Magyar Szó, 1949. augusztus (6. évfolyam, 181-206. szám)

1949-08-01 / 181. szám

¥aftSas Y:m befejezték az ar tás! A cséplés is vége felé jár az áiiami birtokokon és a termelőszövetkezetekben Az időjárás miatt az idén később arattak tartományunkban. A búza beérési időpontja is eltérő volt az egyes vidékeken. Szerémségben és néhol Délbánátiban is majdnem egy hónappal később kezdődött az ara­tás. mint egyébként szokott. Az aratásról megállapítható, hogy az idén, Szerémség kivételével, mindenütt rendben folyt. Szerém- .ségben, különösen a zimonyi járás­ban, a népbizottságok kezdetben téves álláspontot foglaltak el. Ara­tási tervüket úgy állították össze, hogy kizárólag gépi erőre támasz­kodtak. Nem vették figyelembe, hogy gépük teljesítőképességével csak 25 nap alatt tudtak volna le­aratni. Később belátták tévedésüket és kézikaszálók beállításával elvé­gezték feladatukat. Ez az oka an­nak, hogy a zimonyi járásban még némileg elmaradtak, de ma-holnap ók is teljesen befejezik a munkát Vajdaságban tehát egészen kevés kivétellel az aratás befejezettnek tekinthető, úgyhogy minden erőt a cséplésre és ugarolásra kell fordí­tani. A cséplés kezdeti nehézségei szin­tén megszűntnek tekinthetők. Min­denütt, ahol az egyéni meggyőzés és felvilágosítás módszereit alkal­mazták, sikerült biztosítani a mun­kaerőt, úgy hogy az előirányzott 2400 csoport közül több mint 2000 teljes erőbedobással dolgozik. A legtöbb állami birtok és a ter­melőszövetkezet ió példával járt elől az aratásban és a cséplésben, úgy hogy a napokban teljesen be­fejezik mind a két munkát. Külön dicséretet érdemelnek a topolyai járás szocialista szektorának dol­gozói. Már a legközelebbi napokban teljes létszámukkal uiabb feladatok elvégzéséhez, elsősorban az ugaro­láshoz látnak hozzá. A cséplés gyors befejezése most, a legégetőbb feladat. A legújabb uta­sítások szerint a cséplőgépek ne' várjanak sémii yen sorrendre, ha­A járásban a cséplést jnég e hó I 16^án megkezdték. Legelőször a ri- gyicai »Niikica Popovics« termelő- szövetkezetben csépeltek, majd a többi termelőszövetkezet udvarán is felbugott a cséplőgép ... Néhány nappal ezelőtt a magángazdaságok­ban is megkezdték a cséplést. De a cséplés a járás területén még nrn- dlg nem bontakozott ki egészen. Ez azért van, mert a gépállomások rossz munkabeosztásukkal késle'tí- tiik a cséplést. Ugyanis a traktorál­lomások vezetői csak arra töreked­tek, hogy aratási tervüket teljesít­sék, de a csép'.ésbe nerp vetettek be elég traktort. Igv a "cséplőgépek nél foglalkoztatott traktorok szá­ma a tervezett 131 helyett még most is csak 72. A többi traktort a zab aratására használják fíl, ahelyett, hogy ezt a munkát kézierővel végez ték vo'na és a traktorokat a csép­iéi1 munkára áMitanák be. Ezt sür­gősen meg is kel! tenni, mert a nagy meleg következtében a leara­tott búzából a szemek kiperegnek. Több helységben, mint például Szontán, Kupusz nán, a búzát nvg nem rakták kazalba Emiatt a csép­lés lassabban halad, mert a cséplő­gépeknek néhol 8 km-t is vándorol­niuk kell. Igaz, hogy az esőtől a ga­bona elázott, nem lehetett mindjárt kazalba rakni. De most már meleg van, az időjárás