Magyar Szó, 1954. június (11. évfolyam, 146-175. szám)

1954-06-01 / 146. szám

//////) xi. évf. 146 (2994) sz. W//////A Kec­d- 1954 junius 1­­f////­ HALÁL A FASIZMUSRA' — SZABADSÁG A NÉPNEK * POST. PLAG.­U GOT. - ÁRA 10 DIN.A balkáni egyeimttiu rövidesen Tito elnök tegnap délelőtt elindult Görögországba Szplit népe lelkesen búcsúzott az Elnöktől Négy romboló kíséri a Galeb hadihajót A köztársasági elnökkel hivatalos kíséretként utaz­nak Kócsa Popovics állam­titkár, Józse Villán, az­ El­nök főtitkára, dr. Bozsidar Lovrics professzor, Milan Zsezsely vezérőrnagy, Mi­los Sumonya vezérőrnagy és Pavle Beljanszki pro­­tokolfőnökhelyettes. Athén­ban csatlakozik hozzájuk Ranko Zec meghatalmazott miniszter is. Noha az indulás időpont­ját nem közölték, a szpliti lakosság nagy tömegben gyűlt össze a kikötőben. Már 9 órakor kezdett gyü­lekezni a nép a Proletár­brigádok rakpartján, ahol a »Galeb« hadihajó hor­gonyzott. 9:30 óra tájban megérkezett Mato Jerko­­vics altengernagy, a jugo­szláv haditengerészet pa­rancsnoka, Ljubo Truta el­lentengernagy, a jugoszláv haditengerészet vezérkari főnöke, továbbá Ante Ko­je, és Ante Jurjevics szpliti népképviselők, Ivo Szenyá­novics szpliti népybizottsági elnök és Petar Alfirevics a Szocialista Szövetség szpli­ti városi bizottságának el­nöke, majd valamivel ké­sőbb Kócsa Popovics kül­ügyi államtitkár. Pontosan 10 órakor a ha­ditengerészet zenekara el­játszotta a himnuszt, és ez­zel jelezte a köztársasági elnök érkezését. Az érkező Tito elnök átvette Mato Jerkovics altengernagy ra­­portját, majd ellépett a ha­ditengerészet díszszázada előtt. Az egybegyűlt lakos­ság lelkesen üdvözölte a is. A vacsora igen szívé­lyes hangulatban folyt le. Tito marsal felköszöntötte a tiszteket, és hangsúlyoz­ta, hogy igen elégedett az­zal a lelkiismeretességgel és szakértelemmel, amelyet a tisztek az utazás alkal­mával tanúsítanak. A tisz­tek nevében Mate Jerkovics altengernagy és Liposcsek ezredes köszönték meg Ti­to marsai szavait. A dísz­vacsora befejeztével a tisz­tek énekszóval kísérték ki Tito marsait, aki 22 óra 30 perckor vonult vissza éjje­li pihenőre. Beográdból jelenti a Tan­­jug: Joszip Broz Tito köztár­sasági elnök görögországi út­jával kapcsolatban a követ­kező nyilatkozatot adta az athéni Távirati Irodának: KÉRDÉS: Excellenciás lá­togatásában a görög nép a két országot egymáshoz fű­ző barátság megpecsételését látja, minthogy a két nép egyforma érdekei és békés törekvései a kölcsönös barát­ság fejlesztésére és közös vé­delem szervezésére utalják őket. Az ön véleménye sze­rint milyen távlat áll a két szomszéd nép gazdasági és kulturális együttműködése előtt? VÁLASZ: Örömmel várom megérkezésemet Görögor­szágba, hogy személyesen át­adjam az új Jugoszlávia né­peinek baráti érzelmeit a gö­rög nép iránt, és hogy Gö­rögország vezetőivel véle­ménycserét folytassak a mindkét országot érintő és általános érdekű kérdések­ről. Jóllehet eddig már igen szép eredményeket értünk el, különösen a politikai és kulturális együttműködés te­rén, véleményem szerint még távolról sem merítettük ki a lehetőséget, hogy a jö­vőben együttműködésünk mind gazdasági és kulturá­lis, mind politikai téren még gyümölcsözőbb legyen. Meggyőződésem, hogy sem Görögország vezetői, sem mi, nem fogjuk emulasztani az alkalmat, hogy országaink együttműködése olyan le­gyen, ahogyan népeink ér­deke megköveteli. KÉRDÉS: Hogyan képzeli el a görög-jugoszláv baráti kapcsolatok megszilárdítá­sát? VÁLASZ: A görög-jugo­szláv kapcsolatok megszilár­dítását éppen az olyan együtt Szplitből jelenti a Tanjug. Joszip Broz Tito köz­társasági elnök tegnap délelőtt fél 11-kor a „Caleb" hadihajón a szpliti kikötőből elindult Görögország­ba. Tito marsal megérkezik a szpliti állomásra A Szövetségi Szkupstína mese