Magyar Szó, 1949. szeptember (6. évfolyam, 207-232. szám)
1949-09-01 / 207. szám
VI. ÉVFOLYAM, 207. (1455.) SZÁM NOVISZAD, CSÜTÖRTÖK, 1949 SZEPTEMBER 1. ARA 2 DINAR Szestember 11—26 a Il. köztársasági mezőgazdasági kiállítás A noviszádi mezőgazdasági kiállítás előkészületei befejezéshez közelednek. A kiállítás jelentékeny anyaga bemutatja majd a mezőgazdaság szocialista szektorának hatalmas fellendülését népköztársaságunkban. Központjában a Jugoszláv falu újabb dolgozója áll, aki a munkásosztállyal vállvetve építi a szocializmust. Mezőgazdaságunk már a szövetkezeti mozgalom kibontakozásának kezdetén magasan túlszárnyalta tervfeladatait a főbb ágakban. Hogyan érte el ezeket a nagy eredményeket, milyen munkamódszerrel, milyen tudományos eszközökkel, — ezt szemlélteti majd a kiállítás, amely csattanó válasz a tájékoztatóirodás rágalmakra is, mert ékesen bizonyítja, hogy nálunk falun nem a kulákok, hanem a szocializmus erősödik. Nagy az öröm a külön frontbrigádok építőhelyein: Itt mukásegységket nyilvánítottak rohambrigádokká A beszéd és gondolat állandó tárgya, kimondott és ki nemmondott vágy a szakácstól a parancsnokig mindenki számára, az első néptől kezdve: várjon, ha eljön az ideje, rohambrigád lesz-e a munkásegység? Ennek jegyében küzd a front brigád a normák túlszárnyalásáért, a munkafegyelemért, a kulturmunkáért, sőt , még a testnevelés, a sport terén is ez serkent brigádtagokat, vezetőket egyaránt És ha megtörtént az esemény, ha kihirdette a szövetségi frontbizottság, hogy ki érdemelte ki a szocializmus építésében végzett áldozatos munkájával a rohambrigád elnevezést — ünnepnek számít, nemcsak azokban a brigádokban, melyeket ettől a naptól kezdve rohambrigádnak hívnak. Ha történetesen nem sikerült kivívnia a brigádnak ezt az elismerést, tagjai megünneplik a győztes brigádokat, és amikor az ünnepélyről visszatérnek a bárakba, összeülnek. Megtárgyalják, mi volt az oka annak, hogy őket nem nyilvánították rohambrigáddá Megtárgyalják a mulasztásokat és megfogadják, hogy ha törik, ha szakad, a legközelebbi alkalommal az ő brigádjuk neve is ott lesz az ünnepeltek között. Mert nagy dolog rohambrigádnak lenni. Nem jelent kevesebbet, mint becsülettel beváltani az induláskor, otthon, a frontszervezet tagjai és vezetői előtt vállalt kötelezettséget, elnyerni a köztársasági frontbizottság útján a dolgozók közösségének, a szocialista ország építőinek elismerését. Ezúttal — tegnap tette közzé a köztársasági frontbizottság közleményét, — négy vajdasági külön frontbrigádot nyilvánítottak immár másodszor rihanibrigáddá: az Új Beograd épi tökélyén dolgozó palánkai és pancsevói járási, valamint a »Bánát« építővállalat keretében dolgozó kulai pszodzsaci járási frontbrigádot. Először nyerték el a rohambrigád elnevezést a temesi és jasatomicsi járásbeli és a zrenyanin-környéki frontbrigádok. lyi, dunamenti, zajecsari, timoka és krajnai járási Népfront női brigádját, valamint a jasatomicsi járási Népfront Új Beográd építőhelyén dolgozó külön női brigádját. KANIZSA — HARCBAN A MUNKAERŐHIÁNY MEGSZÜNTETÉSÉÉRT A port-v front- és ifjúsági szervezetek odaadó munkája nyomán a külön frontbrigádok alakításának és útbaindításának terve Kanizsán teljes egészében megvalósult, sőt több esetben túl is szárnyalták. Így augusztus hónapban a Majevicára és Zrenjaninba küldendő brigádtagok számát túlteljesítették 10 százalékkal. Ezenkívül Kanizsa tömegszervezetei ellátták munkaerővel a helyi, valamint a tartományi és köztársasági jellegű ipart. A többi között elegendő munkaerőt mozgósítottak a téglagyárak számára, melyekben különösen nagy volt a munkaerőhiány. Orom például magában a faluban nem talált munkaerőt a téglagyár számára, a Népfront ezért máshonnan küldött oda munkásokat. Kanizsáról az idén több mint 2.000 fronttag kapcsolódott be vidéken a munkába, főleg az építőiparba. A napokban megalakítottak még egy ifjúsági brigádot. Ez két hónapig az autóúton fog dolgozni. Megalakult ezenkívül a hetedik váltással útbainduló frontbrigád is hogy Új Beográd építőhelyén segítse a szocializmus építését. Időben munkához láttak, és már