száraz. Lehet ksz- lakat «rakni és tegyék ;s meg mie­lőbb A több mint ezer hektár oe- érett búzatermést augusztus 5- g össze kell hordani. Erre a munkára a zombori járási néphizoítság 1 400 személyt és 770 fogatot irányzott elő Klyaicsevó, Telecska, MAit'cs, Santks, Csonoplya, Sztanis cs és Ri- gyica falvakból. Párhuzamosan a csépléssei a ga­bonafelvásárlás is folyik. Terv sze­rint julius 25-ig 450 vagóa búzát nem azonnal csépeljék a szérűbe szállított búzát, még ha emiatt ál­landóan a falu egyik végéről a má­sikra is kellene menniök. Csak egy a fontos: a munka ne álljon egy pillanatra sem. Politikai szervezeteink továbbra is kisérjék a legnagyobb figyelem- | mel és segítsék a cséplést. Első feladatuk az hogy fokozzák a munkacsoportok fegyelmeze’ttségét, az üzemanyagtakarékosságot és ügyeljenek a cséplőgépek teljesítő­képességének kihasználására. Az ugarolást általában elhanya­golják még a szocialista szektoron is, pedig ez igen eredményes és fontos termetesig tehnikai eljárás. E téren az volt a 'hiba. hogy a búza- kereszteket a földeken hagyták, s igy a traktorok nem használhatták ki az éjszakát ugarolésra. Kivétel a becsei és a moravicai állami birtok. Itt komolyán végzik ezt a munkát. A szervezés körül. Bácska kivé­A zombori járásban, »Gocse Del­csev« termelőszövetkezet kivételé­vel, befejezték az aratást. A »Go­cse Delcsev« termelőszövetkezet aratását a kutaá traktor-állomás ara- tóbrigádja késleltette. Feladatát ugyanis felületesen végezte és má­sik traktorállomást kellett segítsé­gül h:vni. A sztanisicsi traktoríMo- más is hibát követett el a rigyicai »Nhkica Popovics« termelőszövetke­zetben, mivei délben abbahagyta az aratást, habár estig teljesen elvé­gezhette volna. A bresztováci traktorbrigád, ahe­lyett, hogy az aratást a »I Vojvo- gyanszka« termelőszövetkezetnél keltett volna felvásárolni és csak 61 vágón került a buzaalapba, vagy is a tervet csak 13,50 százalékban valósították meg. Klyacsevó ért el eddig legjobb eredményt. Innen ma guk a termelőszövetkezetek 16 vá­gón búzát beszolgáltattak a Zsito- prometnek. A mileticsi és szontai répbizottsAgok is igyekeznek, hogy búzafelvásárlás! feladatuknak eleget tegyenek. Csak Telecska és Rasz- tina nem szállított be eddig egy vá­gón búzát sem. Szvilojevón a Zsi- topromet mulasztása^ miatt nem ha­lad a búzafelvásárlás, mert a rak­tárt még mindig nem hozta rend­be. A buzafelvásrlást meg kell gyor sitani a zombori járásban, hogy a gabona itt :s mielőbb biztos helyen legyen JÓL SZERVEZTE MEG A CSÉPLÉST A MOLI »TESTVÉRISÉG EGYSÉG« A moli »Testvériség-Egység-s: ter­melő parasztszöverkezet a jó mun­kaszervezéssel és a munkaerő he­lyes elosztásával lehetővé tette, hogy az aratást e hó 18-án befejez­ze. Egy nappa1 az aratás befejezése előtt megkezdte a cséplést is. A szövetkezet julius 24-ig több mint 10 vágón gabonát csépelt ki és el­helyezte raktáraiban. Ellenben a »Vojvodina« termelő parasztszövetkezet vezetősége nem Igy cselekedett A cséplési előké­születeket nem végezte el időre. El is maradt munkájával. A vezetőség­nek nagyobb gondot kel1 fordítania arra, hogy a jövőben az ilyen hi­bák ne forduljanak elő. Most pedig