Magyar Szó, 1952. szeptember (9. évfolyam, 209-234. szám)

1952-09-01 / 209. szám

jaVAZ, a FASIZMUSBA­n SZABADSÁG A NÉPNEK IH­­IX. évf. 209. (2387.) sz. ^ Hétfő, 1952 szept. 1 Pót. pdf. ■ Int ízt fi testvériséget es egységet senki sem bonthfitja meg Versecen megkezdődött a román kisebbség kulturszemléje cA sz­énetAgl Liga tbia landulása Az ünnepség délután fél ötkor kezdődött. A nagy sport stadionban többezer néző előtt fölvonultak a népi tánccsoportok, ott volta­k a meszicsiek uzdiniak, écskai­­ak, alibanáriaik, begejeiek és mások. A román nemzeti kisebb­ség első kulturszemléjét Ni­­colae Luca, a kulturegyesü­­letek román szövetségének elnöke nyitotta meg aki üd­vözölte a megjelent vendége­ket. Az ünnepségen megje­lent Penezics Szlobodan, a Szerb Népköztársaság kor­mányának belügyminisztere, aki üdvözölte a kulturszem­­lét. Jelen volt még Tikvicki Géza népképviselő. Mirko Tepavac, a tartományi párt­vezetőség tagja Zora Krdzsa­­lics a tartományi főbizottság. Jánosi Gábor a Magyar Kul­­turtanács. Fekete Andrija a kulturegyesületek szlovák szö­vetsége. Roháj Vladimir a kulturegyesületek ruszin szö­vetsége nevében üdvözölte a román ünnepi játékokat. Trifu Aurel népképviselő a megnyitó ünnepségen beszá­molt a román nemzeti kisebb­ség eddigi munkájáról. Az ünnepség végén táviratot küldtek Tito marsainak, va­lamint Sztambolics Petámajc, a Szerb NK kormányelnöké­nek. A táviratban kifejezés­("Folytatás a 3. oldalon). Kiküldött munkatár­sunk jelenti: Versec lakói tegnap reggel a szokottnál korábban kel­tek. A hajnali vonatok százával hozták a népi táncoso­kat, akik végigvonulva az utcákon a sajátságos népi »fan­fara« zenekarokkal üdvözölték a várost. A délelőtti órák­ban több mint 4.000 vidéki érkezett Versecre, akik meg­tekintették a városi múzeumban elhelyezett néprajzi ki­állítást valamint a román nemzeti kisebbség sajtó- és könyvkiállítását. Délei a bán Éperben A görög kormány díszvacsorát adott a jugoszláv parlamenti delegáció tiszteletére Mosa Pijade nyilatkozott a világpolitikai helyzetről Athénből jelentik: Tegnapelőtt este a görög kormány díszvacsorát adott a jugoszláv parlamenti küldöttség tiszteletére, amely már tíz napja ba­ráti látogatáson Görögországban tartózkodik. A vacsorán résztvett Plasz­tirasz görög miniszterelnök, Venizelosz külügyminiszter, a görög kormány tagjai, a görög parlament Jugoszlá­viában járt képviselői, Ra­­dos Jovánovics, Jugoszlávia athéni követe a követség személyzetével, a görög po­litikai és közélet képvise­lői, valamint a jugoszláv és görög újságírók. A vacsorán Venizelosz görög külügymi­niszter üdvözölte a jugo­szláv delegációt. Az üdvöz­letre Mosa Pijade válaszolt. A »Provdevtikosz Alagi« az EFEK párthoz közelálló lap közölte munkatársának intervjúját Mósa Pijadeval. A görög újságíró kérdéseire Mósa Pijade kijelentette, nem vallja azt a nézeteit, hogy a világ két részre sza­kadt, mivel figyelembe veszi, azokat az országokat és né­peket is, amelyek egyik tömb­höz sem tartoznak. A továb­bi kérdésekre elmondta, hogy pillanatnyilag nem fe­nyeget a világháború veszé­lye, de ez a veszély még min­dig nem szűnt meg teljesen. Jugoszlávia — mondotta —■ aktívan fáradozik, hogy a vi­lágbékét megőrizze és min­dig kész együttműködni az agresszió ellen irányuló kol­lektív védelemmel, éppúgy, mint ahogy mindig kész vé­deni függetlenségét. La^rjovigÁP­»( MEZOOAZOAbAul TERMÉKEKET ÉS ' ^ r.'