Magyar Szó, 1958. június (15. évfolyam, 143-167. szám)

1958-06-01 / 143. szám

гшлс A FASmroSRA — 8ВД»ROSA& A MgPMSK­A ARA Ж BEVÁR A Po«, plat. U­grd. 1 ш iff Sió Џ XV. évf. 143. (4419.) sz. KÖSZÖNÖM A KÜLDÖTT jókívánságokat Tao elnök megköszönte a születésnapjára küldött táviratokat Belgrádiból jelenti: a Tao-S­ze-Joszaip Bnoz Tito a Jugo­szláv Kommunista Szövetség főtitkára az alábbi köszönő­­, táviratot küldte Nikita Hrus­csovhoz, a Szovjet KP első­titkárához, a szovjet minisz­tertanács elnökéhez: „Szívélyes köszönetet mon­dok születésnapomra kül­dött jókívánságaiért és a ju­goszláv nép szerencséjére és boldogulására irányuló me­leghangú kívánságaiért. Ez alkalommal is ki aka­rom emelni, hogy országaink­nak a világbéke megőrzésé­ért és megszilárdításáért ví­vott küzdelmében sok kö­zös vonás van, és hogy akkor tesszük a legjobb szolgálatot népeink érdekének, a világ­­béke és szocializmus ügyé­nek, ha továbbfejlesztjük mindazt, ami közelebb hoz bennünket egymáshoz". Ezenkívü­l Josz­ip Broz Tito köztársasági elnök szívélyes köszönetet mondott Indoné­zia, a Szovjetunió, az Arab Egyesült Köztársaság, Viet­nam államfőinek, Burma és India min­iszterelnöke­inek a 66. születésnapjára küldött jókívánságaikért Tito elnök az »ígéri nem­­zeti felszabadító mozgalom elnökének és Palmiro Togliat­tónak, az Olasz KP főtitkárá­nak jó köszönetet mondott- Vasárnap, 1958. június 1. A szakszervezet és az illetménypon­ti Beszélgetés Vladiszavjevi Pericával a tartományi szakszervezeti tanács titkárával Felkerestük Vlacsiszavj­evics Pericát, a tartományi szaktanács titkárát, hogy kérdéseket intézzünk hozzá a szakszervezetek időszerű feladatairól az illetmény­­politika tekintetében.­ ­ A jövedelemelosztás új rendszerével a vállalatok és gyárak munkaközösségeinek gazdálkodási­ feltételei meg­változnak. Növekszik az ön­igazgató szervek joga, szaba­dabban rendelkeznek a válla­lati alapokkal, a javadalma­zással. Ezzel bővül a mun­­kásönigazgató szervek és a szakszervezeti csoportok te­vékenysége is. „­­ Az illetmén­ypolitika ve­zetése, ma a gazdasági szerve­zet munkástanácsának úgy­szólván kizárólagos ügye, és ehhez a szakszervezetek min­dennapi és rendszeres tevé­kenysége is szükséges. Az új feltételeit közepette a gazda­sági szervezet olyan illet­­ménypolitikát vezethet, amely legjobban megfelel helyzeté­nek. De mindenkor szem e­­lőtt kell tartania a dolgozók anyagi serkentését a terme­lés és termelékenység fokozá­sára. Ebben a szakszerveze­tekre komoly feladat hárul. Olyan fizetési rendszert kell kialakítani, amely legjobban kifejezésre juttatja a fenti alapelvet. Jobban mondva a fizetési politikával biztosítani kell a dolgozó személyi jöve­delmét, az elért munkaered­ménynek megfelelően. KÉRDÉS: Mi a szak­­szervezetek időszerű fel­adata az illetménysza­­bályzatok készítésében? VÁLASZ: A szakszerveze­tek, a vállalati önigazgató szervek, a kamarák, a szak­­egyesületek és a hatósági szervek előtt 1958-ban ko­moly és sürgős feladatok áll­nak a minimális személyi jö­vedelmét­ meghatározó társa­dalmi mércék kialakításában.­­ Közismert, hogy a jelen­legi elosztási rendszerben a társadalom és a gazdasági szervezet közötti elszámolás­ban a minimális személyi jö­vedelem elsődleges fontossá­gú. A feladat kettős: Egyrészt a társadalom és a vállalat kö­zötti elszámolás alapja, más­­rész­t a dolgozóknak biztosít­ja a minimális keresetet, ha nehézségek merülnek fel a vállalati jövedelem megvaló­sításában. Ezért igen fontos, hogy minél tárgyilagosabban és pontosabban határozzák meg a minimális személyi jö­vedelem társadalmi kritériu­mát. Ez biztosítja majd a gaz­dasági ágazatok, valamint a vállalatok egyforma gazdál­kodási feltételeit, másrészt egyforma kötelezettségeit a társadalom iránt.