Magyar Szó, 1949. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1949-03-02 / 51. szám

Tito marsai jelenlétében megkezdődött az első országos szövetkezeti értekezlet h IMP ä$zpontt Vezetősége nevében Floss Pijsfie OOvOzOlte az értekezletet Beográdbain hétfőn megkezdődött az országos szövetkezeti értekezlet. A Kolarac népegyetam ünnepélyesen feldíszített termében hazánk minden tájáról a földműves és termelő parasztszövetkezetek 1100 delegátusa és 100 mezőgazdasági szakember gyűlt össze. Valamivel 17 óra után megérkezett Josztp Broz Tito. Jugoszlávia marsaiba, a JKP KV politikai bizottsága tagjainak Edvárd Ka-dety, Alekszandar Rank ovtcs, Borisz Ki dries és Mosa Díjadé kíséretében. A delegátusok hossznntartó viharos tapssal köszöntötték őket A terem néhány percig visszhangzott Tito marsai és a JKP KV Politikai Bizottsága tagjainak szóló üdvözletektől és felkiáltásoktól Ezután az értekezletet Dobroszav Tomasevics a JSzNK szövetkezeti főszövetsége végrehajtó bi­zottságának elnöke nyitotta meg. Üdvözölte Tito marsait és a Politikai Bizottság tagjait, a JSzNK és a Szerb NK kormányának1 tagjait és az értekezleten résztvevő delegátusokat Tomasevics a többi között azt mondta, hogy ezt az értekezletet egy hónappal a JKP KV II. plenáris ülése -után tartják és az érte kéziét feladata, hogy összegezze a földműves szövetkezetek és termelő parasztszövetkezetek munkájának eredményeit és tapasztalatadt és, hogy határozatokat hozzon hazánk szövetkezeti mozgalmának további fejlesztéséhez. Ezután az elnöklő Dobroszav Tomasevics javaslatára az értekezlet diszelnökségébe Jugoszlávia Kommunista Pártja Központi Vezető-ige, a murakaelnökségbe pedig a következők kerültek: Dobroszav Tomasevics a JSzNK szövetkezeti főszövetségének elnöke, dr. Mihajlo Vucskovics a JSzNK szövetkeze tó főszövétségének ttok'ra. Radiszav Nedélykovics, a Szerb NK földműves szövetkezeti főszöveteágének el­nöke. Dimitrije Bajaäica a JSzNK földművelésügyi miniszterének helyettese Nikola Lakics a kacsarevói »Crveni proleter« termelő paraszt szövetkezet elnöke. Vera Aceva a Macedón NK szövetkezeti főszövet' sé-gének elnöke, Taeko Grujevszki a lazaropolyei »Kocsa Racin« termelőszövetkezet elnöke, Jaiksa Nová- kovics Cmagora NK szövetkezeti fő-szövetségének elnöke. Milet a Mrsovies a p! evljei járási szövetkezeti szövetség elnöke, Milan Lackoyics 3 Morvát NK szövetkezeti szö­vetségének ttokéira Sostarics Kata a koprivnicai járás Hlebme falu termelő paraszt- szövetkezetének elnöke Radovan Zirojevics a virovitica-i járás Szuhopolye földműves szövetkezetének elnöke Franc Sztrle Szlovénia földműves szövetkezeti főezövetségének elnöke Marija AHjamcsics az idriai járási szövetkezet1 szövetség titkára Vlado Vujovics Bosznia-Hercegovina NK fö'dmüves'szövetkezeti szövetségéneik elnöke, lkja Vidics a Wells® járási Donya Trmava »Partizán« termelőszövetkezetének el­nöke Marko Sztipics a »Sujica« terme'ő_parasztszövetikezet tagja, Csedomrr Ercsics, a szerbi® Dob- ricsból. A munkaelnökség tnginó nevének említésekor a jelenlevők helyeslésüknek adt3k kifejezést. A megválasztott munkáé lnökség azután elfoglalta a helyét. Időközben a delegátusok percekig Telkesen skandáltak: »H-'s-Tjtó*. < Ezután az elnöklő a következő napirendet javasolta: 1. A földműves szövetkezetek fejlődése — beszámoló, tartja MüaJíko Todorovios mérnök, a JSzNK f&Idmfiveiésüevi minisztere; 2. A beszámolóval kapcsolatos vita: 3. A termelő parasztszövetkezetek alapszabály.mintájának javaslata; 4. A szövetkezeti gazdaságok szervezési szabályzatának javaslata és 5. kü'önféle. Az értekezlet a napirend javaslatot elfogadta Ezután Mosa Pijade elvtárs a JKP KV Politikai Bizottságának tagja kapott szót Az emelvényre fellépő Mosa Pijade elvtársat a delegátusok hosszantartó tapssal üdvözölték. Mosa Pijade elvtárs beszéde Kiküldött elvtársak, boldog va­gyok, hogy nektek, a szövetkezeti Parasztok első értekezletére hazánk "t*?