Magyar Szó, 1949. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1949-03-02 / 51. szám

2 Masks 1 576 Joszip Hrincsevics Jugoszlávia Népfrontja nevében üdvözölte az értekezletet Jugoszl­ávia Népfrontjának vég­rehaj­tó bi­zottsága nevé­be­n Joszip Hrncsevics üdvözölte a szövetkezeti értekezletet. Beszédében a többi t­özött a következőiket mondotta: »A szövetkezeti tagoknak ezt az első szövetségi értekezletét abban az időpontban tartjuk, amikor a dolgozó parasztság hazánk min­­den vidékén döntő lépéseket tesz a falu szocialista átalakításának útján. A parasztgazdaságok ezrei, helyen­ként egész falvak is belépnek a már meglévő termelő parasztszö­­vet­kezeteiébe, vagy új termelő pa­­r­aszt s­zöve­ttk­ezet­ek­et, szövetkezeti gazdaságokat, állatf­armokat, sttv. létesítsenek. Élénk politikai és szer­vezeti előkészületek folynak, hogy a dolgozó parasztság további töme­gei csatlakozzanak a földműves termelőszövetkezetek különféle faj­táiba. A dolgozó parasztság szövet­kezetekbe való bekapcsolódásának kérdése központi kérdés, amiről Jugoszlávia szakszervezeti szö­vetsége nevében Gyúró Szalai, elv­társ, a központi tanács elnöke üd­vözölte az értekezletet. A többi kö­zött a következőket mondotta: „Ez az értekezletek azoknak a nagy történelmi győzelmeknek gyü­mölcse és folytatása, amelyeket népeink, dicső Kommunista Pár­tunk és Tito elvtárs vezetése alatt (taps) kivívtak a népi forradalom idején és továbbfejlesztettek a szocializmus építéséért folyó harc körülményei között. Kétségtelen, hogy népi forradal­munk nagy vívmányai közé tarto­zik a nagybirtokok és feudális ma­radványok szétzúzása és a föld fel­osztása a földnélküli és szegénypa­rasztok között. Ezzel a forradalmi tettel, nemcsak, hogy dolgozó pa­rasztjaink örök időkre megszaba­dultak vérszopóiktól és kizsákmá­­nyolóiktól, hanem méginkább meg­szilárdult a munkások és parasz­tok szövetsége, amely a megszál­lók és hazaárulók elleni felszaba­dító háború folyamán jött létre. Hála Pártunk és kormányunk he­lyes politikájának, népeink hatal­mas sikereket értek el nemcsak gyáriparunk újjáépítésében és fel­építésében, hanem jelentős sikere­ket értünk el mezőgazdaságunk színvonalának emelésében is, amely a döntő ágazatokban elérte és túl­szárnyalta a háború előtti szín­vonalat. Azonban népünk szükségleteinek növekedése miatt, a lakosság szá­mának állandó növekedése miatt városainkban és ipari központja­inkéban, gyáriparunk szükségletei­nek növekedése miatt — a me­zőgazdasági termelés területén el­ért eredmények nem elégíthetnek ki bennünket teljes mértékben. Éppen ezért feltétlenül szüksé­ges, hogy Ötéves Tervünknek eb­ben a harmadik esztendejében, a mi, parasztok-szövetkezeti tagok ta­pasztalatai alapján még nagyobb lendülettel lássunk hozzá mező­­gazdasági termelésünk további fo­kozásához. Hazánk munkásosztálya szak­­szervezeteibe tömörülve, lelkese­déssel elfogadta a JKP KV II. plénumának határozatait, amelyek nagy figyelmet szentelnek mező­­gazdaságunk szocialista átformálá­sának. Senki sem kételkedhet ab­ban, hogy a munkásosztály, mező­­gazdaságunk szocialista átalakítá­sa jelentőségének tudatában, min­den erejével támogatni fogja a dolgozó parasztságot, elsősorban a paraszt­szövetkezeti tagokat, e fel­adatok sikeres megoldása terén. Hazánk munkásosztálya az iparo­sításért és villamosításért vívott harcban megteremti a szocializmus győzelmének anyagi alapját hazánk­ban s ezzel is gyorsítja mezőgaz­daságunk szocialista átalakítását. Munkásosztályunk támogatása el­sősorban abban nyilvánul meg, hogy a szocialista munka verseny útján emelve gyáriparunk színvo­nalát, emeli azoknak a gyáripari ágazatoknak a színvonalát