Magyar Szó, 1950. december (7. évfolyam, 285-310. szám)

1950-12-02 / 285. szám

TTAZ.M, 7L FASIZMUSRA — SZA­BADSÁG 3 STÉPÍmf| VTL ÉVFOLYAM,285 (1844) SZÁM || NOVISZAD, SZOMBAT, 1956. DECEMBER 2. || ARA * DINAR Az ország dolgozó népe elltaférozá­­sának ünnepe volt november 29-t hogy továbbferleszl­ a Népi forra­dalom vívmányán Edvard Kardely a párisi ünnepségen BEOGRÁDBAN az ünnepély ko­ra reggel megkezdődött, s csak jó­val éjfél után fejeződött be. A Nemzeti Színházban megtartott díszelőadáson részt vett Tito mar­sal, a JKF KV politikai bizottsá­gának tagjaival és az állami és katonai vezetőkkel. A beogradi egyetemen néphősök szobrait lep­lezték le. A tereken és utcákon még éjfél után is énekelve, harmo­­nikázva ünnepeltek fiatalok és öre­gek. Végül tűzjáték volt a Kalemeg b­ánon. ZÁGRÁBBAN a Horvát Népszín­házban Karlo Mrazovics, a Horvát Szábor Prezídiumának elnöke mél­tatta november 29-e jelentőségét. Az ünnepi előadáson megjelent Vla­dimir Bakarics, a Horvát Népköz­­társaság miniszterelnöke, a­ Párt politikai bizottságának tagjai, szá­mos közéleti és kulturmunkás. LYUBI­YANÁBAN a hatalmas tömeg előtt megtartott ünnepélyen részt vettek Miha Marinko, a Szlo­vén Népköztársaság miniszterelnö­ke, valamint a köztársasági tök és pártvezetőségi tagok. Vl­ado Krivic, a Szlovén KP Politikai Bi­zottságának tagja beszélt. SZARAJEVÓBAN a Népszínház­ban a hadsereg és a tömegszerve­zetek kiküldöttei előtt Ibro Sátor tartott előadást az AVNOJ II. ülé­sének jelentőségéről. Az előadáson megjelent Gyúró Pácár miniszter­­elnök, valamint a pártvezetőség po­litikai bizottságának tagjai. SZKOPLYEBAN a Macedón Nép­színházban Mito Dimitrijevszki elő­adását a tömegszervezetek, vala­mint a közéleti- és kulturmunká­­sok kiküldöttein kivitt végighall­gatták Lázár Kolisevszki, a Mace­dón Népköztársaság miniszterelnö­ke, Bogoja Fotev, a Macedón Szo­­branye Prezidiumának elnöke, és számos magasabb katonai és párt vezető. A CETINYEI ünnepélyen részt­vett Blazso Jovanovics, Crnagora miniszterelnöke, valamint a Had­­sereg és tömegszervezetek kiküldöt­tei. A nagy nap jelentőségéről Má­­tó Petrovics, a Prezidium alelnö­­ke tartott előadást. NOVISZÁDON a Vajdasági Nép­színházban a tömegszervezetek, a Hadsereg és a néphatóság kikül­döttei előtt Dobrivoje Vidics elv­társ tartott előadást november 29-e jelentőségéről. Az est műsorát kar­ének és balettszámok, szavalatok és a noviszádi filharmonikus zenekar­­készítették ki. BECSÉN a Köztársaság Napján ünnepélyes keretek között közös sírba helyezték a megszállók által Becsén kivégzett elvtársakat. De díszelőadásokat és ünnepségeket je­lentettek Vajdaság és az ország minden részéből. Edvard Kardely a párisi ünnepségen külföl­di kirendeltségeink szintén ünnepélyes keretek között emlé­keztek meg a Köztársaság Napjá­ról. A párisi követségen megtartott Ünnepélyen jelen volt Edward Kar­dely­­ és John Rogge, az amerikai Haladó Párt elnöke s még m­int­­egy 600 vendég. Londoni követsé­­günkön 35 állam kiküldötte — több mint ezren. Sidneyben mintegy ha­ran vettek részt a követségünk ál­tal