Magyar Szó, 1956. március (13. évfolyam, 58-88. szám)

1956-03-01 / 58. szám

TMINT IIT A WUBIZMUSSA­L SZABADSÁG A NÉPNEK • POST. PLAC. V GOT. AH* 10 Dm. V/A/ÁW. XIII. évf. 58. (3619.1 sz. 'qfflAwZ%£%v­öRöY, 1956. március 1 /////A Közös nyilatkozat készül Franciaország és Marokkó viszonyáról francia és marokkói delegá­ció a közös nyilatkozat-ter­vezet megfogalmazásán dol­gozik.­­ A nyilatkozatot rövi­desen nyilvánosságra hozzák. Kiszivárgó hírek szerint a megbeszélésen elvi megegye­zés jött létre arról, hogy Ma­rokkóban a függetlenség ki­­­­kiáltásáig bizonyos átmeneti időszakot vezetnek­ be. Vár- Iható, hogy a két küldöttség a hét végén közös nyilatkoza­tot ad ki az átmeneti idő­szakról. A kompromisszumos javaslatot a marokkói delegá­ció tette. A párizsi megfigye­lők szerint hátra van még a megbeszélések legnehezebb része: az egyezmény és nyi­latkozat konkrét kidolgo­zása. A két delegáció most fogal­mazza a közös nyilatkozatot, amellyel Franciaország elis­meri Marokkó függetlenségét és hatálytalanítja a protek­torátusról szóló egyezményt. A marokkói kormány viszont beleegyezik a francia uralom fenntartásába mindaddig, a­­míg a két ország „szabadon és önkéntesen meg nem ha­tározza a kölcsönös függősé­get“. A most készülő egyez­ménnyel azt is szabályozták, milyen időközökben ruház­zák át fokozatosan a francia uralmat a marokkóiakra. Va­lószínűnek tartják, hogy a marokkóiak az átmeneti idő­szakban előkészületeket te­hetnek nemzeti hadseregük és diplomáciájuk megterem­tésére. Párizsból jelenti az AFP. A francia-marokkói meg­beszélések ötödik ülése után hivatalos közleményt adtak ki. A közlemény szerint a A szitulálókör és maradiság gázsfelköti CB ter­ezete számol Edvard Kardely és Petar Sztambolics Noviszádon A KOMMUNISTÁK SZÖVETSÉGÉNEK NOVISZÁDI JÁRÁSI ÉRTEKEZLETE Noviszádon tegnap megkezdődött a Kommunisták Szövetsége já­rási szervezetének évi értekezlete. Az értekezleten megjelent Edvard Kar­dely, a Kommunisták Szövetsége Központi Vezetősége végrehajtó bizott­ságának tagja, Petar Sztambolics, Szerbia Kommunistái Szövetsége Köz­ponti Vezetőségének titkára, Sztevan Doronyszki, a tartományi vezetőség titkára, Pasko Romac, Géza Tikvicki, Dusán Szekics, Milka Agbaba, Ni­kola Kmezics, Danilo Kekics, Petar Belics, Zora Krdzsalics, Szava Mali, Ilija Tepavac, Anka Kmezics, Jovan Beljanszki, Rehák László és Lu­ka Mrksics a tartományi vezetőség tagjai, vala­mint Antun Vratusa államtitkár-helyettes. Vendégként részt vett Dusan Bogdanov, a Kommunisták Szövetsége pancsevói járási vezető­ségének titkára, Bjelica Rakó, a verbászi járási vezetőség titkára és Lazar Milics, a verbászi já­rási népbizottság elnöke. A járási értekezleten Radovan Vlajkovics titkár beszámolót olvasott fel a szervezet néhány időszerű kérdéséről. A titkári beszámolóban és a felszólalók n lágy részének hozzászólásában is alapkér­désként szerepel az ipari ter­melékenység növelése, a kor­szerű m­umik­aszervezés, bele­értve a termelés előkészíté­sét is és mindennek megfe­lelően a kommunistáknak aő a feladata, hogy a murrus- önigazgatás szerveinek fi­gyelmét ezekre a kulcskérdé­sekre irányítsák. A beszámoló említésre­­m­éltó tényként jegyzi meg, hogy egyszintű árelszámolás alapján 1953-hoz viszonyítva 1955-ben az össztermelés ér­téke 30,9 százalékkal emel­kedett Ezt a tényt elemezve Todor Jovanovics felszólalá­sában számos érdekes és ta­nulságos példát őruített meg. _ A Pobedában — mondot­ta — a­z elvrttársak i­yen önel­é­gültek voltak amikor elké­szült az első aratógép. (Vi­szont már a következő év­ben kénytelenéit