Magyar Szó, 1949. szeptember (6. évfolyam, 207-232. szám)

1949-09-01 / 207. szám

Sztfitembei 11—26 a ll. köztársasági mezőgazdasági kiállítás A noviszüdi mezőgazdasági kiállítás előkészületei befejezéshez közelednek. A kiállítás Jelentékeny anyaga bemutatja majd a mezőgazdaság szocialista szektorának hatalmas fellendülését népköztársaságunkban. Központjában a Ju­goszláv falu ujaicu dolgozója áll, aki a munkásosztállyal vállvetve építi a szo­cializmust. Mezőgazdaságunk már a szövetkezeti mozgalom kibontakozásának kezdetén magasan túlszárnyalta tervfeladatait a főbb ágakban. Hogyan érte el ezeket a nagy eredményeket, milyen munkamódszerrel, milyen tudományos eszközökkel, — ezt szemlélteti majd a kiállítás, amely csattanó válasz a tájé- koztatóirodás rágalmakra Is, mert ékesen bizonyítja, hogy nálunk falun nem a kulákok, hanem a szocializmus erősödik. Nagy oz öröm a külön frontbrigádok épitőhelyein: Ili muÉásegysépket nyilvánítottak rohambriiádokká A beszéd és gondolat állandó tár­gya, kimondott és ki nem .mondott vágy a szakácstól a parancsnokig mindenki számára, az első néptől kezdve: vájjon, ha eljön az ideje, rohambrigád lesz-e a munkásegy­ség? Ennek jegyében küzd a front brigád a normák túlszárnyalásáért, a munkafegyelemért, a kulturmün- káért, sőt — még a testnevelés, a spojt terén is ez serkent brigádta­gakat, vezetőket egyaránt Es ha megtörtént az esemény, ha kihirdette a szövetségi fron'bizott ság, hogy ki érdemelte ki a szociá- hzmus építésében végzett áldozatos munkájával a rohambrigád elneve­zést — ünnepnek számit, nemcsak azokban a brigádokban, melyeket ettől a naptól kezdve roiiambrigád- nak hívnak. Ha történetesen nem sikerült kivívnia a brigádnak ezt az elismerést, tagjai megünneplik a győztes brigádokat, és amikor az ünnepélyről visszatérnek a barak- ba, összeülnek. Megtárgyalják: mi volt az oka annák, hogy őket nem nyilvánitofták rohambrigáddá Meg tárgyalják a mulasztásokat és meg fogadják, hogy ha törik, ha szakad, a legközelebbi alkalommal az ő bri­gádjuk neve is ott lesz az ünnepel­tek között. Mert nagy dolog rohambrigádnak lenni. Nem jelent kevesebbet, mint becsülettel beváltam az induláskor, otthon, a frontszervezet tagjai és vezetői előtt vállalt kötelezettséget, elnyerni a köztársasági frontbizott- ság utján a dolgozók közösségé­nek, a szocialista ország építőinek elismerését. Ezúttal. — tegnap tette közzé a köztársasági frontbizottság köziemé nyét, — négy vajdasági külön front 'brigádot nyilvánítottak immár má­sodszor rbhanibrigúddá: az Uj Beo­grad épi tökélyén dolgozó palánkai és pancsevói fárási. valamint a »Bá nát« épitővállalat keretében dolgozó kulai ps^odzsaci járási frontbrigá­dot. Először nyerték el p rohambri- gád elnevezést a temesi és jasato- micsi járásbeli és a zrenyanin-kör- nyéki frontbrigádok. A női front-rohambrigédok Külön közleményt adott ki a köz­társasági frontbizottság a frontszer 1 vezetek női munkaegységeinek ro­hambrigáddá nyilvánításáról. Fel­mérve a külön női brigádok munká­ját az ötéves Terv fontosabb objek ■ tumain. a következő egységeket nyilvánította rohambrígáddá a Köz 1 társaság területéről: » Kétszeres rohambrigádok: Az orasaci és levacsai női brigád, , mely a papcsevoi réten dolgozik: a szintén pancsevói réten dolgozó zvi si, rámái, klyucsai és porecsai női népfront-brigád: a sabaci »Macsva« állami birtokon dolgozó liubicsko- trnavai női népfront brigádja; Csa- csak város Népfrontjának a. »Ma­kis« vállalatban dolgozó női brigád­ja; Szvetozárevó és Paratyin város frontszervezeteinek Banovo Brdon 1 dolgozó női brigádja; Sabác Ranko 1 vicsevo és Krusevác városok Uj Beográd-építésén dolgozd női nép­front-brigádja. \ Először nyilvánították rohambri­gáddá az alábbi női külön fiontbri- gádokat: A dobricsevo-csupriai állami bir­tokon dolgozó női frontbrigádot, a pancsevói réten dolgozó sztudenaci és reszavai járási női népfront-bri­gádot; a belifskai és lepemcai járá­si Népfrontnak szintén a pancsevói réten dolgozó női brigádját, a ko- szanicai. toplkai. dobrics-i. továbbá vlaszotinai. délmoravai belapalánikai, moravat. bujanováci, razsanyi. vra- nyi, crnogorai, zlatari. racsányi, uzsicai. szjenicai, priboji. pozsegai, arilyei. milesevi, azbukováci. poce- ri, koszmaji, trsztenjcai, gruzsáni, jafolanicai, zsicsaí tamnicai. deszpo- továci, dezsevoi, jadari, valyevoi, po zsarevéci, tamnavai, ragyeváci. pod gorai, lyisai, mlávai, kolubarai, szá- I vamenti-tamnavai, jaszenicai. homo­lyi, dunamenti, zajecsari, tímoka és krajnai járási Népfront női brigád­ját, valamint a jasatomicsi járási Népfrőpt Uj Beográd épitőhelyén dolgozó külön női brigádját:. KANIZSA — HARCBAN A MUNKAERŐHIÁNY MEGSZÜNTE­TÉSÉÉRT A pért-v front- és ifjúsági szerve­zetek odaadó munkája nyomán a külön frontbrigádok alakításának és utbainditásának terve Kanizsán tel­jes egészében megvalósult, sőt több esetben túl is szárnyalták. Így au­gusztus hónapban a Majevicára és Zrenyaninba küldendő brigádtagok számút túlteljesítették 10 százalék­kal. Ezenkívül Kanizsa tömegszerveze tei ellátták munkaerővel a helyi, va lamint a tartományi és köztársasá­gi jellegű ipart. A többi között ele­gendő munkaerőt mozgósítottak a téglagyárak számára, melyekben kü lönösen nagy volt a munkaerő- hiány. Orom például magában a fa Inban nem talált munkaerőt a tégla­gyár számára, a Népfront ezért máshonnan küldött oda munkáso­kat. Kanizsáról az idén több mint 2.000 fronttag kapcsolódott be vidé ken a munkába, főleg az építőipar­ba. A napokban megalakítottak még egy ifjúsági brigádot. Ez két hóna pig az autóúton fog dolgozni. Meg­alakult ezenkívül a hetedik váltás­sal utbainduló frontbrigád is hogy Uj Beográd opitöhelyéa^ segítse a szocializmus építését. Időben munka hoz láttak, és már augusztus 23-án betelt a brigádok előirányzott iét- száma. A kanizsai párt- és tömegszerveze teknek a brigádok alakításában és A macedón nép haladásának és boldog: életének alapja a nemzetiségi kérdés helyes megoldása hazájában, a JSzNK-ban - »•na» fa SzhHc Vojdanov, a Macedón-Amerikai izövelség einotte Szmile Vojdanov, j Macedón- Amerikai Szövetség elnökei aki hu­zamosabb ideig hazánkban artózko dott, Amerikába való visszatérése előtt beszámolt a »Tanjug« munka­társának Jugoszláviában szerzett be nyomásairól. — Sok mindent láthattam Jugo­szláviában. mondotta