**1 vidékéről érkezeti delegjtu. ,,0*^’ ralvaink szocialista Stfor- t-‘ '5 mezőgazdaságunk fejlesz í m u?I2B?inak ma tolmácsolha­tom Jugoszlávia Kommunista Párt­ja Központi Vezetőcégének meleg elvtársi üdvözletét és legjobb ki. vánsagait a sikeres munkához. Keoviselelukben megválasztottak *s elküldték benneteket ide, egész “«Koszlávia. valamennyi nép’köztár- c7ffKUnk földműves szövetkezeti re ^ortielnck erre az értekezlete. szövett?tc!vfcan minden nép M? aí»1« Parasztjai államunk- dolgozö na_^"tuflkísosztályunk e* a Kommunistádéi* J*®*1 harcával, vezetésével, a*Part b?tor es b?Ici! ..ének igazán , .. ™b.f. vált. Az, hogy ÜéT' kozosÄ\f erre a fontos * melyben azonos, kn,^"^* *: fftség, közös tore.cvé* cé| '■«éré! benneteket, feka annak, hogv mliVen fei,s^L. céüak*'Zna0lZ0T6Jn£6n} M»i "ar­V_no!: möve, népeink tesp.órlsé've egysége megvalósulásánál, ve, mennvire megbontbatatian p ' és egv«ég és menny;re - érd és biztos a'ao. hogy felsír,, boldoV’élete.0 éS Váf°S i0'g0t6ÍW Mélyreható az az ^alakulás. a- melvet hazánk dolgozó parasztsága a népfelszabaditó háború és néni forradrlom éveiben keresztülvitt. A munkásosztállyal együtt a doMozó Parasztság is harcba ment a Kom- munista Párt hívására harcba a nemzeti és szociaff: felszabaduló. a munkásosztállyal együtt m-g tisztogatta az orszáeot a fasiszta j“*K*zál lóktól és hazaáruléktő! le- m<, l!a a burzsoázia elnyomó ural regünké tíremteí,c ui népi hadse- ▼eit Tan ** a népuralom n.l szer- *- '«lies részvétele az általános népi harcban, részvétele a népfel. szabadító bizottságokban a Nép­front, az ifjúság és a nők szerve­zeteiben, a Kommunista Párt szer­vezeteiben, amelynek vezető tevé­kenységét a harcban a dolgozó pa­rasztság lépten.nyomon bizalommal kísérte, minden napnal egyre in­kább igazolta részvétele a számta­lan nagy tömegakciéban n felkelés vidékein, hogy biztosítsák hadse­regünk élelmezését, a termékek be- takariV'át, elláss#? a menekülte­ket, részvétele az Írástudást é* közművelődési tömegmozgalmak, ban o háború nebéz körü’ménvej kö zött is részvétele a gyűléseken, ér­tekezleteken és a hatósági szervek választásain — mindez alapjaiban megmozdította parasztságunkat és cselekvő harcossá tette, hogy har. coljen a fasizmus megsemmisítésé­ért és az igazén demokratikus né­pi állam megteremtéséért. A hábo­rú befejezésével és az uíiáépités és az ország szocialista építésének kéz d'Tóvel a dolgozó parasztság nan. ról-napra ulból megbizonyosodott arról, hogy mennyire igazolt volt az a messzemenő bizalom, amellyel a háború alatt és a néni forrad.i. j lomban a Kommunista Párt iránt viseltetett. Az ui népuralom egyik alapvető feladatának tekintette, hogy védje és fejlessze a kis- és kü’é-i-parasztsáeot teljesen felsza­badítsa a bankok, uzsorások, nagy. birtokosok és faltisj gazdagok rab- sánákól, megteremtsen minden fel- teteit ahhoz, hogy faiunk kitépje mae-át az évszázados elmaradott­én bél. \ néphatóságok szüntelen gondoskodása meiiett, amelyeknek szerveiben a dolgozó parasztság I "r, | mértékben közreműködik, falviunkat nngy politikai, kulturális és társadalmi lendület ragadta ma- pá\r3». ^ néptömeirek se^it^f/rével és ellenőrzése mellett a néobizott. sógok munkáiénak kife"ődése, va­lamennyi többi falusi népi tömeg, szervezet kifejlődése, dolgozó pa­rasztságunk részvétele a tömeges munkaakclcban és különösen a szö­vetkezeti szervezetek kifejlődése megváltoztatta falvaink arculatát. A pjtris; ?7D ti !o’(. Mosa r^aue lönböző Intézkedések révén elért nagy eredmények, amelyek