rendezett ünnepségeken K R A­mai és szófiai követségünk ünnep­ségeiről az ott élő jugoszlávok és diplomáciai karunk tagjai távirat­ban üdvözölték Tito marsalt. A külföldi államfők táviratai • Beográfból jelentik: Dr. Iván Ri­­tmír, a szövetségi népszkupstina pre­zidiumának elnöke november 29-e alkalmából számos üdvözlő távira­tot kapott, amelyben népünk, kor­mányunk és a maguk nevében jó­kívánságaikat fejezik ki: Harry Truman, az USA elnöke, Migel Ale­mana Mexikó elnöke, Céllas Bayar, a Török Köztársaság elnöke, Faruk egyiptomi király, Juana Perona Ar­gentina emléke, Luigi Einaudi, az Olasz Köztársaság elnöke, Albanaz, a spanyol köztársasági kormány miniszterelnöke, Frederik dán ki­rály, Muhamed Riza Pahleni iráni sah, Julianna holland királynő, Gaspara Dutre, a Brazil Köztársa­ság elnöke, Vincent Auriol, a Fran­cia Köztársaság elnöke és Behara Elhuri, Líbia elnöke. Vu tábornál­ beszéde összeegyeztethetetlen az UNO alap­okmányát tiszteletben tartó k­ormányok állásfoglalásával Ilies Bebier jugoszláv delegátus beszéde a Biztonsági Tanács ülésén a Kínai népköztársaság Kormányának a koreai háború ügyében elfoglalt álláspontjáról Lake Successből jelentik. Mi­előtt a Biztonsági Tanács ülésén el­fogadták volna a hat állam közös javaslatát, amelyben követelik a kínai csapatok Koreából való kivo­nulását, és biztosítékot nyújtanak Kínának, hogy a koreai határon tiszteletben tartják jogos érdekeit, dr. Ales Bebier jugoszláv delegátus a következő beszédet tartotta: »Az a két kérdés, amelyet jelen­leg vizsgálunk, az általános véle­mény szerint és lényegében szoro­san összefügg, viszonylagos fontos­ságuk azonban nem egyforma. Az első és főkérdés Korea kérdése, annak a háborúnak a kérdése, a­­mely ez év június 25-én kitört, amely már több mint 5 hónapja tart, amely súlyosbítja a nemzet­közi helyzetet, és amely már kez­detétől fogva egy lépést jelentett a legrosszabb felé a nemzetközi helyzetben, olyan lépést, amelynek esetleges következményeit az egész emberiség rettegéssel szemléli. Tajvan (Formuza) kérdése e há­ború kérdéséhez viszonyítva másod­rangú. Ez mindenki számára nyil­vánvaló, aki a nemzetközi bizton­ság szemszögéből vizsgálja és olyan szemszögből nézik a dolgokat, hogy milyen veszélyt jelent az általános béke szempontjából egy különleges nemzetközi probléma. Mi határo­zottan azt az álláspontot képvisel­jük, amely szerint feltétlenül meg kell találni Tajvan kérdésének bé­kés megoldását s ezt a megoldást megtalálhatnánk akkor, ha meg­oldanánk a fő problémát, Korea problémáját. Talán már most meg kellene tenni a lépéseket ebben az irányban, vagy talán a közvetle­nül érdekelt országok megbeszélé­sei Tajvan ügyében kedvezően be­folyásolhatnák a főproblémát, Ko­rea problémáját. A jugoszláv dele­gáció kész kidolgozni ezt a sugal­­mazást, ha úgy véli, hogy az álta­lános légkör lehetővé teszi az ilyen kezdeményezést. Korea kérdése azonban az Egye­sült Nemzetek fő problémájává, leg­fontosabb problémájává válik. Eb­ben a pillanatban a legnagyobb mértékben e probléma fejleményei­től függ az általános béke