Magyar Szó, 1953. augusztus (10. évfolyam, 209-239. szám)
1953-08-01 / 209. szám
Miszeril kizgazdacértsek a gazdasági bizottság elül A Szövetségi Végrehajtó Tanács gazdasági bizottsága tegziapetőffi és tegnapi ülésén megtárgyalta a közgazdaság néhány időszerű kérdését. A Tápiáig értesülései szerint a megvitatott kérdések között központi helyet foglalt el a mezőgazdasági termékek piacának kérdése, illetve a mezőgazdasági termékek felvásárlása és feldolgozása. Tárgyalva erről a kérdésről a bizottság megállapította, hogy az árfelhajtás megakadályozása érdekében biztosítani kell a vállalatok koordinációját, hogy ezzel megakadályozzák a termelők károsodását és megvédjék a fogyasztókat. Az ezzel kapcsolatos intézkedések során a bizottság határozatot hozott, hogy a gyapja, bőr és olajmagvak felzvásárlásával kizárólag specializált vállalatok foglatkozhatnak. Ilyesmivel ugyanis a múltban egész sor vállalat foglalkozott. Az értesülések szerint a bizottság továbbá elhatározta, hogy a malomvállalatoknak vertddlkazécére bocsátják az ez évre előirányzott egész amortizációt. Hangsúlyozzfite azt is, hogy teljes figyelmet foell fordítani hátuberemderzések, valamint jégszekrények készüléseéve a fceresfcedelsni vágatotok részére. A bizottság ezután s tintékozatot hozott arról az adóról, azait a .fö’dpanvanekrzik be ke® fizetniük ez év negyedik negyedévére. A bizottság javasolta a Szövetségi Végrehajtó Tartácsnak még a köztársasági tanácsoknak, tegyenek intézkedést a villanyenergia árának csökkentése végett, ahol erre megvan a lehetőség. A továbbiakban a bizottság foglalkozott az olajfogyasztás kérdésével, mivel a piacon nem mutatkozott meg az akkumuláció és az alapok aránya csökkentésének eredménye. A bizottság továbbá tárgyalt a textil érának kérdéséről is és javasolta, hogy itt is csökkentsék az akkumuláció és az alapok arányát. Vég® a bizottság megvitatta az üzemek alapeszközeinek felértékelési munkálatait, a múltévi zárszámadásokat, valamint egyes közgazdasággal kapcsolatos ellenőrző szolgálat kérdését. A zremyanini cukorgyár, a hőtelep, a keményítőgyár, a kukoricaszárító, és más gyárépületek felépítésével és berendezésével az ország egyik legnagyobb élelmiszeripari kombinátusává fejlődött. A hőtelepen napok óta tart a turbinák, generátorok, kazánok és más berendezések kipróbálása, hogy nemsokára megkezdhesse a munkáját. Képünk a cukorgyár egyik osztályának belsejét ábrázolja. Ara 10 dinál ttt-Európa felszabadítá- V. Dedijer cikke Müncheni felkelők a testvériség sitjén Még NEM írták meg a krusevói köztársaság történelmét, még nem örökítették meg 1903. eseményeit, melyek a leigázott makedón nép első forradalmi megmozdulása szempontjából olyan jelentősek és sorsdöntőek voltak. Sem Makedóniában, sem pedig egész hazánkban nem akadt még krónikás, vagy történész, aki a történelem lapjaira lejegyezte volna a szmiljevói kongresszus, a krusevói köztársaság forradalmi vívmányait. Ennek ellenére ezek a makedón nép történelmének jelentős napjai s jelentőségüket csak a népfelszabadító harc múlja felül, amelyet a makedón nép a második világháború folyamán Pártunk és Tito elvtárs irányításával folytatott. És ma, amikor a makedón nép arra készülődik, hogy számos ünnepséggel megemlékezzen az ilindeni felkelés 50. évfordulójáról és az első független és szabad makedón krusevói köztársaság megalakításáról, ezeknek az eseményeknek és a felkelőknek helyes megértése szempontjából forgatni kell a kevésszámú megőrzött okmányok feljegyzések lapjait, és meg kell hallgatni, magukat a felkelőket is, hogy mit mondanak. Minden felkelés, minden felszabadító forradalom szempontjából döntő jelentőségű s az, hogy milyen erők irányítják és milyen célok felé törekednek. Íme mit mond a makedóniai, krusevói