Magyar Szó, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-01 / 26. szám

Ötéves alkotmányunk öt évvel ezelőtt az alkotmányozó Népszkupstina mindkét házának együttes ülésén egyhangúlag meg­szavazta a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság új alkotmányát Az új alkotmány megszilárdítot­ta a népi forradalomban született politikai és társadalmi vívmányo­kat, a népuralmat, a jugoszláv né­pek egyenjogúságán és egységén a­­lapuló föderális államberendezést, a termelőeszközök államosítását és a marxizmus-leninizmus tanaihoz való ragaszkodást. * E vívmányok alapján és a társadalomról és ál­lamról szóló marxista elmélet téte­leihez híven, alkotmányunk kife­jezte Jugoszlávia népeinek új po­litikai szervezetét , a föderális népköztársaságot. A szövetségi al­kotmány egyik jelentősége abban rejlik, hogy jogilag kifejezte és el­méletileg tisztázta a népköztársaság fogalmát, mint az átmeneti időszak államának új formáját. Már Marx mondotta, hogy a szocializmustól a kommunizmusig vezető út nem le­het más, mint a forradalmi prole­tariátus diktatúrája. Alkotmányunk ezenkívül megte­remtette országunk további fejlődé­sének előfeltételeit Cikkelyei nem beszélnek felépített szocializmusról, de a néphatóságokról és a társa­dalmi-gazdasági berendezésről szó­ló részek világosan mutatják, hogy a társadalmi erők fokozatosan át­alakulnak, a régi alapokról a szo­cializmus útja felé tartanak. E cik­kelyeket — éppen azért, mert ere­detien és a marxizmus-leninizmus irányvonalához híven oldotta meg ezeket a kérdéseket, — több állam nyíltan vagy burkoltan átvette, kü­lönösen a Tájékoztató Iroda hatá­rozata után, így például Albánia, Bulgária és részben Románia, Cseh­szlovákia, Északkorea, Keletnémet­ország, Izrael, Burma stb. Alkotmányunk még abból a szem­pontból is jelentős, hogy nemcsak erős társadalmi-politikai alapot a­­dott az ország további forradalmi kiépítéséhez, hanem jogi alapot is nyújtott. Az alkotmány társadal­mi-gazdasági fejezete alapvető fon­tosságúnak nyilvánítja az államo­sítást. Ennek alapján hozták meg a két forradalmi államosítási tör­vényt, így történhetett meg, hogy 1947 elején a gyáripar, a kereske­delem és több más gazdasági ága­zat végérvényesen a társadalom tulajdonába ment át. Az alkotmány szellemében folyik a falu szocialis­ta átalakítása is. A JSzNK alkotmánya, a viszony­lagosan rövid öt év alatt tovább­fejlődött, és több jelentős új tör­vénnyel kiegészült. Tito elvtárs mondotta a szkupstina 1950 június 20-án megtartott rendkívüli ülésén, hogy ezek a törvények »jogi szem­pontból szocialista­ jellegűvé teszik országunkat«. Ugyanott megjegyzi Tito elvtárs, hogy törvényeink »mint tények megdöntik az elle­­nünk irányuló támadásokat és rá­ Salmakat«. Ebből levonhatjuk azt a következtetést hogy egy ország nem lehet kapitalista, imperialista, fasiszta, stb. ha szocialista törvé­­nyei vannak. Éppen az alkotmány alapján és szellemében hazánkban mély, for­radalmi folyamat indult meg, ame­lyet már Marx és Engels előrelá­tott és az Októberi Forradalom u­­ta Lenin részben meg is valósí­tott. E folyamatot az jellemzi leg­jobban, hogy a gazdasági vezetés néhány ágazatát átruházták a mun­kaközösségekre. Az állami gazda­sági vállalatok és a felsőbb gazda­sági társulások igazgatásáról szó­­l alaptörvény ezt a mélyen szo­­cialista jellegű folyamatot törvé­­nyesítette, pörölycsapásként sújtott a bürokratikus jelenségekre, és utat mutatott, hogyan kell megvá­ltani az emberiség legnagyobb­aknak. M^rxnek, Engelsnek és Le­tűnnek a tanyásét. &»ei egyidejűleg változások kö- HALÁL "A FASIZMUSRA — SZABADSÁG A NÉPNEK! VII. ÉVFOLYAM, 23 (1895) SZÁM NOVISZAD, CSÜTÖRTÖK, 1951. FEBRUÁR 1. A Szövetségi Népszkapsz­­a törvényhozó bizottságának munkája Folytatták