Magyar Szó, 1954. november (11. évfolyam, 298-326. szám)

1954-11-01 / 298. szám

HAl.AI A BAOit.ViL. dA . • v .­­ , uV ... + 1­ 1­.rtC L JrO 1 - AKA Li UiXs Jugoszlávia és Olaszország között a békés szomszédság papjai következnek — mondotta Mosa Pijade a zadari felszabadulási ünnepségen felo­elmúlt táviratban üdvözölte az ünneplő Zadar lakosságát Joszip Broz Tito köztársa­sági elnök a felszabadulás tíz éves évfordulóját ünneplő Za­dar lakosságához a követke­ző táviratot intézte: »Zadar felszabadulásának 10. évfordulója alkalmával szívélyes üdvözletemet és jó­kívánságaimat küldöm az ün­nepség minden részvevőjé­nek. Megragadom az alkal­mat, hogy Zadar és környé­ke polgárainak legjobb kí­vánságaimat küldjem. Kívá­nom, hogy sikerrel oldjatok meg minden feladatot, ami ennek a történelmi városnak a legrégibb horvát kultúra jelentős központjának újjá­építésével és további haladá­sával kapcsolatban felmerült. Táviratilag üdvözölték az ünneplő Zadart Szvetozár Vukmanovics-Tempo, a Szö­vetségi Végrehajtó Tanács alelnöke, Petar Sztambolics, Miha Marinko, Lazar Koli- Gevszki és Blazso Jovanovics a köztársasági népszkupszi­­nák elnökei, Karlo Mrazovics a Horvát Szábor alelnöke, Franc I Leszkosek, a Szövet­ségi Végrehajtó Tanács tag­ja, Andrija Stampar, a jugo­szláv tudományos és művé­szeti akadémia elnöke és so­kan mások. Vasárnap délelőtt nagysza­bású katonai díszfelvonulás volt a városban. A Jugoszláv Néphadsereg gyalogsági, gé­pesített és tüzérségi egységei elvonultak az ünneplő tömeg sorfala között. A kikötőben hadihajók vonultak fel és a város felett légihaderőnk gé­pei keringtek. A katonai dísz­felvonulást nagy miting kö­vette. Először Ante Banina vezérőrnagy, a zadarkörnyé­­ki felkelés egyik megszerve­zője mondott beszédet, utána Anka Berusz, a Horvát Nép­­köztársaság Végrehajtó Ta­nácsának tagja, végül Mósa Pijade, a szövetségi népszkup­stina elnöke. Mósa Pijade, a Szövetségi Népszkupstina nevében üd­vözölte az ünneplő város la­kosságát, majd vázolta Zadar szinte egyévezredes szenve­déseit. Ezt a várost sokszor elfoglalták, sokszor el akar­ták idegeníteni népétől, ám mindez hiábavaló kísérlet volt, mert Zadar és a zada­­riak megmaradtak horvát­­nak,­­megmaradtak jugoszláv­nak — mondotta Mesa Pija­de, majd beszédét így foly­tatta: »Ma, amikor felszabadulás­­ok évfordulóját ünnepelitek, nem úgy ünnepeltek, mint a jugoszlávok nagy többsége, akik a négy évig tartó fasisz­ta megszállás alól szabadul­tak fel. Ti 26 esztendős fa­siszta megszállás alól szaba­dultatok fel és azért valóban nemzeti felszabadulást ünne­­peltek«. Pijade szkupstinai elnök ezután a rapallói szerződés­ről beszélt, arról a szégyen­letes megegyezésről, amelyet annak idején az SHS király­ság kormánya írt alá s amely­nek értelmében Zadart és környékét Olaszországnak en­gedték át. A fasiszta meg­szállás napjai azonban elmúl­tak és soha többé nem tér­nek vissza. Beszéde további részében a trieszti egyez­ményre is kitért és kijelen­tette, hogy az egyezmény a­­lapján elvárható, hogy a szo­cialista Jugoszlávia és a de­mokratikus Olaszország kö­zött a békés szomszédság, a gazdasági és a kulturális e­­gyüttműködés napjai köv°r­keznek. Kiderült, — monndot­ta, — hogy az olasz nép óriá­si többsége elfogadta és he­lyeselte a trieszti kérdés meg­oldását és csalódtak mind-­­­azok, akik arra számítottak, hogy Olaszország dolgozó tö­megeit nacionális felháboro­dás tölti el. Olaszország né­pe, éppen úgy mint a mi né­peink is, képes arra, hogy békés szomszédságban bará­ti kapcsolatokat létesítsen. Mesa Pijade elnök ezután a különböző társadalmi rend­szerű államok békés koeg­­zisztenciájáról beszélt és a következőket mondotta: »A koegzisztencia eszméje ma nemcsak egyre több hí­vet szerez az egész világon, hanem már tettekkel is je­lentkezik. Ezen az alapon ol­dottuk meg a trieszti kér­dést, ezen alapszik az indo­kínai fegyverszünet. A kilenc nyugati hatalom párizsi e­­gyezmé­nye, amely olyan fon­tos a francia-német közele­désre és együttműködésre, szintén olyan esemény, a­­mely arról szól,­­-­gy ma, a­­mikor a világ­og loirhatat-1 ~ . 