is, ame­lyek közvetlen segítséget nyújtanak dolgozó parasztságunknak, elsősor­ban pedig a szövetkezeti szektor­nak hogy minél sikeresebben mun­kálkodjon a mezőgazdaság szocia­lista átformálásán Nálunk gyárak épülnek és fej­lődnek, amelyekben mezőgazdasági gépeket és szerszámokat gyárta­nak. Gyárakat építünk, vegysze­rek (műtrágya) előállítására. Ké­szülékeket gyártunk a mezőgazda­ság területén végzendő tudományos kutatások céljaira stb Mindezek­ben a gyárakban és vállalatokban a munkásosztály szocialista mun­ka­verseny útján arra törekedik, falvai­fobam tárgyaknak. Ezért az egész nép, külsőn pedig a dolgozó parasztság nagy érdeklődéssel vár­ja ennek az értekezletnek munká­ját és eredményeit. Szövetkezeti tagtársak, a falu szocialista átalakításáért vívott harcban óriási szerep hárul a Nép­frontra, melyhez a város és a falu dolgozó embereinek milliói tartoz­nak. A Népfrontba szervezett nép­tömegek egysége és tudatos törek­vésük a szocializmus építésében a falun a győzelem alapvető előfelté­tele szocialista építésünk e terüle­tén is. A naptömegek egysége volt a múltban minden győzelmünk biz­tosítéka, ez marad a jövőben is minden győzelmünk elöntő biztosí­téka. Ezt az egységet szilárdítani kell a falu szocialista átformálásá­ért folytatott mostani harcban is. A szocializmus építésében a falun a Népfront harcol a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetség hogy nektek parasztoknak , szö­vetkezeti tagoknak minél több mű­szaki és vegyi eszközt nyújtson, hogy minél sikeresebben elvégez­hessétek feladataitokat. Ti, paraszt szövetkezeti tagok a mezőgazdaság szövetkezeti szekto­ra utján nagy mértékben elősegí­titek hazánk gyorsabb és sikere­sebb iparosítását és villamosítását oly módon, hogy a munkásosztály­nak élelmezési cikkeket, iparaink­nak pedig nyersanyagot­­nyújta­tok. Ezekben a közös erőfeszíté­sekben nyivánul meg leginkább a munkások és parasztok megbont­hatatlan , szövetsége amely nép­uralmunk alapját képezi. A munkásosztály hősies erőfeszí­tése a gyáriparunk kiépítéséért ví­vott harcban sok parasztszövetke­zeti tag példás erőfeszítései meleti példaként kell, hogy szolgáljon minden parasztszövetkezeti tag­nak arra, hogy milyen munkaerő­­feszí­tés­sel kell hozzálátni közgaz­dasági feladataink megoldásához, amelyeknek az a céljuk, hogy ha­zánkat, elmaradott agrárországból haladó ipari­ agrárországgá változ­tassuk. Sok sikert kívánva értekezlete­tek munkájához, én itt kijelenthe­tem, hogy Jugoszlávia szakszerve­zeti szövetségének szervezetei és hazánk munkásosztálya minden le­hető segítséget megadnak nektek szövetkezeti tagoknak a mezőgaz­dasági termelés fejlesztéséért, fal­­vaink szocialista átformálásáért ví­vott harcban, mert ez harc hazánk minden dolgozója szebb életének megteremtéséért Éljen a munkások és parasztok szövetsége, dicső Kommunista Pár­tunk irányítása alatt! Éljenek a paraszt szövetkezeti ta­gok és mezőgazdaságunk szocialis­ta átalakításának élharcosai! Éljen hazánk szocialista építésé­nek szervezője, Tito elvtárs! (Min­den delegátus feláll és viharosan ütemesen kiáltja: „Tito, Tito“).­AAA gének megszilárdításáért és a szé­les néptömegek egységének megszi­lárdításáért azzal, hogy a dolgozó parasztság mind szélesebb tömegeit a szövetkezeti mozgalom felé vonz­za éspedig, fokozatosa­n a szövetke­zés különféle formáin át s kizárólag az önkéntesség és meggyőzés­­ el­vén. Másrészt a Népfront szilárdít­ja a munkásosztály és a dolgo­zó parasztság szövetségét és saját sorai egységét azzal hogy harcol a falun , lévő ellenséges és üzérkedő elemek ellen és szét­zúzza befolyásukat az elmaradot­tabb dolgozó parasztokra A JKP KV It plénuma a falu