Magyar Szó, 1949. december (6. évfolyam, 285-311. szám)

1949-12-02 / 285. szám

2 Magyar »49. xn. 2. tépi álfasnimk hatf éve Ve'u’ o V ahov'cs e'vi rs, a JSP Központi Veze őségé fagjánali beszétnoója a besjrádi Nemzeti Sznliázian iarioii ünnep] diszjyű ésen November 29-teek, köztársaságunk ün­nepének előestéjén Beográdban a Nem­zeti Szili!;:'./.ball diszgyiilést tartottak. A diszgyülésen Velykó Vlaiiovics elv­társ, a jkp KV tagja a következő be­számolót tartotta: Elvtársak és elvtársnők! Hat év múlt el azóta a történelmi na.p óta, amikor népeink legjobb fiai a Népi Forradalom napáiban összegyűltek, hogy lefektessék uj, valóban népi államunk alapjait, hogy megszilárdítsák afbkat a vív­mányokat, amelyeket a nép. élén a Kommunista Dártra!, fegyveres erejével vívott, hogy meghatároz- zák a soionKö'efkező feladatokat, n elveket a köt érkező ütközetekben kellett megvalósítani, hogy győ­zelem.! e vigyek az: a/ ügyet amiért népeink fiai vé ükét hullatták; a teljes nemzeti és társadalmi felsza­badulás ügyét. Ez a történelmi esemény tuda­tára adta a világnak, hogy a hábo­rú tüzében, a megszállt Európában még egy szocialista állam születik, bebizonyítva Lenin állításának he­lyességét. hogy a második világhá­borúban a kapitalista világ láncola­tából újabb láncszemek hullanak ki, hogy a szocializmus a kontinens más országaiban is győzedelmeske­dik. Az AVNOJ második üléssza­kának határozataiból olyan forra­dalmi láng csapott ki, amely mesz- sze országunk határain túl is vilá­gított, népeinknek pedig ez a láng hirdette az uj időszak a jobb és boldogabb élet időszakának eljö­vetelét. Ezekben a napokban, de később is akadt sok ember, mind az ellen­ség soraiban mind pedig a barátok között, aki nem értette meg 1943 november 29-e lényegét és jelentő­ségét, Sok akkori barátot, főleg azokat, akik a forradalmat és a for­radalmi ütközetet bizonyos kapta­fák szerint képzelték el. zavarba hozta az AVNOJ határozatai meg­hozatalának módja, helye és idő­pontja. Nem voltak képesek meg­érteni a határozat jellegét és hord- erejét. ha már nem szélesebb ér­telemben, legalább is Jugoszlávia népeinek sorsa és jövője szempont­jából. Az utóbbi napok eseményei igazolják, hogy ezeik az emberek nem is akarták és ma sem akar­ják megérteni mindazt, ami a fel­kelés első napjától kezdve és a né­pi forradalom fellángolásától kezdve a mai napig hazánkban történt. Azonban sem egyesek önfejűsége, sem mások megfigyelő képességé­nek hiánya, sem a harmadikok becs­telen szándéka nem tudta megaka­dályozni és nem is akadó'yozhatja meg az események történelmi fejlő­dését, valamint hazánk dolgozóinak győzelmes harcát az uj. szocialista társadalom építésében Kínos és tövises volt az az ut, amelyet népi forradalmunk megtett mint ahogy ma sem könnyű egy csöppet sem az az ut, amelyen or­szágunk szocialista építése halad. A népfelszabaditó háború első nap­jaitól kezdve a mai napig harcun­kat és győzelmünket egy másik harc követte, harc azért, hogy min­denki megtudja és megismerje az igazságot arról, ami hazánkban tör ténik. Ez az igazságért folytatott harc népeinknek gyakran nehezebb mint a fegyveres harc nehézségei és a szocialista ország építéséért folyt harc mai nehézségei. A hábo­rú idején szívósan kellett bizony­gatni, hogy harcosaink sortüze