a vezetőségnek azon kell fáradoznia, hogy az őszi mun­kálatokat iő! előkészítse, mert kü­lönben a kukor catörésse! és a töb­bi munkával szántén elkésik. telével, több fogyatékosság mutat­kozott az aratás és cséplés folya­mán. A legkomolyabb ezek közül a jelentésszolgálatban megnyilvánult felületesség és hanyagság. Ennek következtében az irányítás nagy nehézségekbe ütközött. Rumén elő­fordult. hogy a 'árási mezőgazda- sági-gépreferens egyszerűen meg­tagadta. hogy naponta jelentést küldjön a Főbizottságnak, ami el­ítélendő, sőt büntetendő cselek­mény. De mind e szervezési fogyaté­kosságok és hibák lényegtelenné válnak dolgozó parasztságunk ha­talmas munkalendülete és erőfeszí­tései mellett. A szövetkezeti tagok és a mezei munkások mindent meg­tettek és megtesznek, hogy a dol­gozók kenyere nagyobb és jobb le­gyen ebben az évben és mezőgazda­ságunk büszke eredményeivel mél­tóan csatlakozzon szocialista gyár­iparunk sikereihez. kezdte volna, a magángazdaságok gabonáját aratta. Csak egy hét múl­va, amikor a járási népbizottság közbelépett, kezdte a termelőszö­vetkezetben az aratást. A megállapítások- szerint a zoru­bor: járásban a traktorálomások gyenge eredményi mutattak az ara­tásban. Hasonló az eset a cséplésben Is. Gyakovón és Kupuszinán a cséplést még meg sem kezdték, mert a ko- iuti t r ak t o rútlom ás ok a cséplőgépe­ket nem irányították a szérűre. A bresztováci traktorállomás üzem­képtelen cséplőt küldött a sztapári termelőszövetkezetbe és a cséplést folytonosan meg kellett szakítani. Mindezekből k tünk, hogy ezek a gépállomások komolytalanul fogják fel a gépek alapos felülvizsgálását, aminek a következménye, hogy a gépek hamar üzemképtelenné vál­nak. Meg kell említeni, hogy a szövet­kezetek sokkal eredményesebben végezték az aratást. Ez érthető is, mert a szövetkezetekben már az elején alaposan megszervezték a munkál. Traktoraik, cséplőik jól dolgoztak. A 17 cséplőgépen egy­szer sem volt üzemzavar. Á csépiés eredménye a 'egjobb a »Nikica Po­povics« és a prigrevicai »Liika« ter­melőszövetkezetben. A csép’őcso- portok napi normájukat 170-20ö’/o- ban teljesítették. A nagyobb ter­melőszövetkezetek 2 cséplő csopor­tot alakítottak, amelyek egymást kétnaponként váltják. A cséplés: munkákat munkanapok alapján vég­zik. A legtöbb termelőszövetkezet időmegtakarítás végett mindjárt keresztbő’, végzi a cséplést. Csak zsákokban éreztek hiányt cséplés- kor, de ezt is megoldották úgy, hogy a szövetkezeti tagok összead­ták zsákja/wat A tarlóhántást az aratás után teljes iramban fokoz­zák. A termelőszövetkezetek edd'g 30° '»-ban végezték el az ugarolást. Csak a gyakovói »Gocse Delcsev« végezte el 95°/»-ban. A termelőszövetkezetek talajjaví­tást is végeznek A krusevljei és a gya«ovői termelőszövetkezetek ed­dig 15 vágón műtrágyát szórtak szét a feiugarolt földbe. A kukori­ca mübeporzásáva! is foglalkoztak. A legjobb eredményt a koluti »Mar­sai Tito« és a Klyaicsevói »Komu- niszt« szövetkezet érte el. A rigyi­cai »Nikica Popovics«, a klyaicsevói »Komuniszt« és a »Partizán« ter­melőszövetkezetekben az épitóbr- gádok a csépiés alatt is teljes iram­ban folytatják a gazdasági udvar