felszabadító felkelés és forradalom céljairól a makedón felkelők egyik első kiáltványa, amelyet a felkelés első napjaiban a Krusevóban maradt török lakosságnak, valamint Bitoly, Prilep és a bitolyi körzet más városi és falusi lakosságának osztogattak: » ... Megelégeltük már azt, hogy az elszegényedett és elvérzett Makedóniát kirabolják. Mi nem azért ragadtunk fegyvert, hogy átkereszteljük szüleiteket, testvéreiteket, asszonyaitokat és gyermekeiteket. Mi nem vagyunk latrok Forradalmárok vagyunk, akik megesküdtek, hogy életüket áldozzák a jogért és szabadságért. , Mi fellázadtunk az önkényuralom és rabság, a fosztogatás és kizsákmányolás ellen, be-csületünk becsmérlői valamint azok ellen akik vérünket s verejtékünket szívják, és kizsákmányolják munkánkat Mi sajnálunk benneteket, mint testvéreinket, mert ti is rabok vagytok akárcsak mi: a császár és a császári bégek, urak, és pasák rabjai, a gazdagok és hatalmasak rabszolgái, az önkényeskedők és kiszipolyozók rabjai, akik leigázták a világot, és akik bennünket is arra kényszerítettek, hogy felkeljünk a jogért, szabadságért és emberséges életért. Felhívunk benneteket is, hogy csatlakozzatok harcunkhoz! Jöjjetek muzulmán testvérek, csatlakozzatok hozzánk, hogy harcbaszálljunk a ti és mi ellenségeink ellen! Sorakozzatok fel az autonóm Makedónia lobogója alá! Jöjjetek velünk, hogy közösen leverjük a rabság bilincseit s megszabaduljunk a kínoktól és szenvedésektől!« Ezzel fejeződik be a krusevói és más makedón városok török lakosaihoz intézett kiáltvány. Noha a jelenkori makedón történészek vitatkoznak arról, várjon a szmiljevói kongresszus 1903 májusában helyesen döntött-e arról, hogy megszervezzék a felkelést és elvégezzék a szervezési és katonai előkészületeket, vagy pedig nem, mégis a krusevói felkelőknek ez a kiáltványa, de a 12 napos szabad krusevói köztársaság történelmének többi okmánya is azt bizonyítja, hogy harci céljaik világosak voltak és az akkori makedón forradalmárok hittek céljaikban. Már ebből a rövid kiáltványból is látható, hogy mennyire igazságos volt harcuk. Hisz a szabadság az igazság utáni nemes törek-vést bizonyítja, világosan elmondja, hogy a kizsákmányolás a társadalmi rossz, a szénvedések az önkényuralom felszámolását akarták elérni. Milyen haladóak voltak eszméik! Mennyire nemzetközi szellem hatotta át az első makedón forradalmat? Nem tudni pontosan, hogy a török lakosság miként fogadta a krusevói ilindeni forradalmároknak ezt a nemes kiáltványát Fennmaradt azokból a napokból egy feljegyzés, melyen egyebek között a következő olvasható: »Szinan Gazija Aldanci falu török vezető embere kijelentette: »Mi veletek vagyunk és fegyvert adunk nektek.« Az ilindeni felkelők legkevésbbé tehettek arról, hogy a török lakosság többsége nem fogadta el nemes felhívásukat. Makedóniában számos emlékmű maradt fenn a régi történelmi napokból. A krusevói köztársaság azonban bizonyára a makedón történelem legjelentősebb eseményei közé tartozik. Ezért ma, amikor a makedón nép történelme e jelentős évfordulóját ünnepeljük, jogosan feltehető a kérdés, hogy miért nem jelent meg részletesebb mű a makedón nép történelmének e rendkívül jelentős s egyik legfontosabb eseményéről. Tito elnök üdvözlő távirata Svájc szövetségi tanácsához Beográdból jelenti a Tanjuig: Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök a következő táviratot intézte Svájc szövetségi tanácsához: »Abban a pillanatban, amikor a svájci konföderáció nemzeti ünnepét ünnepli, a jugoszláv népek és a magara nevében legőszintébb üdvözletemet küldöm a svájci szövetséges tanácsnak és azt kivonom, hogy Svájc népe boldogságban és jólétben éljem. Joszip Broz Tito.