söp ri el a megszállók katonáit, hogy Tito elvtárs, nem pedig az áruló Drazsa Mihaj kavics vezeti Jugoszlá­via népeinek felszabadító harcát, és végül, hogy nem valamilyen testvér gyilkos harcról van szó, hanem a néptömegeknek a Kommunista Párt vezetésével a megszállók ellen szer­vezett felkelésekről, s a belföldi búr zsoázia elleni harcról, amely a meg­szállók szolgálatába szegődött. Ami kor ez a tény végre bizonyítást nyert népeink legjobb fiainak vér és életáldozatával, amikor közülünk mindenki azt. gondolta, hogy elmúlt a bizonyítás ideje, hogy a tények, amelyek mindenki számára kézzel foghatók, valóban lények, olyan helyzetben találtuk magunkat, hogy ismét küzdenünk kell hazánk igazsá­gáért, ismét bizonygatnunk kell, hogy mi, mi vagyunk és nem va­laki más, hogy amit építünk nem kártyavár, hanem erős betón hogy olyanok vagyunk, amilyenek va­gyunk, nem pedig ahogy mások fcs tenek bennünket. Ez az igazságért folytatott harc életünk, népi forradalmunk, szocia­lista országépitésiink szerves része lett, s amint ismeretes, az igazságot el lehet rejteni, az igazságot bizo­nyos ideig meg lehet hamis!ani, de az igazság' igazság marad és annak győznie kell. így volt a fegyveres harccal és a népi forradalommal, s így lesz ha zánk szocialista építésével is. Az az ut. amelyet a fe’kelők el­ső puskalövésétől meglettünk a mai. napig az ötéves Terv harmadik éve feladatainak befejezéséért végzett megfeszített munkáig, egyúttal egész történelmi korszakot alkot né­peink életében, 1949 november 29-e pedig ennek a korszaknak legje­lentősebb dátuma. A Jaáceban ho­zott határozatok — az AVNO.J-nak az uj népi demokratikus Jugoszlá. via legfelsőbb törvényhozó és vég­rehajtó szervévé válása, Jugoszlá­via Felszabadítása Nemzeti Bizott­ságának mint népi kormánynak a megalakítása, az állam föderatív alapon való berendezése, a n-ép fel­szabadító bizottságok hatósági rend szerének befejezése — mindez bi­zonyítja hogy a Népi Forradalom döntő habár még nem végső győ­zelmet aratott. Ez pedig azt jelen­tette, hogy hazánkban a hatalom a nép kezébe ment át, hogy kiala­kulóban van egy népi demokrati­kus állam, mint a proletárdiktatúra uj állami formája. A hatalomnak a nép kezébe való átmeneíele, ami forradalmi utón, fegyveres harcban történt — a felkeléssel kezdődött és a megszállók és hazaárulók fe­letti végleges győzelemmel felező­dött be. A hatalom megszerzésével, forradalmunk, amely lényegében proletár forradalom megoldotta az alapkérdést, de tovább kellett ha­ladnia, meg kellett oldania orszá­gunk gazdasági kérdéseit. A nép- hatóságok előtt két ut állt, egyik visszafelé, a másik ped;g előre a szocializmus felé, a tőkés rendszer­ből a szocializmusba való átmene­ti időszak kérdéseiiiek mego'dása felé vezetett. Nc-ptömegeink a Kom munista Párt vezetésével nem akar­tak visszafelé haladni, mert nem­csak azért szálltak harcba hogy az országból kiűzzék a megszállókat, hanem hogy végetvessenek a múlt­nak, hogy leszámoljanak a nép- ellenes rezsimekkel, hogy felszá­molják a tőkésrendszert, és elin­duljanak határozottan, ingadozás nélkül az uj szocialista társadalom felépítésének utján. Nálunk már szokássá vált. hogy november 29-e ünneplése alkalmá­val visszatekintsünk munkánk ered menyeire ez pedig azt jelenti, hogy