megőr­zésének problémája. A koreai háború új fázisába lét Szegény földmű­ves család gyer­meke, a Népi If­júság aktív tag­ja, iskolái befeje­zése után meg­bízott hivatali ve­zető , Pesikán Gojke lett, amit a Kínából a koreai had­színtérre érkezett jelentős fegyve­res erők részvétele jellemez. Ami a tényeket illeti, azokhoz nem fér kétség, mert a Kínai Népköztársa­ság kormányának Pekingben tett nyilatkozatai és Vu tábornok itt megtett nyilatkozatai elismerték és megerősítették azt a tényt, hogy ez a kormány jelentős haderőket küldött Koreába. Ezek a tények új elemet képeznek a koreai problé­mában, mégpedig igen veszélyes elemet. Semmi kétség sem fér ah­­­hoz, hogy a Biztonsági Tanácsnak valódi fontossága szerint kell meg­ítélnie ezt az elemet, és ennek alap­ján kell cselekednie. Mellékesen meg akarom monda­ni, hogy világos, miszerint a Kínai Népköztársaság képviselői el akar­nak kerülni minden vitát ebben a kérdésben, megkísérlik elkerülni a közreműködést azokban az erőfe­szítésekben, amelyeket a Biztonsá­gi Tanácsnak kell tennie a miatt a helyzet miatt, amelyet éppen a Kínai NK kormányának cseleke­detei idéztek elő. Ez a tény azt mutatja, hogy a kínai kormánynak itt aggasztó álláspontja van az Egyesült Nemzetekkel szemben. Az UNO-ban már több tagállamot, il­letve kívülálló államot hallottunk, ahogyan indokolt, vagy indokolat­lan vádak elől védekezik az UNO különféle szerveiben, de fordult elő, hogy valamelyikük megtagadta volna a részvételt a vitában, sőt legtöbb esetben a tag­államok mindent elkövettek, csak­hogy meghívják őket, hogy véde­kezhessenek. Én természetesen nem azért em­lítem ezt a tényt, mintha azt re­mélném, hogy a Kínai NK képvi­selőinek részvétele nyílt vitáinkban bármiféle kedvező befolyással ke­csegtetne a koreai háború miatt bekövetkezett nemzetközi helyzet fejleményeire, hanem csupán azért mert ez a tény, valamint az a be­széd, amelyet Vu tábornok néhány nappal ezelőtt itt megtartott, egy olyan szellemnek a megnyivánu­­lása, amely ellentétes azokat­ a kor­mányokat jellemző szelemmel, akik tiszteletben tartják az UNO alap­okmányának elveit. Valóban egyáltalán ne­m csodál­ható az a tény, hogy Vu tábornok hosszú beszédében teljesen háttér­be szorultak az UNO Alapokmá­nya, annak alapelvei és a UNO feladatai, viszont az egyetemes bé­­ke kérdését még csak nem is érin­tette. Vu tábornok hosszan beszélt Tajvan problémájáról, valamivel kevesebbet a koreai háborúról vi­­szont egyáltalán nem látta be e­l­ ... s ** az egyetemes béke kérdésének összefüggését, pedig ez a főprobléma, ez a probléma központja és magva. Az UNO meg­alakítása óta több helyi jellegű há­­boru volt & az UNO foglalkozott' ^ velük E háborúk közül azonban SE*“* volt olyaM nemzet­­h^,k°Ve,r­e^nénye' mint a koreai De vajJ0n felvetette-e a kérdést a tábornok ur, hogy mi­ért van ez így. vájjon felvetette-e magana­c a kérdést, hog^Sem áll ez a nagy különbség. Vaj­on felvetette-e a kérdést, hogy mi­ebből ^Vket­ cezf'!st levonná ok fbtel a különbségből azoknak a kormányoknak, amelyek a főszere- P t játsszák a koreai