. JOWB JÓMÁDOKAT A JÁR .TERÜLETÉRŐL a NOVI SZADI^sablyavooisarci 2g kouai.bpaUnkat és hovistao­c­ is TERÜLETÉRŐL' ÁtUTJAK W­ £ VASÚTI KEDVEZMÉNY Négy halálos ítélet a béri sikkasztók­ ügyében 1948-tól ez év júniusáig 24,5 millió dinárral megkárosí­tották a béri bányát. A vádlottak közül Matija Brkan, számvevőségi igazga­tót, Dusán Jelenkovicsot, az igazgatóság volt pénztárosát, Vidője Bajácsot és Csedomir Venicsk­ovi­csot golyó általi ha­lálra ítélték. A többi vádlot­tat 1—19 évig terjedő szigo­rított fogházbüntetéssel súj­tották. A zajecsári kerületi népbí­­róság tanácsa tegnap ítélke­zett 15 személy felett, akik Mérlegen a petrovaradini „Pobeda“ mezőgazdasági gépgyár pártszervezetének munkája TEGNAP a petrovaradini Pobeda mezőgazdasági gép­gyár ünnepélyesen feldíszí­tett szakszervezeti otthoná­ban, a pártkongresszusi elő­készületek keretében nyílt pártértekezletet tartottak. Az értekezletnek ünnepélyes jel­leget adott a 33 kiküldött megválasztása a körzeti párt­értekezletre, az összejövete­­nek mégis inkább munkajel­lege volt. Mérlegre került a gyári pártszervezet eddigi munkája. A nyílt pártérte­kezleten a többi között meg­jelent Bogdán Creván, a vá­rosi pártvezetőség szervező titkára is. A pártszervezet munkáját Jova Ognyánovics, a gyári pártvezetőség titkára ele­mezte. Ezen az értekezleten különösen a munkásönigazga­tás kérdéseit és eredményeit vitatták meg, rámutatva a fo­gyatékosságokra. A Pobedában nem újdon­ság a nyílt pártértekezlet, mert ez a munkamódszer ál­landóvá vált a pártszervezet életében. Hogy csak egy pél­dát említsünk: az idén 53 munkást vettek be a Pártba nyílt értekezleteiken. A tegnapi értekezlet azon­ban kétségtelenül a legsike­rültebbek közé sorolható. A több mint 600 párttag és pár­ton kívüli dolgozó tiszta ké­pet kapott a pártszervezet sikereiről és fogyatékosságai­ról. A gépgyár munkaközössé­gének, és pártszervezetének is legnagyobb sikere közé tartozik a társadalmi terv a­­lapos kéthónapos megvita­tása. Annak idején mintegy 200 millió dinár ér­tékű tartalékot fedtek fel az üzemben. A szükségtelen munkahelyek megszüntetésé­vel­­25 millió dinárt takarí­tottak meg. Mindez nem kis mértékben a pártszervezet sikere. A termelési értekezletek elősegítették a gyár munká­ját — szögezték le a nyílt pártértekezleten. Ezáltal kü­lönösen a gyár termékeinek minőségét sikerült feljavíta­­ni. Vonatkozik ez főleg a ké­vekötő aratógépekre, melyek — noha az eddigi 1.100 he­lyett 810 munkaóra alatt ké­szítik — vetekszenek a kül­földi gyártmányokkal. Hogy hogyan érték el eze­ket az eredményeket? A párt­szervezet különös gondot for­dított a munkástanács válasz­tások helyes lebonyolítására. Ezáltal lehetővé vált, hogy az üzem vezetése valóban egy olyan munkástanács ke­zébe kerüljön, amelyben a legjobb dolgozók kaptak he­lyet. Sokat tett a pártszervezet, hogy a dolgozók, különösen a munkástanács tagjai meg­ismerkedjenek a vállalat ügykezelésével, pénzügyi kér­déseivel stb., hogy ezáltal még fokozottabban részt ve­­hessenek az irányításban. És még valami, ami hozzátarto­zik a gyár irányításának kér­déséhez. A gyár­vezető közül néhányan még most is önké­pel­ytatás a 3. oldalon). Több mint 600 párttag és pártonkívüli vett részt a Pobeda mezőgazdasági gépgyár tegnap megtartott nyílt pártértekezletén JUGOSZLÁVIÁBA ÉRKEZETT A NEMZETKÖZI MUNKAHIVATAL IGAZGATÓJA Beográdból jelentik: Tegnap reggel Beográdba érkezett D­a­­vid Morse, a nemzetközi munkügyi hivatal vezérigazgató­ja, volt amerikai munkaügyi mi­niszter. Kíséretében van Paul S­i­l­b­e­r­g, a Jugoszláviának nyújtott technikai segélyprogram irodájának vezetője A vasutalllo­máson Gusz­táv Vlahov és Zdenko Has államtitkár Szlavoljub Petrovics külügyi osztályfőnök, Milan