megnézzük, meddig jutottunk el, mit értünk el eddig uj utakon, a szocializmus építésének utján ha­ladva. Az elért eredmények egy­úttal munkánk helyességének vagy fogyatékosságának, a szocializmu­sért vivott harcában elért sikerek­nek vagy sikertelenségeknek leg­jobb mértékei. Ez.k az eredmé­nyek megnyilvánulnak az orszá­gunk iparosításáért és villamosítá­sáért tett erőfeszítéseinkben ipa­runk, mint szocialista ipar fejlő­désében a falu szocia’ista átalaku­lásáért és a mezőgazdaság fejlesz­téséért vivott harcban valamint a kultúra fellendítésében, egyszóval megnyilvánulnak hazánk dolgozói­nak erőfeszítéséiben, hogy megva­lósítsák azokat a feladatokat, ame­lyeket az ötéves Terv előirányoz Tekintettel arra hogy az Ötéves Terv harmadik évének végéhez közeledünk, szocialista országépi- tésünk harcának eredményei tiszta képet nyújtanak hazánk gazdasági erejének növekedéséről egész gaz­dasági életünk fellendüléséről. Hazánk iparosítása és villamosítása Mit mutatnak és miről beszélnek az eddig elért eredmények? M;n- denekelőtt azt mutatják, hogy ha­zánk dolgozóinak eddig példátlan rövid idő alatt sikerült eltakari- taniok a romokat, amelyek egész közgazdaságunkat elborították a bá borús rombolás és pusztulás követ­keztében, továbbá azt mutatják, hogy nem akartunk az ipari terme­lés háború előtti színvonalán ma­radni, amely a nyomor, szegénység és a külföldtől való teljes függő­ség színvonala volt. Ezek az ered­mények azt mutatják, hogy le­rombolt gazdaságunk újjáépítése után szilárdan az iparosítás útjá­ra, uj termelőeszközök megterem­tésének és a régiek kibővítésének útjára, a közgazdaságunkban mu­tatkozó. a régi Jugoszláviától örö­költ aránytalanságok felszámolásá­nak utjra léptünk. Ez továbbá azt is mutatja, hogy áttérve a terv- gazdálkodásra, és elfogadva az el­ső ötéves Tervet, elszántan ha_ zánk szocialista építésének útjára léptünk. Az elért eredmények azt mutatják, hogy az Ötéves Terv fel­adatai, amelyeket sokan kinevet­tek mint kalandorszellemü. való­szerűtlen terveket, és amelyeket ma is kinevetnek úgynevezett ke­leti bírálóink, teljesen reálisak és megvalósíthatók, elsősorban dolgo­zóink hatalmiig erőfeszítéseivel, akik megértették e feladatok meg­valósításának horderejét és jelen­tőségét. Az elért eredmények azt bizo­nyítják hogy az eddigi feladatokat a termelés tekintetében 15 száza­lékkal, a beruházások tekintetében pedig 5 százalékkal túlszárnyaltuk, az egész ötéves Tervhez viszonyít, va. Ezek az eredmények azt mutat­ják továbbá, hogy közgazdaságunk erőforrása, — amelyet a szén, a kőolaj és a villanyerő alkot, — erősödik és fejlődik. Széntermelé­sünk ebben az évben kétszer annyi mint 1939-ben volt kőolaj terme­lésünk pedig összehasonlíthatatlan a háború-előttivel, mert a háború előtt mindössze 1000 tonnát ter­meltünk ki. Villanyerő-termelésünk majdnem 2 és félszer több a há­ború előttinél, habár a terv sze­rint elmarad a szén és a kőolaj ki­termelés mellett, mert az uj, nagy teljesítőképességű villanyerőmüvek csak az ötéves Terv végén kezde­nek dolgozni. Az elért eredmények azt mutat­ják, hogy fejlődik vas és színe« fémkohászatunk, amely a követke­ző két évben amikor munkába ál­lítjuk az uj magaskohókat, növel­jük a meglévő hengerművek telje­sítőképességét és újakat építünk, — még