A Szövetségi Szkupstina Szövetségi Tanácsának leg­közelebbi ülését június 10-én 12 órára hívták össze. A Ter­melők Szövetségi Tanácsá­nak ülése szintén június 10-én kezdődik. VITA A BÍRÓSÁGOKRÓL szóló törvényjavas­latokról A Szövetségi Tanács tör­vényhozó bizottsága tegnap a bíróságokról szóló törvény­javaslatot vitatta, melynek elfogadása hatályon kívül he­lyezné az 1946. évi Alkot­mány 13. fejezetét. Mivel az alkotmányba vágó javasla­tok a házszabály szerint csak a szkupstinai házaktól szávazhatnak, a törvény­­javaslatot a június végén ősz­szeülő szövetségi szkupstina vitatja meg. A TANERŐK ANYAGI HELYZETÉRŐL Szerbia közművelődési és kulturális tanácsa tegnap a tanerők anyagi helyzetének egyes kérdéseit taglalta. Eb­ben az ügyben különben Szerbia Végrehajtó Tanácsa dönt. Az ülésen leszögezték, hogy a tanerők heti óráinak számát 22-re kell csökken­teni, kivéve a szépírás, a rajz- és a kézimunka tanáro­két köztársasági elnököt. Az elnökkel­­együtt érkeztek dr­ Vladimir Bakarics és Ivan Krajacsics, valamint a hivatalos kiséret tagja. A köztársasági elnök ez­után a »Galeb« hajóra in­dult, ahol Joszip Cserni altengernagy fogadta. Ez­után Tito marsal üdvözölte Sztaniszlav Abram fregat­­ta-kapitányt a »Galeb« pa­rancsnokát és a hajó töb­bi tisztjét. A parancsnoki hídon Tito marsal még rö­vid ideig elbeszélgetett a búcsúztatásán megjelent elvtársakkal.­­ 10 óra 20 perckor a »Ga­leb« parancsnoka megadta a jelet az indulásra. Az »Ócska«, »Durmitov«, »Bio­kovó« és »Triglav« rombo­lók valamivel a »Galeb« előtt indultak és a kikötő előtt felsorakozva tiszteleg­tek a köztársasági elnök­nek. A »Galeb« pontosan 10 óra 30 perckor haladt el a rombolók előtt és el­indult az Adriai tengeren át görög vizek felé. díszvacsora szplit- BEN Szplitből jelenti a Tan­­jug. Joszip Broz Tito mar­sal, a jugoszláv fegyveres erők főparancsnoka tegnap előtt este Szplitben dísz­vacsorát rendezett a »Ga­leb« hadihajó, a »Triglav«, »Durmitor«, »Biokovó« és »Ucska« rombolók tiszt­jeinek, valamint a zadán légierő tisztjeinek tisztele­tére A díszvacsorán részt­­vett Tito kísérete szövetséggé alakul — jelentette ki Tito elnök a görög sajtóirodának adott nyilatkozatában ARA 10 DINAR Katonai panaszok A Ziliák ünnepség műsora Természet— tudomány— technika működésben látom, ahogyan fent vázoltam: szilárdan egy­bekötve védelmi erőfeszíté­seinket, hogy ily módon biz­tosítsuk függetlenségünket, területi épségünket és a Balkán békéjét. KÉRDÉS: Hogyan értel­mezi a balkáni hármasegyez­mény erősítését? VÁLASZ: A balkáni hár­­masegyezmény azáltal fog megerősödni, hogy rövidesen szövetséggé alakul át, miköz­ben pontosan megszabjuk a tagállamok kötelezettségeit. Ti­tót várják a pireusi kikötőben A Magyar Szó kiküldött munkatársának telefonjelentése Athén, május 31. Athén és Pireus külvárosai összeérnek. A 40.000 lakosú Pireus közigazgatásilag kü­lönálló város ugyan, volta­képpen mégis csak Athén ki­kötője. Valaha az ókorban hatalmas fal nyúlt Athéntől a tengerpartig Pireusig, hogy az ellenség támadása ellen védelmezze a várost és biz­tosítsa a tengeri utat. Ezek az akkor lábszáraknak neve­zett falak nem léteznek már, ellenben most is falak kö­zött fut a földalattinak ne­vezett és párisi metró min­tájára összeállított 6 kocsiból álló szerelvény. Athén legforgalmasabb te­réről, az Omoniáról indul és miután valóban a föld alatt futott néhányszáz métert, kétoldalról emelkedő, hol magasabb, hol egészen ala­csony falak között folytat­juk utunkat. Útitársam, aki­vel állva együtt kapaszkodok egy fogantyúba a nagy sebes­séggel száguldó metrón, ki­kötőmunkás Pireusban és a­­hogy mondja, Athenaból (így ejtik a görögök Athén nevét) munkahelyére utazik Vele megyek a kikötő zeg-zugos rakpartjain és a partot ku­tatom, ahol Tito elnök