Magyar Szó, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-01 / 1. szám

HALÁL A FASIZMUSRA — SZABADSÁG A NÉPNEK) VII. ÉVFOL­YAM, L (1560) SZÁM | NOVISZAD VASÁRNAP, 1950. JANUÁR 1. || ARA 2 DINAR TITO MARSAL ÚJÉVI BESZÉDE Tito marsal újév falaira pon­tosan éjfélkor a következő rádió­beszédet intézte hazánk népeihez: Abban a pillam­­ban, amikor az új, 1950-es évbe lépünk, még egy­szer vissza kell pillantanunk a le­tűnt 1949-es évre, hogy legalább fu­tó pillantást vessünk a harmadik évnek azokra az emberfeletti erő­feszítéseire amelyeket dolgozóink a szebb jövő megvalósításáért vívott harcban kifejtettek. Szocialista ha­zánk dolgozói büszkék lehetnek erőfeszítéseik eredményeire, a rop­pant nagy sikerekre, amelyeket eb­ben az évben a szocializmushoz ve­zető úton elértek. A Szövetségi Szkupstina ülésén a költségvetési vitában az elv'á'­s-'k beszámolóikban kimerítően foglal­koztak Ötéves Tervünk harma­dik évi tervfela­da­tainak teljesítése te­rén elért eredményekkel. Én itt csak néhány olyan dolgot említek, amelyet szerintem meg kell mon­dani és hangoztatni kell. Az 1949-es év népeink számára mint az előző is, a súlyos erőfeszí­tések esztendeje volt, ez az ötéves tervünk megvalósításáért a szocia­lizmus hazánkbeli felépítéséért az igazságnak a hazugságok és rágal­mak feletti győzelméért vivő­ t.­szün télen kitertó harc éve volt. Ezek az országépítésnek az irama rend­kívül gyors. Dolgozóinkul a leg­nagyobb odaadást követeli a tevé­kenységek minden terén. De dol­gozóink az idén is állták ezt a ha­talmas iramot s ezt tekintet nélkül a számtalan akadályra és minden­féle nehézségre röppent sikerek ko­ronázták tervünk elvégzésében. Ezt az iramot és ezeket az er­ő­­feszítéseket nemcsak belső szükség­szerűségünk szabja meg, hogy mi­nél gyorsabban megteremtsük a jobb élet feltételeit szocialista ha­zánk dolgozói számára hanem a kül­politikai és gazdasági okok is, ame­lyeket ellenséges szándékból reánk kényszerítettek a kelteurópai or­szágok vezetői az élen a Szovjet Szövetséggel A kereskedelmi és egyéb szerződések felbontásával kö­vetett szörnyűséges elát­ás, a jó­­vátételek megtagadása ,Magyaror­­szág esetei stb . mindez szükség­telenül nagyobb terhet rótt dolgo­zóinkra, de odaadásukkal és a mun­kában tanúsított hősiességükkel mél­tó választ adtak és kipótolták mind­azt amit látszólagos barátaink meg­tagadtak népeinktől. " Sikerrel zártuk le az ötéves Terv harmadik esztendjét s a tervet a magunk erejéből 100 4 százalékban megvalósítottuk. Amikor a magunk eremről beszé­lünk arra gondo­­m, hogy az idei tervet a szó igazi ér­telmében minden külső segtség nélkül valósítottuk meg Nem men­tünk tönkre, mint ahogyan azt ha­zánk állítólagos barátai betolták akik konokul azt állították hogy nélkülük nem lehet felépíteni a szo­cializmust. Nem adtuk el magunkat a tőkéseknek, mint ahogyan ezzel rágalmaztak és ma is rágalmaznak bennünket Nem láttunk hozzá a tőkés rendszer helyreállításához, ahogyan azt a tájékoztatóirodás bal­esek állították és még mindig állít­­ják, hamm egyre gyorsabban hala­dunk előre boldog és igazán szo­cialista országunk építésében. Az egész világon sokat írnak azokról a kölcsönökről, amelyeket hazánk Amerikában kapott. Ezek­nek