nagyobb fejlődést ért el. Az elért eredmények azt mutat­ják továbbá, hogy fém- és villa­mosiparunk is no és fejlődik. Gép. iparunk már ma előállítja a szük­séges gépeknek és berendezések­nek több mint felét, s állandóan újabb termékeket kezd gyártani. A régi Jugoszláviában egyáltalán nem termeltek cenrvnt, élelmiszer és vegyinari berendezéseket. Hazánk munkásosztálya ma mindezt elő­állítja. A magaskohókat és kupo­lás olvasztókemencéket a régi Ju­goszláviában külföldről szerezték be. Ma dolgozóink állítják elő. Erő­södik és fejlődik autóiparunk. Uj gyárainkból olyan mezőgazdasági gépeket kap a falu, amelyeket elő­ször készítettünk hazánkban. Meg­kezdődik a traktorgyártás ami óri. ási jelentőségű falupi szocialista átalakulása szempontjá ul. A régi Jugoszláviában nem gyártottak v:z turbinákat, víz-generátorokat, transz formátorokat. vízerőművekhez szűk séges felszereléseket. Hazánk mun­kásosztálya ma nemcsak hogy mind ezt előállítja, hanem nagyerejü hidrogenerátorokat.. háromfázisú transzformátorokat, valamint mély fúrásokhoz és kőolajkitermeléshez szükséges berendezést gyért. Elő­ször gyártunk hazánkban úthenge­reket. gőz-kotrógépeket, körforgó talajmarógépeket és sok más ter­méket. Hogy mennyit fejlődött gép­iparunk, világosan bizonyítja az a tény, hogy a régi Jugoszláviában 1939-ben csak 40 tonna szerszám­gépet állítottak elő, ezévl terme­lésünk pedig 2.400 tonna lesz. A régi Jugoszláviában nem voltak korszerű nagy hajógyárak, a mi hajógyárainkból pedig már vízre bocsátottuk az első két óeeániárót és a másik kettő is hamarosan el­készül. . A fém- és villamosipar ilyen fejlő dése folytán az ötéves Terv végé­ig munkásaink minden, a közieke. désben szükséges fontosabb gépet és berendezést elő tudnak állítani. Az eddig elért eredmények a textil-, bőr- és lábbelikészitő ipar fejlődéséről tanúskodnak. A textil­iparnak minden lehetősége meg­van, hogy az ötéves Tervben elő­irányzott feladatokat 1950-ben meg valósítsa, a bőr- és ’ábbeli ipar pedig már túlszárnyalta az ötéves Terv feladatait. E két iparág alap­vető problémája a hazai nyers­anyag, a gyapot, gyapjú és bőr sza­porítása. A gyapot-termelés növelé­se tekmtotében a régi Jugoszlávia nem fedezte belföldi termelésével a szükséglet egy százalékát sem ezévi gyapottermelésünk pedig már a szükséglet 15 százalékát fedezi. Ez is világosan bizonyítja a gya­pottal bevetett! földterület hatal­mas növekedését. Faiparunk a kivitel és a meg­növekedett belföldi fogyasztás foly tán túlszárnyalta az ötéves Terv­ben előirányzott feladatokat. Ami a többi iparágat illeti az eddigi eredmények azt mutatták, hogy ezek nagyi ából ipari termelésünk fejlődése általános iramának kere­tei között fejlődnek. Egyes ipar­ágak viszonylag elmaradnak, mint például a nehézipar, vegyi és élel­miszeripar. Az élelmiszeripar gyor­sabb fejlődésének kérdése szorosan összefügg mezőgazdaság’rnk fejlő­désével illetve a mezőgazdaság szó cialista átalakulásának kérdésével. Csak a szocialista alapra helye­zett gazdasági termelés képes ele­gendő hússal olajos magvakkal és egyéb nyersanyaggal ellátni élei- m iszeriparunkat. Egész közgazdaságunk kö’önösen pedig hazánk iparosítása és villa­mosítása fejlődésének keretében k.