Vojdamiv. Több vidéken átutazva, mindenek­előtt megfigyeltem a népnek azt a hatalmas munkalendületét és lelke­sedését, amellyel minden ereje meg feszítésével ó-piti a szocializmust hazájában Az eredmények, amelye két népeink elértek, felejthetetlen benyomást gyakoroltak rám. Lát­tam sok uj gyárat, hatalmas épitő- hélyeket. a mavrovói vizierőmüvet és számos más telentős objektumot. Most azonban különösen arról szól­nék, ami- a macedón nép elért az uj Jugoszláviában. A macedón nép és a fiatal Mace­dón Köztársaság annyit fejlődött, hogy mindenki, aki visszatér Mace dóniiba. feltétlenül mélyen megle­pődik, és szinte nem is hihet abban, amit >á\ A macedón nép haladásá­nak és boldog életének alapja a nemzetiségi kérdés helyes megoldá­sa hazájában, a JSzNK-ban. Itt tar­tózkodásunk alatt számtalan példá­ból meggyőződhet ünk, arról, hogy Jugoszláviában a nemzetiség- kér­dést helyesen oldották meg, és a macedón nép. amelyet valamikor teljesen soe-nra bíztak, ma minden jogot élvez. A macedón nép uj hazájában szín te újjászületett és ezért érthető az az áldozatkészség s munkalendület, amellyel a macedónok köztársasá­gukban a szocializmust építik Er­ről igen sokat lehetne beszélni, mert szémmelláthaló az általános fejlődés. Voltam a Szkoplye mellet ti magyari hőenergia-központ építő helyén, amelyet elhagytak a cseh­szlovákiai szakértők, és megfigyel­tem az építők munkalendületét és elhatározottságát, hogy a meghatá rozott időre felépitik a központot. És Ilinden elö'.t a központ már vil­lanyerőt termelt Szkoplye és több más város számára. Különösen felejthetetlen hatással volt rám a szkoplyei hatalmas nagy gyűlés, amelyen Tito marsai beszélt. Láttam a Macedónia minden tájá­ról összegyűlt 350.000 ember lelke­sedését, Tito.marsai és Jugoszlávia Kommunista Pártja i/ánti szerete­dének és odaadásának hatalmas meg nyilvánulását. Arra a kérdésre, hogy mit gon­dol a macedón nép kulturális fejlő­déséri!, Vojdanov a következőket mondotta: . »A nehéz múlt mély nyomokat hagyott Macedónián és a macedón népen. Ez meglátszik a gazdasági életben és közművelődési téren is. De a macedón nép hatalmas erőfe­szítéseket tesz.' hogy minél e'ő-bh el törölje a gazdasági elmaradottság nyomait, és ugyanolyan lendület‘el harcol azért is, hogy felszámolja a kulturális elmaradottságot. Az ami ről azelőtt sohasem vök szabad be szélni, ma valóság lett. A macedó­noknak van irodalmi nyelvük, van­nak U]Ságjaik, könyveik, folyóirata ík, rádióállomásuk színházuk és ma cedónnyelvü operájuk. Meglepett az a tény, hogy Macedóniának. — ha­bár lakosainak szárny alig valamivel több mint 1,150.000 lélek, — 197.000 elemi iskolai, és gimnáziumi tanu- lója'és egyetemi hallgatója van. Az én kis falumban, amelyet a háború folyamán négyszer lerombol :.ak. ma iskola működik, amelynek 84 tanuló ja van. A macedón nép minden te­kintetben él azzal a jogával, hogy fejlesztheti nemzeti kultúráját, mü velődhet és emelheti kulturális szi-n vonalát. Stipbem alkalmam volt meg tekinteni a még befejezetlen gim­náziumot. amelyben máris folyik az oktatás, és amelyben :öbb mint 1.300 tanuló tanul. Sajnálatos tény, azonban, hpgy míg Macedóniában a nemzeti