a kölcsönöknek, amelyek kicsi­nyek, tekintetbe véve gazdasági le­hetőségeinket sokkal nagyobb je­lentőséget akarnak tulajdonítani, mint amilyen jelentősek számunk­ra. Mi eddig két amerikai intéz­ménytől kaptunk kölcsönt: a Kiviteli Banktól és a Nemzetközi Alaptól, s hihetőleg rövidesen jóváhagyják a Nemzetközi Banktól is. Ezeket a kölcsönöket csak 1950-ben és 1951- ben lehet realizálni E szerint mz az ötéves Terv három évét megva­­ósítottuk külföldi kölcsönök nél­kül. E három év folyamán számos gépet és nyersanyagot vásároltunk külföldről, csupán abból, amit bá­nyáink erdeink, gyáraink, mező­­gazdaságunk, stb. dolgozó­iak kér­ges keze teremtett elő. Esztelen volna azt állítani, hogy ez a kölcsön is, amit eddig kaptunk, nem lesz hasznos és nem jelent bizonyos könnyítést dolgozóink számára az ötéves terv befejező esztendeiben. Könny­tést fog jelenteni dolgozó­­ink számára amint könnyítést je­lentenek azok a különféle kedvező kereskedelmi szerződések is, ame­lyeket megkötöttünk és amelyeket a jövőben fogunk megkötni az iparilag fejlett nyugati országokkal. Azonban minden polgárunuiknak tud­nia kell hogy tőlünk nem is köve­telte senki, s nem is egyeztünk vol­na bele soha hogy bármiféle poli­tikai engedményeket tegyünk e ke­­reskedelmi és hasonló szerződések is megkötésén­ek ellenszolgáltatásaikép­pen. Ezt csak rágalmazó­nk állítják, akik tajtékoznak a dühtől azért, mert nem tudtak bennünket elszi­getelni nyugattól amint elszigetel­tek bennünket keletről. Mi­ a mai napig gazdasági téren együttmű­ködtünk, am­it a jövőben is együtt fogunk működni mindazokkal az or­szágokkal, amelyek tiszteletben tart­ják egyenjogúságunkat ebben az együttműködésben. A mi szempon­tunkból nem kis haszonnal tér ez az ilyen együttműködés, mert lehető­vé teszi számunkra, hogy meggyor­sítsuk hazánkban a szocializmus építését hogy könnyítsünk dolgo­zó­nk terhén, hogy most javítsuk életviszonyaikat, másrészt pedig semmi ok sincs arra, hogy az egyen­jogú, politika koncessziók nélküli, tisztán gazdasági együttműködés ne legyen hasznos azokra az orszá­gokra nézve is, amelyek keresked­nek velünk. Polgárok és polgártársnők! Szocialista államunk 1949-ben fé­nyes sikereket ért el külpolit­kájá­­ban. Kardely elvtárs küügyminisz­­ternek az ezekben a napokban a Nepszkupstinában megtartott expo­zéjából látható, hogy ebben az év­ben kudarcot vallott hazánk poli­tikai elszigetelésének k­­ér­ete, amin a Szovjet Szövetség képvise­lői fáradoztak az Egyesült Nemze­tek Szervezetében. A­ JSzNK kor­mánya határozottan elindult a ma­ga önálló külpolitikája útján amely külpol­tika a szigorú elvszerűsé­­gen alapul minden nemzetközi kér­désben, amely az általános együtt­működésen alapul a világbéke meg­őrzése, a kis népek függetlenségé­nek és szuverenitásának tisztelet­ben tartása érdekében. Ugyanigy szocialista hazánk kormánya képvi­selői útján azt az élvet vallotta és a jövőben is szigorúan ehhez tart­ja magát, hogy a­któl a népektől, amelyek arra törekednek hogy sa­ját magukat kormányozzák ne von­ják meg azt a jogot, hogy meg­valósíthassák ezeket a törekvéseiket és hogy valóban önmagukat kormá­nyozhassák Kormányunknak ez a következetes és elvi politkája je­lentős mértékben