a Kom. munjsta Párt falusi politikájának szerves részei voltak, feljogosítot­ták a Párt Központi Vezetőségének második plénumát, hogy a Pártnak a falu szocialista átformálására és a mezőgazdasági termelés fejlesz­tésére irányuló alapvető feladatai, ról szóló Határozatában leszögezze: »Mindezek az intézkedések a Párt falusi politikájának alapcéljait: a dolgozó parasztság anyagi helyze­tének megjavítását, a dolgozó nép fiaméval való szorosabb kapcsolatát, a munkás.paraszt szövetség meg­szilárdítását a falusi kizsákmányo­ló e'emek gazda-ági korlátozását és politikai elszigetelését, a mező. gazdasági termelés fejlesztését, a falu és város közötti csereforgalora fokozásót és szabályozását, a mező- gazdaság szocialista szektorának erősítését szolgálták olyan eszkö­zökkel, amelyek általában fejlesz, tik a mezőgazdasági termelést és a dolgozó paraszt tömegeket bekap, csolják a szocialista építésbe,?. A Kommunista Párt falusi politi­kájával, amelynek céljait a plénum határozata így megjelölte, bebizo­nyította, hogy valóban Falu és vá­ros dolgozóinak pártja és élcsapa ta, az egyetlen erő, amely dolgozó parasztságunkat a haladás és jólét útjára, a szocializmus útjára vezet­heti. Pártunk büszke arra, hogy a dolgozó parasztság ennyire nagy tömegei vezetőjüket látják benne, hogy a dolgozó parasztok iránta megnyilvánuló bizalma ennyire mély és megingathatatlan; hegy si­került megteremtenie a munkások és parasztok ennyire szilárd szövetségét, a népi államnak ezt a gerincét és hogy ez a népi állam ma biztos léptekkel halad a szocia­lizmus felépítése felé. Dolgozó pa­rasztságunk megmutatta és meg­mutatja képességét, hogy együtt haladjon a munkásosztállyal a szo­cializmus felépítésében is, hiszen vállvetve harcolt vele az idegen fasiszta megszálló és az elnyomó hazai burzsoázia ellen is. A mun­kás-paraszt szövetség hazánkban a valamennyi dolgozó elnyomója és kizsákmányolőja ellen vívott véres harcban acélozódott meg. Ezért ma megbonthatatlan. A Kommunista Párt különösen a földműves szövetkezetek minden formájának fejlesztésén fáradozott s egyrészt arra törekedett, hogy megtalálja a dolgozó parasztság társulásának legjobb formáit és ál­landóan tökéletesítse ezeket a for­mákat, másrészt pedig arra töre­kedett. hogy a szövetkezeti élet valóban a kis- és középparaszt ke­zében legyen. »A földműves szövet­kezés minden formájának eddigi fejlődése — állapítja meg a máso­dik plénum határozata — és az e téren elért sikerek dolgozó paraszt­ságunknak azt a készségét és ké­pességét mutatja, hogy a szövetke­zeti élet különböző formáit felhasz­nálja a mezőgazdaság fejlesztésére. A dolgozó parasztság felfogja, hogy a szövetkezet a legjobb esz­köz életének feljavításához, általá­ban a falu gazdasági, politikai és kulturális színvonalának felemelő I séhez.« A földreformról és telepítésről i szóló törvény meghozása lehetősé. ; get nyújtott termelő parasztszövet- kezetek alapítására és alapításuk 1945-ben megindult. Mint ma is. a Kommunista Párt az első pillanattól ! kezdve erélyesen arra törekedett, ; hogy a termelő parasztszövetkeze­tek megteremtése kizárólag önkén­tes alapon, minden nyomás nélkül történjék. Lehet, hogy egyeseknek úgy tiint, a termelő parasztszövet- kezeteo létesítése túlságosan las­san h előre. Pártunk azonban úgy vélte, hogy egyedül maguknak a dolgozó parasztoknak a szövet­kezet, külcnösenfpedig a termelő parasztszövetkezet fejlődésében és munkáiéban szerzett tapasztalatai kell, hogy meggyőzzék a dolgozó parasztságot annak az útnak a he­lyességéről, amelyet a Párt gazda­sági és kulturális előmenetele írt­jául megjelölt. Csak ilyen módon, példaszolgáliatással mutathatták meg a termelő parasztszövetkeze­tek, hogy a legsikeresebb