1- • ~ jC____ lőtt áll, az egyetlen út a ko­­egzisztencia elvének alkal­mazása«. A továbbiakban szólt Me­sa Pijade Jugoszlávia nagy külföldi tekintélyéről is. Ezt a tekintélyt külpolitikánkkal­­ vívtuk ki, amelynek kezde-­ ményezője Tito elvtárs. Ki-­­ jelenthetem — mondotta — , hogy Tito elvtárs, aki a fel­szabadító háborúban népeink legnagyobb fiának mutatko­zott, ma világpolitikai jelen­tőségű személy, egyike an­nak a kevés politikusnak az egész világon, akik megszab­ják a történelem irányát. Beszéde végén, Pijade el­nök, megemlékezett népeink áldozatairól és lemondásáról, amit a múltban hoztak és ma is hoznak azért, hogy Jugo­szlávia erős és minden pil­lanatban felkészült legyen. »Népeink súlyos harcukkal és építőmunkájukkal megve­tették a szocialista Jugoszlá­via erős és leromboltatatlan alapját és a jövő sem hozhat számur­­ra leküzdhetetlen ne­hézséget — fejezte be beszé­dét Mesa Pijade a Szövetsé­gi Népszkupszina elnöke. tősen hozzájárult a nemzet­közi szocializmus fejlődésé­hez“. Skandináviai benyomásai­ról szólva, Kardely főtitkár elmondta, hogy e látogatás megerősítette a jugoszláv po­ltikának azt az elvét, hogy a szocializmus különböző u­­takon fejlődik. Megálapítha­­tó volt az is, hogy a skandi­náv országok szilárdan ra­gaszkodnak a békéhez. Hangsúlyozva, hogy a mun­kásmozgalomnak és a szocia­lista gondolatnak számolnia kell azzal, hogy a szocializ­mus fejlődési útjai és formái igen eltérőek. Kardely elv­társ a következőket mondot­ta: „Számunkra teljesen vilá­gos, hogy a fenti országok munkásmozgalmainak egé­szen más uton kell haladniok a szocializmus felé, mint a­­melyen mi haladtunk- Ott nyilván még kapitalista rend­szer van, de a szocializmus feltartózhatatlan erővel tör be és különböző módokon a szocialista viszonyok felé ve­zeti ez ország fejlődését. E­­zekben az országokban a szó fejlett országok, erős demo­kratikus hagyományokkal és jól szervezett munkásmozga­lommal. Kiemelkedő a szak­szervezetek szerepe és ereje is. Ezek a szakszervezetek i­­gen fontos szerepet játsza­nak a szocialista elemek to­vábbi erősödésében a társa­dalmi viszonyokban.­ A fő­titkár ezután rámutatott, hogy a kaptafák, dogmák és receptek a szocializmus épí­tésében teljesen károsnak tűnnek, ha az ember a kon­krét feltételek között látja a szocializmus fejlődését ezek­ben az országokban. „Termé­szetesen az ő útjük sem le­het valamilyen recept a töb­bi ország számára. De tény az, hogy ezekben az országok­ban megvalósult Marx jósla­ta a szocializmus evolúciós fejlődési lehetőségéről, a de­mo­­ratikus hagyományú és gazdaságilag fejlett országok­ban.“ A skandináv népeknek a bé­kéért folytatott harcával fog­lalkozva Kardely főtitkár­­­emelte, hogy nemcsak a bé­kéért folytatott harcról van szó általában, hanem arról a mélyreható kívánságról is, hogy a nemzetközi feszültség jelenlegi csökkenését tényleg a béke erőinek megerősítésé­re használják fel és megta­lálják Kelet és Nyugat békés együttműködésének formáját. „Meggyőződésem — mondotta, — hogy ezek az irán­yzatok még­­inkább erősödnek, ha majd a népek biztonságban érzik ma­gukat nemcsak a béke tekinte­tében általában, hanem akadály talan belső fejlődésük szempont­jából is. Más részről a béke megszilárdulása ezekben az or­szágokban erősíti majd a mun­kásmozgalmakat és a szocializ­mus irányzatát­. Elmondta, hogy különösen nagy hatást gyakorolt rá az a tény, hogy ezekben az országokban sajátos formában és a fennálló körülmények kö­zött