tragédiában? *»i^Iványí10' ^ogy a felelősséget tábornoknak ugyanaz az anasfoglalása, amit a szovjet dele­­gátus már több izben kifejtett előt­­tünk,­­ miszerint a felelősség az , kormányát terheli. Ennek az állításnak alátámasztására­ meg­annyi eseményt sorolnak fel, de kerülik a felelősség meghatározásá­nak legfontosabb kérdését, éspedig az államok magatartását az ellen­(folpiakis a harmadik oldalon) Textilgyári ti­zenháromszoros rohammunkás, a nyolcadik alap­szervezet jelölt­je a népbizottsági ba­n Dukai Ist­ván* Az AFZs szorgal­mas munkása, háztartásbeli, a nyolcadik front­­alapszer­vezet je­lölte a népbizott­ságba — özv. Kai­már Hona fő Népfront tag, kisparaszt, min­dig eleget tesz mindennemű kö­telezettségének, a kilencedik alap­­szervezet jelölt­je — Fekete Ger­gely Solt Ferenc beszélt a választásokról Écsiiv­on, Szakó Ida Zentán választási gyűlések Vajdaságszerte BÁCSFÖLDVÁRON a »Petőfi Sándor« kulturegyesületben Sóti Ferenc, a becsei járás szkupstinai jelöltje tartott választási beszédet. A gyűlésen főleg a falu ifjúsága vett részt szép számban. Zentán, a KÖZTÁRSASÁG NAP­JÁN megtartott díszgyűlésen több mint félezer résztvevő előtt Szabó Ida népképviselő ismertette hazánk kül- és belpolitikai helyzetét. Becsén Szava Mali, a becsei já­rás SZKUPSTINAI JELÖLTJE is­mertette a választásokat, valamint kormányunk kül- és belpolitiká­ját. A beszéd után kialakult élénk vitában számos fronttag részt vett. A kikindai pionírok is résztvesz­­nek a választási versenyben. Első­sorban a TANULÁSBAN igyekez­nek jobb eredményt elérni, ezen­kívül műsoros előadásokat rendez­nek. Péter révén a TERMELŐ SZÖ­VETKEZETEK tagjai előtt Csasz­­nyi Ferenc járási népbizottsági el­nök, a járási népbizottság jelöltje és Sóti Ferenc szkupstinai jelölt beszélt a választásokról. A martonosi fronttagok a VÁ­­LASZTÁSI M­UNKA­VERSEN­Y ke­retében elvállalták, hogy önkéntes munkával biztosítják az anyagot az egy kilométer hosszú gyalogjárda építéséhez. Választási nagygyűléseket jelentenek mindenünnen. Képünk a pancsevói Népfront nagygyűléséről készült. Dusán Bogdanov-Szenko szkupstinai jelölt beszél választóinak. Egy ember év­ légü­nk ott e viaszosokon! Sóti Pál 2 növiszed, terepen tieszti választói elüti Pénteken a noviszád-telepi Kul­túrotthon nagytermében Sóti Pál, a tartományi pártvezetőség bizott­sági tagja, a végrehajtó főbizott­ság alelnöke, a telepi népfront­­alapszervezetek képviselőjelöltje a Vajdasági Népszkupstinába­n tar­tott beszédet. A telepi front-alap­­szervezetek tagjai szép számban részt vettek a gyűlésen. Sóti Pál képviselőjelölt a Vajdasági Nép­­szkupstina hároméves munkáját is­mertette. Elmondt, hogy a vajdasági ipar megkétszereződött, sőt például a kendergyárak termelése há­rom és félszerese az­­1947. évi termelésnek. A mezőgazdaság szocialista átala­kulásával kapcsolatban a vajdasági és külön a magyar termelő szövet­kezetek harcát említette, majd az építkezésre tért át. Befejezésül hazánk békeharcát hangsúlyozta Seid Pál, és felhívta a telepi magyar dolgozókat- egy em­berként vonuljanak fel a választá­sokra.

Next