voltak meg­áll­apí­tani, hogy bizony sok­­mindent módosítani kell a megszerkesztett aratógépen. Most miután a Pobedában valóban óriási erőfeszítése­ket tettek a munkaszerve­­zés tökéletes késére,, és en­nek megfelelően tervező- és árame"lőségét tanulmányozó osztályt szerveztek, kitűnt, hogy egész más feltételek között sok-sok munkaórával kevesebb idő alatt lehet elő­állítani az aratógépet. Egy másik noviszádi nagyüzem­ben stopperórával mértek az egyes rom­htaoperációk idő­tartamot, és megállapították: semmivel sem maradnak el a nemzetközi átlag mögött. De amiikor mindent össze­adtak, kisült, hogy kétszer annyi idő alatt készül el az áru, mint egy hasonló külföl­di nagyüzemben. Hol volt a hiba? Helytelen volt a mun­kaszervezés. Az idézett pél­dákból Todor Jovanovics ar­ra a következtetésre jutott, hogy az egyéni törekvés és a T­itol­ió­­ fizett­á-­­ rendszer, mellett a legnagyobb figyel­met mégis csak a munka­szer­vezésre és a termelés előké­­szítésére ítéli fordítani. S hogy az ezzel kapcsolatos ferde és fonál­ nézeteket fel­számolják, k­ülön szerepe van a Kommunistáik Szövet­sége vállalati alapszerveze­­teinek. A beszámoló éppen ezzel kapcsolatban elismerésre mél­tó törekvésként értékeli a munkástanácsoknak azt az igyekezetét, hogy megszer­vezzék a legkülönfélébb üze­mi szolgálatokat, amelyek nélkül szinte elképzelhetet­len a korszerű gyáripari ter­melés megszervezése. Ma már tervező, előkészítő, elem­ző, szakellenőrző és egyéb osztálya van a Novkábelnek, a Pobadának, a Jugodent­­nek, a Jugoalatnak, az Elek­­trop­o­rce­ánnak, a Március' 27-nek, stb. —*■ Ezzel kapcso­­csolatban — mondotta a be­számoló — volt félremagya­rázás és ellenállás is. Meg k­ell azonban jegyezni, hogy ez ma már jelentősen csök­ken, mert az üzemi alapszer vezetek és a munkástaná­csok nagy része felismerte a korszerű szervezés valódi ér­tékét. Az elkövetkezendő idő­szakban azonban merészen kell felszámolni az olyan ma­radványokat mint például az önelégültség, a gyáripari ter­melés kézműves értelmezése, stb. ami lényegében mind a primitivizmus jele. Sok vitára adott okot a tegnapi értekezleten a fize­tési rendszer. A beszámoló ezzel kapcsolatban megálla­pítja, hogy a fizetési rend­szer fogyatékosságai ismere­tesek, ám még így is meg­van arra a lehetőség, hogy többé-kevésbé serkentsen al­kalmazzák. Ma ugyanis az a helyzet, hogy a munkaközös­ségek nem aknázzák ki a mai fizetési rendszer maiden lehetőségét. A beszámoló itt elsősorban arra utal, hogy példá­ul a jutalmazást csak igen kisszámú üzemben al­kalmazzák. Ezzel kapcsolatban Mer­­­kusz Rózsa megjegyezte, hogy a fizetési rendszer al­kalmazásaiban előforduló fo­gyatékosságok jórésze onnan származik, hogy helytelenül állapították meg a munka­erő struktúráját az egyes üzemekben. Ennél­ következ­­ményeképp azután egyes vállalatoknak nincs lehetősé­gük­ jobb keresetet biztosíta­ni az arra érdeme® szakem­bereknek és szakmunkások­nak. A Petar Drapsin példá­ját említette, ahol a munka­szervezésit a szakemberek se­gítségi­vel valóban nagyban tökéletesítették. Mivel azon­ban nem alkalmaznak olyan rendszert, hogy a szakértő­ket is a termelékenység sze­rint fizessék, a Petar Drap­sin műszaki káderének ez a hasznos és követendő vállal­kozása megfelelő jutalmazás nélkül maradt. Az ugyanebben a kérdés­ben fel-szólaló Szimin Zsivkó úgy tartja, hogy még mindig van felesleges munkás az üzemekben. Ezek főleg szak­képzetlenek, mert a fizetési rendszer fogyatékosságait ki­használva egyes vállalatok szakképzeten munkaerő al­­kalmazáásával teremtettek ma­guknak