szo­cialista átalakítása és a mezőgazda­sági termelés fokozása terén lévő alapvető feladatokra vonatkozó ha­tározatában számos feladatot tű­­zött ki a Népfront szervezetei és a többi tömegszervezet elé, külön pe­dig azt a feladatot, hogy­­fejtsenek ki élénkebb konkrét és mindenirá­­nyú politikai és agitációs-propa­ganda munkát a falun, magyaráz­­zák a dolgozó parasztságnak mind a földműves-szövetkezeti mozgalom valamennyi kérdését, mind a terme­lő szövetkezetek valamennyi kér­dését«. (A II. plénum határozata) A frontszervezetek, elsősorban a front falusi alapszervezeteinek tö­rekvése és politikai aktivitása, hogy meggyőzzék a dolgozó parasztokat afelől, hogy a szövetkezeti mező­­gazdaságra való áttérés szükséges és nélkülözhetetlen hogy a szövet­kezet" mezőgazdasági termelés az ő egyéni érdekeiknek összeegyezteté­se a népközösség érdekeivel — a frontszervezetek alapvető feladata. E feladat helyes végrehajtásától függ, hogyan győzzük ki a nehézségeket, melyek az ilyen bonyolult harcban előttünk állnak mint amilyen az egyéni parasztok átállítása a kollek­tív mezőgazdasági termelés útjára. A Népfront propagálni fogja az agrotechnikai és egyéb rendszabá­lyokat. ..melyek elősegítik a na­­gyobb terméshozamot a földmű-­­­velésben, állattenyésztésben, gyü­­­­mölcstermesztésben stb és elősegí­t­i, hogy a dolgozó parasztok szak­­előadásokon, tanfolyamokon és a sajtó útján képesítést nyer­­enek e rendsz­abá­lyok a­d­a­m­a­zására. Különösen­­fontos feladat hárul a frontszervezetek és a falusi nép­­frontírók­ok elé abbm a tekintetben, hogy ők példát mutassanak azaz a termelőszövetkezetekbe való belé­pésükkel és aktív törekvésükkel a szövetkezeti ügyekben utat mutas­sanak azoknak a parasztoknak, akik nehezebben válnak meg a gazdálko­­dás egyéni módjától A Népfront és a tömegszerveze­tek a falun segíteni fognak a föld­­megmunkáló termelőszövetkezetek­nek és a szövetkezet gazdaságok­­nak a gazdasági épületek építésé­ben és a mezőgazdasági munkála­tok elvégzésében, különösen a szántásban vetésben, aratásban, stb. A Népfront szervezetei saját részükről külön hozzájárulnak ah­hoz, hogy az új termelő paraszt, szövetkezetek és szövetkezeti gaz­da­sá­gok rögtön kezdettől fogva szilárdan saját lábukra álljanak és könnyebben áthidalják a kezdeti nehézségeket s már az első évben fokozzák a terméshozamot szövet­kezeti gazda­ságo­kban. A­ Népfront küönféle módon ösz­­sze fogja kapcsolni a kívülálló dol­gozó parasztokat a termelő pa­rasztszövetkezetekkel, még szoro­­sabb kapcsolatot­­ teremt a falusi frontszervezetek és a városi front,­szervezetek között, s ilyen módon mélyíti a dolgozó tömegek egysé­gét a falun a szocializmus felépíté­séért vivott harcban Éljen a néptömegek törhetetlen egysége a harcban a szocializmus felépítéséért a falun! Éljen Jugoszlávia Kommunista Pártja és Tito elvtárs akik vezet­tek bennünket a népuralomért vi­vott győzedelmes harcban, ma pe­­dig vezetnek bennünket a szocializ­mus felépítéséért vívott harcban! Gyuró Szalaj üdvözlő szavai Jungoszlávia szakszervezeti szövetsége nevében Gyúró Szalaj A mezőgazdász gyesítését előmozdító szövetségi intézetet alapította. A szövetségi kormány rendel­etet hozott a mezőgazdaság gépesítését előmozdító szövetségi intézet ala­pításáról és munkájáról. Az intézet feladatai: a mezőgaz­­dasági traktorok, gépek készülé­kek és szerszámok típusainak ki­vizsgázása és azok alkalmazása és észszerű felhasználása lehetősé­geinek megállapítása hazánk egyes mezőgazdasági vidékein, a mezőgazdasági traktorok, gé­pek, készülékek és szerszámok tipizálása egyes területekre Az in­tézet további feladata, hogy kivizsg s­gálja a mezőgazdasági