építését. A női munkaerő bekapcso­lását csak a koluti, kruseváci, gya­kovói és csonoolyai termelőszövet­kezet oldotta meg, napközi ottho­nok létesítésével. Minden traktort a csépléshez! A. zombori Járásban a ferme^szöveftezele’i szervezlek meg a munkát, mint a trakteráltamások Ha meífhezdih a Szhadirí-ió lecsapását Crnagora gazdasági fejlődésé­nek legnagyobb feladata és egy­ben ötéves Tervünk egyik leg- nagyobbméretü munkálata, a Szkadari tó lecsapoiása ma kez­dődött meg. A lecsapolást vezető vállalat Golicsana falunál egy 32 kilométer hosszú töltés építésé­vel kezdi meg a munkálatokat. A munka megindulása előtt a lecsapolást végző, vállalat gon­doskodott a szükséges munka­erőről. A környező falvakból elegendő számú munkást tobor­zott és több önkéntes frontbri­gádot is bevont a munkába. A legnagyobb munkahelyek közelében több kőbányát is nyi­tottak. Ezek a bányák az épí­tendő töltés megerősítéséhez szükséges követ szolgáltatják. Hatalmas lakótelepek is épül­tek a munkások számára. Ezek egy részébe bevezették a villany világítást és gondoskodtak a munkások jó ellátásáról és kul­turális szükségleteiről is Crnagora népe boldogabb jövő jét jelentő hatalmas küzdőterén ma kezdődik a harc a Terv egyik legnagyobb feladatának megva­lósításáért.------------------------------------------// ------------------------------------------­Ö: nappal a határidő eíül áltirSéh a metéhia—prizreni vasútvonal legnagyobb alapiját Hazánk forgalmi hálózatának ki­bővítése és gazdasági élete vérkerin gésének felélénkitése céljából, az Öt éves_ Terv számos uj vasútvonal építését irányozta elő. Az egyik uj vasútvonal a metohia—prizreni 60 kilométer hosszú rendes nyomtávú vasútvonal, amelyet a múlt év szep­temberében kezdtek épiteni. A mun kálatokat a vasútépítő vállalat mun­kaközössége. a prizreni, gyakovói, szuvcrékai és más járások népé­nek együttes segítségével végzi. Ezenkívül 14 külön frontbrigád is dolgozik. Ez év márciusáig majd­nem az egész földmunkákat elvé* gezték. Márciusban a brigádokat az erdei és más munkahelyekre he­lyezték át és ott tovább folytatják a küzdelmet a talajjal. A vasútvonal egyes részein vége felé járnak, másutt már be is fe­jeződtek a munkálatok. A Béli Drim balpartján épülő hatalmas töltés nemsokára elkészül. Jelenleg a eg- főbb feladat kisebb-nagyobb hidak, vízlevezetők és alagutak építése. A nagyobb 'építmények közül három hidat és egy kisebb alagutat már befejeztek. A vasútvonal legna­gyobb és legfontosabb építményén a 700 méter hosszú alaguton a na­pokban vívták meg a döntő ütkö­zetet. Az alagutat sikerült a vasút­építő munkakörösaégnek julius 26- án, öt nappal a kitűzött határidő előtt áttörnie. A vasútépítők ezzel elhárították az utolsó nagy aka­dályt a vasút utjábóL gyáraink — (i f term ékei ** 0t*v« Tervünk felei tján nehéziparunk már nemcsak távlat, hanem kézzelfogható valóság. Hatalmas objektumok emelkednek országszerte — a nehézipar várai Egyik legnagyobb a zselyczniki szerszámgépgyár, ott ké­keiül *Z 3 fxikciús prés is, UJ terméke az uj gyárnak — egy a sok VI. ÉVFOLYAM, 181. (1429.) SZÁM NOVISZÄD, HÉTFŐ, 1949 AUGUSZTUS 1 ARA 2 DINAR

Next

/
Thumbnails
Contents