augusztus 23-án betelt a brigádok előirányzott létszáma. A kanizsai párt- és tömegszervezeteknek a brigádok alakításában és az, állandó munkaerő bevonásában elért sikere az alapos ésszervezett felvilágosító munka eredménye. Gyűléseken, értekezleteken magyarázták meg a dolgozóknak a munkaerőhiány problémáját, az objektumok építésének jelentőségét a szocializmus megvalósításának távlatait. Gyakran alkalmazták ezenkívül a személyi meggyőzés módszerét is. . . A női front-rohambrigádok Külön közleményt adott ki a köztársasági frontbizottság a frontszervezetek női munkaegységeinek rohambrigáddá nyilvánításáról. Felmérve a külön női brigádok munkáját az ötéves Terv fontosabb objektumain, a következő egységeket nyilvánította rohambrigáddá a Köztársaság területéről: » Kétszeres rohambrigádok: Az orasaci és levacsai női brigád, , mely a papcsevoi réten dolgozik: a szintén pancsevói réten dolgozó zvisi, rámai, kljucsai és porecsai női népfront-brigád: a sabaci »Macsva« állami birtokon dolgozó kubicskotrnavai női népfront brigádja; Csacsak város Népfrontjának a »Makis« vállalatban dolgozó női brigádja; Szvetozárevó és Paratyin város frontszervezeteinek Banovo Brdon dolgozó női brigádja; Sabác Rankovicsevo és Krusevác városok Új Beográd-építésén dolgozó női népfront-brigádja. Először nyilvánították rohambrigáddá az alábbi női külön frontbrigádokat: A dobricsevo-csupknai állami birtokon dolgozó női frontbrigádot, a pancsevói réten dolgozó sztudenaci és reszavai járási női népfront-brigádot, a belifskai és lepenicai járási Népfrontnak szintén a pancsevói réten dolgozó női brigádját, a kostanicai. toplkai, dobricsi, továbbá vlaszotinai. délmoravai belapalánikai, moravai, bujanováci, razsanyi, vranyi, crnogorai, zlatari, racsányi, uzsicai. szjenicai, priboji, pozsegai, arilyei, milesevi, azbukováci, poceri, koszmaji, trsztenicai, gruzsáni, jasdanicai, zsicsai tamnicai, deszpotováci, dezsevoi, jadari, valjevoi, pozsarevéci, tamnavai, ragyeváci, podgorai, lyisai, mlávai, kolubarai, szá-lvamenti-tamnavai, jaszenicai. homo A macedón nép haladásának és boldog életének alapja a nemzetiségi kérdés helyes megoldása hazájában, a JSzNK-ban - monadta Szhoc Vojdanov, a Macedón-Amerikai Szövetség elnőtte Szmile Vojdanov, a Macedón- Amerikai Szövetség elnöke, aki huzamosabb ideig hazánkbanartózkodott, Amerikába való visszatérése előtt beszámolt a »Tanjug« munkatársának Jugoszláviában szerzett benyomásairól. — Sok mindent láthattam Jugoszláviában, mondotta Vojdamir. Több vidéken átutazva, mindenekelőtt megfigyeltem a népnek azt a hatalmas munkalendületét és lelkesedését, amellyel minden ereje megfeszítésével építi a szocializmust hazájában Az eredmények, amelyeket népeink elértek, felejthetetlen benyomást gyakoroltak rám. Láttam sok új gyárat, hatalmas építőhelyeket, a mavrovói vízierőművet és számos más jelentős objektumot. Most azonban különösen arról szólnék, amit a macedón nép elért az új Jugoszláviában. A macedón nép és a fiatal Macedón Köztársaság annyit fejlődött, hogy mindenki, aki visszatér Macedóniába, feltétlenül mélyen meglepődik, és szinte nem is hihet abban, amit már A macedón nép haladásának és boldog életének alapja a nemzetiségi kérdés helyes megoldása hazájában, a JSzNK-ban. Itt tartózkodásunk alatt számtalan példából meggyőződhetünk, arról, hogy Jugoszláviában a nemzetiségi kérdést helyesen oldották meg, és a macedón nép, amelyet valamikor teljesen soknra bíztak, ma minden jogot élvez. A macedón nép új hazájában színte újjászületett és ezért érthető az az áldozatkészség s munkalendület, amellyel a macedónok köztársaságukban a szocializmust építik Erről igen sokat lehetne beszélni, mert szemmel látható az általános fejlődés. Voltam a Szkoplje melletti magyari hőenergia-központ építőhelyén, amelyet elhagytak a csehszlovákiai szakértők, és megfigyeltem az építők munkalendületét és elhatározottságát, hogy a meghatározott időre felépítik a központot. És Ilinden előtt a központ már villanyerőt termelt Szkoplje és több más város számára. Különösen felejthetetlen hatással volt rám a szkopljei hatalmas nagygyűlés, amelyen