lehetőséget arra, hogy jobban fizessék a szakmun­kásokat és a műszaki kádert. Szimin ugyancsak siknaszáll azért is, hogy nemcsak a termelő, de a szak- és admi­nisztratív alkalmazottakat is az üzemi termelékenység sze­rint fizessék, mert az meg­­gyorsítja a munkaszervezés tökéletesítését és növeli a­­ termelékenységet. Mindez természetesen olyan­­ kérdés, amelynek megoldása­­ nagyban a munkástanács, és­­ nem utolsó sorban a válla­lati alapszervezet cselekvő­­készségétől függ. Éppen ezért elsőrendű feladásnak tartja a beszámoló, hogy a munkástanácsok tehermente­sítsék magukat a technoló­giai, ügyviteli és egyéb kér­dések intézésétől, hogy mi­nél inkább egészében átfog­ják a vállalat alapproblémá­it. Melkusz Rózsa ezzel kap­csolatban szükségesnek látja, hogy a népbizottság és külön a termelők tanácsa is hatha­tósabb támogatást nyújtson a munkástanácsoknak. Azért a népbizott­sáig, — mondotta — mert ez számos elemzést végez, kézhez kapja a fel­ügyelőségek leleteit és jelen­téseit, úgyhogy valódiban ő tudja sokoldalúan felbecsül­ni az üzemekben­ tapasztal­ható jelenségeket. A kommunisták noviszádi járási értekezletén tegnap es­te felszólalt Edvard Kardely elvtárs is, és hosszasan fej­tegetett néhány időszerű kér­dést. Beszédét holnapi szá­munkban közöljük. Radovan Vlajkovics felolvassa beszámolóját. Kardely elvtárs beszélt a noviszádi értekezleten FRANCIAORSZÁG NÖ­VELI CSAPATAIT ÉSZAK­­AFRIKÁBAN Párizsból jelenti az AFP. A francia honvédelmi ál­lamtitkár kijelentette, hogy a francia kormány növelni készül az Észak-Afrikáb­an állomásozó csapatainak lét­számát. Ezt azonban minden rendkívüli mű­szkecses né­lkül akarják végrehajtani. Nem hívnak be újabb korosztályo­kat, és nem tartják vissza azokat a korosztályokat, ame­lyek­ már leszolg­álták köte­lező­­katonai idejüket. Közölte, hoigy a francia hadseregben csaknem 1 mil­lió ember szolgál. Ebből feb­ruár 1-én 330.000 volt Észak- Afrikában. Megcáfolta azo­kat a híreket melyek szerint be akarják hívni a tartalé­kosokat. HARCOK ALGÉRIÁBAN Konstantinból jelenti az AFP. Az utóbbi 24 óra alatt Kon­standin környékén több ösz­­szeütközés volt az algériai felkelők és a francia csapa­tok között. A francia közle­mény szerint 19 felkelőt meg­öltek. Ágiba környékén is na­gyobb csatározás volt a fel­ stelőkkel és 15 fe­kelő életét vesztette. Konstantin tarto­mányban elvágták a telefon - és távirat-huzalokat. Felhős, havaseső, hó, enyhe szél, a hőmérsék­let kissé emelkedik. Száz­­­­mag jó terv - fél eredmény Terményárak nagyban IDŐJÁRÁS VLADA ZECSEVICS RÉSZVÉTTÁVIRATA AZ INDIAI ALSÓ­­HÁZHOZ Beográdból jelenti a Tan­jug. Vlada Zecsevics, a Juso­­f C­aiv szövetségi KepviaSap ház szövetségi tanácsának el­nöke tegnap a következő részvéttáviratot intézte az in­diai parlament alsóházaihoz:. »Együttérzünk gyászukban és a nagy veszteségben, a­­mely Malavankar, az önök elnökének halálával sújtotta az alsóházat és India népét. Kérjük fogadják őszinte rész­vétünket­. A TARTALÉK MUNKA­ERŐ ELHELYEZÉSE Tegnap délelőtt ülést tar­tott a termelők tartományi tanácsának munkaügyi és tár­sadalombiztosítási bizottsá­ga. Megvitatta többek között milyen intézkedésekkel le­hetne munkába állítani a tartalék munkaerőt. A kér­dés további alapos tanulmá­nyozása céljából albizottsá­got választottak, amely a legközelebbi ülésen konkrét javaslatot terjeszt elő a tar­talék munkaerő elhelyezése ügyében. As értékeik­ részvevőinek r .y csoportja. Az első sorban Szlovan Doronyszki, Hado­va I­. Vi­­jkovics, Edvard Kardely, Petar Sztambolics és Pasko Romac elután.

Next