traktorokat, gépeket és felszereléseket annak érdekében, hogy apusnormákat ja­vasolhasson, továbbá kivizsgálja a mezőgazdasági gépek üzemanya­gát és foglalkozik a mezőgazdaság gépesítésével kapcsolatos minden egyéb kérdéssel. Bosk­o Siljepvics altábornagy, a Ju­oszláv Hadsereg képviselőjének üdvözlő szavai A Jugoszláv Hadsereg nevében Bosko Siljegovics altábornagy üd­vözölte az értekezletet Sikeres munkát kívánt a kiküldötteknek és kiemelte, hogy hadseregünk éber figyelemmel kíséri a dolgozó parasztok munkáját és harcát, a szocializmus felépítéséért falun. Ezután a következőket mondotta: „Népeinknek, hazánk szocialista építésében aratott nagy győzelmei, valamint a falu szocialista átala­kításáért vívott harcban elért si­kerek döntő jelentőségűek mind­­annyiunk szempontjából, nemcsak azért, mert ezek a győzelmek és sikerek hatalmas, nagyon jelentős hozzájárulást képeznek népeink er­kölcsi-politikai egységének még fo­kozottabb megszilárdításához, ha­nem azért is, mert az ezen a té­ren elért győzelmek és sikerek még fokozottabban és erősebben kifej­lesztik és tökéletesítik a műszaki és gazdasági feltételeket arra, hogy hazánk védelmi ereje a lehető leg­nagyobbra növekedjen, s hogy to­vább fokozhassuk a Jugoszláv Had­sereg erejét. Népeinknek és a had­seregnek ugyanaz volt és marad a sorsuk, ugyanaz a feladatuk és közös az útjük. A Jugoszláv Had­sereg harcosai és tisztjei tudatában vannak kötelezettségeiknek és an­nak, hogy milyen segítséget kell nyújtaniuk a falvai­k szocialista átformálására irányuló harcban­. Bosko Siljegovics altábornagy ezután így folytatta: „Mindazok, akik bármilyen mó­don akadályozzák a szocializmus építését hazánkban, vagyis mind­azok, akik meg akarják akadá­lyozni lassítani, vagy lehetetlen­né tenni az országépítést és a fal­vak és városok dolgozóinak boldo­gabb életét, népeink törhetetlen akaratával és elítélésével találják szemben magjukat, mert népeink szilárdan elhatározták, hogy szoci­alista módon építik fel hazájukat, életüket. Éppen azért, mert a Tá­jékoztató Iroda határozata a hala­dás elleni harcot, ellenforradalom­ra való­ felhívást, munkásaink és parasztjaink forradalmi vívmánya­inak lerombolására való felhívás­t, vagyis ennél fogva felhívást je­lent mindannak a lerombolására ami hazánkban úl és haladó ami létrejött és felépült. — éppen e­­zért elérte, hogy népeink általános megvetéssel tekintenek rá. A Tájékoztató Iroda határozata és a határozat közzététele után ki­fejlődött fékevesztett hajsza csak a hatalomtól megfosztott burzsoá­zia különféle maradványainál, a különféle profitbarkáuzóknál és üzé­reknél, gyáváknál és ingadozóknál, a különféle problematikus és a nép­től eltávolodott értelmiséginél, a hazanélküli embereknél stb. ta­lárt termékeny talajra. Mi, teljes mértékbe­n meg va­gyunk győződve harcunk igazságos­ságáról és jogosságáról. Elvégzünk minden feladatot, am­i Pártunk és Tito elvtárs tűzött ki elénk a Párt V. kongresszusán és a JKP KV második plénumán, és senki sem akadályozhat meg bennünket ab­ban, hogy saját erőnkből felépít­sük hazánkban a szocializmust. Hadseregünk éber fegyelemmel kíséri mindazoknak a munkáját, akik akadályozzák a béke megte­remtését a világ népei között. A Jugoszláv Hadsereg harcosainak és tisztjeinek mély meggyőződésük, hogy a Jugoszláv Hadsereg min­dennapos állandó és rendss­zeres erősítésével adják meg a legjobb választ mindazoknak, akik új há­borúra uszítanak. Az erőteljes és egyöntetű Jugo­szláv Hadsereg, legfelsőbb parancs­nokának, Tito elvtársinak, közvet­len vezérlete alatt, repcénk leg­jobb fiaitól vezetve. — akik min­den lehető emberfeletti nehézsé­gek és megpróbáltatások közepet­te acélosodtak meg. — népeink legnagyobb hozzájárulása és mind­inkább az lesz az egész világ népei közötti igazi demokratiku­s béke megőrzéséhez és kiépítéséhez. Éljen a paraszt szövetkezeti ta­gok első szövetségi értekezlete! Éljen Jugoszlávia Kommunista Pártja, élén Tito elvtárssal, — a szocializmus építésének vezérkara hazánkban!