S­z­­­a­n­i, a jugoszláv szakszer­vezetek képviselője és mások fo­gadták a vendégeket. Morse szep­tember 6-áig marad Jugoszlá­viában. VOLT FRANCIA MINISZ­TER ÉRKEZETT JUGO­SZLÁVIÁBA Ljubljanából jelentik: Ju­les Mocque, volt francia mi­niszter és Franciaország ál­landó képviselője az ENSZ le­szerelési bizottságában, teg­nap feleségével együtt Jugo­szláviába érkezett. Megtekin­ti népköztársaságainkat, hogy megismerje az új Jugoszlávi­át és hazánk természeti sz­ép­­ségeit. ★ ---------------- - - v­­­­­-------E--------------------T—'^ Bánáti kiadás 7 ^ Zombori kiadás 6 Horvátországi k. 5 Szuboticai.Top.k.4 'fai Noviszádi kiad. 3 ^ Becsei kiadás 2 . Zentca kiadás 1 fi szárazság, a Kijái’ai’ék és a szövet­kezetek továbbfejlesztésének kérdése A vajdasági szövetkezeti vezetők megbeszélést tartot­tak Rumén. Az értekezleten aktuális szövetkezti kérdése­ket tárgyaltak meg. Lapunk a megbeszélés anyagából rész­leteket közöl. (II. rész ) Eleinte úgy tervezték hogy a szövetkezetek megsegítésé­re 3—4 milliárd dinárt for­dítanak. Akkor azonban nem rendelkezünk pontos ada­tokkal a szárazség okozta ká­rokról s nem tudjuk, hogy az aszály egészében veszé­lyezteti állatállományunkat a jószág megóvása pedig egyike a legfontosabb ténye­zőknek Ha fedezni akarjuk élelmiszer szükségleteinket, kukoricát búzát, zsírt kell behoznunk, habár normális körülmények között ezekből a cikkekből külföldre szállí­tottunk. Az állatállomány meg­őrzése a legfontosabb iparunk és egész orszá­gunk nehézségekkel küzd. Ha annyi gabona termett volna mint Tavaly, akkor 40 ezer vagonnal kiszállíthattunk vol­na, most azonban külföldön kell vásárolnunk. Úgyszintén 50—60 ezer vagon kukoricát is be kell hoznunk Mindez hatalmas terhet ró ránk. Az állatállomány megőrzése azon­ban továbbra is leglényege­sebb probléma. Mi hárommiliárd dinár­ral akarunk segíteni szövet­kezeteinken és azt hittük, hogy a gazdasági számadás bevezetése mellett elegendő lesz az a 3—4 milliárd dinár. A mostani helyzetben azon­ban a 3—4 milliárd dinárral nem lehet tovább fejleszteni a szövetkezeteket mert ez a pénz csak arra lenne elegen­dő, hogy a szövetkezetek megtartsák és megőrizzék azt, amijük van. Ez azt je­lenti, hogy az előirányzott összegen felül segíteni kell a termelő parasztszövetkezete­ket és hitelt kell nekik nyúj­tani. Mint mondottuk, kevés termett kukoricából, búzából s úgyszintén a cukorrépából is. De mi a helyzet a jószág­piacon? A jószág ára roha­mosan esik, mert úgyszólván alig vásárolják. Sokszor megtörténik, hogy a piacról a legjobb jószágokat visszahajt­ják, vagy pedig a vágóhídra terelik. Mindezek után egé­szen természetes volna ha az állam segítené a szövetkeze­teket hogy jószágállományu­­kat megtartsák és feljavít­sák Mert minden elemzés azt mutatja, hogy Vajdaság­ban általában a mezőgazda­ság valamint a szövetkeze­tek egyik alapvető fogyaté­kossága az hogy nincs ele­gendő jószágállomány. Nincs elegendő jószágunk, hogy trá­gyával megtérítsük a földe­ket és termővé tegyük a ta­lajt. Legtöbb földet csak 10 —12 évenként trágyáznak meg. Hitelnyújtással támogatni __Mi sokat követelünk a föld­től, kimerítjük de nem adjuk neki vissza azt, amit elvet­tünk tőle. E mellett nagy te­rületeken termelünk ipari növényeket is amelyek szin­tén jelentős mértékben ki­merítik a földet . ilyen hely­zetben természetes volna, hogy a jószágot amellyel most nem tud mit csinálni, megőrizzük mert valóságos kár minden ok nélkül kiir­tani, levágni az állatállo­mányt. Nálunk Vajdaságban van a legnagyobb mértékben (Folytatás a 2. oldalon).

Next