Tito marsai beszélt. Láttam a Macedónia minden tájáról összegyűlt 350.000 ember lelkesedését, Tito marsai és Jugoszlávia Kommunista Pártja iránti szeretetének és odaadásának hatalmas megnyilvánulását. Arra a kérdésre, hogy mit gondol a macedón nép kulturális fejlődésére, Vojdanov a következőket mondotta: »A nehéz múlt mély nyomokat hagyott Macedónián és a macedón népen. Ez meglátszik a gazdasági életben és közművelődési téren is. De a macedón nép hatalmas erőfeszítéseket tesz, hogy minél előbb eltörölje a gazdasági elmaradottság nyomait, és ugyanolyan lendülettel harcol azért is, hogy felszámolja a kulturális elmaradottságot. Az amiről azelőtt sohasem volt szabad beszélni, ma valóság lett. A macedónoknak van irodalmi nyelvük, vannak UjSágjaik, könyveik, folyóirataik, rádióállomásuk színházuk és macedónnyelvű operájuk. Meglepett az a tény, hogy Macedóniának, habár lakosainak szárna alig valamivel több mint 1.150.000 lélek, 197.000 elemi iskolai, és gimnáziumi tanulója és egyetemi hallgatója van. Az én kis falumban, amelyet a háború folyamán négyszer leromboltak, ma iskola működik, amelynek 84 tanulója van. A macedón nép minden tekintetben él azzal a jogával, hogy fejlesztheti nemzeti kultúráját, művelődhet és emelheti kulturális színvonalát. Suphem alkalmam volt megtekinteni a még befejezetlen gimnáziumot, amelyben máris folyik az oktatás, és amelyben több mint 1.300 tanuló tanul. Sajnálatos tény, azonban, hogy míg Macedóniában a nemzeti kisebbségeknek, — albánoknak, törököknek — újságjaik, iskoláik vannak, ugyanakkor Pirim Macedóniában élő testvéreinknek nincs meg ez a joguk, mert nem tekintik őket macedónoknak«. Végül Vojdanov, az Amerikában élő macedón emigráció életéről beszélve, a következőket mondotta: »Az emigrációban élő macedónok nagy érdeklődést tanúsítanak mindaz iránt, ami hazájukban történik. Boldogok, amikor az új országban lévő szűkebb hazájuk sikereiről hallanak. Amerikába való visszatértem után elmondom az ott élő macedónoknak mindazt, amit az ujj, Jugoszláviában láttam, észrevettem és hallottam. Beszélni fogok a szocialista építés minden hatalmas eredményéről, és sikeréről, amelyet Macedóniában, vagy más köztársaságban értek el. Megteszek mindent, hogy az igazság az új Jugoszláviáról "minél messzebb hatoljon. --------—-----------------------------/L' -----------------------------------------------Jean Cassoux visszautazott Pariba Jean Cassoux haladószellemű francia író hazánkban való hosszabb tartózkodása után feleségével és leányával együtt, elhagyta Beográdot és visszautazott Franciaországba. A beográdi vasútállomáson rendezett ünnepélyes búcsúztatón megjelent a jugoszláv írók képviseletében Ivo Andrics, Jugoszlávia írói Szövetségének elnöke, Milan Bogdanovics, Szerbia írói Szövetségének elnöke, valamint Deszanka Makszimovics, Velibor Gligorics, Oszkár Davicso, Milan Dedinac és Milivoje Rissztics, az írók szövetségének tagjai. * A francia vendéget kikísérte még Marko Risztics párisi jugoszláv nagykövet, valamint, a beográdi francia nagykövetség tagjai is. Hazatérnek a Franciaországba kivándorolt jugoszláv munkások Kedden este Párisból elndult Jugoszlávia felé a Franciaországban élő jugoszláv vándoroltak egy 100 főnyi csoportja. A csoport tagjai jugoszláv munkások akik sok-sok évvel ezelőtt munkát és kenyeret keresve, megtelepedtek Franciaországban s a szénbányákban, a gyáriparban és a mezőgazdaság birtokokon helyezkedtek el. Ezek a munkások most Jugoszlávia Szakszervezeti Szövetsége Központi Tanácsának hívására jönnek vissza Jugoszláviába, s 15 papig a Központi Tanács vendége lesznek. Párisból való kiindulásuk alkalmával a vasútállomáson számos, még Franciaországban maradt, Parisban és környékén élő jugoszláv kivándorolt búcsúztat,a őket A vagonokat amelyekben a jugoszláv munkások utaznak jugoszláv zászlók és jelszavak díszítik, amelyek ezt hirdetik. »Semmiféle rágalmak és hazugságok sem tántoríthatnak bennünket, franciország jugoszláv kivándoroltakat Titó Jugoszláviájától!« »Mi, franciaország, jugoszláv kivándoroltak harcolunk azért, hogy győzzön azigazság Utó Jugoszláviájából.«