a büntetőtörvénykönyv tményja­vaslatt vitáját A két ház törvényhozó bizottsá­gainak közös ülésén Mosa Pijade elnökletével folytatták a büntető­­törvénykö­nvről szóló törvényjavas­lat vitáját. Mindjárt az ülés elején felolvasták dr. Vladimir Bakarics népképviselő levelét, amelyben a büntetőtörvénykönyv általános ré­szének törvényjavaslatával kapcso­latban több bíráló megjegyzést tett. Ezután dr. Joszip Hrncsevics, a Szövetségi Tanács törvényhozó bi­zottságának elnöke tartott kimerí­tő beszámolót a büntetőtörvény­könyv törvényjavaslatáról Meg­említette, hogy a kiskorúak elleni bűnvádi eljárás jelentős változá­sokon ment át, azonban tovább kell fokozni a kiskorúak bűnözése elle­ni harcot, s megteremteni az ehhez szükséges anyagi feltételeket. Az új javaslat továbbá jelentős változ­tatásokat eszközölt a büntetések fajtáiban is Az eddig fennálló 12 féle büntetés helyett az új javaslat értelmében csak hét féle büntetést szabnak ki: halálbüntetést, szigo­rított fogházat, szabadságvesztést, az állampolgári jogok elvesztését, bizonyos foglalkozási ágaktól való eltiltást, birtokelkobzást és pénz­­büntetést. Dr. Hrncsevics befejező szavaiban annak a véleményének adott kife­jezést, hogy az új törvénykönyv­vel hazánk mindenképpen megfe­lelő büntetőtörvénykönyvet kap. Dr. Hrncsevics beszéde után élénk vita alakult ki, amelyben több kép­viselő felszólalt. Jerko Radmilovics felszólalásá­ban hangsúlyozta, hogy az új tör­vénykönyvnek legfőképpen társa­dalmi berendezésünk védelmét kell szolgálnia, továbbá megjegyzést tett a törvényjavaslat V. és VI. bekez­désével kapcsolatban. Maksz Snnderl röviden vázolta az állam és a jog történelmi fejlő­dését,­­majd bírálta a javaslatnak a család védelméről szóló részét. Vladimir Szimics a törvényjavas­latnak az emberi jogok védelméről és a nemzetközi jog megsértésének elbírálásáról szóló részét méltatta, kiemelve jelentőségét. A vitát folytatják.­­ • A szerbcsi választások előkészüle­t&i Notiszaflon Johan Veszelinov ZsDrHól, $611 Páll, zahics SiTcrez&ri és Do&rivoje l'inicsct jelöliei! Vajdaságszerte megkezdődtek a szerb szkupstina! választások előkészületei. Ennek első jelei a városi és járási népfront-plénu­­mok ülései, ahol a jelöltekre vonatkozó javaslatokat vitatják meg. Ebben az évben nem választanak külön választási bizottságokat, hanem a népfront-szervezet közvetlenül irányítja a választás előt­ti agitációt, a tagok széleskörű részvételével. Mint ismeretes, a szerb szkupsjinai választásokat március 18-án tartják meg. Ez alkalommal 3­3 képviselőt választanak, vagyis 51- gyel többet, mint 1946-ban. Az új választási törvény értelmében a Szerb Népszkupstina Prezidiuma ukázt adott ki, amely szerint 20­ 000 lakos után egy képviselőt választunk. Szerbia területét 338 válasz­tó­körzetre osztották, a nagyobb városokban több választókörzet is van, így például Beográdban 24, Szuboticán 6, Noviszádon 4 stb. A frontplénumok után az alapszervezetek megvitatják a jelölé­seket, és közvetlenül ezután megindítják a választás előtti politi­kai munkát. Tegnap Noviszádon bővített ple­náris ülést tartott a városi Nép­front. Az ülésen Crevár Bogdan, a városi Népfront alelnöke ismer­tette a Népfront múltévi munká­ját és a soronkövetkező feladato­kat. Kiemelte, hogy a Népfront ön­kéntes munkájának értéke évről­­évre gyarapodott. 