Magyar Szó, 1956. július (13. évfolyam, 178-206. szám)

1956-07-01 / 178. szám

ii rai n—é imoáaflAS-A. Mnor • mw. — ír vnor. ma ».m W/M XV. évf. 178. (3739.) sz. yW///////i Vasárnap, 1956. július 1. V/f/fé Beográdból jelenti a Tanjug. Joszip Broz Tito köztársasági elnök tegnapelőtt iS.30 órakor Dedinyén fogadta a hazánkban tartózkodó 250 ta­gú francia veteráncsoportot. A fogadáson részt vett Tan­guy-Prigent francia minisz­ter, Baeren belgrádi francia nagykövet, jugoszláv részről pedig Alekszandar Ranko­­vics, a Szövetségi Végrehaj­tó Tanács alelnöke, a Har­cos Szövetség elnöke, Iván Gosnyák, honvédelmi állam­titkár, Kocsa Popovics, kül­ügyi államtitkár, Veljko Ze­­kovics és Moma Markovics, a Szövetségi Végrehajtó Ta­nács tagjai, Petar Sztambo­­lics, a szerb képviselőház el­nöke, Milos Minics, a beo­­grádi népbizottság elnöke, Szigyor Prica, külügyi ál­­lamtitkárhelyettes, és Ales Bebler párizsi jugoszláv nagy­követ A meghívottak között voltak továbbá: Velimir Sztoj­nics, a Harcos Szövetség fő­titkára, Pavle Gregorics, Me­­da Bozsinovics, és Szrba Andrej­evics, a Harcos Szö­vetség központi tanácsának tagjai, Dusan Petrovics, a szerb Harcos Szövetség el­nöke, Miloje Milosevics, a ha­dirokkant szövetség elnöke, és mások. Tito elnök a következő sza­vakkal üdvözölte vendégeit: »Először is ki kell fejez­nem megelégedésemet, hogy kedves vendégeim­ként köszönthetem baráta­inkat, akik még az első világháborúban a szerb ka­tonákkal együtt ontották vérüket. Rendkívül örven­­dek, hogy most a második világháború után vendé­geimként láthatom és üd­vözölhetem őket Ugyan­csak örvendek, hogy kö­rünkben üdvözölhetem Tanguy-Prigent miniszter urat is.. Az üdvözlőszavakra Tan­­guy-Prigent francia minisz­ter válaszolt, s ugyanakkor magas kitüntetést nyújtott át az Elnöknek a következő szavak kíséretében: »Nagy örömmel és megha­tottsággal köszönöm, hogy le­he­tővé tette számunkra ezt a találkozót éppen most, a­­mikor hosszú útról tért visz­­sza, és amikor sok dolog vár­ja fővárosában. Köszönöm a fogadást kormányom és a kí­séretemben levő képviselők nevében, de különösen a francia veteránok delegátu­sai nevében, mert ezzel a ta­lálkozóval nagy örömet o­­kozott nekünk. Ez alatt a három nap alatt, amióta itt tartózkodunk, olyan fogadás­ban részesültünk, amely nem lepett meg bennünket, de szí­vélyesebb és melegebb volt mint remélni mertük volna. Ez a ma esti találkozó pe­dig, olyan bátor és nagy érté­kű államfővel mint ön, kü­lönös élmény számunkra. »Most Elnök úr átadok ön­nek egy kitüntetést a Fran­cia Köztársaság kormánya nevében. Amikor valakinek harci érdemeit akarják ki­­hang­súlyozni,­­ akkor ka­tonai érdemrenddel tüntetik ki. A katonai érdemrendet hősöknek adják s éppen e­­zért Franciaországban min­denki megértette miért adott át önnek köztársasági elnö­künk Párizsban katonai ér­demrendet A harcos erények érdemrendjének, amelyet most nyújtok át önnek, más célja van: azoknak az embe­reknek az érdemeit emeli ki, akik a harc idején tanúsított hősi magatartásuk után a legnagyobb gondot szentelik azoknak az embereknek, asz­­szonyoknak és gyerekeknek, akik a harc áldozatai voltak. »Azelőtt is tudtuk, de most kétnapi ittlétünk után még­­j­obban tudjuk, mi mindent tett a jugoszláv kormány a vert harcosokért és a hadi­rokkantakért. Ezért igen bol­­dog vagyok, hogy átadhatom önnek ezt a kitüntetést.