­­ Mivel az új rendszer be­vezetésekor nem voltak kiala­kítva a minimális személyi jövedelem társadalmi krité­riumai, az 1958-as évre ta­valy érvényben lévő illet­ménytételek 30 százalékát vet­ték minimális személyi jöve­delemnek, és jelenleg ez az alapja a társadalom és a gaz­dasági szervezet közötti el­számolásnak. Mivel az előbbi évek gyakorlata miatt az­­il­letménytételek nem hit kife­jezői egyes munkák értéké­nek, az az álláspont alakult ki, hogy ez idén a gazdasági szervezeteknek nem kell új illetményszabályzatokat ké­­szíteniök, hanem csak előké­szíteni a jövő évi illetmény­­szabályzatokat. Ez a munka viszont hozzájárul majd az alapfeladat, a minimális sze­mélyi jövedelem társadalmi kritériumainak kialakításá­hoz. — A szakszervezeteknek és a vállalati önigazgató szervek­nek tanulmányozniok kell a (Folytatása a 3. oldalon) ■ÜK Ш.­Ш Peri«« Vladraa*v*evi«e ­ . ■ '1 Gyorsabb ütemben gépesíteni Véget ért a noviszádi tanácskozás Vita a mezőgazdaság és a gépipar képviselői között A mezőgazdaság gépesí­téséről folytatott noviszádi ta­nácskozás második napján főképp a mezőgazdaság és a mezőgazdasági gépipar kép­viselői vitatkoztak egymás között. Az előbbiek a pótalkatré­szekre és a gépjavítás gyen­geségeire panaszkodtak, va­lamint arra, hogy nehezen kapják meg a korszerű ter­meléshez szükséges megfe­lelő mezőgazdasági gépeket Az ipar képviselői azt ki­fogásolták, hogy a mezőgaz­daság nem képes hosszabb távra megmondani milyen gépekre, traktorokra lesz szüksége. Két évvel ezelőtt például azt szerették volna, ha csak könnyű traktort gyárt iparunk, ma viszont azt követelik, hogy csak ne­héz traktort készítsen. Hasonló a helyzet a pót­­alkatrészekkel is. Bora Mar­­kovics, a hadiipar képvise­lője bejelentette, hogy náluk meglehetősen komoly terme­lési lehetőségek nincsenek kihasználva s szívesen vál­lalják a pótalkatrészek gyár­tását. Szerinte azonban ez nem olyan egyszerű dolog, mint ahogyan a mezőgazda­sági szakemberek elképzelik. Egyik napról a másikra nem tudják megoldani a nehéz­­traktorok pótalkatrészének problémáját. Az elhangzott véleménye­ket,, elgondolásokat határo­zatba foglalták. Egyebek kö­zött az alábbiakban: A jövőben tanulmányozni kell a gépkihasználás rend­szerét, programot kell készí­teni egy-egy növény teljes gépesítésére. Ebben előnyt kell biztosítani a szocialista nagygazdaságoknak. A táv­lattervben előirányzott gé­pesítés megvalósítására több pénzre van szükség. Gépe­síteni kell a jószágtenyész­tést, a konyhakerti vetemé­­nyek termesztését, a szőlő- és gyümölcstermesztést és a gazdasági udvart A termelést úgy kell gé­pesíteni, hogy megfeleljen a végcélnak, minél több, jobb és olcsóbb termelésnek. Az ügyviteli szövetségek szervezzék meg a gépjaví­tást. Ne csak a hazai, ha­nem a behozott gépekre is biztosítsák a javítást és pót­­alkatrészeket. Ne hozzanak be külföldi gépeket alkatrész nélkül. Ezt törvényerejű elő­írás mondja ki. A gépek karbantartására épülő műhelyekre gyorsítsák meg a hitelnyújtást. A pót­alkatrészek beszerzésére ka­pott hitelre a lehető legala­csonyabb kamatot fizessék. A gépesítő intézetek ta­nulmányozzák, milyen gé­pekre van és lesz a jövőben szükség a korszerű terme­léshez és ezeknek a gépek­nek a gyártását javasolják gépiparunknak. Véleményük nélkül ne engedjék egy gép sorozatos gyártását sem, mert meglehetősen sok rossz gép hever raktáron. A mezőgazdasági gépipar, a mezőgazdaság és az ügyvi­teli szövetségek, más szóval a gépforgalom képviselői szo­rosabb kapcsolatokat tartsa­nak fenn, hogy a termelés megfelelő gépekhez jusson. Végül a gépesítő ügyviteli szövetségek közösségének szakbizottságát megbízták azzal, hogy gondoskodjon a fenti határozatok megvaló­­sításáról Mindez, bizonyára, újabb lendületet ad, a rohamosan fejlődő mezőgazdasági gépe­sítésnek, L. L. A pártok előtt De Gaulle politikai programja Ma reggel összeül a parlament • I ----- ------------------------------Ml,............. Zavargások Párizsban TÖBB ÚJ TECHNIKAI főiskolát létesítenek A Szerb NK közoktatás­ügyi tanácsának ülése Beográdból jelenti a Tan­­jug.A Szerb NK közoktatási tanács tegnapi ülésén elfo­gadta a szvetozarevói Kábel gyár munkásai szakiskolájá­nak tantervét. Ezenkívül hosz­szas vita után a tanács elv­ben elfogadta több fém- és textilipari technikai főiskola létesítésének javaslatát. A végleges döntést a meglévő feltételek tanulmányozása u­­tán