« Jugoszlávia népi Ifjúsága csak egyenjogú alapon hajlandó cgtfflfi működni a nemzetközi Ifjúsági szervezetekkel Nyilatkozat a bukaresti fesztivállal kapcsolatban Ennek megvan a maga története. Jugoszlávia Népi Ifkodás szervezetek azon megjusása egyike volt DIVSz és az egyetemisták nemzetközi szövetsége egyik megalapítójának és egész a kizárásig tevékenyen dolgozott a szövetségben. A szakításra azért került sor, mert Jugoszlávia Népi Ifjúsága követelte, hogy a nemzetközi szervezetekben a tagok egyenrangúak legyenek és tartsák tiszteletben a vita és a vélemények szabadságát. Követelték, hogy szüntessenek meg minden monopolizmust és egy nagyhatalom hegemófiiáját. Jugoszlávia ifjúságának ilyen elvi álláspontja azt eredményezte, hogy a Tájékoztató Iroda határozata után a jugoszláv fiatalokat kizárták ezekből a szövetségekből, azzal az indokolással, hogy a jugoszláv ifjúság szervezete állítólag egyik napról a másikra fasiszta szervezetté alakult. Azóta meg is szüntettünk minden kapcsolatot a DIVSzszel és az EN Szövetséggel. Most a fesztivál szervezői meghívnak bennünket, de közben a szervezők mögött ott áll a DIVSz és a tájékoztatóirodás lapok, amelyek még ma is elvtelenül támadják Jugoszlávia népi ifjúságát. Érthető, hogy ilyen körülmények között mi nem működhetünk együtt a fesztivál szervezőivel, mert ezek a szervezetek helytelen álláspontot foglaltak el velünk szemben és egész eddigi tevékenységüket nem lehet elfelejteni a kezdeményező bizottság egy táviratával. Teljesen alaptalan a kezdeményező bizottság azon közleménye, hogy a NNI vezetősége nem akar együttműködni a világ demokratikus ifjúságával. Ifjúságunk együttműködése a különböző szocialista és más demokratikus ifjúsági szervezetekkel épp ennek ellenkezőjét bizonyítja. Mi továbbra is készek vagyunk — mondotta végül Tipaio — hogy a jövőben is együttműködjünk valamennyi ifjúsági és egyetemista szervezettel, ha ez az együttműködés az egyenrangúság, a szabad vita és a kölcsönös tisztelet alapján történik. Mindeddig nem láttuk semmi jelét annak, hogy a DIVSz és az EN Szövetség megváltoztatta volna igazságtalan politikáját a JNI- vel szemben. Beográdból jelenti a Tanjug. Mint már jelentettük Jugoszlávia Népi Ifjúsága , visszautasította a tájékoztató irodás szervezetek azon meghívását, hogy vegyen részt a bukaresti fesztiválon. A válaszban részletesen megindokolják a visszautasítás okait. A jugoszláv Népi Ifjúság válaszával kapcsolatban a fesztivált előkészítő bizottság közleményt adott ki és ebben helytelenül mutatja be azokat az okokat, amelyek Jugoszlávia Népi Ifjúságát a meghívás visszautasítására késztették. Ezzel kapcsolatban Miko Tipaio a JNI központi vezetőségének tagja a Tanjug és a Rádió Jugoszlávia munkatársa előtt kijelentette, hogy a visszautasításnál nem az együttműködés hiányáról van szó, hanem arról, hogy a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség és az egyetemisták nemzetközi szövetsége nem foglalt el helyes álláspontot a Népi Ifjúsággal és Jugoszlávia egyetemista szövetségével szemben. A SZERBIAI SZOCIALISTA MOZGALOM 50. ÉVFORDULÓJÁNAK MEGÜNNEP LÉSE NOVISZÁDON: Ma este 7 órai kezdettel a Szlavica mozi kerthelyiségében Sóti Pál a Vajdasági Végrehajtó Tanács alelnöke tart beszámolót az ünnepi megemlékezés keretében. BECSÉN: A munkásotthon nagytermében vasárnap este 8 órai kezdettel az ünnepi akadémián Rehák László a „Magyar Szó“ főszerkesztője beszél. Szabályozzák ,hogy kik kereskedhethető felnesztittel Beográdi munkatársunk értesülése szerint a külkereskedelmi igazgatóságban előírásokat készítenek elő, hogy szabályozzák, kinek van joga és ki foglalkozhat kiviteli és behozatali ügyletekkel és a külfölddel való áruforgalom más munkáival. A készületben lévő új jogi előírások megszigorítják a külkereskedelmi ügyekkel való foglalkozás kritériumát.