növelte hazánk tekintélyét­ az egész világon. Mi a jövőben is ezen az úton haladunk tovább mert csak ily módon járul­hatunk hozzá leginkább a vlágbé­­ke megőrzéséhez és ily módon erő­síthetjük szocialista hazánk függet-Jgnő Anról F.z a kilm­oli­ka szocialista ára­munk jellegéből és népeink szabad­elvű szelleméből ered: nem kulisz­­szák mögötti machiavellista külpo­litika, hanem nyilt és becsületes külpolitika amelynek szigorú elv­­szerűségén kell alapulnia és ame­lyet a békeszeretet szellemének kell áthatnia Ez a politika összhangban áll polgáraink törekvéseivel, mert megfelel szocialista országunk ér­dekeinek is. (Folytatás a második oldalon) Vajdaság fluanom Tirloroáni Jó s­zals­ágának v éri táv­lata Tito marsához JOSZIP broz-tito szövetségi miniszterelnöknek _ Beográd Szeretett Tito elvtársunk! , Vajdaság Autonóm Tartomány Végrehajtó Főbizottsága nevében legmelegebb üdvözletünket és Jó­kivánságainkat küldjük az 1950-ik eure, “melyre az egész országnak uj nagy feladatokat szabtál a jobb élethez vezető dicső után Tartományunk valamennyi nemzetisége szilárdan melletted JKP- ünk hősi Központi Vezetősége és szövetségi kormányunk mellett áll a Jugoszlávia szabad népeinek függetlensége és szuverenitása meg­őrzéséért vívott harcban. Mindannyiunk meggyőződése, hogy vezeté­seddel az igazság és becsület ügye diadalmaskodik a Szovjet Szövet­ig és a Tájékoztató Iroda azon vezetőinek hazugságai és becstelen tettei felett akik súlyosan vétettek dolgozó tömegeink és a nemzet­közi munkás és demokratikus mozgalom ellen. Élj sokáig szeretett elvtársunk és boldog Újévet kívánunk Neked Vajdaság Autonóm Tartomány Végrehajtó Főbizottságának elnöke Luka Mrksics alelnöke Iván Melvinger alelnöke Sóti Pál POST­ARINA PLACENA Kosa P­­ade ev is magas hitn­a­elási Beográdból jelentik. A Szövetségi Szkupstina Prezidiuma, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság javára kifejtett sokévi forradalmi munka elismeréseképpen Mosa Pijadet, a JKP KV Politikai Bizottságának tagját a szocialista munka hősének érdemrendjével tüntette ki A Szövetség'i Serpsina Purim­ai'ü­ntette hazánk számos dolgoztát és a Jugoszláv Hadsereg M­­ag­át Beográdból Jelentik. A Szövetsé­gi Szkupstina Prezidiuma a szövet­ségi miniszterelnök javaslatára ki­tüntette hazánk legkiválóbb dolgo­zóit. A munka érdemrendjének má­sodosztályával tüntettek ki tizenöt, harmadosztályával 273 és a munka­­éremmel 1 282 dolgozót Ugyancsak a miniszterelnök javaslatára a Pre­­zidium az újjáépítés és továbbfej­lesztés érdemrendjének első osztá­lyával tüntette ki a Szlobodán Prin­­cip-Szelgo egyetemi munkabrigádot, a természettani matematikai fakul­tásról. A munka érdemrend második osztályával tüntettek ki három mér­nököt, akik az Autóutat építik és a munka érdemrend harmadosztá­lyával 101, a munkaéremmel 45 ki­váló tagot az Autóúton dolgozó ifjúsági brigádokból. Végül a nép­felszabadító harcokban szerzett ér­demekért a Prezidium a szövetségi miniszterelnök javaslatára a testvé­riség és egység érdemrend második osztályával, a népszolgálati érdem­rend második és harmadik osztályá­­val a bátorság­ érdemrenddel, a bátorság­ éremmel és a népszolgá­lati éremmel tüntette ki a Jugo­szláv Hadsereg 