számára, amely aiTa irányul, hogy bármely hatalom világuralmát meg teremtse. Ez történelmi igazolást nyert a fas'szta államok felszámo­lásában is, hiszen ezek is grandió­zus vi’águralmi terveket akartak megvalósítani ős ezektől a tervek­től a jelenleg: angol-amerikai vi- láguralmi tervek csak nagyon ke­véssé külön-őznek. Közismert tény, hogy az utóbbi időben az angol-amerikai tömb or. szág3i, különösen pedig az USA, hai landók tovább növelni fegyveres eiői két. katonai költségvetésüket, ki­építeni légi és tengeri támaszpont, iáik hálózatát a világ minden táján és egyéb katonai terveket készíteni egészen az atombomba háborús fel használásáig Az USA ura’kodó kö reí a második világháború befeje. zése után kezdtek légi és tengeri támaszpontokat létesíteni az Atlan­ti és a Csendes óceánon és sok más távoli tengeren. így azután az ame rrkai támaszpontok száma nemcsak nem csökkent, hanem még növeke­dett a világ minden táján. Egész államokat, különösen a szovjet ha. tárok közelében, hídfővé tettek az angol.amerikai légierők és egyéb fegyveres erők számára, hogy meg. támadhassák a Szovjet Szövetsé­get. Az USA állandóan uj hiteleket nyújt ezeknek az országoknak há­borús fegyverkezésre. Senki sem állíthatja, hogy ez az USA védelmé ben történik, Véletlennek tek'nthe. tő.e hogy az USA és Nagybritannia a második világháború után fenn­tartotta közös vezérkari főnökségét Washingtonban és ez a kulisszák mögött folytatja tevékenységét és előkészíti az ui támadó terveket? Ha ilyen tervek nem volnának, nem lenne ok arra, hogy ez a ve­zérkar ma is fennálljon Washing, tonban. sem arra hogy angoj és amerikai csapatokat küldjenek egy. re több országba. Amerikai csapa­tok állnak Európában és Ázsiában még az Egyesült Nemzetek egyes tagállamainak területén is. Világos, hogy ennek a külpolitikának semmi köze az USA védelmének törvényes gondjaihoz és ezt a politikát tel. jesen áthatja az erőszak szelleme, a támadás szelleme. Sőt mi több, egyes körök az USA. ban Nyugatnémetországot és Ja. pánt is fegyverként akarják fel­használni támadó terveik megválói- sitásához. Ezért nein véletlen, hogy az USA mindenféle kifogást hoz fel, hogy elhalássza a német és japán békeszerződés megkötését. Ez az USA uralkodó körei küloolitikájá. na1« természetes következménye, mert ez a politika támadó terveken alapul. Ezzel kapcsolatban rá kell mutatni arra hogy az amerikai po itika támadó jellegű a demokrati­kus erőkkel és a demokratikus or­szágokkal szemben is. hiszen a gö. rög nép csak azért nem szabadul, hatott ki a nehéz helyzetből' mert a népnek idegen reakciós erők hat­hatós támogatásban részesültek kí­vülről. Berlin kérdésével kapcsolatban a szovjet kormány mégegyszer meg. mutatta, hogy az USA és Anglia jelenlegi ura'kodó köreinek nem ál! érdekében a megegyezés és egvüttmüködés a Szoviet Szövetség gél. sőt lemondanak a korábbi egyezményről is. Az USA végül o. ivan messzire ment hogy most boj kottába a kereskede'met a czovi«t Szövetséggel. Ez a politika azonban elsősorban annak az országnak ká. ros, ahonnan ered. Mindezek, az USA és Nacybrl- tann'a háboruutáni külpolitikájára vonatkozó tények bizonyítják, hogy (Folytatás a második oldalon! VL ÉVFOLYAM, 27. (1275.) SZÁM NOVISZAD. KEDD, 1949 FEBRUAR 1 ARA 2 DINAR A sznjsl lipyÉiszltrii közleménve az Északatlanii pakli aiepieratásM iiyuló lárpMról A szovjet külügyminisztérium — I mint jelentettük — közleményt adott ki az északatlanti paktum megteremtésére irányuló tárgyalá­sokról. Ezúttal részletesen ismertet jük a már röviden közölt közle­ményt. A közlemény rámutat arra. hogy január 14-én az USA kü'ügymmisz. tóriuma hosszabb okmányt tett köz. zó »A béke építése kollektív biz. tonság az Atlanti óceán északi ré­szében« címmel. Ezzel kapcsolat, ban megállapítja: »Ebben a hivatalos okmányban főbb vonalakban kifejtik az USA álláspontját az úgynevezett »észak­atlanti paktumot« illetőleg, amiről az amerikai kormány a kanadai kormánnyal együtt niár a múlt év

Next

/
Thumbnails
Contents