már felmerült az a kérdés, hogy a munkásokat be kell von­ni a gazdaság irányításába. Azt láttuk, tette hozzá, hogy az ön­­kormányzat és a kommunák kér­dése egyike a legáltalánosabb kérdéseknek. Mindez meggyő­zött bennünket arról, hogy Ju­goszláviában helyesen és ponto­san határoztuk meg kommuná­ink fejlődésének útját. Kardely főtitkár végül kije­lentette, hogy nagy hatást gya­korolt rá a skandináv országok magas életszínvonala E tekin­tetben, de különösen a lakás­építések kérdésében Jugoszlávia hasznosan felhasználhatja a skandináv országok tapasztala­tait. Zedár és környéke vasárnap ünnepelte felszabadulásának tizedik év­fordulóját. Közel ezer esztendei idegen uralom után, 1944 november 1-én végleg kiűztük ebből a városból és környékéről az idegen bitorlókat. A fel­­szabadulási ünnepségen rászívott Mosa Pijade a szövetségi népszkupstina elnöke, Virko Krsztulovics, a Horvát Népköztársaság Végrehajtó Tanácsénak tagja, azonkívül sok más politika­ és közéleti személyiség. Tito köztársasági elnök — mint közöltük — szombaton fogadta az első kragujeváci gimnázium­ tanulóinak és tanárainak küldöttségét. Ez alkalommal Tito elnök átadta a küldöttségnek a népért tett szolgálat elsőosztályú érdemrendjét, amellyel a gim­náziumot kitüntették. Képünk a fogadáson készült. Sz­­élyes üdvöz­­etemet küldöm TITO ELNÖK TÁVIRATA BOKA KOTORSZKA ÜNNEPI BIZOTTSÁGÁHOZ Joszip Broz Tito köztársa­sági elnök táviratot küldött Boka Kotorszka tízéves fel­­szabadulásának ünnepi bi­zottságához. »Szívélyesen köszönöm azt a meghívást, amelyet Boka felszabadulása 10 éves évfor­dulója alkalmából hozzám in­téztetek és az ünnepség rész­vevőinek, valamint vidéke­tek lakosságának szívélyes üdvözletemet és jókivánságai­mat küldöm. Ez a mai jelen­tős évforduló, amelyet az orjeni zászlóalj, és a bokás rohambrigádok hőstetteire visszaemlékezve ünnepeltek, legyen ösztönzés még aktí­­V­M* közreműködésre a szo­­ci­zmus felépítésére irányu­ló közös harcunkban­. La iiiutiiiiii hapoi^b si­­m írnia hásmoigaimuiiíf a nqngafl monhas­­mozgalmah hazait — mondotta Kardely elvtárs Beográdból Jelenti a Tanjug: »Nagyon elégedett vagyok skandináviai látogatásunkkal. Igen hasznos és eredményes volt«. — mondotta Edvard Kardely, a Szocialista Szövetség főtitkára a jugoszláv sajtó kép­viselőivel folytatott beszélgetésben­ Látogatásunk rö­­vid ideje alatt — folytatta — gazdag benyomásokat gyűjtöttünk és betekintést nyertünk a szocialista pár­tok munkájának és gyakorlatának problematikájába, vagyis a munkásmozgalomba általában. Elmélyítet­tük a személyes kapcsolatot munkásmozgalmunk és Nyugat munkásmozgalmai között, ami sokban segít­het kölcsönös viszonyunk és együttműködésünk to­vábbi fokozásában. Kardely elvtárs ezután ar­ról beszélt, hogy a skandiná­viai látogatás után igen ba­ráti volt a találkozó a fran­cia szocialisták­kkal, köztük Gu­y Mollett főtitkárral. Kar­dely főtitkár Nyugat-Német­­országban is baráti megbeszé­lést folytatott a német szo­cialistákkal. Ez a két tanács­kozás kiegészítette a skandi­náv országokban folytatott ta­nácskozásain­kat, — mondot­ta. „Mindenütt igen baráti én­­­es szívélyesen fogadtak ben­­n minket, mindenütt éreztük a­­ rokoniszenvet Jugoszlávia­­- I­ránt és a fenti országok mun­­­kásmozgalma széles tömegei­ne­k rendkívül nagy érdeklő­dését Jugoszlávia háború u­­táni szocialista fejlődésének tapasztalatai, különösen a munkástanácsok és a kom­munák iránt- Ez az érdeklő­dés nagy és általános. Nyu­godt lélekkel mondhatjuk, hogy Jugoszlávia ezzel jelen cializm­us fokozatos fejlődé­sének útja már ténnyé vált- Gyakorlatilag ezek az orszá­gok komoly lépéseket tesz­nek a szocializmus felé .Ezt a fejlődést lehetővé teszi az a tény, hogy gazdaságilag igen Sajtószemle ARA 10 DINAR A Vojvodina nyerte a rang­­adót

Next