1947-ben 23, 1943-ban 25, 1949-ben 33, 1950-ben pedig 47 millió dinár értékű mun­kát végeztek a fronttagok. A poli­tikai munka eredményességét az bizonyítja legjobban, hogy a vá­lasztók tömegesen részt vettek a múltévi választásokon. De a poli­tikai munka még most sem kielé­gítő, különösen a telepen. A beszámoló után vita követke­zett, majd Vlajkovics Radomir, a helyi frontbizottság tagja előter­jesztette a szerbiai szkupstina­ vá­lasztások noviszádi jelöltjeinek névsorát. Az első választókörzet­ben Jován Veszelinov-Zsárbót, a szerb kormány alelnökét, helyette­séül Ferdó Simunovics, petrova­­radini földművest, a második vá­lasztó­körzetben Solt Pált, a vég­rehajtó bizottság alelnökét, helyet­teséül Milenko Suvákovicsot, a szerb gimnázium igazgatóját a harmadik választó körzetben Szve­tozár Zakicsot, a sűtőház 22-szeres rohammunkáját, helyetteséül Ra­domir Radujkovot, a tartományi ellenőrző bizottság elnökét, a ne­gyedik választó­körzetben Dobri­­voje Vidicset, a tartományi párt­vezetőség titkárá­t, helyetteséül pe­dig Gavro Vaszics munkást jelöl-­­­ték. A plénum egyhangúlag elfogad­ta a jelöléseket, majd megválasz­totta a noviszádi pionir-tanácsot dik választó­kerületben.Tomo Gran­iijt, a szerb kormány miniszterét, helyetteséül pedig Benyecki Mi­hályt jelölték. Megmufionázni: Milyen vá­ssztásokra készülünk A zrenyanini tömegszervezetek bővített plenáris ülést tartottak a szakszervezeti otthon nagytermé­ben. Ezen az ülésen elfogadták a szerbiai szkupstinai választások képviselőjelöltjeire vonatkozó ja­vaslatot. Zrenjanin két választó­körzetre oszlik: az első körzetben Mirk­o Tepavacot, a tartományi pártvezetőség bizottságának tag­ját, helyetteséül Milan Pavicsevics textilgyári, munkást jelölték. A második körzet jelöltje Csányi Jó­zsef, a zrenjanini hajógyár él­munkása, helyettese pedig Gyoka Nikolics, a városi népbizottség tagja. Több felszólaló hangoztatta, hogy a frontalapszervezetekben, még jobban mint eddig, meg kell magyarázni, milyen választásokra készülünk, mert az elmúlt válasz­tások alkalmával fogyatékosságok mutatkoztak ezen a téren. A becsei járás jelöltjei A becsei járás népfront-plénu­mán Boldizsár János, a járási nép­front-bizottság titkára tartott be­számolót a múlt évi munkáról, majd Vitomir Nonin, a járási front vezetőség tagja előterjesztette a szerb szkupstinai választások je­löltjeinek névsorát. Az első vá­lasztókörzetben Marija Glavaski munkásnőt, helyetteséül Pólyák Jánost, a becsei Vojvodina terme­lő szövetkezet alelnökét, a máso­dik választó­körzetben Alhnpijev Popovics pravoszláv papot, helyet­teséül Keller István szibobráni földművest, a harmadik választó­körzetben Zsolnai Istvánt, a helyi pártszervezet politikai titkárát, he­lyetteséül pedig Iván Pericset, a bácsföldvári malom munkásigazga­tóját jelölték. A plénum elfogadta a jelölése­ket, majd határozatot hozott, hogy a fron­takí­pszervez­etek még a hét­­ folyamán készítsék el a választási­­ agitáció tervét.­­ Kozarcit 100 kötetes könyvtárral jutalmazták A kikindai járási Népfront plé­numán Milocki Deja, a Népfront titkára, olvasta fel a múltévi mun­káról szóló beszámolót. Kiemelte, hogy a járás területén Kozárcin, Nakovón és Mokrinban értek el legjobb eredményeket. A járási Népfront múltévi munkatervét 120 százalékban valósította meg. A fronttagok csak a gyógynövények gyűjtésében több mint 300 OOP mun­kaórát­ teljesítettek. A járási Nép­front vándorzászlóját és a 100 kö­tetből álló könyvtárat Kozárd­ kap­ta meg, mint a legjobb népfront­szervezet. Szvetko Grbics, a járási pártve­zetőség titkára "előterjesztette a Szerb Szkupstina jelöltjeire vonat­kozó javaslatot. Az első választó­körzetben Manisa Vojvodicsot, he­­vpttp®éü'Jóc^GoHesel^a^jm^o­ vetkeztek be az állam, a kultúra és a közoktatás ügyeinek irányításá­ban is. A demokratikussá­g élve be­hatolt közéletünk minden pólusába és ellenállhatatlanul irányítja Ju­goszlávia egész társadalmi, politi­kai és kulturáliss életét egy maga­sabb és haladóbb forma felé. Ezek a változások alkotmányun­kat nemcsak tovább fejlesztették, hanem bizonyos mértékben ki is egészítették, de az alkotmány alap­­elvei lehetővé teszik ezt az állandó fejlődést. Éppen ezért alkotmá­­nyunk biztosíték arra, hogy Jugo­szláviában tovább épül a szocializ­mus és erősödik a szocialista demo­kratizmus. ARA­­­DTNAK Ales Bebler beszéde az U­O-ban Kiben az a stratétó, amely meputsa, ki itt a béke és ki a hittop» mesial! Lake Successből jelentik. Az Egyesült Nemzetek politikai bizott­ságában dr. Ales Rebler, leszögez­ve Jugoszlávia álláspontját az amerikai és a 12 ázsiai állam ha­tározati javaslatát illetően, a kö­vetkezőket mondotta: " A bizottság előtt fekvő hatá­rozati javaslatokkal kapcsolatosan a jugoszláv delegáció mindenek­előtt emlékeztetni akar arra, hogy a jugoszláv kormány teljesen ne­gatív álláspontra helyezkedett Kí­na koreai beavatkozásával szem­ben, és kormányom továbbra is megtartja ezt az álláspontját. A Biztonsági Tanácsban múlt év no­vember 31-én beszédemben részle­tesen megmagyaráztam ezt az ál­láspontot, melynek az a lényeges tartalma, hogy Kína koreai be­avatkozása sokban hozzájárult a jelenlegi nemzetközi válság elmé­lyítéséhez és jelentősen fokozta an­nak veszélyét, hogy a háború to­vább terjed Ázsiában és általában veszélyezteti a világbékét. Ebből az álláspontból kiindulva a jugoszláv delegáció támogatott minden olyan kísérletet, amely arra irányult, hogy véget vessen annak az állapotnak, amit Kína koreai be­avatkozása idézett elő. Egyrészt megszavazta azt a határozati ja­vaslatot, amelyet a múlt év no­vemberében hat tagállam terjesz­tett a Biztonsági Tanács elé, s a­­mely felhívja a Kínai NK kormá­nyát, hogy vonja ki csapatait Ko­reából. Másrészt m­egszavazta­ a hó elején azt a határozatot, amely szem előtt tartotta a jelenlegi ko­reai helyzet békés megoldását. A jugoszláv delegáció szerint ez az utóbbi határozat — amelyet a po­litikai bizottság oly nagy szava­zattöbbséggel fogadott el — a je­lenlegi nemzetközi helyzetben ko­moly kísérletet jelentett a távol keleti probléma békés megoldásá­rá. Ugyanebből az álláspontból ki­indulva értékeljük mi a Kínai NB kormányának a politikai bizottság határozatára adott válaszát is. Az első válasz, a hivatalos válasz, vé­leményünk szerint , megérdemli, hogy úgy tekintsék, mint a politi­kai bizottság törekvéseinek vissza­utasítását s ennélfogva megérde­melte azt is, hogy — ha a pekingi kormány e mellett maradt volna — elutasítsuk mint olyan cseleke­detet, amely lehetetlenné tett, il­letve legalábbis szörnyen megne­­hezített manden erőfeszítést, a­­m­ely a békés megoldásra irány­ul, tehát csak meghosszabbíthatta és tovább terjeszthette volna a ko­reai összeütközést. A másik vá­lasz, amelyet India és Nagybritan­­nia pekingi ügyvivőjének felvilá­gosításképpen nyújtottak át, más­képpen néz ki. Ebben vannak olyan pontok, amelyek, úgy tűnik, ismét megnyitják az eddig zárva tartott ajtót. E tények ilyen érté­kelése mellett, kormányom véle­ménye szerint, a koreai háborúval előidézett helyzetet abból a szem­pontból kell nézni, hogy Ázsiá­ban és a világban meg kell őrizni a­ békét. Az Egyesült Nemzetek fel­adata véleményünk szerint elsősor­ban az, hogy mindent elkövessen a koreai háború lokalizálása érde­kében, mivel ez a háború egy tűz­fészek, amely a világ oly­an része­in veszélyezteti a békét, ahol egy háború elkerülhetetlenül világösz­­szeütközéshez vezetne. A koreai háború kérdé­ében kell megmutatkoznia annak, hogy mennyire szilárd és állhatalmis a­ béke megőrzésére irányuló akarat. Korea az a sarokkő, amely meg­mutatja, hogy megőrizhető-e a bé­ke, s hogy ki áll a béke és ki a háború mellett. Korea ugyanakkor figyelmeztetés mindazok számára, akik a békével játszadoznak. Ma nincs elszigetelt háború, és min­den háborús provokáló új világ­­háborúvá változhat. . a vég­i erőfeszítés, amelyet az Egyesült (Folytatása a harmadik oldalon) Dr. Ales Bebler

Next