kisebbségeknek, — albánok Jean Cassoux haladószellemü francia iró hazánkban való hosszabb tartózkodása után feleségével és leányával együtt, elhagyta Beográ- dot és visszautazott Franciaország­ba. A beográdi vasútállomáson ren dezett ünnepélyes búcsúztatón meg jelent a jugoszláv írók képviseleté­ben Ivó Andrics, Jugoszlávia írói Szö­vetségének elnöke, Milan Bogdano­nak, törököknek — újságjaik, isko Iáik vannak, ugyanakkor Pirim Ma­cedóniában élő testvéreinknek nincs meg ez a joguk, mert nem tekintik őket macedónoknak«. Végül Vojdanov, az Amerikában élő macedón emigráció életéről be­szélve. a következőket mondotta: »Az emigrációban élő macedónok nagy érdeklődéit tanúsítanak mind­az iránt, ami hazájukban történik. Boldogok) amikor az uj országban lévő szükebb hazájuk sikereiről hal lanak. Amerikába való visszatértem után elmondom az ott élő macedó­noknak mindazt, amit az ujj, Jugo­szláviában láttam, észrevettem - és hallottam. Beszélni fogok a szocia­lista építés minden hatalmas ered­ményéről, és sikeréről, amelyet Ma cedóniában, vagy más köztársaság ban értek el. Megteszek mindent, hogy az igazság az uj Jugoszlávia ről 'minél messzebb hatoljon«. vies, Szerbia írói Szövetségének el­nöke, valamint Deszanka Makszimo- vics, Velibor Gligorics, Oszkár Da- vicso, Milan Dedinac és Milivoje Rijjztics, az írók szövetségének tag­jai. * A francia vendéget kikisérte még Marko Ri-sztics párisi jugoszláv nagykövet, valamin:, a beográdi fran da nagykövetség tagjai is. az, állandó munkaerő bevonásában elért sikere az alapos és 'szervezett felvilágosító munka eredménye. Gyű léseken, értekezleteken magyaráz- ták\meg a'dolgozóknak a munkaerő hiány problémáját, az objektumok építésének jelentőségét a szocializ­mus megvalósításának távlatait. Gyakran alkalmaztak ezenkívül a személyi meggyőzés módszerét is. . * Hazatérnek a Franciaországba kivándorolt jugoszláv munkások Kedden este Párisból el ndult Ju­goszlávia felé a Franciaországban élő jugoszláv K vándoroltak egy 100 főnyi csoportja. A csoport tagjai jugoszláv munkások akik sok-sok évvel ezelőtt munkát és kenyeret keresve, megtelepedtek Franc.aor- szágban s a szénbányákban, a gyár­iparban es a mezőgazdaság birto­kokon helyezkedtek el. Ezek a mun kások most Jugoszlávia Szakszer­vezeti Szövetsége Központi Taná­csának hívására jönne* vissza Ju goszláviába. s 15 papig a Központi Tanács vendége lesznek. Párisbó! való kiindulásuk alkalma vai a vasútállomáson számos, még Franciaországban maradt, Parisban é- környékén élő jugoszláv kivándo­rolt búcsúztat,^ őket A vagonokat amelyekben a jugoszláv munkások utaznak jugoszláv zászlók és jel­szava-e díszítik, amelyek ezt hirde­tek. »Semmiféle rágalmak és hazug­ságok sem tántoríthatnak d ben­nünket, tr ancmország , ugoszláv kivándoroltakat Titc Jugoszláviájá­tól!« »Mi, franciaorszag; jugoszláv kivándoroltak harcolunk azért, hogy győzzön az -igazság Utó Ju­goszláviájából.«--------—-----------------------------/S' -----------------------------------------------­lean Cassrux visszautazott Pársba VI. ÉVFOLYAM, 207. (1455.) SZÁM NOVISZAD, CSÜTÖRTÖK, 1949 SZEPTEMBER 1. ARA 2 DINAR

Next

/
Thumbnails
Contents