« A köztársasági elnök meg­köszönte a kitüntetést, majd jugoszláv kitüntetésben ré­szesítette a küldöttség 15 tag­­ját, akik különös érdemeket szereztek a Jugoszláv Szövet­ségi Népköztársaság és a­­Francia Köztársaság baráti viszonyának ápolása terén. »Nagy­ megtiszteltetésnek tekintem ezt a magas fran­cia kitüntetést, — mondotta­­Tito elnök — s az elismerés jelét látom benne nemcsak a magam személye iránt, ha­nem a közös ellenséggel har­coló katonáink iránt is. »A magam részéről kitün­tetésben kívánom részesíteni az első világháború néhány­­francia részvevőjét, elisme­résül a katonáinkkal vállvet­ve vívott harcban szerzett érdemeikért. Különös meg­elégedéssel tölt el, hogy sze­mélyesen adhatom át ezt az érdemrendet azoknak, akik ■az első világháborúban Sza­­flovskinél, s később Szerbiá­ban katonáinkkal együtt kér­gették a megszállót hazánk­ból­. Tito elnök ezután hosszan és szívélyesen elbeszélgetett a francia vendégeivel. Sztambolics elnökletével megtartotta 17. együttes ülését. Tárgysorozatán szerepelt a képviselőház és a végrehajtó tanács közös bizottságának be­számolója az új közsé­gek és járások működé­séről. Szlobodan Pene­­zics, a végrehajtó tanács alelnöke adott erről rö­vid ismertetőt. Elmondta, hogy a kommu­nális rendszer ilyen rövid­­idő alatt is teljes mértékben igazolta fennállását és szá­mos pozitív eredményt é­rt el. Bizonyos intézkedésekre­­azonban még szükség van, hogy meggyorsítsuk a kom­munális rendszer építését köztársaságiunkban. Elsősorban felvetődik itt a községek illetékességé­nek bővítése, a választók gyűléseinek, a tanácsok és az önigazgatás többi szerveinek működése. Az új községek é® járások működésével kapcsolatban a beszámoló megállapította, hogy az új népbizottságok munkájában pozitív az, hogy­­többé nem csupán állami­­szervek, amelyek végrehajt­ják a szövetségi és köztársa­sági előírásokat, hanem az egész társadalmi élet meg­szervezői a községekben és járásokban. A megfigyelések azt mu­tatják, hogy jelentős különb­ség van az egyes községek fejlődésében. A gazdaságilag erősebb községek inkább be­töltik szerepüket, a kisebb, gazdaságilag gyengébb köz­ségek pedig elmaradnak az általános fejlődésben. Ezé­rt újból meg kellene vitatni e községek hely­­zetét és ahol megértek rá a feltételek, megoldani a problémákat még az új népbizottsági válasz­tások előtt .Hasonló a helyzet a járások­ban is. Továbbra is kérdéses (Folytatása a 2. oldalon) 9------------------- ma am mit nozott a kommunális rendsze­r Szerbia képviselőházának illésére Cwf nil n ■- ------------ fHn H Irm nil n IT! aZiODOCSOn rGncZKS ««rO TI iSImineTOi A szerb képviselőház két tanácsa tegnap Petar Tito elnök átvette a francia kormány kitüntetését Az elnök fogadta a francia veteránok küldöttségét Joszip­ Broz Tito t az első ifi­lu­oszlá­­via vezet Kairóból jelenti a Tanjug. Egyiptomi politikai körök és a kairói sajtó rendkívüli fontosságot tulajdonítanak Nasszer elnök jugoszláviai látogatásának. Különös meg­elégedéssel hangsúlyozzák, hogy az első egyiptomi köz­­társasági elnök legelső euró­pai útja éppen a független Jugoszláviába vezet, amely Tito vezetése alatt világszer­te a legnagyobb elismerést vívta ki magának. A Tito- Nasszer találkozót, és a két elnök későbbi összejövetelét Nehru indiai miniszterelnök­kel a lapok »történelmi érte­kezletnek« nevezik, amely e­­rőteljes hatást gyakorol majd a világbékéért és a fe­szültség enyhítéséért folyó harcra. A tegnapi egyiptomi lapok közlik Nasszer jugoszláviai tartózkodásának programm­­tervét. Az „A1 Katik­a” cik­kében rámutat Jugoszlávia jelentős világpolitikai szere­­pére és hangsúlyozza: Jugo­slávia és Tito elnök érde­mének tudható be, hogy a szuverén országok független Politikája Európában teljes Polgárjogot vívott ki magá­­nak. A Tito-Nasszer-Nehru találkozó további ösztönzés­­e«r­a m­-«»tiep«egy politiká­ra — írja a lap. Gamal Abdel Nasszír fi Brit á államköszösség tanácskozásán európai és kilépt­eteli kerítéseket tárgyaltak Londonból jelenti az AFP. Londonban hivatalos köz­leményt adtak ki a Brit Ál­lamközösség miniszterel­nö­keinek értekezletéről. A mi­niszterelnökök az első négy napon a nemzetközi helyze­tet, és bizonyos európai és középkeleti problémákat