görög földre fog lépni, útitársam pedig lelkesen és kérdezés nélkül arról biztosít, hogy Görögország legjobb barátja Jugoszlávia. Nem vett részt a háborúban, hiszen akkor gyerek volt még, de tudja, hogy akkor és még régebben, más háborúkban is együtt küzdött a görög és a jugo­szláv nép. Kereskedelmi és hadiha­jók, pirosak, csukaszürkék vagy rikító sárgák, egymás mellett ringatóznak lomhán a kikötőben. A halászhajók és a fából épült kis keres­kedelmi hajók árbocai sűrű erdőként emelkednek egy hosszú raktárfal fölé. Pireus­­ból, a Földközi-tenger egyik legnagyobb kikötőjéből igyek­szem kisebb, csendesebb öb­lök felé, ahol az újságírók találgatása szerint a partra­­szálló Tito marsall üdvözli majd Görögország népe és vezetősége. A tengermenti mo­dern aszfaltút,gyönyörű házak­kal beépített két kis kikötőbe vezet. A török időkre emlékez­tetnek, mert a kikötők a „Túr­ko Limani“ és „Pasa Lima­­ni“ nevet viselik. Ezek a kis kikötők a görög omega be­tűkre emlékeztetnek, mert úgyszólván szabályos kört alkotnak és a tenger felőli keskeny bejárat két oldalán hatalmas palotákkal beépített földnyúlványban folytatód­nak. Késő délutánra jár az idő és az emberek kint ta­nyáznak a házak kőlépcsőjén „Tito Tito“ — éljen Tito, mondják mosolyogva többen is, amikor útmutatást kérek és megtudják, hogy jugoszláv vagyok. A kikötőre mutogat­nak, itt fog nartraszállni Tito elvtár­s. Mire visszaér­­kezek az emelődaruk erdejé­be, a nagy kikötőbe, a hajó­kon és a partokon kigyúll­nak már a lámpák. Csak eb­ben az esti szürkületben, a lámpafények távolságáról ér­zékeli az ember a kikötő ó­­riási méreteit, mert a vakító napfény párájában elmosód­nak a körvonalak. Tito elnök hajója, a Ga­leb már a Jóni-tenger köze­lébe jutott. Látogatása nem­csak ünnepély, nemcsak ud­variassági látogatás lesz. A görög államférfiakkal közö­sen fölmérik a politikai lá­tóhatárt, azonban a megbe­szélések velejét egy már pon­tosan körvonalazott tárgy ké­pezi: a három balkáni állam szövetsége, amely elnökünk törökországi útján nagy vo­nalakban már kialakult. Ju­goszlávia, Görögország és Tö­rökország érdekei és törek­vései azonosak. Azaz egysze­rűbben, békét kivon a három állam. Az ankarai egyez­mény voltaképpen közös po­litikájuk kifejeződése. Ez nem lesz semilyen kódex, amely pontosan meghatározott fel­adatokat szab aláíróinak. Az ankarai egyezmény politikai elképzelése, programja az első pillanattól kezdve a fej­lődésre irányult és a három balkáni állam együttműkö­désének első szakaszát képe­zi, illetve ma már képezte, mert azóta már túlfejlődött ezen a szakaszon A három ország honvédelmi együttmű­ködése, a vezérkarok tárgya­lásai és a határmenti egysé­gek katonai parancsnokai lá­togatásai és megbeszélései már a függetlenségen nyugvó szövetség jellegét viselték. Az ankarai egyezmény belső logikája a három állam tar­tós együttműködéséhez veze­tett és ma már csak szöveg­be kell önteni a már meg­valósultat. Ezért volt hiába­való az olaszok minden rea­litást nélkülöző berzenkedése. Nem tudják megakadályozni ezt a valóságból fakadó szö­vetséget, amely a békét szol­gálja itt a Balkáion és köz­vetve nyilván a világbékét is. A görög lapok néhány nap előtt még nagy teret szenteltek az olasz kifogások és gáncsoskodások visszaütő­sítására, ma már csak mel­lékesen foglalkoznak vele. Talán nem egészen véletlen az sem, hogy a francia nyel­ven megjelenő „Mesager Athénés“ egyik cikkében erő­teljesen emlékeztet az ola­sz fasizmus hódító hadjáratára Görögország ellen. Papagosz miniszterelnök legutóbbi nyi­latkozatában, amelyet az Amerikában megjelenő „Et­­nikos Kiriks“ görög lapnak adott, kifejtette, hogy a bal­káni egyezmény megérett ar­ra, hogy szövetséggé alakít­sák át, mert a realitásból fa­kadt és a békét szolgálja. LXKLN3TZ Tibor

Next