“ Bosko Siljegovics altábornagy be­szédét a kiküldöttek többször is vi­haros tapssal szakították félbe és lelkesen éltették Tito marsait. Ju­goszlávia Kommunista Pártját és a Jugoszláv Hadsereget Ezután Dobroszáv Tomásevics bejelentette, hogy a pionír termé­szetbarátok nevében Zorán Szto­­jákov a velencei pionír osztag vezetője üdvözli az értekezletet. A terembe belépő pionir-csoport „Té­­toval a hazáért előre“ felk­áltás­sal üdvözölte az értekezletet. Zv­án Sztojákov rövid üdv".­''" leplédet, mondott s a jelenlévők Telkesen ünnepelték Ezután Dolemszkiv Tomásevics berekesztette a délutáni ülést. Az értekezlet kedd­ reggel 8 órakor folytatja munkáját. -AAA- A „SrrMilija“ ném­t »Utói SttvüzlM az erieiez eiel A »Sumadrja« mezőgazdasági gépgyár munkájai munkaidejük után összegyűltek a gyár nagyter­mében, hogy megbeszéljék mikép­pen nyújthatnak több segítséget a szövetkezeti tagoknak. A felszóla­lók egyöntetűen kifej­ezték azt a véleményt, hogy a gyár munkássá­ga úgy járulhat hozzá a legjobban a szövetkezeti munka sikeréhez ha fokozza a termelést mert a gyár termékei, a mezőgazdasági gépek legnagyobb része a szövetkezetek számára készül A gyá­r munkássága mindig ko­molyan fogta fel ezt a feladatot. Az elmúlt hónapban­ — noha több mint 15 napig vártak egyes nyers­anyagokra, s emiatt február 20-ig nem bírták teljesíteni­ még havi tervük felét sem — a hátralévő né­hány nap alatt pótolták az elvesz­tett időt. Ennek eredményeként ma a boronák százai, kukoricavetőgé­­pek és egyéb szerszámok várják a »Sumadija* udvarában, hogy a szö­vetkezeti birtokokra szállítsák őket. * 1 2 A munkások me"'"’pjtották, hogy több és jobb gép gyártásá­val segíthetik a legjobban a szövet­kezeti mozgalmat s ez'­rt 'az orszá­gos szövetkezeti értek*' z' ,'tnek a következő kötelezettségeket vállal­ták: »T­elj­esítjük a gyár évi tervét november 29-ig. Egy k­óvínpal a határidő előtt jelzél"r­uk nektek az előirányzott gépeket Megjavít­juk gyártmányaink in növéget és ezzel fokozzuk termékeik teljesí­tőképességét és tartós sávét.« A gyár munkásai elvállalták egy termelő parasztszövetkezet védnök­ségét Ennek a szövetk­­ezeknek hi­l­­ladékanyagból túlórában készítenek­­gépeket, minden gépjavítást vállal­nak és tanácsot nyújtanak a gépek jobb kihaszn­á­lásában ellátják könyvekkel, időnként meglátogat­ják. A munkások mindezeket a kötelezettségeiket üdvözletükkel együtt továbították az első orszá­gos szövetkezeti értekezletnek. IWSM.2 ti!­ö«sare ^orszádon a m'é([»i Hiúság IIB. tartományi érteje# e*e Holnap és holnapután tartja öreg tartományi értekezletét Vajdaság Népi Ifjúsága. Az értekezlet napi­rendje a következő: 1. Szerbia Népi Ifjúsága vajdasá­gi ^szervezeteinek feladatai 1949-ben. Előadó Miroszláv Gonya elvtárs, az ifjúság tartományi vezetőségének titkára 2. Szerbia Népi Ifjúsága vajdaság: tartományi vezetőségének jelentése a szervezetek munkájáról a máso­dik és a harmadik értekezlet kö­zött. Előadó Györgye Radoszavlye­­vics elvtárs, az ifjúság tartományi vezetőségének szervezőtitkára. 3. A vajdasági ifjúság vezetőség és felügyelőbizottság megválasztá­sa. Matryprá rmf Felhívjuk olvasóink figyelmét hogy a szövetkezetek elnevezését a jövőben a következőképpen alkal­mazzuk: seljaska radna zadruga­­ terme­­lő parasztszövetkezet zemijoradnicka zadruga , föld­műves szövetkezet

Next