vi­­­tattak meg. A közlemény hoz­­zá­teszi, hogy a Common­wealth miniszterelnökei hétfőn kezdődő ülésükön a Távol-Kelet, Délkelet-A­­z**a és a Csendes-óceán kérdéseit veszik sorra. E­­®**kívül véleményt cserél­nek a sterling-övezetben uralkodó gazdasági hely­zetről és SS atomerő bé­kés célokra való felhasz­nálásáról. Feltételezik, hogy az értekezleten még­­egyszer megvitatják az új szovjet politikát és a Szo­­­­ft­unió viszonyát a nyu­gati ország­okhoz. A tegnapelőtti ülésen Eden brit miniszterelnök a föld­közi-tengeri övezet hadászati jelentőségéről beszélt, külö­nös tekintettel a brit csapa­tok kivonására a Szuezi-csa­­­torna övezetéből és a ciprusi helyzetre. Eden megállapította, hogy a ciprusi brit támaszpon­tokat »a terroristák tevé­kenysége« komolyan ve­szélyeztet. Hangsúlyozta továbbá Líbia fontosságát az atlanti országok hadá­szatában. Kiszivárgó hírek szerint a miniszterelnökök egy­behang­oóan amellett nyilatkoztak, ho­gy Japánt fel kell venni az Egyesült Nemzetek Szer­vezetébe. Bővítik a görög-szovjet árucserét KÖZLEMÉNY SEPILOV GÖRÖGORSZÁGI LÁTOGATÁSÁRÓL Athénból jelenti a Tanjug: Görögország Mi marad je­lenlegi szövetségeihez és u­­gyanakko­r őszintén óhajtja viszonyának javulását a Szov­jetunióval — mondja a görög kormány közleménye Sepilov szovjet külügyminiszter és Karamanlísz görög miniszter­elnök, valamint Averov kül­ügyminiszter megbeszélései­ről. A kölcsönös megértés és őszinteség szellemében folyt tárgyalásokon — folytatja a közlemény — megvizsgál­ták a két ország viszonyának je­lenlegi állapotát és a viszony továbbfejlődésének lehetősé­geit. A közlemény továbbá hang­súlyozza, hogy a két ország fejleszteni kívánja a gazda­sági kapcsolatokat különö­sen az árucserét. Mindkét fél kifejezést adott reményének, hogy a kereskedelmi árucsere bővítésére hamarosan sor ke­rül, amint kivizsgálják a tech­niikai feltételeket Sepilty a megbeszélés során kifejezte kívánságát hogy Karaman­­liísz és Averov látogasson el Moszkvá­ba. Mindkét fél e­­gye­zett ezzel a kívánsággal, de elhatározták, hogy a hi­vatalos meghívást későbbi időpontban intézik a görög kormányhoz, amikor létre­jönnek a feltételek, amelyek ezt a látogatást még haszno­sabbá tehetik. A görög kép­viselők feltárták Sepilovnak a ciprusi helyzetet Véle­ményt cserél­tek Görögország és a keleteurópai országok viszonyáról s megállapítot­ták, hogy ez a viszony javu­lófélben van. Görög részről feltárták az e téren felme­rülő vitás problémákat, és a Görögország egyes szomszéd­jaival való jóviszonyt akadá­lyozó nehézségeket A vajdasági sakkbajnokság kilencedik fordulójának ered­ményeit Bolyt*—Szoloolov frélbesza­kadt Bradvor-avk* Töt imü. VutjosevicB—Szavkovics 0:1. Herbaira—JowánovicB re­mi. Gyantár—Csányi 1A Lettes—Carew 1A Bulgovtsdis—Ivkovics fél­beszakadt Brityán—Pető Osl. A félbeszakadt játsanák e­­redményei: Szokolov-—Bup­tyán remi. A helyezés a kilencedik for­duló után a következő: Szo­kolov 6 (1), Bulyovcsics 5,5 (1), Trtt 5,5, Szavkovics 5,5, Gyantár 4,5, Jovanovics 4,5, Bátyán 4,5, Bolyos 4 (1), Brad­varevics 4, Herbatin 4, Carev 1, Ivkovics 3,5 (3), Pető 3, Vujosevics 2,5, Lettes 2 (1), Csányi 2, b. IDŐJÁRÁS: Szép, napos, meleg idő, gyenge változók­ényű szél. Egy hét a világ­politikában Külpolitikai hír­­magyarázat (6. oldal) A lengyel miniszterelnök a poznani zavargásokról (5. oldal) Öt mintabirtok Holland átlag a becsei birtok tehenészetében (3. oldal) Kommentárok: »Most már tudjuk« »Nyári szünet előtt« (—1 oldal) Az orvosok szava a politikában M. ol­dal) A noviszádi üzletekben hallottuk Mit keres a vevő . (1. o­l­d­a­l) Állandó tudósítónk levele Ujj Szuezi csatorna épül M. Ott dot) Vasárnapi riportunk , A főnyeremé­nyek nyomában (9. oldal) Föld Népe - Irodalmi oldal — Sport — Sakk—Pistike — Kereszt­­rejtvény stb.

Next