hozzák. Csak a kommunisták ellenzékben is JKSz „revizioniz­musa“ elleni kampány a kinyilatkoz­tatott elvek fényében ,, (*. oldal) Párizsból jelenti a Tanjug. Coty francia köztársasági elnök tegnap hivatalosan el­fogadta Pilimlin miniszterel­nök lemondását. De Gaulle tábornok pedig tegnapelőtt este Párizsba érkezett és meg­kezdte tárgyalásait a politi­kai pártok vezetőivel. Még mindig nem tudni azonban, mikor lép a parlament elé, hogy kormányalakításának jóváhagyását kérje. De Gaulle tegnap délelőtt többek között tárgyalt Pilim­­in volt miniszterelnökkel is. Ezenkívül fogadta a többi pártok vezetőit, kivéve a kommunista pártot. Délután Coty köztársasági elnök ösz­­szehívta azoknak a pártok­nak a vezetőit, amelyek majd De Gaulle parlamenti alapját képezik. Az értekez­leten a tábornok beterjeszti politikai programját. Várha­tó, hogy nem sokkal utána összehívják a parlament ülé­sét is, amelyen De Gaulle már beterjeszti kormány­nyi­latkozatát és a miniszteri tár­cák elosztását is. CSAK HÚSZ SZOCIALISTA KÉPVISELŐ NEM SZAVAZ De Gaulle kormányára A parlamenti csoport jóvá­hagyta Guy Mollet tárgya­lásait A francia szocialista párt tegnapelőtti ülésén nem hoz­tak végleges döntést, hanem úgy határoztak, hogy ismét­­összeülnek. A tegnapelőtt es­ti ülésen Guy Mollet főtit­kár beszámolt De Gaulléval folytatott megbeszéléseiről. A kiszivárgó hírek szerint a szocialisták nem egysége­sek abban a kérdésben, hogy támogassák-e De Gaulle kor­mányát vagy sem. A jelenle­gi helyzet az, hogy a száz szo­cialista képviselő közül nyolcvan valószínűleg De Gaullera szavaz és csak húsz ellene. Ebben az esetben a tábornoknak nagy többsége lesz a parlamentben, mivel csak a kommunisták, a men­­desisták és húsz szocialista képviselő szavaz ellene. A szocialista párt képvise­lője kijelentette, hogy a párt parlamenti csoportjának ül­­­ésért kedvező vélemény ala­kult ki Guy Mollet és De Gaulle tárgyalásairól. A tá­bornok állítólag ígéretet tett arra, hogy liberális politikát folytat Algériában. „A szo­cialistákat felbátorította Guy Mollet nyilatkozata, misze­rint De Gaulle tábornok ta­nácskozik majd a parlament­tel alkotmányreformjának a­­lapelveiről, még mielőtt nép­szavazásra bocsátja. JOBB A POLGÁRHÁBORÚ, MINT A KATONAI DIKTA­TÚRA ... De Gaulle híveinek és ellenségeinek összetűzése A rendőrség gumibottal kergette szét a tüntetőket Párizsban tegnapelőtt este összetűzés volt a degaulleista és antidegaulleista tüntetők között. Több személy megse­besült. Tegnapelőtt este De Gaulle hívei autókon haladtak a Champs Élysées felé és sziré­náikon a „francia—Algéria” jelzéseit adták. Egy másik csoport pedig az utcákon vo­nult fel és éltette De Gaul­­let. A De Gaulle ellenes cso­portok pedig megtámadták az autókat és verekedni kezd­tek az utcán felvonuló de­­gauilista tüntetőkkel. A rendőrség nagy erősíté­seket vont össze a helyszínen és helyreállította a rendet. A parlament épületét megerő­sített rendőrosztagok őrzik. A városban is megerősítették a rendőrséget, hogy elejét vegyék a tüntéseknek. A Köztársasági­ téren a rendőrség gumibotokkal ker­gette szét a De Gaulle elleni tiltakozásként sztrájkoló ta­nítók és egyetemisták tünte­tését. A tanítók és egyete­misták nagygyűlésén a szóno­kok bedobták azt a jelszót, hogy „jobb a polgárháború mint a katonai diktatúra.” A francia munkakonföde­ráció is fokozta harcát De Gaulle uralomra kerülése el­len. A szakszervezet közle­ménye sztrájkokra, tünteté­sekre, a munka rövid meg­szakítására szólítja fel tag­jait. A diktatúra és De Gaul­le ellen a köztársaságot védő kormányért — mondja a szak­szervezet közleménye. Coty francia köztársasági elnök tegnap levelet intézett a képviselőházhoz és kérte, hogy hagyja jóvá De Gaulle kormányát. Tegnap este a kommunis­ták kivételével minden kép­viselőházi csoport határozatot hozott, hogy támogatja a­ köz­társasági elnök" kérését. El­határozásukról De Gaulle ér­tesítette Cotyt és kérte, hogy a nemzetmentő bizottság kor­mányalakítási kísérletének jó­válhagyásaira ma reggelre hív­ja össze a paralament rend­kívüli ülését.

Next