ü lönleges helyet foglalnak el a gaz­daságilag elmaradott népköztársa­ságok; Bosznia és Hercegovina Macedónia és Crna Gora. A bres- kó-banovicsi és samac szarajevói rendes nyomtávú vasút megépíté­sével Bosznia elindult az erőteljes ipari fejlődés útjára és erős, ipari­lag fejlett népköztársasággá, erő­forrásaink és nehéziparunk legna­gyobb központi ává alakul át. Ki­bővítik a régi szénbányákat és úja kát tárnak fel, uj vizierőmüveket és villanytelepeket épifenek. épül a jablanicai óriásvizierőmü, uj ma­gas kohókat építenek és kibővítik a vashengermüveket. Bosznia ipari termelése már ebben az évben 5 és félszer nagyobb mint 1946-ban volt. Macedóniában szintén építe­nek uj villanytelepeket, amelyet közül a mavrovói a legnagyobb' előkészületek történnek u;atb bá nyák feltárására, újabb ipari válla­latokat emelnek, hatalmas arányú talajjavító munkákat végeznek és fejlesztik az ipari növények ter­melését. Macedóniában az ipari termelés ebben az évben nyom és félszer akkora, mint 1916-bjn goit. lTgvan ez vonatkozik‘Crnagorára is. Fel­éjük a Niksics-Titogréd -asut a Szkadari-tó medencéjében negkez- d'-ctek a nagy leesapolási munká­latok: vízi erőmű épül a Zetán és Musevitya Ríj ékén villsrytelep épül Piévlyenél, szintén Plevlyé- nél megkezdték egy szén- és ólom bánya feltárásának munkálatait. Mo.ykovacnál épülőfélben van egy fakombinátus Crnagóra tokiterme lése hat és félszer nagyobb mint i?4C ban volt. Szexben a példák­ban is teljes mértékben kifejezés­re iut a szocimizmus gyik elve. ésrifcoig az hogy fokozatosan eltö­rő1 lük a fejlett és kevésbe +ej lett vidékek közötti különb «eset, nem akadályozva ezzel a fejlettebb vi­dékek további fejlődését; A gazda­ságiig fejlettebb népközfársasá gck, — Szerbia, Hoiváfország és Szlovénia — sajat magukat fej­lesztve. elősegítik az elmaradottabb népköztársaságok gyorsabb gazda­sági fejlődését. Ebben a tekintet­ben is megnyilvánul íépeink test­vériségének és egységének nagysá- gt es ereie. amely a háború alatt ko/ócsolódott ki, és az újjáépítés éveiben elmélyedt és megszilárdult. Népeink előtt világos, hogy i gaz­daságilag elmaradoi+abb népköz- társaságok fejlesztése, az ország mint egész erősödését, ez pedig egyben a gazdaságilag fejlettebb népköztársaságok erősödését is je­lenti. ’ Hazánk ipari fejlődése iramának legjobb kifejezője az iparban és bányászatban alkalmazott munká. sok száma. A háboruelőtti létszá­mot már 1946-ban elértük, ma pe_ dig csak a szövetségi és népköz- társasági jellegű iparban alkalma­zottak száma, nem számítva a he­lyi jellegű iparban alkalmazotta­kat, két és félszer annyi, mint 1939- ben és hónapról-hónapra növe­kedik. Uj gyárak és más haíalmas objektumok Nemcsak minden hónap, hanem úgyszólván minden nap uj sikere­ket hoz dolgozóink megfeszített munkájában, amellyel szocialista hazánkat építik. Erről tanúskodik az a tény, hogy számos vállalat már teljesítette évi tervét.. Erről beszélnek az uj. objektumok, ame­lyek holnap és december folyamán megkezdik munkájukat, ezek pe­dig nem u. n. kis objektumok — amelyek szintén fontosak a szoci­alista építésben, — hanem az öt­éves Terv hatalmas objektumai. Éppen azért, mert ezek szemlélte­tik legjobban valóságunkat, szük­ségesnek tartom, hogy néhány szót szólják róluk. A „Testvériség-Egység“ Autó­úton, — amely országunk két leg­nagyobb központját, Beográdot