Magyar Szó, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)
1951-02-01 / 26. szám
Ötéves alkotmányunk öt évvel ezelőtt az alkotmányozó Népszkupstina mindkét házának együttes ülésén egyhangúlag megszavazta a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság új alkotmányát Az új alkotmány megszilárdította a népi forradalomban született politikai és társadalmi vívmányokat, a népuralmat, a jugoszláv népek egyenjogúságán és egységén alapuló föderális államberendezést, a termelőeszközök államosítását és a marxizmus-leninizmus tanaihoz való ragaszkodást. * E vívmányok alapján és a társadalomról és államról szóló marxista elmélet tételeihez híven, alkotmányunk kifejezte Jugoszlávia népeinek új politikai szervezetét , a föderális népköztársaságot. A szövetségi alkotmány egyik jelentősége abban rejlik, hogy jogilag kifejezte és elméletileg tisztázta a népköztársaság fogalmát, mint az átmeneti időszak államának új formáját. Már Marx mondotta, hogy a szocializmustól a kommunizmusig vezető út nem lehet más, mint a forradalmi proletariátus diktatúrája. Alkotmányunk ezenkívül megteremtette országunk további fejlődésének előfeltételeit Cikkelyei nem beszélnek felépített szocializmusról, de a néphatóságokról és a társadalmi-gazdasági berendezésről szóló részek világosan mutatják, hogy a társadalmi erők fokozatosan átalakulnak, a régi alapokról a szocializmus útja felé tartanak. E cikkelyeket — éppen azért, mert eredetien és a marxizmus-leninizmus irányvonalához híven oldotta meg ezeket a kérdéseket, — több állam nyíltan vagy burkoltan átvette, különösen a Tájékoztató Iroda határozata után, így például Albánia, Bulgária és részben Románia, Csehszlovákia, Északkorea, Keletnémetország, Izrael, Burma stb. Alkotmányunk még abból a szempontból is jelentős, hogy nemcsak erős társadalmi-politikai alapot adott az ország további forradalmi kiépítéséhez, hanem jogi alapot is nyújtott. Az alkotmány társadalmi-gazdasági fejezete alapvető fontosságúnak nyilvánítja az államosítást. Ennek alapján hozták meg a két forradalmi államosítási törvényt, így történhetett meg, hogy 1947 elején a gyáripar, a kereskedelem és több más gazdasági ágazat végérvényesen a társadalom tulajdonába ment át. Az alkotmány szellemében folyik a falu szocialista átalakítása is. A JSzNK alkotmánya, a viszonylagosan rövid öt év alatt továbbfejlődött, és több jelentős új törvénnyel kiegészült. Tito elvtárs mondotta a szkupstina 1950 június 20-án megtartott rendkívüli ülésén, hogy ezek a törvények »jogi szempontból szocialista jellegűvé teszik országunkat«. Ugyanott megjegyzi Tito elvtárs, hogy törvényeink »mint tények megdöntik az ellenünk irányuló támadásokat és rá Salmakat«. Ebből levonhatjuk azt a következtetést hogy egy ország nem lehet kapitalista, imperialista, fasiszta, stb. ha szocialista törvényei vannak. Éppen az alkotmány alapján és szellemében hazánkban mély, forradalmi folyamat indult meg, amelyet már Marx és Engels előrelátott és az Októberi Forradalom uta Lenin részben meg is valósított. E folyamatot az jellemzi legjobban, hogy a gazdasági vezetés néhány ágazatát átruházták a munkaközösségekre. Az állami gazdasági vállalatok és a felsőbb gazdasági társulások igazgatásáról szól alaptörvény ezt a mélyen szocialista jellegű folyamatot törvényesítette, pörölycsapásként sújtott a bürokratikus jelenségekre, és utat mutatott, hogyan kell megváltani az emberiség legnagyobbaknak. M^rxnek, Engelsnek és Letűnnek a tanyásét. &»ei egyidejűleg változások kö- HALÁL "A FASIZMUSRA — SZABADSÁG A NÉPNEK! VII. ÉVFOLYAM, 23 (1895) SZÁM NOVISZAD, CSÜTÖRTÖK, 1951. FEBRUÁR 1. A Szövetségi Népszkapsza törvényhozó bizottságának munkája Folytatták a büntetőtörvénykönyv tményjavaslatt vitáját A két ház törvényhozó bizottságainak közös ülésén Mosa Pijade elnökletével folytatták a büntetőtörvénykönvről szóló törvényjavaslat vitáját. Mindjárt az ülés elején felolvasták dr. Vladimir Bakarics népképviselő levelét, amelyben a büntetőtörvénykönyv általános részének törvényjavaslatával kapcsolatban több bíráló megjegyzést tett. Ezután dr. Joszip Hrncsevics, a Szövetségi Tanács törvényhozó bizottságának elnöke tartott kimerítő beszámolót a büntetőtörvénykönyv törvényjavaslatáról Megemlítette, hogy a kiskorúak elleni bűnvádi eljárás jelentős változásokon ment át, azonban tovább kell fokozni a kiskorúak bűnözése elleni harcot, s megteremteni az ehhez szükséges anyagi feltételeket. Az új javaslat továbbá jelentős változtatásokat eszközölt a büntetések fajtáiban is Az eddig fennálló 12 féle büntetés helyett az új javaslat értelmében csak hét féle büntetést szabnak ki: halálbüntetést, szigorított fogházat, szabadságvesztést, az állampolgári jogok elvesztését, bizonyos foglalkozási ágaktól való eltiltást, birtokelkobzást és pénzbüntetést. Dr. Hrncsevics befejező szavaiban annak a véleményének adott kifejezést, hogy az új törvénykönyvvel hazánk mindenképpen megfelelő büntetőtörvénykönyvet kap. Dr. Hrncsevics beszéde után élénk vita alakult ki, amelyben több képviselő felszólalt. Jerko Radmilovics felszólalásában hangsúlyozta, hogy az új törvénykönyvnek legfőképpen társadalmi berendezésünk védelmét kell szolgálnia, továbbá megjegyzést tett a törvényjavaslat V. és VI. bekezdésével kapcsolatban. Maksz Snnderl röviden vázolta az állam és a jog történelmi fejlődését,majd bírálta a javaslatnak a család védelméről szóló részét. Vladimir Szimics a törvényjavaslatnak az emberi jogok védelméről és a nemzetközi jog megsértésének elbírálásáról szóló részét méltatta, kiemelve jelentőségét. A vitát folytatják. • A szerbcsi választások előkészület&i Notiszaflon Johan Veszelinov ZsDrHól, $611 Páll, zahics SiTcrez&ri és Do&rivoje l'inicsct jelöliei! Vajdaságszerte megkezdődtek a szerb szkupstina! választások előkészületei. Ennek első jelei a városi és járási népfront-plénumok ülései, ahol a jelöltekre vonatkozó javaslatokat vitatják meg. Ebben az évben nem választanak külön választási bizottságokat, hanem a népfront-szervezet közvetlenül irányítja a választás előtti agitációt, a tagok széleskörű részvételével. Mint ismeretes, a szerb szkupsjinai választásokat március 18-án tartják meg. Ez alkalommal 33 képviselőt választanak, vagyis 51- gyel többet, mint 1946-ban. Az új választási törvény értelmében a Szerb Népszkupstina Prezidiuma ukázt adott ki, amely szerint 20 000 lakos után egy képviselőt választunk. Szerbia területét 338 választókörzetre osztották, a nagyobb városokban több választókörzet is van, így például Beográdban 24, Szuboticán 6, Noviszádon 4 stb. A frontplénumok után az alapszervezetek megvitatják a jelöléseket, és közvetlenül ezután megindítják a választás előtti politikai munkát. Tegnap Noviszádon bővített plenáris ülést tartott a városi Népfront. Az ülésen Crevár Bogdan, a városi Népfront alelnöke ismertette a Népfront múltévi munkáját és a soronkövetkező feladatokat. Kiemelte, hogy a Népfront önkéntes munkájának értéke évrőlévre gyarapodott. 1947-ben 23, 1943-ban 25, 1949-ben 33, 1950-ben pedig 47 millió dinár értékű munkát végeztek a fronttagok. A politikai munka eredményességét az bizonyítja legjobban, hogy a választók tömegesen részt vettek a múltévi választásokon. De a politikai munka még most sem kielégítő, különösen a telepen. A beszámoló után vita következett, majd Vlajkovics Radomir, a helyi frontbizottság tagja előterjesztette a szerbiai szkupstina választások noviszádi jelöltjeinek névsorát. Az első választókörzetben Jován Veszelinov-Zsárbót, a szerb kormány alelnökét, helyetteséül Ferdó Simunovics, petrovaradini földművest, a második választókörzetben Solt Pált, a végrehajtó bizottság alelnökét, helyetteséül Milenko Suvákovicsot, a szerb gimnázium igazgatóját a harmadik választó körzetben Szvetozár Zakicsot, a sűtőház 22-szeres rohammunkáját, helyetteséül Radomir Radujkovot, a tartományi ellenőrző bizottság elnökét, a negyedik választókörzetben Dobrivoje Vidicset, a tartományi pártvezetőség titkárát, helyetteséül pedig Gavro Vaszics munkást jelöl-ték. A plénum egyhangúlag elfogadta a jelöléseket, majd megválasztotta a noviszádi pionir-tanácsot dik választókerületben.Tomo Graniijt, a szerb kormány miniszterét, helyetteséül pedig Benyecki Mihályt jelölték. Megmufionázni: Milyen vássztásokra készülünk A zrenyanini tömegszervezetek bővített plenáris ülést tartottak a szakszervezeti otthon nagytermében. Ezen az ülésen elfogadták a szerbiai szkupstinai választások képviselőjelöltjeire vonatkozó javaslatot. Zrenjanin két választókörzetre oszlik: az első körzetben Mirko Tepavacot, a tartományi pártvezetőség bizottságának tagját, helyetteséül Milan Pavicsevics textilgyári, munkást jelölték. A második körzet jelöltje Csányi József, a zrenjanini hajógyár élmunkása, helyettese pedig Gyoka Nikolics, a városi népbizottség tagja. Több felszólaló hangoztatta, hogy a frontalapszervezetekben, még jobban mint eddig, meg kell magyarázni, milyen választásokra készülünk, mert az elmúlt választások alkalmával fogyatékosságok mutatkoztak ezen a téren. A becsei járás jelöltjei A becsei járás népfront-plénumán Boldizsár János, a járási népfront-bizottság titkára tartott beszámolót a múlt évi munkáról, majd Vitomir Nonin, a járási front vezetőség tagja előterjesztette a szerb szkupstinai választások jelöltjeinek névsorát. Az első választókörzetben Marija Glavaski munkásnőt, helyetteséül Pólyák Jánost, a becsei Vojvodina termelő szövetkezet alelnökét, a második választókörzetben Alhnpijev Popovics pravoszláv papot, helyetteséül Keller István szibobráni földművest, a harmadik választókörzetben Zsolnai Istvánt, a helyi pártszervezet politikai titkárát, helyetteséül pedig Iván Pericset, a bácsföldvári malom munkásigazgatóját jelölték. A plénum elfogadta a jelöléseket, majd határozatot hozott, hogy a frontakípszervezetek még a hét folyamán készítsék el a választási agitáció tervét. Kozarcit 100 kötetes könyvtárral jutalmazták A kikindai járási Népfront plénumán Milocki Deja, a Népfront titkára, olvasta fel a múltévi munkáról szóló beszámolót. Kiemelte, hogy a járás területén Kozárcin, Nakovón és Mokrinban értek el legjobb eredményeket. A járási Népfront múltévi munkatervét 120 százalékban valósította meg. A fronttagok csak a gyógynövények gyűjtésében több mint 300 OOP munkaórát teljesítettek. A járási Népfront vándorzászlóját és a 100 kötetből álló könyvtárat Kozárd kapta meg, mint a legjobb népfrontszervezet. Szvetko Grbics, a járási pártvezetőség titkára "előterjesztette a Szerb Szkupstina jelöltjeire vonatkozó javaslatot. Az első választókörzetben Manisa Vojvodicsot, hevpttp®éü'Jóc^GoHesel^a^jm^o vetkeztek be az állam, a kultúra és a közoktatás ügyeinek irányításában is. A demokratikusság élve behatolt közéletünk minden pólusába és ellenállhatatlanul irányítja Jugoszlávia egész társadalmi, politikai és kulturáliss életét egy magasabb és haladóbb forma felé. Ezek a változások alkotmányunkat nemcsak tovább fejlesztették, hanem bizonyos mértékben ki is egészítették, de az alkotmány alapelvei lehetővé teszik ezt az állandó fejlődést. Éppen ezért alkotmányunk biztosíték arra, hogy Jugoszláviában tovább épül a szocializmus és erősödik a szocialista demokratizmus. ARADTNAK Ales Bebler beszéde az UO-ban Kiben az a stratétó, amely meputsa, ki itt a béke és ki a hittop» mesial! Lake Successből jelentik. Az Egyesült Nemzetek politikai bizottságában dr. Ales Rebler, leszögezve Jugoszlávia álláspontját az amerikai és a 12 ázsiai állam határozati javaslatát illetően, a következőket mondotta: " A bizottság előtt fekvő határozati javaslatokkal kapcsolatosan a jugoszláv delegáció mindenekelőtt emlékeztetni akar arra, hogy a jugoszláv kormány teljesen negatív álláspontra helyezkedett Kína koreai beavatkozásával szemben, és kormányom továbbra is megtartja ezt az álláspontját. A Biztonsági Tanácsban múlt év november 31-én beszédemben részletesen megmagyaráztam ezt az álláspontot, melynek az a lényeges tartalma, hogy Kína koreai beavatkozása sokban hozzájárult a jelenlegi nemzetközi válság elmélyítéséhez és jelentősen fokozta annak veszélyét, hogy a háború tovább terjed Ázsiában és általában veszélyezteti a világbékét. Ebből az álláspontból kiindulva a jugoszláv delegáció támogatott minden olyan kísérletet, amely arra irányult, hogy véget vessen annak az állapotnak, amit Kína koreai beavatkozása idézett elő. Egyrészt megszavazta azt a határozati javaslatot, amelyet a múlt év novemberében hat tagállam terjesztett a Biztonsági Tanács elé, s amely felhívja a Kínai NK kormányát, hogy vonja ki csapatait Koreából. Másrészt megszavazta a hó elején azt a határozatot, amely szem előtt tartotta a jelenlegi koreai helyzet békés megoldását. A jugoszláv delegáció szerint ez az utóbbi határozat — amelyet a politikai bizottság oly nagy szavazattöbbséggel fogadott el — a jelenlegi nemzetközi helyzetben komoly kísérletet jelentett a távol keleti probléma békés megoldásárá. Ugyanebből az álláspontból kiindulva értékeljük mi a Kínai NB kormányának a politikai bizottság határozatára adott válaszát is. Az első válasz, a hivatalos válasz, véleményünk szerint , megérdemli, hogy úgy tekintsék, mint a politikai bizottság törekvéseinek visszautasítását s ennélfogva megérdemelte azt is, hogy — ha a pekingi kormány e mellett maradt volna — elutasítsuk mint olyan cselekedetet, amely lehetetlenné tett, illetve legalábbis szörnyen megnehezített manden erőfeszítést, amely a békés megoldásra irányul, tehát csak meghosszabbíthatta és tovább terjeszthette volna a koreai összeütközést. A másik válasz, amelyet India és Nagybritannia pekingi ügyvivőjének felvilágosításképpen nyújtottak át, másképpen néz ki. Ebben vannak olyan pontok, amelyek, úgy tűnik, ismét megnyitják az eddig zárva tartott ajtót. E tények ilyen értékelése mellett, kormányom véleménye szerint, a koreai háborúval előidézett helyzetet abból a szempontból kell nézni, hogy Ázsiában és a világban meg kell őrizni a békét. Az Egyesült Nemzetek feladata véleményünk szerint elsősorban az, hogy mindent elkövessen a koreai háború lokalizálása érdekében, mivel ez a háború egy tűzfészek, amely a világ olyan részein veszélyezteti a békét, ahol egy háború elkerülhetetlenül világöszszeütközéshez vezetne. A koreai háború kérdéében kell megmutatkoznia annak, hogy mennyire szilárd és állhatalmis a béke megőrzésére irányuló akarat. Korea az a sarokkő, amely megmutatja, hogy megőrizhető-e a béke, s hogy ki áll a béke és ki a háború mellett. Korea ugyanakkor figyelmeztetés mindazok számára, akik a békével játszadoznak. Ma nincs elszigetelt háború, és minden háborús provokáló új világháborúvá változhat. . a végi erőfeszítés, amelyet az Egyesült (Folytatása a harmadik oldalon) Dr. Ales Bebler