eszközök falvaink szocialista átalakításéhoz és mezőgazdasági termelésünk fej­lesztéséhez, csak ezen az utón kelt­hettük fel és fokozhattuk a dolgo­zó parasztság kedvét, hogy termelő oarasztszövetkezeteket alapítson. Pártunk Központi Vezetőségének második plénuma különös figyelmet szentelt a fahi szocialista átformá­lásának és a mezőgazdasági terme­lés fejlesztésének és helyesen látta meg ezt a fokozódó hangulatot, hogy termelőszövetkezeteket ala­pítsanak. Meglátta, hogy keH és lehetséges több bátorsággal és na- .gyobb iramban hozzálátni a terme­lő parasztszövetkezetek létesítésé­hez. Hogy a Párt ezt a kérdést mi­lyen helyesen tette fel és oldotta meg a második plénum határozatá­ban, azt mutatja az a lelkes fogad­tatás, amiben dolgozó parasztsá­gunk a határozatot részesítette, mulatja a mai nagy lendület a ter­melő parasztszövetkezetek tömeges létesítésében. Ezzel a lendülettel pedig dolgozó parasztságunk a ma­ga részéről uj bizonyítékot nyújt arra, hogy milyen nagv bizalommal tekint a Kommunista Pártra és ve­zetőségére, az élén népünk, nagy fiával ás tanít óm esterővel, Tito elv­társsal. Delegátus elvtársak, Ti, akik szilárdan a dolgozó pa­rasztság kezében lévő szövetkeze, tekből jöttök, legjobban tudjátok, mennyire nevetséges és ostoba az a rágalom, hogy a Kommunista Párt »kulák«-pírt. a falusi gazda­gok pártja, a falusi gazdagok kor­mányozzák országunkat és írják törvényeinket. Csupán azért rágal. maztak bennünket meg ezzel, me’-t- falusi politikánkban nem akartunk semmiféle kész kaptafát a;i ; !maz- ni. hanem állandóan számot veK nfc tényleges viszonyainkkal. A Párt Központi Vezetőségének második plenáris ülésén hozott határozatot követő mai nagv lendület a terme, lőszövetkezetek létrehozásában leg lobban b’zonyitja, hogy utunk he­lyes volt é9 csak az említett hatá­rozatban egészen világosan kijelölt utón Juthat el dolgozó oarasztsá. gunk a kis árutermelésből a kor­szerű - tehnikát alkalmazó nagy sző vetkezeti mezőgazdasági gazdálko­dáshoz, csak ezen az utón szaba­dulhat fel falunk az évszázados gazdasági és kulturális elmaradott­ságból. Ez az értekezlet uj néni szocia­lista államunkban az első ilyenfajta összejövetel és magábanvéve is je­lentős eredmény a földművelési sző. vetkezeti élet fejlődésében hazánk ban, s kétségtelenül uj, rendkívül jelentős buzdítás lesz a szövetkeze­ti élet további általános és gyors fejlesztésére, a földműves szövet, kezeti élet további s’keres építésé­re, minthogy ez a leghatalmasabb eszköz falvaink szocialista átformá­lásához és általában mezőgazdasá. gi termelésünk fejlesztéséhez és szorosabb kapcsolatának megte­remtéséhez a szocialista iparral a- mely olyan nagv szerepet iátszik a falu gazdasági és kulturális színvo­nalának felemelésében. Pártunk Központi Vezetősége nem kételkedik abban, hogy ez az értekezletetek, a vita után, amely­ben minden oldalró* tanulmányoz, zétok a földműves szövetkezeti élet elölt álló számtalan kérdő'*, gazdag lesz sikere'-'ben. Értekezleteteket a Központi Pártvezetőség ugv tekin­ti. mint a leghaladóbb szövetkezeti parasztok, azoknak a gvöle^ezefét, akik a szocializmus falvain'-ban va­ló felépítésében érdemeket szerez­tek. Ezért a Központi Pértvezefő- ség nevében még egvszer si>-»res és eredményes munkát kívánok. Éljen a szövetkezeti parasztok el. ső szövetség« értekezletei Éljen falu és város népének ve­zére és tanítómestere, Tito elvtársi Mosa Pijade beszédéi gyakran szakították félbe helyeslés.-e: taps­sal Tito marsai a JKP KV po.iti kai bizottságának és Jugoszlávia Kommunista Pártja Központi Ve. zetőségének éltetésével. VI. ÉVFOLYAM, 51.(1299.) SZÁM- ----- - - -----——­NOVISZÁD. SZERDA, 1949 MÁRCIUS 2 ARA 2 DINAR

Next

/
Thumbnails
Contents