és Zágrebot köti össze. — befejezés­hez közeledik a munka. Hős Hiú­ságunknak és a Jugoszláv Hadse­regnek köszönhetjük, hogy az Autó ut ilyen rekordidő alatt megépült. mert. ifjúsági munkabrigádokkal segítették ennek a hatalmas objek­tumnak az építését, hogy ebben az évben befejeződjön. Korszerű teh- nikával rendelkező országok szá­mára sem könnyű dolog megépíteni egy 392 kilométeres modern autó- utat. de országunk lelkes ifjúsága példátlan munkalendülettel min­den akadályt legyőzött és újabb hatalmas objektumot adományo­zott hazájának. Érdemes volna meg állni, és alaposabban ismertetni if­júságunk munkalendületét, de úgy vélem elegendő csak annyit mon­dani. hogy az Autóutról több mint 50.000 ifjú tér vissza, mellén a rohammunkás jelvénnyel. A Sabac-Kovilyacsa-Zvornik 74 kilométer hosszú vasútvonalon be­fejeződtek az utolsó munkálatok, s a vasútvonalat holnan étadiák a forgalomnak ami egyben újabb hatalmas hozzájárulás országunk gazdasági felemelkedéséhez. Ezt a vasútvonalat Hadseregünk katonái építették, a frontbrigádok segítsé­gével, s ily módon ismételten meg mutatták bo»v a Jugoszláv Hadre. reg nemes k r. szoc:a!ista .TvgószTá via őre. han^m akt'v ép'tő'e is. A kosztoláci villanytelep 10 500 kilowattórás első agregátora elké­szült, a jövő évben pedig még há­rom agregátort szerelnek fel. Mind­egyik 10.500 kilowattórás lesz. Ez pedig azt jelenti, hogy a villany- telep teljesitőképesége 420 000 em_ bér munkaerejének felel meg. Beo- grád, amely az utóbbi időben vil­lanyáram-hiánnyal küzdött a kosz­toláci telepről kap erősítést, amely Keletszerbia bányáit is ellátja vil­lamos-erővel. Az Adria partján holnap helye­zik üzembe a „Jugovinil“ plaszti­kus anyaggyárat, az ötéves Terv­ben előirányzott hatalmas uj ob­jektumot, amelynek évi termelése 5 millió kg plasztikus anyag. Hogy milyen hatalmas ez az objektum, legjobban mutatja az a tény hogy a gyár, valamint a berendezés épí­tése 1 milliárd dinárba került. Zenicán holnap helyezik üzembe az uj Síén. jns-Martin-kohót. Rö­vid idővel az első kohó üzembehe­lyezése után befejeződött a másik kohó is. amellyel fémiparunk j®- lentős erősitést kap. Zenicán szin­tén holnap helyeznek üzembe egy uj mélykohót is. Jeszenicen holnap kezdi meg munkáját a kibővített, és teljes-m gépesített bádoghengermü, amely­nek 260 százalékkal nagyobb a tcl- jes.itőképessége az eddigmé1 E h°n germü készítményeit a hajóáp:t bi­bén, vasúti hidak, emelő daruk és gőzkatlanok építésében használják fel. A sziszaki vasöntödében holnap helyeznek üzembe egy uí magos kohót, amelyet teljes egészben a mi mestereink építettek és amelynek termelése a régi Jugoszlávia 1939 évi nyersvas termelésének majd­nem felét állítja elő„ és az uj ma­gas kohó nagyjelentőségű a vasko­hászatban ami pedig azt je'enti, hogy nagyjelentőségű egész ipa­runk szempontiából Obrénovácon befejeződött legna­gyobb középhullámú rádióállomá­sunk szerelése s holnap üzembe helyezik. Ez a leadó egyike Európa legnagyobb középhullámú rádióál­lomásainak. Hogy miiven nagyje­lentőségű ez a rádióállomás, arra vonatkozólag elég csak annyit mon. dani hogy a Jugoszláviáéi vonat­kozó igazságot nemcsak 20 kilo- wattos hullámokon hallgathatják (Folytaiás a harmadik oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents