Magyar Szó, 1952. április (9. évfolyam, 79-104. szám)

1952-04-01 / 79. szám

HALÁL A FASIZMUSRA — SZABADSÁG A JJEPNEJU IX. ÉVF. 79. (3257.) SZÁM KEDD, 1952 ÁPRILISÁRA 5 DINÁR Népeinknek ez a felháborodása ténylegesen annak a perdillan olaszországi jugoszlávellenes hajszának a kifentetménye, ameny az utóbbi időben érte el csúcspontját Tito massal beszélt tegnap a Szkupstinában A szövetségi Népszkupstina hétfőn befejezte az 1952. évi társadalmi terv és költségvetés javaslatának, valamint azon törvény javaslatának tárgyalását, amely felhatalmazza a JSzNK kormányát társadalmi alapok létesítésére. A javaslatokra és Trieszt kérdésére vonatkozó vitában Tito marsal hoszszabb beszédben ismertette a trieszti problémát, majd utána felszólaltak Komnen Gerovics, Janez Vipotnik, Andrej Brovc, Anton Sturm, Joszip Znajics, és Miha Marinko népképviselők. Az egyes törvényekről a Szövetségi Tanács és a Népek Tanácsa külön ülésén ejtik meg a szavazást. Az együttes ülésen megkezdődött a közigazgatási perekről szóló törvényjavaslat tárgyalása. A törvényhozó bizottságok jelentései után Frane Froi szövetségi igazságügyminiszter beszélt. A szkupstina egyébként Miha Marinko népképviselő javaslatára egyöntetűen elfogadta azt az álláspontot, amelyet kormányunk foglalt el Trieszt kérdésében: „A JSzNK Népszkupsziája, — áll a határozatban, — egyöntetűen és lelkesedéssel helyesli a kormány álláspontját Olaszországgal való viszonyunk kérdésében és külön Trieszt tekintetében, amely álláspont kifejezésre jutott Tito marsalnak, a kormány elnökének e szkupszina előtt elmondott expozéjában; teljes támogatást nyújt ennek az álláspontnak és elvárja, hogy a JSzNK kormánya továbbra is megteszi a szükséges intézkedéseket minden olyan kísérlet ellen, hogy Jugoszlávia népeire új áldozatokat kényszerítsenek és fokozzák a velük szemben már eddig elkövetett igazságtalanságot". Tito marsal beszéde A szövetségi Népszkupetina két tanácsának tegnapi együttes ülésén Joszip Broz Tito, Jugoszlávia marsalja, a szövetségi kormány elnöke beszélt Trieszt problémájáról és az Olaszországgal való kapcsolatokról. A képviselők lelkesen ünnepelték Tito marsait, amikor belépett a terembe. A marsa! beszédében kitért a legújabb eseményekre és a Triesztre vonatkozó nyilatkozatokra és a következőket mondotta: »Népképviselő elvtársak és elvtársitok! Mindjárt meg kell mondanom, hogy nem volt szándékomban beszélni ebben a költségvetési vitában. A vita során elhangzott felszólalások, különösen pedig a köztünk és Olaszország között fennálló viszony kérdése, továbbá az olaszországi jugoszlávellenes tüntetések, valamint az a kísérlet, hogy nélkülünk oldják meg Trieszt problémáját, stb. — mindez arra késztetett, hogy én is szóljak néhány szót itt, ebben a vitában. A magam nevében is, valamint a kormány nevében is beszélek, s úgy vélem, hogy Jugoszlávia népei nevében is beszélek. (Felkiáltások: »Úgy van« — a népképviselők felállnak és hosszan tapsolnak). Különösen erre késztetett egy, a külföldi sajtóban megjelent, Olaszországot illető cikk, amelyben az áll, hogy a szövetségeseknek rá kell kényszeríteniök Titót, hogy nyilatkozzon, hogyan vélekedik. Én már néhány alkalommal megmondtam, hogy mit gondolok, s ma arra törekszem, hogy minél világosabb legyek, hogy ezután semmit sem kell már hozzáadni ezekről a dolgokról alkotott véleményünkhöz. Mindenekelőtt népeinknek, embereinknek, polgárainknak ez a felháborodása ténylegesen annak a példátlan jugoszlávellenes hajszának a következménye, amely az utóbbi időben érte el csúcspontját. Nem akarom azt mondani, elvtársaim, hogy ez a hajsza az olasz nép véleményének spontán megnyilatkozása. Nem, én úgy vélem, hogy ez egy beállított dolog, úgy vélem, — és ezen a helyen kijelentem, — hogy ezt a dolgot a legfelsőbb olaszországi körök szervezték és pozitívan tudom, hogy ezekben a jugoszlávellenes akciókban szerencsénkre nem vesz részt az olasz nép, az a nép, amely valóban képviselheti hazáját. — Olaszország demokratikus elemei. (Hosszantartó tanf), önök olvasták és tudják, hogy ezekben a tüntető ben gyermekek vesznek részt, mert tanáraik és valtóik közvetlenül az iskolákból kikényszerítik őket az utcára. Magától értetődik, hogy ezek a gyermekek nem ismernek mértéket, kiabálnak mindenütt és beszélnek mindent, azt is, amire meg is tanították őket és ami nekik maguknak eszükbe jut. A legrosszabb az, hogy ezeket a gyermekeket, akik még nem romlottak, azok vezetik, akik már tönkretették nemcsak Olaszországot, hanem akik előidézték a katasztrófát a második világháborúban és az első világháborúban is, azok, akik nagyon is sokat ártottak nekünk. A tájékoztatóirodások is egyesültek a fasizmussal ebben a példátlan Jugoszlávia-ellenes hajszában. Úgy vélem, hogy ez a hajsza nem egyszerre, maga magától jelentkezett, hanem az olasz kormány egész politikájának eredménye, amelyet a háború befejezésétől a mai napig folytatott. Mikor közeledett felelni az olasz kormány és mikor fogadta el békejobbunkat, mikor kérte, mint ahogy mi is kértük, hogy valamiképpen megtaláljuk a közös utat, hogy megteremthessük legalább a normális viszonyt e két ország között, és mikor törekedett fokozatosan arra, hogy kiküszöbölje mindazt, ami a jövőben esetleg kárára lehetne a két országnak? Sohasem kezdetben nem beszélhetett, mert mégis érezte, hogy nincs arra erkölcsi joga, s hogy nincs támogatása, de most egyre inkább fölemeli szavát külpolitikájában, különösen pedig Jugoszlávia iránti viszonyában és mind kifejezettebben felveszi azt a régi hangnemet, a régi gyakorlat rendszerét külpolitikájában, amely az olasz fasizmus alatt, vagyis akkor érte el csúcspontját, amikor Mussolini állt Olaszország élén. Képzeljék el, elvtársak és elvtársnők, hogy ebben az olaszországi jugoszlávellenes hajszában az emberek Mussolini nevét kiáltozhatják, fasiszta dalokat énekelhetnek, és a legocsmányabb szidalmakat zúdíthatják hazánkra, hogy ne is beszéljünk Hadseregünkről és rólunk mindannyiunkról, és mindezt nyugodtan szemléli az olasz kormány és demokráciának nevezi. Fasiszta szenvedélye(Folytatás a 2. oldalon). Április 6-án tömeges vetős ellenőrzés Vajdaságban A jelentések szerint több helyen már befejezték — a kukorica kivételével — a tavasziak vetését. Dél-Bánát területén azonban lemaradtak a munkákkal. Vannak népbizottságok, melyek nyilvántartása gyenge lábon áll, nem tudnak pontos képet alkotni, hogy hol, milyenek az eredmények és merre szükséges segítséget nyújtani. Hogy helyes áttekintésünk legyen az eddigi eredményekről, tömeges vetésellenőrzés lesz a Szerb NK egész területén, tehát Vajdaságban is, éspedig április 6-án. 20- án és május 11-én A vetésellenőrzés úgy történik hogy az e feladattal megbízott csoportok végigjárják a határt, és pontosan megállapítják, hogy mi van idáig elvetve és felszántva, beleértve a telelő növényeket is. Az így szerzett adatok feldolgozásával és az egész akció technikai részével a járási statisztikai hivatalokat bízták meg, amelyek már meg is kapták a szükséges utasítást és nyomtatványokat. A járási és helyi népbizottságoknak a tömegszervezetek vezetőségének, szövetkezeteknek, valamint az állami birtokok vezetőségének, azonnal hozzá kell látniok e feladat időbeni végrehajtásához, mert csak akkor lesz sikeres a tömeges vetésellenőrzés ha az ellenőrzőcsoportokat minél előbb és helyesen osztjuk be. BALÁZS György Polt piaiE gyhangúlag tüntet az egész ország Újabb gyűlések Beográdban, Noviszédon és másutt Tegnap ismét talpon volt az ország. Jugoszlávia-szerte óriási tüntetőgyűlések zajlottak le, amelyeken a dolgozók kinyilvánították elkeseredésüket és álláspontjukat a trieszti kérdéssel kapcsolatban. Beográdban például több mint 200.000 polgár ismételten tiltakozott és tüntetett az olasz irredentisták és újfasiszták ellen. Amikor Tito marsal megkezdte beszédét a Nepszkupstinában, a főváros munkásai és alkalmazottai megszakították a munkát, a diákok és a főiskolások elhagyták a tantermet, a háziasszonyok pedig otthonaikat. Valamennyien a Népszkupstina épülete elé tódultak. A Szkupstina és a prezidium épülete előtt, valamint a köztársasági téren hullámzott a tüntető tömeg. Beográd lakosságának csaknem fele talpon volt. Ismeretes, hogy szombaton nagyszabású tüntető gyűlések voltak a fővárosban, azonban a tegnapi felülmúlta a tegnapelőttit. A Köztársaság téren valóságos transzparens erdő terült el. A tüntetők előtt Drazsa Markovics népképviselő beszélt. Szavai hűen kifejezték az egybegyűltek érzéseit és hangulatát. Ezt mondotta: Mi nem engedtük meg, hogy Moszkva megijesszszen bennünket s ezt nem engedjük meg Rómának sem A Köztársaság térről a tüntetők mindent elsöprő áradata a Népszkupszina elé re(Folytatás a 2. oldalon)O Tito marsal beszéde Ismét nagy tüntetések Beográdban BEOGRÁDI TELEFONJELENTÉS A NAP legnagyobb eseménye, kétségkívül Tito elvtárs felszólalása volt a Szkupstina egyik együttes ülésén. A valamivel 9 óra után megnyitott ülésen felcsendülő szavait sokan hallották a rádióból. Világos, nyílt szavak voltak ezek, nem adhatnak okot semilyen félreértésre Jugoszlávia jogos és elvszerű álláspontját illetően. De ez a beszéd nemcsak a Szkupstinában váltott ki tüntetésszerű lelkesedést és helyeslést, mintegy aláhúzva Tito marsal beszédének első mondatait, amidőn kijelenti: „Saját nevemben, a kormány nevében és azt hiszem, Jugoszlávia népei nevében is beszélek“. Mennyire Jugoszlávia népei nevében beszélt, nemcsak a képviselők megújuló viharos helyeslése igazolta, hanem az az újabb tüntetéshullám is, amely ma délelőtt újból ellepte Beográd utcáit. Mert a szombat esti nagy, százezres tüntetés Beográdban vasárnap is szóbeszéd tárgya volt, így például a kettős-műsoros labdarúgó mérkőzésen is, érthető módon, több szó esett a tüntetésekről, Triesztről és jogainkról, mint magáról a mérkőzésről. Hasonló volt a hangulat hétfőn is, amikor az emberek újból munkára indultak. Tito beszéde alatt a gyárak és hivatalok dolgozói egymás után hagyták ott munkahelyüket, csoportokba verődtek, transzparensekkel, zászlókkal lepték el ismét Beográd utcáit, tüntettek Trieszt kérdésének igazságos megoldása mellett. Bár spontán tüntetésről volt szó, olyan hatalmas tömeg lepte el az utcákat, hogy ismét megakadt minden forgalom Beográd utcáin. A legnagyobb tömeg a Szkupstina környékén csoportosult. A Szkupstina árkádjain egy kézzel kapaszkodva Dragi Sztamenkovics és Milijan Neoricsics mondott rögtönzött beszédet az egybegyűlt tüntetőknek. Amikor aztán Vlado Sesztán, Isztria egyik képviselője került sorra, ő már mikrofonba beszélt, mert addigra a Szkupstina technikai személyzete fölállította a hangszórókat. A déli órákban a tüntetők továbbvonultak, meg-megállva és soraikból kiemelve a vállukra emelt szónokokat, akik rövid beszédeket mondottak. Hatalmas tüntetések voltak ezek, igazolták Tito szavait, hogy népeink tisztán látják, nemcsak Triesztről, hanem sokkal súlyosabb és nagyobb dolgokról van itt szó és ezért válik Trieszt kérdése is ilyen komoly kérdéssé és ezért, igazunk tudatában, népeink kárára nem engedhetünde s nem is engedünk. Különben a Szkupstina délelőtti együttes ülésén és a két ház délutáni ülésein is befejezték a legtöbb napirenden lévő törvény megvitatását, egyebek között megszavazták a társadalmi tervről a költségvetésről és a társadalmi alapokról szóló törvényeket. A holnapi nap folyamán, a 9 órai együttes ülésen megkezdik a népbizottságokról szóló törvény tárgyalását, amelyről a szkupstinai belső hírek szerint Kardely elvtárs ad kimerítő expozét a kormány nevében. r. A Magyar Szó rendkívüli kiadása A Magyar Szó legközelebbi száma hónap 5 reggel a megszokott időben jelenik meg.