115 tagját. A Szakszervezetek«­KJ/jj ill­e­­­ne­imb üdvözlete Jugoszlávia Szakszervezeti Szövet­ségének Központi Tanácsa újévi üd­vözletét intézi valamennyi munkás­hoz és alkalmazotthoz, valamennyi szindikális szervezethez, vezetőhöz is aktivistához szerte egész szocia­­lista hazánkban Az újévi üdvözlet megemlékezik arról, hogy első öt­éves tervünk három éve letelt, ez Jugoszlávia munkásosztályának há­rom évi harca és győzelme volt. Dolgozóink emberfeletti erőfeszítés­­■­el birkóztak meg minden akadály­­­yal akár az ország elmaradottságá­ból akár szabotázsból vagy külföldi gazdasági zárlatból eredt. Dolgozó­nk öntudata, hogy a szocializmust é pitik, bizalma Pártjuk és Tito elv­ára iránt, népeink igazságos ügyé­be vetett hite megmutatták, hogy erősebb az ellenséges propagandá­nál, fenyegetéseknél és kihivások­­■lál is. Harmadik tervévünk a leg­nagyobb nehézségekkel járt, mert a Szovjet Szövetség és a néni demo­krácia országai különösen ,de álta­­ában a külföldről nagy és renge­­tg akadályt gördítettek néne­k ut­óba, de annál nagyobb sikereket s győzelmeket hozott ez az Ötéves Terv megvalósításáért vívott harc. Az alkotott mű­vekkel szemben a s­ok­alka Jugoszlávia ellenségei csak hazugságokat ss rágalmakat hozhatnak fel. Az 1949-ben kivívott nagy győzelem még egyszer meg­mutatta munkásosztályunk és dol­gozó tömegeink teljes egységét a politikai egyeduralom ellen, szocia­lista hazánk függetlensége és sza­bad fejlődése megvédéséért vívott harcban. Az 1950 év küszöbén Ju­goszlávia Szakszervezeti Szövetségé­nek Központi Tanácsa felhívja Ju­goszlávia minden munkását és dol­gozóját, egész munkásosztályát hogy a­lult erővel induljon a harc­ba tervünk negyedik évi feladatai­nak elvégzéséért azzal a tudattal, hogy az Ötéves Terv megvalósítása a leghatalmasabb biztosíték Pártunk és népeink igazságos ügyeinek győ­­zelmére. A felhívás élteti az új győ­zelmeket a szocialista építés és a szocialista Jugoszlávia függetlensé­gének és szabad fejlődésének ellen­ségeivel vívott harcban élteti Ju­goszlávia munkásosztályát Kommu­nista Pártját az élen Tito elvtárssal és élteti a dolgozók nemzetközi kö­zösségét a békéért, demokráciáért és szocializmusért vívott harcban. Közkegyelemben részesült 7.804 elitélt és büntetését kitöltő személy Beográ­dból jelenti ki Alekszandar Rankovics belügyminiszter rendele­téte a köztársasági belügyminiszté­riumok keretében külön bizottságok alakultak azzal a feladattal, hogy kivizsgálják, váljon az elitélt és bün­tetésüket a javítócélú fegyintézetek­ben kitöltő személyek jöhetnek-e számításba hogy kegyelmet kapja­nak A bizottságoknak idősorban azt kellett megállaptaniok, hogy az egyes büntetettek a büntetés kitöl­tése idején munkájukkal és maga­tartásukkal bizonyítékát nyúj­tot­ták-e annak, hogy átneveződtek A bizott­ságoknak e munkája alapján a JSzNK kormánya javaslatot tett a Szövetségi Szkupstina Prezidimánik 7.304 személy közkegyelemben való részesítésére A Szövetségi Szkupsti­­na Prezidiuma 1949 december 31-én közkegyelmi rendeket adott ki a javasolt 7.304 elíték számára. A szövetségi be­üügyminiszter ren­­del­t­et adott ki az illetékes szervek­nek, hogy azonnal léptessék életbe a közkegyelmi rendeletét.

Next